161
-
Epikurosz #121 Nem is szuperszkript. Beee. 
-
#120
"Ennél azért komolyabb beolvasást vártam volna. : )"
Na de hát megvolt a komoly beolvasás! A #114-ben bemutatta, hogy ismeri a superscriptet. A subscripttel ugyan még gondjai vannak, de Epi nagyon fejlődőképes, pár év múlva már az integrálás is menni fog neki... :P -
Epikurosz #119 Te nem ismered a hagyományos magyar harci technikát. :-)) -
Epikurosz #118 Az aláírásom mit gondolsz kiknek találtam ki? -
WoodrowWilson #117 Ennél azért komolyabb beolvasást vártam volna. : ) -
polarka #116 Csak ronda az a kis "2"-es, sztem "^2" jobban mutat. -
polarka #115 Értsd: Start->programok->kellékek->rendszereszközök->karaktertábla -
Epikurosz #114 A kezemet nézd:
A1/A2 = d1²/d2² -
#113
Noha természetesen magától értetődő, a gyengébbek kedvéért én még hozzátettem volna, hogy a leírtak a P ponton át húzott bármely egyenesre érvényesek, hiszen ettől lesz a bizonyítás kerek, sőt gömbölyű. ;) -
#112
"Epikurisz most integrál:-)))"
Ugyan már, az integrálon a haverjai izzadnak vért már két napja. :D
Epi a vádiratot fogalmazza ellenem. :P
Bizonyára a "Two Killed in Car Crash" főcímmel ellátott hírt is a bűnügyi rovatban keresné. -
#111
Valaha ment... -
halgatyó #110 Ja, bocs: az A1 és A2 nem körök, hanem ellipszise, de ez nem befolyásolja a gondolatmenetet. -
halgatyó #109 Szép az ábra, de egy icipici probléma van vele: a vízszintes tengelyen található nyomásértékek túl alacsonynak tűnnek. -
halgatyó #108 ![]()
-
halgatyó #107 Hát ez nem megy nekem... -
halgatyó #106 A p..ába!
Jól megizzadtam ezzel a rajzzal, 1 órát tököltem vele, és ez az eredmény... ÁÁÁÁÁÁÁ!!!
na még egyszer -
halgatyó #105
Rövid magyarázat az ábrához:
Jelöljünk ki a gömbhéj belsejében BÁRHOL egy P pontot.
Az ábrának megfelelően a ponton átmenő egyenest forgassuk meg, hogy egy (nagyon kis nyílásszögű) kúpfelületet súroljon.
Ez a kúpfelület a gömbhéj felületén két kört (A1 és A2 felületű köröket) jelöl ki, melyek a P ponttól d1 ill. d2 távolságra vannak.
Nem nehéz belátni, hogy A1/A2 = d1_négyzet/d2_négyzet (nem tudok képletet szerkeszteni, azért ilyen körülményesen írom)
A két kis kör tömege -- mivel a gömbhéj homogén anyagú és azonos vastagságú -- arányos a felülettel (A1 ill. A2)
A gravitációs erő a távolság (d1 ill. d2) négyzetével fordítva arányos, a tömeggel pedig egyenesen. A vonzó tömeg viszont az A1 ill. A2 felületekkel.
Tehát a P pontban az A1 ill. A2 körök felől jövő, azonos nagyságú de ellentétes irányú gravitációs erők pont kiegyenlítik egymást. -
halgatyó #104 Nagyon szép:-))
De minden tiszteletem annak, aki ezt ÍGY kiintegrálja.
Epikurisz most integrál:-)))
Epi: polárkoordináta rendszerben csináld, amelynek középpontja az a pont (a gömbhéj belsejében) amelyben a gravitációs erő vektorát vizsgáljuk.
Nem kell feltétlenül integrálni, józan paraszti ésszel is belátható a zéró gravitáció. Mindjárt rajzolok. -
Epikurosz #103 Te gyilkos! -
polarka #102 "Egyébként a táguló Föld elmélet pont egy magyar geológushoz kötődik."
Egy magyarhoz is köthető. -
#101
Ne erőltesd magad olyasmivel, amit már többszáz évvel ezelőtt megoldott Isaac Newton:
http://en.wikipedia.org/wiki/Shell_theorem
"rohadtul nem értem a gravitációt. Ti sem értitek, de ez most mellékes. :-)"
Az, hogy nincs ember a földön, aki értené a gravitáció alapvető mibenlétét, még nem jelenti azt, hogy te akár csak megközelítően annyira érted, mint pl. A1274815, akit olyan szépen leugattál. :) A hozzászólásaidban írt egyéb fizikai butaságokról nem is beszélve.
Nem leszólni akarlak, mert senki nem érthet mindenhez. De ha az ember valamihez nem ért, akkor legalább olvasson utána és ne ugassa le a nála az adott témában tájékozottabbakat. -
Epikurosz #100 (Egyébként, valami olyan jutott eszembe, hogy nem is merem még leírni. Pszt!) -
Epikurosz #99 m->k -
Epikurosz #98 
Kérem még gondolkodási időt. Mert ellustálkodtam, és egyébként rájöttem, hogy rohadtul nem értem a gravitációt. Ti sem értitek, de ez most mellékes. :-)
Azért, hogy ne legyetek annyira csalódottak, beteszem ezt az on-topik videót, és ezt a poént.
Tudom, kiszúrom a szemetek ezekkel, de tényleg kell még gondolkodnom. És nem a hármas integrál ijesztett meg, az a legkevesebb. -
#97
Részemről már nagyon kíváncsian várom a beolvasást! -
Nos #96 Rajta nem, csak alatta, de csak megszokjuk a sós vizet. -
#95
Lost Planet feeling. Amúgy ha meglehetne élni rajta nagyon jó lenne :D Imádom a havat és a telet :D -
A1274815 #94 #60 sajáthozzászólás:
"Ráadásul a gravitáció sem pontszerű, az csak egy modell, hanem bazi sok kis olyan pont, különbözőképpen elosztva. Azaz befele csökken a gravitáció, de növekszik valóban a nyomás és..."
#61 Epikurosz:
""Azaz befele csökken a gravitáció,"
Köszönöm, ennyi elég is volt.
Kérem a következőt! "
#63 KillerBee:
"Csak hátrébb az agarakkal! A Föld közepe felé haladva valóban csökken a gravitáció, bár a nyomás természetesen nő. Sőt, talán el sem hiszed, de a Föld tömegközéppontjában súlytalanságban lebeghetnénk, ha kibírnánk a hőmérsékletet és a nyomást."
#66 toto66:
"Attól hogy csökken a gravitáció, a nyomás még nő a Föld közepe felé haladva."
#90 Epikurosz:
"Szerencsétek van, mert dolgoznom kell, de majd este jól beolvasok nektek! Be ám!"
A képletre pedig ott a magyarázat a #91-ben, hogy mi kicsoda, csupán anyí, hogy a képletből kifelejtttem az írányvektort és azt hozzá kellett még raknom. ezt javítottam a #92-ben.
Remélem megválaszoltam a kérdésedet. -
FuryAlpha #93 Ti mirol beszelgettek? Mi a faszom ez az egyenlet? Mi ertelme?
-
A1274815 #92 Izé pontosabban ezt, mert abból hiányzik az írány vektor, azaz a v normalizált változata.
![]()
-
A1274815 #91 Számold ki inkább ezt:
![]()
F az eredő erő íránnyal.
r a gömb sugara (tetszőleges)
gamma gravitációs állandó
m egy egyégnyi térfogat tömege, tetszőleges
M a középre elhelyezett próba tömeg
v futó válzozó lényegtelen.
Várom az F értékét. -
Epikurosz #90 Szerencsétek van, mert dolgoznom kell, de majd este jól beolvasok nektek! Be ám! 
-
#89
Igazad van, tényleg ezt írta és ez valóban nem érthető másképp.
Mindezekkel a tévedéseivel nem is lenne semmi baj, ha nem olyan bicskanyitogató hangnemben oktatná ki azokat, akik - ővele ellentétben - helyes dolgokat írnak. Lásd pl. a #61-et és az erre írt 63-as számú válaszomat. Nem lennék meglepődve, ha elegánsan elsiklana a dolog fölött, csak hogy ne kelljen beismernie a felsülését.
Én alaposan meg szoktam figyelni, ki hogyan reagálja le és kommunikálja a tévedéseit. Ez igen sokat elárul az adott emberről. -
mármindfoglalt #88 Viszont korábban meg ezt írta: "A nyomástól a kőzetek igenis megolvadnak, nem kell oda semmiféle maghasadás meg radioktivitás."
Szerintem ezt nem nagyon lehet másképp értelmezni, csak úgy, hogy a nagy nyomás és a hőmérséklet között ok-okozati összefüggést feltételez. Ha mégsem így van, akkor viszont nem írta le, hogy szerinte mitől nő a hőmérséklet. De inkább az előbbi, mivel azt is írta, hogy "nyomás(=hő)". -
toto66 #87 Szóval Uraim!
Azért jó a fórum, mert csiszoljuk egymást, mind tudás, mind megfogalmazás terén. Üdv.!
-
#86
Egyértelműen végül is nem írta ki, hogy a hőmérséklet a nyomás miatt nő, az meg igaz, hogy a Föld belsejében a hőmérséklet növekedése a nyomás növekedésével is jár. Csak éppen nincs ok-okozati összefüggés a két jelenség között, míg ő kimondatlanul is ezt sugallta.
Nos #83: Köszönöm az ábrát, valahogy ezen sem azt látom, hogy a vas a nyomás hatására válnék folyékonnyá. -
mármindfoglalt #85 Egyébként ez a hozzászólásod majdnem igaz, csak azt az egy tagmondatot kellett volna kihagyni belőle, hogy "A nyomás növekedése a hőmérséklet növekedésével is jár". Mert az tényleg igaz, hogy a külső mag a nagy hőmérséklet miatt olvad meg, és hogy a belső mag a nagy nyomás miatt szilárd. Ha mindemellé még azt is elfogadod, hogy a hőmérséklet nem nyomás, és nem is a nyomás miatt nagy a hőmérséklet, meg nem a hőmérséklet miatt nagy a nyomás, akkor már egész jó vagy.
A fázisdiagramot meg köszönjük, én is valami lyet kerestem, csak nem sikerült megtalálnom. -
toto66 #84 Ott a pont! 
-
Nos #83 http://en.wikipedia.org/wiki/Allotropes_of_iron
![]()
-
halgatyó #82 "...rugalmas alakváltozást követő rugalmatlan alakváltozás után megfolyik?"
Igen ezt. És azt, hogy a (nyíró) erőhatásnak egy érték alá csökkenésekor az alakváltozás újra leáll.
Valóban nem szükséges homogén gömb, csak egy-egy héjnak kell (önmagán belül) homogénnak lenni. Ez már elég ahhoz, hogy a gömbhéj BÁRMELY BELSŐ pontjában nulla legyen a térerő (1/r2 tipusú távolságfüggés fontos).
(más erőterekre: ha a felület NEM gömb formájú akkor is lehet nulla a térerő, például egy krumpli formájú Faraday-kalicka belsejében az elektromos térerő... de vigyázat, ekkor a töltéseloszlás a krumpli felületén nem lesz egyenletes: a kisebb görbületi sugarú (de konvex) helyeken nagyobb lesz.)
