200
-
Sir Ny #160 "Másrészt a relativitáselmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete..."
ezt írtam énis. ha abszolútértékben van, akkor azt IS igazolták, mivel az eredmény ugyanaz.
" Jesszus te miről beszélsz?:) Ezt Einstein találta ki. "
ja, már értem, ha ő találta ki, akkor biztos Szentírás... nyomós érv, hogy ő találta ki, tényleg. -
#159
pedig analizis vizsgán néha jól jönne a 'szabad alakitás'... 
-
#158
merthát sajnos ha veszünk egy negativ (valós) számot, annak a négyzete ugye pozitiv lesz, viszont sajnos visszafelé ez már nem mondható el, egy pozitiv szám gyöke sosem lesz negativ... :) -
Epikurosz #157 OFF
A vízautós csoda begyűrűzött Romániába is. Most hallom, hogy egy román felfedezte a membrános elektrolízissel működő hidrogénnel hajtott autót. -
#156
Százötvenöt!!!!!???
Micsináltok tik!?
Iskolába meg sosenem jártokmár!?
Háthijába, ilyen ez az ifjúgenerátor!
-
kvp #155 "Ezek a fizikusok engem nem érdekelnek, úgyis Zefram Cochrene találja föl a működő verziót!"
A Bussard kollektor ismeros lehet minden startrek rajongonak. A kevesbe ismert teny, hogy letezo tudosrol van szo, es o tervezett eloszor mukodokepes nuklearkis hajtasu raketat, fuzios reaktort, es fenysebesseg eleresere kepes urhajot (Bussard ramjet). Ez utobbinak egyik eleme a kerdeses kollektor. (A fuzios reaktor kismeretu kiserleti peldanyait meg eleteben megepitettek es valamiert mukodes kozben pont ugy nez ki, mint a filmekben.)
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard
Cochrene-t meg majd meglatjuk hogy fogjak hivni a valosagban. Barki lehet... -
Epikurosz #154 A probléma ott van, hogy minél rövidebb a húr, annál kisebb (és erősebb?) pengető kell hozzá. -
Epikurosz #153 Én egyébként azzal egyetértek, hogy nincs anyag, csak húrok, amelyek rezegnek, és ha két húr összeakad, azt érzékeljük mi anyagként.
-
#152
Minden vita forrását elvágva: a teret én hajtom kerékpározás közben, csak ti beleragadtatok a térbe és úgy látjátok, a kerékpárom mozog. Hehe. -
roliika #151 Passz..nem én találtam ki. -
#150
És a gyök alatt miért ne állhatna negatív szám? :) -
cipike #149 egyenirányúsítsd a fényt, és a fényhullámnak nem lesz negatív értéke 
bár lehet hogy nem a legjobban fejeztem ki magam... -
Dany007 #148 Jesszus te miről beszélsz?:) Ezt Einstein találta ki.
És ugyan nem vagyok matematikus, de gondolom megvan az oka, hogy miért nem teszik abszolutértékbe. Azért a matek meg a fizika nem az a fajta tudomány, amit úgy alakítasz, ahogy épp jobb eredményeket ad...
Másrészt a relativitáselmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete... -
Wizek #147 Ezek a fizikusok engem nem érdekelnek, úgyis Zefram Cochrene találja föl a működő verziót! :D -
kissssss #146 csak nehogy turisták kezébe kerüljön. 
-
polarka #145 És ezek a hullámaid kiegészítik a ma elfogadott transzverzális hullámokat vagy helyettesítik azt? Utóbbi esetben pedig hogyan magyarázza meg a fény polarizálhatóságát? Polarizálható longitudinális hullám!? -
Sir Ny #144 és mégis micsoda ez a képlet, hogy azt mondják szentírás? és mégis mi van, ha mondjuk az "1-v^2/c^2" abszolultértékben van? mivel pozitív szám abszolultértéke saját maga, ezért ha a lorentz (feltételezem ő találta ezt ki) abszolútértékkel írta volna ezt fel, akkor az összes bizonyítás, ami erre ráment, az arra is jó lett volna. -
cipike #143 " Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó. "
szerintem ezen a módon így információt lehetne "teleportálni", vagyis jobban mondva a másolatát... vagy nem?
-
toto66 #142 A cikkhez úgy kapcsolódik ez a téma, hogy láttam egy kisérletet, ahol szépen tologatták az atomokat tapogató mikroszkóppal. És amikor egy bizonyos alakzatra rendezték megjelent egy "fantom" atom. Olyan ami tulajdonképp nem is létezett, de mégis letapogatható volt, a semmiből lett egy atom.
Az egész pedig pontosan a hullámokra jellemző módon történt, ha egy lavór vízbe belecseppentesz egy csepp vizet a csepp becsapódásának helyén egy kicsúcsosodás keletkezik, innen hullámok indulnak ki, a lavór faláról visszaverődő hullámok tükörszimmetrikusan újból létrehozzák a kicsúcsosodást.
Pontosan ugyan az a jelenség mint a letapogató mikroszkóp alatt.
Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó. -
Dany007 #141 Na, alakul ez. Köszönöm. Emésztem egy kicsit :) -
toto66 #140 Na most ugye a hullámoknak vannak frekvenciái. Az egyértelmű, hogy nem lehet mindenféle frekvenciát egymás után fűzni, ezért létenek olyan hullámok amelyek gerjesztik egymást, még mások nem. Ha olyan kombinációt találsz amely még gerjeszthet más hullámokat akkor létrejöhet a jelenség.
Ilyen lehet a "C60-as fulerén molekulával is". Még más akár még kissebb molekulák már nem alkalmasak a jelenség előállítására a fenti okok miatt. -
toto66 #139 Amikor megfigyelsz egy részecskét, nem történik más csak hozzáadsz egy hullámhoz egy másikat, majd az a hullám kibocsátja a mefigyelttel azonos mennyiségű hullámot. Tehát ha megfigyeled melyik résen megy át akkor az eredeti hullám tulajdonképpen egyiken sem, csak a kibocsátott mása. Ezért ha az egyik résben figyeled meg akkor azt onnan kiindulónak lehet tekinteni, ezért nem lesz interferrencia. -
toto66 #138 Képzelj el egy állóhullámot amelynek az össz hosszát növelheted, de csak egész hullám valahányszorosával, ilyenkor nő a hullám összenergiája (a hozzáadott hulláméval) ezért csak bizonyos mennyiségi egységekben képes energiát felvenni leadni (ismerős? kvantum...), mert például tört hullám nem képes hozzáadódni egy állóhullámhoz. A hullám gerjesztett állapotba kerül (több energiával rendelkezik) ha hullám adódik hozzá. Ha valami gátolja a hullámot az energia tartós tárolásában (elekton pályákon csak két elekton tartózkodhat) akkor kibocsátja a feles hullámot (egy vagy több kvantumot).
Gondold tovább! -
Dany007 #137 Kicsit részletesebben ha kérhetem? : P
Úgy tudtam, hogy ez csak kvantumszinten működik, egy 60 atomos molekula pedig már nem igazán az.
De még mindig nem magyaráztad meg, csak kíváncsi lennék, hogy mégis hogy meg miként.
Ugye erre a kísérletre szokták azt mondani, hogy amennyiben azt figyeljük meg, melyik résen is megy át az elektron / vagy jelen esetben atom, akkor bizony csak az egyiken fog átmenni, és nem lesz interferencia kép.
Ha viszont csak a végeredményt nézzük, tehát a felfogó ernyőt, akkor meglesz az interferencia.
Na most ez konkrétan azért van, mert még nem vagyunk képesek úgy megfigyelni az éppen áthaladó elektront, hogy a méréssel ne befolyásolnák a viselkedését. -
toto66 #136 Tehát az anyagi részecskék nem feltétlenül gömb alakuak, nem akkorák, mint amilyenek észleljük. Csak észleléskor a kölcsönhatás helyének alakját gondoljuk a részecske alakjának.
Láttál már olyan fotót amit részecskéről készítettek, akkor tudod miről beszélek, a nyoma az amit látsz és nem a részecske. -
roliika #135 Még egy érdekesség Tesláról...ő is állította hogy az anyag csak hullám.
És többször hangoztatta, hogy majd valamikor meggyőződése szerint anyagot is lehet majd továbbítani úgy mint ahogy most az elektronokat szállítják, vagy gyorsabban. -
roliika #134 :) Okok szia. -
toto66 #133 Az a helyzet, hogy csak akkor megy át mindkét résen, ha rések közötti távolság nem túl nagy, és ez összefüggésben van a hullámhosszal. -
toto66 #132 Azért mert te nem érted. Minden anyag hullám azért! -
toto66 #131 Az érzékelés pedig hat az észlelt objektumra (ilyen kicsi méretben)
Amikor tükrös módszerekkel próbálják a fénysebességeket összehasonlítani, tulajdonképp tévúton járnak. Mert a tükörről nem visszapattan a foton, hanem gerjeszt egy elektont, amely egy másik fotont bocsát ki a gerjesztés után.
Tehát ha tükröt iktatunk a rendszerbe már is azonos fénysebességeket kapunk bármely fényforrásból (pl napfény, elemlámpa fényének összehasonlítása).
Az összes fénysebességmérő pedig tükröket is alkalmaz. -
Dany007 #130 A-a.
Ezzel nem magyaráztál meg semmit barátom :)
Az igazi poén az, hogy ezt a bizonyos interferencia kísérletet megismételték egy C60-as fulerén molekulával is!
És a poén, hogy az is interferencia képet mutatott! Egy 60 szénatomos molekula!
Erre max tényleg az lehet az abszurd magyarázat, hogy az adott pillanatban mind a két résen átmegy egyszerre! -
toto66 #129 Igazából, a világnak van megismerhető része. Így helyes a feltevés. -
toto66 #128 Ahhoz, hogy megértse valaki miért van 1 elektronnak interferrencia képe, el kell felejtenie a részecske képet, amit a középiskolában tanítanak.
Az elektron is elektromágneses hullám, részecskének azért érzékeljük, mert az érzékeléshez kölcsönhatás kell, ezért a kölcsönhatás helyét érzékeljük pontszerűnek, mintha ott lenne a részecske. Szerintem ebből adódik hogy "a részecske helyét, vagy mozgását ismerjük, egyszerre a kettőt nem" -
blessyou #127 Úgy értettem, hogy a makroszkopikus tapasztalatok nem feltétlenül irányadóak a mikroszkopikus jelenségek leírásához. Ezért a mi makroszkopikus gondolkodású agyunk nem igazán tud makroszkopikus megfeleltetést adni arra, mi zajlik kicsiben.
Bocsi, de most el kell mennem, és hétvégén nem leszek gépközelben, pedig szívesen folytatnám az eszmecserét.
Minden jót. -
blessyou #126 Igazad van, de muszáj valamiből kiindulni. A tudomány kénytelen valamilyen alapfogalmakat tisztázni, axiómákat elfogadni, amire építeni tud. Ezeket igaznak fogadjuk el, hogy tudjunk valamire építkezni. Persze fontos, hogy kételkedjünk benne, és az a tudós, aki nem teszi, aki nincs tisztában azzal, hogy a tudomány tulképp feltevésekre alapszik, az tévúton jár szerintem. Az egész úgyis arra a hitre épül, hogy a világ megismerhető, holott ez nem biztos, hogy így van.
-
roliika #125 Hibás. A kvantummechanika az általunk érzékelhető világ alapja. Ha nem értjük akkor nem értünk semmit. Bár még nem egyesítették, de vannak rá törekvések, hiszen a makro világ is pont úgy kell, hogy működjön mint a kvantummechanikai szint. -
blessyou #124 Egy darab elektronnak hogy lehet interferencia képe, mikor csak egy darab?
Mert ilyen huncut ez az elektron. A kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni. Nem tehetünk róla, hogy a mikrovilág olyan, amit a makroszkopikus fogalmainkkal nem tudunk leírni. -
roliika #123 Nem azzal van baj, hogy magunk hoztunk létre magunk által kreált egységeket.
A kategorikus kijelentésekkel van a baj ami miatt a történelem során már párszor szívott az emberiség és szív a mai napig is. -
blessyou #122 Csodás..és az időt miből vezeted le?
Az időt a számlálásból vezetjük le. Gyakoriságot mérünk, azaz frekvenciát. Az atomórában ez történik. A másodperc definíciójában nem szerepel a Föld forgása. PErsze úgy van belőve az érték, hogy nagyjából megegyezzen a korábbi másodperccel. -
roliika #121 Többszáz éven át teljesen hibásan reprodukálták az indukciós kísérleteket és állították, hogy lehetetlenség. Erről ennyit. Ismét az ember, saját határainak korlátaiba ütközött.