halgatyó#53
Megint egy zavaros fa**ság, megöntözve az ájult természetbuzulás szószával.
Egymással össze nem illeszthető dolgokat mosnak össze.
HENGERES acélcső.... ja.. ha nem hengeres, akkor nem is véd? Mert nem hasonlít a harkály csőréhez? És ha nem a hossztengelye felől éri az ütés (mert a harkály esetében az erőhatás mindig egyirányú, egy repülőgép potyogó alkatrészére ez aligha igaz)
A harkály agyát védő folyadék azonos sűrűségű az agysejtekkel. Ennek következménye, hogy bármilyen lineáris gyorsulás esetén ezek a sejtek súlytalanul lebegnek a folyadékban, mindaaig, amíg a koponyacsont nem deformálódik, illetve a folyadék nem tud hirtelen megmozdulni (kifröccsenni)
Ugyanígy a mi agyunkat is védi egy hasonló folyadék, csak a nagyméretű és ehhez KÉPEST vékony emberi koponya kisebb gyorsulást visel el.
Képzeljünk el egy kísérletet.
Egy erős acélfalú tartályba helyezzünk egy kisebb, szintén erős acélfalú tartályt. A két tartályfal közé pontosan olyan sűrűségű folyadékot töltsünk, mint a belső tartály átlagos sűrűsége (annak tartalmaát is beleszámítva, erről mindjárt)
Ha a nagyobbik acéltartályt erősen egy betonfalhoz csapjuk, akkor a belső acéltartály nem fog elmozdulni, mert a folyadékban súlytalanul úszik.
De: azt jelenti-e ez, hogy a belső acéltartályon belúl is súlytalanság van????
NEM!
Ha a belső acéltartályban közönséges elektronika van (támasztó folyadék nélkül) akkor az úgyanúgy fog porrá zúzódni, mintha nem lenne semmiféle külső acéltartály meg folyadék.
Ahhoz, hogy az elektronika súlytalanságot érzékeljen, nos ahhoz magának az összes alkatrésznek kell a saját sűrűségével azonos sűrűségű folyadékban úsznia.
Csakhogy: a tranzisztorok, az ellenállások, kondérok, induktivitások sűrűsége meg maga a nyák-lap sűrűsége erősen különbözik!
Vagis nincs olyan folyadék, amely mindegyikre jó lenne.
Aztán lehet fokozni is ezt az ájult természetimádatot: tegyünk bele egy versenyautót is.... mert az elv... az ELV ... elvtársak
na ne, ennyi elég volt.