859
Elképzelt, tervezett, megépített gépek rakétahajtóművel, gázturbinával vagy anti-gravitációval
-
#778
Hát hellóka, ha van ilyenetek, akkor hogy merészelitek magatokban tartani?! Hogyan döntjük meg így az NWO-t?!!?
Komolyra fordítva a szót: nem azért mondjuk, hogy lehetetlen, hogy a titeket idegesítsünk. Azért mondjuk, hogy _hozd_ide_és_mutasd_meg_hogy_nem_az_!
Nálatok a labda, a legelejétől kezdve! -
HUmanEmber41st #777 Mondjuk hőre táguló biliárdgolyókkal játszunk.
Mondjuk elkezdünk melegíteni egy golyót és az annyira kitágul, h nekiér a másik golyónak, aztán tovább tágulva nekilöki a következő golyónak. Aztán lehűlnek és a golyók távolsága így megnő.
vagy fogok egy dákót, és meglököm a golyókat, h szétgurulnak a szobában... -
HUmanEmber41st #776 Az energiát nem kell "megtermelni" meg "bevinni" az ott van.
Kérdés, mennyiszer lehet előcsalogatni.
A vízbontási folyamat működik, ismerősöm küldte videón, de Naudin is bemutatta.
Stan Meyer már nem él, h megmutassa, de amint találkozok a cirko-átalkítós ismerőssel, kikönyörgök tőle egy videó lehetőséget. Előre tudom, nehéz eset lesz, de megpróbálom, hiszen a tudás az embereké. nem azért gyújtottuk meg a gyertyát, hogy aztán letakarjuk egy átlátszatlan anyaggal... -
#775
k -
HUmanEmber41st #774 Éppen ezért kérném, h ne keveredjünk el az acél szakításába!
Ezen sokat vergődtünk már a WTC ügyében is annó, kérlek ne kezdjük újra! -
kamov #773 Itt arról van szó hogy Okkultist ezt energiatermelésnek hitte, holott nem az.
Ez energiatárolás, a maga veszteségeivel.
A mechanikai rezgéssel ugyanúgy energiát közölsz csak éppen mozgásit.
Bármilyen frekvenciájú elektromos impulzussal ugyanúgy elektromos energiát közölsz mint a Faraday módszerrel, csak a veszteségek lesznek mások.
A befektetett energia egy része elmegy a gép veszteségeivel, egy része mérhetően hővé alakul (a termodinamika főtétele ugyebár), a maradék fordítódhat vízbontásra.
Elégetéskor a vízbontással megnövelt energiaszintet kapjuk vissza.
Ezt fordíthatjuk munkára a gép veszteségeivel.
Amit te mondasz az viszont egy másodfajú örökmozgó lesz ha az állítólagos "megtermelt" energiát visszacsatolod.
Innentől látványos a dolog...
-
#772
"mikor a húzóerő a megnyúlt vasszerkezetet megolvassza egy pillanatra a törés előtt"
Ja, ilyen meg nem történik. Olyan történik, hogy nagy feszültségnél képlékeny alakváltozás közben az acél _kicsit_ felmelegszik, de ez a bevitt mozgási energia egy része. Meg nem olvasztja. Csak utána úgy néz ki, azért hívják képlékenyedésnek, meg az acél folyásának. Olyan, mintha folyna, de igazából végig szilárd anyag marad! (Ha meg az acél "törik", az megint másik téma, fáradás, vagy ridegtörés) -
#771
Milyenhídmilyenhíd?
Tacoma Narrows? -
HUmanEmber41st #770 Most megolvadt a híd?
Mert azt nem kellene idekeverni, mikor a húzóerő a megnyúlt vasszerkezetet megolvassza egy pillanatra a törés előtt -
HUmanEmber41st #769 A Meyer-féle vízbontásnál ketté kell választani a dolgokat.
A rezgéssel szétválasztott oxigén és hidrogén gáz a cél.
A rendszerbe (a vízbe) csak annyi plusz energiát viszünk be, h az amúgy is rezgő atomok elég messze kerüljenek egymástól, h a kötés megszakadjon közöttük.
Szétrázáskor nincs melegedés.
Összeolvadáskor (mikor is a hidrogén oxidálódik) viszont nagyon melegszik, és ez a hőenergia sokszorosa a szétválasztási energiának.
Hasonló, mint a hőszivattyú. Kisebb energia befektetéssel nagyobb energiájú folyamatot váltunk ki.
Tehát nekünk nem kell pluszként belevinni a szétbontási energiát, mert a víz egy bizonyos rezgéssel könnyen szétbontható elemeire, és az elemek egyesüléskor hőt adnak le.
Míg 100% nincs eldöntve, h 1db elektron mennyi fotont tud magából kisugározni, addig nem tudhatjuk azt sem, hogy ugyanazok a hidrogén és oxigén atomok mennyiszer tudnak egyesüléskor hőt leadni, mikor is elbontáskor nem közlünk velük hőenergiát, csak rezgést. -
#768
szerintem is mert most lehet mondani, hogy nem tartozik témához, de emígy meg nem lenne nagy forgalom ha nagyon szétszednénk és felesleges is... -
kamov #767 És a szél által bevitt energia egy része itt is hővé alakult. -
HUmanEmber41st #766 Talán ki lehetne bővíteni a topic leírását így:
Elképzelt, tervezett, megépített gépek, rakétahajtóművel, gázturbinával, vízbontással vagy anti-gravitációval -
kamov #765 Azt hiszed hogy ezzel energiát lehet termelni?
Nem lehet.
Azzal hogy valamilyen frekvencián próbálsz egy közegbe energíát bevinni, azzal nem fogsz pluszenergiához jutni. A létrejövő rezgőmozgás csak egy meghatározott veszteségű energiatárolásra alkalmas.
A híd esetében a híd lerombolásához szükséges energia legnagyobb részét a szél szolgáltatta. Azzal hogy a szerkezethibás tervezésének köszönhetően a híd sajátfrekvenciáján tudta gerjeszteni a hidat, attól még ugyanúgy több energiát fektetett be, mint ami a híd lerombolásához szükséges csak valamivel jobb hatásfokkkal tette ezt.
-
OKkultist #764 Ja ehhez nem differenciálegyenletek kellenek, hanem a rezgő valami frekvencájának ismerete, és kísérletek. (a diff. egyenletek majd a legvégén)
Esetleg a PARAMETRIKUS REZONANCIA ismerete:
Itt a leírása
Parametrikus rezonancia (Wikipédia,angol, mert magyarul nincs) -
#763
Nem tudom mit jössz a giroszkópokkal folyton. Köze nincs a témához... -
OKkultist #762 Gimnáziumban nincs differenciálszámítás, az atomok pedig rezgőmozgást (vagy valamilyen frekvenciához köthető) végeznek, tehát ingának, giroszkópnak, vagy ismétlődő mozgást végző valaminek lehet tekinteni, az egyszerűség kedvéért tökéletes ingának. Arra meg már áll a rezonanciagörbe.
Egy kis általános iskolai fizika:
![]()
![]()
Rezgések
Ezen próbálgasd, ha sikerült megérteni, lehet továbblépni. (kényszerrezgés, rugóra akasztott súly) -
#761
Diff. egyenletekkel nem tudok mit kezdeni, egy megismételhető kísérlettel már annál inkább.
Még mindig nincs energiamérleg. Anélkül semmit nem ér. Pont. Amíg ezt nem látom levezetve és kiszámolva addig a levegőbe beszélsz. Addig amit mutatsz az csak érdekes módja a víbontásnak és egy sajátfrekvencia mérés.
Diffegyenletek ismerete meg alapszinten szükséges, mert anélkül nagyon sokszor nem érted a folyamatot. Nem megoldani kell, hanem felismerni, hogy mi a fiziki jelentése egy diffegyenletnek.
Számtalan posztod bizonyította, hogy sokszor tényleg még a gimis fizikai ismeretekkel is hadilábon állsz. -
#760
Nem, atomokról még ne beszéljünk, az ideális inga, mint fizikai fogalomról van szó. Az meg középiskolai anyag. Voltak vele problémáid. Amíg az nem megy flottul, addig ne nagyon erőltesd az egyetemi jegyzeteket, mert nem fogod érteni... -
OKkultist #759 Valami tévedés lehet (nálad) mert én egyetemi jegyzetekből/mérési eredményekből vettem, amit leírtam, persze nem egyszerű megérteni (nem is ment, látom) de nehogymár középiskolai szintre degradáld, mert ott a vízről és az atomok sajátfrekvenciájáról egy szó sincs. Egy elmélet szerint az atomok valójában örökmozgó giroszkópok, tehát a tengelyük köröl forognak, (miközben az elektron is kering) ebből lehet energiát kivenni, persze ésszel és technológiával. (az ezt tagadó elméletek nem érdekelnek, randi és társai meg mehetnek vissza a színpadra)
Nem tudom levezetni a vízbontást, (ha le tudnám, akkor már készülne valami berendezés, vagy már nem élnék) de olvasom a naprakész fejlesztéseket, ha lesz valami batallózom. Diff. egyenletekkel nem tudok mit kezdeni, egy megismételhető kísérlettel már annál inkább. (Naudin pl. megismételte, az effektus igaz, ott van, szerencsés esetben ez nagyon jó hatásfokkal is megy, míg Faraday csak kémiai reakció, elméleti hatásfok maximuma valami 70% , a többi az hő) -
#758
"a tökéletes inga fogalmat egy egyetemi dolgozatból vettem, amit leírtam, azokat nem én találom ki, egyetemi/utatási dokumentumokból szedem össze"
De minek, ha nem érted meg a leírtakat?
Ideális inga, egyébként. A lényege, hogy nincs neki szerkezeti csillapítása. Tehát nem lassul magától. A legfontosabb jellemzője meg az, hogy nem létezik. Semmi sem működik tökéletesen ideális ingaként.
Atomi szinten nem vagyok képben, de abban 100% biztos vagyok, hogy _több_ a csillapítás, mint egy makro szerkezetnél.
Egyébként ez még mindig középiskolás szint alatt van. De nem csak ez a téma, az egész topic.
Magasabb szintűnek tekinteni akkor lehetne, ha legalábbis a hibákat vetnénk egymás szemére a diffegyenlet-levezetéseinkben. Amíg a levegőbe beszélünk, egyetlen összefüggés, egyetlen szám leírása nélkül, addig ez bulvárblikk szint, még csak nem is középiskolai. -
kamov #757 Namost az általad eddig összesen belinkeltekben 0 db hiteles mérés és 0 db hőmérsékleti adat van. Tehát nem bizonyítottál semmit.
Esetleg felírnál egy egyszerű képletet az "általad ismeret" rezonanciás vízbontási módszer hatásfokáról és energiamérlegéről ? Esetleg összevetnéd ezt nekem a Faraday félével?
-
OKkultist #756 Szerintem olvass utána, a tökéletes inga fogalmat egy egyetemi dolgozatból vettem, amit leírtam, azokat nem én találom ki, egyetemi/utatási dokumentumokból szedem össze, a hősugárzás elméleted nem nyert, ugyanis erről van kísérlet, és a vízbontásnál (arról amelyikről én beszélek) NEM melegszik fel a víz, ha sok-sok wattot belenyomsz, akkor sem. (Faraday-nél igen, de az más, az kémiai reakció) Nem örökmozgó, ha egy állandóan mozgó ingát meglöksz jó ütemben, és az szétesik. (LOL, miért lenne örökmozgó?) CSAK ehhez kell egy állandóan mozgó inga, (nem linkelem harmadjára is a #742-es ábárt, ami egy REZONANCIAGÖRBE!) mint pl. a vízben a H meg az O, de itt egy másik kutatási anyag idézete: (újabb érdekesség a vízről)
Femtosecond Mid-IR Pump-Probe Spectroscopy of Liquid Water: Evidence for a Two-Component Structure
S. Woutersen, U. Emmerichs, H. J. Bakker
A femtosecond mid-infrared pump-probe study of the vibrational and orientational dynamics of the OH-stretching mode of HDO dissolved in D2O is presented. The orientational relaxation of the HDO molecules was observed to occur on either a very slow or a very fast time scale, with associated time constants of tau R = 13 picoseconds and tau R = 0.7 picosecond. It was observed that strongly hydrogen-bonded water molecules only relax through the slow orientational relaxation process, whereas the fast process dominates for weakly hydrogen-bonded molecules. This suggests that, with respect to orientional dynamics, two distinct molecular species exist in liquid water.
FOM-Institute for Atomic and Molecular Physics, Kruislaan 407, 1098 SJ Amsterdam, Netherlands.
Az eddigi kísérletek (amiket nyilvánvalóan nem ismersz) NEM IGAZOLJÁK az elméleted, hogy nem bomlik fel a víz, hanem a bevitt energia hővé alakul. ( a víz bomlik, a bevitt energia egy részéből, mert a bevitelnél hő is keletkezik, de nem a vízben, az nem változik, tehát fel sem veszi a +energiát, csak annyit, amennyit "elhasznál", ez NEM a Faraday féle KÉMIAI effektus, ez valami más) -
kamov #755 Az atomok nem ilyenek.
Az egyik hiba ott van a feltevésben, hogy a valóságban az atomok a bemenő energia egy részétől sugárzással megszabadulnak. A bevitt energia egy része ugyanis hővé alakul.
Ennek mértéke az résztvevő elemek kvantumfizikai tulajdonságaiból számítható (elektronszerkezet, pályák). A gyakorlatban nagyon kimértékű energiabeviteleknél a bevitt energia ki fog sugárzódni infravörösben.
A hőmérséklet emelkedésével pedig az atomok is gyorsabban fognak rezegni, még több sugárzász fognak leadni.
El kellene mélyedned kissé a termodinamikában.
Gyakorlatilag ezzel a hozzászólással saját magad cáfoltad meg az előzőleg a vízbontásnál fantáziált örökmozgódat.
-
OKkultist #754 Hát ja, tökéletes ingákról sok szépet lehet elmondani, csak a valóságban olyan nem létezik. Egy tökéletes inga önmagában örökmozgó, csak szólok...
HAHAHAHAHAHA, az atomok pont ilyenek, csaxólok, hiába minden, ezt még a nagy randi sem bírja megbűvészkedni. Minden elemnek, vegyületnek van sajátfrekvenciája, (pl. a Hidrogén : 1,420,405,752 Hz) így a víznek is, a rezgőmosgásnál meg a hozzáadott lökések összeadódnak (!!!!) és egy idő után rezonanciakatasztrófa következik, ehhez pedig nem kell csak nagyon kicsi behatás, a megfelelő időközönként. Remélem nemsokára a gyakorlatban is fogunk erre alapozott berendezéseket látni. -
#753
Hát ja, tökéletes ingákról sok szépet lehet elmondani, csak a valóságban olyan nem létezik. Egy tökéletes inga önmagában örökmozgó, csak szólok...
Az meg, hogy sokkal kevesebb energia kell a nem rezonáns gerjesztésnél, az nem olyan kurva nagy felfedezés, tekintve ha nem ritmusosan lökdösöd, akkor löksz rajta olyankor is, amikor éppen szemben jön. Nyilván olyankor lassítod, tehát ugyanakkora kilengés eléréséhez több energia kell. Erről szólt az az ábra is, amit linkeltél.
Egyébként ez nem jelenti azt, hogy bárhol is energia keletkezne, az inga (a tökéletes fajta) _pontosan_ annyival leng nagyobb energiával, amennyivel gerjesztetted, egy hajszálnyival sem többel.
Ez a rezgőmozgás. Méretek nem befolyásolják, tehát hiába is fantáziálsz atomi szintre örökmozgó ingát, attól az még nem válik lehetségessé.
A középiskolás szintről meg annyit, hogy addig, amíg azt nem éred el, teljesen felesleges magasabb szintekkel foglalkoznod. Mint a mellékelt ábra is mutatja, nem érted, amit olvasol. Egyébként ha nem tőlünk tanulgatnád a fizikát meg a kémiát, hanem valami tanintézményben, akkor ott a végén kapnál érettségit... -
OKkultist #752 Elektromechanikus, és szerintem ha egy (tökéletes) ingát megfelelő ütemben löksz meg, akkor sokkal kisebb energia kell ahhoz, hogy a kilengése növekedjen, mintha csak úgy találomra, vagy brute-force módon tennéd. Ez látszólag OU (Overunity, 100% feletti hatásfok) pedig csak az anyag tulajdonságait használja ki. (ehhez persze ismerni kell az anyag tulajdonságiat, pl. a H atom saját rezgésszámát, az O-H kötés pontos adatait, a víz valódi tulajdonságait, stb.. (szerintem ezek sem olyan régóta ismertek, és még biztos van olyan amiről nem tudunk) Ez lenne az elve egyszerűsítve, ha tényleg lennének kutatások, akkor már régen lenne megoldás is. (szerintem már megvan, de egyelőre nem veszik elő, még szivatják az embereket egy kicsit, csak nehogy elszámolják magukat) -
#751
Ha nem mechanikus akkor mi? Nem te bizonygattad, hogy azon az alapon van, hogy az elekotrmágneses erők pont úgy rángatják a cuccokat, hogy ettől nagyobb amplitúdójú rezgés miatt esik szét?
Kamovnak meg igaza van. A nagyítási görbe csak azt mutatja, hogy adott frekenciával milyen amplitúdót lehet elérni (bár az idejét nem mondja meg). Attól a bontságot szükséges energia nem változik. Bizonyos freki alatt nem fog bomlani és minél közelebb leszel a jó frekihez úgy nő a hatásfok.
Energiamérleget még mindig nem láttam és ez még mindig nem repülés és űr összessküvés elmélet.
Talán rendet lehetne tenni a topikban. -
OKkultist #750 Szerencsére a valóság tényleg más, NEM mechanikus rezgéssel bontják, hanem valamilyen hullámformájú ÁRAMMAL, ami egyelőre ismeretlen okból, (rezonanciakatasztrófa?) de felbontja a kötéseket. (rezonancia is benne van, persze nem az eredeti frekvenciákon, -pl. hidrogén 1,420,405,752 Hz- hanem ezeknek a alapharmonikusain, de még mindig várom a fizikusok adatait, hogy az vízben az O-H kötésnek pontosan mi is a frekvenciája, hullámhossza, vagy ezt hogyan lehet kiszámolni, mert többfélét is láttam, pl. 205nm, amit UV sugárzással kaptak) -
kamov #749 Kérdésem. Te tudnál gyártani ilyen dokumentációt?
Esetleg meg is keresheted ezen professzorokat ha akarod... -
kamov #748 Nem az a kérdés hogy felbomlik-e, hanem az hogy adott teljesítménnyel adott idő alatt mennyi vizet tud felbontani. Ebből számítható ugyanis az energiamérleg.
És bizony ezen számításokat úgy kerülik a "forradalmárok" mint a tüzet. -
HUmanEmber41st #747 Szabó úr igen rafinált, több külföldi akadémikus professzort is átvert. Valószínűleg ráolvasással bolondította meg a műszereket, az aláíró professzorok azóta mind öngyilkosok lettek... -
HUmanEmber41st #746 "Sajnos a sanyarú valóság kicsit más."
Én is azt mondom. A valóság egy kicsit más:D
Furcsa olvasni, ahogy ismételgeted önmagad, (nem működhet, mert ugyanannyi energia kell a bontáshoz, mint a belőle kinyerhető, mínusz veszteségek) közben meg nézni újra és újra a berendezések működéséről készült videókat....12 Volt 1-2 Amper, és a víz felbomlik. Van ez így. -
kamov #745 Sajnos a sanyarú valóság kicsit más.
A görbe azt mutatja meg hogyha rezgéssel akarunk energiát közölni a vízzel akkor azt milyen tartományban lenne érdeme közölni. A H-O kötések felbontásához ugyanannyi energiát kell kapjanak a vízmolekulák mint az elekrtomosnál, a kötési energia mennyisége ugyanis módszerfüggetlen...
Az ábra segítségével maximum hatékonyságon lehet javítani azonban a berendezés veszteségei miatt a befektetett energia mindig nagyobb lesz a kötések feloldásához kellő energiánál. Rezgéssel viszont nem bontanak vizet mert sokkal kevésbé hatékony, mint az elektromos ráadásul nehezebben kivitelezhető(tehát drága). Az iparban használt rezgőmotorok ugyanis nem éppen az energiahatékonyságukról híresek...
Szabadalmat bármire lehet kapni. Működőképességet nem vizsgál a szabadalmi hivatal.
Keress rá a kötési energia fogalmára. -
OKkultist #744 10% kovalens kötés , 90% elektrosztatikus kötés, ez tartja össze a hidrogént meg az oxigént. A sztatikus kötést meg megfelelő frekvanciájú/hullámformájú árammal fel lehet bontani (elég legyengíteni) amint azt a #742-ben bemutatott ábrán is látható. (rezonanciakatasztrófa) Erre van rengeteg szabadalom, Puharich, Meyer, Keeley, stb... Az elvet még senki nem írta le sajnos, mind egyedi, nem méretezhető megoldások voltak. (ráadásul titkolóztak is, nem is lett egyikből sem megvehető cucc, csak a brute-force vízzel működő hegesztőből, amit Spanyol is mutogatott, de azt az oroszok meg a kínaiak gyártják, ugyanaz, mint Danni Klein féle) -
OKkultist #743 Stanley Meyerről eddig még senki, soha, sehol nem bizonyította be, hogy átverés, deviszont már nem is él. (a gond az az volt, hogy ő sem tudta pontosan, hogy miért működik a cucca, és mindent levédett, szerintem egy ilyen free-energy termelő valami csak akkor terjedhet el itt, ha valaki rájön az elvére is, hogy lehessen méretezni, és public domain-né teszi, gyárthassa bárki, bárhol, remélem összejön, mert az, hogy lehetetlen, az nem fog segíteni rajtunk, itt meg mást sem látok, csak hogy mindenki csaló, és amúgyis lehetetlen az egész) -
OKkultist #742 Szerencsére minden kötésnek van frekvenciája, ezzel rezonanciája is, így ésszel kis befektetéssel nagyot lehet mozdítani, de nem brute force megoldással, hanem mindig az adott helyhez igazodva:
![]()
Itt is látszik, hogy a rezonanciagörbe ott megy át rezonanciakatasztrófába, amikor a saját rezgésre megfelelő ütemben segít rá a külső rezgés. Ez messze kisebb befektetést igényel, mintha brute-force szakítanád szét, csak az kell hozzá, hogy legyen rezgése az adott dolognak. (szerencsére rezgése mindennek van, a részecskéket tökéletes ingának is fel lehet fogni) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#741
Pont olyan, mint a Gróf Spanyol-féle átverés volt. Ő is nekiállt papolni, amit a laikusok megettek. Mikor jött egy illető befektetési szándékkal, és elvárásokkal, hogy akkor azért ő is lássa, hogy miről szól a dolog (tehát képleteket, levezetést akart, vagy legalább egy működőképes modellt, amely bizonyítja, hogy igaz, amit állít), akkor a grófunk nekiállt herciáskodni, hogy márpedig ez nem így működik, adják oda a pénzt, ő meg megcsinálja. Ugye tudjuk, hogy Gróf Spanyol úgy 2005 környékén eltűnt a médiából, miután a BME is kőkeményen kikelt az átverés ellen.
Szabó is megbukott, mikor folyton az Einstein-Cartan-Evans teóriára hivatkozott, hogy a gépezete eme teóriát bizonyítja. Kb. ennyi a történet. Egy újabb átveréssel van csak dolgunk. :S -
kamov #740 A #737 és a 738-as hozzászólásokban belinkelt dolgok szépen rímelnek arra amit modtam csak tudni kell angolul...
A #738-as pontosan azt mondja amit én hogy nem csak elektromosan lehet bevinni a vízbontáshoz kellő energiát, de attól a kötési energiát ugyanúgy be kell vinni legyen az hanghullám, hő, mikrohullám, vagy adott frekvenciájú áram. Az alapértékeken nem változtat.
A#739-ben lévő dolgokat akkor kellet volna megtanulnod amikor kémiaórán a felületi feszültségről és a nedvesítésről volt szó. Ugyanitt kellett volna megjegyezni hohy a víz poláris molekula amit oldószerként való alkalmazásakor figyelembe is kell venni. Ezen az elven működnek a mosóporok is, csökkentik a víz felületi feszültségét és magukhoz vonzzák a vízmolekulák egyik atomját. Ez szerencsére nem vízbontás, mert a robbanásbiztos mosógép drága mulatság lenne. -
OKkultist #739 És azt sem tudtam (te tudtad?), hogy a víz az nem H2O, mert az csak a tankönyvekben létezik. (minden van benne, még H2O is, de sok minden más is, meg az sem mindegy, hogy 1db H2O molekula egymagában nincs, mindig többen vannak összekapcsolódva, ami egy-egy molekulán belüli tulajdonságaikat is módosítja. Ennyit a középiskolai szintről.
![]()
