Amerika szerint hiba lenne visszatérni a Holdra
Oldal 1 / 5Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#203
Ez rendben is van, azzal a kitétellel, hogy az általad felvázolt technológiák 90%-a jelenleg csak papíron, vagy elméletben létezik. Nem tudom megbecsülni, mennyi idõre lesz szükség addig amíg ezekbõl az elméletekbõl üzemképes technológia lesz, figyelembe véve a tényt hogy a holdra menésnek jelenleg a legkomolyabb indoka az hogy "mert ott van".
"gondolj bele, hogy leo pályán mindez hogy megy?"
Hát igen. Jelenleg ez úgy megy, hogy világméretû összefogással van egy ûrállomásunk, amin egyidejûleg akár 10(tíz!) ember is dolgozhatna, ha lenne rá pénz.
"gondolj bele, hogy leo pályán mindez hogy megy?"
Hát igen. Jelenleg ez úgy megy, hogy világméretû összefogással van egy ûrállomásunk, amin egyidejûleg akár 10(tíz!) ember is dolgozhatna, ha lenne rá pénz.
#202
"Hold-utazásoknak is van piaca" hogy? Magának az életnek van piaca? Ha nincs, vagy nem elég profitábilis, akkor ... halál.
Fordítani kell a dolgon: Most hallottam, hogy a holdon ócsó a telek! Most kell venni, amíg nem késõ! és már mennek is a Holdra, mer profitábilis.
Fordítani kell a dolgon: Most hallottam, hogy a holdon ócsó a telek! Most kell venni, amíg nem késõ! és már mennek is a Holdra, mer profitábilis.
#201
A legfontosabbat már tudjuk,hogy kell a pusztulás/elhalás felé vinni!
De ha nagy gáz lesz szerintem ismét eljönnek segíteni ahogy anno a kezdetekkor tették!
De ha nagy gáz lesz szerintem ismét eljönnek segíteni ahogy anno a kezdetekkor tették!
Next PC upgrade: 2022
#200
Ott a hatalmas nagy pont! Ugyanezt akartam kb leírni, respect!
Xfire: tetko4 / name in game: TetkoRoland COD2/COD4/COD5/COD6/COD8/BFBC2/BFP4F/BF3/MOH2010/OP7/Red Orchestra/Sacred2/DC Universe Online/UT3/GTA4
#199
"Én Marslakóknak és Holdkórosoknak szoktam nevezni õket - az embereket akik a Marsra akarnak eljutni, és azokat akik vissza szeretnének menni a Holdra.
Én az ilyeneket meg csak földhözragadt bunkónak szoktam nevezni aki ilyeneket mond, és a szomorú az hogy ez az ember ott dolgozik ahol. Mitõl különb egy ilyen mint egy középkori inkvizítor aki alágyújt a kutatóknak és telipofából ordítja hogy a Föld lapos?
Ja a másik kedvenc benyögésem: "A Holdat letudtuk, jobban ismerjük, mint bármi mást" - Ez most komoly? Egy ekkora égitestrõl ilyen csúsztatást kijelenteni mert egy adott pontjáról hoztunk pár kavicsot meg sokat tanulmányoztuk innen? Még errõl a nyomorult bolygóról sem tudunk ijesztõen sok mindent amin tengetjük a napjainkat és erre jön egy ilyen megmondójani, kiáll a kamerák elé és beszól vmi orbitális marhaságot. Hát gratulálok.
Én az ilyeneket meg csak földhözragadt bunkónak szoktam nevezni aki ilyeneket mond, és a szomorú az hogy ez az ember ott dolgozik ahol. Mitõl különb egy ilyen mint egy középkori inkvizítor aki alágyújt a kutatóknak és telipofából ordítja hogy a Föld lapos?
Ja a másik kedvenc benyögésem: "A Holdat letudtuk, jobban ismerjük, mint bármi mást" - Ez most komoly? Egy ekkora égitestrõl ilyen csúsztatást kijelenteni mert egy adott pontjáról hoztunk pár kavicsot meg sokat tanulmányoztuk innen? Még errõl a nyomorult bolygóról sem tudunk ijesztõen sok mindent amin tengetjük a napjainkat és erre jön egy ilyen megmondójani, kiáll a kamerák elé és beszól vmi orbitális marhaságot. Hát gratulálok.
#198
A cigi jó! Kiváló a természetes szelekcióra!
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#197
Annyira nem is lenne gond az amerikai elnöknek a cikkben tárgyalt döntése, ha nem csupán arról lenne szó, hogy hová NEM érdemes menni.
Hanem elsõsorban arról, hogy mik a megvalósítandó tényleges célok, amelyek nem csupán látszattevékenységként funkcionálnak, hanem valódi, elõrevivõ fejlesztések lennének és persze a megfelelõ mennyiségû pénz.
Hanem elsõsorban arról, hogy mik a megvalósítandó tényleges célok, amelyek nem csupán látszattevékenységként funkcionálnak, hanem valódi, elõrevivõ fejlesztések lennének és persze a megfelelõ mennyiségû pénz.
#196
A gépelési hibákért bocs, nem a saját gépemnél ülök
#195
Sajnos, van némi rálátásom a fiatalok egy részének (sajnos a nagyobbik részének) a beállítottságára. A feleségem ugyanis tanár (középisk.)
Több helyen megtörtént már vele (az utóbbi kb. 5 évben vált különösen észrevehetõvé) hogy a tanuló (vagy inkább nemtanuló<#sir>) fiatal feláll az óra közben és ordítozva énekelni-táncolni kezd. A mobiltelefonok csörgetése, sõt zenéltetése, az óra alattti telefonálás, nomeg a nemi élet kezdeti lépseinek a megtétele szinte mindennapos (amit felöltözve lehet csinálni... bár ki tudja, néhány év múlva mi lesz a módi)
Az órát zavaró (pontosabban: ellehetetlenítõ!!) diákot szinte valamennyi iskolában egységesen, nem szabad kiküldeni az óráról, igazgatói utasítás szerint.
A fiatalok kapnak otthonról egy ezrest (van aki többet) a fele cigire megy, a másik fele kólára. (A cigire én azért haragszom nagyon, mert az elsõ néhány syál biztosan nem esik jól, sõt rosszullétet okoz. Az idióta direkt erõlteti magát a rászokásra. Aztán amikor egy lánynak magzat lesz a méhében, akkor is bagózik... és nem bünteti meg ezért senki...itt abbahagyom mielõtt ordítozni kezdek..)
Így keletkezik a Választó "Polgár" Õfelsége.
Sajnos, nagyjából ismerem.
Több helyen megtörtént már vele (az utóbbi kb. 5 évben vált különösen észrevehetõvé) hogy a tanuló (vagy inkább nemtanuló<#sir>) fiatal feláll az óra közben és ordítozva énekelni-táncolni kezd. A mobiltelefonok csörgetése, sõt zenéltetése, az óra alattti telefonálás, nomeg a nemi élet kezdeti lépseinek a megtétele szinte mindennapos (amit felöltözve lehet csinálni... bár ki tudja, néhány év múlva mi lesz a módi)
Az órát zavaró (pontosabban: ellehetetlenítõ!!) diákot szinte valamennyi iskolában egységesen, nem szabad kiküldeni az óráról, igazgatói utasítás szerint.
A fiatalok kapnak otthonról egy ezrest (van aki többet) a fele cigire megy, a másik fele kólára. (A cigire én azért haragszom nagyon, mert az elsõ néhány syál biztosan nem esik jól, sõt rosszullétet okoz. Az idióta direkt erõlteti magát a rászokásra. Aztán amikor egy lánynak magzat lesz a méhében, akkor is bagózik... és nem bünteti meg ezért senki...itt abbahagyom mielõtt ordítozni kezdek..)
Így keletkezik a Választó "Polgár" Õfelsége.
Sajnos, nagyjából ismerem.
#194
Szerintem a Holdon lehetne szerezni egy csomó olyan tapasztalatot, amit fel lehetne használni a marsutazásnál is. Ha ez nekik nem kell...
#193
most a csajok kurvak akarnak lenni/nem dolgozni sok penznek lenni es minden meglenni/ a ferfiak meg lottot akarnak nyerni h legyen kruvajuk... ez a mai fiatalsag csak h kepben legyel
a minden tudasrol annyit, meg a foldet sem ismerjuk, szoval nem kell nagyon messzire menni h legyen mit kutatni😄
a minden tudasrol annyit, meg a foldet sem ismerjuk, szoval nem kell nagyon messzire menni h legyen mit kutatni😄
#192
Ja, bocs, most látom, hogy a kérdésed egy picit más volt. A HIDEGHÁBORÚ után...
hát igen.
Szerintem akkor még nem volt akkora motiváció. Sõt, ugye az orosz birodalom megrogyásával pont az USA-ellenes társaság gyengült meg.
És egy még fontosabb szempont: az emberek a "rendszerváltáskor" sokan, az egész világban tényleg elhitték azt, amirõl ma már látjuk hogy egy nagy hazugság.
Azóta is sok változás történt, ami folytatódik.
Ami késik, nem múlik.
hát igen.
Szerintem akkor még nem volt akkora motiváció. Sõt, ugye az orosz birodalom megrogyásával pont az USA-ellenes társaság gyengült meg.
És egy még fontosabb szempont: az emberek a "rendszerváltáskor" sokan, az egész világban tényleg elhitték azt, amirõl ma már látjuk hogy egy nagy hazugság.
Azóta is sok változás történt, ami folytatódik.
Ami késik, nem múlik.
#191
Miért fordult volna? Nem értem. A németek a padlón voltak, a többiek meg az USA szövetségesei. Aztán a németek megkapták a Marshall segélyt, és a gazdaság ott is megindult
Az orosz kivérezve, különben is, egy rakás segítséget kaptak az amcsiktól, akiknek ráadásul ott volt az atombomba ugye...
Akkor ki és miért ugrott volna neki Amerikának? Az emberek örültek hogy vége a háborúnak. A gazdaság mindenfelé gyors fejlõdésnek indult, az emberek életszínvonala gyrosan nõtt, a REMÉNY az emberekben feléledt, talán ez a legfontosabb. Volt egy erõs pozitív jövõkép, voltak álmok, tervek, célok, és volt erõfeszítés, mert a célokkal telített ember dolgozik a legkeménzebben (errõl mostanában gyakran megfeledkezik a foshatalom)
Amikor én gyermek majd kamasz voltam, a fiúkat a technika és a gépek érdekelték.
Ma 100 fiatlból 90 nem tudja hogy mi akar lenni, a többi meg jogász vagy marketinges meg "kommunikációs szakember" vagy miasz**r...
És itt csatlakoztunk vissza a cikk témájához is. Az emberek (a tömegek) értékrendje, érdeklõdése benne van abban a döntésben, amirõl a cikk szól.
Most nagyon más a helyzet, mint a 2. vil.háb. után. Sokkal bonyolultabb, ráadásul az USA mostanában nem túl népszerû, még a "szövetségesei" között sem (fõleg ha nem a kormányokat, hanem a népeket nézzük).
A létszám arányok is jelentõsen változtak, továbbá -- ami a legeslegfontosabb -- valami rákos kórság támadta meg a fejlett országokat, amely kór a "ballibernyál" körök végzetes pusztító munkája... például a fél-analfabéta bevándorlókkal meg a "mássággal" szembeni ellenállás hiánya, a dolgozó középosztály lassú de évtizedek óta tartó lecsúszása, stb...
Végülis mindegy, úgyse én döntöm el hogz mi lesz, csak asszem hogy a történelem még nem ért véget. De a késõbbi fejezeteit már nem mi fogjuk írni.
Az orosz kivérezve, különben is, egy rakás segítséget kaptak az amcsiktól, akiknek ráadásul ott volt az atombomba ugye...
Akkor ki és miért ugrott volna neki Amerikának? Az emberek örültek hogy vége a háborúnak. A gazdaság mindenfelé gyors fejlõdésnek indult, az emberek életszínvonala gyrosan nõtt, a REMÉNY az emberekben feléledt, talán ez a legfontosabb. Volt egy erõs pozitív jövõkép, voltak álmok, tervek, célok, és volt erõfeszítés, mert a célokkal telített ember dolgozik a legkeménzebben (errõl mostanában gyakran megfeledkezik a foshatalom)
Amikor én gyermek majd kamasz voltam, a fiúkat a technika és a gépek érdekelték.
Ma 100 fiatlból 90 nem tudja hogy mi akar lenni, a többi meg jogász vagy marketinges meg "kommunikációs szakember" vagy miasz**r...
És itt csatlakoztunk vissza a cikk témájához is. Az emberek (a tömegek) értékrendje, érdeklõdése benne van abban a döntésben, amirõl a cikk szól.
Most nagyon más a helyzet, mint a 2. vil.háb. után. Sokkal bonyolultabb, ráadásul az USA mostanában nem túl népszerû, még a "szövetségesei" között sem (fõleg ha nem a kormányokat, hanem a népeket nézzük).
A létszám arányok is jelentõsen változtak, továbbá -- ami a legeslegfontosabb -- valami rákos kórság támadta meg a fejlett országokat, amely kór a "ballibernyál" körök végzetes pusztító munkája... például a fél-analfabéta bevándorlókkal meg a "mássággal" szembeni ellenállás hiánya, a dolgozó középosztály lassú de évtizedek óta tartó lecsúszása, stb...
Végülis mindegy, úgyse én döntöm el hogz mi lesz, csak asszem hogy a történelem még nem ért véget. De a késõbbi fejezeteit már nem mi fogjuk írni.
#190
Már bocsánat, de az ûrkutatásának nem az ûr és így benne a Hold kutatása célja? Az alapkutatás az vajon mi...? Úgy látom egyeseknek csak a zászlótûzdelés, hormontúltengés céljából - illetve az ásványkincsek, profitszerzés céljából a lényeg. Tudomásul kellene venni, hogy az alapkutatás, és az ipari termelés két külön dolog. Az meg kész IQ-horror ha valaki azt mondja mindent tudunk, vagy legalábbis nincs mit megtudnunk a Holdról! Aki azt állítja az finoman szólva ne szóljon meg! Mer láthatólag sokan beveszik...
Érdekes, hogy ez a hír föl-föl lángol idõnként a neten, én már harmadszorra olvasom, és kapok idegbajt tõle...
Érdekes, hogy ez a hír föl-föl lángol idõnként a neten, én már harmadszorra olvasom, és kapok idegbajt tõle...
#189
Tehát a holdporban és kövekben is lehet hogy van olyan amit kell, de egyébként ha üresen kültik vissza, nem bomlik meg a tér-idõ kontinuum és semmisül meg a világ.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#188
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#187
talán azokat a dolgokat amibõl a bázist felépítik?
Egyébként ennyi erõvel a földön sincs semmi, csak föld homok meg kõ... még is kitermelik, mert bizonyos földben meg kõben van olyan ami kell 😄
Egyébként ennyi erõvel a földön sincs semmi, csak föld homok meg kõ... még is kitermelik, mert bizonyos földben meg kõben van olyan ami kell 😄
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#186
....és mi a rákot fognak az ormótlan konténerekben hurcolászni, holdport? 😄
#185
És akkor gondolj bele, hogy leo pályán mindez hogy megy? Na igen még ennyire sem megy...
leo pályáról eljuttani holdra cuccot jóval egyszerûbb mint földrõl leo-ra eljutni.
Egyszerûen scramjet/ramjet/rakéta kombinációs szárnyas teherszállító siklók kellenének, és egy ûrállomás a föld körül, a holdon meg egy lineáris gyorsító/lassító. Csak a hold felé induláshoz és visszatéréskor fékezéshez kéne üzemanyag, plusz a pályakorrekcióhoz amivel elég precízek lehetnek, hogy a a rakomány a lineáris lassítóra repüljön, ami megállítja. Visszafelé meg egyszerûen kilövi, megint csak az ûrállomással szinkronizálás és dokkolásra kéne csak üzemanyag.
El kéne már felejteni az ûrutazásban ezeket a svájcibicska elképzeléseket, minden feladatra specializálni kéne valamit. Mint írtam föld és leo között szárnyas levegõt használni képes siklók, hold és föld között meg ormótlan (mert úgy sem számít ott) rakéta/VASIMR hajtómûves konténerek amiket a föld-leo teherszállítókból töltött ûrállomási üzemanyagtartályokból töltenek.
leo pályáról eljuttani holdra cuccot jóval egyszerûbb mint földrõl leo-ra eljutni.
Egyszerûen scramjet/ramjet/rakéta kombinációs szárnyas teherszállító siklók kellenének, és egy ûrállomás a föld körül, a holdon meg egy lineáris gyorsító/lassító. Csak a hold felé induláshoz és visszatéréskor fékezéshez kéne üzemanyag, plusz a pályakorrekcióhoz amivel elég precízek lehetnek, hogy a a rakomány a lineáris lassítóra repüljön, ami megállítja. Visszafelé meg egyszerûen kilövi, megint csak az ûrállomással szinkronizálás és dokkolásra kéne csak üzemanyag.
El kéne már felejteni az ûrutazásban ezeket a svájcibicska elképzeléseket, minden feladatra specializálni kéne valamit. Mint írtam föld és leo között szárnyas levegõt használni képes siklók, hold és föld között meg ormótlan (mert úgy sem számít ott) rakéta/VASIMR hajtómûves konténerek amiket a föld-leo teherszállítókból töltött ûrállomási üzemanyagtartályokból töltenek.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#184
Jaj, kedves cikkíró. A középkorban azt tartották, hogy a föld lapos. És hát nem az....
"Az azóta eltelt 38 év alatt az USA nem merészkedett vissza legközelebbi kozmikus szomszédunkra, és talán már soha nem is fog."
Talán nem kéne leírni, hogy SOHA. <#csodalk> 100%, hogy sok sok ember fog lakni, élni, és dolgozni a holdon. Csak nem most. Mondjuk 100 év múlva!
Ahogy a Jedik megmondták:
"Only the Sith think in absolutes"... ne legyünk már Sith-ek, ok? <#alien2>
"Az azóta eltelt 38 év alatt az USA nem merészkedett vissza legközelebbi kozmikus szomszédunkra, és talán már soha nem is fog."
Talán nem kéne leírni, hogy SOHA. <#csodalk> 100%, hogy sok sok ember fog lakni, élni, és dolgozni a holdon. Csak nem most. Mondjuk 100 év múlva!
Ahogy a Jedik megmondták:
"Only the Sith think in absolutes"... ne legyünk már Sith-ek, ok? <#alien2>
#183
Akkor a Hidegháború után miért nem fordult Európa egybõl a jenkik ellen? Azóta van lényegében egypólusú világrend. Gazdaságilag kevésbé, de katonailag még mindig.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#182
Hányszor írjátok le még ezt az UL-t, hogy "kilóra mevette"? A jenki állampapírok 8%-a van kínai kézben. 92% máshol van. Nem érzitek az arányokat...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#181
jo, szep pelda a behaviorizmusra, ahogy neveled a gyereket olyan ember lesz belole, IDIOCRACY filmet ajanlanam a figyelmetekbe, nem az ertelmes az evolucios valasztas😛
dontkillme- ajanlok egy jo kolostort😄 de igen, lenne ertelme ha mindenki semmiert dolgozna es onzetlen lenne, csak ez olyan h a golya sem fog uszni ha repulhet, amig lesz ember aki lusta es nem akar dolgozni es ertelmes kizsakmanyolas is lesz, nem mindig van happy end
dontkillme- ajanlok egy jo kolostort😄 de igen, lenne ertelme ha mindenki semmiert dolgozna es onzetlen lenne, csak ez olyan h a golya sem fog uszni ha repulhet, amig lesz ember aki lusta es nem akar dolgozni es ertelmes kizsakmanyolas is lesz, nem mindig van happy end
#180
Az elõzõ állításomat kiterjeszteném azzal az opcióval, hogy csak hozzám hasonló emberekkel lennék hajlandó megpattanni, vagy szövetkezni. Olyanokkal, akik nem kreált, piac által szabályzott és a tõke által finanszírozott törvények, hanem a lelkiismeretük alapján élik az életüket. Nekem bõven elég lenne, ha hozzám hasonló emberekkel lennék egy ilyen helyen. Egy falura valót fejbõl össze tudnék válogatni. Szóljon valaki, ha diktálhatom a neveket, és elkezdhetünk pakolni..😊).
#179
tod mi a problema, mig te elkezdenel magadnak termelni es gondoskodni magadrol kb 8 ember akarna hatbaszurni , 12 ellopni amid van es kb 1 megenni mig elsz...
az embernek nincs kulonleges kepessege, csak az h kegyetlen, es a kegyetlensege ertelemmel parosul, nincs veszelyesebb ennel😛
az embernek nincs kulonleges kepessege, csak az h kegyetlen, es a kegyetlensege ertelemmel parosul, nincs veszelyesebb ennel😛
#178
Azért (is) beszélhetünk biológiai evolúcióról, mert fajunk fennmaradása lett/lesz a tét. Belegondoltatok már akár egyszer is, milyen lenne az élet az elkövetkezendõ évezredekben az ember nélkül? Hogy a távoli jövõben ki lenne a domináns a bolygón? Melyik fajból fejlõdne ki egy intelligens kaszt? Hogy mennyi idõ kellene ehhez, vagy hogy egyáltalán megvalósulna e? Hogy az évmilliók során nem valósult e már meg? Stb..
Én a magam részérõl szívesen kezdeném tiszta lappal egy másik bolygón (vagy ezen leginkább) lemondva minden mai technológiáról. Végül is a második világháborúig semmink nem volt a vízen és a földön kívül. Nem volt áram, és semmi, ami a mai életszínvonalunkat képviseli.
Szomorú, de az is lehet, hogy a mai emberiséget az mentheti meg, ha valami folytán hirtelen (10 évnél kevesebb idõ alatt) radikálisan megfogyatkozik a száma globálisan. Jelen pillanatban közel 7 milliárdan élünk a bolygón, míg 1800 körül ez a szám 1 volt. Nagyjából talán ez a szám az, ami még nem sok.
Én a magam részérõl szívesen kezdeném tiszta lappal egy másik bolygón (vagy ezen leginkább) lemondva minden mai technológiáról. Végül is a második világháborúig semmink nem volt a vízen és a földön kívül. Nem volt áram, és semmi, ami a mai életszínvonalunkat képviseli.
Szomorú, de az is lehet, hogy a mai emberiséget az mentheti meg, ha valami folytán hirtelen (10 évnél kevesebb idõ alatt) radikálisan megfogyatkozik a száma globálisan. Jelen pillanatban közel 7 milliárdan élünk a bolygón, míg 1800 körül ez a szám 1 volt. Nagyjából talán ez a szám az, ami még nem sok.
#177
nem biologiai evoluciorol beszelunk/nek itt foleg hanem szocialis es technologiai fejlodesrol, az embeisegnek mar reg technokracianak kellene lennie, ha nem lett volna a sotet kozepkor, ha nem ultozik a feltalalokat, ha... ha... ha... es minden az elemi osztonokre az EN eljek tul, az EN csaladomnak legyen a legjobb, lehet minden faj kihalasra van itelve mert addig akarja bebiztositani sajat eletet mig mar nem lesz miert es hogyan elnie, az osszes faj uralomra torekszik, a kobor kutya is megtamadja az embert, teny h a 7-8 milliard emberbol lenne 1 aki felaldozza magat a tobbiekert, de ha ez megtortenne a vilagon csak tobb 1 milliarddal tobb onzo ember elne,
semmi ordongosseg nincs benne, genetikat megvaltoztathatjuk, megvaloztathatjuk hol elunk, elfuthatunk akar hova, de az osztonoket nem olhetjuk ki magunkbol, az ember csak a legmagasabb szinten domesztikalt allat, se tobb se kevesebb
a legjobb az lenne ha jonnen egy idegen faj es lehetne veluk kereskedni, az mentene meg minket, mindig is a kereskedelem hozta ossze a szovetsegeket nem a baratsag vagy a nemzetiseg, nezd hansa varosok... EK stb stb
lehet vegso soron az ember legnagyobb talalmanya mgis csak a penz lesz ami hajtani fogja h minel tobbet es tobbet szerezzen es ezzel fejlodik a vilag?
sztem sokan ugy vannak vele ha most kezhez kapnanak 10milkot akkor nem is gondolkodnanak ezen tobbet, es mennyire jol tennek😊
semmi ordongosseg nincs benne, genetikat megvaltoztathatjuk, megvaloztathatjuk hol elunk, elfuthatunk akar hova, de az osztonoket nem olhetjuk ki magunkbol, az ember csak a legmagasabb szinten domesztikalt allat, se tobb se kevesebb
a legjobb az lenne ha jonnen egy idegen faj es lehetne veluk kereskedni, az mentene meg minket, mindig is a kereskedelem hozta ossze a szovetsegeket nem a baratsag vagy a nemzetiseg, nezd hansa varosok... EK stb stb
lehet vegso soron az ember legnagyobb talalmanya mgis csak a penz lesz ami hajtani fogja h minel tobbet es tobbet szerezzen es ezzel fejlodik a vilag?
sztem sokan ugy vannak vele ha most kezhez kapnanak 10milkot akkor nem is gondolkodnanak ezen tobbet, es mennyire jol tennek😊
#176
Kis keveres tortent, elnezest:
"Viszont eleszor inkabb olyan projektek johetnek szoba mint a Dragon x, ami a NASA megrendeles,"
nem Dargon X, hanem a SpaceX Dragon ûrhajoja, ill a hozza tervezett raketacsalad.
"Viszont eleszor inkabb olyan projektek johetnek szoba mint a Dragon x, ami a NASA megrendeles,"
nem Dargon X, hanem a SpaceX Dragon ûrhajoja, ill a hozza tervezett raketacsalad.
#175
..az evolúció akkor is evolúció, ha egy, vagy több faj kihal. Akkor is, ha az egyik az ember lesz..
#174
Igazat adok neked abban hogy Jelenleg nem tud a magantoke allami rasegites nelkul boldogulni, meg LEO-n sem. Ez alol talan az urturizmus kivetel, ha nem szamoljuk hogy az ISS-t milyen penzen epitettek fel. Vagy pl a Virgin Galacticszepen halad elore, igaz csak szuborbitalis magassagban utaznak. Viszont ez a tarsasag onalloan jutott oda ahol van, es van ra akkora kereslet ami kifizetodoveteszi a letet.
Valami hasonlo tortenhet a Hold utazasal is egyszer. Lesz valami olyan ipari (sot talan magan holdutazok is lesznek 😄 nyaklancos mercis urgek ) kereslet ami kifizetodove teszi a technika kifejleszteset, es uzemelteteset, es ezzel eszrevetlenul elrugaszkodunk a Foldtol.
Viszont eleszor inkabb olyan projektek johetnek szoba mint a Dragon x, ami a NASA megrendeles, de mar magan vallalt valosit meg. Valoszinuleg ok celiranyosan dolgoznak, csak annyit tesznek bele a cuccba ami feltetelenul kell, de azt olyan minosegbe amiert tuzbe tehetik a kezuket. Elvegre zsiros lovek ezek. A lenyeg hogy celiranyosan koltseg-ertek orientaltan fejlesztenek, ami fontos ha onfenntarto projekte akarjuk tenni az urutazast - felfedezest. Fapados cuccok kellenek, szivosak mint a T72, olcson sok. Majd egyszer lehet hasonlo tender egy hold - fold shutle rendszerrre, He3 banyaaszatra etc...
A kapitalizmus szerintem nem itt van Magyarorszagon, sokkal sokkal nyugatabbra el az... nem viseli el a ostoba kistilu csalas szagat...
Valami hasonlo tortenhet a Hold utazasal is egyszer. Lesz valami olyan ipari (sot talan magan holdutazok is lesznek 😄 nyaklancos mercis urgek ) kereslet ami kifizetodove teszi a technika kifejleszteset, es uzemelteteset, es ezzel eszrevetlenul elrugaszkodunk a Foldtol.
Viszont eleszor inkabb olyan projektek johetnek szoba mint a Dragon x, ami a NASA megrendeles, de mar magan vallalt valosit meg. Valoszinuleg ok celiranyosan dolgoznak, csak annyit tesznek bele a cuccba ami feltetelenul kell, de azt olyan minosegbe amiert tuzbe tehetik a kezuket. Elvegre zsiros lovek ezek. A lenyeg hogy celiranyosan koltseg-ertek orientaltan fejlesztenek, ami fontos ha onfenntarto projekte akarjuk tenni az urutazast - felfedezest. Fapados cuccok kellenek, szivosak mint a T72, olcson sok. Majd egyszer lehet hasonlo tender egy hold - fold shutle rendszerrre, He3 banyaaszatra etc...
A kapitalizmus szerintem nem itt van Magyarorszagon, sokkal sokkal nyugatabbra el az... nem viseli el a ostoba kistilu csalas szagat...
#173
Ûrkutatás terén csak pénz kérdése minden. A technológia már sok mindenre meg lenne, csak pénze nincs senkinek, hogy neki kezdjen, na meg motiváció, hogy pénzt öljenek olyan dologba, ami nem térül meg rögtön. Ha a háborúkba ölt ezer milliárdokat az ûrkutatásba fektették volna, akkor ma gazdaságilag és technológiailag is fényévekre lennénk a mai helyzettõl. Sajnos nagyon vak vágányra kerültünk, és amint halgatyó is írta lentebb, nagyon sokáig fog még tartani, amíg az emberiség egyáltalán kigyógyul a mai betegségeibõl, és eljön egy olyan szemléletváltás, ami lehetõvé teszi az ûrkutatás drasztikusabb fejlõdését. Persze ez még évtizedekre van, ha nem évszázadokra, és addig még túl is kell élnünk valahogy. Mindenesetre ha nem jön el ez a szemléletváltás belátható idõn belül, ha itt maradunk, ezen a bolygón, és fajunk fõbb erõi továbbra is csak a pusztításra meg a profitra fognak koncentrálni, miközben még a környezetünket is pusztítjuk, akkor az emberiségnek garantáltan annyi, kampec.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#172
Én is ettõl félek. A kisértés ugyanis óriási.
Amerika most még -- talán -- elbírna valamennyi ellenfelével, mégha belerokkanna is. 15 év múlva már nem bír el velük.
Márpedig összefognának ellene, ezt mutatja Európa történelme. Ha bármelyik ország túlságosan megerõsödött, a többiek összefogtak ellene, és visszatérítették. Ez volt a jól felfogott érdekük, és ez biztosította az egyensúlyt.
A korábbi nagy háborúk után prosperáló idõszak következett, ám ez szerintem a most következõ háború (HA lesz ilyen) teljesen eltérõ lesz ettõl. Az erõforrások fogytán, és egy minden eddiginél pusztítóbb háború után nem marad, aki kifejlessze a teljes technológia megváltoztatásához szükséges eszközöket. Erre eddig nem volt szükség, a háború utáni gazdasági (és ami legalább ilyen fontos: emberi, tudati) fellendülés a korábbi ipari-technológiai rendszer folytatása volt csupán.
Ez azonban most nem fog menni.
Persze lehet ezt vészmadár-dumának nevezni, és lehet hogy tényleg az is. Ám túl nagy a fegyverkezés a világban ahhoz, hogy ezt a lehetséges jövõt egy vállrándítással lesöpörjük.
A rengeteg fegyver elkészítõi önmagukat is igazolni kénytelenek. Hisz ha sohasem használják azokat, akkor minek készültek?
Amerika most még -- talán -- elbírna valamennyi ellenfelével, mégha belerokkanna is. 15 év múlva már nem bír el velük.
Márpedig összefognának ellene, ezt mutatja Európa történelme. Ha bármelyik ország túlságosan megerõsödött, a többiek összefogtak ellene, és visszatérítették. Ez volt a jól felfogott érdekük, és ez biztosította az egyensúlyt.
A korábbi nagy háborúk után prosperáló idõszak következett, ám ez szerintem a most következõ háború (HA lesz ilyen) teljesen eltérõ lesz ettõl. Az erõforrások fogytán, és egy minden eddiginél pusztítóbb háború után nem marad, aki kifejlessze a teljes technológia megváltoztatásához szükséges eszközöket. Erre eddig nem volt szükség, a háború utáni gazdasági (és ami legalább ilyen fontos: emberi, tudati) fellendülés a korábbi ipari-technológiai rendszer folytatása volt csupán.
Ez azonban most nem fog menni.
Persze lehet ezt vészmadár-dumának nevezni, és lehet hogy tényleg az is. Ám túl nagy a fegyverkezés a világban ahhoz, hogy ezt a lehetséges jövõt egy vállrándítással lesöpörjük.
A rengeteg fegyver elkészítõi önmagukat is igazolni kénytelenek. Hisz ha sohasem használják azokat, akkor minek készültek?
#171
mukodik a kapitalizmus mert fejlodik, csak eppenseggel keves embernek van nyeresege belole, szerintem mukodokepes volt a kommunizmus is mindenki dolgozott mindenkinek volt annyija h eljen nyugodtan es nem volt problema... kinana elonye h nem demokracia, odamennek hadsereggel agyonlonek egy falut a masik 10 ingyen dolgozik, igy konnyu epitkezni, elmennek elviszik a gyerekeket bentlakasos suliban felnevelik, mint istent fogjak tisztelni a politikusaikat kitanulnak, par kemet lefizetnek ellopjak a technologiat, kicsit csiszolnak, hisz azert naluk is lehetnek tudosok, ha meg nicns eleg megfizetik mint amerika csinalta a masodik vilaghaboru kornyeken, kinaban a jovo szerintem, aztan meg indiaban, ott is sok az ember
#170
Igen amerika egy patkány -.-<#falbav><#wilting>
AMD FX X8 8350 BOX|Cooler Master - Hyper 212 EVO|Gigabyte R9 270X 2GB|Gigabyte - GA-970A-UD3P Super Flower 550W Bronze Series|ADATA Premier Pro SP900 128GB|Kingston DDR-3 8GB /1866 HyperX Fury Black
#169
A magántõke nem egyformán mûködik a világ különbözõ részein. Itt minálunk például .... hmmmm.. hogy finoman fogalmazzak, nem szerepelt jól.
Ez pedig a mi látásmódunkat természetesen meghatározza (no jó, legyen: az én látásmódomat... meg még sokunkét)
Emiatt nehéz elõitéletektõl mentesen, objektíven megitélni a magántõke lehetséges szerepét, a tévedés esélye bennevan.
Mindezek elõrebocsátásával: szerintem az ûrhajózás terén, a JELENLEGI szinten kifejezetten nem fog mûködni a teljes mértékben profitorientált magántõke.
Egy késõbbi szinten el tudom képzelni, de az csak sokkal késõbb.
Ez volt az én véleményem.
Ez pedig a mi látásmódunkat természetesen meghatározza (no jó, legyen: az én látásmódomat... meg még sokunkét)
Emiatt nehéz elõitéletektõl mentesen, objektíven megitélni a magántõke lehetséges szerepét, a tévedés esélye bennevan.
Mindezek elõrebocsátásával: szerintem az ûrhajózás terén, a JELENLEGI szinten kifejezetten nem fog mûködni a teljes mértékben profitorientált magántõke.
Egy késõbbi szinten el tudom képzelni, de az csak sokkal késõbb.
Ez volt az én véleményem.
#168
Az USA nem jön ki egyhamar a gödörbõl. Egyfajta 22-es csapdája. Kína gyakorlatilag kilóra megvette, a háborúk és a támaszpontok fenntartása olyan méretû kiadásokat generál, amit még egy ekkora - részben pont most megrokkanó - gazdaság sem tud elviselni. Hiába szépítgetik az adatokat, a baj napi szinten körvonalazódik. Õrült méreteket ölt a megalománia náluk. Hatalmas a munkanélküliségi ráta. A bankok eddig is szinte csak manipulációkkal, csalásokkal tudtak életben maradni, most már azzal sem. Fõleg, hogy kiborult a bili. A "világválság" sem világválság, csupán kibuggyant a szar. Kiderültek a turpisságok. Egy ilyen, romokban heverõ gazdaság örülhet, ha az elkövetkezendõ 20 (!!!!) évben nem borul meg. Sajnos ebbõl a kiutat sokan kizárólag a háborúkban látják, az újabb háborúkban. Erre értettem a 22-es csapdáját.
Kérdés, (és itt Európa jövõjének kulcsa is simán benne van)hogy a NATO tagállamok ezt hogyan élik meg, meddig hajlandóak elmenni. Köztudott, hogy melyek azok a nemzetek, akik vakon a szakadékba ugranának az államokkal. Cseppet sem hiszem biztosra, hogy ebben a névsorban Izrael benne lenne...
Az elkövetkezõ 20-30 évben sok minden eldõl és nem biztos, hogy a végeredmény a többségnek tetszeni fog. Ezek függvényében és eredményeként nem gondolom, hogy az ûrtechnológia fejlesztése kellõen elõtérbe kerülhet. Azt meg fõleg nem gondolom, hogy annak az egységnek, aki elsõnek landol majd a Marson, a szkafanderein az USA zászlós matrica lenne. Legalább négy olyan náció van, akiknek kezében van a technológia és kellõen motiváltak, valamint vannak annyira stabil gazdasági helyzetben, hogy ezt megengedhessék maguknak. Nem sorolom, mindenki tisztában van vele szerintem.
Ezt gondolom.
Kérdés, (és itt Európa jövõjének kulcsa is simán benne van)hogy a NATO tagállamok ezt hogyan élik meg, meddig hajlandóak elmenni. Köztudott, hogy melyek azok a nemzetek, akik vakon a szakadékba ugranának az államokkal. Cseppet sem hiszem biztosra, hogy ebben a névsorban Izrael benne lenne...
Az elkövetkezõ 20-30 évben sok minden eldõl és nem biztos, hogy a végeredmény a többségnek tetszeni fog. Ezek függvényében és eredményeként nem gondolom, hogy az ûrtechnológia fejlesztése kellõen elõtérbe kerülhet. Azt meg fõleg nem gondolom, hogy annak az egységnek, aki elsõnek landol majd a Marson, a szkafanderein az USA zászlós matrica lenne. Legalább négy olyan náció van, akiknek kezében van a technológia és kellõen motiváltak, valamint vannak annyira stabil gazdasági helyzetben, hogy ezt megengedhessék maguknak. Nem sorolom, mindenki tisztában van vele szerintem.
Ezt gondolom.
#167
Vissza a cikkhez, 😛
Szerintem lépni kell egyet tovább a gondolkodásban, olyasmit, mint Obama lépett.
A Nasa már járt az ûrben - rutinfeladat. Akkor miért vacakoljon vele? Adjuk ki a magán iparnak - nagyon fasza és olcsóbb cuccokat csinal mjd "nekünk".
Ugyanezen a vonalon haladva tovább, adjuk ki a holdraszállást cégeknek. Ez lenne az óriási lépés, lévén a kapitalizmus hajtó ereje a szabad piacgazdaság, és vállalkozási lehetõség.
Definiálja a NASA hogy mire van szüksége a Holdon, ahhoz hogy legyártson egy Mars ûrhajót, de lehet az tõlem mega- Napelem park ( 😛 ) is. A lényeg hogy találjon piaci rést a Hold utazás számára ami fedezi a tudományos vállalkozás költésgeit. Mert jelenleg az akadály részben pénzügyi, mind kivitelezésben, mind új technológiák fejlesztésében.
Ha a magánipar megtelepedett a Holdon, akkor töredék áron lehet bolygóközi ûrhajókat, de szondákat, vagy óriási napenergiapaneleket gyátrani és pályára állítani. A befektetés óriási, anyagilag és szellemileg is, de a produktum maradandó, nem úgy mint egy egyszeri landolás, ami nem több mint egy trófea - mutogatni valo.
Ha már ezek megvannank, akor lehet menni a Marsra - sokszor. Ez a lépés lehetne újra a NASA-é lévén ismeretlen terület, egyáltalán nem rutin meló, óriási méretû tudományos apparátust igenyel, és nincs más produktuma mint az új információ, ez pedig általaban nem öszöntzi az ipart.
Én egy ehhez hasonló lépéssort látok kivitelezhetõnek, és szerintem meg is fog történni záros hataridõn belül. 100 év pl. Nem nagy ido, bár szép lenni ha mi is megélhetnenk.
Mit gondoltok?
Szerintem lépni kell egyet tovább a gondolkodásban, olyasmit, mint Obama lépett.
A Nasa már járt az ûrben - rutinfeladat. Akkor miért vacakoljon vele? Adjuk ki a magán iparnak - nagyon fasza és olcsóbb cuccokat csinal mjd "nekünk".
Ugyanezen a vonalon haladva tovább, adjuk ki a holdraszállást cégeknek. Ez lenne az óriási lépés, lévén a kapitalizmus hajtó ereje a szabad piacgazdaság, és vállalkozási lehetõség.
Definiálja a NASA hogy mire van szüksége a Holdon, ahhoz hogy legyártson egy Mars ûrhajót, de lehet az tõlem mega- Napelem park ( 😛 ) is. A lényeg hogy találjon piaci rést a Hold utazás számára ami fedezi a tudományos vállalkozás költésgeit. Mert jelenleg az akadály részben pénzügyi, mind kivitelezésben, mind új technológiák fejlesztésében.
Ha a magánipar megtelepedett a Holdon, akkor töredék áron lehet bolygóközi ûrhajókat, de szondákat, vagy óriási napenergiapaneleket gyátrani és pályára állítani. A befektetés óriási, anyagilag és szellemileg is, de a produktum maradandó, nem úgy mint egy egyszeri landolás, ami nem több mint egy trófea - mutogatni valo.
Ha már ezek megvannank, akor lehet menni a Marsra - sokszor. Ez a lépés lehetne újra a NASA-é lévén ismeretlen terület, egyáltalán nem rutin meló, óriási méretû tudományos apparátust igenyel, és nincs más produktuma mint az új információ, ez pedig általaban nem öszöntzi az ipart.
Én egy ehhez hasonló lépéssort látok kivitelezhetõnek, és szerintem meg is fog történni záros hataridõn belül. 100 év pl. Nem nagy ido, bár szép lenni ha mi is megélhetnenk.
Mit gondoltok?
#166
Aranyos!
ez lenne Amerika? Nagy baj
ez lenne Amerika? Nagy baj
#165
A mai ember egyszerûen NEM AKAR energiát fektetni abba, ami nem térül meg, vagy nem profitál AZONNAL. Minden más csak másodlagos, vagy egyáltalán érdektelen. Mindenki külön fejleszt, sufnituningol ahelyett, hogy összefognának, mint pl. a CERN esetében..részben. Részben, mert az amik abban sem nagyon közösködnek.
Nagy hiba.
Nagy hiba.
#164
Bármiyen nagy fejlesztés kérdése szervesen összefügg annak a társadalomnak/birodalomnak/országnak az ÁLTALÁNOS fejlettségével, szemléletével, céljaival, amely azt a fejlesztést végzi.
Amerika egy elöregedett óriás. Ma még nagy és erõs, de ez az eset is egy apró jele annak, hogy bajban van.
Az úrhajózás fejlesztése ma -- szerintem -- nem elsõsorban azon múlik, hogy ki tud nagyobb rakétákat építeni, ugyanazon az alapelven.
Két dolgot kell megoldani ahhoz, hogy az ûrkutatás lényeges fejlõdésnek indulhasson:
-- Az energiaprobléma megoldása (fúziós erõmû, FBR, stb.) és a jelenlegi energiahordozók felváltása, a termelés megsokszorozódása
-- új alapelven épített hajtómûvek, amelyek a kémiai hajtómûvel elérhetetlen kiáramlási sebességre képesek.
Az a megérzésem, hogy ezek megoldása nem várható a közeli jövõben. Az emberiség nagyon súlyos problémák elõtt áll. Mint egy nagyon beteg ember, akinek elõbb meg kell gyógyulnia, fel kell kelnie az ágyból, és csak utána tud kimenni a szabadba és felderíteni a környéket.
Amerika egy elöregedett óriás. Ma még nagy és erõs, de ez az eset is egy apró jele annak, hogy bajban van.
Az úrhajózás fejlesztése ma -- szerintem -- nem elsõsorban azon múlik, hogy ki tud nagyobb rakétákat építeni, ugyanazon az alapelven.
Két dolgot kell megoldani ahhoz, hogy az ûrkutatás lényeges fejlõdésnek indulhasson:
-- Az energiaprobléma megoldása (fúziós erõmû, FBR, stb.) és a jelenlegi energiahordozók felváltása, a termelés megsokszorozódása
-- új alapelven épített hajtómûvek, amelyek a kémiai hajtómûvel elérhetetlen kiáramlási sebességre képesek.
Az a megérzésem, hogy ezek megoldása nem várható a közeli jövõben. Az emberiség nagyon súlyos problémák elõtt áll. Mint egy nagyon beteg ember, akinek elõbb meg kell gyógyulnia, fel kell kelnie az ágyból, és csak utána tud kimenni a szabadba és felderíteni a környéket.
#163
Úgy látom nem érted amit írok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#162
És ezt mivel bizonyítod a hiten kívül? Miért alkalmazkodna? Azért, mert szerited ez a logikus?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#161
A vikingek is azt mondták ezer évvel ezelõtt: minek odamenni arra a másik szárazföldre?
Nem is mentek oda többször. El kellett telnie fél évezrednek, mire másvalaki megtette, és nem csupán odament, de ki is aknázta.
Ma már nincsenek vikingek.
Nem is mentek oda többször. El kellett telnie fél évezrednek, mire másvalaki megtette, és nem csupán odament, de ki is aknázta.
Ma már nincsenek vikingek.
#160
Ha létezik olyan földönkívüli intelligencia, amely eljutott hozzánk az elmúlt akármennyi évben, akkor ahhoz mi, mostani emberek kb olyan evolúciós mínuszban vagyunk, mint a mostani ember a kõbaltáshoz. ..én sem keresném egy ilyennek a társaságát...Éppen ezért azon sem csodálkozom, hogy õk sem a miénket.
#159
A mai fejlettségi szinthez hasonlítva azt is elég nehéz elhinni, hogy egyáltalán jártak ott...
Fõleg, ha azt nézzük, az gondot okoz nekik, hogy az állomásra eljussanak. Nincs egy normális hordozórakétájuk. "Ezek" jártak a holdon? Vicc..
Fõleg, ha azt nézzük, az gondot okoz nekik, hogy az állomásra eljussanak. Nincs egy normális hordozórakétájuk. "Ezek" jártak a holdon? Vicc..
#158
A rendszerváltás óta még 1 generáció sem telt el, de öröm hallgatni a sok újgazdag kispöcst ahogy karattyolnak, megfórumoznak. Lenéznek mindenkit, csak mert apuci privatizálta a téeszt, úgy beszélnek mintha õk xarták volna a világot. Az, hogy 20 éve még az emberek egyenlõségérõl szólt a rizsa nekik nem sokat számít.
Szerintem nem kell ide 3-4 generáció.
<#nyes>
Szerintem nem kell ide 3-4 generáció.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#157
Holdra menni? Majd idejön a Hold. :-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#156
mna ha nekem + - szamitassal megoldasz egy egyenletet amiben szogfuggvenyek vannak akkor kalapot emelek elotted, szegeny fedelzeti szamitogepuk orult h rendszerdiagnosztika futott ami legtobbszor annyi volt h mindent telehuzaloztak ha vlmi gebasz van elaludjon v kigyulladjon egy ego
@Rotyoka, MacropusRufus
a nagy kerdes az tul lehet e elni ilyen gravitaciovaltozast, h alkalmazkodhassunk
@Rotyoka, MacropusRufus
a nagy kerdes az tul lehet e elni ilyen gravitaciovaltozast, h alkalmazkodhassunk
#155
szerinted 3-4 generáció tud alkalmazkodni?
Ember.. több millió éves evolúció megváltoztatásához nem elég 300-400 év.
Ember.. több millió éves evolúció megváltoztatásához nem elég 300-400 év.
#154
Feltéve, ha ott állítanák elõ, gazdaságosan, önerõbõl. A jelenlegi tempót tekintve ez reménytelen, másképp mondva évszázadnyira van. A Marsra, ha 20-30 éven belül szeretnénk eljutni, bizony a Földrõl kellene indulni.
Oldal 1 / 5Következő →