Várakozáson felül kezdett az LHC
← ElőzőOldal 5 / 5
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#27
A kérdés hogy mit jelent az, hogy "eltûnne a Nap". Anyag eltûnni nem tud, legfeljebb áramlani egyik helyrõl a másikra, de ez már idõigényes folyamat.
Ha ilyen megtörténne, akkor viszont igen, 8 percig a Föld továbbra is keringne, utána meg az aktuális sebessége irányába haladna tovább.
Ha egy távoli csillag felrobban, azt is csak annyi idõ múlva tudjuk meg, amennyi ideig tart, hogy a fénye ideérjen, és a gravitációs hatása is csak akkor ér el minket.
Ha ilyen megtörténne, akkor viszont igen, 8 percig a Föld továbbra is keringne, utána meg az aktuális sebessége irányába haladna tovább.
Ha egy távoli csillag felrobban, azt is csak annyi idõ múlva tudjuk meg, amennyi ideig tart, hogy a fénye ideérjen, és a gravitációs hatása is csak akkor ér el minket.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#26
Értem én csak akkor még az alap feltevés mindíg nem világos..miért ne lehetne a fénynél gyorsabban menni?
Mert az ûrben mi a regisztrációs viszonyítási vagy bármilyen pont? Ugye pont Einstein mondta hogy éter az aztán nincs, ezzel el is puffogtatta a viszonyítási pontot ennek ellenére azt mondja a fénysebesség határsebesség. Na ez azért nem kicsi ellentmondás.
Mert az ûrben mi a regisztrációs viszonyítási vagy bármilyen pont? Ugye pont Einstein mondta hogy éter az aztán nincs, ezzel el is puffogtatta a viszonyítási pontot ennek ellenére azt mondja a fénysebesség határsebesség. Na ez azért nem kicsi ellentmondás.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#25
A tömeg nem koordináta-rendszer független dolog, nem is lehet így kezelni. Ha van egy almád egy ûrhajón, ami fél fénysebességgel megy a Földöz képest, azt te az ûrhajón ugyanolyan tömegûnek fogod mérni, mintha a Földön mérted volna (eltekintve attól, hogy a Föld gravitációja is okoz tömegváltozást).
Ez a koordináta rendszerek ekvivalenciájából következik.
De a tömegváltozásnak más vonzata is van, pl. hogy az atommagok nehezebbek, mint az õket alkotó protonok és neutronok külön-külön, mert a kötési energia felszabadult.
Ez a koordináta rendszerek ekvivalenciájából következik.
De a tömegváltozásnak más vonzata is van, pl. hogy az atommagok nehezebbek, mint az õket alkotó protonok és neutronok külön-külön, mert a kötési energia felszabadult.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#24
Nekem igazából az a kedvenc sztorym, hogyha hirtelen eltünne a nap, akkor ugye ezt ~8 perc múlva vennék észre mert akkor ér ide a fény.
Na de ez azt is jelenté hogy föld még 8 percig keringene vajon a nagy semmi körül, vagy egybõl elrepülne a picsába? (mindkettõ érdekes dolgokat feltételez)
Na de ez azt is jelenté hogy föld még 8 percig keringene vajon a nagy semmi körül, vagy egybõl elrepülne a picsába? (mindkettõ érdekes dolgokat feltételez)
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#23
Ne tessék viccelõdni. Az ûrhajó lassít a puszta ûrben fékezõ rakétákkal , körülötte egyforma távolságra van 4 bolygó, kinek adja le és hogy? Az egyik csak a baj hajtómûvet kapja meg másik meg a fúvókáét?
Háh meg gravitációs mezõ...elõször tudni kéne van-e olyan hogy gravitron...meg hogy? Részecskék plusz tömege nekiáll spontán áramlani?
Jajj van egy jó sztorim hogy a szakavatottak egy része mennyire nincs képben.
Középsuliban kérdeztem tanárnénitõl, hogy ha egy bolygó felrobban akkor a gravitációs vonzása eloszlik. A kérdés, hogy ha 1 fényév távolságban van akkor mikor fogjuk érezni, milyen gyorsan terjed a megszûnést jelzõ úgymond gravitációs hullám.
A válasz erre az volt hogy 47Km/h-val jön sokára ér ide. Teccikérteni.
Háh meg gravitációs mezõ...elõször tudni kéne van-e olyan hogy gravitron...meg hogy? Részecskék plusz tömege nekiáll spontán áramlani?
Jajj van egy jó sztorim hogy a szakavatottak egy része mennyire nincs képben.
Középsuliban kérdeztem tanárnénitõl, hogy ha egy bolygó felrobban akkor a gravitációs vonzása eloszlik. A kérdés, hogy ha 1 fényév távolságban van akkor mikor fogjuk érezni, milyen gyorsan terjed a megszûnést jelzõ úgymond gravitációs hullám.
A válasz erre az volt hogy 47Km/h-val jön sokára ér ide. Teccikérteni.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#22
"ha meg nem akkor hova adja le?"
Annak, akitõl kölcsönvette: az õt vonzó másik testnek. Min keresztül? A gravitációs mezõn keresztül.
Annak, akitõl kölcsönvette: az õt vonzó másik testnek. Min keresztül? A gravitációs mezõn keresztül.
Kara kánként folytatom tanításom.
#21
Juj valamit megkell osztanom most jutott eszembe.
Emberek! Az einsteini elmélet baromi jó ám! A szellemekre ad magyarázatot! 😄
Merthogy, gondolok 1-et nekiállok futni kicsit mert jön a busz...ekkor megnõ a tömegem. Baromi kicsit csak de elvileg megnõ(szerintem nem de ez más kérdés)..aztán felszállok a buszra és a felszedett tömeg huss leadódik.
Azaz rólam levált egy minimális x tömeg ami végülis teljes egészében én vagyok csak õ még fut tovább, nem állhat meg mert a végén elfogy. 😄 Kicsi a tömege ezért sokan szellemként azonosítják. 😄DD Kopi rájt.
Emberek! Az einsteini elmélet baromi jó ám! A szellemekre ad magyarázatot! 😄
Merthogy, gondolok 1-et nekiállok futni kicsit mert jön a busz...ekkor megnõ a tömegem. Baromi kicsit csak de elvileg megnõ(szerintem nem de ez más kérdés)..aztán felszállok a buszra és a felszedett tömeg huss leadódik.
Azaz rólam levált egy minimális x tömeg ami végülis teljes egészében én vagyok csak õ még fut tovább, nem állhat meg mert a végén elfogy. 😄 Kicsi a tömege ezért sokan szellemként azonosítják. 😄DD Kopi rájt.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#20
hát józan paraszti vekkerrel az sem felfogható, hogy ha valami gyorsabban megy, lassabban múllik az idõ, hát ez van...
#19
tralliánok most jót vihognak rajtunk a Laxon galaxisban, õk ezt már 2000 évvel ezelõtt megcsinálták...
http://www.kompletta.hu/ http://yanet.hu/
#18
Érdekes dolog ez a sebesség és tömegnövekedés. Józan paraszti ésszel nézve nem növekedhet a tömege valaminek, ha nõ a sebessége. Lesz neki egy mozgási energiája, de attól még a test ugyanannyi részecskébõl áll, mint amikor elindult. És mivel ugyanannyi a benne lévõ részecskék száma, azaz nem változik, akkor elvileg a tömege sem változhat, mivel a tömegét a testet alkotó részecskék összessége adja.
Persze ez biztos nem így van, de én hirtelen erre jutottam. <#zavart2>
Persze ez biztos nem így van, de én hirtelen erre jutottam. <#zavart2>
Nothing to say
#17
:SD_A
#16
mármint a sebesség és az eredeti tömegbõl a megnövekedett tömegét
#15
És a lassulás során hova vész az energia? Mert ha azt mondod, hogy hõvé alakul, vagy a tárgyat formálja át kis mértékben az nem igaz, mert ebben az esetben az a gravitáció mûve és nem azé hogy megnõtt volna a test energiája.
Másrészt...ah az ûrben gyorsítok 10 000 000* egy bármit, annak a végén akkor iszonyat energiájának kéne lennie de nem attól hogy bele fektettem energiát és lökdöstem hanem csak úgy mert gondolt egyet és megnõtt a tömege. Ez itt a gond.
Tehát ha egy labdát feldobok és az még gyorsul akkor elvileg nagyobb a tömege mint amennyi volt...nade a holtponton fönt egy pillanatra megáll akkor a plusz tömeg elveszik....na de könyörgöm, hova???
Másrészt...ah az ûrben gyorsítok 10 000 000* egy bármit, annak a végén akkor iszonyat energiájának kéne lennie de nem attól hogy bele fektettem energiát és lökdöstem hanem csak úgy mert gondolt egyet és megnõtt a tömege. Ez itt a gond.
Tehát ha egy labdát feldobok és az még gyorsul akkor elvileg nagyobb a tömege mint amennyi volt...nade a holtponton fönt egy pillanatra megáll akkor a plusz tömeg elveszik....na de könyörgöm, hova???
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#14
vannak fénynél gyorsabb dolgok, sõt a fény is fénysebességgel közlekedik, csak tudtommal ezeknek csak energiájuk van és tömegük nincs, viszont a protonnak pontosan tudjuk a tömegét, ha jól tudom ki is lehet számolni, csak arra voltam kíváncsi, hogy valaki nálam okosabb ki is számolja.
Egyébként erre azért lennék kíváncsi, mert tudtommal nem az ütközés hatására jöhet létre feketéjük, hanem a felgyorsított részecske tömegnövekedésének hatására, mert a lentebb említett úr azt mondta hogy a fénysebesére felgyorsított tömeggel rendelkezõ anyag tömege végtelen nagyra nõ, ami ugye magával hozza a tömegvonzás növekedését is.
Egyébként erre azért lennék kíváncsi, mert tudtommal nem az ütközés hatására jöhet létre feketéjük, hanem a felgyorsított részecske tömegnövekedésének hatására, mert a lentebb említett úr azt mondta hogy a fénysebesére felgyorsított tömeggel rendelkezõ anyag tömege végtelen nagyra nõ, ami ugye magával hozza a tömegvonzás növekedését is.
#13
szerintem még nyugodtan aludhatsz egy párat 😊
#12
ja a papírra olyan számítást írok amilyet csak akarok.
amúgy, ha egy tárgyat sokszor leejtek akkor valóban megnõ az energiája, és
halálsugár lessz belõle, CSAK azt nem szabad hagyni, hogy két lesejtés között
lelassuljon, mert akkor a lassulás emészti fel az eddig kismértékben felhalmozott
energiát...
amúgy, ha egy tárgyat sokszor leejtek akkor valóban megnõ az energiája, és
halálsugár lessz belõle, CSAK azt nem szabad hagyni, hogy két lesejtés között
lelassuljon, mert akkor a lassulás emészti fel az eddig kismértékben felhalmozott
energiát...
#11
elgurult a gyógyszer öcsém?!
#10
Ja és csak ez az Eisteini gondolat zárja ki a fénysebesség túllépését és az ennél gyorsabb részecskéket, más a világon semmi(jó egy kupac számítás még dehát pfff számolni sokféleképpen lehet...)!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#9
Ütközzenek máá,és legyen róla cikk,mert kíváncsi vagyok :c
#8
Arra énis. Ugye Eistein mondá vala, hogy fénysebesség felé közelítve megnõ a test tömege.
Namost Tesla(igen pont õ megint) azt mondta hogy kizárt.
Mert ha így lenne akkor a semmibõl lehetne csinálni energiát. Hogyan? Hát ha ledobunk egy tárgyat, mire földet ér, megnõne az energiája. Kicsivel de megnõne...jópofa mi? 1000 000* leejtem és már maga lesz a halálsugár. 😄 mert ugye E=m*c négyzet így a tömeg ha megnõ akkor úgyis marad...ha meg nem akkor hova adja le?
Amúgy mind meghaluuuunk! 😄
Namost Tesla(igen pont õ megint) azt mondta hogy kizárt.
Mert ha így lenne akkor a semmibõl lehetne csinálni energiát. Hogyan? Hát ha ledobunk egy tárgyat, mire földet ér, megnõne az energiája. Kicsivel de megnõne...jópofa mi? 1000 000* leejtem és már maga lesz a halálsugár. 😄 mert ugye E=m*c négyzet így a tömeg ha megnõ akkor úgyis marad...ha meg nem akkor hova adja le?
Amúgy mind meghaluuuunk! 😄
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#7
Semennyivel.
#6
Arra lennék kíváncsi menyivel nõt meg a tömege a részecskéknek a nagy száguldás során?
#5
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
Kara kánként folytatom tanításom.
#3
majtha mekintula prodonutkosztetes csag akorlez fegetetjuk eszt mintenki tuggya majt akorrohokj mikora forumba nemtucc beirni semit mera naty tomekvonszas mijat felse tutot emelnia rejzolos keszetet akormajt rohokhecc itijota de asse tucc majt mer a fegetejuk nemcsaka fenytnyeli el hanema hankot is esakor majt nemtucc rohokni
menvatyok senkineka masotik nikkje csakis karcsi vatyog asz etyetlen ercsetek ma mek vekre hanyzor kel mek elmontanom fazlamak
#2
ÉN MÁR A FEKETELYUKBÓL ÍROK, MENEKÜLJETEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
#1
szájenszfikcsõn mi? pff 😊
← ElőzőOldal 5 / 5