227
-
#107
Jó, de ha én azt mondom hogy lesz, és nyerek, akkor nem kapom meg a nyereményem. 
-
#106
Úgy is mondhatnám,hogy a fénysebesség az ára a világegyetemünknek. -
#105
A relativitásnak pont az a lényege,hogy minden VISZONYlagos, ugyanaz az esemény nem ugyan úgy néz ki más más VISZONYÍTÁSI rendszerekből.
Ami abszolút, az csakis a fénysebesség.
Tehát akár honnan nézed a vonatban ül pali homlokáról leppatanó fénysugarat, az mindig fénysebességű lesz, legyél kívül, vagy belül.
Egyébként megjegyzem,hogy a fény és a gravitáció, sajáttömmeggel nem rendelkezik, ezért nem is lehet gyorsítani, tehát már eleve 0-ról úgy "gyorsul" c-re hogy nem tartózkodik egy közti sebességtartományban sem. Tehát c a sebessége minden körülmények között.
Azt hogy ezt a c-t másnak mérjük közegekben, az csupán abból adódik,hogy a mérés befolyásolja a mért eredményt, a mérés miatt eltorul a mérő inercia rendszere.
Még azt is ideírom,hogy a fénysebesség nem a fényez kötődik, a gravitáció is c-vel hat ránk, ami felfogható a tér görbületének.
Tehát, igazából, a tömeg nélküli dolgok, vagy bármi ami nem gyorsítható, az végtelen sebességgel száguld, csak az univerzumban van egy ilyen jelenség,hogy amitől semmi sem haladhat c-nél gyorsabban.
De miért van ez a jelenség.
van aki azt gondolja,hogy a fénsebesség amikor még nem volt világ a nagy bumm előtt, tényleg végtelen volt. De valami miatt "isteni ráhatás" ez a végtelen sebesség lecsökkent egy bizonyos szintre amitől hatalmas energia szabadult fel, és felfúvódott a világunk, kialakult a TÉR.
Elméletileg lehetséges, hiszen tudjuk,hogy sokminden átalakítható másvalamibe.
A hő energia tömeggé, a mozgási energia hővé vagy tömeggé, oda vissza, mágneses momentum elektromossá, miért ne lehetne az időből is teret csinálni, valami behatás folytán??? -
Soundmaker #104 Azért nem menne a fénysebesség többszörösével mert a fénysebesség ugyanúgy fénysebességgel halad mivel nincs mérhető tömege... a te fénysebesség közeli inercia rendszeredben minden normális... Mint ahogy a kocsiban ülve is ugyanúgy szól a rádió. A külső szemlélő lát mást. A kocsiban ülve 300 Km/h-val haladva is nyugodtan feldobhatsz egy almát ami ugyanúgy a kezedbe esik vissza mert a te incercia rendszeredben mozog. Ha más pályára állítod.. (ergo más eredő irányban gyorsítod) akkor elhagyja az inercia rendszered és más koordináta és sebesség pontot vesz fel... ezért lelassul a kidobott alma és áll meg a földön, mert megszűnik az autó folyamatos gyorsulását fenntartó befektetett energia eredő. (nem hat tovább rá). Szóval itt fontos tényező az energia - tömeg hányados.
Te üzemeltethetsz egy LHC-t egy közel fénysebességű űrhajón... akkor sem fogod elérni a fénysebességet... mert közel végtelen energia, vagy végtelen tömeg kellene hozzá. Mivel a fény sebessége pedig közel állandó gyenge gravitációs térben (most a te észlelési rendszeredről van szó.. tehát a hajód belseje ahol minden normális) így sosem fog összeadódni a sebesség. -
uwu #103 Én sem vasgyok vele tisztába, hogy mik a kísérlet következményei, de szerintem akik ezzel foglalkoznak jobban képben vannak, szerintem nincs mitől félni.
Nem hiszem, hogy bármi baja lehet jól megszokott világunknak attól, hogy részecskéket ötköztetnek. Valószínűleg nap mint nap megesik az ilyesmi ahol olyanok a körülmények, csak azt nem figyeli senki. -
Soundmaker #102 A vonatos példához annyit, hogy a kidobott követ te úgy fogod látni mintha előre dobtad volna mert a saját inercia rendszeredből (közel fénysebességgel haladó) hajóból dobod ki. A hajó + a te általad eldobott kő mozgási energiájának eredője sosem lesz elég ahhoz, hogy átlépd vele a fénysebességet! Pont ez a szép benne. Ugyanis ahhoz hogy elérd a fénysebességet közel végtelen energiával kellene felgyorsítanod a követ. A fényküszöb alatt már egy 1m/s gyorsítás is hatalmas energiát követel, és ez így megy felfele exponenciálisan amíg a tömeg vagy a befektetett enegiahányados el nem kezd konvergálni a végtelen felé. A külső szemlélő meg csak annyit érzékel hogy valami iszonyatosan torzítja a téridőt. A fekete lyukak is ezért nem engedik ki a fényt mert tömegük a középpont felé haladva közelíthet a végtelen felé.
De ha nem akarunk beszélni a végtelenről akkor azt is mondhatjuk hogy lehet egy olyan tartomány a tömeg-fény-és energiaállandók között ahol ezek átfordíthatók egymásba. Csak egy helyen kell elérni ezt a tartományt hogy manipulálni tudjuk az időt, a teret, és a tömeget... (Valószínű ekkor lépnénk át egy másik dimenzióba?)
Elméleti okfejtésem hallhattátok mely nélkülöz minden tudományos ismeretet... ez csak az én véleményem... -
uwu #101 Látom sokan nem értik a relativitáselméletet.
itt elég jól le van írva -
nessboth #100 Egyáltalán nem örülök ennek a kísérletnek. Nem ismerik ezek a HALF-LIFE-ot?! Bele se gondoltak, hogy miket szabadíthatnak ránk a másik dimenzióból?! 
-
#99
Továbbra is szeretnék fogadni valakivel: szerintem nem lesz világvége. -
#98
jah, hogy vki már taglalta ezt a kérdést. akkor sry -
#97
szevasztok.
ahogy visszaolvasgatom a kommenteket, azt írjátok, hogy a fénysebesség a határsebesség.
vki ezt elmagyarázná nekem?
ülsz egy közel fénysebességel utazó vonaton a menetiránynak háttal. a veled szemben ülő tagról vagy székről, mindegy, visszaverődő fény a szemedbe fénysebességel érkezik. akkor egy külső szemlélő számára, aki a vonaton kivül van, a velem szemben ülő tagról felém haladó fény sebességét, nem fénysebeség plussz a vonat fénysebeség közeli sebeségének összegeként mérné? tehát többet mint c?
úgy tudom hogy nem. de miért? -
nagylzs #96 Jó jó értem én hogy a foton mint részecske nem járja be a hullám útját. De a wikipedia ezt írja:
"Együtt ezek az elméletek azt állítják, hogy lehetetlen a hosszúságot a Planck-hossznál pontosabban mérni."
Nekem úgy tűnik hogy semmit nem lehet megmérni ami kisebb mint a plank-hossz. Beleértve a fény hullámhosszát is. Ha viszont nem lehet megmérni, akkor érzékelni sem lehet. Ez talán azt jelenti, hogy a gondolatkísérletemben említett, fényforrás felé mozgó személyen a fény úgy megy át mintha ott sem lenne??? Vagy ha ha nem megy át rajta akkor milyen hatást gyakorol rá? (Mint fény, nem érzékelhető, akkor mi lesz belőle, talán milka csoki?) -
Caro #95 Annyit azért még leírnék, a fénysebesség dologhoz, hogy tetszőleges távolság tetszőlegesen kicsi, de véges idő alatt megtehető (megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló energia esetén persze), az utazó szempontjából (távolság-kontrakció).
A külső szemlélő viszont azt fogja látni, hogy csak közelít az utazó sebessége a fényéhez, vagyis ha valaki, aki c-1 m/s-el halad, felkapcsol egy lámpát, akkor a lámpa fénye c-vel fog terjedni tovább, míg az utazó c-1 m/s-el. Az utazó saját maga számára áll, és minden más mozog, a fény hozzá képest is c-vel fog haladni.
A fény ilyen szempontból azért speciális, mert a saját koordináta-rendszerében minden fénysebességgel mozog, ami azt jelenti, hogy a távolságok a fény terjedési irányában nullára redukálódnak, tetszőleges távolságot 0 idő alatt tesz meg (vákuumban). -
Calidor #94 Nekem is úgy dereng hogy a graviatacio fenysebességgel halad,
jajj multkor ( mar nem emlekszem pontosan ) de kiszamoltam miert egézsséges a mozgás, mert ha életemvégéig futok, akkor az ikertestvéremmel szemben aki élete végéig csak a szamitogép elött ül, nyerek 1.2 masodpercet
azaz tovább élek szal a mozgás tényleg egézséges és bizonyithato is:) -
mcganyol #93 ez így nem teljesen igaz, de legalább szemléletes:
a fénysebesség olyan, mint a tangens függvény pi félnél, ahol x a sebesség y az idő. (persze a görbület egész más, de ezt most hagyjuk) -
mcganyol #92 irgalmas ég!
ne haragudjatok már, de hogy lehet ennyi hülyeséget összeirogatni?
nem szégyen ha nem ismered a relativitás elméletet, nézz utána. kb annyi időből amíg ide bebüfögöd a marhaságokat a két 160.000 m/s -al egymás felé haladó autóról, meg ha szembe mennek nyílván összeadódik a sebességük, akár el is olvashatnád, h valójában mit észlelnek a résztvevők a különböző inercia rendszerekben.
lusták vagytok utánanézni és szent meggyőződéssel állítjátok, hogy akkor senki sem érti, sőt kitaláció az egész.
"miert nem repul gyorsabban a ko amit kidobok a fenysebesseggel szaguldo vonatbol menetiranynak megegyezo iranyba, a ko nem fog gyorsabban repulni mint a feny. hogy miert? csak! monjda aki nem tudja megmagyarazni. ugy mint ahogy en sem."
szóval alap, amit fel kéne fogni, hogy a vonat NEM haladhat fénysebességgel.
remélem ez megvan. haladjon mondjuk 0,1 m/s-al lassabban, mint a fény.
A, a vonat mellől szemléljük az eseményeket:
a fénysebességnél egy nagyon picit lassabban haladó vonatból valaki kidobja a követ előre felé. a kő borzalmas lassan előzi a vonatot, de az is fénysebesség alatt halad. mondjuk az 0,01m/s-al a fénysebességnél lassabban.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
B, a vonatról nézzük az eseményeket.
a sebességünket a sínhez képest c-1 m/s -nak mérjük. ekkor jamborl kidob egy követ 15m/s-os sebességgel a vonatból. a kő szépen megy előre felé 15m/s-al hozzánk képest.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
C, a kő szemszögéből szemléljük a dolgot.
a vonattól 15m/s sebességgel, távolodunk. eközben a sínhez viszonyított sebességünk 0,01 m/s -al kisebb mint a fénysebesség.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
ja és hogy hogyan lehet hogy nem adódnak össze a sebességek? úgy hogy a sebesség a megtett út és az idő hányadosa. azt kéne belátni, hogy az idő ezekben a rendszerekben különböző módon telik! azaz annak aki a sín mellől nézi az eseményeket annak az "órája sokkal gyorsabban jár", mint annak aki a vonaton ül, vagy a kövön (mellesleg nekik sem egyformán telik az idő, de 15m/s különbségnél ez nem lesz jelentős). tehát mindenki a megfelelő sebességeket mérte, csak nem ugyanannyi idő telt el náluk. ezért mérnek különböző rendszerekben ugyan annak a testnek más sebességet.
ugyanez áll az autókra is. akárkinek a szemszögéből is nézed HOZZÁ KÉPEST senki nem halad gyorsabban c-nél. ha az út szélén állok, akkor úgy mérem, hogy egymás felé 320k m/s-el haladnak. de hozzánk képest senki nem megy gyorsabban a fénynél. ha pedig az egyik autóban ülünk, akkor a másik autó közeledését is fénysebesség alattinak mérjük! - és nem azért mert nem látjuk, mivel gyorsabban jön mint a fény, ahogy itt azt valami nagyokos írta - hanem pusztán azért mert számunkra lassabban telik az idő, mint annak aki az út szélén áll. én az út szélén nagyon frankón lemérem és kiszámolom, hogy ők 320ezer m/s-el közelednek egymás felé. az egyik autóból meg trafipaxolom a másikat és fog adni (mondjuk) 290ezer m/s-ot. és minden műszerünk tökéletesen pontosan működött. csak más-más tér-idő rendszerekben voltunk.
ennyi erővel ha veszünk egy kellően erős lámpát és a fénycsóvát "végighúzzuk" éjjel az égbolton, azt is úgy látjuk, mintha ott valami akár fénysebességnél gyorsabban mozogna (a csóva vége). de valójában ott nem mozog semmi. voltak is ilyen téves mérések, megfigyelések, mikor azt hitték, h láttak vmt ami a fénynél gyorsabb.
aki nem akarja felfogni, hogy a fénysebesség határérték a mi tér-idő rendszerünkben, azzal nincs amit kezdeni. az menjen és mondogassa magának otthon, hogy a hang sebességre is azt hitték, ha ettől jobban érzi magát.
hangsúlyozom a fénysebesség ELMÉLETILEG átléphető, ha tudunk úgy sebességet változtatni, ami nem gyorsítás. tehát nem azt mondom, hogy lehetetlen fénysebességnél gyorsabban haladni, vagy hogy egy napon ne lehetne erre képes az ember. azt állítom, hogy jelenleg nem ismerünk olyan jelenséget amivel ez megvalósítható (de ez nem jelenti feltétlenül, hogy nincs!!), illetve, hogy a fénysebesség egy határsebesség. pillanatnyi ismereteink szerint ezért elméletileg is lehetlen a fénysebességet elérni vagy meghaladni. merőben új jelenség felfedezésével elméletileg lehetséges. a gond az ott van, hogy a fénysebesség felett haladó test egy olyan inercia rendszerbe kerül, ahol elméletileg az idő visszafelé halad. további absztrakció, hogy ott az összes jelenség szükségszerűen ellenkező sodrásúvá válik ettől (pl. az elektromágneses sugárzás is).
Ami egyébként érdekesség, mert hétköznapi problémává redukálva az előző állítást, azt kapjuk, hogy aki felgyorsít egy autót 30-ról 50-re úgy, hogy az közben tetszőlegesen kicsit időtartamig sem haladt 40-el, az megoldotta az időutazás problematikáját egyúttal. -
#91
várom már a tudósítást róla.
...és már látom is, pont felém tart a világvége.ha csendben maradunk, a puffanást is hallhatjuk.
(sutty)
németh balázs, tv2, budapest.
-köszönjük balázs.később még visszatérünk hozzád.
-lajos, milyen idő lesz a hétvégén?
-azt kell mondjam andrás, csillagtalan éjszakák elé nézünk...
-
jamborl #90 minden relativ.
vegyunk egy fat
ul rajta egy mokus a torzsen fent...
en a fa aljanal allok. meg akarom kerulni a mokust 360fokban. de a mokus nem akarja azt hogy megkeruljem ezert mindig elbujik a kis szemetje.
a kerdes hogy megkerulom-e a mokust 360fokban vagy nem, ha a mokust sose latom mert elbujik?
vagy ki kerul meg kit.
itt nagyon fontos a viszonyitasi pont, igaz?
ha megkerulom a fat megkerulom a mokust is? kinek a szemszogebol nezzuk a dolgokat? egy 360fokos fordulonal a mokus megkeruli a fat az en szemszogombol?
meg ilyenek... -
szedRick #89 Most kicsit ellentmondtam magamnak, de mindegy. :) -
szedRick #88 Ugy sajnálom magam, mert tudom nagy tudatlanságban fogok meghalni a többi most élő embertársammal együtt. A tudósok is csak találgatnak és ez inkább már hit kérdés és nem tudomány! Isten részecskéje? Dehát mindent amit látunk az ISTEN részecskéje és bennünk is van ISTEN egy szikrája. Sok idő kell még ahhoz hogy ISTEN ezernyi titkát a tudósok matematikai alapon alátámasszák. Ne csak nézzél, hanem láss is! -
jamborl #87 viszont ter es vakuum van es ott eri el a feny a maximalis sebesseget.
mas kozegben kisebb a sebessege.
a teret egy homogen kozegnek fogjuk fel ahol a feny terjedhet akkor es ebben a legoptimalisabb helyen eri el maximalis sebesseget.
ha lenne hely ahol nem lenne az amit mi ternek nevezunk talan ott atlepheti a sebesseghatarat. de arra a kozegre mar nem lenne valoszinu ervenyesek azok az elmeltetk amiket felallitottunk ezert ertelmet fogja veszteni a sebesseg az energia es minden fogalom amit "raeroltettunk " a vilagunk megertesere.
eppen ezert probaljak a hurellmeletet kidolgozni hogy le lehessen irni a qunatum fizikat egy egyseg "egyenletbe", ami a teret egy homogen energia "mezonek?" lehet felfogni es a feny ebben csak a neki megengedett szabalyok szerint mozoghat.
nincs minek vitatkozni miert nem repul gyorsabban a ko amit kidobok a fenysebesseggel szaguldo vonatbol menetiranynak megegyezo iranyba, a ko nem fog gyorsabban repulni mint a feny. hogy miert? csak! monjda aki nem tudja megmagyarazni. ugy mint ahogy en sem.
segitsen valaki ha nem jol irtam.... -
egyén #86 Minden relatív. A fény sebessége a közvetítő közegtől függ.
A sebesség eléréséhez a közegellenállást kell leküzdeni.
Pl. hangsebesség vízben.
Mert az űrben mi a regisztrációs viszonyítási vagy bármilyen pont? Ugye pont Einstein mondta hogy éter az aztán nincs, ezzel el is puffogtatta a viszonyítási pontot ennek ellenére azt mondja a fénysebesség határsebesség. Na ez azért nem kicsi ellentmondás.
Na ebben tévedet.
-
roliika #85 "Ha eistein azt mondja akkor az úgy is van" dejó neki.
"Tesla sose mondott olyat hogy nem nő meg" de mondott tessék életrajzot olvasni tesla.hu."Amúgy is egy másik kor." Pedig nem.
Hát azért én nem azt mondanám hogy több milliószorosra nőtt a tömege mert a nagy f...nőtt...a mozgási energiája maximum de az meg nem tömeg. A tömegnek van tömegvonzása, ennek ebben a formában meg nem nagyobb.
Na egyszerű, gondolj bele. Van ez a hülye gyerekjáték a búgócsiga, végülis giroszkóp. Képzelj el egy olyan giroszkópot ami csak egy gyűrű.
Jó gyorsan pörgessük meg és állítsuk mérlegre...lehetőleg legyen ólomból a giroszkóp.
Nyah...a gyűrű gyorsul elvileg nagyobb tömege lesz,ezt a mérlegen kéne látni...tartok attól, hogy nem látszik.
-
#84
csak azt az energiat kell szamolnod, ami nem a gyorsitasra ment, vagyis az energia 1ik resze tenylegesen gyorsitja a reszecsket, a masik resze alakul at omegge.. a kovetkezo gyorsito szakasznak mar ezt a nehezebb tomeget kell gyorsitania.. -
who am I 7 #83 Jön a Vákúm meg a Szavasembeeerrr...
Kíváncsi leszek móka mikiék mit alkotnak ebből..szerintem szurkoljunk együtt, h ne legyen feketelyuk..vagy ha lesz is pici, akkor ne terjedjen, csak el"pukkanjon" loál
-
Epikurosz #82 persze van még a mozgási E is = mcc/2 -
Epikurosz #81 bocs, 2 Tev helyett 7 TeV -
Epikurosz #80 na, számoljunk:
2 TeV = E = mcc
=> m = 2 TeV / cc = 2x10'12 / 3x10'10 = 200/3 = kb. 60 [kiló?] -
szivar #79 De ha nincs, akkor meg mi a lótúróval lehet detektálni? Mert ha nem lehet még elméletileg sem érzékelni, akkor olyan mint ha nem is lenne... Bármilyen rövid hulámhosszú mianevéről is légyen szó. Feltéve ha létezik az ilyen izé... -
Epikurosz #78 "fotonfúró bekapcsolva" -
#77
Rolikát melyik elmegyógyintézetből szabadították? És miért?
Ha eistein azt mondja akkor az úgy is van, Tesla sose mondott olyat hogy nem nő meg. Amúgy is egy másik kor.
Épp ezaz,hogy az a 7 TeV energia adja meg a részecskék tömegét és amivel felgyorsítják a részecskét 0,999999991 c re.
Ha a híres e=mc^2 képlettel átszámolod a 7 TeV energiát tömmeggé, megkapod hogy közelítőleg mennyivel nőtt meg a részecskék tömege.
A saját nyugalmi tömegének valószínűleg a több ezer, vagy milliószorosára.
Fizika órán tanítják.
-
#76
...szvsz nincs minimalis hullamhossz, hiszen az elektromagneses sugarzasnak bizonyos vonatkozasokban csak reszecsketulajdonsaga van es a foton fizikailag nem jarja be a szinuszhullamzas utjat.. -
Epikurosz #75 megint egy hülye időparadoxonos film a tv2-n. -
szivar #74 Mivel nincs kitüntetett hely - hála a relativitáselméletnek, így nem tudod megmondani hogy egy adott tárgy c+ v. c- halad. Te csak azt tudod elaszondani, amit látsz. Amely látványt többnyire a fotonok közvetítenek - bárhonnan nézzük is a dolgot.
Ezen okfejtéssel kapcsolatban nem azt akarom mondani hogy lehetséges, csak azt hogy nem tudni - de nincs 100% kizárva. Mert amit mekkjósolt a rel. elm. azt a saját korlátai||szabályai miatt nem lehet megcáfolni. -
szivar #73 Viszont max. csak c-vel tudod elvégezni a méricskét. Amennyiben meg nem akarsz méricskélni, úgy mi a francért mész te autópályán 160E km/s sebességgel? Meg amúgy is, honnan a francból nézed te az eseményt? :D Ezt azért nem árt tundi - a végeredmény szempontjából... -
NKing #72 Nodemostan azt mondják itt, hogy a fénysebesség egy másik testhez viszonyítva... De ha vesszük az ütköztetést az LHC-ben, akkor alap fizika szerint a frontális ütközés ugyanazt eredményezi, mintha egy nyaláb ütközne egy álló testnek majdnem 2x-es fénysebességgel. Akkor így relatívan a két nyaláb sebessége nem nagyobb, mint a fényé?
Nomeg úgy tudom, hogy fénysebesség azért határsebesség, mert azon a sebességen már csak hullámként mozoghat bármi is. Ahhoz pedig 0 tömeg kell... elvileg. De nagyon nem vagyok otthon ezekben, valaki okítson ki:D -
szivar #71 http://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-hossz -
#70
wikipedia
ha nem bizol a wikipen meg par ezer helyen le van irva, legeloszor azt hiszem Einstein irta le kidolgozott elmelettel alatamasztva a Specialis Relativitas Elmeleteben. -
#69
nem méricskélek semmivel sem. csak gondolkodok :) az autópályához rögzített vonatkoztatási rendszerben egyik kocsi sem lépi át c-t. viszont ha az egyikhez rögzítem, akkor már a másik átlépi.
vagy egy másik fejtörést okozó dolog (vagyis nekem fejtörést okoz):
vegyünk egy tükröt. elvileg jön egy csomó foton a tükör felé, meg van egy csomó foton, ami pont szembe halad az érkezőkkel. ha ráülök az egyik fotonra, akkor 2c-vel jönnek szembe a többiek elvileg, de a fényt elvleg bármihez viszonyítjuk, az mindig c-vel halad. namostakkor hogy...? -
szivar #68 Öööö. A mai tudásunk szerint. Meg nem lehet. Ez már mintha lezajlott volna egyszer-kétszer... De meghajlok a tudásod előtt ha... Hol vagyon az kifejtve hogy c-nél nagyobb sebességgel nem kavarhat semmi sem az égvilágon?