Amerika szerint hiba lenne visszatérni a Holdra

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#153
hát igen. De menjünk messzebb az idõben, addíg amíg már a 3-4 generáció fog felnõni mondjuk a Marson, csökkentett gravitáció mellet. Mi lesz velük?
Gy.k. semmi. A szervezetûk, a fizikumuk alkalmazkodni fog szépen a kevés gravitációhoz. Ezért mondjuk érdekesen néznének ki. El tudom képzelni, hogy kissé nyulánkabbak lennének mint mi v. esetleg ha a méretük simmel, akkor a fizikumuk lenne gyengébb, hozzánk képest. Viszont sajnos nem biztos, hogy vissza jöhetnének a Földre. Az erõs csont alkalmazkodik a csökkent gravitációhoz, ahhogy írtad. De ha eleve, olyan helyen fejlõdik ahhol kicsi a geavitáció akkor nem nagyon fog tudni alkalmazkodni, pontosabban tud, de lassan. (akár csak a csont gyengülés esetében). Tehát szerencsétlen marsi ember, eléggé nehezen mozogna a Földön, megkockáztaom, hogy kerekesszék kellene neki.

Szóval a gravitácó az ami bele fog szólni a doglokba, sztem is.
#152
Sztem hiba, hogy nem mennek a Holdra. A Holdról minden indítás hatod annyi eneregiába kerûlne (v. 6x nagyobb a hasznos teher tömege). Onnan a Mars is könnyebben elérhetõ. Ezt az egész ISS programot butaságnak tartom. Dollár milliárdokat dobnak ki, a rendszer még nincs kész, de már javításra szorúl az elsõ modul, bizonyos része. Tetû lassú munka. Meg értelmetlen.

Molnibalage
#151
Attól, mert gyorsabban oldasz meg egy egyenletet, a porblémát leíró matematikai modell pontatlansága és érzékenysége az egyes mért változókra nem lesz jobb. Gyorsabban kapod meg ugyanazt a pontatlanságot tartalmazó végeredményt...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#150
<#banplz>

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#149
Nyilván valami olyasmire lesz szükség, mint a holdraszállásnál, de a leszállási ellipszist akkor is jelentõsen szûkíteni kell, hiszen a leszállóegység nagyon is kiszámított üzemanyagmennyiséggel rendelkezik. Armstrong is kiszárította a tankot, pedig csak néhányszor tíz métert korrigált. Szerencsére a MRO felvételei alapján már ki tudják választani azt a helyet, ahol biztonságos a leszállás.
#148
sztem nem is jarnak... csak par kutato jar az indianok koze is...

grebber
#147
Belegondolni is félelmetes milyen fejlettségi szinten vannak "ezek/azok".
Ha már a sok ezer évvel ezelõtti piramisok falain is rajzolták õket.Ha már akkor ennyi évvel ezelõtt repültek most hol tarthatnak hm fincsi lehet.
Tényleg csak röhögni járhatnak közénk.<#banplz>

Next PC upgrade: 2022

#146
anno a fedelzeti szamitogep kevesebbet tudott mint manapsag egy zsebszamologep...

Molnibalage
#145
Bödõcs Tibor haverja szerint nem az a kérdés, hogy vannak -e UFO-k, hanem az, hogy van -e hozzájuk kapcsolási rajz. 😊

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#144
A szonda leszállási ellipszise azért nagy szerintem, mert full automatikus. Egy Föld-Mars távon emberi bevatkozás nélkül a 200 km pontosság nagy. Emberes leszállás esetén nem megoldható, hogy olyan pontosan lehessen landolni, ahogy Amstrong tette anno?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#143
kerdes nem az h vannak e, hanem az h meg elnek es megtalaljuk e egymast😛

Molnibalage
#142
Mondj egy valós és mûködõ alternatívát. Ja, hogy szájkaratézni mindenki tud...?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#141
Ebben nem hinni kell. hanem biztosra venni hogy vannak, mert vannak.

Ráaádsul már az is felvetõdött, hogy mi is azok vagyunk, mert nem kizárt dolog hogy egy baktérium, vagy akármi amibõl kialakulhatott a mai élet alapja, az egy meteoron érkezett el

#140
99% h letezik/letezett foldon kivuli elet, a kerdes csak az h sikerult e elhagynilyuk a bolygojukat, nekunk is nehez, hawking is elmnodta, nem olyan egyszeru addig elelni egy bolygon h urutazhassunk, ha ok is olyan agresszivek mint mi es a kubai valsagot mashogy oldak meg lehet mar nem lenne ilyen problema, minden allat agressziv, ez segitett tulelni, kicsit mas kerdes h a szocializalodasuk hatasara ez mennyire maradt meg naluk

ha egymassal nem haboruztak szerintem velunk sem fognak, nem hinnem h ugyanolyan bolygon fejlodtek ki mint mi, akkor minek, ha igen akkor uraim sz*ptuk... nem olyan kulonleges a bolygonk ha azt vesszuk mi van itt, csak szamunkra kulonlege, ha vlki ide el tud jonni nyersanyagert el tud menni mashova is, aki urhajokat tud epiteni szerintem szolgakra sincs szuksege😄

#139
A Pathfinder leszállási ellipszisének nagytengelye pl. 200 kilométer volt. Az MSL-nél próbálják 20 kilométerre szûkíteni, de emberes expedíciónál ez is megengedhetetlenül sok. A tervek szerint lakómodul, laboratórium modul, visszatérõ egység, nukleáris generátorok landolnak külön-külön, ráadásul a lakómodult össze kell kapcsolni a kutató modullal, ezért kerekeket kapnak és korlátozott mértékû elmozdulásra képesek, de nyilván nem kilométerekrõl van szó. A keringési pályáról amúgy is praktikusabb a leszállás a már említett okok miatt.
#138
Hurrá. Csak felejtsék már el a rakétákat...
#137
jaja, elképzelem hogy ide jönnek az ufok, és értetlenûl néznek körbe: mi van itt?
majd küldenek "haza" egy üzenetet: gyertek má wazze, ennyi hülyét még nem láttatok😊))))
ilyenkor mindig a south parkos epizód jut eszembe: amikor a Föld volt a legnézettebb valólágshow😊)))))))
grebber
#136
Háború igen ez a földi betegség sajnos kiirtani mindent amirõl aztse tudják micsoda.

Én hiszek a "földönkivüliekben" szóval ha benyögnék léteznek velem nem történne semmi én csak örülnék neki,hogy végre a sok nyomorék hitetlen belátná amit már most bekéne!

Next PC upgrade: 2022

NEXUS6
#135
Õöööö, azért ez nem biztos, hogy így van.

Ha vannak nálunk fejlettebbek és azok más társadalmi berendezkedése kb úgy viszonyulna a miénkhez, mint a miénk a jobbágysághoz, akkor miután azt megismernénk, szerinted mit csinálnának az emberek?

Mi is próbáljuk megõrizni/megvédeni az elmaradott Amazonas-menti indiánok kultúráját talán eddig csak ezért nem avatkoztak nyíltan közbe. Aztán ez megváltozik minél közelebb van fejlettségben a másik kultúra, annál könnyebben indítunk ellenük háborút.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

grebber
#134
Ez akkora baromság ,hogy arra szavak nincsenek.

Vannak most is pár millióan akik hisznek benne,mégse borult fel emiatt az a valami amirõl te beszélsz.Nem is értem ezt a felfogást, miért lenne változás egy ilyen bejelentés kapcsán. Mert ha benyögnék vannak akkor mivan? Biztos hogy nem a bejelentés napján keletkeztek szóval elõtte is voltak mégse történt semmi.

Egyértelmû hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben.Biztos vannak sokszor fejlettebb "idegenek" mint mi.Ha valami bajuk lenne velünk már tudtunkra adták volna.

Next PC upgrade: 2022

#133
Szerintem rengeteg dolgot eltitkolnak elõlünk. Talán még technikai elõnyt is kovácsolnak a megszerzett tudással, így biztosítva az elõnyüket a Földön. Ezért érthetetlen a hétköznapi ember számára. Viszont a másik oldal figyelemre méltó! Ha kiderülne, hogy valami mégis van ott, akkor arra hogyan reagálnának a hétköznapi emberek? Lehet, hogy megváltoztatná a társadalmi egyensúlyt, elbillenne az a bizonyos mérleg? Felbomlana a mai társadalom és a Mad Max-hez hasonló világot kezdenénk élni? Ki tudja?
#132
tennem hozza h alap felvetel h az anyanak magasabb a calciumszintje ami beepul a csontokba

#131
fejlodo magzatot annyira nem is feltenem inkabb a csecsemokt, a magzat mig az anyamehben van addig van egy alap kalcium beepules a csontszovetbe, de amint megszuletik a terheles hatarozza meg h mennyi epul be, ha Ogs a terheles nem lesz neki tobb mint csecsemo koraban + egy kicsivel tobb, ami eleg problemas lehet akarmilyen betegseg verzes lekuzdesenel

Molnibalage
#130
Bizonyítsd. Jelenleg kb. 1:1 arányban van a fenntöltött idõ és a földi regeneráció. A rekorder orosz fickó gyak. egy roncs volt, mikor lejött...

A fejlõdõ magzat az anyaméhben meg nem tud edzeni, ahogy egy újszülött sem...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#129
Pár száz km? Ez tuti? A rovereket nem egy adott célterületre küldték?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#128
Nem energia a problémás. A fajlagos teljesítmény. A rakéta hajtómûnél a gáz az, hogy az oxidáló anyagot magaddal kell vinned és a kiáramlási sebesség igen korlátos. Minden más hajtómûnl a gond az, hogy vagy bitang nehéz vagy kicsi a teljesítménye, de fajlagosan jók lennének, ha MÁR odafent vannak. Viszont oda mi viszi fel? Bingo, rakétahajtás. Nincs univerzális és brutálisan erõs meghajtás kis tömeg mellett.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#127
nem tudom, alkalmazkodni igen, hosszu ideig tulelni? megnovekedett sugarzashoz is lehet alkalmazkodni, nade tulelni?:S igaz mas, hosz az sejti szinten karosit mindent, de senki sem mereszelt megcsinalni egy hosszu tezstet, tuti nem egeszseges, nem mondom h lehetseges, azt sem h lehetsegtelenek az ilyen szofisztikalt energiaforrasok, talan nem, es teny h nem kis erok jatszanak kozre egy csillag szuletesenel, de ki tudja, egyszer talan vlhogy😄 ha semmi sem mukodne, meg mindig ott az N szamu dimenzio ahol lehet h vlhogy mashogy mukodik a termodinamika es minden megvaltozik😛

#126
Nem arról volt szó h a mojave sivatagban forgatták a holdraszállásokat?
A discovery-n egy többórás mûsor volt Róla! A Lajka kutya legalább tényleg volt fent..
grebber
#125
Ja letudták.Ottaniak biztos nyilvánvalóvá tették még1x meg ne zavarják õket különben egy villanás és volt föld nincs föld ennyi.Titkolnak mindent ezek a mocsok szemétládák de nem értem miért!

Next PC upgrade: 2022

#124
Az emeber képes alkalmazkodni a megváltozott gravitációhoz magától, nem kell génmanipuláció (az amúgy is elég sok etikai kérdést vetne fel).

#122

Olyan hogy hidegfúzió, nem létezik, nem létezhet. Túl magas az aktiválási energia. Ez olyan, mint a csapvízzel mûködõ autó, vagy az örökmozgó. Szép-szép, de becsapás. Mindig az a duma, hogy "ez ütközik az olajvállalatok érdekeivel", meg "a tudósok nem ismerik el", de az igazság az, hogy a legeslegalapabb természeti törvényt sérti: az energiamegmaradás törvényét. Aki tanul ilyesmit, az nagyon hamar belátja.
#123
Én nem azt mondtam, hogy most hódítunk meg akármit is... de a soha szót elég nagy felelõtlenségnek tartom leírni. Ha elfogynak a fosszilis energiaforrások, akkor valószínûleg valóban válság lesz(bár mire ez bekövetkezik - szerintem - elterjednek annyira az alternatív energiaforrások, hogy ez nem érinti majd az emberiséget olyan érzékenyen, mint ahogy akár pár éve, vagy akár most, érintene minket). És ha válság van, abból mi következik? Háború? Elképzelhetõ. Káosz? Az is. De szerintem egy megoldás is következik belõle. Hogy mi lenne a megoldás? Fogalmam sincs, de valaki ki fogja találni.

Lehet, hogy az emberiség valóban "soha" nem fogja meghódítani az ûrt. De nekem ez a lehet ez bõven elfér az 50%-os valószínûség szintjén. Lehet, hogy a sivatagokat és a sarkokat nem terraformáljuk(még), de ettõl függetlenül gondolj már bele, hogy te hány olyan, számodra természetesnek tûnõ dolgot használsz, ami pár száz évvel elképzelhetetlen lett volna. Most neked elképzelhetetlen a sarkok terraformálása és az ûrutazás... Lehet hogy néhány évszázad múlva pont ezen az állásponton fognak mosolyogni az akkori kor emberei.

Még néhány dolog magával a hozzászólásoddal kapcsolatban:
"Pedig ezek kategóriákkal élhetõbb helyek, mint egy másik bolygó..." - ennek az állításnak csak hasznára válna a bizonyítás. Maga az eljutás lehet, hogy nehezebb, de hogy a körülmények rosszabbak? Honnan tudod?
Az energiás részre vonatkozóan már leírtam az álláspontomat.
Továbbá örülnék, ha a lekezelõ megjegyzéseidet másnak tartogatnád, mivel szerintem nem írtam semmi olyat, amivel kiérdemeltem😊
#122
meg azt a problemat h lehetnek e egyes bolygo nepeinek gyerekei a tobbi bolygo nepevel

nekem tetszik ez a hidegfuzios eromu, es van eleg sok elgondolas, teny h minden hosszu tavra, de legalabb van vlmi elgondolas😛 a tobbi majd idovel jon szerintem😄

bah
#121
"Az ûrutazáshoz sincs elég energia. Kb. ilyen egyszerû. Nem hogy más csillagrendszereket, de úgy tûnik, hogy a saját rendszerünk bolygóit sem fogjuk soha meghódítani."

Megoldjuk, ne félj. Energia van bõven, csak meg kell találni a módját ,hogy kihasználjuk. És kénytelenek leszünk elõbb-utóbb elmenni innen, reméljük csak nagyon sokára. Vicces, hogy egyesek így dobálóznak a soha szóval.... 😛 A levegõnél nehezebb tárgy már pedig nem tud repülni... Áhh.

#120
Persze ez megint csak pusztán a fajunk életben maradásához szükséges galaktikus szétterjedés szemszögébõl oldja meg a problémát, etikai és társadalmi szempontból problémákat vethet föl...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#119
Szerintem lehet, hogy legegyszerûbben génmanipulációval lehetne megoldani. Ha már megvan a technológia, akkor a kolonizálásra "szánt" embereket, vagy a kolonizáló emberek gyerekeinek génjeit úgy manipulálnák, hogy a szervezetük az adott környezet gravitációjához könnyebben alkalmazkodjon...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#118
az a problema hogy egy faj ami kifejlodott egy bolygon eleg nehezen oldja meg h elhagyja azt, ha leteznek foldon kivuliek szerintem ok is sokat torhetik/torhettek/tortek a buksijukat vagy akarmilyuk is van azon h oldjak meg, ez egy sokvaltozos egyenlet, sokat kellene probalkozni a vilagurben amihez jo lenne egy kolonia, de szerintem mar mennek a probalkozasok az urallomason ami fent van😄 nezzuk azt h 2 VH ban a nemeteknek milyen technologialyuk volt, ha most ez megvan egy nemzetnek... akkor siman mars koloniaink vannak😄 / Eureka mikor megolnek vlkit egy kupolaban ami szimulacio a marsi kolonianak😄/

#117
Na igen. A gravitáció. Ez az a dolog, amit akár hova is megy az ember, meg fog kéni oldania. Ez ugyan úgy a Marson is elõjön. És igen, tény, hogy nagyon ártalmas tud lenni az emberi egészségre. Egy ûrállomás esetében tényleg könnyebb megoldani a mesterséges gravitációt (na jó, jóval könnyebb), de sokáig ott se bírnák ki az emberek szerintem. Elõbb utóbb szükség lenne itt is, ott is személyzet cserére. Az ott töltött idõben meg edzhetnének folyamatosan. És az edzés 1/6-od gravitációban valószínûleg könnyebben megoldható, mint súlytalanságban.
Védelmet akkor nyújthat a Hold, ha a bázist, ha csak részben is, a felszín alá építik.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#116
egy gond, gravitacio, nem tudod befolyasolni a holdon, es nagyon fontos h kozel legyen a 9,8m/shez, befolyasolja a csontok mineralizaciojat ami foleg a Ca2+al van osszefuggesben es a csontoka legnagyobb tartalekunk, Ca2+ befolyasolja az enzymeket, izomosszehuzodast, immunrendszert es meg szerintem sok mast is eveken at tarto szolgalat szerintem szoba se johetne ilyen bazison, de tudosoknak midnenkepp megfelelo lehetne... teny h mereteiben nagyobb lehetne, de nem lennek biztos a konnyebb eletfenntartasban... vegul is ha ott megel vlmi az urben is meg kell h eljen, az ur veszelyeirol meg annyit, hogy egy atmoszferaval rendelkezo bolygo se sokkal jobb ha 5os tornadok mennek rajta keresztul-kasul😄, minden a jo helytol fugg

#115

#114
Olvastam arra teóriákat, terveket, koncepciókat, hogy a Holdon létre lehetne hozni teljesen önfenntartó bázisokat. Ez azt jelenti, hogy a kaját, a vizet, az energiát és a nyersanyagokat mind helyben termelnék ki. Persze ennek elérése hosszú és iszonyat költséges feladat, amit a mai civilizációnk több okból is (fõleg a pénzügy meg a profit központúság, ami végsõ soron saját korlátoltságunk) kivitelezhetetlen. De lehetséges.
Egy ûrben lebegõ bázissal szemben hatalmas elõnyei vannak. Egyrészt jóval nagyobb komplexumokat lehet kiépíteni, képes az önfenntartásra az égitest nyersanyagai segítségével, maga az égitest menedéket nyújthat az ûr veszélyeitõl, és még sorolhatnám.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#113
Ha nanonrobotokat, ûrlifteket álmodunk, erre a századra mondjunk is le a Marsról. Valószínûbb, hogy az id. George Bush által még 1990-ben meghirdetett program fog megvalósulni, esetleg némi módosítással. Ebben konkrét dátumokról, 2007-rõl, 2009-rõl van szó, sajnos a programot dobták, akkor 400 milliárd dollárra taksálták, s mint tudjuk, az ûrprogramok nem egyszer többszörösébe kerülnek az elõzetes kalkulációkban szereplõ költségeknek.
Na, akkor itt a program bõvebben kifejtve: 1990-es terv

A mai koncepciók abban azonosak, hogy a Marson kellene elõállítani a felszálláshoz szükséges üzemanyagot, nagyon sokat lehetne így spórolni. Tonnákról van szó, tehát ez nagy falat, míg ez nem megy biztonságosan, persze szó nem lehet repülésrõl. Másik óriási probléma: ha lendületbõl szállunk le, akkor a jelenlegi pontosság nem elég. A jelenlegi leszállási ellipszis száz kilométeres nagyságrendbe esik, márpedig itt több egységet kellene kilométernél nem messzebb letenni egymástól. Akkora tömegû egységeket, amihez foghatónak még a tizede sem szállt le soha a Marsra. 40-50 tonnákról van szó. Drágább, de pontosabb elõbb bolygó körüli pályára állni. Biztonságosabb is, ha figyelembe vesszük, hogy akár homokvihar is kitörhet a leszállási helyen és nem biztonságos a leszállás. Miután a jelenlegi lehetõségek mellett két változat van, ezt is érdemes megvizsgálni. Az egyik kb. 30 napos idõt enged a Marson, azután indulni kell vissza, a másik kb másfél évet. Köztes megoldás a jelenleg reális energiatakarékos pályák mellett nincs. Óriási mennyiségû ellátmány kell. A többihez mérten apróság, de a jelenlegi ûrruhákat max. 8-10 alkalommal lehet használni. Ha az ûrhajósok a másfél év túlnyomó részében nem bent akarnak kuksolni, vagy vinniük kell 10-20 garnitúra ûrruhát (nyilván képtelenség), vagy ki kell erre is találni valamit. Picit átgondolva oldalakat lehetne írni a nehézségekrõl, megoldatlan problémákról még mûkedvelõ szinten is, de a Hold helyett én is erre szavaznék.
#112
nem tudom, egy szatelit szerintem megis csak tobbet er:S vagy vedd azt h letrehozas+fenntartasbol mar tobb is kijon :S

#111
gothmog
#110
jajjajjaaaj...
<#wave>

#109
csak egy gondolat volt, mint kesobb irtam akarmire be lehet programozni oket, sot szerintem a kitermelest is meg lehetne veluk oldani, mindent meg lehet csinalni, de egyszerubb letrehozni egy univerzalis eszkozt amivel sokkal tobb mindent meg lehet csinalni, es nem a koloniak epitgetesebe , max 1be..., kellene feccolni a penzt meg olyan dolgokba amit egyszer megcsinaltunk, hanem ilyen technologiak kifejlesztesebe

#108
Hát szerintem meg rohadtul nem értelmetlen egy Holdbázis, fõleg akkor, ha a Naprendszer alaposabb tanulmányozását vesszük figyelembe. De ez sajna a jó távoli jövõ.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

gothmog
#107
<#szomoru1> OUCH!

gothmog
#106
Akkor megpróbálom érthetõen. A kis részletekben felhordás és fent összeszerelés eddig is ment, évtizedek óta így csinálják pl. az ûrállomásokat. Ehhez nem kellenek nanobotok. Ahhoz kellenének, hogy a Holdon mindenféle odavitt nyersanyag nélkül megalapozzák a késõbbi emberi jelenlétet.

#105
egyaltalan nem hiszek semmiben, en csak azt mondtam h ertelmetlen a holdbazis es nem is erdekel voltak e a holdon vagy sem, de sztem tobb mint valoszinu hogy voltak, de en se mennek vissza😄

gothmog
#104
Hol állítottam, hogy te a "nem voltak a holdon" táborhoz tartozol? Pontosan tudom hogy a titkolózó nasaban hiszel, mert emlékszem arra, amikor errõl írtál, évekkel ezelött.