227
  • TVelvet
    #1
    szájenszfikcsőn mi? pff :)
  • JL666
    #2
    ÉN MÁR A FEKETELYUKBÓL ÍROK, MENEKÜLJETEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
  • karcsi
    #3
    majtha mekintula prodonutkosztetes csag akorlez fegetetjuk eszt mintenki tuggya majt akorrohokj mikora forumba nemtucc beirni semit mera naty tomekvonszas mijat felse tutot emelnia rejzolos keszetet akormajt rohokhecc itijota de asse tucc majt mer a fegetejuk nemcsaka fenytnyeli el hanema hankot is esakor majt nemtucc rohokni
  • Epikurosz
    #4
    Mondd nyugodtan: Jujj!!!
  • akyyy
    #5
    Mondd félve: Jajj!!!
  • rotaboy
    #6
    Arra lennék kíváncsi menyivel nőt meg a tömege a részecskéknek a nagy száguldás során?
  • Nonix
    #7
    Semennyivel.
  • roliika
    #8
    Arra énis. Ugye Eistein mondá vala, hogy fénysebesség felé közelítve megnő a test tömege.

    Namost Tesla(igen pont ő megint) azt mondta hogy kizárt.

    Mert ha így lenne akkor a semmiből lehetne csinálni energiát. Hogyan? Hát ha ledobunk egy tárgyat, mire földet ér, megnőne az energiája. Kicsivel de megnőne...jópofa mi? 1000 000* leejtem és már maga lesz a halálsugár. :D mert ugye E=m*c négyzet így a tömeg ha megnő akkor úgyis marad...ha meg nem akkor hova adja le?

    Amúgy mind meghaluuuunk! :D
  • bardocz
    #9
    Ütközzenek máá,és legyen róla cikk,mert kíváncsi vagyok :c
  • roliika
    #10
    Ja és csak ez az Eisteini gondolat zárja ki a fénysebesség túllépését és az ennél gyorsabb részecskéket, más a világon semmi(jó egy kupac számítás még dehát pfff számolni sokféleképpen lehet...)!
  • JL666
    #11
    elgurult a gyógyszer öcsém?!
  • sbela
    #12
    ja a papírra olyan számítást írok amilyet csak akarok.

    amúgy, ha egy tárgyat sokszor leejtek akkor valóban megnő az energiája, és
    halálsugár lessz belőle, CSAK azt nem szabad hagyni, hogy két lesejtés között
    lelassuljon, mert akkor a lassulás emészti fel az eddig kismértékben felhalmozott
    energiát...
  • Palinko
    #13
    szerintem még nyugodtan aludhatsz egy párat :)
  • rotaboy
    #14
    vannak fénynél gyorsabb dolgok, sőt a fény is fénysebességgel közlekedik, csak tudtommal ezeknek csak energiájuk van és tömegük nincs, viszont a protonnak pontosan tudjuk a tömegét, ha jól tudom ki is lehet számolni, csak arra voltam kíváncsi, hogy valaki nálam okosabb ki is számolja.
    Egyébként erre azért lennék kíváncsi, mert tudtommal nem az ütközés hatására jöhet létre feketéjük, hanem a felgyorsított részecske tömegnövekedésének hatására, mert a lentebb említett úr azt mondta hogy a fénysebesére felgyorsított tömeggel rendelkező anyag tömege végtelen nagyra nő, ami ugye magával hozza a tömegvonzás növekedését is.
  • roliika
    #15
    És a lassulás során hova vész az energia? Mert ha azt mondod, hogy hővé alakul, vagy a tárgyat formálja át kis mértékben az nem igaz, mert ebben az esetben az a gravitáció műve és nem azé hogy megnőtt volna a test energiája.

    Másrészt...ah az űrben gyorsítok 10 000 000* egy bármit, annak a végén akkor iszonyat energiájának kéne lennie de nem attól hogy bele fektettem energiát és lökdöstem hanem csak úgy mert gondolt egyet és megnőtt a tömege. Ez itt a gond.

    Tehát ha egy labdát feldobok és az még gyorsul akkor elvileg nagyobb a tömege mint amennyi volt...nade a holtponton fönt egy pillanatra megáll akkor a plusz tömeg elveszik....na de könyörgöm, hova???
  • rotaboy
    #16
    mármint a sebesség és az eredeti tömegből a megnövekedett tömegét
  • sweech
    #17
    :SD_A
  • Yutani
    #18
    Érdekes dolog ez a sebesség és tömegnövekedés. Józan paraszti ésszel nézve nem növekedhet a tömege valaminek, ha nő a sebessége. Lesz neki egy mozgási energiája, de attól még a test ugyanannyi részecskéből áll, mint amikor elindult. És mivel ugyanannyi a benne lévő részecskék száma, azaz nem változik, akkor elvileg a tömege sem változhat, mivel a tömegét a testet alkotó részecskék összessége adja.

    Persze ez biztos nem így van, de én hirtelen erre jutottam.
  • Montanosz
    #19
    tralliánok most jót vihognak rajtunk a Laxon galaxisban, ők ezt már 2000 évvel ezelőtt megcsinálták...
  • Palinko
    #20
    hát józan paraszti vekkerrel az sem felfogható, hogy ha valami gyorsabban megy, lassabban múllik az idő, hát ez van...
  • roliika
    #21
    Juj valamit megkell osztanom most jutott eszembe.

    Emberek! Az einsteini elmélet baromi jó ám! A szellemekre ad magyarázatot! :D

    Merthogy, gondolok 1-et nekiállok futni kicsit mert jön a busz...ekkor megnő a tömegem. Baromi kicsit csak de elvileg megnő(szerintem nem de ez más kérdés)..aztán felszállok a buszra és a felszedett tömeg huss leadódik.

    Azaz rólam levált egy minimális x tömeg ami végülis teljes egészében én vagyok csak ő még fut tovább, nem állhat meg mert a végén elfogy. :D Kicsi a tömege ezért sokan szellemként azonosítják. :DDD Kopi rájt.
  • Epikurosz
    #22
    "ha meg nem akkor hova adja le?"

    Annak, akitől kölcsönvette: az őt vonzó másik testnek. Min keresztül? A gravitációs mezőn keresztül.
  • roliika
    #23
    Ne tessék viccelődni. Az űrhajó lassít a puszta űrben fékező rakétákkal , körülötte egyforma távolságra van 4 bolygó, kinek adja le és hogy? Az egyik csak a baj hajtóművet kapja meg másik meg a fúvókáét?

    Háh meg gravitációs mező...először tudni kéne van-e olyan hogy gravitron...meg hogy? Részecskék plusz tömege nekiáll spontán áramlani?

    Jajj van egy jó sztorim hogy a szakavatottak egy része mennyire nincs képben.

    Középsuliban kérdeztem tanárnénitől, hogy ha egy bolygó felrobban akkor a gravitációs vonzása eloszlik. A kérdés, hogy ha 1 fényév távolságban van akkor mikor fogjuk érezni, milyen gyorsan terjed a megszűnést jelző úgymond gravitációs hullám.

    A válasz erre az volt hogy 47Km/h-val jön sokára ér ide. Teccikérteni.
  • assdf
    #24
    Nekem igazából az a kedvenc sztorym, hogyha hirtelen eltünne a nap, akkor ugye ezt ~8 perc múlva vennék észre mert akkor ér ide a fény.
    Na de ez azt is jelenté hogy föld még 8 percig keringene vajon a nagy semmi körül, vagy egyből elrepülne a picsába? (mindkettő érdekes dolgokat feltételez)
  • Caro
    #25
    A tömeg nem koordináta-rendszer független dolog, nem is lehet így kezelni. Ha van egy almád egy űrhajón, ami fél fénysebességgel megy a Földöz képest, azt te az űrhajón ugyanolyan tömegűnek fogod mérni, mintha a Földön mérted volna (eltekintve attól, hogy a Föld gravitációja is okoz tömegváltozást).
    Ez a koordináta rendszerek ekvivalenciájából következik.
    De a tömegváltozásnak más vonzata is van, pl. hogy az atommagok nehezebbek, mint az őket alkotó protonok és neutronok külön-külön, mert a kötési energia felszabadult.
  • roliika
    #26
    Értem én csak akkor még az alap feltevés mindíg nem világos..miért ne lehetne a fénynél gyorsabban menni?

    Mert az űrben mi a regisztrációs viszonyítási vagy bármilyen pont? Ugye pont Einstein mondta hogy éter az aztán nincs, ezzel el is puffogtatta a viszonyítási pontot ennek ellenére azt mondja a fénysebesség határsebesség. Na ez azért nem kicsi ellentmondás.
  • Caro
    #27
    A kérdés hogy mit jelent az, hogy "eltűnne a Nap". Anyag eltűnni nem tud, legfeljebb áramlani egyik helyről a másikra, de ez már időigényes folyamat.
    Ha ilyen megtörténne, akkor viszont igen, 8 percig a Föld továbbra is keringne, utána meg az aktuális sebessége irányába haladna tovább.
    Ha egy távoli csillag felrobban, azt is csak annyi idő múlva tudjuk meg, amennyi ideig tart, hogy a fénye ideérjen, és a gravitációs hatása is csak akkor ér el minket.
  • torcipepe
    #28
    Einstein bácsi nem csak az E=m*c^2-et találta ki, van neki egy másik képlete is, meg lehet találni bármely középiskolás négyjegyű függvénytáblázatban. az alapján számolgattunk olyanokat, hogy 120 kilós haverom 200km/h-ra gyorsítjuk, mennyivel nő a tömege. már nem emlékszem az értékre, de olyan kicsi tömeg jött ki, hogy még a levegőből a testére lerakódó pornak is nagyobb lenne a tömege. szóval a busz után 15-18km/h-val döcögő egyén tömegnövekedése kiszámításához szerezzen be egy pontosabb számológépet, mint ami a windowsban alapból van, különben 0-t (vagy hibaüzenetet) fog kapni eredményül.
  • kisgabo
    #29
    a villanyszámlájukat nem fizetném, az biztos.

    valami baró fúziós reaktor kéne má...
  • Caro
    #30
    Nem ellentmondás, a lényeg, hogy teszem azt téged ér fény különféle forrásokból. Tegyük fel, hogy a különböző források sebessége is különböző. Te ezektől a forrásoktól távol valahogyan meg akarod mérni a fény sebességét. Mindegyik forrásból jövő fény sebességét megméred, azt fogod tapasztalni, hogy függetlenül, hogy melyik forrásból jön a fény, mindegyik azonos sebességgel halad.
    Ha elindulsz valamerre, és mozgás közben is méréseket végzel, akkor is fénysebességet mérsz.
    Ezek eddig kísérleti tények, szóval ezekkel nem érdemes vitatkozni :)
    Ha nem lenne határsebesség, akkor lennénk bajban, mert az viszont azt jelentené, hogy létezik egy kitüntetett koordináta rendszer (ez lenne az éter). Ilyen viszont szerencsére nincs. A trükk, hogy így egy kicsit bonyolultabbá válik az áttérés a különböző koordináta-rendszerek között, viszont mindegyik egyenértékű lesz.
  • rotaboy
    #31
    Ha egy bolygó "felrobban" (mert ugye a bolygók csak úgy legjobb tudomásunk szerint nem szoktak felrobbanni) a tömegvonzása nem szűnik meg mert a tömegét alkotó anyag teljes egészébe szétszórja az űrben, tehát nem válik semmivé a tömege. Nem ott lesz ahol volt, nem koncentrálódik az eredeti helyére. A gravitációnak nem tudjuk hogy van e lökés hulláma. Mérni sem tudjuk a térhatását, csak a tömegvonzását. Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végéből is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévő tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhető bármilyen messze. Csak hát mint tudod az általunk ismert legkisebb erő a tömegvonzás, nagyságrendekkel kisebb mint bármelyik más ismert erőhatás. Viszont cserébe bármekkora távolságba ugyan akkora erővel hat. Tudom elég hihetetlen és ellentmondásosnak tűnik, de ez azért elég jól bizonyítva van.
  • roliika
    #32
    Tehát számolási TRÜKKEL mondják azt hogy az űrben bár nincs fix koordináta, mégis határsebesség a fénysebesség. Nem szép dolog.

    És mi van ha csak az információnak van egy általunk érzékelhető sebessége de csak akkor ha a tárgy rendelkezik tömeggel vagy energiával?

    Na meg a másik..honnét tudod, hogy 50 millió km-t nem-e 0,1s alatt tette meg és a hátralévő 2 centit 10 s alatt?
  • roliika
    #33
    Én is így gondoltam ezt...csak a 47km-h vicces volt kicsit. :D

    Na de várj csak. Ha van 2 antennám, és a tömegét megnövelem pár elektronnal és egymásra hangolom, akkor a tömegnövekedést egymáson azonnal tudják regisztrálni?
  • rotaboy
    #34
    Természetesen. De mint mondtam a gravitáció a legkisebb általunk ismert erő. És a térhatását és annak változását közvetlenül nem tudjuk még érzékelni. Ha kifejlesztesz egy ilyen eszközt egyrészt Nobel díjat kapsz, másrészt megoldod a hosszútáv kommunikáció és a valósidejű érzékelés problémáját örökre.
  • NEXUS6
    #35
    Minmeghaluunk!!!;))

    Ja ez már volt!
  • Caro
    #36
    Ellenkezőleg.
    Van egy K és egy K' koordináta rendszered, K-ban K' az x tengely mentén w sebességgel mozog.
    Megkeresik azt a transzformációt, ami teljesíti a következő feltételeket:
    A K'-ben K -w-vel mozog.
    A fénysebesség azonos mindkét rendszerben. (kísérleti tény)
    Ha w-t kicserélem -w-re, akkor inverz transzformációt kapok.

    Az egyetlen lineáris transzformáció, ami ezeket tudja, az a Lorentz-transzformáció.
  • Caro
    #37
    "Na meg a másik..honnét tudod, hogy 50 millió km-t nem-e 0,1s alatt tette meg és a hátralévő 2 centit 10 s alatt?"
    Mert nincs semmi olyan jelenség, ami erre utalna.
  • roliika
    #38
    Tudom tanultam én is de ez csalás akkor is. :D Ez olyan mintha ezt mondanád hogy az eper az alma. És a hasonlóságokat felsorolnád. Vagy az epret át almásítanád..ha már matek... :D Egy képlettel a kört is lehet négyszögként számolni. Mondom számolni sokféleképpen lehet. Környezetfüggő teljesen.

    "Mert nincs semmi olyan jelenség, ami erre utalna. " Őő persze...amíg nem volt szokol rádiónk hiába is próbáltuk volna belehallgatni a Petőfi adásába.

    Egy Teslás megjegyzés ismét...mikor rádio távirányítású kishajót tesztelt egy tavacskán, a kor "eszei" sorban ugráltak be a tóba keresték a huzalokat. A természetben sokminden nem egyértelműen utal arra hogy létezik.
  • rotaboy
    #39
    Szerintem ugyan semmi sem utal erre, de neked két kis patád van meg két kis szarvad.
  • jamborl
    #40
    Az urben hatarsebesseg a fenysebesseg azoknak a dolgoknak aminek van tomeguk. Ez sajnos igy volt, van es lesz (egyelore).

    "Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végéből is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévő tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhető bármilyen messze"

    En ilyenrol nem hallottam (de nem is vagyok annyira jaratos a temaban, de furcsa azert nekem ez az allitas, ezert elnest kerek mindenkitol a tudatlansagomert). Lehet hogy hat rank a vilag barmely pontjabol de nem hiszem ugy mint a kozvetlen mellttunk levo targy, ezt ketlem. Szerintem van terjedesi "gorbeje".

    A gravitacios mezot ugy kell elkepzelni mint egy puha-puha agyikot amiben van egy vasgomb belesuppedve. A "sima" agynemu a ter, a golyo pedig mondjuk egy napocska, a fold pedig egy masik kisebb golyocskanak kell elkepzelni ami kering egy palyan a szelehez kozel a nagyobb golyo korul. Ez is belesupped az agynemube mint a masik golyo a nap. De mivel kisebb a tomege ezert kevesbe "gorbiti" a teret.

    Na marmost ha a npocska egyszeruen megszunne letezni mondjuk hirtelen kikapnank innen akkor mint eltudjatok kepzelni hullamok lakulnaknak ki mivel kiszedjujk az o "besuppedesebol".
    Az elso hullam erne el minket 8 perc mulva, gondolom a legnagyobb ekkor a foldecske mar nem azon a megszokott palyan mozogna mint eddig haenm a lokes hatasara leterne az "inercialis"(most lehet megint hulyeseget irtam) leterne a palyajarol. Utana jonne a masik hullam mint a vizbe hajitott ko eseteben. De annak mar gyengebb lenne az intenzitasa.
    ....
    Nem szabad a Newtoni fizikat osszekeverni a Quantum mechanikaval. Ez az egyik nagy baj a legtobb emberrel (velem is persze) hogy nem tudjuk egyelore felfogni ezeket a torvenyeket, megfelelo alalpok nelkul.

    Mert az ember a megfigyeleseibol merit elete soran, de nem tudsz megfigyelni egy electront ehogy kering az atommag korul, mert az lehet mindenhol, csak azt tudjuk mi az energiaszintje.

    Elnezesta laikussagomert..

    minden jot;)