227
-
#67
szvsz nincs minimalis hullamhossz, hiszen az elektromagneses sugarzasnak bizonyos vonatkozasokban csak reszecsketulajdonsaga van es a foton fizikailag nem jarja be a szinuszhullamzas utjat.. viszont az energiara van minimum, az pedig a kvantum.
Annal kisebb energiaju feny nem letezik. Az energia alapvetoen forditottan aranyos a hullamhosszra. -
szivar #66 S mivel méred meg az egymáshoz viszonyított sebességüket? Végül is mindegy. A külső megfigyelő számára akkor is csak 160000km/s sebességgel fognak közlekedni és nem lépik át a fénysebességet. De ha benne ül a méricskélőman vmelyik kocsiban, akkor is csak a "helyi" fénysebességgel tud információt szerezni a dolgokról. Így semmilyen nézőpontból nem tűnhet a sebesség c felettinek. Legfeljebb lesz némi doppler effektus, oszt' ennyi. -
#65
hulyeseget irsz, mai tudasunk szerint nem erhetjuk el nyugalmi tommeggel rendelkezo testtel a fenysebesseget es nem is haladhatjuk meg, ha latszik akarki szamara, ha nem. -
#64
Minel tobb energiat fektetunk be egy nyugalmi tomeggel rendelkezo test gyorsitasaba, annal inkabb no a tomege.. vagyis a befektetett energia annal tobb resze alakul at tomegge, minel jobban megkozeliti a feny sebesseget.
Ha vegtelensok energiat fektetnenk a gyorsitasaba, akkor erne el a fenysebesseget es a tomege is vegtelen nagy lenne.. az ideje az objektumnak megallna kivulrol nezve, es a haladasi iranyban vegtelenre nyulna meg.
Ezt a szingularitast jelenlegi ismereteink szerint nem lehet elerni.
-
haxoror #63 ![]()
-
#62
mivan akkor, ha egy autópályán egymással szembe halad ké autó egyenként 160000km/s sebességgel? akkor ugye az egymáshoz viszonyított sebességük 320000km/s, de ez nem leetséges, mert ugye a fénysebességet nem lépjük át... :O -
#61
Velünk ezt a tömegnövekedési dolgot azzal magyarázták fifikaórán, hogy régebben a részecskegyorsítókban el akartak érni marhanagy sebességeket, de nem sikerült, mert egyszercsak az a fránya részecske nem ott volt, ahol kellett volna lennie a számítások alapján, hanem egy kicsit hátrébb. Tehát a gyorsításra befektetett energia nem volt elég, holott elvileg annak kellett volna lennie. És erre mondták nekünk azt, hogy ez csak úgy lehetséges, hogy megnövekedett a részecske tömege, mert ugye nagyobb tömeg gyorsításához több energia köll. -
szivar #60
Nesze vazze...
http://www.semmi.hu/
-
nagylzs #59 Tök jó hogy az emberek olyan dolgokat próbálnak itt megmagyarázni amit a fizikusok több oldalnyi egyenlettel írnak le. :-)
De ha már itt tartunk teszek rá én is egy lapáttal.
A nem teljesen értett négyes pontra a válasz a lorentz transzformáció. Nem szabad elfelejteni hogy a sebesség az vektoriális. Tehát akármilyen pontból szemlélve, a beérkező fény sebessége c, de az iránya változik. Ha a fény forrása a szemlélőhöz képest mozog, akkor a (mozgó) észlelési pontban a fény hullámhossza csökken vagy növekszik. (doppler eltolódás)
Javítsatok ki, de ha jól tudom akkor a kvantumfizikában van olyan hogy "legkisebb távolság". A távolság is egységekben csökken, és van egy "legkisebb" egység. Itt az agyrém kérdés: elindul egy fénysugár olyan hullámhosszal, ami pont ezzel a legkisebb távolsággal egyezik meg. Ezzel szemben mozogva, hogyan lehet észlelni ezt a fényt? A hullámhossza nem csökkenhet, mert nincs kisebb hullámhossz. Akkor mi fog történni? :-p
-
szivar #58 "4. a fénysebesség nem túlléphető. Tehát a világegyetemben található bármely test bármely másik testhez viszonyított sebessége nem lehet több, mint c."
4. A világegyetemben található bármely test bármely másik testhez viszonyított sebessége nem tűnik nagyobbnak mint a c. A gyakorlat szerint esélytelen elérni a c-t nyugalmi tömeggel rendelkező részecske számára... Viszont a fénysebességnél gyorsabb mozgás lehetőségének tagadásáról szó sem vala.
Ezen szavak szvsz nem azt jelentik hogy ilyen állat márpedig nincs, csak azt hogy nem látszik az állatja... :) -
#57
ezt jó volt tudnom, köszi -
Epikurosz #56 roliika, már megválaszolták a kérdéseid, de összefoglalom, mert hanem legközelebb megint megkérdezed:
1. ha szétrobban egy égitest, a gravitációja nem vész el, hanem szétoszlik a robbanáskor keletkező kisebb darabkákra. (pipa)
2. a gravitációs hatás fénysebességgel terjed (pipa)
3. a fénysebességet más, a világegyetemben található testekhez viszonyítva mérjük, nem a nemlétező éterhez viszonyítjuk
4. a fénysebesség nem túlléphető. Tehát a világegyetemben található bármely test bármely másik testhez viszonyított sebessége nem lehet több, mint c. (Mondjuk, ezt én sem értem, de biztos az okosok valamilyen koordináta rendszeres trükkel meg tudják magyarázni).
5. (...extra.....) -
#55
http://hasthelargehadroncolliderdestroyedtheworldyet.com -
Legendary #54 Hi,
Szerintem az a gondod, hogy nem vagy tisztában a tömeg jelentésével. A tömeg sem más, mint az energia egy megjelenési formálya. Úgy képzeld el ezt a tömeg-sebesség párost, mint két tartályt amelyikbe vicet pumpálunk. az egyikbe kis csövön (sebesség) a másikba nagyobb csövön, de ezen van egy szelep, amely a víz nyomására enged (tömeg). Minnél nagyobb energiát fektetünk bele a víz pumpálásába, annál nagyobb nyomással fog folyni a tartályokba, és fokozatosan egyre több víz fog menni a szeleppel zárt tartályba (tömeg). Valahogy így van a tömeg-sebesség is, kis energia befektetéssel inkább a sebesség növekszik, de ahogy egyre nő a befektetet energi úgy tolódik az át a tömeg növelésébe a sebesség helyett.
Bocsi, kicsit hülye példa, de most hirtelen ez jutott eszembe. :) -
mcganyol #53 jelenleg semmiféle általunk ismert elméleti akadálya nincs annak, hogy valami fénysebességnél gyorsabban haladjon. ezt egy dologból feltételezzük csak, hogy jelenlegi ismereteink szerint egy test sebességét megváltoztatni csak a gyorsításnak nevezett fizikai jelenséggel lehet.
HA van olyan fizikai jelenség, amivel nyugalmi tömeggel rendelkező testet v0-ról v1 sebességűvé lehet tenni, úgy hogy az közben nem haladt v2 sebességgel, ahol v0<v2<v1, akkor a fénysebesség átléphető (képletesebben szólva átugorható).
a gravitációs hatás természetesen fénysebességgel terjed. (azaz 8percig a Földről semmilyen módon nem érzekelhetnénk a Nap "eltünését")
Jelenleg egyetlen általunk ismert jelenség tűnik úgy, hogy gyorsabban továbbít információt, mint a fény, ez pedig a spin kvantumszám változás, ún. kvantum-párokban. de ebben a témában nem vagyok otthon, ezt kifejti majd valaki aki ért hozzá, mielött a téveszméimmel traktálom itt a népet, mint sokan mások. -
jamborl #52 Tavol van az emberiseg attol hogy nagy eroket szabaditson fel!!!
Az osember csak szikrakat csiholt... es hol volt o meg a villamhoz kepest...
Mostmar tudunk villamot csiholni.... de hol vagyunk meg a nap melegetol...
Ha majd tudunk napot letrehozni elgondolkodunk hogy miert is ne lenne jo meleget csinalni... de mint ahogy most nem ilyedunk meg a szikaratol es nem tartunk toel ugyanugy nem fogunk tartani a nap melegetol sem....
AAz ember nem hulye, esszel megaldott leny, a tarsadalom a buta, es a tomeg, de az egyen nem ...
szerintem -
roliika #51 Most tökmind1 honnét nézzük...ha kívülről az sem kerek. Mert miért nőne meg a tömege. Honnét? Hogy?
Ha csak nekem tűnik úgy hogy megnő a tömege az nem jelenti azt hogy valóban meg is nő...nemde? Kanál is a vízbe dugva eltörve látszik mégsem törött. -
bandee1 #50 Istent keresik a tudományban, s mikor megtalálják, megpróbálnak Istent játszani. Akkor lesz végünk.
Ha megismerik a NAGY BUMM keletkezésének körülményeit, azaz, hogy hogyan "jött létre" -inkább hogyan teremtették- a VIlágegyetemet, nos akkor tudni fogják, hogyan kell azt elpusztítani, esetleg újakat létrehozni. Ez maga a végtelen hatalom, esetleges új dimenziók, ismeretlen világok létrehozását jelenti.
Nagyon veszélyes dolgok ezek, mert nem ismerjük őket, és nem tudjuk mit szabadítunk el. Szerintem hatalmas erőket, amikkel nem szabad játszadozni, de mi most éppen ezt tesszük.
EZ HIBA!
-
gkalcso #49 Biztos, hogy tényleg arra építették, mint amit mondanak? Mert tele van nagy érzékenységű detektorokkal, meg baromi nagy energiát pumpálnak bele. Lehet árnyékolás, vagy valami lehallgató is. -
roliika #48 :) Amit mondtál az a lendület megmaradás, és impulzus kiszámítás. :) Vagy olyasmi. -
jamborl #47 egy test tomegerol csak akkor tudunk beszelni, ha egy kulso szemleleo szemszogebol tekintjuk. Ha benne vagyunk az urhajoba es az az urhajo jo nagy sebesseggel szaguld akkor nem lesz nehezebb az alma az asztalon amit mar lert az elozo kollega:), hanem csak az urhajon kivul levok szamara, vagyis a kornyezetere gyakorolt tomeg.
Han ekimesz egy kocsival a falnak (oke mondtam hogy ne hasonlitgassuk a dolgokat a Newton bacsieval, de..) a mozgasi energia E=(m*v^2)/2 ha jol emlekszek, az mar regen volt mikor tanultam. A lebnyeg hogy fugg a tomegtol (m) es a sebessegtol.
De ez a keplet nem fejti ki hogy nem lehet nagyobb egy bizonyos sebessegnel...
Erre van a masik az Einstein-e... -
#46
Csak ezek nem szétválaszthatóak matematikailag. Tehát, ha az idő dilatáció igaz, akkor a tömeggel kacsolatos állítás is marad. Én legalábbis így tudom. -
roliika #45 Nem a relativitást...hanem ezt a tömegnövekedési dolgot nem tudom abszorválni. Hát hogy minden relatív az tök relatív. :D -
szivar #44 Szvsz az e=mc2 képlettel nem vagy kibékülve. Azért nem lehet egy részecskét fénysebességre gyorsítani, mert ahhoz végtelen mennyiségű energia szükségeltetne - jelen álláspont szerint. Ezért is adják meg jelenleg a részecskék sebességét elektronvolban, mert izé... A 0.99999999999999999998 és a 0.999999999999999999998 között m/secben kifejezve elhanyagolható a különbség, de a részecske által hordozott energiáról ez nem elmondható. Csak megközelítik a fénysebességet - el nem érik azt. Nem árt nem elfelejteni.
Viszont azt mintha nem mondta Einstein bátyó hogy fénysebesség felett nem haladhat semmi sem, csak azt hogy fénysebességgel nem mehet... -
jamborl #43 ha letoltom a helyes idot a "zatomorarol" a neten keresztul az mennyire pontos? hany szerveren megy keresztul vajon? azt levonjak a vegso idobol, amit megkapok, vagyis a kesest? :)) -
jamborl #42 OFF
Tesla szerintem a maga koraban kicsit hasonlit Urigellerhez, csak neki volt esze is hozza. -
#41
Rollika most a relativitás törvényeit tartja hamisnak? Mert a GPS holdak atomóráinál van reletivisztikus hatás miatti korrekció... -
jamborl #40 Az urben hatarsebesseg a fenysebesseg azoknak a dolgoknak aminek van tomeguk. Ez sajnos igy volt, van es lesz (egyelore).
"Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végéből is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévő tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhető bármilyen messze"
En ilyenrol nem hallottam (de nem is vagyok annyira jaratos a temaban, de furcsa azert nekem ez az allitas, ezert elnest kerek mindenkitol a tudatlansagomert). Lehet hogy hat rank a vilag barmely pontjabol de nem hiszem ugy mint a kozvetlen mellttunk levo targy, ezt ketlem. Szerintem van terjedesi "gorbeje".
A gravitacios mezot ugy kell elkepzelni mint egy puha-puha agyikot amiben van egy vasgomb belesuppedve. A "sima" agynemu a ter, a golyo pedig mondjuk egy napocska, a fold pedig egy masik kisebb golyocskanak kell elkepzelni ami kering egy palyan a szelehez kozel a nagyobb golyo korul. Ez is belesupped az agynemube mint a masik golyo a nap. De mivel kisebb a tomege ezert kevesbe "gorbiti" a teret.
Na marmost ha a npocska egyszeruen megszunne letezni mondjuk hirtelen kikapnank innen akkor mint eltudjatok kepzelni hullamok lakulnaknak ki mivel kiszedjujk az o "besuppedesebol".
Az elso hullam erne el minket 8 perc mulva, gondolom a legnagyobb ekkor a foldecske mar nem azon a megszokott palyan mozogna mint eddig haenm a lokes hatasara leterne az "inercialis"(most lehet megint hulyeseget irtam) leterne a palyajarol. Utana jonne a masik hullam mint a vizbe hajitott ko eseteben. De annak mar gyengebb lenne az intenzitasa.
....
Nem szabad a Newtoni fizikat osszekeverni a Quantum mechanikaval. Ez az egyik nagy baj a legtobb emberrel (velem is persze) hogy nem tudjuk egyelore felfogni ezeket a torvenyeket, megfelelo alalpok nelkul.
Mert az ember a megfigyeleseibol merit elete soran, de nem tudsz megfigyelni egy electront ehogy kering az atommag korul, mert az lehet mindenhol, csak azt tudjuk mi az energiaszintje.
Elnezesta laikussagomert..
minden jot;) -
rotaboy #39 Szerintem ugyan semmi sem utal erre, de neked két kis patád van meg két kis szarvad. 
-
roliika #38 Tudom tanultam én is de ez csalás akkor is. :D Ez olyan mintha ezt mondanád hogy az eper az alma. És a hasonlóságokat felsorolnád. Vagy az epret át almásítanád..ha már matek... :D Egy képlettel a kört is lehet négyszögként számolni. Mondom számolni sokféleképpen lehet. Környezetfüggő teljesen.
"Mert nincs semmi olyan jelenség, ami erre utalna. " Őő persze...amíg nem volt szokol rádiónk hiába is próbáltuk volna belehallgatni a Petőfi adásába.
Egy Teslás megjegyzés ismét...mikor rádio távirányítású kishajót tesztelt egy tavacskán, a kor "eszei" sorban ugráltak be a tóba keresték a huzalokat. A természetben sokminden nem egyértelműen utal arra hogy létezik. -
Caro #37 "Na meg a másik..honnét tudod, hogy 50 millió km-t nem-e 0,1s alatt tette meg és a hátralévő 2 centit 10 s alatt?"
Mert nincs semmi olyan jelenség, ami erre utalna. -
Caro #36 Ellenkezőleg.
Van egy K és egy K' koordináta rendszered, K-ban K' az x tengely mentén w sebességgel mozog.
Megkeresik azt a transzformációt, ami teljesíti a következő feltételeket:
A K'-ben K -w-vel mozog.
A fénysebesség azonos mindkét rendszerben. (kísérleti tény)
Ha w-t kicserélem -w-re, akkor inverz transzformációt kapok.
Az egyetlen lineáris transzformáció, ami ezeket tudja, az a Lorentz-transzformáció. -
#35
Minmeghaluunk!!!;))
Ja ez már volt! -
rotaboy #34 Természetesen. De mint mondtam a gravitáció a legkisebb általunk ismert erő. És a térhatását és annak változását közvetlenül nem tudjuk még érzékelni. Ha kifejlesztesz egy ilyen eszközt egyrészt Nobel díjat kapsz, másrészt megoldod a hosszútáv kommunikáció és a valósidejű érzékelés problémáját örökre. -
roliika #33 Én is így gondoltam ezt...csak a 47km-h vicces volt kicsit. :D
Na de várj csak. Ha van 2 antennám, és a tömegét megnövelem pár elektronnal és egymásra hangolom, akkor a tömegnövekedést egymáson azonnal tudják regisztrálni? -
roliika #32 Tehát számolási TRÜKKEL mondják azt hogy az űrben bár nincs fix koordináta, mégis határsebesség a fénysebesség. Nem szép dolog.
És mi van ha csak az információnak van egy általunk érzékelhető sebessége de csak akkor ha a tárgy rendelkezik tömeggel vagy energiával?
Na meg a másik..honnét tudod, hogy 50 millió km-t nem-e 0,1s alatt tette meg és a hátralévő 2 centit 10 s alatt? -
rotaboy #31 Ha egy bolygó "felrobban" (mert ugye a bolygók csak úgy legjobb tudomásunk szerint nem szoktak felrobbanni) a tömegvonzása nem szűnik meg mert a tömegét alkotó anyag teljes egészébe szétszórja az űrben, tehát nem válik semmivé a tömege. Nem ott lesz ahol volt, nem koncentrálódik az eredeti helyére. A gravitációnak nem tudjuk hogy van e lökés hulláma. Mérni sem tudjuk a térhatását, csak a tömegvonzását. Legjobb tudomásunk szerint a gravitáció a világ legtávolabbi végéből is pont ugyanúgy hat ránk mint a közvetlen mellettünk lévő tárgy és nincs terjedési sebessége, hanem minden változás azonnal érzékelhető bármilyen messze. Csak hát mint tudod az általunk ismert legkisebb erő a tömegvonzás, nagyságrendekkel kisebb mint bármelyik más ismert erőhatás. Viszont cserébe bármekkora távolságba ugyan akkora erővel hat. Tudom elég hihetetlen és ellentmondásosnak tűnik, de ez azért elég jól bizonyítva van. -
Caro #30 Nem ellentmondás, a lényeg, hogy teszem azt téged ér fény különféle forrásokból. Tegyük fel, hogy a különböző források sebessége is különböző. Te ezektől a forrásoktól távol valahogyan meg akarod mérni a fény sebességét. Mindegyik forrásból jövő fény sebességét megméred, azt fogod tapasztalni, hogy függetlenül, hogy melyik forrásból jön a fény, mindegyik azonos sebességgel halad.
Ha elindulsz valamerre, és mozgás közben is méréseket végzel, akkor is fénysebességet mérsz.
Ezek eddig kísérleti tények, szóval ezekkel nem érdemes vitatkozni :)
Ha nem lenne határsebesség, akkor lennénk bajban, mert az viszont azt jelentené, hogy létezik egy kitüntetett koordináta rendszer (ez lenne az éter). Ilyen viszont szerencsére nincs. A trükk, hogy így egy kicsit bonyolultabbá válik az áttérés a különböző koordináta-rendszerek között, viszont mindegyik egyenértékű lesz. -
#29
a villanyszámlájukat nem fizetném, az biztos.
valami baró fúziós reaktor kéne má... -
torcipepe #28 Einstein bácsi nem csak az E=m*c^2-et találta ki, van neki egy másik képlete is, meg lehet találni bármely középiskolás négyjegyű függvénytáblázatban. az alapján számolgattunk olyanokat, hogy 120 kilós haverom 200km/h-ra gyorsítjuk, mennyivel nő a tömege. már nem emlékszem az értékre, de olyan kicsi tömeg jött ki, hogy még a levegőből a testére lerakódó pornak is nagyobb lenne a tömege. szóval a busz után 15-18km/h-val döcögő egyén tömegnövekedése kiszámításához szerezzen be egy pontosabb számológépet, mint ami a windowsban alapból van, különben 0-t (vagy hibaüzenetet) fog kapni eredményül.
