161
  • Nos
    #41
    Az, hogy nem az ember műve azért nem jelenthető ki ilyen határozottan. A változás az emberi és a természetes hatások miatt lesz olyan amilyen és mára már az emberi hatás is mérhető. Egyes tényezői számszerűen is. Például az üvegházhatású gázok sugárzási kényszere a gáz mennyiségétől/minőségétől függ. Ha mi ebből a gázból többet állítunk elő, akkor nő a kényszer. A visszavert hosszúhullámú sug. energiájából több marad a felszín közelében. Tehát az alsó rétegek hőmérséklete nő, a magasabbaké csökken. Az egész viszont nem változik hosszútávon, mert ugye a sugárzási egyenleg nem borulhat fel. Szóval ha több CO2-t, vagy metánt csinálunk, akkor igenis befűtünk idelent. De hogy ez mennyit számít??? A légkör messze nem lineáris rendszer.
  • halgatyó
    #40
    Ez érdekes link. Most eldugulok olvasni:-)
  • Neptun24
    #39
    Hát igen. Hála az égnek, hogy a többség nem dől be ennek. Egyébként a táguló Föld elmélet pont egy magyar geológushoz kötődik. :-)
    http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0105/25.html
  • Molnibalage
    #38
    Egy 5 éves óvódás a nevetséges animációnak bedől. A termésszettudományokban jártas ember valahogy nem...
  • halgatyó
    #37
    Továbbá: nem ártan megmagyarázni a mesterséges és természetes rengéshullámok vizsgálatából levont következtetéseket a Föld belső szerkezetét illetően.

    Az, hogy a kontinensek vándorolnak, ma már mérhető TÉNY.
    Az, hogy az óceánok fenekén helyenként repedésvonalak mentén széjjel mozognak a táblák, majd máshol össze, az is tény.
    Az, hogy vannak szubdukciós zónák (ahol az egymás felé haladó kőzettáblák közül az egyik a másik alá bukik, és kb. 700 km mélységig csúszik le majd felolvad) nos, ez is tény, amit a rengéshullámok megmutattak.
    Az, hogy a Föld mélye folyékony, és réteges szerkezetű, szintén a rengéshullámok mutatták meg (folyadékokban csak a longitudinális hullámok terjednek, a transzverzális nem)
  • toto66
    #36
    Így vagyon! Mert igaz, hogy ha megnöveljük a nyomást, azt hőfejlődés is követheti, de ha ezt a hőt elvezetjük, nincs tovább utánpótlás, nagy nyomáson is kihül a rendszer. Tehát annyi hő csak ami a nyomásnövekedéskor keletkezik.
    A radióaktívitás viszont elég hosszan fentáll mint hőforrás.
  • Neptun24
    #35
    Huh.... Egyre több baromságot olvasok itt. A Föld belseje nem olvadt! Csak a külső mag. A köpeny szilárd halmazállapotú, de plasztikus deformációra képes. Ott keletkezik olvadék ahol csökken a nyomás vagy nő a hőmérséklet!
  • halgatyó
    #34
    Ezt már mondtad egyszer... Valami konkrétabbat is kellene, pl:
    -- mennyit növekszik mondjuk milliárd évenként
    -- van-e ötlet, hogy mitől növekszik (HA növekszik)
    -- sűrűség? tömeg?
  • Neptun24
    #33
    Hát bocs de ez akkora ökörség, hogy majd leestem a székről. Lemeztektonikáról még nem hallottál? Ebben a témában eléggé otthon vagyok.....
  • halgatyó
    #32
    Pusztán a nyomástól nem olvadnak meg a kőzetek, és a hőmérséklet sem fog emelkedni. A nyomás egy statikus jelenség, a Föld belső áramlatait és a belső hőfejlődést csakis folyamatos energia fejlődése tudja fenntartani.
  • toto66
    #31
    Igen, mert másképp már nem tudna téged a hátán hordani... :C
    Bocs, nem szoktam személyeskedni, de ne 5 éves óvodással hasonlíts össze diplomás emberek, föleg ne ilyen sületlenség kapcsán!
  • Don Kanyar
    #30
  • Don Kanyar
    #29
    nézd meg egy kicsit jobban az animációt amit küldtem, és rájössz, hogy egy 5 éves óvodás számára is a napnál is világosabb hogy növekszik a föld.
  • Molnibalage
    #28
    Erről már sokszor volt szó.

    1. Nem 10 éve tart. Lassan 230 év óta van ipari tevékenység.

    2. Részben emberi tevékenység is van. A CO2 szint elemzése kimutatta, hogy az utóbbi x ezer évben soha ilyen magas nem volt. Az emberi tevékenység igenis mérhető arányt képvisel és egy metastabil rendszert igenis meglehet bolygatni...

    3. Azt is megmutattam már diagramon, hogy miért nehéz megmondani, hogy hol vagynuk. Egyszerűsítve az ábrán. Több helyen is van helyi emelkedő trend. Na de illessz egy gröbét az egész trendre. Akkor hol is vagyunk? Na erről megy a vita és izmozás most.

  • szombi
    #27
    Jujj, inkább azon kéne elgondolkozni, hogy a klímaváltozás NEM AZ EMBER MŰVE.
    A tudomány már hozzászokott, hogy az éghajlatváltozások évmilliók alatt mennek végbe.
    Ha valami 10 év alatt következik be, máris el van szállva magától, hogy ezt ő okozta!

    Be kell látni, az éghajlatot a Föld egyéb tevékenységei határozzák meg.
    Jelenleg a 4. jégkorszak kellős közepén tartunk, annak egy felmelegedési fázisában, legalább 15000 éve.
    Jah, és a klasszikus értelemben vett jégkorszak nem a teljes eljegesedést jelenti, a trópusokon pl. egész meleg lehetett.

    A felmelegedés az utóbbi években felgyorsult, valószínű azért mert elértük a rész-korszak első negyedét.
    A felmelegedési hullám emelkedése itt a legnagyobb. Még kell 10000-15000 év mire eléri a csúcsot, akkor már nagyon meleg lesz.
    Közben a melegedés lelassul, majd megfordul. Ez a földi klíma rendje. Nem az ember műve.
  • Molnibalage
    #26
    Nem, komolyan gondolják az ilyen nagyságrendű tágulást...
  • Epikurosz
    #25
    OFF:
    Tagek: BASF, Antares, hidrogéncella, vízrepülő
  • Epikurosz
    #24
    A radioaktív bomlás csak egy rész.
    A Földnek olyan nagy a tömege, hogy a nyomás belsejében elég ahhoz, hogy a kőzetek megolvadjanak. Mivel nem statikus és homogén test, a belső folyadék helyenként felszínre tör.
  • toto66
    #23
    Természetesen szén, hogy az milyen formában volt megállapíthatatlan (szerves, szervetlen, metán, elemi szén, vagy mindenféle?)
  • toto66
    #22
    Azért a kontinensek alakja nem volt mindig ilyen. Elég jó bizonyítékok vannak a régi alakzatokra (a kialakult felszini formák, közetek).
    Sőt volt mikor egy szuperkontinens volt.
    Ilyen volt pl.: a Gondvana
  • toto66
    #21
    Ha a Föld tágulása miatt alakultak volna ki a kontinensek, akkor nem lennének hegységek, hiszen azok a lemeztektonika eredményei.
    Ami kérdés: Miért nem egyenletesen terülnek el az eltérő sűrűségű anyagok rétegei?
    Úgy néz ki mintha a felszin 2/3-át valaki elhordta volna. Ez pedig igazolni látszik azt hogy a Hold a Föld anyagából való. Ugye az elmélet szerint egy ütközés kiszakított egy darabot a bolygóból.
    Ebből az következik, több a valószínűsége annak, hogy a Föld nagyobb volt a mainál.
  • halgatyó
    #20
    A 3. hozzászóláson elgondolkodva:

    -- nyilvánvaló, a mozgókép egy demonstrációs céllal készített, a világosabb érthetőség kedvéért eltúlzott mértkű mozgást tartalmaz.
    -- Az ábrát szemlélve, FELTÉTELEZEM, hogy valakinek szemet szúrt a kontinensek partvonalainak egymásba illeszkedése (először egy Wegener nevű tudósnak, de ő nem a táguló Földdel magyarázta)

    Joggal vetődik fel a kérdés: van-e valamilyen bizonyíték erre a tágulásra? Az ellenkező kérdés is felvetőshet: MAXIMUM mekkora lehet a tágulás -- HA létezik -- ami az eddigi tudományos bizonyítékoknak nem mond ellent? 10%? Vagy 3%? Vagy sokkal kevesebb?

    Közben eszembe jutott, hogy gyerekkoromban (ez kb. 40 évvel ezelőttet jelent) olvastam én erről a táguló Földről, de már nem tudom hogy hol. Ott és akkor azzal magyarázták, hogy a Föld magjában tlálható vas átkristályosodik... hogy miért és hogyan, arra valami zavaros magyarázatot adtak, vagy semmilyet.

    Van azonban számos olyan tapasztalat, amely meglehetősen határozottan ELLENTMOND ennek a Föld tágulási elméletnek. Ami így hirtelen eszembe jut:
    -- A kontinensek összfelülete túl KICSI. Hiába illeszkednek egymásba (ez az illeszkedés csak helyenként áll fenn, másutt meg NEM).
    Olyan mértékű tágulást, amely a Föld felületét 3-szorosára növelte, valahogyan meg kellene magyarázni.
    -- Mi volt az az effektus, amely a Föld belsejét ennyire kitágította, de a felületét nem? Hmmmm....
    -- Más égitesteken (a szilárd felszínűek) működött ez az effektus vagy sem?

    Ezekkel ellentétben van egy jól működő, BIZONYÍTÉKOK hatalmas tömegével alátámasztott KONTINENS-VÁNDORLÁSI ELMÉLET.
  • Dany007
    #19
    Na ezért nem akartam konkrét következtetéseket levonni.
    Az első két sor abszolút új számomra. Abból pedig következik a több így nagyon nem is szállnék vitába a dologgal : )
  • Dany007
    #18
    Ebbe még bele se mertem menni, amíg nincs tisztázva a tömeg...
    Ha ez tényleg így lett volna, akkor most valahol elég nagy lyuk tátonganak a Föld belsejében.
    Ha meg nem akkor honnan jött a plusz tömeg? De még ha jött is, akkor az ugye befolyásolta volna a Hold pályáját, de még a Földét is a Napkörül...
    Elég nagy poén az ilyen, főleg amikor már a bolygó keletkezések mikéntje elég szépen igazolt elmélet.
  • halgatyó
    #17
    A vulkánok hője NEM égésből származik, hanem a Föld belsejében található radioaktív anyagok (Th232, U238, kismértékben K40 és U235) bomlási hője.

    Ha utánaszámolsz a bazalt átlagos hővezetési együtthatójával és a radioaktív anyagok (feltételezett) koncentrációjával, akkor kikjön pár dolog:
    -- a szilárd földkéreg vastagsága max. kb. annyi lehet, amennyi ma. A hőmennyiség ugyanis hővezetéssel nem tud eltávozni, ahhoz mindenképpen áramló közeg kell.
    -- A magma összetétele (mélyen) más kell hogy legyen, mint itt fenn.
    De ez csak egy modell, sok feltételezett adattal.
  • Epikurosz
    #16
    Ma, amikor kitör egy-egy vulkán, az is rengeteg gázt, vízgőzt, és kormot lövell a légkörbe. Van abban minden, ami rossz. A kilövellt hamu aztán leülepedik, na az jó a növényeknek, mert szerves cuccot és oxigént csinálnak a sok rosszból.
  • Epikurosz
    #15
    Nem szánalmas vicc, hanem egy poén.
    A táguló világegyetem elméletet alkalmazza a Földre. Persze, hogy nem igaz, ez nyilvánvaló. Azokat bosszantja, akik ezt nem értik.

    A fricskázás ellenére én azért hiszek a táguló világegyetem elméletben.
  • Molnibalage
    #14
    Az hagyján. És a Hold pályájára "kicsit" behatással lenne a dolog. Geológiailag sem igazolja semmi. Fel nem fogom, hogy egyes emberek miért hisznek ilyen kapitális hülyeségekben...
  • Dany007
    #13
    Nemértek hozzá, de szerintem az 'égés' során keletkezik az a baromisok co2,nem?
    Hogy pontosan mit éget el fogalmam sincs, de egy vulkánkitörésnél elég nagy a hőség...
  • halgatyó
    #12
    Arról, hogy a vulkáni tevékenység által kibocsátott CO2 több alkalommal befolyásolta a Föld éghajlatát, sok helyen lehet olvasni.
    Azt azonban nem tudom, hogy honnan származik az a rengeteg CO2. A bazaltláva eredetileg nem tartalmazhat túl sok CO2-t (Hawaii tipusú vulkanizmus, csendes lávafolyás).
    A kőzetlemezek alábukási zónái fölötti vulkánok nyilván eregetnek vízgőzt és port, nomeg valamennyi CO2-t, de nem lehet belőle túl sok.
    Vagy rosszul becsülöm a mészkő mennyiségét?
  • pasi29uk
    #11
    Nem növekszik! Jönnek az ufók és elviszik időnként a port + téged is XDDDDDDD
  • immovable
    #10
    Alugggggggy.!4
  • Dany007
    #9
    Ne foglalkozz vele. Már régóta járnak erre ilyen emberkék, akik ezzel a szánalmas giffel próbálnak hittéríteni.

    Semmi értelme az egésznek. Az ábra alapján a Föld átmérője durván a 3x-ra növekedett. Ergo vagy megnőtt a tömege a semmiből, vagy csökkent a sűrűsége durván a harmadára...
    Arról nem beszélve, hogy a kezdő tömeg gravitációja se engedné, hogy csak így kitáguljon. Próbáljon meg egy kókuszgolyóból egy alma méretűt gyúrni, aztán majd meglátjuk milyen sűrűsége lesz...
  • Molnibalage
    #8
    Az égvilágon semmi.
  • halgatyó
    #7
    Mitől növekszik? Erről még nem olvastam.
    Nő a térfogata, állandó tömeg mellett? (csökkenő sűrűség)
    Vagy nő a tömeg?
    Van erre valami bizonyíték?
  • halgatyó
    #6
    Ez igen-igen érdekes cikk!
    Ilyen lehűlések és felmelegedések bekövetkeztek sokszor a Föld történetében.
    Azt is látni kell, hogy az időjárás igencsak rapszódikus.
    Az úgynevezett "megújuló" energiák pedig abszolúte IDŐJÁRÁSFÜGGŐEK.
    A közvetkeztetés adódik.
  • toto66
    #5
    Ne!
  • Dany007
    #4
    Oh ne, már megint? Nem lehetne már ezt az orbitális baromságot abbahagyni??
  • Don Kanyar
    #3
    volt. de növexik a föld is és az összes többi égitest is.

  • Epikurosz
    #2
    Tudtommal, volt ilyen lefagyás időben közelebb is hozzánk.