161
-
Epikurosz #161 Köszönöm, ennyi elég volt. -
#160
Nagyon szívesen, máskor is.
KillerBee -
Epikurosz #159 OK, kösz a magyarázatokat.
Pistike. -
#158
Na még egyszer. :)
Kisiskolás színvonalon, erősen elnagyolva és hiányosan leírod a csillagkeletkezést, ahogyan azt itt (is) már mindenki kívülről fújja, vagyis a hozzászólásod információtartalma erősen konvergál a nullához. Sőt a tévedéseiddel együtt már negatívba csap.
Mert még ezen az alacsony színvonalon is hibázol, szerinted pl. a hidrogénfúzió 100 millió fokon indul be. A helyes érték kb. 10 millió fok, 100 millió fok a héliumatomok fúziójának beindulásához kell. Persze biztos csak véletlenül írtál eggyel több nullát, remegett a kezed... :P Hiába no, az a fránya Parkinson-kór.
Továbbá kiszínezed pár saját teóriával (pl. molekuláris erők mint csillagképző erő) és bevezetsz egy igencsak meredek fizikai fogalmat: "termonukleáris feszítőerő" a fúzió hatására felhevült gáz (inkább plazma) nyomása helyett. Majd irigylésre méltó magabiztossággal eldöntöd a fekete lyuk versus kvarkcsillag vitát, említést sem téve arról, hogy az alapvető probléma a szingularitás megléte ill. még inkább kiküszöbölése. (Csak mellékesen írom, nem minden kis tömegű csillagból lesz vörös óriás, itt is elnagyoltad a leírást.)
Aztán előveszed vesszőparipádat és a hőmérsékletet újra összekutyulod a nyomással:
"A nagy nyomás hatására a molekulák levedlik elektronjaikat, ez nagy mennyiségű elektromágneses sugárzással jár, ami hőt termel,"
Az atomok (hol vannak ott már molekulák!) a hőmérséklet hatására alakulnak plazmává, nem a nyomás miatt. Te ezt azzal ütöd el, hogy a hőmérsékletet a gravitáció hozza létre:
"Lehet itt hablatyolni, hogy a nagy nyomás és a hőmérséklet az ok, de ezeket meg a gravitáció hozta létre. Már, ha létezik egyáltalán gravitáció."
Igazán komoly fizikai fejtegetés, LOL!
Természetesen arról sincs szó, hogy az elektronjait ledobó atomok keltette elektromágneses sugárzás melegíti fel a plazmát, hiszen ez azt feltételezné, hogy az elektronok ledobása energiát szabadítana fel, holott ez tévedés, éppenhogy energiát igényel. Ettől persze még van EM sugárzás is, de nem az elektronok ledobása miatt és nem is ez a melegedés forrása.
"Na de itt adott az energia, akkor mit akarsz?"
Az a tény, hogy az energia adott, nem jelenti azt, hogy hibásan írhatod le egyes fizikai folyamatok energiamérlegét. Vagyis hát leírhatod őket hibásan, de ezzel csak magadat teszed nevetségessé.
Összegezve: megint írtál pár marhaságot, hasznos dolgot viszont semmit, mert amit írtál, már annyira közismert, hogy a kisiskolások is ezt fújják. Ráadásul még ezt is eltorzítottad a hibáiddal. Ha valamivel nem vagy tisztában, inkább hallgass, de ne terjessz hülyeségeket.
Végezetül csatlakozom polarkához, engem sem érdekel, hogyan szitkozódsz tehetetlen dühödben és miféle rohadéknak nevezel. És igen, együtt tudok élni azzal a tudattal, hogy téged sem érdekel, minek tartalak téged.
Egy hozzád hasonló embertől a dícséret sokkal rosszabbul esne. :D -
polarka #157 Látom még mindig nem érted. Engem nem idegesít a stílusod, csak látom (és mások is), h bunkó vagy. Ha ezt akarod elérni vele (márpedig mást nem igen tudsz), akkor sikerült. Nehogy már én idegeskedjek azért, mert egyszerűen nem bírsz viselkedni. 
Nem mindenki tartja hasznos időtöltésnek a szájkarate-t, ezért csak egyszerűen elfogadlak egy bunkónak, aki többet hisz magáról, mint aki. Te pedig nyugodtan elfogadhatsz egy újabb "kis hülyének", annyira mindegy számomra, h egy ilyen ember mit gondol rólam.
Én elég jól (számomra és egyelőre) megértettem a gravitációt. És úgy látom, h néhányan itt még jobban is értik és segítettek/segítenek neked és másoknak is (tehát nincs miért idegeskedjek ezen). -
Epikurosz #156 Na de itt adott az energia, akkor mit akarsz?
Amikor egy test becsapódik a Földbe, az is felmelegszik, a súrlódás miatt, felfénylik (fotonokat bocsát ki), akkor mi a baj?
Energiaigényes folyamat, na bumm. Mintha akkora nagy okosságot mondtál volna ezzel. -
toto66 #155 
-
#154
"Te RHDK!"
Te kis szerényke, nem mered kiírni a magánhangzókat (o, a, é)?
Na de a magyarázat, amibe beleköthetsz: Talán azért, mert az ellentétes töltésű részecskék (proton és elektron) egymástól való eltávolításához energiát kell befektetni? Ahogy már ahhoz is energiát kell közölni az atommal (gerjeszteni), hogy egy elektronja magasabb energiájú pályára kerüljön? Hát még ahhoz, hogy leszakítsuk róla az összes elektront?
Ha részletesebb infóra van szükséged, tanulmányozd át az elektronhéj szerkezetét (inkluzíve alhéjak). Azt hiszem, ez is gimnáziumi tananyag, vagy talán első félév a Műegyetemen. -
Epikurosz #153 "Az elektronok leszakítása energiát fogyaszt és nem energiát termel. "
Na, ezt magyarázd el, hogy legyen nekem is valami, amibe beleköthetek. Te RHDK! -
#152
"Az a gondolatom, hogy a gravitáció az égitestek középpontja felé haladva nő, annyira logikusnak tűnt"
Talán azért tűnt logikusnak, mert az. Egészen addig, amíg eléred az égitest felszínét. Gázbolygóknál természetesen nem ilyen egyszerű a dolog, noha a számítás ugyanaz.
"Az anyag helyi szinten hajlamos a csomósodásra. Az okosok azt mondják, hogy ennek oka a gravitáció, bár én simán el tudom azt is képzelni, hogy a molekuláris erők a felelősek mindezért."
Én is el tudok képzelni rózsaszín elefántot. :) Te meg azt, hogy a galaxisokat is biztos a van der Waals-erők tartják egyben.
"A nagy nyomás hatására a molekulák levedlik elektronjaikat, ez nagy mennyiségű elektromágneses sugárzással jár, ami hőt termel"
A magfúzió beindulásáig a hőmérséklet csak azért nő, mert az anyag gravitációs energiája átalakul kinetikus energiává, plusz a kontrakció alatt a gáztörvények miatt.
Az elektronok leszakítása energiát fogyaszt és nem energiát termel.
(Látom, megvan neked otthon az elsős gimnáziumi fizikakönyv.) -
Epikurosz #151 Na, lassan elmúlik a homloküreg-gyulladásom, és már van kedvem foglalkozni a dologgal.
Az a gondolatom, hogy a gravitáció az égitestek középpontja felé haladva nő, annyira logikusnak tűnt, pedig régebben én is elolvastam a Wikipédia gravitációról szóló szócikkét, de úgy látszik ez a gondolat nagyon belémitta magát. Egyébként, a Newton által bevezetett gravitáció fogalmát én most hagynám is, annál is inkább, mert csak bajok vannak vele, és visszatérek a lényegre.
Az anyag helyi szinten hajlamos a csomósodásra. Az okosok azt mondják, hogy ennek oka a gravitáció, bár én simán el tudom azt is képzelni, hogy a molekuláris erők a felelősek mindezért.
Ahogy az anyag mind nagyobb tömegben gyűlik össze, gömbszerű alakot vesz fel, ennek oka - ha jól emlékszem -: így a legkisebb a felületi feszültség.
Ahogy haladunk a gömb középpontja felé a nyomás egyre nő. A nagy nyomás hatására a molekulák levedlik elektronjaikat, ez nagy mennyiségű elektromágneses sugárzással jár, ami hőt termel, és végül - kb. 100 millió fokon - beindul a magfúzió, a H atomok egyesülése He-má. A folyamat a gömb magjában indul meg. Lehet itt hablatyolni, hogy a nagy nyomás és a hőmérséklet az ok, de ezeket meg a gravitáció hozta létre. Már, ha létezik egyáltalán gravitáció.
A magfúzió kifelé irányuló nyomást hoz létre, ezáltal a csillag - mert most erről beszélek - egyensúlyba kerül: a gravitációs kompressziót kiegyenlíti a termonukleáris feszítőerő. Ez tart addig, amíg van nukleáris üzemanyag, utána jön az ismert forgatókönyv: ha nincs elég nafta, vörös óriást kapunk, ha sok van, akkor neutroncsillagot, ha nagyon sok van akkor... Na mit kapunk? Egy barackot a fejünkre.
Ha a nyomás olyan nagy, hogy a neutronok is szétbomlanak, akkor kvarkok vannak, tehát megfelelően nagy tömeg esetén kvarkcsillag keletkezik. Az okosok ilyent nem láttak, pedig ez lenne a fekete lyuk. Maga a fekete lyuk elnevezés egy misztikus valami, van egy csomó számítás, ilyen-olyan feltevések, görbült téridő, meg mindenféle marhaság. Holott kézzelfogható a következtetés, hogy az elpusztult csillagok harmadik családja a kvarkcsillag - hogy a kvarkokon túl mi van, azt a jó Isten tudja. Mindenesetre, a kvarkoknak is van térbeli kiterjedésük, így nem keletkezik semmilyen lyuk a térben, pláne nem az időben. Egy sűrű, tömör anyagcsomóról van szó, amelyikre, ha ráböknél az ujjaddal, fájna, mert kemény. Kopp-kopp!
Jöhet a fi(zi)ka! -
#150
Valójában csak egy elvetélt gondolat volt, mert a legelső pillanatban arra gondoltam, hogy időközben a kezdeti mennyiségből sok elbomlott. De ezt a zárójelben már el is vetettem. Hiszen amikor megadtad, mennyi tórium vagy urán van egy tonna kőzetben, akkor egyértelmű, hogy ezek jelenlegi koncentrációjára gondoltál és nem számoltad ide az elmúlt évmilliárdok alatt elbomlott atomokat (azok ugye most már nem tórium- vagy uránatomok).
Időközben utánanéztem a Wikipedián: http://en.wikipedia.org/wiki/Earth#Heat
Itt kissé más adatok vannak, persze ki tudja, mennyire megbízhatóak és amúgy is a köpenyre vonatkoznak, nem a kéregre. Engem csak az lepett meg, hogy az U238 és a Th232 mellett a kálium 40-es izotópja is jelentős hőt termel, ezt eddig nem tudtam. -
Epikurosz #149 Imádom a hozzád hasonló kis hülyéket.
Téged az én stílusom idegesít, nem az, hogy nem értjük a gravitációt, bazdmeg? -
polarka #148 "...akkor mi lett volna? Egy nagy semmi."
Szvsz, ez azt bizonyítja, h "emberi téren sík hülye vagy".
"Az ilyen polárkafélék (ez rovarféle, talán) akkor még többet akartak volna stb. stb."
Javaslom töröld le a port a monitorodról, ugyanis az "a" betű fölött nincsen vesszőcske.
Én eddig sem akartam semmit. Nekem aztán oly mindegy, h te bunkónak állítod be magadat mások szemében vagy sem. Te dolgod, csak én erre nem lennék büszke a te helyedben. De ez téged - természetesen - nem kell elrettentsen semmitől.
"De mit tanultam itt tőled én? Vagy a pollárkától? ...Egy nagy büdös semmit. Az önfényezés, a másik legyőzni akarása, és a többi."
Két "l" sincsen.
Ehhez a cikkhez fűzött hsz.-aimból nem is lett volna mit tanulj, szal érdekes, h felhozod. Ugyanis semmit nem fűztem konkrétan a témához, mert úgy olvastam, h mások már elmondták a lényegét, annak amit akartam volna, sőt egyesek még jobban, mint én tudtam volna.
A 2. felére: Sajnálom, h te így élted meg a dolgot. Hát ez van. Különbözünk. Én még mindig nem tartom magamat többre és legfőképpen legyőzni se akart - sztem - senki. Lehet, h egyszerűen nem örülsz neki, ha kijavítanak/helyesbítenek? Én személy szerint ha nagyot tévedek, akkor szégyellem magam és örülök neki, h az illető felnyitotta a szemem és igyekszem megjegyezni az újonnan tanultakat (esetleg meg is köszönöm). De erre is csak azt mondhatom, h különbözünk, ez van. -
halgatyó #147 Amit nem vettem figyelembe: a Föld hőtehetetlensége.
Ha az időközben elbomlott atomok alatt arra gondolsz, hogy a MOST kiszivárgó hő egy része KORÁBBI bomlások eredménye, nos ezt nem vettem figyelembe (nem is gondoltam rá).
Az általam számolt (becsült) modell teljesen statikus. -
halgatyó #146 Mit értesz "időközben elbomlott atomok" alatt?
Ha a bomlástermékeket (úgynevezett "leányelemeket"), amelyek szintén radioaktívak, akkor azokat figyelembe vettem (azért számoltam a tórium esetén 6, az urán esetépn 8 db alfa bomlással.)
Az atomsúly csak az alfa bomlás során változik, mégpedig 4-gyel csökken. A béta bomlás hatására 1-gyel nő a RENDSZÁM (az atomsúly változatlan marad) a gamma-foton kibocsátása nem változtatja egyiket sem.
(Bocs, hogy ilyen nyilvánvaló dolgokat írok, de mások is olvashatják, akiknek esetleg új.)
A köpenyben keletkező hő 2 úton tud eltávozni:
-- a kérgen keresztül, hővezetéssel,
-- a vulkáni tevékenység során.
Az előbbi esetben az általam számítottnál teljes biztonsággal magasabb lesz a hőáramlás mértéke, ha mondjuk nem csak a 30-40 km vastag kérget számolom, hanem mondjuk 2000 km vastag olvadt réteget is.
Ha azonban a szilárd kérget csak 5 km vastagnak tételezem fel, az már 150-200 km vastag külső réteg hőtermelését tudná elvezetni.
A vulkáni tevékenység valószínűleg sokkal elterjedtebb a Földön, ugyanis az óceáni hátságokon (remélem jól írtam) ahol a kéreg szétválik és távolodik, vízalatti vulkánok láncolata húzódik sok ezer (jópár tízezer?) kilométer hosszan.
(ezt most emlékezetből írtam, valami könyvben olvastam, de megpróbálok utánanézni az interneten) -
#145
Az urán és a tórium magmás kőzetbeli tömegénél ugye figyelembe vetted az időközben már elbomlott atomokat és csak a még elbomlatlanokkal számoltál? (Persze, hiszen mindkettőnél a móltömegből indultál ki.)
Érdemes lenne ehhez hozzáadni a köpenyben keletkező hőt is, mert szerintem már csak a sokkal nagyobb térfogata miatt is a hő nagyobbik része a köpenyben keletkezik. Feltéve persze, hogy ott is hasonló a bomló anyagok koncentrációja. Majd még én is utánaolvasok a dolognak. Ennek a beszámításával céloztam korábban a hőmérsékleti gradiensre, bár a hővezetési tényezőt mi itt csak nagy bizonytalansággal tudhatjuk. -
#144
"Szerintem, ha leírtam volna, hogy igen tévedtem, mert azt hittem, hogy a gravitáció a Föld középpontja felé egyre nő, akkor mi lett volna? Egy nagy semmi. Az ilyen polárkafélék (ez rovarféle, talán) akkor még többet akartak volna"
Annyi feltétlenül, hogy néhányan többre becsülnének téged, mint most, akár teszel mások véleményére, akár nem. Na meg most kevesebben röhögnének rajtad és a felsüléseden, akár teszel a véleményükre, akár nem. De nem hinném, hogy teszel ezekre, mert különben nem polarka általad feltételezett viselkedése irányította volna a te viselkedésedet. Önmagában is vicces, hogy egy pedagogosz, aminek te tekinted magad, attól tart, hogy egy tévedésének elismerése csorbíthatná a tekintélyét. :P Saját tapasztalatból mondhatom neked, hogy nem csorbítja, épp ellenkezőleg!
"Az önfényezés, a másik legyőzni akarása, és a többi."
Ugye ezt magadról írod?
"nem okoz neked örömet, hogy megoszd a tudásodat, elmagyarázd másoknak, szépen, érthető nyelven"
Gyanítom, hogy a te magyarázataid a te stílusodban vajmi kevés örömet okoznak másoknak.
Tényleg nagyon sajnálom, hogy most is csak magadat magyarázod ahelyett, hogy rájönnél: barátságos, nem sértő és nem kioktató hangnemben is át lehet adni ugyanazt a tudást, amit te itt fennhéjázva próbálsz tenni. Talán nem mellékesen ezáltal több megbecsülést szereznél magadnak az itteni olvasók között is. -
halgatyó #143 Megjegyzem, hogy ez a becslés elég sok becsült adatból indul ki, emiatt az eredmény bizonytalansága is elég nagy. Bár a kindulási adatokat megpróbáltam valami alapján minél pontosabban becsülni, az általam leírtak inkább fél-nagyságrendi becslésnek tekinthetők. (valahol a harmada és a 3 szorosa között lehet a valódi érték.) -
halgatyó #142 Nos, egy picit hosszú lesz, azért is hagytam ki ezt a részt. Maga a számolás nem igényel különösebb matekot, egyszerű szorzás-osztás, de nagyon célszerű hatványkitevős alakba írni hozzá a számokat.
Bevezető, kiindulási adatok
----------------------------
Adataim szerint a mélységi magmás kőzetek (azaz NEM az elmállott, mint mészkő, agyag) tonnánként kb. 4 gramm urániumot (99.3% 238-as tömegszámú + 0.7% 235-ös) és kb. 10 gramm tóriumot (232-es tömegszámú) tartalmaznak.
1 köbméter bazaltot 3 tonnának vettem.
Amíg a Th-232 lebomlik Pb-208 izotóppá, addig 6 db alfa bomláson ment át, bomlásonként 5MeV energiát vettem alapul a becsléshez, azaz a teljes lebomlásig 30 MeV.
Az U-238 lebomlik Pb-206 izotóppá, 8 db alfa bomláson át, azaz itt ÖSSZESEN 40 Mev energiát vettem.
Természetesen a bomlási sor jóval bonyolultabb (elágazások is vannak benne), de a béták és gammák össz-energiája az alfákhoz képest nem jelelntős.
Elképzelhető, hogy kismértékben alábecsültem a bomlási energiát, mert nemcsak 5MeV-esek vannak benne (pl. Po-212 majdnem 9 MeV).
Amennyiben alábecsültem, és meghatározzuk a pontos adatot, akkor a teljes hőfejlődés egy szozással korrigálható utólag is.
A számolási gyakorlatok:
-------------------------
Mivel nem tudok képletet szerkeszteni itt, kiírom betűkkel.
Az aktivitás = bomlásképes magok száma * bomlási állandó ("N-szer-lambda")
A lambda= ln(2)/T ahol T a felezési idő.
A Th-232 felezési ideje 13.9 milliárd év, ami átszámítva másodpercbe(!!) = 4*10^17 sec.
Az U/238 felezési ideje 4.5 milliárd év, azaz 1.35*10^17 sec.
Az aktivitást még egyszer: A = N * ln(2)/T így írható.
Mennyi az N értéke?
232 gramm tóriumban van 6*10^23 db atom, tehát 10 gramm tóriumban van kb. 2.4* 10^22 db (ez N értéke itt)
Tehát a 10 gramm tórium aktivitása (leányelemek azaz bomlástermékek nélkül):
2.4*10^22 * 0.693 / 4*10^17 ami kb. 40 kBq (kilo-Becquerel)
Hasonlóan kiszámítva az U-238 aktivitását 1 tonna bazaltban, kb. 50 kBq jön ki.
A hőfejlődés egyszerű szorzással meghatározható.
1 MeV energia = 1.6*10^-13 J (tíz a minusz tizenharmadikon Zsúl)
tehát a tórium esetén: 40 kBq * 30 Mev * 1.6*10^-13 J/Mev = kb. 2*10^-7 W.
Hasonlóan az urániumra kb. 3*10^-7 W -ot kapunk, vagyis 1 tonna bazalt hőtermelése 5*10^-7 W. Mivel 1 m3 bazaltot 3 tonnával vettem figyelembe, 1 m3 bazalt (gránit, stb) 1.5*10^-6 W teljesítménnyel "dolgozik". Azaz 1.5 mikro-Watt.
1 km vastag kőzetben (1m2 keresztmetszetű oszlopot elképzelve) 1000 m3 anyag van, ami 1.5 milliWatt hőtermelés jelent. Ennek kell eltávoznia azon az 1 m2 felületen, amely a kőzetoszlop felső végén található (pont a talpunk alatt).
A múltkor kiszámoltam, hogy ha 33 méterenként nő 1 fokkal a hőmérséklet a földben lefelé haladva, akkor 50 milliWatt/m2 hőáramlástörténik felfelé a földből. Ha 1 km vastag földkéregben 1.5 mW termelődik, akkor 33 km vastag rétegben keletkezik 50 mW.
A többit már leírtam: pl. ha nem 33 méterenként nő 1 fokot a hőmérséklet, stb... -
#141
"A bazaltban és gránitban lévő radioaktív anyagok [...] koncentrációja alapján a köbméterenkénti hőfejlődést kiszámolva"
Erre kb. mennyi jött ki? Érdekes lenne ezt összevetni azzal, amit hőmérsékletesés alapján már kiszámoltál. -
halgatyó #140 Továbbá, egy igen fontos adatot nem tudok: mennyi hő jön ki a vulkáni tevékenység következtében a Föld teljes felületén. Ugyanis ettől függ, hogy mekkora hőtermelést tudunk feltételezni a folyékony magmában, amely hő már nem a szilárd földkérgen jön keresztül hővezetéssel, hanem a vulkánok pöfögik ki.
Ebből az is következik, hogy ha egy ideig csökken a vulkáni tevékenység, akkor utána ezt a Föld "bepótolja", hogy az időközben keletkezett belső hő távozni tudjon. -
halgatyó #139 Hoppá. Úgy akartam írni, hogy "feltételezett adatok alapján közelítő becsléseket". -
halgatyó #138 A 123-at elolvastam, világos. Nem tudtam hozzátenni semmi érdemlegest, ezért nem válaszoltam rá. Egy csomó konkrét infó sajnos nem áll rendelkezésemre, persze feltételezett közelítő becsléseket lehet végezni.
Talán annyit, hogy számolgattam a földkérgen keresztüláramló hőteljesítményt, és eléggé kevés jött ki. Ha a bazalt hővezetési együtthatóját 1.5 W/m*fok -nak veszem (a fok is a nevezőben van) valamint 33 méterenként 1 fokos hőmérséklet emelkedést veszek alapul, akkor 1 négyzetméteren 50 mW (milliWatt) hőteljesítmény áramlik fel a Föld mélyéből.
(megj.: az 1.5 W/m*fok egy jobb üvegnek felel meg. Feltételeztem, hogy mélyebben a nagy nyomás összezárta a repedezett bazalt réseit, tehát egy folytonos anyaggal van dolgunk. Ha ezt nem tételezem fel, akkor a hővezetési együttható kisebb lesz)
Ez a számolt 50 mW azt jelenti, hogy négyzetkilométerenként 50 kW hőteljesítmény jön fel. (Magyarország teljes területén ez 4500--5000 MW HŐ-teljesítményt jelent, ami még nem elektromos áram...ennyit a geotermikus energiáról. Sajnos.)
Ha a Föld szilárd kérge csak 5 km vastag, és alatta mondjuk 1000 C-fok van, akkor 5 méterenként nő 1 fokot a hőmérséklet, és az előbb számított hőteljesítmény durván 300--350 mW/m2 lesz.
Korábban végeztem egy számolást, amit még nem írtam le sehol. (Most újraellenőriztem és jónak tűnik... csak annyiar jónak persze, mint a bemenő adatok)
A bazaltban és gránitban lévő radioaktív anyagok (csak a U-238-al és a Th-232-vel számoltam, a K-40-nel és az U-235-tel nem) koncentrációja alapján a köbméterenkénti hőfejlődést kiszámolva (a leányelemek bomlását is beleszámolva) azt kaptam, hogy 30--40 km-nél nem lehetne vastagabb a szilárd földkéreg.
Lehetséges, hogy a tonnánkénti 10 gramm tórium és 4 gramm urán nem érvényes adat a mélyebb magmában, csak a fölső rétegében. Vagy a föld szilárd kérgének a hővezetési együtthatója nagyobb annál mint amit feltételeztem. -
Epikurosz #137 Figyelj, lehet, hogy azt a hármas integrált meg tudod oldani, de emberi téren sík hülye vagy.
Szerintem, ha leírtam volna, hogy igen tévedtem, mert azt hittem, hogy a gravitáció a Föld középpontja felé egyre nő, akkor mi lett volna? Egy nagy semmi. Az ilyen polárkafélék (ez rovarféle, talán) akkor még többet akartak volna stb. stb.
Nálad az a baj, hogy lehet, hogy ezt a gravitációs cuccot jobban érted mint én, de egy nagy szart sem érsz vele, mert nem okoz neked örömet, hogy megoszd a tudásodat, elmagyarázd másoknak, szépen, érthető nyelven nem banális fogalmakat stb. Én, ha van egy kis tudásom, azt örömmel megosztom másokkal is. Hogy miért, az más téma.
De mit tanultam itt tőled én? Vagy a pollárkától? Vagy A1233444-től? Azonkívül, hogy beszúrtatok egy tripla-integrált? Egy nagy büdös semmit. Az önfényezés, a másik legyőzni akarása, és a többi. Hát, lehet, hogy megoldod azt az integrált, de minek? És mi lesz veled 20-30 év múlva? -
#136
#123? -
#135
Szerintem te is látod, hogy itt senki nem Epit bántja, hanem az általa képviselt arrogáns és kioktató stílust, amely olyankor is bántó, amikor az illető jót ír. Biztos észrevetted, hogy a legtöbben (beleértve pl. téged is) úgy tudnak kijavítani valakit, hogy közben nem éreztetik a másikkal tudásbeli fölényüket és a kijavított ember sem érzi lealázva magát.
"Egyszer (-kétszer) tett téves hozzászólást, ez előfordult már mindannyiunkkal."
Kérlek, olvasd el a #101 végét.
Én épp ezért mulatok azon, mennyire nem képes kezelni a felsülését. Egy normális és nem bántó stílusú ember ilyenkor simán leírhatja, hogy basszus, tévedtem, hülyeséget írtam. Én is jártam már így párszor: elismertem a tévedésemet és megköszöntem a kijavítást. Epi minderre képtelen, hiszen ez ellenkeznék a megfellebbezhetetlen tudás bajnokának imázsával, amit kialakítani vélt magáról.
Nem tudom és nem is érdekel, ki ő IRL. Talán az elmaradó szakmai elismerést
próbálja itt pótolni. De a magas lóról akkor is leszállhatna, akkor kisebbet esne hasonló esetekben. -
halgatyó #134 Szerintem ne bántsuk Epikuroszt, mert ez a topic NEM róla szól.
Egyszer (-kétszer) tett téves hozzászólást, ez előfordult már mindannyiunkkal.
Amikor valakit kijavítunk, akkor tulajdonképpen a "vétlen" olvasókat is védjük a tévedésektől.
Itt a SG-n legalább ki lehet javítani. Sajnos, nemmindenütt, néha még megfontoltnak és szakmainak tűnő weblapokon sem. (Elrettentő példa itt: http://hvg.hu/Tudomany/20090515_fekete_lyuk_cern_lhc_reszecskegyorsito.aspx
a fizika megcsúfolása a cikk utolsó 2/3-ában) -
polarka #133 Örülök, h legalább azon buták közé tartozom, akik egyből kiszúrták, h marhaságot mondtál. -
#132
Értelek én, sürgős dolgod van: oltanod kell a Reichstagot. :P -
Epikurosz #131 Nincs időm most ezzel a témával foglalkozni. De visszatérek még rá. Különben meg haragszom Newtonra. Polarkara nem, ő egy kis buta. -
#130
tanúsága -
#129
Na igen. Ha eltekintünk attól, hogy sorra írtad a hajmeresztő fizikai képtelenségeket (nyomásról, hőmérsékletről, folyékonyságról, na meg a gravitációról egy bolygó belsejében) és nagy arccal leugattad azokat, akik nem értettek egyet a butaságaiddal, akkor valóban olyan ártatlan vagy, mint a ma született bárány.
Meg a jelen topic tanulsága szerint olyan kis aranyos tudatlanka is. :) -
polarka #128 Hát persze. -
Epikurosz #127 Semmit nem ismerek el. Ártatlan vagyok. -
polarka #126 Lehet ezt vehetjük, úgy h Epi elismeri, h elkuroszta azokat, amiket eleinte állított (nyomás és hőmérséklettel kapcs.)!? De többet nem várhatunk tőle. -
polarka #125 Igaz. Elsiklottam felette. Gondoltam, csak egy újabb hülyeség. -
#124
Egyébként katasztrófa akkor sem történt volna, ha csak olyan mértékben tud megszabadulni a hőtől, mint pl. mostanság. Változatlan hőellenállásnál megemelkedik a magma hőmérséklete addig a pontig, ahol beáll egy új hőmérsékleti egyensúly.
Van valami infód arról, mennyivel emelkedne mondjuk ezer évente a Föld belsejének hőmérséklete, ha a keletkező hő nem vezetődne el? -
#123
Koitálják meg, el akartam olvasni a New Scientistben hivatkozott tanulmányt, hátha jobban részletezi, de 31 dollárt nem fogok kifizetni érte. 
"Hogyan szabadult meg a hőmennyiségtől a Föld a tektonikus csend idején?"
Pedig valahogyan meg kellett szabadulnia tőle, különben nem nőtt volna idővel a magma viszkozitása, vagyis nem hűlt volna le a mostani körüli hőmérsékletre. Ráadásul akkoriban több hő is termelődött, lévén nagyobb koncentrációjú a hasadó anyag.
Szerintem egyrészt a mainál vékonyabb lehetett a magmánál rosszabb hővezető földkéreg, amelynek kisebb hőellenállása több hő elvezetését tette lehetővé.
Másrészt a magma viszkozitása - mint írják is - kisebb volt, ezért hatékonyabban működhetett a konvekció a mélyebb rétegek felől. -
halgatyó #122 Érdekes gondolat van a cikk végén, amire nem figyeltünk fel, pedig igen elgondolkodtató: a tektonikus csend.
Nem részletezik, hogy mi volt az. Kevesebb földrengés? Kisebb vulkáni tevékenység? Melyik tipusú vulkáni tevékenység csökkent? (a Hawaii vagy a Vezúv tipusú -e?)
A Föld belső hője közben termelődött (a radioaktív bomlás nem áll le, nem is csökken, kivéve a lebomlás miatti exponenciális csökkenést). Hogyan szabadult meg a hőmennyiségtől a Föld a tektonikus csend idején?
Lehetséges, hogy vannak, akik az itt felvetett kérdésekre tudják a választ.