Ütközési energia elnyelés harkály módra

Hány lába van a lónak?
8: elõl kettõ, hátul kettõ, jobbról kettõ és balról kettõ.
Ezért kell mident tudományosan vizsgálni, mert máskülönben esetleg hülyeség mondunk.

philcsy 2011. feb. 07. 20:42

Tudod-e, hogy mitõl zakatol a vonat?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk,
meg kell vizsgálnunk a vonatot.

Mibõl is áll a vonat?

Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi.

Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok,
így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.

Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.

De mibõl áll egy vagon?

Van egy felsõ (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz.
A felsõ rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendõ az alsó részt vizsgálni.

Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekbõl.

Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.

Kerékbõl is van azonban egy vagon alatt 4, vagy több pár, amelyek mindegyike
egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendõ egy párt megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.

Egy pár kerék felépítését nézzük meg!
Áll magából a két kerékbõl, és van a tengely.
A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható.

Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.

A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket!

Az kör alakú!

A kör területét úgy számítjuk ki, hogy (r a négyzeten szorozva Pí-vel).
A képletbõl a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.

Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol.

Mi maradt meg?

Hát a NÉGYZET!

És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra,

na
ATTÓL
zakatol a vonat kereke!

Az atomkorban még a harkálytól kell lopnunk?? Gratula! Csak ne erõltessük már ezt a felgyorsult világ sz@rt! Köszi! 😄D

A méreghasználat az állatoknál nem a kígyónál kezdõdött... hanem jóval alacsonyabb szinten.

Már szinte az egysejtûeknél.

De ha nehéz ezt elképzelni, a világ egyik legmérgezõbb állatai közt a medúzák vannak... õk nem méregfogat használnak, hanem csak csalánzó-sejteket.

Javítsatok ki ha tévedek, de a fekete doboz azért nagyrészt ellenálló az ilyen különbözõ ütéseknek, aminek már nem az nyilván pl. egy repülõlezuhanás, ami általában nem háttal vagy oldalasan szokott történni 😄 Másrészt meg átlehet ezt szerintem úgy alakítani ill. felhasználni, hogy ne csak egy irányból fogja fel a becsapódást ilyen mértékben.

A harkály természetes jegyeinek átültetése az ütközési energiát elnyelõ rendszerbe a fekete doboz esetén egy kérdést azért nálam felvet: a harkály mindíg egy irányban ütögeti a fejét, míg a fekete doboz nem feltétlenül egy irányból fogja kapni az ütést baleset esetén.
Nem igazán tûnik védettnek ez a fekete doboz mondjuk egy oldalirányú ütés esetén.....

Világos, hogy csak a gondolatod igazolására hoztad fel, de kiragadnám az Õsrobbanásról szóló okfejtésed, és azzal kötném össze a hozzászólásomat téma híján.<#heureka>
Ha az idõt elhelyezzük a téridõ continuumban, láthatjuk, hogy minden egyes eltelt másodperchez esemény kapcsolható a téridõ szövetén. Ezt használják ki a tudósok az Õsrobbanást kutatva. Vagyis visszafelé látunk, de elõre még nem. A világegyetem tágulása határozza meg az utolsó másodpercet. Tehát ezen intervallumon belülre korlátozódik a mai mindenség léte.
Ha megtaláljuk azt a sugárzást, ami 16milliárd éve száguld a világûrben, az lesz az Õsrobbanás, és ezzel a technológiával nem fogunk mögé látni, de talán nem is az a cél.

Valóban, de kár lejmolnod, nem fog menni a VIP jegy. <#smile>

kukacos, te jóba vagy a harkályokkal

Pedig eccerû. A Ferrari jövõre harkályt fog indítani. Eleve nagy drukkerek, mind piros-feketében alszik. Egy kopp a kormányon: kiállok depóba, két kopp a szélvédõn: dobjatok kukacot.

LOL es tenyleg igy van!

A cikkbõl szépen megtudhatjuk, hogyan védi a harkály agyát a folyadék és hogyan osztja szét a csõr hegyén koncentrálódó erõt a koponya.

Van azonban egy erõbehatás, amitõl NEM véd ez a folyadékos rendszer: a hirtelen elfordulás. Vagyis egy szilárd tárgynak elõre NEM betervezhetp, véletlenszerû ferde szögben nekicsapódó készülék, amely a becsapódáskor hirtelen nagy szögsebességgel forogni kezd, nos ezt megvédeni nem olyan egyszerû, mintha harkályokat pakolnánk bele

Megint egy zavaros fa**ság, megöntözve az ájult természetbuzulás szószával.
Egymással össze nem illeszthetõ dolgokat mosnak össze.
HENGERES acélcsõ.... ja.. ha nem hengeres, akkor nem is véd? Mert nem hasonlít a harkály csõréhez? És ha nem a hossztengelye felõl éri az ütés (mert a harkály esetében az erõhatás mindig egyirányú, egy repülõgép potyogó alkatrészére ez aligha igaz)

A harkály agyát védõ folyadék azonos sûrûségû az agysejtekkel. Ennek következménye, hogy bármilyen lineáris gyorsulás esetén ezek a sejtek súlytalanul lebegnek a folyadékban, mindaaig, amíg a koponyacsont nem deformálódik, illetve a folyadék nem tud hirtelen megmozdulni (kifröccsenni)

Ugyanígy a mi agyunkat is védi egy hasonló folyadék, csak a nagyméretû és ehhez KÉPEST vékony emberi koponya kisebb gyorsulást visel el.

Képzeljünk el egy kísérletet.
Egy erõs acélfalú tartályba helyezzünk egy kisebb, szintén erõs acélfalú tartályt. A két tartályfal közé pontosan olyan sûrûségû folyadékot töltsünk, mint a belsõ tartály átlagos sûrûsége (annak tartalmaát is beleszámítva, errõl mindjárt)

Ha a nagyobbik acéltartályt erõsen egy betonfalhoz csapjuk, akkor a belsõ acéltartály nem fog elmozdulni, mert a folyadékban súlytalanul úszik.

De: azt jelenti-e ez, hogy a belsõ acéltartályon belúl is súlytalanság van????
NEM!
Ha a belsõ acéltartályban közönséges elektronika van (támasztó folyadék nélkül) akkor az úgyanúgy fog porrá zúzódni, mintha nem lenne semmiféle külsõ acéltartály meg folyadék.

Ahhoz, hogy az elektronika súlytalanságot érzékeljen, nos ahhoz magának az összes alkatrésznek kell a saját sûrûségével azonos sûrûségû folyadékban úsznia.
Csakhogy: a tranzisztorok, az ellenállások, kondérok, induktivitások sûrûsége meg maga a nyák-lap sûrûsége erõsen különbözik!
Vagis nincs olyan folyadék, amely mindegyikre jó lenne.

Aztán lehet fokozni is ezt az ájult természetimádatot: tegyünk bele egy versenyautót is.... mert az elv... az ELV ... elvtársak
na ne, ennyi elég volt.

isten nem létezik, csak van, meg csak norisz.

bocsi, de tényleg nem off topic!
wazzze, de ha ez a technológia a terrroristák kezébe kerül? mindddmeghalunk és afrikában a harkájok is éhezni fognak, mert eleszik a terrroristák a kukacokat elõlük!!! <#wow3>

már n azért de ezt kocsiknál miért n lehet alkalmazni? mennyivel kevesebb baleset lehetne... kit érdekel egyenlõre az ûrutazás ha tök lassan jutunk el bárhova

Miért kéne bármelyiknek is bármit nyújtania? Kinek van szüksége fantasy vagy sc-fi jellegû támaszokra? (a kérdés költõi volt) 😊
Az írásaitokban kisebb-nagyobb erõsségû platonizmust vélek felfedezni. Szerintem én nem is kellek ide, magatokkal is szépen el tudtok vitatkozgatni. 😊

Isten nem létezik!

Az a lehetõség, hogy az ismert világegyetemen kívül van valami és az õsrobbanás nem a világegyetem keletkezése, nem zárja ki azt, hogy az õsrobbanás oka/folyamata megismerhetõ legyen.<#alien2>

Ha feltételezzük, hogy létezik az okság, akkor abból szükségszerûen következik az Elsõ Ok létezése, ez logikailag levezethetõ. Hogy ez az anyag, vagy Isten, az már hit kérdése.

Kb.

Igen tudjuk hogy valami létezik, amiben mi is létezünk. De ennél többet nem lehet biztosan tudni.

A realitások talaján maradva, nagyon valószínû hogy az a világ amit hétköznap tapasztalunk létezik. (Elbúcsúztunk a mátrixtól.)

Ha tovább megyünk eljuthatunk a közvetetten érzékelt dolgokhoz, amelyek létezését szintén elfogadjuk. Aztán eljutunk a fizika jelenlegi határát képezõ dolgokhoz amelyek már erõsen spekulatív ízûek, mégis elfogadjuk õket. A határvonalon viszont olyan dolgokat nagyon érdekes dolgokat kapunk. Pl.: Végtelen mennyiségû negatív tömegû anyagot, amely elméletileg bizonyíthatóan kimutathatatlan, viszont megmagyarázza az antianyag létét. (Dirac lyukelmélet)

Ezek után mi a probléma egy bizonyíthatatlan õrökké létezõ teremtõvel?
Csak annyi hogy a teológia lelki támasznál többet nem nyújt. De mivel nyújt többet a Nagy bumm elmélete? A gyakorlatban semmivel. Ezt is megmagyaráztuk, éjjen!

Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar esete.
Tehát nyugodtan lehet azt mondani, hogy nem lehet (elvileg), meg azt is hogy nem tudjuk. De ezt csak erre az esetre mondom. Persze sok olyan van amit nem tudunk, de megtudhatunk. Ha volt õsrobbanás, akkor annak az okára nem fogunk rájönni, mert vagy az õsrobbanás nem a világegyetem keletkezése (tehát volt elõtte valami, csak az nem a ma ismert kinézetû világegyetem), vagy kívül esik a létezõn (a létezetten is). Ami a létezõn kívül esik az pedig egyszerûen fogalmazva nincs. A nincs-et nem lehet megismerni.
Tehát helyes a megfogalmazásom.

<#taps>
Szépen bizonyítottad, hogy a tudatlanságból merítenek érveket a teremtéshívõk.
Ugyanis nem tudta hogyan fejlõdhet ki egy mérges kígyó faj és rögtön teremtéssel magyarázta. Ez fel sem merült volna benne, ha mondjuk tanulta volna.

A "nem lehet", kb. egyenértékû a "nem tudjukkal". 😊

Egyebet nem akarok hozzáfûzni, mert sajnos sokkal több dolog van, amit MÉG nem tudunk, mint amit tudunk. 😊

"Akkor azt mond már el nekem, hogy egy mérgeskígyó hogy a pék faszába volt képes csak úgy mérget elõállítani magának és honnan tudta a szerencsétlen hogy az az anyag egyáltalán mérgezõ lesz a többi állatra akikbe belelövi?"
A kérdésedet több lépésben kell megválaszolnom. Kicsit hosszú lesz, de nem félrebeszélés.


Elõször is tisztázni kell mi is az a méreg.
"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg." (Paracelsus)
Ennek egy egyszerûbb megfogalmazása: A dózis teszi a mérget.
A víz is méreg, ha túl sokat iszol meg belõle akkor a véred annyira felhígul hogy az a szervezetre káros.

Az állati eredetû mérgek egyik nagy csoportját a fehérjebontó enzimek alkotják (proteináz enzimek). Gondolom nem lepõdsz meg amikor azt írom hogy ezek minden élõlényben megtalálhatóak. A gyomrodban a pepszin is ilyen, de a sejtjeiden belül is találhatóak fehérjebontó enzimek. Természetesen ezek az enzimek CSAK funkciójukban azonosak a mérgekben lévõekkel, a pontos szerkezetük különbözõ. Viszont ha valamilyen állat véráramába megfelelõ koncentrációban fehérjebontó enzimet juttatsz akkor az méregként funkcionál.

A mérgek egy másik csoportja az idegrendszerre ható mérgek. Ezek olyan molekulák amelyek képesek az idegsejt receptoraihoz kapcsolódni. Ezek megint olyan anyagok amelyek minden idegrendszerrel rendelkezõ élõlényben megtalálhatóak.

A mérgek harmadik csoportja a mérgezõ anyagcseretermékek, amelyeknek nem kell kialakulnia mert adottak. Ezekkel lefedtük a mérgek nagy részét.

(Csak zárójelben: ha egy állatba egy másik állatból származó fehérjéket juttatsz akkor az a legtöbb esetben immunválaszt okoz. Ez már gyakorlatilag mérgezést jelent. Ha megfelelõ mennyiséget juttatsz be, az egyed megbetegszik.)

A potenciális mérgek tehát mindenhol ott vannak. Csak a megfelelõ helyre kell õket, a megfelelõ mennyiségbe juttatni.


Hogy alakulhatott ki, az állatok méreghasználata?
Egy mutáció során a száj/karom/bõr felületén található sejtek elkezdtek ilyen fehérjebontó enzimeket termelni, nagy mennyiségben. Ha egy másik állat megette õt, vagy õ sebesített meg úgy egy másik állatot, hogy annak a véráramába került a méreg, akkor a másik megmérgezõdött. Amennyiben ez elõnyös volt az új méregtermelõ faj számára, az elõbbi esetben a ragadozók elkezdték kerülni az adott faj fogyasztását, utóbbi esetben meg tudta védeni magát vagy sikeresebben tudott vadászni. És már készen is van a mérgezõ faj. A kígyóknál ez a szájon belül történt meg. Ehhez egy egyszerû genetikai rendellenesség kellet semmi más.

A továbbiakban viszont a méreg összetétele kezdett el változni, szintén spontán mutációk során. Ami a hatásosabb volt az terjedt el.

Ezzel együtt a méregtermelés is egy helyre összpontosult, és ez a hely a fogak környéke, hiszen így jut a legtöbb méreg és a legmélyebbre az áldozatba. Ez szintén egy kis lépés.

Újabb elõny ha a méreg nem a felszínen termelõdik hanem egy kis betüremkedésben, ami a harapásnál összenyomódik. Így egyszerre nagy mennyiségû méreg áll rendelkezésre. Egy újabb kis lépés.

Ha a fog tartalmaz egy kis vájatot akkor az mentén a méreg könnyen bejut az áldozat szervezetébe. (+1) Ha ez az árok mélyül az megint jó. (barázdás méregfog) (+1) Ha pedig összezáródik akkor még jobb. (+1) (csatornás méregfog)

Tehát megint, nem úgy történt hogy volt egy méreg nélküli kígyó és az utódja már kobramérget termelõ kígyó volt. Sok apró lépés történt és ezek közül néhánynak a képviselõjét meg is találjuk a természetben, fõleg elszigetelt helyeken ahol a sikeresebb mutánsok nem szorították ki õket. (Nagy részük természetesen már kihalt vagy továbbfejlõdött.)

Sajnos ez nem olyan egyszerû, mert igaz, hogy létezik a világegyetem, de rögtön két lehetséges változat van rá.
1 létezik, mert mindig is létezett. Ekkor nem lehet megállapítani hogyan keletkezett. Belátható, hogy miért.
2 Létezik mert keletkezett. Mivel a keletkezése elõtt nem létezett, ezért nincs mód megtalálni a keletkezés okát, ugyanis ha lenne ok, akkor már elõbb is léteznie kellett valaminek, akkor pedig volt világegyetem, csak nem olyan amilyennek most ismerjük.
Ha jól megvizsgáljuk a második felvetés egyenértékû az elsõvel, tehát nem lehet megállapítani, megismerni a világegyetem keletkezését.

Amíg istenrõl soha nem fog kiderülni (nem tudjuk bizonyítani), hogy van-e vagy nincs, addig a világegyetemrõl ki lehet deríteni, hogy hogyan jött létre, mert létezik.

De szerintem a 30-as kommentnél már leírtam kb. mindent, ami ehhez kapcsolódik.

"Arra próbáltam rávilagitani, hogy sokszor amikor Istennel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel tudományos szemszögbõl, akkor olyanokat kérdezünk, amiket valójában a saját világegyetemünkrõl sem tudunk."
Ezzel elismerted, hogy az Istennel való magyarázás a tudatlanságból fakad. Hiszen akkor tudjuk csak felhozni, amikor valamit nem ismerünk. Ahogy az ismeretünk bõvül, úgy szûkül az Isten, mint lehetséges valami. Mivel pedig minden képtelenség megismerni, mindig maradhat hívõ. Aki ezek szerint a "nem tudjuk"-ban hisz.
Az Istenhit a tudatlanságból fakad, sajnos!

Azt tudjuk.

Arra próbáltam rávilagitani, hogy sokszor amikor Istennel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel tudományos szemszögbõl, akkor olyanokat kérdezünk, amiket valójában a saját világegyetemünkrõl sem tudunk.

Ja, azt kifelejtettem, hogy meglepõdtem. <#wilting>

De azt tudjuk, hogy van... 😊

És akkor most a kérdéseidben az isten szó helyébe helyettesisd be az a világegyetem szócskát, és meglepõ dolgokat fogsz tapasztalni.

Senkisem tudja hogy a világegyetem, hogyan, mibõl és miért keletkezett.

"Komolyabb kérdés, hogy minek/mi célból jött létre?" Ez talán egy kicsit hülyeség. Inkább úgy kérdezem, hogy hogyan, ha gyakorlatilag nincs semmi.

Nem csodák történtek, hanem nem tudták megmagyarázni a történtet...
Most meg ha egy tudós kiejt valamit a száján, 30 tudós azonnal meg(akarja)cáfolja. És máris lesz rá elfogadható magyarázat. 😉

Persze, és akkor istent ki/mi teremtette? Ezzel csak tovább nyújtuk és bonyolítjuk (feleslegesen) az élet/univerzum kialakulásának kérdését.
Ha egy egysejtût/szubatomikus részecskét "úgy kell teremteni", mert magától (sokak szerint) nem tudna létrejönni, akkor evidens, hogy egy embernél "jóval magasabb rendû", totipotens, mindenható létforma csak úgy spontán létrejön... (Külön kérdés, hogy mi az a mindenható, mert az égvilágon semmi értelme.)

A lényeg: akkor isten hogy jött létre? Komolyabb kérdés, hogy minek/mi célból jött létre? Csak úgy van, mert van és kész, és soha nem foghatjuk fel stb-stb.? <#hehe>

Ezek szerint nem sok közöd van a biológiához/kémiához, ha azt hiszed, hogy az evolúció a teremtéselméletet akarja cáfolni... 😊 (Ha ,mégis, elnézést...)

õõõõ miért is?

Amugy azt nem értem hog miért Istennel van szembeállítva az evolúció. Most szerintem az evolúció csak a biblia teremtést cáfolja. A bibliát meg nem ezzel kell cáfolni hanem el kell olvasni és cáfolja az önmagát. Aki elhiszi hogy Isten teremtett egy férfit majd a bordájából egy nõt aki evett egy mágikus erõvel bíró fárol egy almát amit egy kigyó örzött és ezért most itt élünk nem pedig az édenben, hát az tudjon magára.

Viszont az evolúció nem cáfolja hogy Isten teremtett mindent. Én nem vagyok hívõ de Isten simán teremthette úgy a váliágot hogy egy õsrobbanással létrehozott hogy komplex rendszert amiben kifejlõdhetett az ember.

Fura, hogy régen mindenhol csodák történtek, most meg semmi sincs. Ha most visszaküldenéd a bûvészeket az idõben meg a mentálisan gyógyítókat 20000 évvel akkor nem 1 Jézus lenne hanem egy egész faj. Elmész dzsungelbe és az ottani benszülötteket bármikor beteted hogy te vagy az Isten fia. Az szörnyû, hogy ez még most is mûködik. Csak azért elhiszik az egészet mert mondják.

hát éppen erre világított rá, hogy nem így történt, hogy egyszer csak puff, és kész a méreg.

pl lehet hogy kezdetben csak valami sima testnedv volt ami allergén hatással volt más állatokara. Õ errõl nem tudott semmit, de azaz egyed akinek ez erõsebb volt az több tápláléot szerzett, és hát biztos hogy volt akinek erõsebb volt volt akinek nem. Egyáltalán nem kellett neki egybõl szuperhalálos mérget elõállítania.

Régen én is problémáztam rajta, hogy bizonyos dolgok egyszerûen nem fejlõdhettek ki evolúcióval mert addig a pontig amig el nem érték a mai szintet nem lett volna semmi értelme. AZtán láttam egy filmet ahol bemutattak pár összetett szerv lehetséges evolócióját (pl az emberi szem), hogy hogyan fejlõdött ki, és akkor rájöttem, hogy itt csak a saját korlátaimról szólnak a dolgok. Nem vagyok (és sokan közületek sem) elég okos, hogy megmagyarázd, hogyan történehetett, de úgy történt. Ilyen pl a bebábozódás (lepkék) ami fingom nincs hogyan fejlõdhetett ki. Gyakorlatilag a hernyó teljesen lebontja magát és újraépit egy másik testet. Ez sem valószinû hogy hipp hopp alakult ki mert egy db lepke nem sok mindent kezdett volna magával. 😊

Az egyedek nagyon sok funkcióját a szaporodási és párválasztási mód határozza meg. Sok olyan dolgok kifejleszetenek aminek semmi haszna, de a párválasztásnál fontos. Fõleg a madaraknál. Õk nagyon gakran azzal nyerik el a nõstény kegyét hogy milyen sok extrát képesek fentartani. pl: a hím madarak szinesek és feltönõek mig a nõstény általában beleolvad a környezetébe. Ennek ugy semmi értelme, de párválasztásnál ez azt jelenti hogy a him oylan jó génekkel rendelkezik hogy képes fentartani ezt a szines tollazatot és elkerülni a ragadozókat.

Lehet a harkály sem élelemszerzés céljából fejlesztette ki ezt a képességet hanem kezdetben csak valami udvarlási vagy párviadalban volt szerepe

Akkor azt mond már el nekem, hogy egy mérgeskígyó hogy a pék faszába volt képes csak úgy mérget elõállítani magának és honnan tudta a szerencsétlen hogy az az anyag egyáltalán mérgezõ lesz a többi állatra akikbe belelövi?

javítom:
"nincsennek NAGY lépések csak sok nagyon apró."

Kisebb ütésekkel is fel lehet nyitni a fát csak lassabb. Ütések nélkül csak egy erõs csõrrel kaparászva is ki lehet szedni a kukacot, de még lassabb.
Ez a folyamat nagyon kis lépésekbõl felépíthetõ. A lényeg az hogy aki nagyobbat tudott ütni és nem károsodott tõle, az hatékonyabban jutott élelemhez. Ez egy versengés ami elvitte õket 1200g-ig.

A kreacionisták hajlamosak a nagy lépésekre koncentrálni, és ezzel cáfolni. Ez azért hatékony mert a nagy lépések valószínûsége tényleg elenyészõ. Így nem hazudnak, csak eltitkolják az igazságot azt hogy nincsennek apró lépések csak sok nagyon apró.

Nézzük a multirezisztens baktériumok kifejlõdésének tényét.
Egy kreacionista gondolkodásmódja:
-Evolúcióval ezek nem jöhettek létre. Hiszen milyen kicsi az esélye annak, hogy egy baktériumban véletlenül lecserélõdik egy hihetetlenül összetett rendszer, amit az antibiotikumok meg tudnak zavarni egy olyan másik hihetetlenül összetett rendszerre, amelyiket az antibiotikumok már nem tudnak megzavarni. Ez alapján logikus következtetés, hogy valaki teremtette õket, vagy a Teremtõ vagy gonosz tudósok a gyógyszergyárak megbízásából (,vagy az ufók, vagy a(z) ...).

Lehetõségek:
- a teremtõ most is jelen van, és folyamatosan teremt
- gonosz gyógyszergyárak összeesküvés elmélet
- a kreacionista gondolkodásmód helytelen és az evolúció hozta õket létre
Mindenki válogasson a kedve szerint.

"Elemzésük szerint a harkály inspirálta rendszer 60 000 g-s lassulásnál is megvédte az elektronikát"
Csak nehogy a...

Most mondom a 7-es kommentben: valójában minden fordítva van!!!
A mutációk színesítik a populáció képességeit, komplexebbé teszik a fenotípust, a szelekció meg "kitalálja", hogy a sok véletlenszerû agyamentség mire is jó. Elõbb megcsinálja az evolúció az új dolgot, aztán meg kitalálja, hogy bármire is lehet-e használni.
Ha túléli a gyerekkorát, szaporodhat, ha jobban szaporodik, mint mások, akkor lehet hogy 100 generáció múlva már csak õ van a populációján belül.

Az evolúció úgy mûködik, mint a majom, meg az írógép. Csak ez nem vicc. 😄
4 mrd év alatt csak eljutottunk a Háború és békéig.

Szóval valszeg elõbb volt a harkály egy eszement erõs arcberendezéssel, aztán ugye minden madár bepróbálkozik a fákon, hogy kiszedje a kukacokat, és õ aztán meg emiatt eleve nyitotta kérget, mint sztecósbéla a sort a diszkó elõtt. Így aztán amelyik madár elötte ebben a mûfajban próbálkozott végül kiszorult az élettérbõl, mert a sztecós harkály elzabálta elõle a kukacokat.

"Okés ez egy örök vita, de talán el lehet ezen egy picit gondlkodni nem? "

Ezt úgy mondod, mintha ezeken soha az életbe nem gondolkoztak volna el, hogy mi hogyan fejlõdhetett ki az evolúció révén a biológusok.

Tuttam, hogy rosszhelyre születtem!
<#nevetes1>

evolutció: hány harkály döglött meg az 1200g-tõl amíg az evolutció kifejlesztette a ma élõ harkáj fejét? Vagy régebben nem kellett a fához ekkora erõ? Akkor meg 1200g nem a vég, ui. a fák fejlõdnek tovább. Az evolutció ott sántikál, hogy mi volt elöbb? Okés ez egy örök vita, de talán el lehet ezen egy picit gondlkodni nem?


F1: és a beleit ki a fene fogja a kocsihoz rögzíteni? Vagy a szemeit a fejébe? Gy.k. egy bizonyos gyorsulás felet, le fognak szakadni a belsõszervei, a szeme meg úgy fog elõlre kirepûlni, hogy öröm nézni. 1989-es rekordok könyvében van egy 178g lassulás, a csórikám összes csontja eltört, szinte mindene leszakadt belûl (a szívébõl kiszakadtak atz erek!), maradandó károsodással élte túl. És ez nem 1200g-volt még csak a közelében sem volt...
Talán nem kellene ennyire feszegetni az emberi teljesítõképesség határait.

Csak aztán nehogy a... <#hehe>

Az Egyesült Királyságban ez a két komment diplomamunkának számít, lol <#nezze>