227
-
uwu #147 Egy brazil kozmológusnak (nevét elfelejtettem, és nem taálom) van egy elmélete miszerint a fénysebesség nem állandó, hanem változik, csak nagyon lassan és még nam volt idő észrevenni, de attól még határsebesség. Ezzel a feltételezéssel aztán jókora galiba keletkezik mindenben, sajnos ennyiben ki is merül az infóm a témában. Ha valaki többet tud erről, kíváncsi lennék... -
#146
LOáL!
Ez nem hit kerdese, vazze. Jelenlegi ismereteink szerint ez ugy mukodik mint a relativitas elmeletekben, nem pedig mashogy. Eleddig nem tudtak megcafolni, sot tobbnyire bizonyitva van. Einstein a Vilagegyetem (nem)tagulasan kivul mindent eltalalt.
Az 1ik legosszerakottabb, legkidolgozottabb es logikusabb elmelet, aminek lassan minden 1es reszet tapasztalat igazolja, viszont kompatibilissa kell tenni nehany dolgot a kvantummechanikaval..
Az elmelet olyan mint anno Newton torvenyei. :) Vagyis persze lehet h hibas, de arra nem egy sg-forumozo fog rajonni aki nincs tisztaban az elmelet alapjaival sem, hanem valszeg erre szakosodott professzorok akik egesz eletukben ezt tanulmanyozzak.
"semmi konkret bizonyitekom nincs ra" ..neked mitol lenne ra? Neked arra sincs konkret bizonyitekod h az atommagban proton van.. v a sziberiai tigris kihalo felben van. Ebben is ketelkedsz? Az egy dolog h ki miben hisz, ok.
En pl inkabb hiszek a logikanak, a tudosoknak es az altalam ismert okos embereknek v az altaluk irt konyveknek, az altalam szelektalt forrasbol szarmazo infoknak mint egy ketes szektavezernek, egy osi dogmanak, egy Ufomagazinban megjelent fenykepnek v egy forumozonak, aki cafol vmit de nem tudja pontosan h mit.. -
rotaboy #145 Ha jól emlékszem 8. osztályban tanultuk fénytanból, úgy nevezték, hogy fénytörés. -
rotaboy #144 Tudomásom szerint a fénysebesség állandó, de a foton sebessége függ a közegtől. Tehát a foton sebességét lehet befolyásolni de a fényét nem. Ez azért van mert a fény nem egyenlő a fotonnal, hanem a foton a fény egyik megjelenési formálya vagy jellemzője, de ezt pontosan nem tudom. -
#143
No meg is van - Charles H. Duell nevéhez fűződik. -
rotaboy #142 Többek között ezen részecskék megtalálására hozták létre ezt a monstrumot.
-
rotaboy #141 Ez csak csupa feltételezés, néhány teória magyarázatára. Még nem tudjuk, hogy van-e egyáltalán olyan hogy graviton. Azt meg pláne nem hogy mik a jellemzői. Néhány modell igazolásához kell hogy létezzen, és az általad felvázolt módon kell viselkednie, de ezek a modellek nem bizonyítottak és nem véglegesek. -
#140
a fenysebeseget lassitani viszont lehet, kulonbozo kozegekkel, akar nehany m/s-ra is. -
lordofchaos #139 Egy korábbi cikkben írták hogy a kalibrálás miatt megállítják az anyagcsomagot a kollimátoroknál hogy beállítsák a pontos irányt és azt nem tudják még hogy mennyi ideig fog tartani mire minden kollimátort beállítanak. Ez tartott most potom 55 percig. -
lordofchaos #138 Én úgy tudom a gravitációs hatást közvetítő graviton a fénysebesség négyzetével terjed (c^2) csupasz állapotban. Ha információt hordoz, mint fény (foton) akkor lassul fénysebességre. -
Beepitettember #137 Ahaaa köszi. -
rotaboy #136 Legalábbis ez volt a cikk író szándéka. -
rotaboy #135 Mer nem azt írja a cikk, hogy 55 perc alatt tesz egy kört a részecske a 27 km-es gyűrűben, hanem hogy 55 percig tartott úgy bekalibrálni a vezető elektromágneseket, hogy a részecske sugár ne essen szét, vagy ütközzön a gyorsító falának mielőtt megtesz egy kőrt a gyorsítóban. -
#134
"Inkább azt magyarázd meg amikor egy hires fizikus a századelőn azt nyilatkozta hogy már minden felfedeztek amit lehetett és már legfejlebb csak apróbb simitgatások vannak hátra.."
Ezt nem fizikus állította, hanem egy new york-i hivatalnok. -
Beepitettember #133 A cikkben ez áll:
"A fény sebességének 99,9998%-ával száguldó sugarak"
"Az első teljes kört 10 óra 25 perckor sikerült megtenniük a 27 kilométeres alagútban,"
"csupán 55 percet vett igénybe a sugár körbevezetése a teljes szakaszon,"
A fény sebessége: 299 796 km/s
Valaki magyarázza el legyenszives... Mert az adatok ismeretében valami nemstimmel. A közel fénysebességgel közlekedő sugárnak mért kellett 55 perc, hogy körbeérjen?
-
#132
"Vagy esetleg azt amikor azt hitték hogy x sebességnél nagyobb sebesség esetén az ember meghal mert nem birja (és ez az x olyan 40-50 volt, konkrétan az autozás hőskora)."
Ezeket nem tudósok állították. Ezt csak hasóbl mondták. Nem adtak semmiféle elméleti legvezetés arra, hogy ez miért lehet igaz. Nem kell vele foglalkozni. Mellesleg a vasút kapcsán volt ez...
----
"Inkább azt magyarázd meg amikor egy hires fizikus a századelőn azt nyilatkozta hogy már minden felfedeztek amit lehetett és már legfejlebb csak apróbb simitgatások vannak hátra..."
Szimplán hülye volt és nagyképű. Nem az a tudós aki az állítja, hanem az akit a tudományos közösség annak tart.
----
A dongós (poszméhhel is szokták mondani) példa azért nem igaz, mert a dongó tud epülni ugyebár. Az, hogy az arodinamikai modellek olyaok, hogy a problémát nem képesek leírni az már más tészta. A modell a szar nem a világ. Soha nem hallottam olyanról aki numerikusan vizsgálta volna a kérdést (műszakilag semmi értelme). Márpedig numerikus szimulációk nélkül ez nem megoldható matematikailag. A dongó teste tele van apró szőrőkkel nem ami még deformálódik is nem? Na annak akkora létpékben aerodinamikai modellezése finoman szólva húzós. És akkor mozog a szárnya, az is rugalmas, deformálódik. Stb. Szóval ez egy ól hangzó közmondás 0 valóságtartalommal. Áramlástechnikusként végeztem, szóval tudom miről beszélek. -
Adenoma #131 annyira jó volt olvasni a sok józan parasztos ember írását az elején, hogy el is ment tőle a kedvem. Az a baj srácok, hogy a józanságotokat elhagytátok, és csak a parasztság része maradt fenn. -
assdf #130 Inkább azt magyarázd meg amikor egy hires fizikus a századelőn azt nyilatkozta hogy már minden felfedeztek amit lehetett és már legfejlebb csak apróbb simitgatások vannak hátra...
Vagy esetleg azt amikor azt hitték hogy x sebességnél nagyobb sebesség esetén az ember meghal mert nem birja (és ez az x olyan 40-50 volt, konkrétan az autozás hőskora).
És sorolhatnám még, kezdve az ókortól hogy a "tudósok" mennyi mindent hittek és gondoltak amikről aztán kiderült hogy hülyeség. -
uwu #129 tudom
119 -
#128
"Vagy ez is csak egy olyan mint hogy a dongó nem tud repülni"
Az idióta közmondásra gondolsz ami azt mondja, hogy az aerodinamika törvényei szerint... Kár, hogy hülye és nem igaz az sem. Elmagyarázzam? -
Epikurosz #127 na, ne.
Vidd fel a mérleged az űrbe, és tégy rá egy aszteroidát. Nem fog az neked mérni semmit. -
rotaboy #126 Legjobb tudomásom szerint a tömeget nem tudjuk, még a mai napig sem közvetlenül mérni, csak a sújt. Pont azért mert a tömegvonzás a végtelenbe hat és megzavarja a mérés eredményét. Ezért számításokkal határozzák meg a tömeget mindig. -
assdf #125 Azt is irták az ujságok hogy united airlines összeomlott... :) -
Epikurosz #124 Na, ezen jót röhögtem.
Azt írja az index, hogy Indiában az emberek rettentően aggódnak, hogy az európai tudósok világvégét okoznak. Százszorosára nőtt a templomba járók száma, egy kiscsaj meg öngyilkos lett.
Bezzeg, amikor atombombákkal kísérleteznek azok a mucsaiak, akkor nem aggódnak... -
bvalek2 #123 Húha, nehogy valaki az én definícióimat mondja matekvizsgán, mert kivágják, csak próbáltam elég szerencsétlenül megfogalmazni a lényeget, amit itt most nekünk fontos. -
bvalek2 #122 Lokálisan azért nem lehet a fénysebességet átlépni, mert a téridő pszeudo-Riemann sokaság. Ez nem a dimenziószámmal van összefüggésben, hanem azzal, hogy a téridőbeli távolságok lehetnek pozitívak, negatívak, és nullák, ezért a téridő nem Hausdorff felület. Ezek matematikai definíciók, nincs rájuk egyszerűbb szó sajnos, nézzetek utána, megpróbáltam a saját szavaimmal egy mondatban leírni őket:
Pszeudo-Riemann térben lehetséges két különböző pont között nulla, vagy negatív távolság, a téridő ilyen.
http://en.wikipedia.org/wiki/Pseudo-Riemannian_manifold
Hausdorff térben minden pontot egyértelműen megkülönböztet egy másik ponttól mért távolsága, ez a téridőben nem igaz.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hausdorff_space
A relativitáselmélet megértését nem az nehezíti leginkább, hogy 4 dimenzióban kell gondolkodni, hanem az, hogy a téridő nem hausdorffi. Annyira beleivódott a gondolkodásunkba a hausdorff tér, mint az ovodásokéba, hogy minden lefelé esik. Azért nehéz nekünk elképzelni az abszolút vonatkoztatási rendszer nélküli általános határsebességet, amiért az ovodásoknak nehéz elképzelni, hogy az ausztrálok fejjel lefelé vannak, és mégsem esnek le. -
uwu #121 Picsába, van rugós 2 karú mérleg is skálával, olyan mint a 80-as években volt minden élelmiszerboltban. -
assdf #120 "A fénysebességet lokális koordinátarendszerben nem lehet túllépni"
Erre mondtam én a váras példát. 2D-ben nem tudsz átmenni a falon, 3D-ben meg át tudsz felette repülni :)
Igazából erre a kedvenc ötletem az, hogy mi van ha a fénysebességet ugyan nem lehet átlépni, csakhogy nem mindenhol ugyanannyi a fénysebesség? Olyan ez hogy én nem tudok felemelni egy 1 tonnás autót. kivéve ha ahol vagyok ott nincs súly... -
uwu #119 A kétkarú mérleg nem mér semmit. A méréshez kiegészítő műveletek szükségesek.
Csak összehasonlíthatod 2 tárgy súlyát, mivel adott helyen g ugyanannyi szokott lenni, ezért a tömegét is. -
bvalek2 #118 Ugyan már, nem kell kijátszani a relativitáselméletet. Az Alcubierre-elv teljesen a relativitás keretei között működik, és az elmélet szerint messze túl lehet lépni vele a fénysebességet. A meggörbített téridő minden egyes pontjában lokálisan továbbra sem lehet túllépni a fénysebességet, de maga a buborék mégis szuperlumináris sebességgel mozog.
http://en.wikipedia.org/wiki/Alcubierre_drive
![]()
-
Soundmaker #117 lol a gyűrű miért lenne súlyosabb????? A proton részecskét gyorsítják annak fog nőni a tömege, nem a gyorsító rendszernek... és pont itt látszik mekkora létesítmény energia és idő kell hogy egyetlen részecskét fénysebességhez közeli tartományba gyorsítsunk. A fénysebességet nem elérni kell hanem kiváltani. Csak a relativitás elmélet kijátszásával fogunk tudni gyorsabban utazni a fénynél. Ehhez a Téridő megértésére és alakíthatóságára van szükség. DE egyenlőre egy LHC méretű gyorsító kell EGYETLEN részecske fénysebességre való gyorsításához!!! Szóval messze vagyunk még a fénysebesség túllépésétől... -
bvalek2 #116 A fénysebességet lokális koordinátarendszerben nem lehet túllépni. Globálisan viszont más a helyzet, például a általunk látható Univerzum határa tőlünk 47 milliárd fényévre van, és a fénysebesség 3,2-szeresével távolodik tőlünk. De ha az Univerzumban bárhol mérjük a fénysebességet, mindig 299792458 m/s-t kapunk, függetlenül a saját sebességünktől.
Ezeknek a látszólagos ellentmondásoknak a kulcsa a téridő szerkezetének a megértése. Kicsit olyan ez, mint amikor az óvodában először hallunk róla, hogy a Föld gömbölyű. Hogy hogy fejjel lefelé vannak az emberek Ausztráliában? Miért nem esnek le a semmibe? Einstein volt a modern Kolumbusz, szerintem minden művelt embernek tanulmányoznia kellene a relativitáselméletet, legalább az ismeretterjesztő könyvek szintjén. -
assdf #115 Vagy ez is csak egy olyan mint hogy a dongó nem tud repülni :)
Én személy szerint nem hiszem hogy a fénynél ne lehetne gyorsabban menni, semmi konkrét bizonyitékom nincs rá, egyszerüen csak itt van a fene nagy világegyetümnk ahol több milliárd fényév is csak lópikula, és nehezemre tart elhinni hogy ebben a "végtelen" térben pont egy ilyen kis lóf@sz sebesség ne lenne túlléphető.
Inkább csak azt hiszem hogy jelenlegi tudásunk alapján nem lehet, de ez pont olyan mint ahogy a középkorban nem tudtak elfoglalni egy várat csak ha betörték az "áthatolhatatlan" falat. Ma meg már elég ha megkerülöd a falat, kicsit fölérepülsz aztán bedobsz pár bombát. 2D helyett 3D-ben minden sokkal egyszerübb. Talán ez is ilyen. -
bvalek2 #114 A kétkarú mérleg tömeget mér. -
Epikurosz #113 "a gyűrű gyorsul elvileg nagyobb tömege lesz,ezt a mérlegen kéne látni."
Help!!!!
A mérleg súúúúlyt mér!!!!!! -
ulrik #112 Biztos izgi dolog lehet annak, aki vágja, miről van szó, és mit akarnak ebből kihozni, de lássuk be ez nem ma lesz:)
Viszont a következő 20 évet hogy fogjuk túlélni, arról nincs szó, arra kéne feccölni kis lovét meg pár 100e tudóst, tudom foglalkoznak azzal is, de kb. úgy mint a férfi ember a halálán: el kéne menni orvoshoz...
Én attól félek, hogy az emberiség sose fog kitörni innen, mert lehet, hogy értelmes lény, de még egyénre levetítve is tudjuk sokszor mit kéne csinálni, mi lenne a helyes, hogy jobb legyen az életünk és nem tudjuk megtenni a lépést, mért gondoljuk, hogy akkor a társadalmak képesek lesznek rá, ez a legnagyobb gond szerintem, amin az emberiségnek át kell lépnie, és akkor nincsenek határok előtte.
-
Soundmaker #111 Persze a fénysebesség lehet hogy sokkal gyorsabb mint hisszük, csak a világunkban érzékelhető tartományát nevezzük fénysebességnek... -
Soundmaker #110 A fénysebességet elérni olyan mintha felhőből akarnánk betont önteni, megoldható csak kell egy eljárás amivel átalakítható... -
Soundmaker #109 Az baj sokan összekeverik a fénysebességet a mozgási energiával. A fénysebesség egy hullámtermészetű energiaforma ami konstans állandó és ami a legfontosabb NINCS TÖMEGE!. A mozgási energia viszont tömeghez kapcsolódik, ezért összeadható megváltoztatható alakítható a befektetett energia vagy tömeg függvényében. Ezt a fénysebességgel nem lehet eljátszani, mint ahogy sem a gravitációt,sem az időt nem tudjuk befolyásolni a fénysebességet mint állandót sem tudjuk piszkálni... -
L3zl13 #108 A nyugalmi tömeg nem változik a sebesség függvényében.
A relativisztikus tömeg változik. De azt meg nem az a dolog, amiről általánosban tanultad, hogy a Holdon is ugyanannyi, hiába kissebb a gravitáció. Annak a definíciójába bőven belefér, hogy növekedjen.
A leejtős halálcsillagoddal kapcsolatban:
Ahhoz, hogy le tudd ejteni, először fel kell vinni. Eközben nagyságrendekkel több energiát fektetsz be, mint amennyivel a tömegnövekedéssel kapsz. És igen. Mikor leesik, megáll, és ezt az energiát leadja a környezetének Hő és egyéb formában.
Ha az űrben megy egy űrhajó, akkor minek adja le az extra energiát? Ha elhalad a bolygó mellett, akkor semminek. Ha lelassít, megáll, akkor a lassításhoz használt módszeren (propulzió, légköri fékezés...) keresztül adja le a környezetnek az energiát.
