Nem lehetetlen a térhajtómű
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#150
És a gyök alatt miért ne állhatna negatív szám? 😊
#149
egyenirányúsítsd a fényt, és a fényhullámnak nem lesz negatív értéke <#vigyor2>
bár lehet hogy nem a legjobban fejeztem ki magam...
bár lehet hogy nem a legjobban fejeztem ki magam...
#148
Jesszus te mirõl beszélsz?😊 Ezt Einstein találta ki.
És ugyan nem vagyok matematikus, de gondolom megvan az oka, hogy miért nem teszik abszolutértékbe. Azért a matek meg a fizika nem az a fajta tudomány, amit úgy alakítasz, ahogy épp jobb eredményeket ad...
Másrészt a relativitáselmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete...
És ugyan nem vagyok matematikus, de gondolom megvan az oka, hogy miért nem teszik abszolutértékbe. Azért a matek meg a fizika nem az a fajta tudomány, amit úgy alakítasz, ahogy épp jobb eredményeket ad...
Másrészt a relativitáselmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete...
#147
Ezek a fizikusok engem nem érdekelnek, úgyis Zefram Cochrene találja föl a mûködõ verziót! 😄
\"Ahhoz, hogy megtudd mi az igazság,[...]\" http://korszellem.tk
#146
csak nehogy turisták kezébe kerüljön. <#nezze><#banplz>
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#145
És ezek a hullámaid kiegészítik a ma elfogadott transzverzális hullámokat vagy helyettesítik azt? Utóbbi esetben pedig hogyan magyarázza meg a fény polarizálhatóságát? Polarizálható longitudinális hullám!?
#144
és mégis micsoda ez a képlet, hogy azt mondják szentírás? és mégis mi van, ha mondjuk az "1-v^2/c^2" abszolultértékben van? mivel pozitív szám abszolultértéke saját maga, ezért ha a lorentz (feltételezem õ találta ezt ki) abszolútértékkel írta volna ezt fel, akkor az összes bizonyítás, ami erre ráment, az arra is jó lett volna.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#143
" Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó. "
szerintem ezen a módon így információt lehetne "teleportálni", vagyis jobban mondva a másolatát... vagy nem? <#worship>
szerintem ezen a módon így információt lehetne "teleportálni", vagyis jobban mondva a másolatát... vagy nem? <#worship>
#142
A cikkhez úgy kapcsolódik ez a téma, hogy láttam egy kisérletet, ahol szépen tologatták az atomokat tapogató mikroszkóppal. És amikor egy bizonyos alakzatra rendezték megjelent egy "fantom" atom. Olyan ami tulajdonképp nem is létezett, de mégis letapogatható volt, a semmibõl lett egy atom.
Az egész pedig pontosan a hullámokra jellemzõ módon történt, ha egy lavór vízbe belecseppentesz egy csepp vizet a csepp becsapódásának helyén egy kicsúcsosodás keletkezik, innen hullámok indulnak ki, a lavór faláról visszaverõdõ hullámok tükörszimmetrikusan újból létrehozzák a kicsúcsosodást.
Pontosan ugyan az a jelenség mint a letapogató mikroszkóp alatt.
Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó.
Az egész pedig pontosan a hullámokra jellemzõ módon történt, ha egy lavór vízbe belecseppentesz egy csepp vizet a csepp becsapódásának helyén egy kicsúcsosodás keletkezik, innen hullámok indulnak ki, a lavór faláról visszaverõdõ hullámok tükörszimmetrikusan újból létrehozzák a kicsúcsosodást.
Pontosan ugyan az a jelenség mint a letapogató mikroszkóp alatt.
Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#141
Na, alakul ez. Köszönöm. Emésztem egy kicsit 😊
#140
Na most ugye a hullámoknak vannak frekvenciái. Az egyértelmû, hogy nem lehet mindenféle frekvenciát egymás után fûzni, ezért létenek olyan hullámok amelyek gerjesztik egymást, még mások nem. Ha olyan kombinációt találsz amely még gerjeszthet más hullámokat akkor létrejöhet a jelenség.
Ilyen lehet a "C60-as fulerén molekulával is". Még más akár még kissebb molekulák már nem alkalmasak a jelenség elõállítására a fenti okok miatt.
Ilyen lehet a "C60-as fulerén molekulával is". Még más akár még kissebb molekulák már nem alkalmasak a jelenség elõállítására a fenti okok miatt.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#139
Amikor megfigyelsz egy részecskét, nem történik más csak hozzáadsz egy hullámhoz egy másikat, majd az a hullám kibocsátja a mefigyelttel azonos mennyiségû hullámot. Tehát ha megfigyeled melyik résen megy át akkor az eredeti hullám tulajdonképpen egyiken sem, csak a kibocsátott mása. Ezért ha az egyik résben figyeled meg akkor azt onnan kiindulónak lehet tekinteni, ezért nem lesz interferrencia.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#138
Képzelj el egy állóhullámot amelynek az össz hosszát növelheted, de csak egész hullám valahányszorosával, ilyenkor nõ a hullám összenergiája (a hozzáadott hulláméval) ezért csak bizonyos mennyiségi egységekben képes energiát felvenni leadni (ismerõs? kvantum...), mert például tört hullám nem képes hozzáadódni egy állóhullámhoz. A hullám gerjesztett állapotba kerül (több energiával rendelkezik) ha hullám adódik hozzá. Ha valami gátolja a hullámot az energia tartós tárolásában (elekton pályákon csak két elekton tartózkodhat) akkor kibocsátja a feles hullámot (egy vagy több kvantumot).
Gondold tovább!
Gondold tovább!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#137
Kicsit részletesebben ha kérhetem? : P
Úgy tudtam, hogy ez csak kvantumszinten mûködik, egy 60 atomos molekula pedig már nem igazán az.
De még mindig nem magyaráztad meg, csak kíváncsi lennék, hogy mégis hogy meg miként.
Ugye erre a kísérletre szokták azt mondani, hogy amennyiben azt figyeljük meg, melyik résen is megy át az elektron / vagy jelen esetben atom, akkor bizony csak az egyiken fog átmenni, és nem lesz interferencia kép.
Ha viszont csak a végeredményt nézzük, tehát a felfogó ernyõt, akkor meglesz az interferencia.
Na most ez konkrétan azért van, mert még nem vagyunk képesek úgy megfigyelni az éppen áthaladó elektront, hogy a méréssel ne befolyásolnák a viselkedését.
Úgy tudtam, hogy ez csak kvantumszinten mûködik, egy 60 atomos molekula pedig már nem igazán az.
De még mindig nem magyaráztad meg, csak kíváncsi lennék, hogy mégis hogy meg miként.
Ugye erre a kísérletre szokták azt mondani, hogy amennyiben azt figyeljük meg, melyik résen is megy át az elektron / vagy jelen esetben atom, akkor bizony csak az egyiken fog átmenni, és nem lesz interferencia kép.
Ha viszont csak a végeredményt nézzük, tehát a felfogó ernyõt, akkor meglesz az interferencia.
Na most ez konkrétan azért van, mert még nem vagyunk képesek úgy megfigyelni az éppen áthaladó elektront, hogy a méréssel ne befolyásolnák a viselkedését.
#136
Tehát az anyagi részecskék nem feltétlenül gömb alakuak, nem akkorák, mint amilyenek észleljük. Csak észleléskor a kölcsönhatás helyének alakját gondoljuk a részecske alakjának.
Láttál már olyan fotót amit részecskérõl készítettek, akkor tudod mirõl beszélek, a nyoma az amit látsz és nem a részecske.
Láttál már olyan fotót amit részecskérõl készítettek, akkor tudod mirõl beszélek, a nyoma az amit látsz és nem a részecske.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#135
Még egy érdekesség Tesláról...õ is állította hogy az anyag csak hullám.
És többször hangoztatta, hogy majd valamikor meggyõzõdése szerint anyagot is lehet majd továbbítani úgy mint ahogy most az elektronokat szállítják, vagy gyorsabban.
És többször hangoztatta, hogy majd valamikor meggyõzõdése szerint anyagot is lehet majd továbbítani úgy mint ahogy most az elektronokat szállítják, vagy gyorsabban.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#134
😊 Okok szia.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#133
Az a helyzet, hogy csak akkor megy át mindkét résen, ha rések közötti távolság nem túl nagy, és ez összefüggésben van a hullámhosszal.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#132
Azért mert te nem érted. Minden anyag hullám azért!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#131
Az érzékelés pedig hat az észlelt objektumra (ilyen kicsi méretben)
Amikor tükrös módszerekkel próbálják a fénysebességeket összehasonlítani, tulajdonképp tévúton járnak. Mert a tükörrõl nem visszapattan a foton, hanem gerjeszt egy elektont, amely egy másik fotont bocsát ki a gerjesztés után.
Tehát ha tükröt iktatunk a rendszerbe már is azonos fénysebességeket kapunk bármely fényforrásból (pl napfény, elemlámpa fényének összehasonlítása).
Az összes fénysebességmérõ pedig tükröket is alkalmaz.
Amikor tükrös módszerekkel próbálják a fénysebességeket összehasonlítani, tulajdonképp tévúton járnak. Mert a tükörrõl nem visszapattan a foton, hanem gerjeszt egy elektont, amely egy másik fotont bocsát ki a gerjesztés után.
Tehát ha tükröt iktatunk a rendszerbe már is azonos fénysebességeket kapunk bármely fényforrásból (pl napfény, elemlámpa fényének összehasonlítása).
Az összes fénysebességmérõ pedig tükröket is alkalmaz.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#130
A-a.
Ezzel nem magyaráztál meg semmit barátom 😊
Az igazi poén az, hogy ezt a bizonyos interferencia kísérletet megismételték egy C60-as fulerén molekulával is!
És a poén, hogy az is interferencia képet mutatott! Egy 60 szénatomos molekula!
Erre max tényleg az lehet az abszurd magyarázat, hogy az adott pillanatban mind a két résen átmegy egyszerre!
Ezzel nem magyaráztál meg semmit barátom 😊
Az igazi poén az, hogy ezt a bizonyos interferencia kísérletet megismételték egy C60-as fulerén molekulával is!
És a poén, hogy az is interferencia képet mutatott! Egy 60 szénatomos molekula!
Erre max tényleg az lehet az abszurd magyarázat, hogy az adott pillanatban mind a két résen átmegy egyszerre!
#129
Igazából, a világnak van megismerhetõ része. Így helyes a feltevés.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#128
Ahhoz, hogy megértse valaki miért van 1 elektronnak interferrencia képe, el kell felejtenie a részecske képet, amit a középiskolában tanítanak.
Az elektron is elektromágneses hullám, részecskének azért érzékeljük, mert az érzékeléshez kölcsönhatás kell, ezért a kölcsönhatás helyét érzékeljük pontszerûnek, mintha ott lenne a részecske. Szerintem ebbõl adódik hogy "a részecske helyét, vagy mozgását ismerjük, egyszerre a kettõt nem"
Az elektron is elektromágneses hullám, részecskének azért érzékeljük, mert az érzékeléshez kölcsönhatás kell, ezért a kölcsönhatás helyét érzékeljük pontszerûnek, mintha ott lenne a részecske. Szerintem ebbõl adódik hogy "a részecske helyét, vagy mozgását ismerjük, egyszerre a kettõt nem"
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#127
Úgy értettem, hogy a makroszkopikus tapasztalatok nem feltétlenül irányadóak a mikroszkopikus jelenségek leírásához. Ezért a mi makroszkopikus gondolkodású agyunk nem igazán tud makroszkopikus megfeleltetést adni arra, mi zajlik kicsiben.
Bocsi, de most el kell mennem, és hétvégén nem leszek gépközelben, pedig szívesen folytatnám az eszmecserét.
Minden jót.
Bocsi, de most el kell mennem, és hétvégén nem leszek gépközelben, pedig szívesen folytatnám az eszmecserét.
Minden jót.
#126
Igazad van, de muszáj valamibõl kiindulni. A tudomány kénytelen valamilyen alapfogalmakat tisztázni, axiómákat elfogadni, amire építeni tud. Ezeket igaznak fogadjuk el, hogy tudjunk valamire építkezni. Persze fontos, hogy kételkedjünk benne, és az a tudós, aki nem teszi, aki nincs tisztában azzal, hogy a tudomány tulképp feltevésekre alapszik, az tévúton jár szerintem. Az egész úgyis arra a hitre épül, hogy a világ megismerhetõ, holott ez nem biztos, hogy így van.
#125
Hibás. A kvantummechanika az általunk érzékelhetõ világ alapja. Ha nem értjük akkor nem értünk semmit. Bár még nem egyesítették, de vannak rá törekvések, hiszen a makro világ is pont úgy kell, hogy mûködjön mint a kvantummechanikai szint.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#124
Egy darab elektronnak hogy lehet interferencia képe, mikor csak egy darab?
Mert ilyen huncut ez az elektron. A kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni. Nem tehetünk róla, hogy a mikrovilág olyan, amit a makroszkopikus fogalmainkkal nem tudunk leírni.
Mert ilyen huncut ez az elektron. A kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni. Nem tehetünk róla, hogy a mikrovilág olyan, amit a makroszkopikus fogalmainkkal nem tudunk leírni.
#123
Nem azzal van baj, hogy magunk hoztunk létre magunk által kreált egységeket.
A kategorikus kijelentésekkel van a baj ami miatt a történelem során már párszor szívott az emberiség és szív a mai napig is.
A kategorikus kijelentésekkel van a baj ami miatt a történelem során már párszor szívott az emberiség és szív a mai napig is.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#122
Csodás..és az idõt mibõl vezeted le?
Az idõt a számlálásból vezetjük le. Gyakoriságot mérünk, azaz frekvenciát. Az atomórában ez történik. A másodperc definíciójában nem szerepel a Föld forgása. PErsze úgy van belõve az érték, hogy nagyjából megegyezzen a korábbi másodperccel.
Az idõt a számlálásból vezetjük le. Gyakoriságot mérünk, azaz frekvenciát. Az atomórában ez történik. A másodperc definíciójában nem szerepel a Föld forgása. PErsze úgy van belõve az érték, hogy nagyjából megegyezzen a korábbi másodperccel.
#121
Többszáz éven át teljesen hibásan reprodukálták az indukciós kísérleteket és állították, hogy lehetetlenség. Errõl ennyit. Ismét az ember, saját határainak korlátaiba ütközött.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#120
"fénysebesség azért 300 000 km/s, mert a méter mint mértékegység a fénnyel van definiálva..."
igen és nem. A méter a fény sebességének segítségével az idõmérésre van visszavezetve, de mondhattak volna akár azt is, hogy 1 méter az a táv, amit a fény 1 s alatt tesz meg, csak nehezen lenne kezelhetõ, nem beszélve arról, hogy a gazdaságban mindent át kéne számolni az új mértékekre. Nem volna semmi értelme.
"Nincs tér, meg idõ, meg ilyen hülyeségek, ezeket csak mi magunk találtuk ki mi magunknak..."
Oké, akkor próbálj meg egy tudományt úgy felépíteni, hogy ezeket a fogalmakat nem használhatod, de lehetõleg gyakorlati haszna legyen, és tudd is igazolni méréssel az állításaidat. Számok sincsenek, azokat is mi találtuk ki, a dolgok értékét is mi találtuk ki...
igen és nem. A méter a fény sebességének segítségével az idõmérésre van visszavezetve, de mondhattak volna akár azt is, hogy 1 méter az a táv, amit a fény 1 s alatt tesz meg, csak nehezen lenne kezelhetõ, nem beszélve arról, hogy a gazdaságban mindent át kéne számolni az új mértékekre. Nem volna semmi értelme.
"Nincs tér, meg idõ, meg ilyen hülyeségek, ezeket csak mi magunk találtuk ki mi magunknak..."
Oké, akkor próbálj meg egy tudományt úgy felépíteni, hogy ezeket a fogalmakat nem használhatod, de lehetõleg gyakorlati haszna legyen, és tudd is igazolni méréssel az állításaidat. Számok sincsenek, azokat is mi találtuk ki, a dolgok értékét is mi találtuk ki...
#119
Csodás..és az idõt mibõl vezeted le? A Föld forgásának sebességébõl. A sebességet mibõl? A lenti szorzatból, ami a fény belekutyulásával készített valami.
Kellett egy közös megegyezés, hogy Londonban 1820-ban a cipõt (mondhattam volna bármit) ugyanúgy elõ tudják állítani Párizsban is. De vegyük észre, hogy egyik szabály sem tekinthetõ épp ezért etalonnak, és pláne nem jelenthetjük ki, hogy ez van az ennyi és korlátos és pont, meg ez vagy az nem lehetséges.
A fény sebességének a mérése hibás. Pontosabban mérhetõ részecskének és hullámnak is. Ez NEM azt jelenti, hogy kettõs természetû, hanem kizárólag azt, hogy a mérés hibás.
Egy darab elektronnak hogy lehet interferencia képe, mikor csak egy darab?
Kellett egy közös megegyezés, hogy Londonban 1820-ban a cipõt (mondhattam volna bármit) ugyanúgy elõ tudják állítani Párizsban is. De vegyük észre, hogy egyik szabály sem tekinthetõ épp ezért etalonnak, és pláne nem jelenthetjük ki, hogy ez van az ennyi és korlátos és pont, meg ez vagy az nem lehetséges.
A fény sebességének a mérése hibás. Pontosabban mérhetõ részecskének és hullámnak is. Ez NEM azt jelenti, hogy kettõs természetû, hanem kizárólag azt, hogy a mérés hibás.
Egy darab elektronnak hogy lehet interferencia képe, mikor csak egy darab?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#118
A métert a történelem során többféleképp definiálták. Egyébként a mértékegység kiválasztásához pontos, reprodukálható mérési utasítás szükséges.
Ezért használták a Föld kerületét egyébként, nem az átmérõjét. A Jupiter kerületének mérése kicsit pontatlanabb lett volna a 18-19. században.
Ezért használták a Föld kerületét egyébként, nem az átmérõjét. A Jupiter kerületének mérése kicsit pontatlanabb lett volna a 18-19. században.
#117
A métert a történelem során többféleképp definiálták. Egyébként a mértékegység kiválasztásához pontos, reprodukálható mérési utasítás szükséges. De külön kellene választanod a mértékegységet és a fizikai mennyiséget. A mértékegység arra szolgál, hogy a fizikai mennyiségeket számokká alakítsuk. Na most a számoknak semmi közük a valósághoz, az egy emberi kreálmány.
Egyébként újonnan a métert azért az idõmérésre (és nem a fénysebességre, csak kihasználjuk, hogy a c egy univerzális állandó, ezért kézenfekvõ azt használni) vezetjük vissza, mert az idõt tudjuk legpontosabban mérni.
De egy csomó vita adódik abból, ha olyasmit kritizál az ember, amihez nem is ért. Olvass utána, és rájössz, a tudomány azért nem ilyen egyszerû.
Egyébként újonnan a métert azért az idõmérésre (és nem a fénysebességre, csak kihasználjuk, hogy a c egy univerzális állandó, ezért kézenfekvõ azt használni) vezetjük vissza, mert az idõt tudjuk legpontosabban mérni.
De egy csomó vita adódik abból, ha olyasmit kritizál az ember, amihez nem is ért. Olvass utána, és rájössz, a tudomány azért nem ilyen egyszerû.
#116
Tehát van egy km/s valamink amibõl a kilo egy szorzó szám (közös megegyezés alapján de végülis hasraütés lehetne bármi), a "m" az a Föld átmérõjából definiált és a fénnyel összekutyult mértékegység (miért pont a Föld átmérõját vették alapul...egy elméleti Jupiteri lénynek meg van jupiteri méter?), a "s" pedig az idõ ami aztán teljesen absztrakt elméleti fogalom...na és ezzel a sebességet sikerült definiálni ami a fényre vetítve öndefiníció...és ezt nevezzük tudománynak, hát sok sikert hozzá.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#115
1 kiló kenyér az hány atmoszféra így is kérdezhetném.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#114
Ha körülnézel és látod a "valóságot" az nem a valóság, hanem a lehetséges valóságok egyike.
Ha ezt hiszed, hogy ami majd be fog következni az még nincs, akkor tévedsz. (fizikai kísérletek bizonyítják)
Nincs tér, meg idõ, meg ilyen hülyeségek, ezeket csak mi magunk találtuk ki mi magunknak, hogy a végén eljussunk a teljes megismerésig és rájöjjünk a saját hibáinkra.
Pl fénysebesség azért 300 000Km/s, mert a méter mint mértékegység a fénnyel van definiálva...tökjó, mi? És nem fura senkinek. Még jó, hogy az egyenletben negatív számok jönnek ki meg gubanc az egész mikor egyik mértékegység a másikkal van definiálva.
Ha ezt hiszed, hogy ami majd be fog következni az még nincs, akkor tévedsz. (fizikai kísérletek bizonyítják)
Nincs tér, meg idõ, meg ilyen hülyeségek, ezeket csak mi magunk találtuk ki mi magunknak, hogy a végén eljussunk a teljes megismerésig és rájöjjünk a saját hibáinkra.
Pl fénysebesség azért 300 000Km/s, mert a méter mint mértékegység a fénnyel van definiálva...tökjó, mi? És nem fura senkinek. Még jó, hogy az egyenletben negatív számok jönnek ki meg gubanc az egész mikor egyik mértékegység a másikkal van definiálva.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#113
Ez egy óvodás vicc, valóban nem ide tartozik.
#112
A gondolat csak elektromágneses jel az agyban, ami idegsejteken keresztül terjed. Hogy lenne gyorsabb a fénynél?
Intel Core2 Duo E8500 @ 8x400MHz; 2x 2 GB CSX DDR2 1066MHz; ASUS EN8800GT TOP 512MB; http://www.lostsite.hu | http://stalker.hardwired.hu/forum
#111
Mellesleg a gondolat gyorsabb a fénynél, de ez szerintem nem ide tartozik. A telepátiát ne feszegessük.
#110
aki a kvantum-összefonódást hozza fel a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra, annak rossz hírem van, információt nem közlünk ilyen módon.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#109
Van egy úgynevezett Fermat-elv, mely szerint a fény a legrövidebb idõ alatt bejárható utat teszi mindig meg. Homogén közegben ez általában egyenes, ami a legrövidebb is, de például a fénytörés is ebbõl következik.
#108
Igen. Lesz egy klónod, aki mindent tud rólad, és xx:xx óráig, a létrehozásáig, veled azonos, de utána elválnak útjaitok, mint az egypetéjû ikreknek, és élitek a saját jövõtöket.
Kara kánként folytatom tanításom.
#107
A rezonancia tényleg szép jelenség, de nem termel energiát a semmibõl.
Mindössze annyi töténik, hogy nem veszik el, de attól még azt a mennyiségû energiát meg kell termelni valahogy.
Mindössze annyi töténik, hogy nem veszik el, de attól még azt a mennyiségû energiát meg kell termelni valahogy.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#106
Nem mindig. Ha kívülrõl nézzük, a nagy tömegek által meghajlított fény nem a legrövidebb utat követi.
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
És akkor lesz belõlem kettõ? 😊
#104
Az ok, hogy A-ból a B-be a fény fénysebeséggel érkezik. De vajon a fény által megtett út valóban a legrövidebb út is egyben?
#103
"2 fémlapot a földre tett és fölötte egy fénygömb jelent meg..ezt ma sem tudta senki elõállítani."
Azért voltak akkor is hírlapi kacsák.
Tehát ezek a gömbös dolgok nem biztos, hogy tényleg megtörténtek.
Azért voltak akkor is hírlapi kacsák.
Tehát ezek a gömbös dolgok nem biztos, hogy tényleg megtörténtek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#102
A prímszámokkal nyitott kapukat döngetsz a két öklöddel. Ugyanezt leírtam már én is.
A faxolásos megjegyzésed sem okés, mert ha a faxon elküldöd a tervrajzokat, akkor az eredeti cucc újraépíthetõ. Te is újraépíthetõ leszel. Majd.
A faxolásos megjegyzésed sem okés, mert ha a faxon elküldöd a tervrajzokat, akkor az eredeti cucc újraépíthetõ. Te is újraépíthetõ leszel. Majd.
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
Jó Nagy Gergely cikke.
Kara kánként folytatom tanításom.