Nem lehetetlen a térhajtómű
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#100
100. ték
#99
Szerintem kérdezzük meg Mr. Laforge-t, hogy errõl az egészrõl mi a véleménye....<#idiota><#idiota>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#98
Már miért ne lehetne negatív számból gyököt vonni? Nem a valós számok halmazával kell dolgozni hanem komplex számokkal, azt ennyi.
#97
Amúgy ilyen nagy sebességeket külsõ gyorsítással lehetne hatékonyan elérni. Pl egy rövid szakaszon nagy erejû mágnesek gyorsítanák az ûrhajót, aztán már menne magától.Lennének ilyen mágnesek a proxima kentaurin és a földön is. Mondjuk a mágnes lehet nem jó példa, de kb ilyesmi. Lassítás meg hasonlóan.
#96
Jah tényleg!,igen már beugrott. <#circling>
Amúgy meg ha tömeg lesz belõle, akkor gravitációja is nagyobb lesz nem?
Akkor ha valamit nagyon nagy sebességre gyorsítunk akkor az magával vonza a galaxisokat is nem? Ha tartósan egy pont körül mozog. Ha mûködne akkor mondjuk ezen az elven lehetne mozgatni égitesteket.
Amúgy meg ha tömeg lesz belõle, akkor gravitációja is nagyobb lesz nem?
Akkor ha valamit nagyon nagy sebességre gyorsítunk akkor az magával vonza a galaxisokat is nem? Ha tartósan egy pont körül mozog. Ha mûködne akkor mondjuk ezen az elven lehetne mozgatni égitesteket.
#95
Csak nehogy a kezek terroristájába kerüljön!
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#94
Hátte beteg vagy 😄
Még tegnap este olvastam a hsz-ed gajj betépve... Elég durva volt olvasni, bár õszintén elég zavaros ez nekem még ma is... 😄
Még tegnap este olvastam a hsz-ed gajj betépve... Elég durva volt olvasni, bár õszintén elég zavaros ez nekem még ma is... 😄
#93
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#92
a gyök alatt negatív szám lesz? jaj, csak azt neeeeeeeeee! ...
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#91
elméletileg nem, az is sajna csak fénysebességgel halad.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#90
Épp idevágó: fénynél gyorsabb kommunikáció
Ez létezik és kutatják.
És egy spekuláció: ha a NASA bevall valamit, hogy foglalkozik vele, akkor már eléggé elõrehaladottak lehetnek, bár igaz, hogy õk nem a katonaság. 😊
Ez létezik és kutatják.
És egy spekuláció: ha a NASA bevall valamit, hogy foglalkozik vele, akkor már eléggé elõrehaladottak lehetnek, bár igaz, hogy õk nem a katonaság. 😊
#89
Tehát lehetséges, hogy küldünk rólam egy másolatot a múltba (ha egyáltalán megtanuljuk tökéletesen lemásolni az emberi testet) de az is csak egy élettelen test lesz, gondolatok nélkül. Akkor meg minek...
Kérlek ne kezd el a vallás-nemvallás vitát.
Kérlek ne kezd el a vallás-nemvallás vitát.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#88
mér b+, egy lehsötétített ablakú autóban nem marad meg a fény?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#87
Szép álmokat gyerekek!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#86
Az akartam a prímszámok csomagjaival bizonyítani, hogy a fénysebességnél gyorsabban tudok információt továbbítani, mert az elsõ csomagból a többiek automatice következnek, tehát a 2., 3. stb. csomagok az elõtt "ott vannak" mielõtt én elküldtem volna õket.
És mi értelme olyan információt továbbítani bárkinek, amelynek õ már akkor is a birtokában van, ha azt mondod: prímszámok?
Az információ lényege, hogy információ. Az, hogy prímszám, önmagában semmiféle jelentéssel nem bír.
- Hagyd a francba ezt a tömeges testet. Nekem - ha akarod - fotonokkal, vagy neutrínókkal is küldheted az infókat.
- Átalakítod anyagi tested tisztán energiává s máris megszûnik a tömegprobléma. 😊
Amúgy pl az elektronnak is van tömege nem? Vagy nem? 😊
Egy nyomtatott lapot is át lehet alakítani elektronikus impulzusokká, úgy hívják hogy fax, de azzal csak a papíron levõ információt juttatod el egyik pontból a másikba, de magát a papírt nem. Tehát lehetséges, hogy küldünk rólam egy másolatot a múltba (ha egyáltalán megtanuljuk tökéletesen lemásolni az emberi testet) de az is csak egy élettelen test lesz, gondolatok nélkül. Akkor meg minek...
És mi értelme olyan információt továbbítani bárkinek, amelynek õ már akkor is a birtokában van, ha azt mondod: prímszámok?
Az információ lényege, hogy információ. Az, hogy prímszám, önmagában semmiféle jelentéssel nem bír.
- Hagyd a francba ezt a tömeges testet. Nekem - ha akarod - fotonokkal, vagy neutrínókkal is küldheted az infókat.
- Átalakítod anyagi tested tisztán energiává s máris megszûnik a tömegprobléma. 😊
Amúgy pl az elektronnak is van tömege nem? Vagy nem? 😊
Egy nyomtatott lapot is át lehet alakítani elektronikus impulzusokká, úgy hívják hogy fax, de azzal csak a papíron levõ információt juttatod el egyik pontból a másikba, de magát a papírt nem. Tehát lehetséges, hogy küldünk rólam egy másolatot a múltba (ha egyáltalán megtanuljuk tökéletesen lemásolni az emberi testet) de az is csak egy élettelen test lesz, gondolatok nélkül. Akkor meg minek...
#85
Polemius és kukacS3K:
Én onnan közeliteném meg ezt a problémát, hogy létezik egy olyan összefüggés, ami 'idõdilatációnak' neveznek. A spec. relativitás elmélet szerint, a Lorentz-tényezõ:
Eszerint, ha a 'v' nagyobb mint 'c' - az azt jelentené, hogy a nevezõben, pláne a gyök alatt negativ szám lenne, tehát már képletileg, elméletileg megbukott a fénysebességnél nagyobb sebesség..
Persze ez a cikk arról szól, hogy mozgassuk magát az idõt, erre vonatkozólag viszont nem tanultam semmit... 😊
Én onnan közeliteném meg ezt a problémát, hogy létezik egy olyan összefüggés, ami 'idõdilatációnak' neveznek. A spec. relativitás elmélet szerint, a Lorentz-tényezõ:
Eszerint, ha a 'v' nagyobb mint 'c' - az azt jelentené, hogy a nevezõben, pláne a gyök alatt negativ szám lenne, tehát már képletileg, elméletileg megbukott a fénysebességnél nagyobb sebesség..
Persze ez a cikk arról szól, hogy mozgassuk magát az idõt, erre vonatkozólag viszont nem tanultam semmit... 😊
A#1
#84
Gondolj bele.. 3 fázisú generátort õ találta fel...õ csinált elõször távirányítású "robotot" végülis hajókát (kor tudósai ugráltak be a tóba és keresték a huzalokat mert rohadtul nem értették a dolgot), Marconival egy idõben találta fel a rádiózást..ezek mind nem csak legendák hanem tények. olyan találmányai voltak amire még ma is azt mondjuk, hogy hûha...pl volt vezetéknélküli energia átvivõ rendszere amit aztán nem fejlesztett tovább mert félt hogy ártalmas az egésszégre...aztán egy toronyházat majdnem összedöntött egy zsebóra méretû szerkentyûvel...a ház acél gerendájának a frekijére hangolta teszt célból..aztán volt egy fa doboza, kivett belõle egy vezeték nélküli világitó gömböt és áttette egy másik dobozba..ezt már tudjuk, hogy a gömben valamilyen gáz volt amit nagyfrekvenciás energia ionizálhatott valszeg... aztán volt olyan találmánya mait csak úgy demózni szokott, mert szerinte nemlenne jó semmire.. 2 fémlapot a földre tett és fölötte egy fénygömb jelent meg..ezt ma sem tudta senki elõállítani..pedig neki volt pár tekercse, házi csövei, vasmagja és szelén pora félvezetõ gyanánt..meg pár mai szemmel kezdetleges mûszere, és mégis ilyen "csodákra" volt képes.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#83
"Õszintén szólva nekem a foton spinje eléggé misztikus valami." képzeld el úgy, mint a cirkulárisan poláros fény fotonjának Planck-állandónyi egységben mért impulzusmomentumát. Azért cirkulárisan poláros, hogy a pörgés szemléletesebb legyen.
#82
Vagy az is lehet, hogy a kvantum-összefonódást cáfoltad meg 😄
Mass Effect rúlz. Egyébként ja, újonnan már rendesen görbületi térnek fordították. Én vhogy úgy képzeltem el a Star Trek-es dolgot, hogy a mi Univerzumunk olyan, mint egy gömbhéj, és a térhajtómûvel tulképp a gömbhéj alá juttatjuk a hajót, aminek így kisebb távolságot kell megtennie a gömb egyik pontjától a másikig.
Mass Effect rúlz. Egyébként ja, újonnan már rendesen görbületi térnek fordították. Én vhogy úgy képzeltem el a Star Trek-es dolgot, hogy a mi Univerzumunk olyan, mint egy gömbhéj, és a térhajtómûvel tulképp a gömbhéj alá juttatjuk a hajót, aminek így kisebb távolságot kell megtennie a gömb egyik pontjától a másikig.
#81
Ez a Tesla gyerek nagyon tudhatott valamit. Ha így haladunk megérem, hogy a legemlegetettebb fizikus lesz.
Soyo 4saw2 | AMD 486DX5-133 | 64MB EDO | Tseng ET6100 2.25MB | Crystal ESS 1696 | 14" Samsung CRT
#80
Az elektron engem nem érdekel most, csak a foton. A fotonnak is van spinje, és frekvenciája is (amely az általa hordozott energiát határozza meg).
Õszintén szólva nekem a foton spinje eléggé misztikus valami.
Belenéztem a Wikibe, és ott ezt találtam:
"Hogy lássunk egy példát az összefüggések alkalmazásra, egy részecske annihilációja az antirészecskéjével legalább két fotont kelt a következõ okok miatt. A tömegközépponti rendszerben az ütközõ részecskéknek nincsen lendületük, míg egyetlen fotonnak mindig van lendülete, tehát a lendületmegmaradás törvénye miatt szükséges, hogy legalább egy másik foton is keletkezzen, és így a lendületek vektori összege nulla legyen. A két foton energiája, vagy ami ugyanaz a frekvenciája, megállapítható a négyesimpulzus megmaradásból.
The classical formulae for the energy and momentum of electromagnetic radiation can be re-expressed in terms of photon events. For example, the pressure of electromagnetic radiation on an object derives from the transfer of photon momentum per unit time and unit area to that object, since pressure is force per unit area and force is the change in momentum per unit time."
Az utolsó bekezdést még nem fordították le, a fiúk a bányában még dolgoznak. :-)
(Rám nem számítsanak!)
A roliika által említett kvantumösszefonódás érdekes lenne, de én mindjárt megyek lefeküdni, így a világmegváltást elhalasztom. :-)
Õszintén szólva nekem a foton spinje eléggé misztikus valami.
Belenéztem a Wikibe, és ott ezt találtam:
"Hogy lássunk egy példát az összefüggések alkalmazásra, egy részecske annihilációja az antirészecskéjével legalább két fotont kelt a következõ okok miatt. A tömegközépponti rendszerben az ütközõ részecskéknek nincsen lendületük, míg egyetlen fotonnak mindig van lendülete, tehát a lendületmegmaradás törvénye miatt szükséges, hogy legalább egy másik foton is keletkezzen, és így a lendületek vektori összege nulla legyen. A két foton energiája, vagy ami ugyanaz a frekvenciája, megállapítható a négyesimpulzus megmaradásból.
The classical formulae for the energy and momentum of electromagnetic radiation can be re-expressed in terms of photon events. For example, the pressure of electromagnetic radiation on an object derives from the transfer of photon momentum per unit time and unit area to that object, since pressure is force per unit area and force is the change in momentum per unit time."
Az utolsó bekezdést még nem fordították le, a fiúk a bányában még dolgoznak. :-)
(Rám nem számítsanak!)
A roliika által említett kvantumösszefonódás érdekes lenne, de én mindjárt megyek lefeküdni, így a világmegváltást elhalasztom. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#79
Ez a warp gagyi. Ha pár mikront telepotráljuk magunkat elõre baromi gyorsan akkor kvázi megse mozdulunk, teret se kell csavargatni, mégis 200000*-es fénysebesség is elérhetõ...hiszen nem mozgunk. Mit látnánk így? Hát hogy baromi gyorsan közelít a Föld. 😄DD A világon semmi más nem változna így..hát ezzel a warp rettenettel meg passz.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#78
warp úgye elgörbülést is jelent, és a filmekben (nem csak a Star Trekben) mondják, hogy térváltás. Vagyis egy másik ûrbe, egy másik térbe mennek át, asszem sub ûrnek hívják. Babylon 5 stb. Itt a fénynél gyorsabban jelenleg csak egy másik térben lehet gyorsabban menni, mármint ha az elméleteket nézem. Bár én ezt nem vágom, csak tippelgetek.
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselője.
#77
Abba belegondoltatok már, hogy mit látnátok, ha az ûrhajó, amivel utaztok fénysebességnél gyorsabban halad és ti hátranéztek. Konkrétan semmit. Mert a fény nem ér utól titeket, ezért nem jut a szemetekbe, így nem láttok hátra 😊
#76
Tesla szerint. Ja.
#75
Az LMD longitudinális elektromágneses hullámok Tesla szerint gyorsabbak a fénynél.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#74
Az egyetlen dolog ami képes lekörözni a fény sebességét, az a pletyka. Félretéve a viccet: a fény sebességét szerintem idõ-trükkel lehetne legyûrni - a küldött üzenetet olyan idõcsatornában juttatnám el, amelyiknek a célállomásánál a feladáskori vagy korábbi idõ van. Ettõl ugyan nem gyorsabb a fény maga, viszont a célállomásra zéró vagy minusz T alatt érkezik meg az üzenet, ami azért nem mindegy.
#73
Senki nem mondta, hogy a fénynek nincs tömege.
A bácsik azt mondják, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
Amirõl te beszélsz, az a gravitációs hullám, amely kölcsönhatásba lép az elektromágneses hullámmal (a fénnyel), és eltéríti.
A bácsik azt mondják, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
Amirõl te beszélsz, az a gravitációs hullám, amely kölcsönhatásba lép az elektromágneses hullámmal (a fénnyel), és eltéríti.
Kara kánként folytatom tanításom.
#72
Kvantum összefonódás.
Vagyis adott egy foton és ebbõl a fotonból csinálsz két fotont, ilyenkor mindkettõ megegyezik önmagával.
Bármelyiket módosítod, a másik tulajdonsága azonnal megváltozik. A kísérletben viszont az az érdekes, hogy a tulajdonságuk néha a tulajdonság inverze ami úgy tûnik, hogy ezt a tulajdonságot kizárólag a személõ váltja ki..avagy a tudat még ilyen szinten is hat az anyagra.
Következésképpen ha volt õsrobbanás (kizártnak tartom), de 1es nagyobb nevek szerint volt...ed akkor ez önellentmondás hiszen akkor minden mindennel kapcsolatban áll és azonnal változnia kéne minden tulajdonságnak, sõt ennyi variáció létre sem jöhetett volna...mindamellett az õsrobbanás állítólag nagyon nagyon gyorsan történt és az univerzum jelentõs része ebben a pillanatban jött létre elképesztõ távolságokat átívelve, ám ha nem terjedhet semmi a fénysebességnél gyorsabban akkor ilyen rövid idõ alatt mégsem jöhetett létre.
Ergo megcáfoltam az õsrobbanást, vagy a kvantum összefonódást, vagy rohadtul nem tudunk semmirõl semmit...tyû a mindenit! Megcsináltuk! Csináljuk meg!
Vagyis adott egy foton és ebbõl a fotonból csinálsz két fotont, ilyenkor mindkettõ megegyezik önmagával.
Bármelyiket módosítod, a másik tulajdonsága azonnal megváltozik. A kísérletben viszont az az érdekes, hogy a tulajdonságuk néha a tulajdonság inverze ami úgy tûnik, hogy ezt a tulajdonságot kizárólag a személõ váltja ki..avagy a tudat még ilyen szinten is hat az anyagra.
Következésképpen ha volt õsrobbanás (kizártnak tartom), de 1es nagyobb nevek szerint volt...ed akkor ez önellentmondás hiszen akkor minden mindennel kapcsolatban áll és azonnal változnia kéne minden tulajdonságnak, sõt ennyi variáció létre sem jöhetett volna...mindamellett az õsrobbanás állítólag nagyon nagyon gyorsan történt és az univerzum jelentõs része ebben a pillanatban jött létre elképesztõ távolságokat átívelve, ám ha nem terjedhet semmi a fénysebességnél gyorsabban akkor ilyen rövid idõ alatt mégsem jöhetett létre.
Ergo megcáfoltam az õsrobbanást, vagy a kvantum összefonódást, vagy rohadtul nem tudunk semmirõl semmit...tyû a mindenit! Megcsináltuk! Csináljuk meg!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#71
Szerintem te jó felé kapisgálsz.
Én meg visszatérek a kõolajas és fénysugaras hasonlatomra, mert imádok ilyen mesekönyves szinten érvelni. :-)
Ahhoz, hogy a kõolajból kerozin, és a fénysugárból optikai üvegszálban száguldozó bitfolyam legyen, azért kell egy kis evolúció. Tán még biológiai is.
Én az elmélet primátusát vallom, tehát szerintem elõször elméletileg kell megoldani a kérdéseket, hogy majd a gyakorlati megvalósítás is, esetleg, következzen. Tehát, a kõolajból csak úgy tud kerozin lenni, ha ízeire szeded a kõolajat, megismered, leírod, stb. de ez nem elég, ki is kell fejleszteni min. labor szinten azt a technológiát, amelyet úgy hívnak, hogy kõolajfinomítás. A száguldáshoz persze kell a gépgyártás is, meg még sok segédiparág.
Az áttörést én a gravitáció megismerésében látom, lényegében a gravitáció az a bizonyos aranykincs, amely itt "hever a lábunk elõtt".
Az, hogy a gravitáció c-vel terjed, persze, lelombozó, de talán itt vannak azért rejtett lehetõségek. Annál is inkább, mert a gravitáció szorosan kapcsolódik a térhez - ez aszem biztos - és az idõhöz is - ez még nem biztos.
Én meg visszatérek a kõolajas és fénysugaras hasonlatomra, mert imádok ilyen mesekönyves szinten érvelni. :-)
Ahhoz, hogy a kõolajból kerozin, és a fénysugárból optikai üvegszálban száguldozó bitfolyam legyen, azért kell egy kis evolúció. Tán még biológiai is.
Én az elmélet primátusát vallom, tehát szerintem elõször elméletileg kell megoldani a kérdéseket, hogy majd a gyakorlati megvalósítás is, esetleg, következzen. Tehát, a kõolajból csak úgy tud kerozin lenni, ha ízeire szeded a kõolajat, megismered, leírod, stb. de ez nem elég, ki is kell fejleszteni min. labor szinten azt a technológiát, amelyet úgy hívnak, hogy kõolajfinomítás. A száguldáshoz persze kell a gépgyártás is, meg még sok segédiparág.
Az áttörést én a gravitáció megismerésében látom, lényegében a gravitáció az a bizonyos aranykincs, amely itt "hever a lábunk elõtt".
Az, hogy a gravitáció c-vel terjed, persze, lelombozó, de talán itt vannak azért rejtett lehetõségek. Annál is inkább, mert a gravitáció szorosan kapcsolódik a térhez - ez aszem biztos - és az idõhöz is - ez még nem biztos.
Kara kánként folytatom tanításom.
#70
utolsó idézethez:
és ha azt a teret amirõl beszélünk kitöltjük a "sötét anyag/energiával"?
és ha azt a teret amirõl beszélünk kitöltjük a "sötét anyag/energiával"?
practitioner of the forbidden arts of death
#69
''miért olyan biztos hogy nem lehet fénysebességnél gyorsabban menni? miért ne?''
-Azért nem , mert a Pártból, föntrõl nagyon okos emberek mindig kinyilatkoztatják, hogy nem lehet és kész! Ez nem elég indoknak?😉
Teslának állítólag voltak ilyen megnyilatkozásai a tér, az abszolút semmi, az üres vákuum, a matematikai koordinátarendszer meggörbítgetésérõl:
''Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, „...
„azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerû oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenértékû azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Herald Tribune, September 11, 1932)''
-Azért nem , mert a Pártból, föntrõl nagyon okos emberek mindig kinyilatkoztatják, hogy nem lehet és kész! Ez nem elég indoknak?😉
Teslának állítólag voltak ilyen megnyilatkozásai a tér, az abszolút semmi, az üres vákuum, a matematikai koordinátarendszer meggörbítgetésérõl:
''Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, „...
„azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerû oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenértékû azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Herald Tribune, September 11, 1932)''
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#68
Ja csak így... : P Így mindjárt más.
Ide már a Húrelmélet kell.
A húrelmélet feltételez pár vadiúj részecskét. Egyik, amelyik képes a fénynél gyorsabban terjedni, a másik amelyik pedig nem rendelkezik tömeggel.
Amelyik nem rendelkezik tömeggel, az a graviton. A gravitáció erõközvetítõ részecskéje. A tachion pedig amelyik a fénynél gyorsabban megy.
Más részecskéket is megjósolt, amibõl 1-2 már kísérletileg igazoltak is. Ezek szintén erõközvetítõ részecskék. És a kvarkok között hatnak.
Tökmind1. A lényeg, hogy ha a Húrelméletet sikerülne már végre igazolni (toto66: ez lenne az a bizonyos egyesített elmélet)akkor a tachion lenne a te embered. De egyenlõre ettõl még nem kell félni.
A spines dologról nem ugrott be valami? Ilyen késõn már mocsok lusta vagyok pontosan utánanézni...
Ide már a Húrelmélet kell.
A húrelmélet feltételez pár vadiúj részecskét. Egyik, amelyik képes a fénynél gyorsabban terjedni, a másik amelyik pedig nem rendelkezik tömeggel.
Amelyik nem rendelkezik tömeggel, az a graviton. A gravitáció erõközvetítõ részecskéje. A tachion pedig amelyik a fénynél gyorsabban megy.
Más részecskéket is megjósolt, amibõl 1-2 már kísérletileg igazoltak is. Ezek szintén erõközvetítõ részecskék. És a kvarkok között hatnak.
Tökmind1. A lényeg, hogy ha a Húrelméletet sikerülne már végre igazolni (toto66: ez lenne az a bizonyos egyesített elmélet)akkor a tachion lenne a te embered. De egyenlõre ettõl még nem kell félni.
A spines dologról nem ugrott be valami? Ilyen késõn már mocsok lusta vagyok pontosan utánanézni...
#67
butavagy. :|
a buborékban a fény is megmarad, ergo tényleg úgy tünik mintha nem mozdulna, kb mint a teleportálás. az autós hasonlat meg annyira gyerekes és sz@r, hogy inkább nem is mondok rá semmit
a buborékban a fény is megmarad, ergo tényleg úgy tünik mintha nem mozdulna, kb mint a teleportálás. az autós hasonlat meg annyira gyerekes és sz@r, hogy inkább nem is mondok rá semmit
practitioner of the forbidden arts of death
#66
OK én nem értek hozzá, csak felvetettem a kérdést, hátha valaki okosabb megválaszolja, mert ez már nem 1x eszembe jutott.
púúúúú
#65
Megkérdezném én az okos tudósokat, hogy vajon ha a gravitáció a tömegre hat, akkor miért lehetséges, hogy a fényre is? Mert annak szerintük/szerinted nincs tömege, igaz?...
púúúúú
#64
"A kapott buborékban elhelyezkedõ jármûnek úgy tûnik, hogy meg sem mozdul. A tér-idõ mozog."
Ejbazmeg, egy autóban is a szemszögünkbõl mi állunk és a tér mozog... Azért ennyire bagatel módon nem kéne fogalmazniuk a tudósoknak.
Ejbazmeg, egy autóban is a szemszögünkbõl mi állunk és a tér mozog... Azért ennyire bagatel módon nem kéne fogalmazniuk a tudósoknak.
púúúúú
#63
azért az a "hypothetical" szócska a cikk elsõ sorában nem véletlen
http://emulehelp.uw.hu
#62
Megjegyzem a másik gondolattal kapcsolatban:
Ha közlök egy szabályt, és a kiinduló adatokat, akkor azzal még nem növeltem meg semmilyen módon az adat terjedésének sebességét, legfeljebb a közlés idõtartamának hosszát változtatom meg (lásd tömörítés, mint lentebb írták).
A postakocsi az, ami ha kevesebb a teher, gyorsabban halad.
Ha közlök egy szabályt, és a kiinduló adatokat, akkor azzal még nem növeltem meg semmilyen módon az adat terjedésének sebességét, legfeljebb a közlés idõtartamának hosszát változtatom meg (lásd tömörítés, mint lentebb írták).
A postakocsi az, ami ha kevesebb a teher, gyorsabban halad.
Minden jog fenntartva!
#61
Na, hamarosan teszek egy szenzációs bejelentést!
:-)
Maradjanak velünk!
:-)
:-)
Maradjanak velünk!
:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#60
Sajnos koránt sem tudok annyit a fizikáról mint amenyire szeretem így minden bizonnyal igazad van, szeretem elolvasni az újdonságokat érdekességeket és ha valami nem világos akkor utánanézek a neten de sokszor olyan bonyoolult leirásokba akadok hogy csak még jobban belegabajodok. Visszatérve a témára nézegettem a cikben szereplõ képeket, fõleg az alsót és azon kezdtem agyalni hogy ha a tér nem engedi a benne mozgó dolgokat egy bizonyos sebesség fölé gyorsulni, akkor nem lehet az hogy maga a tér sem képes ennél nagyobb sebességel görbülni?
#59
"Jelenlegi tudásunk szerint tömeggel rendelkezõ test azért nem képes a fény sebességénél gyorsabban közlekedni "
Hagyd a francba ezt a tömeges testet. Nekem - ha akarod - fotonokkal, vagy neutrínókkal is küldheted az infókat.
Hagyd a francba ezt a tömeges testet. Nekem - ha akarod - fotonokkal, vagy neutrínókkal is küldheted az infókat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#58
toto66:
Nem.
A jelenlegi fizikai modellek két nagy elméletre alapulnak:
- a relativitáselméletre, és a
- kvantumelméletre
Egy ideje arra várnak, hogy valaki letegye az asztalra az Egyesített Elméletet (vagy valami mást, ami még többet 'tud').
Sokan próbálkoznak, de eddig még nem sikerült megalkotni a következõ Nagy Fizikai Elméleti Modellt. Persze lesz, ebben mindenki biztos, legalábbis az értelmesebb kutatók közül. Csak azt nem tudni, mikor. 😊
Nem.
A jelenlegi fizikai modellek két nagy elméletre alapulnak:
- a relativitáselméletre, és a
- kvantumelméletre
Egy ideje arra várnak, hogy valaki letegye az asztalra az Egyesített Elméletet (vagy valami mást, ami még többet 'tud').
Sokan próbálkoznak, de eddig még nem sikerült megalkotni a következõ Nagy Fizikai Elméleti Modellt. Persze lesz, ebben mindenki biztos, legalábbis az értelmesebb kutatók közül. Csak azt nem tudni, mikor. 😊
Minden jog fenntartva!
#57
"Az akartam a prímszámok csomagjaival bizonyítani, hogy a fénysebességnél gyorsabban tudok információt továbbítani, mert az elsõ csomagból a többiek automatice következnek, tehát a 2., 3. stb. csomagok az elõtt "ott vannak" mielõtt én elküldtem volna õket."
A lényeg a következtetésen van, ergo nem biztos, hogy a többi szám is prím lesz a következõ csomagban, hiszen a sorozatra több szabály is rávetíthetõ, akármennyire a leglogikusabb, ha prímekben gondolkozunk.
Kicsit más: Régebb óta gondolkozom már azon, hogy pl. egy vonat megy 60km/h sebességgel, te pedig sétálsz a végébõl az elejébe 5km/h -val, akkor a te tényleges sebességed 65 km/h. Ezt a fénnyel is biztosan meg lehet oldani 😊 Lehet, hogy nagy hülyeség, én annyira nem értek a fizikához, de szerintem elképzelésnek nem rossz.
Bár mondjuk ha a fénynél tényleg nem lehet gyorsabban haladni, akkor marad a térgörbítéses megoldás.
Oké kezdek belebonyolódni, mára elég volt 😄
ÁFVIDERZÉN!
A lényeg a következtetésen van, ergo nem biztos, hogy a többi szám is prím lesz a következõ csomagban, hiszen a sorozatra több szabály is rávetíthetõ, akármennyire a leglogikusabb, ha prímekben gondolkozunk.
Kicsit más: Régebb óta gondolkozom már azon, hogy pl. egy vonat megy 60km/h sebességgel, te pedig sétálsz a végébõl az elejébe 5km/h -val, akkor a te tényleges sebességed 65 km/h. Ezt a fénnyel is biztosan meg lehet oldani 😊 Lehet, hogy nagy hülyeség, én annyira nem értek a fizikához, de szerintem elképzelésnek nem rossz.
Bár mondjuk ha a fénynél tényleg nem lehet gyorsabban haladni, akkor marad a térgörbítéses megoldás.
Oké kezdek belebonyolódni, mára elég volt 😄
ÁFVIDERZÉN!
#56
Az ötleteddel nem sokra megyünk. Ha már feltételezés, akkor feltételezhetünk akár egy videótelefont is. A világegyetem térszerkezete olyan, amilyen, ott már lehet valamit kapisgálni, hogy ha lemész szubatomi szintre, akkor mit tudnál kezdeni.
Én még mindig azon rugózom, hogy 200 évvel ezelõtt elképzelhetetlen volt az internet. Az emberek levelet küldözgettek egymásnak, pedig a fény ott volt az orruk elõtt, de ki hitte volna, hogy a fénnyel, az elektromágneses hullámokkal egy nap ki lehet váltani a levelet, sõt, mozgóképes, animált leveleket is lehet küldeni.
Nekem van egy olyan gyanúm, hogy olyan ez is, mint a tolvajoktól félõ trükkös háziasszony, aki a pénzt nem a matrac alá, hanem majdhogynem szem elõtt, banálisan hozzáférhetõ helyre rejti el.
Szóval, ez is egy lehetõség, hogy itt van körülöttünk a jövõ kommunikációs lehetõsége, csak nem tudunk róla, de az is lehet, hogy már túlléptünk ezen a szinten, ide már CERN-es, bonyolult alapkutatások kellenek.
Na, mondok egy másik példát: 2000 évvel ezelõtt is ott hevert az õseink lábai elõtt a kõolaj, de halvány gõzük sem volt róla, hogy azt a fekete, undorító folyadékot egyszer az emberek kicsit megtisztítják, és a segítségével a repcsik 1000 km/h-ás sebességgel is tudnak száguldozni, ráadásul nem is a földön, hanem fent az égen? Hát nem hihetetlenül csodálatos?
Házifeladat:
Tessék otthon benézni a lábtörlõ alá!
Én még mindig azon rugózom, hogy 200 évvel ezelõtt elképzelhetetlen volt az internet. Az emberek levelet küldözgettek egymásnak, pedig a fény ott volt az orruk elõtt, de ki hitte volna, hogy a fénnyel, az elektromágneses hullámokkal egy nap ki lehet váltani a levelet, sõt, mozgóképes, animált leveleket is lehet küldeni.
Nekem van egy olyan gyanúm, hogy olyan ez is, mint a tolvajoktól félõ trükkös háziasszony, aki a pénzt nem a matrac alá, hanem majdhogynem szem elõtt, banálisan hozzáférhetõ helyre rejti el.
Szóval, ez is egy lehetõség, hogy itt van körülöttünk a jövõ kommunikációs lehetõsége, csak nem tudunk róla, de az is lehet, hogy már túlléptünk ezen a szinten, ide már CERN-es, bonyolult alapkutatások kellenek.
Na, mondok egy másik példát: 2000 évvel ezelõtt is ott hevert az õseink lábai elõtt a kõolaj, de halvány gõzük sem volt róla, hogy azt a fekete, undorító folyadékot egyszer az emberek kicsit megtisztítják, és a segítségével a repcsik 1000 km/h-ás sebességgel is tudnak száguldozni, ráadásul nem is a földön, hanem fent az égen? Hát nem hihetetlenül csodálatos?
Házifeladat:
Tessék otthon benézni a lábtörlõ alá!
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
"A speciális és általános relativitáselmélet felé tessék tapogatózni. "
hm... lehet hogy már az is túlhaladott?
hm... lehet hogy már az is túlhaladott?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#54
Omg.
Itt már mindenki a fény sebességnél gyorsabban akar menni?
Olvastam valami olyan baromságot is a hsz-ek között, hogy rakétával elérhetõ a 280 ezer Km/SEC ? Atya világ...
Akkor az ilyen gondolkodású emberek számára elmondanék valamit:
Az ember által valaha készített leggyorsabb eszköz a Helios-2 ûrszonda volt. Sebessége ~ 253.000Km/h ami még mindig_csak_0,0235%-a_a fénysebességnek.
És ott a pont.
Jelenlegi tudásunk szerint tömeggel rendelkezõ test azért nem képes a fény sebességénél gyorsabban közlekedni mert a relativitás elméletek azt nem engedik.
Mert mit mondanak a relativitás elméletek? Hogy fény sebesség közelében 1. a tömeg a végtelenségig megnõ! 2. szinte végtelen mennyiségû energiára lenne szükség. 3. az idõ szinte a nullára lassulna le.
És mit lehet tudni még a relativitás elméletrõl?
Hát azt, hogy az általános relativitás elmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete. 1:10^14-en pontossággal igazolták.
(Roger Penrose: A nagy, a kicsi és az emberi elme - 39-42. oldal)
Itt már mindenki a fény sebességnél gyorsabban akar menni?
Olvastam valami olyan baromságot is a hsz-ek között, hogy rakétával elérhetõ a 280 ezer Km/SEC ? Atya világ...
Akkor az ilyen gondolkodású emberek számára elmondanék valamit:
Az ember által valaha készített leggyorsabb eszköz a Helios-2 ûrszonda volt. Sebessége ~ 253.000Km/h ami még mindig_csak_0,0235%-a_a fénysebességnek.
És ott a pont.
Jelenlegi tudásunk szerint tömeggel rendelkezõ test azért nem képes a fény sebességénél gyorsabban közlekedni mert a relativitás elméletek azt nem engedik.
Mert mit mondanak a relativitás elméletek? Hogy fény sebesség közelében 1. a tömeg a végtelenségig megnõ! 2. szinte végtelen mennyiségû energiára lenne szükség. 3. az idõ szinte a nullára lassulna le.
És mit lehet tudni még a relativitás elméletrõl?
Hát azt, hogy az általános relativitás elmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete. 1:10^14-en pontossággal igazolták.
(Roger Penrose: A nagy, a kicsi és az emberi elme - 39-42. oldal)
#53
Ha jól rémlik Alain Aspect féle kísérletekben mar bizonyították a fénynél gyorsabb kommunikációt.
Csak a semmi lehet tökéletes!
#52
franko2:
Te a newtoni fizikáról beszélsz. Azt már kicsit túllépték (sõt, vannak szép példák is rá, amikre nem érvényesek a newtoni fizika szabályai).
A speciális és általános relativitáselmélet felé tessék tapogatózni.
Te a newtoni fizikáról beszélsz. Azt már kicsit túllépték (sõt, vannak szép példák is rá, amikre nem érvényesek a newtoni fizika szabályai).
A speciális és általános relativitáselmélet felé tessék tapogatózni.
Minden jog fenntartva!
#51
De ezekkel az a baj, hogy csupan kovetkezteteseken alapulnak. plusz, hiaba tudod a foldon hogy mi lesz a holdon az elektron spinje ha a holdon levok csak akkor tudjak ha odaer 😊