A vulkánok leállása vezethetett a "hógolyó Földhöz"
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61
"Azaz befele csökken a gravitáció,"
Köszönöm, ennyi elég is volt.
Kérem a következõt!
Köszönöm, ennyi elég is volt.
Kérem a következõt!
Kara kánként folytatom tanításom.
#60
"Tessék ezt még átgondolni. Ha már megemlítetted a súrlódást, akkor a többi már nem nehéz. Segítek: a molekuláris kötések szétszaggatásával rettenetesen sok hõ tud felszabadulni."
Max a egy fehér/barna/fekete törpén történik ilyen a gravitációtól.
Ráadásul a gravitáció sem pontszerû, az csak egy modell, hanem bazi sok kis olyan pont, különbözõképpen elosztva. Azaz befele csökken a gravitáció, de növekszik valóban a nyomás és egy idõ után, az is képes a mulákulákat megváltoztatni,pl. CH4 és O2 molekulák átrendezése valóban exoterm lenne.
Nem minden molekula szétszakadása add hõt, csak azoké amelyek létrejötte endoterm folyamat volt, ilyen pl. az NH3, C2H2, HCN, C3H5(NO3)3, -XeO6, -ClOx, stb. Hõmérséklet csökkenéssel jár a következõk lebomlása, CH4, CO2, karbonátok, szilikátok, stb.
Max a egy fehér/barna/fekete törpén történik ilyen a gravitációtól.
Ráadásul a gravitáció sem pontszerû, az csak egy modell, hanem bazi sok kis olyan pont, különbözõképpen elosztva. Azaz befele csökken a gravitáció, de növekszik valóban a nyomás és egy idõ után, az is képes a mulákulákat megváltoztatni,pl. CH4 és O2 molekulák átrendezése valóban exoterm lenne.
Nem minden molekula szétszakadása add hõt, csak azoké amelyek létrejötte endoterm folyamat volt, ilyen pl. az NH3, C2H2, HCN, C3H5(NO3)3, -XeO6, -ClOx, stb. Hõmérséklet csökkenéssel jár a következõk lebomlása, CH4, CO2, karbonátok, szilikátok, stb.
#59
Ha valami nem érthetõ, tessék nyugodtan kérdezni!
Most kiszállok egy órácskára, de utána újból rendelek egy csöppet!
<#nyes>
Most kiszállok egy órácskára, de utána újból rendelek egy csöppet!
<#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#58
Persze nem szõlõprésekrõl beszélünk mi itten, hanem jóóóó naaagy nyomásokról. Ehhez kell a nagy tömeg. Hát, most akkor ugye már érthetõ, hogy a kis bolygóknak miért nincs olvadt magja, sem vulkanizmusa?
Kara kánként folytatom tanításom.
#57
" A nagy nyomás hatására képlékennyé válhat egy anyag, de attól nem lesz melegebb"
Tessék ezt még átgondolni. Ha már megemlítetted a súrlódást, akkor a többi már nem nehéz. Segítek: a molekuláris kötések szétszaggatásával rettenetesen sok hõ tud felszabadulni. Hogy mi szakítgatja szét ezeket a kötéseket? Hát a gravitáció, amely nagy belsõ nyomást okoz. És nem, nem pillanatokon belül megy ez végbe, hanem jó sok idõ alatt.
Tessék ezt még átgondolni. Ha már megemlítetted a súrlódást, akkor a többi már nem nehéz. Segítek: a molekuláris kötések szétszaggatásával rettenetesen sok hõ tud felszabadulni. Hogy mi szakítgatja szét ezeket a kötéseket? Hát a gravitáció, amely nagy belsõ nyomást okoz. És nem, nem pillanatokon belül megy ez végbe, hanem jó sok idõ alatt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#56
Márpedig nem engedek. :-)
"így nem értem miért gondolnánk, hogy mégsem gy nya hõmérséklet, hanem a nyomás miatt olvadt az anyag odabenn"
Hát, mert a kettõ kéz a kézben jár: a nagy nyomás miatt van nagy hõ odalent, és nem fordítva.
Igen, tudok mondani olyan szilárd anyagot, amelyik nagy nyomás (=hõ) hatására elõször megolvad, majd utána megszilárdul: például a vas, de a nikkel is, meg az összes fém, meg jóformán minden rendes anyag.
Ugyanis, ha növeled a nyomást, elszakítod a molekulaszintû kötéseket, és folyni kezd az anyag. Ha még jobban növeled a p-t, a molekulák atomjaikra esnek és ha jól összepréseled ezeket, akkor kristályszerû szerkezetet kapsz.
Én ezt mind a józan paraszti eszemre támaszkodva írtam le, nem vagyok vegyész - Isten ments!
Most így gondolkodtam azon, hogy a világegyetem leggyakrabb elemével, a hidrogénnel, mi lehet az ábra. Rémlik, hogy a Jupiternél, amelyet zömében H alkot, mint minden elbaltázott csillagaspiránst, a H az óriásbolygó közepében kikristályosodik, és létrejön az ún. fémes hidrogén.
Ha az óriásbolygó anyagutánpótlást kapna, akkor a préselés tovább folytatódna, és beindulna ugyebár a termonukleáris fúzió (H->He).
Ennyit tudtam most segíteni.
"így nem értem miért gondolnánk, hogy mégsem gy nya hõmérséklet, hanem a nyomás miatt olvadt az anyag odabenn"
Hát, mert a kettõ kéz a kézben jár: a nagy nyomás miatt van nagy hõ odalent, és nem fordítva.
Igen, tudok mondani olyan szilárd anyagot, amelyik nagy nyomás (=hõ) hatására elõször megolvad, majd utána megszilárdul: például a vas, de a nikkel is, meg az összes fém, meg jóformán minden rendes anyag.
Ugyanis, ha növeled a nyomást, elszakítod a molekulaszintû kötéseket, és folyni kezd az anyag. Ha még jobban növeled a p-t, a molekulák atomjaikra esnek és ha jól összepréseled ezeket, akkor kristályszerû szerkezetet kapsz.
Én ezt mind a józan paraszti eszemre támaszkodva írtam le, nem vagyok vegyész - Isten ments!
Most így gondolkodtam azon, hogy a világegyetem leggyakrabb elemével, a hidrogénnel, mi lehet az ábra. Rémlik, hogy a Jupiternél, amelyet zömében H alkot, mint minden elbaltázott csillagaspiránst, a H az óriásbolygó közepében kikristályosodik, és létrejön az ún. fémes hidrogén.
Ha az óriásbolygó anyagutánpótlást kapna, akkor a préselés tovább folytatódna, és beindulna ugyebár a termonukleáris fúzió (H->He).
Ennyit tudtam most segíteni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
Ha jól tudom, a Föld belseje nem gázokból áll, így nem látom, miért melegedne fel a nyomás növekedésére. A nagy nyomás hatására képlékennyé válhat egy anyag, de attól nem lesz melegebb, max. valamelyest azért, mert a nyomás növekedése során súrlódnak a részecskéi, ha az anyag még tömöríthetõ. A Föld esetében inkább a Föld-Hold rendszer árapályfûtése jelent valamennyi plusz hõtermelõdést. A Földet ne hasonlítsuk a Jupiterhez vagy a többi óriásbolygóhoz, amelyek tényleg melegednek a gravitációs összehúzódás hatására.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
Hát az nagy érv, hogy ebbõl nem engedsz. 😛
Az összenyomódás során keletkezõ hõ, ha erre gondolsz, az csak egyszer szabadul fel az összenyomódás „pillanatában”, a folyamatos hõutánpótlást tehát ez nem biztosíthatja. Egyes anyagoknál persze (pl. víz) önmagában nyomás növelésének hatására is csökkenhet az olvadáspont, és így megolvadhatnak, bár a legtöbb anyagnál ez pont fordítva van, a nyomás növelésekor növekszik az olvadáspont is.
Egyébként tudsz olyan szilárd anyagot mondani, amely a nyomás növelésének hatására elõször megolvad, majd további nyomásnövelés hatására megint megszilárdul? Csak mert nekem ez egyáltalán nem tûnik természetesnek, sõt felettébb különös, fura állításnak tûnik, nem tudom egyáltalán összeegyeztethetõ-e ez a termodinamika törvényeivel. Minden esetre én biztosan nem ismerek egyetlen ilyen anyagot sem, és az, hogy te ezt természetesnek nevezed, szerintem csak arra enged következtetni, hogy ennél jobb érved nincsen.
Meg úgy tudom, hogy az nagyjából elfogadott tény, hogy a Föld belsejében jóval nagyobb a hõmérséklet, mint a felszínen, így nem értem miért gondolnánk, hogy mégsem a hõmérséklet, hanem a nyomás miatt olvadt az anyag odabenn.
Az összenyomódás során keletkezõ hõ, ha erre gondolsz, az csak egyszer szabadul fel az összenyomódás „pillanatában”, a folyamatos hõutánpótlást tehát ez nem biztosíthatja. Egyes anyagoknál persze (pl. víz) önmagában nyomás növelésének hatására is csökkenhet az olvadáspont, és így megolvadhatnak, bár a legtöbb anyagnál ez pont fordítva van, a nyomás növelésekor növekszik az olvadáspont is.
Egyébként tudsz olyan szilárd anyagot mondani, amely a nyomás növelésének hatására elõször megolvad, majd további nyomásnövelés hatására megint megszilárdul? Csak mert nekem ez egyáltalán nem tûnik természetesnek, sõt felettébb különös, fura állításnak tûnik, nem tudom egyáltalán összeegyeztethetõ-e ez a termodinamika törvényeivel. Minden esetre én biztosan nem ismerek egyetlen ilyen anyagot sem, és az, hogy te ezt természetesnek nevezed, szerintem csak arra enged következtetni, hogy ennél jobb érved nincsen.
Meg úgy tudom, hogy az nagyjából elfogadott tény, hogy a Föld belsejében jóval nagyobb a hõmérséklet, mint a felszínen, így nem értem miért gondolnánk, hogy mégsem a hõmérséklet, hanem a nyomás miatt olvadt az anyag odabenn.
#53
Kedves fórumozó társ! Mielõtt ófaszombazmegelsz nézz uttána a dolgoknak!
Az óceáni lemezek nem azonosak a szárazföldiekkel, és nem csak a magasságukban térnek el.
Az óceáni lemezek nem azonosak a szárazföldiekkel, és nem csak a magasságukban térnek el.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#52
Inkább úgy kéne õket modellezni, mint a ködöt, mivel szerte-szét találhatóak a részecskék, így szét szórják a hõsugarakat, 50% verõdhet max vissza (100%-os üvegház hatású gáz koncentráció esetén és akkor is csak max!, ha valaki pontosan akkarja, akkor számoljon integro-diff egyenleteket és PID egyenleteket) Földre és 50% juthat max be a Földre. Az extra hõt a Földön keletkezõ hõsugaárzás okozza, ami jó része a fény elnyelõdésébõl származik.
#51
Ezt a hülye 0 val egyenlõ animációt mindig belinkelik ha ilyesmi cikk van ,fejezzétek már be az idiotaságot, ilyen hülyeséget terjeszteni nem büszkeség hanem szégyen.Biztos növekedés közben a bolygóra ráhuppan a víz ez ûrbõl és egyre több lesz belõle<#idiota><#idiota><#idiota><#idiota><#idiota>
#50
"Más bolygókon vagy az extrém szélsõségek, vagy az extrém szélsõségek váltakozásai jelennek meg."
Eddig, úgy tudom, h 6 kõzetbolygót fedeztek fel és ezekbõl is 4-et ismernek behatóbban. Ez elég kicsi szám sztem ahhoz, h ilyen következtetéseket vonjunk le.
Eddig, úgy tudom, h 6 kõzetbolygót fedeztek fel és ezekbõl is 4-et ismernek behatóbban. Ez elég kicsi szám sztem ahhoz, h ilyen következtetéseket vonjunk le.
#49
Oké, akkor úgy mondom, hogy az üvegházgázok visszafogják a Föld hõkisugárzását.
Hasonlóan, ahogy az üvegházban a fólia, beengedi a napfényt, így felmelegszik a légkör viszont a fólia nem engedi ki a meleg levegõt, illetve szigetel is.
Egyébként sz.tem egy véleményen vagyunk, nem is tom mért neked ment az elõzõ írás.
Hasonlóan, ahogy az üvegházban a fólia, beengedi a napfényt, így felmelegszik a légkör viszont a fólia nem engedi ki a meleg levegõt, illetve szigetel is.
Egyébként sz.tem egy véleményen vagyunk, nem is tom mért neked ment az elõzõ írás.
#48
Vannak itt nagy tévedések!
A nyomástól a kõzetek igenis megolvadnak, nem kell oda semmiféle maghasadás meg radioktivitás. Ebbõl nem engedek!
Az meg megintcsak természetes, hogy ha ez a nyomás túllép egy bizonyos értéket, akkor az anyag megint megszilárdul, ezért szilárd a Föld belsõ magja. Ennyi.
A nyomástól a kõzetek igenis megolvadnak, nem kell oda semmiféle maghasadás meg radioktivitás. Ebbõl nem engedek!
Az meg megintcsak természetes, hogy ha ez a nyomás túllép egy bizonyos értéket, akkor az anyag megint megszilárdul, ezért szilárd a Föld belsõ magja. Ennyi.
Kara kánként folytatom tanításom.
#47
(a Föld 14-15, a 11 fok az kb. Magyarország)
#46
Attól mert hogyan neveznek valamit még nem biztos, hogy az jelent is valamit. Logikailag teljesen hibás. Hitler is a leggyorsabb bombázónak nevezte a Me-262-est. Ennyi erõvel a tehén is lehet versenyló, mert farka, feje és négy lába van...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Azt is hozzá kell venni a dolgokhoz, hogy a földi klíma nem egy hétköznapi dolog.
Nagyon sok összetevõ kényes egyensúlyán múlik, hogy évi átlag 11fok van ezen a bolygón. Sõt, még a bolygó életében is különleges az, hogy stabilan kellemes hõmérséklet van.
Más bolygókon vagy az extrém szélsõségek, vagy az extrém szélsõségek váltakozásai jelennek meg.
Az is tény, hogy a kibocsájtott ma már közhellyé lett co2 gáz, és egyéb üvegházgázok mennyire és milyen hatással vannak a Földre. Nem véletlenül nevezik üvegházhatásnak. A hatás pedig a felmelegedés.
Innen már logikusan le lehet következtetni, hogy igenis az ember is jelentõsen hozzátett ahhoz, hogy szétb@ssza a Föld klímáját.
Nagyon sok összetevõ kényes egyensúlyán múlik, hogy évi átlag 11fok van ezen a bolygón. Sõt, még a bolygó életében is különleges az, hogy stabilan kellemes hõmérséklet van.
Más bolygókon vagy az extrém szélsõségek, vagy az extrém szélsõségek váltakozásai jelennek meg.
Az is tény, hogy a kibocsájtott ma már közhellyé lett co2 gáz, és egyéb üvegházgázok mennyire és milyen hatással vannak a Földre. Nem véletlenül nevezik üvegházhatásnak. A hatás pedig a felmelegedés.
Innen már logikusan le lehet következtetni, hogy igenis az ember is jelentõsen hozzátett ahhoz, hogy szétb@ssza a Föld klímáját.
#44
ófaszombazmeg, egyszerûen csak belepte a víz... marson víz lenne azon is eltûnt volna a 2/3-a, ekkora baromságot csak itt lehet sg-n olvasni
púúúúú
#43
Ne haragudj, tényleg nem a tiedre írtam. Én is szombira válaszoltam.
#42
Én hol mondtam ilyet? Ez félremehetett. Éppenhogy azt mondom, hogy ebben az ember is benne van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Az, hogy nem az ember mûve azért nem jelenthetõ ki ilyen határozottan. A változás az emberi és a természetes hatások miatt lesz olyan amilyen és mára már az emberi hatás is mérhetõ. Egyes tényezõi számszerûen is. Például az üvegházhatású gázok sugárzási kényszere a gáz mennyiségétõl/minõségétõl függ. Ha mi ebbõl a gázból többet állítunk elõ, akkor nõ a kényszer. A visszavert hosszúhullámú sug. energiájából több marad a felszín közelében. Tehát az alsó rétegek hõmérséklete nõ, a magasabbaké csökken. Az egész viszont nem változik hosszútávon, mert ugye a sugárzási egyenleg nem borulhat fel. Szóval ha több CO2-t, vagy metánt csinálunk, akkor igenis befûtünk idelent. De hogy ez mennyit számít??? A légkör messze nem lineáris rendszer.
#40
Ez érdekes link. Most eldugulok olvasni:-)
#39
Hát igen. Hála az égnek, hogy a többség nem dõl be ennek. Egyébként a táguló Föld elmélet pont egy magyar geológushoz kötõdik. :-)
http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0105/25.html
http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0105/25.html
#38
Egy 5 éves óvódás a nevetséges animációnak bedõl. A termésszettudományokban jártas ember valahogy nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
Továbbá: nem ártan megmagyarázni a mesterséges és természetes rengéshullámok vizsgálatából levont következtetéseket a Föld belsõ szerkezetét illetõen.
Az, hogy a kontinensek vándorolnak, ma már mérhetõ TÉNY.
Az, hogy az óceánok fenekén helyenként repedésvonalak mentén széjjel mozognak a táblák, majd máshol össze, az is tény.
Az, hogy vannak szubdukciós zónák (ahol az egymás felé haladó kõzettáblák közül az egyik a másik alá bukik, és kb. 700 km mélységig csúszik le majd felolvad) nos, ez is tény, amit a rengéshullámok megmutattak.
Az, hogy a Föld mélye folyékony, és réteges szerkezetû, szintén a rengéshullámok mutatták meg (folyadékokban csak a longitudinális hullámok terjednek, a transzverzális nem)
Az, hogy a kontinensek vándorolnak, ma már mérhetõ TÉNY.
Az, hogy az óceánok fenekén helyenként repedésvonalak mentén széjjel mozognak a táblák, majd máshol össze, az is tény.
Az, hogy vannak szubdukciós zónák (ahol az egymás felé haladó kõzettáblák közül az egyik a másik alá bukik, és kb. 700 km mélységig csúszik le majd felolvad) nos, ez is tény, amit a rengéshullámok megmutattak.
Az, hogy a Föld mélye folyékony, és réteges szerkezetû, szintén a rengéshullámok mutatták meg (folyadékokban csak a longitudinális hullámok terjednek, a transzverzális nem)
#36
Így vagyon! Mert igaz, hogy ha megnöveljük a nyomást, azt hõfejlõdés is követheti, de ha ezt a hõt elvezetjük, nincs tovább utánpótlás, nagy nyomáson is kihül a rendszer. Tehát annyi hõ csak ami a nyomásnövekedéskor keletkezik.
A radióaktívitás viszont elég hosszan fentáll mint hõforrás.
A radióaktívitás viszont elég hosszan fentáll mint hõforrás.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#35
Huh.... Egyre több baromságot olvasok itt. A Föld belseje nem olvadt! Csak a külsõ mag. A köpeny szilárd halmazállapotú, de plasztikus deformációra képes. Ott keletkezik olvadék ahol csökken a nyomás vagy nõ a hõmérséklet!
#34
Ezt már mondtad egyszer... Valami konkrétabbat is kellene, pl:
-- mennyit növekszik mondjuk milliárd évenként
-- van-e ötlet, hogy mitõl növekszik (HA növekszik)
-- sûrûség? tömeg?
-- mennyit növekszik mondjuk milliárd évenként
-- van-e ötlet, hogy mitõl növekszik (HA növekszik)
-- sûrûség? tömeg?
#33
Hát bocs de ez akkora ökörség, hogy majd leestem a székrõl. Lemeztektonikáról még nem hallottál? Ebben a témában eléggé otthon vagyok.....
#32
Pusztán a nyomástól nem olvadnak meg a kõzetek, és a hõmérséklet sem fog emelkedni. A nyomás egy statikus jelenség, a Föld belsõ áramlatait és a belsõ hõfejlõdést csakis folyamatos energia fejlõdése tudja fenntartani.
#31
Igen, mert másképp már nem tudna téged a hátán hordani... :C
Bocs, nem szoktam személyeskedni, de ne 5 éves óvodással hasonlíts össze diplomás emberek, föleg ne ilyen sületlenség kapcsán!
Bocs, nem szoktam személyeskedni, de ne 5 éves óvodással hasonlíts össze diplomás emberek, föleg ne ilyen sületlenség kapcsán!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#30
Az Univerzum pontosan addig végtelen, amíg egy okostojás meg nem mutatja nekem bármelyik végét !
#29
nézd meg egy kicsit jobban az animációt amit küldtem, és rájössz, hogy egy 5 éves óvodás számára is a napnál is világosabb hogy növekszik a föld.
Az Univerzum pontosan addig végtelen, amíg egy okostojás meg nem mutatja nekem bármelyik végét !
#28
Errõl már sokszor volt szó.
1. Nem 10 éve tart. Lassan 230 év óta van ipari tevékenység.
2. Részben emberi tevékenység is van. A CO2 szint elemzése kimutatta, hogy az utóbbi x ezer évben soha ilyen magas nem volt. Az emberi tevékenység igenis mérhetõ arányt képvisel és egy metastabil rendszert igenis meglehet bolygatni...
3. Azt is megmutattam már diagramon, hogy miért nehéz megmondani, hogy hol vagynuk. Egyszerûsítve az ábrán. Több helyen is van helyi emelkedõ trend. Na de illessz egy gröbét az egész trendre. Akkor hol is vagyunk? Na errõl megy a vita és izmozás most.
1. Nem 10 éve tart. Lassan 230 év óta van ipari tevékenység.
2. Részben emberi tevékenység is van. A CO2 szint elemzése kimutatta, hogy az utóbbi x ezer évben soha ilyen magas nem volt. Az emberi tevékenység igenis mérhetõ arányt képvisel és egy metastabil rendszert igenis meglehet bolygatni...
3. Azt is megmutattam már diagramon, hogy miért nehéz megmondani, hogy hol vagynuk. Egyszerûsítve az ábrán. Több helyen is van helyi emelkedõ trend. Na de illessz egy gröbét az egész trendre. Akkor hol is vagyunk? Na errõl megy a vita és izmozás most.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#27
Jujj, inkább azon kéne elgondolkozni, hogy a klímaváltozás NEM AZ EMBER MÛVE.
A tudomány már hozzászokott, hogy az éghajlatváltozások évmilliók alatt mennek végbe.
Ha valami 10 év alatt következik be, máris el van szállva magától, hogy ezt õ okozta!
Be kell látni, az éghajlatot a Föld egyéb tevékenységei határozzák meg.
Jelenleg a 4. jégkorszak kellõs közepén tartunk, annak egy felmelegedési fázisában, legalább 15000 éve.
Jah, és a klasszikus értelemben vett jégkorszak nem a teljes eljegesedést jelenti, a trópusokon pl. egész meleg lehetett.
A felmelegedés az utóbbi években felgyorsult, valószínû azért mert elértük a rész-korszak elsõ negyedét.
A felmelegedési hullám emelkedése itt a legnagyobb. Még kell 10000-15000 év mire eléri a csúcsot, akkor már nagyon meleg lesz.
Közben a melegedés lelassul, majd megfordul. Ez a földi klíma rendje. Nem az ember mûve.
A tudomány már hozzászokott, hogy az éghajlatváltozások évmilliók alatt mennek végbe.
Ha valami 10 év alatt következik be, máris el van szállva magától, hogy ezt õ okozta!
Be kell látni, az éghajlatot a Föld egyéb tevékenységei határozzák meg.
Jelenleg a 4. jégkorszak kellõs közepén tartunk, annak egy felmelegedési fázisában, legalább 15000 éve.
Jah, és a klasszikus értelemben vett jégkorszak nem a teljes eljegesedést jelenti, a trópusokon pl. egész meleg lehetett.
A felmelegedés az utóbbi években felgyorsult, valószínû azért mert elértük a rész-korszak elsõ negyedét.
A felmelegedési hullám emelkedése itt a legnagyobb. Még kell 10000-15000 év mire eléri a csúcsot, akkor már nagyon meleg lesz.
Közben a melegedés lelassul, majd megfordul. Ez a földi klíma rendje. Nem az ember mûve.
#26
Nem, komolyan gondolják az ilyen nagyságrendû tágulást...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
OFF:
Tagek: BASF, Antares, hidrogéncella, vízrepülõ
Tagek: BASF, Antares, hidrogéncella, vízrepülõ
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
A radioaktív bomlás csak egy rész.
A Földnek olyan nagy a tömege, hogy a nyomás belsejében elég ahhoz, hogy a kõzetek megolvadjanak. Mivel nem statikus és homogén test, a belsõ folyadék helyenként felszínre tör.
A Földnek olyan nagy a tömege, hogy a nyomás belsejében elég ahhoz, hogy a kõzetek megolvadjanak. Mivel nem statikus és homogén test, a belsõ folyadék helyenként felszínre tör.
Kara kánként folytatom tanításom.
#23
Természetesen szén, hogy az milyen formában volt megállapíthatatlan (szerves, szervetlen, metán, elemi szén, vagy mindenféle?)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#22
Azért a kontinensek alakja nem volt mindig ilyen. Elég jó bizonyítékok vannak a régi alakzatokra (a kialakult felszini formák, közetek).
Sõt volt mikor egy szuperkontinens volt.
Ilyen volt pl.: a Gondvana
Sõt volt mikor egy szuperkontinens volt.
Ilyen volt pl.: a Gondvana
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#21
Ha a Föld tágulása miatt alakultak volna ki a kontinensek, akkor nem lennének hegységek, hiszen azok a lemeztektonika eredményei.
Ami kérdés: Miért nem egyenletesen terülnek el az eltérõ sûrûségû anyagok rétegei?
Úgy néz ki mintha a felszin 2/3-át valaki elhordta volna. Ez pedig igazolni látszik azt hogy a Hold a Föld anyagából való. Ugye az elmélet szerint egy ütközés kiszakított egy darabot a bolygóból.
Ebbõl az következik, több a valószínûsége annak, hogy a Föld nagyobb volt a mainál.
Ami kérdés: Miért nem egyenletesen terülnek el az eltérõ sûrûségû anyagok rétegei?
Úgy néz ki mintha a felszin 2/3-át valaki elhordta volna. Ez pedig igazolni látszik azt hogy a Hold a Föld anyagából való. Ugye az elmélet szerint egy ütközés kiszakított egy darabot a bolygóból.
Ebbõl az következik, több a valószínûsége annak, hogy a Föld nagyobb volt a mainál.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#20
A 3. hozzászóláson elgondolkodva:
-- nyilvánvaló, a mozgókép egy demonstrációs céllal készített, a világosabb érthetõség kedvéért eltúlzott mértkû mozgást tartalmaz.
-- Az ábrát szemlélve, FELTÉTELEZEM, hogy valakinek szemet szúrt a kontinensek partvonalainak egymásba illeszkedése (elõször egy Wegener nevû tudósnak, de õ nem a táguló Földdel magyarázta)
Joggal vetõdik fel a kérdés: van-e valamilyen bizonyíték erre a tágulásra? Az ellenkezõ kérdés is felvetõshet: MAXIMUM mekkora lehet a tágulás -- HA létezik -- ami az eddigi tudományos bizonyítékoknak nem mond ellent? 10%? Vagy 3%? Vagy sokkal kevesebb?
Közben eszembe jutott, hogy gyerekkoromban (ez kb. 40 évvel ezelõttet jelent) olvastam én errõl a táguló Földrõl, de már nem tudom hogy hol. Ott és akkor azzal magyarázták, hogy a Föld magjában tlálható vas átkristályosodik... hogy miért és hogyan, arra valami zavaros magyarázatot adtak, vagy semmilyet.
Van azonban számos olyan tapasztalat, amely meglehetõsen határozottan ELLENTMOND ennek a Föld tágulási elméletnek. Ami így hirtelen eszembe jut:
-- A kontinensek összfelülete túl KICSI. Hiába illeszkednek egymásba (ez az illeszkedés csak helyenként áll fenn, másutt meg NEM).
Olyan mértékû tágulást, amely a Föld felületét 3-szorosára növelte, valahogyan meg kellene magyarázni.
-- Mi volt az az effektus, amely a Föld belsejét ennyire kitágította, de a felületét nem? Hmmmm....
-- Más égitesteken (a szilárd felszínûek) mûködött ez az effektus vagy sem?
Ezekkel ellentétben van egy jól mûködõ, BIZONYÍTÉKOK hatalmas tömegével alátámasztott KONTINENS-VÁNDORLÁSI ELMÉLET.
-- nyilvánvaló, a mozgókép egy demonstrációs céllal készített, a világosabb érthetõség kedvéért eltúlzott mértkû mozgást tartalmaz.
-- Az ábrát szemlélve, FELTÉTELEZEM, hogy valakinek szemet szúrt a kontinensek partvonalainak egymásba illeszkedése (elõször egy Wegener nevû tudósnak, de õ nem a táguló Földdel magyarázta)
Joggal vetõdik fel a kérdés: van-e valamilyen bizonyíték erre a tágulásra? Az ellenkezõ kérdés is felvetõshet: MAXIMUM mekkora lehet a tágulás -- HA létezik -- ami az eddigi tudományos bizonyítékoknak nem mond ellent? 10%? Vagy 3%? Vagy sokkal kevesebb?
Közben eszembe jutott, hogy gyerekkoromban (ez kb. 40 évvel ezelõttet jelent) olvastam én errõl a táguló Földrõl, de már nem tudom hogy hol. Ott és akkor azzal magyarázták, hogy a Föld magjában tlálható vas átkristályosodik... hogy miért és hogyan, arra valami zavaros magyarázatot adtak, vagy semmilyet.
Van azonban számos olyan tapasztalat, amely meglehetõsen határozottan ELLENTMOND ennek a Föld tágulási elméletnek. Ami így hirtelen eszembe jut:
-- A kontinensek összfelülete túl KICSI. Hiába illeszkednek egymásba (ez az illeszkedés csak helyenként áll fenn, másutt meg NEM).
Olyan mértékû tágulást, amely a Föld felületét 3-szorosára növelte, valahogyan meg kellene magyarázni.
-- Mi volt az az effektus, amely a Föld belsejét ennyire kitágította, de a felületét nem? Hmmmm....
-- Más égitesteken (a szilárd felszínûek) mûködött ez az effektus vagy sem?
Ezekkel ellentétben van egy jól mûködõ, BIZONYÍTÉKOK hatalmas tömegével alátámasztott KONTINENS-VÁNDORLÁSI ELMÉLET.
#19
Na ezért nem akartam konkrét következtetéseket levonni.
Az elsõ két sor abszolút új számomra. Abból pedig következik a több így nagyon nem is szállnék vitába a dologgal : )
Az elsõ két sor abszolút új számomra. Abból pedig következik a több így nagyon nem is szállnék vitába a dologgal : )
#18
Ebbe még bele se mertem menni, amíg nincs tisztázva a tömeg...
Ha ez tényleg így lett volna, akkor most valahol elég nagy lyuk tátonganak a Föld belsejében.
Ha meg nem akkor honnan jött a plusz tömeg? De még ha jött is, akkor az ugye befolyásolta volna a Hold pályáját, de még a Földét is a Napkörül...
Elég nagy poén az ilyen, fõleg amikor már a bolygó keletkezések mikéntje elég szépen igazolt elmélet.
Ha ez tényleg így lett volna, akkor most valahol elég nagy lyuk tátonganak a Föld belsejében.
Ha meg nem akkor honnan jött a plusz tömeg? De még ha jött is, akkor az ugye befolyásolta volna a Hold pályáját, de még a Földét is a Napkörül...
Elég nagy poén az ilyen, fõleg amikor már a bolygó keletkezések mikéntje elég szépen igazolt elmélet.
#17
A vulkánok hõje NEM égésbõl származik, hanem a Föld belsejében található radioaktív anyagok (Th232, U238, kismértékben K40 és U235) bomlási hõje.
Ha utánaszámolsz a bazalt átlagos hõvezetési együtthatójával és a radioaktív anyagok (feltételezett) koncentrációjával, akkor kikjön pár dolog:
-- a szilárd földkéreg vastagsága max. kb. annyi lehet, amennyi ma. A hõmennyiség ugyanis hõvezetéssel nem tud eltávozni, ahhoz mindenképpen áramló közeg kell.
-- A magma összetétele (mélyen) más kell hogy legyen, mint itt fenn.
De ez csak egy modell, sok feltételezett adattal.
Ha utánaszámolsz a bazalt átlagos hõvezetési együtthatójával és a radioaktív anyagok (feltételezett) koncentrációjával, akkor kikjön pár dolog:
-- a szilárd földkéreg vastagsága max. kb. annyi lehet, amennyi ma. A hõmennyiség ugyanis hõvezetéssel nem tud eltávozni, ahhoz mindenképpen áramló közeg kell.
-- A magma összetétele (mélyen) más kell hogy legyen, mint itt fenn.
De ez csak egy modell, sok feltételezett adattal.
#16
Ma, amikor kitör egy-egy vulkán, az is rengeteg gázt, vízgõzt, és kormot lövell a légkörbe. Van abban minden, ami rossz. A kilövellt hamu aztán leülepedik, na az jó a növényeknek, mert szerves cuccot és oxigént csinálnak a sok rosszból.
Kara kánként folytatom tanításom.
#15
Nem szánalmas vicc, hanem egy poén.
A táguló világegyetem elméletet alkalmazza a Földre. Persze, hogy nem igaz, ez nyilvánvaló. Azokat bosszantja, akik ezt nem értik.
A fricskázás ellenére én azért hiszek a táguló világegyetem elméletben.
A táguló világegyetem elméletet alkalmazza a Földre. Persze, hogy nem igaz, ez nyilvánvaló. Azokat bosszantja, akik ezt nem értik.
A fricskázás ellenére én azért hiszek a táguló világegyetem elméletben.
Kara kánként folytatom tanításom.
#14
Az hagyján. És a Hold pályájára "kicsit" behatással lenne a dolog. Geológiailag sem igazolja semmi. Fel nem fogom, hogy egyes emberek miért hisznek ilyen kapitális hülyeségekben...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Nemértek hozzá, de szerintem az 'égés' során keletkezik az a baromisok co2,nem?
Hogy pontosan mit éget el fogalmam sincs, de egy vulkánkitörésnél elég nagy a hõség...
Hogy pontosan mit éget el fogalmam sincs, de egy vulkánkitörésnél elég nagy a hõség...
#12
Arról, hogy a vulkáni tevékenység által kibocsátott CO2 több alkalommal befolyásolta a Föld éghajlatát, sok helyen lehet olvasni.
Azt azonban nem tudom, hogy honnan származik az a rengeteg CO2. A bazaltláva eredetileg nem tartalmazhat túl sok CO2-t (Hawaii tipusú vulkanizmus, csendes lávafolyás).
A kõzetlemezek alábukási zónái fölötti vulkánok nyilván eregetnek vízgõzt és port, nomeg valamennyi CO2-t, de nem lehet belõle túl sok.
Vagy rosszul becsülöm a mészkõ mennyiségét?
Azt azonban nem tudom, hogy honnan származik az a rengeteg CO2. A bazaltláva eredetileg nem tartalmazhat túl sok CO2-t (Hawaii tipusú vulkanizmus, csendes lávafolyás).
A kõzetlemezek alábukási zónái fölötti vulkánok nyilván eregetnek vízgõzt és port, nomeg valamennyi CO2-t, de nem lehet belõle túl sok.
Vagy rosszul becsülöm a mészkõ mennyiségét?