Várakozáson felül kezdett az LHC

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Frayer
#77
Rolikát melyik elmegyógyintézetbõl szabadították? És miért?
Ha eistein azt mondja akkor az úgy is van, Tesla sose mondott olyat hogy nem nõ meg. Amúgy is egy másik kor.
Épp ezaz,hogy az a 7 TeV energia adja meg a részecskék tömegét és amivel felgyorsítják a részecskét 0,999999991 c re.
Ha a híres e=mc^2 képlettel átszámolod a 7 TeV energiát tömmeggé, megkapod hogy közelítõleg mennyivel nõtt meg a részecskék tömege.
A saját nyugalmi tömegének valószínûleg a több ezer, vagy milliószorosára.
Fizika órán tanítják.

I love to walk in the rain, because no one knows im crying

Tetsuo
#76
...szvsz nincs minimalis hullamhossz, hiszen az elektromagneses sugarzasnak bizonyos vonatkozasokban csak reszecsketulajdonsaga van es a foton fizikailag nem jarja be a szinuszhullamzas utjat..

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#75
megint egy hülye idõparadoxonos film a tv2-n.

Kara kánként folytatom tanításom.

#74
Mivel nincs kitüntetett hely - hála a relativitáselméletnek, így nem tudod megmondani hogy egy adott tárgy c+ v. c- halad. Te csak azt tudod elaszondani, amit látsz. Amely látványt többnyire a fotonok közvetítenek - bárhonnan nézzük is a dolgot.

Ezen okfejtéssel kapcsolatban nem azt akarom mondani hogy lehetséges, csak azt hogy nem tudni - de nincs 100% kizárva. Mert amit mekkjósolt a rel. elm. azt a saját korlátai||szabályai miatt nem lehet megcáfolni.

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

#73
Viszont max. csak c-vel tudod elvégezni a méricskét. Amennyiben meg nem akarsz méricskélni, úgy mi a francért mész te autópályán 160E km/s sebességgel? Meg amúgy is, honnan a francból nézed te az eseményt? 😄 Ezt azért nem árt tundi - a végeredmény szempontjából...

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

#72
Nodemostan azt mondják itt, hogy a fénysebesség egy másik testhez viszonyítva... De ha vesszük az ütköztetést az LHC-ben, akkor alap fizika szerint a frontális ütközés ugyanazt eredményezi, mintha egy nyaláb ütközne egy álló testnek majdnem 2x-es fénysebességgel. Akkor így relatívan a két nyaláb sebessége nem nagyobb, mint a fényé?
Nomeg úgy tudom, hogy fénysebesség azért határsebesség, mert azon a sebességen már csak hullámként mozoghat bármi is. Ahhoz pedig 0 tömeg kell... elvileg. De nagyon nem vagyok otthon ezekben, valaki okítson ki😄

#71
http://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-hossz

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

Tetsuo
#70
wikipedia
ha nem bizol a wikipen meg par ezer helyen le van irva, legeloszor azt hiszem Einstein irta le kidolgozott elmelettel alatamasztva a Specialis Relativitas Elmeleteben.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

nearo
#69
nem méricskélek semmivel sem. csak gondolkodok 😊 az autópályához rögzített vonatkoztatási rendszerben egyik kocsi sem lépi át c-t. viszont ha az egyikhez rögzítem, akkor már a másik átlépi.
vagy egy másik fejtörést okozó dolog (vagyis nekem fejtörést okoz):
vegyünk egy tükröt. elvileg jön egy csomó foton a tükör felé, meg van egy csomó foton, ami pont szembe halad az érkezõkkel. ha ráülök az egyik fotonra, akkor 2c-vel jönnek szembe a többiek elvileg, de a fényt elvleg bármihez viszonyítjuk, az mindig c-vel halad. namostakkor hogy...?

az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(

#68
Öööö. A mai tudásunk szerint. Meg nem lehet. Ez már mintha lezajlott volna egyszer-kétszer... De meghajlok a tudásod elõtt ha... Hol vagyon az kifejtve hogy c-nél nagyobb sebességgel nem kavarhat semmi sem az égvilágon?

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

Tetsuo
#67
szvsz nincs minimalis hullamhossz, hiszen az elektromagneses sugarzasnak bizonyos vonatkozasokban csak reszecsketulajdonsaga van es a foton fizikailag nem jarja be a szinuszhullamzas utjat.. viszont az energiara van minimum, az pedig a kvantum.
Annal kisebb energiaju feny nem letezik. Az energia alapvetoen forditottan aranyos a hullamhosszra.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#66
S mivel méred meg az egymáshoz viszonyított sebességüket? Végül is mindegy. A külsõ megfigyelõ számára akkor is csak 160000km/s sebességgel fognak közlekedni és nem lépik át a fénysebességet. De ha benne ül a méricskélõman vmelyik kocsiban, akkor is csak a "helyi" fénysebességgel tud információt szerezni a dolgokról. Így semmilyen nézõpontból nem tûnhet a sebesség c felettinek. Legfeljebb lesz némi doppler effektus, oszt' ennyi.

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

Tetsuo
#65
hulyeseget irsz, mai tudasunk szerint nem erhetjuk el nyugalmi tommeggel rendelkezo testtel a fenysebesseget es nem is haladhatjuk meg, ha latszik akarki szamara, ha nem.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

Tetsuo
#64
Minel tobb energiat fektetunk be egy nyugalmi tomeggel rendelkezo test gyorsitasaba, annal inkabb no a tomege.. vagyis a befektetett energia annal tobb resze alakul at tomegge, minel jobban megkozeliti a feny sebesseget.
Ha vegtelensok energiat fektetnenk a gyorsitasaba, akkor erne el a fenysebesseget es a tomege is vegtelen nagy lenne.. az ideje az objektumnak megallna kivulrol nezve, es a haladasi iranyban vegtelenre nyulna meg.
Ezt a szingularitast jelenlegi ismereteink szerint nem lehet elerni.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#63

nearo
#62
mivan akkor, ha egy autópályán egymással szembe halad ké autó egyenként 160000km/s sebességgel? akkor ugye az egymáshoz viszonyított sebességük 320000km/s, de ez nem leetséges, mert ugye a fénysebességet nem lépjük át... 😮

az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(

nearo
#61
Velünk ezt a tömegnövekedési dolgot azzal magyarázták fifikaórán, hogy régebben a részecskegyorsítókban el akartak érni marhanagy sebességeket, de nem sikerült, mert egyszercsak az a fránya részecske nem ott volt, ahol kellett volna lennie a számítások alapján, hanem egy kicsit hátrébb. Tehát a gyorsításra befektetett energia nem volt elég, holott elvileg annak kellett volna lennie. És erre mondták nekünk azt, hogy ez csak úgy lehetséges, hogy megnövekedett a részecske tömege, mert ugye nagyobb tömeg gyorsításához több energia köll.

az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(

#60

Nesze vazze...
http://www.semmi.hu/

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

#59
Tök jó hogy az emberek olyan dolgokat próbálnak itt megmagyarázni amit a fizikusok több oldalnyi egyenlettel írnak le. :-)

De ha már itt tartunk teszek rá én is egy lapáttal.

A nem teljesen értett négyes pontra a válasz a lorentz transzformáció. Nem szabad elfelejteni hogy a sebesség az vektoriális. Tehát akármilyen pontból szemlélve, a beérkezõ fény sebessége c, de az iránya változik. Ha a fény forrása a szemlélõhöz képest mozog, akkor a (mozgó) észlelési pontban a fény hullámhossza csökken vagy növekszik. (doppler eltolódás)

Javítsatok ki, de ha jól tudom akkor a kvantumfizikában van olyan hogy "legkisebb távolság". A távolság is egységekben csökken, és van egy "legkisebb" egység. Itt az agyrém kérdés: elindul egy fénysugár olyan hullámhosszal, ami pont ezzel a legkisebb távolsággal egyezik meg. Ezzel szemben mozogva, hogyan lehet észlelni ezt a fényt? A hullámhossza nem csökkenhet, mert nincs kisebb hullámhossz. Akkor mi fog történni? :-p
#58
"4. a fénysebesség nem túlléphetõ. Tehát a világegyetemben található bármely test bármely másik testhez viszonyított sebessége nem lehet több, mint c."

4. A világegyetemben található bármely test bármely másik testhez viszonyított sebessége nem tûnik nagyobbnak mint a c. A gyakorlat szerint esélytelen elérni a c-t nyugalmi tömeggel rendelkezõ részecske számára... Viszont a fénysebességnél gyorsabb mozgás lehetõségének tagadásáról szó sem vala.

Ezen szavak szvsz nem azt jelentik hogy ilyen állat márpedig nincs, csak azt hogy nem látszik az állatja... 😊

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

passatgt
#57
ezt jó volt tudnom, köszi

#56
roliika, már megválaszolták a kérdéseid, de összefoglalom, mert hanem legközelebb megint megkérdezed:

1. ha szétrobban egy égitest, a gravitációja nem vész el, hanem szétoszlik a robbanáskor keletkezõ kisebb darabkákra. (pipa)
2. a gravitációs hatás fénysebességgel terjed (pipa)
3. a fénysebességet más, a világegyetemben található testekhez viszonyítva mérjük, nem a nemlétezõ éterhez viszonyítjuk
4. a fénysebesség nem túlléphetõ. Tehát a világegyetemben található bármely test bármely másik testhez viszonyított sebessége nem lehet több, mint c. (Mondjuk, ezt én sem értem, de biztos az okosok valamilyen koordináta rendszeres trükkel meg tudják magyarázni).
5. (...extra.....)

Kara kánként folytatom tanításom.

Zoli007
#55
http://hasthelargehadroncolliderdestroyedtheworldyet.com

Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.

#54
Hi,
Szerintem az a gondod, hogy nem vagy tisztában a tömeg jelentésével. A tömeg sem más, mint az energia egy megjelenési formálya. Úgy képzeld el ezt a tömeg-sebesség párost, mint két tartályt amelyikbe vicet pumpálunk. az egyikbe kis csövön (sebesség) a másikba nagyobb csövön, de ezen van egy szelep, amely a víz nyomására enged (tömeg). Minnél nagyobb energiát fektetünk bele a víz pumpálásába, annál nagyobb nyomással fog folyni a tartályokba, és fokozatosan egyre több víz fog menni a szeleppel zárt tartályba (tömeg). Valahogy így van a tömeg-sebesség is, kis energia befektetéssel inkább a sebesség növekszik, de ahogy egyre nõ a befektetet energi úgy tolódik az át a tömeg növelésébe a sebesség helyett.
Bocsi, kicsit hülye példa, de most hirtelen ez jutott eszembe. 😊
#53
jelenleg semmiféle általunk ismert elméleti akadálya nincs annak, hogy valami fénysebességnél gyorsabban haladjon. ezt egy dologból feltételezzük csak, hogy jelenlegi ismereteink szerint egy test sebességét megváltoztatni csak a gyorsításnak nevezett fizikai jelenséggel lehet.
HA van olyan fizikai jelenség, amivel nyugalmi tömeggel rendelkezõ testet v0-ról v1 sebességûvé lehet tenni, úgy hogy az közben nem haladt v2 sebességgel, ahol v0<v2<v1, akkor a fénysebesség átléphetõ (képletesebben szólva átugorható).

a gravitációs hatás természetesen fénysebességgel terjed. (azaz 8percig a Földrõl semmilyen módon nem érzekelhetnénk a Nap "eltünését")

Jelenleg egyetlen általunk ismert jelenség tûnik úgy, hogy gyorsabban továbbít információt, mint a fény, ez pedig a spin kvantumszám változás, ún. kvantum-párokban. de ebben a témában nem vagyok otthon, ezt kifejti majd valaki aki ért hozzá, mielött a téveszméimmel traktálom itt a népet, mint sokan mások.

Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!

#52
Tavol van az emberiseg attol hogy nagy eroket szabaditson fel!!!

Az osember csak szikrakat csiholt... es hol volt o meg a villamhoz kepest...
Mostmar tudunk villamot csiholni.... de hol vagyunk meg a nap melegetol...
Ha majd tudunk napot letrehozni elgondolkodunk hogy miert is ne lenne jo meleget csinalni... de mint ahogy most nem ilyedunk meg a szikaratol es nem tartunk toel ugyanugy nem fogunk tartani a nap melegetol sem....

AAz ember nem hulye, esszel megaldott leny, a tarsadalom a buta, es a tomeg, de az egyen nem ...

szerintem

..oda szuletni kell...

#51
Most tökmind1 honnét nézzük...ha kívülrõl az sem kerek. Mert miért nõne meg a tömege. Honnét? Hogy?

Ha csak nekem tûnik úgy hogy megnõ a tömege az nem jelenti azt hogy valóban meg is nõ...nemde? Kanál is a vízbe dugva eltörve látszik mégsem törött.

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#50
Istent keresik a tudományban, s mikor megtalálják, megpróbálnak Istent játszani. Akkor lesz végünk.
Ha megismerik a NAGY BUMM keletkezésének körülményeit, azaz, hogy hogyan "jött létre" -inkább hogyan teremtették- a VIlágegyetemet, nos akkor tudni fogják, hogyan kell azt elpusztítani, esetleg újakat létrehozni. Ez maga a végtelen hatalom, esetleges új dimenziók, ismeretlen világok létrehozását jelenti.
Nagyon veszélyes dolgok ezek, mert nem ismerjük õket, és nem tudjuk mit szabadítunk el. Szerintem hatalmas erõket, amikkel nem szabad játszadozni, de mi most éppen ezt tesszük.
EZ HIBA!

Az SZDSZ egy náci párt.

#49
Biztos, hogy tényleg arra építették, mint amit mondanak? Mert tele van nagy érzékenységû detektorokkal, meg baromi nagy energiát pumpálnak bele. Lehet árnyékolás, vagy valami lehallgató is.

#48
😊 Amit mondtál az a lendület megmaradás, és impulzus kiszámítás. 😊 Vagy olyasmi.

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#47
egy test tomegerol csak akkor tudunk beszelni, ha egy kulso szemleleo szemszogebol tekintjuk. Ha benne vagyunk az urhajoba es az az urhajo jo nagy sebesseggel szaguld akkor nem lesz nehezebb az alma az asztalon amit mar lert az elozo kollega😊, hanem csak az urhajon kivul levok szamara, vagyis a kornyezetere gyakorolt tomeg.

Han ekimesz egy kocsival a falnak (oke mondtam hogy ne hasonlitgassuk a dolgokat a Newton bacsieval, de..) a mozgasi energia E=(m*v^2)/2 ha jol emlekszek, az mar regen volt mikor tanultam. A lebnyeg hogy fugg a tomegtol (m) es a sebessegtol.

De ez a keplet nem fejti ki hogy nem lehet nagyobb egy bizonyos sebessegnel...

Erre van a masik az Einstein-e...

..oda szuletni kell...

Molnibalage
#46
Csak ezek nem szétválaszthatóak matematikailag. Tehát, ha az idõ dilatáció igaz, akkor a tömeggel kacsolatos állítás is marad. Én legalábbis így tudom.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#45
Nem a relativitást...hanem ezt a tömegnövekedési dolgot nem tudom abszorválni. Hát hogy minden relatív az tök relatív. 😄

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#44
Szvsz az e=mc2 képlettel nem vagy kibékülve. Azért nem lehet egy részecskét fénysebességre gyorsítani, mert ahhoz végtelen mennyiségû energia szükségeltetne - jelen álláspont szerint. Ezért is adják meg jelenleg a részecskék sebességét elektronvolban, mert izé... A 0.99999999999999999998 és a 0.999999999999999999998 között m/secben kifejezve elhanyagolható a különbség, de a részecske által hordozott energiáról ez nem elmondható. Csak megközelítik a fénysebességet - el nem érik azt. Nem árt nem elfelejteni.

Viszont azt mintha nem mondta Einstein bátyó hogy fénysebesség felett nem haladhat semmi sem, csak azt hogy fénysebességgel nem mehet...

Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius

#43
ha letoltom a helyes idot a "zatomorarol" a neten keresztul az mennyire pontos? hany szerveren megy keresztul vajon? azt levonjak a vegso idobol, amit megkapok, vagyis a kesest? 😊)

..oda szuletni kell...

#42
OFF
Tesla szerintem a maga koraban kicsit hasonlit Urigellerhez, csak neki volt esze is hozza.

..oda szuletni kell...

Molnibalage
#41
Rollika most a relativitás törvényeit tartja hamisnak? Mert a GPS holdak atomóráinál van reletivisztikus hatás miatti korrekció...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#40
Az urben hatarsebesseg a fenysebesseg azoknak a dolgoknak aminek van tomeguk. Ez sajnos igy volt, van es lesz (egyelore).

"Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végébõl is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévõ tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhetõ bármilyen messze"

En ilyenrol nem hallottam (de nem is vagyok annyira jaratos a temaban, de furcsa azert nekem ez az allitas, ezert elnest kerek mindenkitol a tudatlansagomert). Lehet hogy hat rank a vilag barmely pontjabol de nem hiszem ugy mint a kozvetlen mellttunk levo targy, ezt ketlem. Szerintem van terjedesi "gorbeje".

A gravitacios mezot ugy kell elkepzelni mint egy puha-puha agyikot amiben van egy vasgomb belesuppedve. A "sima" agynemu a ter, a golyo pedig mondjuk egy napocska, a fold pedig egy masik kisebb golyocskanak kell elkepzelni ami kering egy palyan a szelehez kozel a nagyobb golyo korul. Ez is belesupped az agynemube mint a masik golyo a nap. De mivel kisebb a tomege ezert kevesbe "gorbiti" a teret.

Na marmost ha a npocska egyszeruen megszunne letezni mondjuk hirtelen kikapnank innen akkor mint eltudjatok kepzelni hullamok lakulnaknak ki mivel kiszedjujk az o "besuppedesebol".
Az elso hullam erne el minket 8 perc mulva, gondolom a legnagyobb ekkor a foldecske mar nem azon a megszokott palyan mozogna mint eddig haenm a lokes hatasara leterne az "inercialis"(most lehet megint hulyeseget irtam) leterne a palyajarol. Utana jonne a masik hullam mint a vizbe hajitott ko eseteben. De annak mar gyengebb lenne az intenzitasa.
....
Nem szabad a Newtoni fizikat osszekeverni a Quantum mechanikaval. Ez az egyik nagy baj a legtobb emberrel (velem is persze) hogy nem tudjuk egyelore felfogni ezeket a torvenyeket, megfelelo alalpok nelkul.

Mert az ember a megfigyeleseibol merit elete soran, de nem tudsz megfigyelni egy electront ehogy kering az atommag korul, mert az lehet mindenhol, csak azt tudjuk mi az energiaszintje.

Elnezesta laikussagomert..

minden jot😉

..oda szuletni kell...

#39
Szerintem ugyan semmi sem utal erre, de neked két kis patád van meg két kis szarvad. <#nyes>

#38
Tudom tanultam én is de ez csalás akkor is. 😄 Ez olyan mintha ezt mondanád hogy az eper az alma. És a hasonlóságokat felsorolnád. Vagy az epret át almásítanád..ha már matek... 😄 Egy képlettel a kört is lehet négyszögként számolni. Mondom számolni sokféleképpen lehet. Környezetfüggõ teljesen.

"Mert nincs semmi olyan jelenség, ami erre utalna. " Õõ persze...amíg nem volt szokol rádiónk hiába is próbáltuk volna belehallgatni a Petõfi adásába.

Egy Teslás megjegyzés ismét...mikor rádio távirányítású kishajót tesztelt egy tavacskán, a kor "eszei" sorban ugráltak be a tóba keresték a huzalokat. A természetben sokminden nem egyértelmûen utal arra hogy létezik.

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#37
"Na meg a másik..honnét tudod, hogy 50 millió km-t nem-e 0,1s alatt tette meg és a hátralévõ 2 centit 10 s alatt?"
Mert nincs semmi olyan jelenség, ami erre utalna.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#36
Ellenkezõleg.
Van egy K és egy K' koordináta rendszered, K-ban K' az x tengely mentén w sebességgel mozog.
Megkeresik azt a transzformációt, ami teljesíti a következõ feltételeket:
A K'-ben K -w-vel mozog.
A fénysebesség azonos mindkét rendszerben. (kísérleti tény)
Ha w-t kicserélem -w-re, akkor inverz transzformációt kapok.

Az egyetlen lineáris transzformáció, ami ezeket tudja, az a Lorentz-transzformáció.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

NEXUS6
#35
Minmeghaluunk!!!😉)

Ja ez már volt!

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#34
Természetesen. De mint mondtam a gravitáció a legkisebb általunk ismert erõ. És a térhatását és annak változását közvetlenül nem tudjuk még érzékelni. Ha kifejlesztesz egy ilyen eszközt egyrészt Nobel díjat kapsz, másrészt megoldod a hosszútáv kommunikáció és a valósidejû érzékelés problémáját örökre.

#33
Én is így gondoltam ezt...csak a 47km-h vicces volt kicsit. 😄

Na de várj csak. Ha van 2 antennám, és a tömegét megnövelem pár elektronnal és egymásra hangolom, akkor a tömegnövekedést egymáson azonnal tudják regisztrálni?

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#32
Tehát számolási TRÜKKEL mondják azt hogy az ûrben bár nincs fix koordináta, mégis határsebesség a fénysebesség. Nem szép dolog.

És mi van ha csak az információnak van egy általunk érzékelhetõ sebessége de csak akkor ha a tárgy rendelkezik tömeggel vagy energiával?

Na meg a másik..honnét tudod, hogy 50 millió km-t nem-e 0,1s alatt tette meg és a hátralévõ 2 centit 10 s alatt?

Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!

#31
Ha egy bolygó "felrobban" (mert ugye a bolygók csak úgy legjobb tudomásunk szerint nem szoktak felrobbanni) a tömegvonzása nem szûnik meg mert a tömegét alkotó anyag teljes egészébe szétszórja az ûrben, tehát nem válik semmivé a tömege. Nem ott lesz ahol volt, nem koncentrálódik az eredeti helyére. A gravitációnak nem tudjuk hogy van e lökés hulláma. Mérni sem tudjuk a térhatását, csak a tömegvonzását. Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végébõl is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévõ tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhetõ bármilyen messze. Csak hát mint tudod az általunk ismert legkisebb erõ a tömegvonzás, nagyságrendekkel kisebb mint bármelyik más ismert erõhatás. Viszont cserébe bármekkora távolságba ugyan akkora erõvel hat. Tudom elég hihetetlen és ellentmondásosnak tûnik, de ez azért elég jól bizonyítva van.

#30
Nem ellentmondás, a lényeg, hogy teszem azt téged ér fény különféle forrásokból. Tegyük fel, hogy a különbözõ források sebessége is különbözõ. Te ezektõl a forrásoktól távol valahogyan meg akarod mérni a fény sebességét. Mindegyik forrásból jövõ fény sebességét megméred, azt fogod tapasztalni, hogy függetlenül, hogy melyik forrásból jön a fény, mindegyik azonos sebességgel halad.
Ha elindulsz valamerre, és mozgás közben is méréseket végzel, akkor is fénysebességet mérsz.
Ezek eddig kísérleti tények, szóval ezekkel nem érdemes vitatkozni 😊
Ha nem lenne határsebesség, akkor lennénk bajban, mert az viszont azt jelentené, hogy létezik egy kitüntetett koordináta rendszer (ez lenne az éter). Ilyen viszont szerencsére nincs. A trükk, hogy így egy kicsit bonyolultabbá válik az áttérés a különbözõ koordináta-rendszerek között, viszont mindegyik egyenértékû lesz.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

kisgabo
#29
a villanyszámlájukat nem fizetném, az biztos.

valami baró fúziós reaktor kéne má...

#28
Einstein bácsi nem csak az E=m*c^2-et találta ki, van neki egy másik képlete is, meg lehet találni bármely középiskolás négyjegyû függvénytáblázatban. az alapján számolgattunk olyanokat, hogy 120 kilós haverom 200km/h-ra gyorsítjuk, mennyivel nõ a tömege. már nem emlékszem az értékre, de olyan kicsi tömeg jött ki, hogy még a levegõbõl a testére lerakódó pornak is nagyobb lenne a tömege. szóval a busz után 15-18km/h-val döcögõ egyén tömegnövekedése kiszámításához szerezzen be egy pontosabb számológépet, mint ami a windowsban alapból van, különben 0-t (vagy hibaüzenetet) fog kapni eredményül.