Nem lehetetlen a térhajtómű

Na végre...

Szal nem igazán vágom mi lehet a megfejtés, de értem milyen irányban gondolkodsz.
Szal ahogy én látom, egy matematikai sorozatot írsz mondjuk az adott információra.
Elküldöd az elsõ részét, amibõl az értelmes ember ki tudja számítani a sorozat következõ részét, és így elõbb megkaphja a köv. üzenetrészt, mint ahogy te elküldenéd.

Amúgy ez az A-B-be küldés fénynél gyorsabban, engem a spin változásra emlékeztet.
Pontosan már nem emlékszem a gondolatkísérletre, de kilõsz két elektront, egyik a Földön marad, a másik a Holdra megy, akkor az itteni spin változik mondjuk 1-re, akkor a Holdon lévõ minden esetben az ellenkezõjére. Vagyis Te itt a Földön elõbb fogod tudni a Holdra érkezõ elektron spinjét még mielõtt megérkezne.
Jó ez megint nagyon össze-vissza lett, de tényleg csak rémlenek a dolgok errõl,
talán egy Penrose könyvben olvastam, és az alapból is mocsok nehéz olvasmány... =/

Nos van egy otletem. olyan dolgot kell hasznalni ami mindenutt jelen van. pl egy test atomokbol all. ha rautok, megrezdul egy atom, atatdja a mellette levonek stb.. ennek van egyfajta sebessege. De. tetelezzuk fol, hogy van egy olyan, univerzumnyi kiterjedesu, szamunkra nem erzekelheto valami, ami, hogy a peldanal maradjak, egy atom tulajdonsaval redelkezik. az abban bekovetkezo valtozast, a teljes kiterjedesenek minden pontjan egyszerre erzekeljuk. elmeletileg.😊

Én sem értettem soha hogy miért nem lehet fénysebességnél gyorsabban menni, láttam egy dokfilmet amiben pár évtizeddel ezelõtt a sok kudarc után már a tudósok is kezdték azt mondogatni hogy lehetetlen légkörben hangsebességnél gyorsabban menni aztán mégis sikerült, persze a fénysebesség egész más de mi van ha Einstein tévedett. Einstein különben is azt mondta hogy minden relatív, a világürben minden égtest mozog de mi van ha veszünk három ürhajót példának mondjuk az A ürhajó van egy pontban hozzáképest balról fél fénysebességgel jön B ürhajó és ugyancsak A hoz képest jobról jön C ürhajó szintén fél fénysebességel, de ha én a C ürhajóban ülök és semmi más referenciapont nincs csak A és B ürhajó akkor én úgy látom hogy A ürhajó megy fél fénysebességel B ürhajó áll és a C amiben én vagyok az fénysebességel megy de mivel nincs más pont ezért lehet hogy nem csak így látom hanem ténleg így is van, akkor viszont átlehet lépni a fénysebességet. Másik gondolatom hogy mi van ha egy csomó minden van ami fénysebesség fölött képes menni csak mi nem érzékeljük mert mindent csak fény és elektromágneses hullámokkal érzékelünk ami szintén csak fénysebességel terjed.

Egyébként, és mindamellett:

A kémprocedúra - ami lényegében adattömörítés - még mindig birizgálja a fantáziám, de igazából nem változtat a helyzeten.
Olyasmire gondolok, hogy megegyezünk abban, hogy a 138-as szám azt jelenti, hogy "alma", a 139-es pedig azt, hogy "körte". Ezzel csak az átküldendõ információ mennyiséget csökkentem, ezt csinálja a ZIP, de a sebességet nem növeltem, hanem csak az egységnyi idõ alatt átfolyó infómennyiséget tudom növelni.

hagyd ez az idõutazásos mellékszálat.
Arra koncentrálj, hogy hogyan lehet fénysebességnél gyorsabban, nem egy ûrhajót, sõt, még egy atomot sem, hanem egyszerûen 1 bájtnyi információt átküldeni A-ból B-be. Bármilyen trükk megengedett, kvantummechanikás akármi is.

Ezen van a lényeg, ne kavarjátok a szart!
De a gyengébbek (és akkor finom voltam) kedvéért leírom még egyszer: a kérdés az, hogy Budapestrõl át kell küldeni New Yorkba egy betût, vagy egy számot, fénysebességnél gyorsabban.
Az egyszerûség kedvéért, feltételezzük, hogy mindkét városban van egy-egy értelmes ember, az egyik a feladó, a másik a címzett.

Bocsi, Epikurosz üzenetére ment a válasz, csak félrenyomtam 😞

Az, hogy a fénynél gyorsabban megy az infó, nem azt jelenti, hogy az idõben is utazik.
Tegyük fel, hogy egy fényjelzést adsz le a földrõl a kentaurira (egy villanás) amit pl. 10 másodperc múlva erzékelnek a kentaurin, majd rögtön visszajeleznek.
(Tehát elküldöd a jelet, és 20 mp múlva kapod rá a választ leghamarabb)
Na ha csinálnának egy cuccot, ami 1 mp alatt elviszi a jeledet a kentaurira, akkor az 10x gyorsabb a fénynél.

Öööö... Ugye most errõl van szó, vagy félreértettem a "feladványt"?

Majd jön Batman a szuper aatójával, bevágja azzindexet, és fénysebességnél majd odalépa gázra, és helybenhagyja a jövõbeli zûrhajósokat ! Superman meg új szárnyat növeszt, és Batmannel fog zûrköröket csinálni a leggyorsabb zûrobjektum címért, és hogy az én HiperSzuperPowerLighting zûrhajóm ellen versenyezhessen ! Remélem vágjátok a témát <#pias>

mer folt a foton fóton

Kár, hogy a mi generációnkból senki sem fogja látni a térhajtómûvet.???
waze, majd visszatérünk a jövöbe. ha ez muxik, akkor az idõutazás is 😉 <#rolleyes>

ennél még halhatatlanság is hamarabb lesz 😄

én (mint SG fórumozó xD) kicsiben próbálnám kifejleszteni, mikroszkópikus méretben talán megoldható lenne a szükséges energia koncentrálása, ha ez megvan, már csak arra kell rájönni, milyen rezonanciával erõsíthetnénk/nagyíthatnánk fel

kukacS3K:

Nem biztos, hogy nem lehet, csak:
a) eddig nem sikerült még az emberiségnek 😊
b) a jelenleg elfogadott (egyik) meghatározó elmélet szerint (lásd Einstein és a relativitás ) a legnagyobb lehetséges sebesség a fénysebesség. Pontosabban megközelíthetõ (elvileg), de egészen nem érhetõ el (a sebesség növeléséhez egyre nagyobb energia szükséges, ami közben tömeggé alakul, közelítve a végtelen tömeghez).

Kornan:
"Amúgy ha elérjük a fénysebességet hova lesz az energia amit gyorsításba teszünk?"

Einstein (elmélete) szerint tömeg lesz belõle.

bocs ha hülye vagyok de miért olyan biztos hogy nem lehet fénysebességnél gyorsabban menni? miért ne?

"Még ha kiderül is hogy lehetetlen, ezen kérdések feltevésével olyan dolgokat fedezhetünk fel, amik máskülönben elkerülnék a figyelmünket."

Emiatt érdemes foglalkozni még az elsõre über-baromságnak hangzó felvetésekkel is!

Csak nehogy a mezõgazdák kezébe kerüljön!
A 12majomban is megjósolták hogy 2012-ben a mazõgazdák nagy mennyiségû inteligenciára tesznek szert, és elfogják foglalni a CERN-t! <#idiota>

Nem láttam a Gömböt, így nem tudom mire utaltál, de az általam feldobott feladvány lényege a következõ volt:

Az akartam a prímszámok csomagjaival bizonyítani, hogy a fénysebességnél gyorsabban tudok információt továbbítani, mert az elsõ csomagból a többiek automatice következnek, tehát a 2., 3. stb. csomagok az elõtt "ott vannak" mielõtt én elküldtem volna õket.

Ez a továbbítási módszer azonban nem gyorsabb a fénysebességnél, mert amikor az elsõ prímszám csomagot elküldtem, azzal közöltem azt az infót is, hogy ezek prímszámok, így a második csomagban nincs új infó, tehát nem továbbítottam semmilyen infót a fénysebességnél gyorsabban.

Az már meg hab a tortán, hogy ha pld. valós mérési adatokat akarok küldeni, amelyeknél az elsõ adatcsomag adatai VÉLETLENÜL egybeesnek a prímszámokkal, akkor a 2. csomagot mindenképp el kell küldeni, azt nem lehet csak úgy kikövetkeztetni. Tehát, fájdalom, a példa nem bizonyítja azt, hogy lehet c-nél gyorsabban infókat küldözgetni.

A Gömb.

Ez nagyon állat! A teret simán lehet rángatni egy mozgó tömeggel. Kérdés, hogy a rángatott tér hullámai milyen gyorsan terjednek. Szerintem ezt le is lehetne mérni...

Prímszámok?

Erõltesd meg a fejed.

<#wilting>

jöhet a megfejtés!

Én a megfejtés helyett a kérdést szeretném tudni. A "Nos?"-t nem tartom egy értelmes feladványnak.

Csak nehogy a túristák kezébe kerüljön!

Na, nem akarom lelõni a poént, de mindjárt megírom a megfejtést.

akkor próbálkozom.

itt vagyok én a Földön, mint A.

Te ott vagy az ∝-Kentaurin, mint B.

Mind a ketten jártunk itt a Földön suliba. Jók voltunk matekbõl!

Én küldök neked egy üzenetet:

1, 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 29, 1.
Ekkor tartok egy szünetet, majd folytatom a második csomaggal 5 perc múlva.

Amikor te megkaptad az elsõ csomagot, akkor te 1 perc múlva úgy döntesz, hogy fog a franc várni az én lassú adásomra, ehelyett leírod magadtól a második, logikusan következõ csomagot. 5 perc múlva aztán menetrendszerûen megérkezik a csomag, amelyet te 4 perce leírtál, mintha csak a jövõbe láttál volna. Nos?

A fénysebességet nem, de pl. 280 ezer km/s sebességet rakétával is el lehet érni. De sok esetben még ez is borzasztó lassú 😞

Amúgy ha elérjük a fénysebességet hova lesz az energia amit gyorsításba teszünk?

Szerintem még sok mindent fel kell fedezni a fizika tér és idõvel kapcsolatos területén ,hogy ez mûködhessen. Talán 23-24-edik században.

De talán már tegnap.<#alien2>

Mesterséges grav sem ártana...

szerintem akkor kezdd el keresni a tachion részecskéket mert azok úgy gondolják, gyorsabbak a fénynél (és úgy gondolják létezhetnek is akár😊 ) vagy graviton részekéket, és azokkal már simán görbíthetünk teret és mûködhet az alcubierre hajtõmû 😊

Ebben én semmi újat nem vettem észre. Már Hawking és Kaku is megírta, meg még sokan mások.

Átalakítod anyagi tested tisztán energiává s máris megszûnik a tömegprobléma. 😊
Amúgy pl az elektronnak is van tömege nem? Vagy nem? 😊

Ez idáig tiszta sor. Rájöttünk, hogy tudunk hullámokat kelteni amelyek továbbítják az üzenetet. De az üzenet az nem egy fizikailag létezõ valami (a borítékba zárt papírt leszámítva) hanem csak hang- illetve fényhullámok sorozata, amire az adó kódolja az üzenetet, a vevõ pedig dekódolja.

Megfogható, tömeggel rendelkezõ tárgyat eddig senki nem tudott A pontból B-be eljuttatni még fénysebességgel sem, nem hogy gyorsabban. Szóval lehet, hogy rájövünk egyszer, hogyan tudjuk úgy megrezgetni a téridõt mint a levegõmolekulákat a hangunkkal, hogy így üzengessünk a múltba, de hogy mi is eljussunk oda, azt kizártnak tartom. (én mondjuk beérném annyival, ha a jövõbeli énem a téridõ megrezgetésével továbbítaná nekem egy üzenetben a jövõ heti lottószámokat. Csak hogy mivel dekódolom az üzenetet, amíg fel nem találják a technológiát, az rejtély <#vigyor2>)

Inkább a halhatatlanságot találják föl, aztán ezen a problémán felõlem észázadokig gondolkodhatnak.

Szerintem ez a legszebb mondata az egész cikknek. Így kell gondolkodni egy tudósnak. "Még ha kiderül is hogy lehetetlen, ezen kérdések feltevésével olyan dolgokat fedezhetünk fel, amik máskülönben elkerülnék a figyelmünket."

Köszönjük Emese.

"Senki nem fogja látni, hülyeség..." <-------- Hülyeség.

"hogy használunk-e már jelenleg is vmi elõremutatót"

Persze h nem, hiszen ma is a fénysebességet használjuk a kommunikáció leggyorsabb formájaként. És mivel a jelenlegi fizikánk semmit sem ismer bizonyíthatóan ami gyorsabb lenne a fénynél, így ez még egy jóideig így is fog maradni. =/

Senki nem fogja látni, hülyeség...

A lényeg az információn van, nem a fenekünk ide-oda rakosgatásán.

ha régen egy infót akartál eljuttatni vhová, elküldtél egy futárt, vagy levelet, postagalambot is, akár. Ennek megvoltak a korlátjai: milyen gyorsan tudta szedni a lábait a futár lova, vagy szárnyait a galamb pld.

persze, ha közel volt a címzett, akkor csak átkiabáltál neki, vagy megfújtál egy kürtöt. Ez azért már gyorsabb volt. De ennek mevolt a határa: a hangsebesség.

Érdekes, hogy már akkor, ezelõtt ezer évekkel felmerült a kommunikáció olyan formája, amely a fénysebességet használta: jelzõtüzek, lármafák.
Ennek a korlátja ugye a fénysebesség.
Azt vedd észre, hogy az adattovábbító ágens más és más lett.

Nos, ha ennél is tovább akarsz lépni, akkor ki kell találnod valamilyen másik ügynököt, mert a régi technikával nem megy. Most azon töprengtem, hogy használunk-e már jelenleg is vmi elõremutatót, de nem találok semmit. Szabad a gazda.

Az univerzum mostani, legyen az lassuló vagy gyorsuló tágulása során is fellép fénysebességû és még nagyobb tágulás is. Ez a Hubble-gömb, ami a Hubble törvény szerint tõlünk H/c távolságra van. A felfúvódó idõszakban sokkal nagyobb volt H és kicsi volt a Hubble-gömb sugara, de ezen a gömbön belül nem volt fénysebességnél gyorsabb tágulás.

Ez a reltavisztikus tömegnövekedés, és hogy rakétával nem lehet fénysebességig gyorsítani valamit nem az áltrel hozadéka, hamarabb is ismert volt.

Ez az egész idõutazósdi olyan, hogy elméletben az ember tud repülni (segédeszköz nélkül), már csak arra kell rájönni hogy miként lehet madárrá változni a titokzatos sötét erõt felhasználva. <#buck>

szerintem mûködhet ez a dolog, de abban már nem vagyok biztos hogy meg tudnák úgy csinálni hogy az elõidézett gravitációs buborék ne károsítsa a buborékban elhelyezkedõ ûrhajót, vagy a környezetét...

Már olvastam valahol régebben, hogy a Star Trekbõl ismert térhajtómû elméletben lehetséges.
Szal a dolog nem ujkeletû, de ideje lenne ha felkapnák egy kicsit.

Mindenesetre ezzel nagyon egyetértek:
"Mindenekelõtt kellene találni a rakétákon túl valamilyen más hajtómû elvet, a rakéták ugyanis legyenek bármilyen nagy teljesítményûek, soha nem fogják az Einstein által lefektetett általános relativitásban alapvetõ sebességhatárként..."

"Több modell is arra utal, hogy az õsrobbanást követõ gyors felfúvódási idõszakban a tér-idõ a fény sebességénél gyorsabb ütemben tágult."

Ezt most direkt azért rakták be, hogy bosszantsanak 😄

Ilyen elven mûködhetne a láthatatlanság is, és ott nem is kéne a mozgásról beszélni...

Csak nehogy a ...

😊)

megyek befexek a hütõszekrénybe.. ezt látni akarom <#gonosz1>

Kár, hogy a mi generációnkból senki sem fogja látni a térhajtómûvet.<#nemtudom>

Ha ezt megcsinálják beszarok.