mcganyol#92
irgalmas ég!
ne haragudjatok már, de hogy lehet ennyi hülyeséget összeirogatni?
nem szégyen ha nem ismered a relativitás elméletet, nézz utána. kb annyi időből amíg ide bebüfögöd a marhaságokat a két 160.000 m/s -al egymás felé haladó autóról, meg ha szembe mennek nyílván összeadódik a sebességük, akár el is olvashatnád, h valójában mit észlelnek a résztvevők a különböző inercia rendszerekben.
lusták vagytok utánanézni és szent meggyőződéssel állítjátok, hogy akkor senki sem érti, sőt kitaláció az egész.
"miert nem repul gyorsabban a ko amit kidobok a fenysebesseggel szaguldo vonatbol menetiranynak megegyezo iranyba, a ko nem fog gyorsabban repulni mint a feny. hogy miert? csak! monjda aki nem tudja megmagyarazni. ugy mint ahogy en sem."
szóval alap, amit fel kéne fogni, hogy a vonat NEM haladhat fénysebességgel.
remélem ez megvan. haladjon mondjuk 0,1 m/s-al lassabban, mint a fény.
A, a vonat mellől szemléljük az eseményeket:
a fénysebességnél egy nagyon picit lassabban haladó vonatból valaki kidobja a követ előre felé. a kő borzalmas lassan előzi a vonatot, de az is fénysebesség alatt halad. mondjuk az 0,01m/s-al a fénysebességnél lassabban.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
B, a vonatról nézzük az eseményeket.
a sebességünket a sínhez képest c-1 m/s -nak mérjük. ekkor jamborl kidob egy követ 15m/s-os sebességgel a vonatból. a kő szépen megy előre felé 15m/s-al hozzánk képest.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
C, a kő szemszögéből szemléljük a dolgot.
a vonattól 15m/s sebességgel, távolodunk. eközben a sínhez viszonyított sebességünk 0,01 m/s -al kisebb mint a fénysebesség.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
ja és hogy hogyan lehet hogy nem adódnak össze a sebességek? úgy hogy a sebesség a megtett út és az idő hányadosa. azt kéne belátni, hogy az idő ezekben a rendszerekben különböző módon telik! azaz annak aki a sín mellől nézi az eseményeket annak az "órája sokkal gyorsabban jár", mint annak aki a vonaton ül, vagy a kövön (mellesleg nekik sem egyformán telik az idő, de 15m/s különbségnél ez nem lesz jelentős). tehát mindenki a megfelelő sebességeket mérte, csak nem ugyanannyi idő telt el náluk. ezért mérnek különböző rendszerekben ugyan annak a testnek más sebességet.
ugyanez áll az autókra is. akárkinek a szemszögéből is nézed HOZZÁ KÉPEST senki nem halad gyorsabban c-nél. ha az út szélén állok, akkor úgy mérem, hogy egymás felé 320k m/s-el haladnak. de hozzánk képest senki nem megy gyorsabban a fénynél. ha pedig az egyik autóban ülünk, akkor a másik autó közeledését is fénysebesség alattinak mérjük! - és nem azért mert nem látjuk, mivel gyorsabban jön mint a fény, ahogy itt azt valami nagyokos írta - hanem pusztán azért mert számunkra lassabban telik az idő, mint annak aki az út szélén áll. én az út szélén nagyon frankón lemérem és kiszámolom, hogy ők 320ezer m/s-el közelednek egymás felé. az egyik autóból meg trafipaxolom a másikat és fog adni (mondjuk) 290ezer m/s-ot. és minden műszerünk tökéletesen pontosan működött. csak más-más tér-idő rendszerekben voltunk.
ennyi erővel ha veszünk egy kellően erős lámpát és a fénycsóvát "végighúzzuk" éjjel az égbolton, azt is úgy látjuk, mintha ott valami akár fénysebességnél gyorsabban mozogna (a csóva vége). de valójában ott nem mozog semmi. voltak is ilyen téves mérések, megfigyelések, mikor azt hitték, h láttak vmt ami a fénynél gyorsabb.
aki nem akarja felfogni, hogy a fénysebesség határérték a mi tér-idő rendszerünkben, azzal nincs amit kezdeni. az menjen és mondogassa magának otthon, hogy a hang sebességre is azt hitték, ha ettől jobban érzi magát.
hangsúlyozom a fénysebesség ELMÉLETILEG átléphető, ha tudunk úgy sebességet változtatni, ami nem gyorsítás. tehát nem azt mondom, hogy lehetetlen fénysebességnél gyorsabban haladni, vagy hogy egy napon ne lehetne erre képes az ember. azt állítom, hogy jelenleg nem ismerünk olyan jelenséget amivel ez megvalósítható (de ez nem jelenti feltétlenül, hogy nincs!!), illetve, hogy a fénysebesség egy határsebesség. pillanatnyi ismereteink szerint ezért elméletileg is lehetlen a fénysebességet elérni vagy meghaladni. merőben új jelenség felfedezésével elméletileg lehetséges. a gond az ott van, hogy a fénysebesség felett haladó test egy olyan inercia rendszerbe kerül, ahol elméletileg az idő visszafelé halad. további absztrakció, hogy ott az összes jelenség szükségszerűen ellenkező sodrásúvá válik ettől (pl. az elektromágneses sugárzás is).
Ami egyébként érdekesség, mert hétköznapi problémává redukálva az előző állítást, azt kapjuk, hogy aki felgyorsít egy autót 30-ról 50-re úgy, hogy az közben tetszőlegesen kicsit időtartamig sem haladt 40-el, az megoldotta az időutazás problematikáját egyúttal.