151
-
physis #111 Van egy érdekes találmány, amelyet leginkább az aerodinamika területéhez tartozónak érzek, és a közhiedelem szerint vadász-gyűjtögető népektől ismertük meg. (Az angol Wikipédia szerint a részletek árnyaltabbak, de a lényeget ez nem érinti.) Ez az "aerodinamikai" kitétel nem valamiféle vicc akar lenni a részemről. Tehát nem ilyesmi, hogy "tollak a nyílvessző végén, hogy jobban repüljön", hanem igaziból egy nem-triviális találmányról van szó. Úgy értem, a legtöbb ember komolyan meglepődik, amikor először találkozik vele (még akkor is, ha korábban olvasott róla). Ez az "aerodinamikai" találmámy olyannyira nem-triviális, hogy én kifejezetten a józan intuiciónak ellentmondónak, szinte fizikailag abszurdnak érzem, ha működés közben látom. És olyan népektől ismerjük, akik a mezőgazdaságot sem ismerik.
A találmány nevét spoiler részbe teszem, hogy érdekesebb legyen, le kell meszelni az egérrel a << és a >> közti szövegrészt, hogy olvasható legyen: <<SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!>>bumeráng, ausztráliai bennszülöttek
Valójában mindig is érdekelt, a gyűjtögető népek kifejleszthettek volna-e fejlett tudományt. Ez azért érdekel, mert sok mezőgazdaság-előtti népnél a tudás meglepően nagy érték. Íme egy lapp sámán élménye, legalábbis ahogy egy mesében megőrződött:
"Mindent tudott, mindent megértett. Hallja, mit mond a föld, mit beszélnek a füvek, látja, hogy a kövek is mozognak; érti, miért hallgat a víz, mit üvöltenek a szelek; tudja, honnan származnak az emberek, és hogy mit gondolnak magukban a lappok." (Voigt 1966: 66)
Persze nem akarom mondani, hogy a folklór = tudomány. és a hiedelem = valóság, hanem csak amiatt figyeltem fel erre, hogy egyáltalán a tudás mint érték megjelenik-e egyes mezőgazdaság előtti népeknél, tehát hogy egyáltalán vágynak-e rá (most eltekintve a tudás tartalmától, igazságától).
Egyes szibériai kultúrákban a sámán évekig tanul (Hoppál 2005: 57), vagy a sámánok vetélkednek is egymással, összemérve tudásukat (Kleivan & Sonne 1985: 26, 39, XXVIII. tábla), és nagyon is számontartják, ki az erős és ki a gyenge sámán (Diószegi 1960: 197-198). Néhány mítosz a hiedelem által feltételezett állítólagos korábbi nagy tudás elvesztése miatt bánkódik (Diószegi 1960: 85-89). Számos kultúrában a sámánhoz hasonló szerepet betöltő figurának már maga a népi neve is "tudós", akinek "tudománya" van: például éppen a magyar folklórban (Diószegi 1998: 18, 67, 128); de a lapp folklór hasonló alakjainak nevét is "tudós"-nak fordítható (Voigt 1966: 146, 282), és több más nép folklórjában is így van (Hoppál 2005: 15). Dél-Amerikában sem elég a sámánnak a narkotikumokat magához vennie: elfordult, hogy a nem megfelelő tudású sámánt közösége egyszerűen elbocsátotta (Boglár 1996: 59).
Még jobban tetszett nekem néhány eszkimó teremtésmítosz. Igazán nem mondható fanatikusnak vagy pártosnak a szövegük: a mese nyíltan közli, hogy nem tudni, hogyan keletkezett az ember (Barüske 1969: 5). Egy másik mese szinte alternatívák vitafóruma, minden ideológiai fanatizmus nélkül közli az alternatív elképzeléseket, amolyan "egyesek így gondolják, mások úgy" stílusban. Az itt következő szövegrésznek pedig különösen mulatságos, mert az evolúcióelmélet jut róla eszembe, persze anélkül, hogy valóban ilyen jelentést tulajdonítanék a szövegnek: "Amikor a föld termékennyé és elevenné vált, megteremtette a holló az embert. Egyesek azt mondják, hogy agyagból teremtette, éppúgy, mint ahogy az égben egy alakot a saját képe mására alkotott. Azonban mások azt állítják, hogy az emberek keletkezésüket véletlennek köszönhetik, és ez még csodálatosabb, mintha szándékkal és elhatározással lettek volna megalkotva" (Barüske 1969: 9) (saját kiemelésem). Nagyon tetszett, bár nem feltételezem, hogy a mese a modern evolúcióelméletre célzott ezzel annak a maga teljes részleteiben, génekkel, nukleinsavakkal, stb. Mindenestre arra gondoltam, Európában nem minden korban díjazták volna ezt a megközelítést: sem nyitottsága, sem a véletlen szerepének elismerése (contra teremtés) miatt sem [1].
Igazából nem tudom a választ a topic fő kérdésére. Lehetséges lett volna-e gyűjtögető életmódú törzsektől fejlett tudomány? Valószínűleg többet kellene ehhez olvasnom, tudománytörténetet, tudományfilozófiát, antropológia. Az eddigi ötleteim:
* az európai középkorban tagadták az ember állatvilágból való fokozatos kialakulását, "bezzeg" sok gyűjtögető nép mitológiája az ember és az állat rokonságát tükrözi;
* a európai középkorban, Arisztotelész gondolata nyomán, az égi és a földi jelenségeket teljesen külön jellegűnek tartották, az égi dolgok "tökéletesek", a földiek nem. (Newton gondolata, mely a bolygók pályában és a földre hulló alma mozgásában közös elvet tételezett fel -- gravitáció --, kifejezetten meghaladta a középkor arisztotelészi elképzelését). "Bezzeg" ezzel szemben a sok gyűjtögető nép mitológiája az égi jelenségeket átalakult embereknek, tárgyaknak képzeli el, pl. a busmanok (Bjerre 1964: 158-160) egyes eszkimó csoportok, a napot ás a holdat (Barüske 1969: 14-15), sőt a sarki fényt is (Barüske 1969: 14-15) antropomorf világból eredeztetik. Az arandáknak az égitestekre, üstökösökre, meteorokra, sőt a Holdat párás időben körülvevő fényudvarra is hasonló elképzeléseik vannak (Strehlow 1907).
Azonban ezek az ötleteim akár teljesen elhibázottnak is bizonyulhatnak:(Barrow 1994) szerint nem szabad a mítoszok "holisztikus" vilégképét azzal egy lapon említeni, hogy a modern tudomány sok olyan dolgot szintén összefüggésekben lát, amelyeket az európai középkor vagy kora modern kor még különállónak látott. Barrow szerint igenis szükséges volt előbb átmenni egy olyan fázison, amely a a jelenségek tárgyiasítását, a dolgok szétválasztását szolgálta, ezt megkerülni nem lehet. Hogy Barrownak igaza van-e, azt meg1télni nem tudom, de azóta óvatosabb vagyok a sejtéseimmel.
Megjegyzések
1. Nincs kellő rálátásom a középkorra, hogy ezt biztosan kijelenthessem. A részletek, árnyalatok sokszor finomabbak lehetnek. Az angol Wikipedia szerint például a boszorkányperek inkább a kora modern kor válságtünetei voltak, semmint a középkor immanens vonása: a művelt egyházi értelmiség a virágzó népies babonának, pogány emléknek tartotta a boszorkányokban való hiedelmet.
Hivatkozás
* Barrow, John D. (1994). A fizika világképe (= The World within the World). Fordította Fejes Erzsébet és Menczel László. Lektorálta Fehér Márta. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994
* Barüske, Heinz (1969). Eskimo Märchen, Die Märchen der Weltliteratur. Düsseldorf • Köln: Eugen Diederichs Verlag.
* Boglár Lajos (1996). "A piaroa eset. A piaroa települések élete (1967-68, 1974)". In: Mítosz és kultúra pp. 49-89. Budapest: Szimbiózis.
* Diószegi Vilmos (1960). Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
* Diószegi, Vilmos [1958] (1998). A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN ISBN 963 05 7542 6.
* Hoppál Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3.
* Kleivan, Inge; B. Sonne (1985). Eskimos: Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII, "Artic Peoples", fascicle 2. Leiden, The Netherlands: Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill. ISBN 90-04-07160-1.
* Strehlow, Carl (1907). Mythen, Sagen und Märchen des Aranda-Stammes. (Veröffentlichungen aus dem städtischen Völker-Museum Frankfurt am Main)
* Voigt Vilmos (1966). "A kétfejű nap". In: A varázsdob és a látó asszonyok. Lapp népmesék, Népek meséi, pp. 65-67. Budapest: Európa Könyvkiadó. -
bvalek2 #110 Én is csodálkozom rajtad, amit az én hozzászólásomra reagáltál, az arról tanúskodik, hogy az első két szóig jutottál el (pl. leírtad ugyanazt a hülyeséget a közép-amerikai dzsungelről). Figyelj, kialakult itt egy értelmes diskurzus (nem gyakori errefelé), minkét oldalon vannak olyanok, akik veszik a fáradságot, és _elolvassák_ egymás hozzászólásait, aztán érdemben válaszolnak rá. Epikuroszi beböfögésekre nincs szükségünk. Keress magadnak egy másik flame topicot, ahol kiélheted magad. -
Epikurosz #109 Jé, volt türelmem elolvasni. Csodálkozok magamon. :-) -
physis #108 Elnézést kérek a eredeti téma kissé tágabb tárgyalásáért, de talán nem off-olás. Az afrikai népekről szinte semmit nem tudok, ezért inkább más állam-előtti népek teljesítményéről írnék. Ezeket is "törzsi" néven ismerjük a köztudatban, az emberiség értékes tudásáhz való hozzájárulásuk pontos megítélése azonban több tudományág együttműködését igényelheti.
Kezdjük Dél-Amerika esőerdeivel, és vegyük a tukano indiánokat (Reichel-Dolmatoff 1997), és a piaroákat (Boglár 2001: 26). Az esőerdőben folytatott túlzott vadászat, gyűjtögetés könnyen szűkösséghez vezethet. A csoportok kénytelenek korlátozni az élővilág kiaknázását, és az említett kultúrák ezt sikeresen is teszik meg ezt. A "sámán"[1] felméri a lehetőségeket, és mitológiai köntösbe ágyazott magyarázattal indokolva korlátozza a vadászatot, halászatot.
Hoppál több szibériai kultúra sámánjáról azt írja:, hogy a sámán a közösség hiteles alakja: pontosan ismeri a kutúra szimbólumrendszerét, mítoszait, az mberek hisznek neki (Hoppál 2005: 25-26, 43). Szerintem elképzélhető, hogy a dél-amerikai tukano sámán is ezért képes hatékonyan szabályozni a közösség fogyasztását, központosított erőszakszervezet nélkül is . A tukano mitológia egyébként is érdekes módon jeleníti az ember és az élővilág függőségét. Például, egyes éllatfajokhoz csillagképet asszociálnak, és a szóbanforgó faj vadászatát csak akkor engedik meg, ha az adott csillagkép az év adott szakában látható.
Személyesen azért tartottam mindezt érdekesnek, mert úgy éreztemn, köze van egy olyan problémakörhöz, amelynek megoldása a mi társadalmunk számára is komoly kihívás. Előfordul, hogy miküzben az emberek magánárdekeiket maximalizálni kívánják, paradox módon mind sokkal rosszabbul járnak, mintha legalább részleges együttműködésre törekednének. Két ember percekig tartó tolakodása egy keskeny ajtó előtt szemléletes példája jut eszembe, de valójában többféle módon is előállhat ilyen helyzet, azeket általánoságban (a konkrét részéletektől elvonatkoztatva) a játékelmélet fogalmaival lehet elemezni: "közlegelők csapdája", "fogolydilamma", "futok a pénzem után". Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és Mérő László: Mindenki másképp egyforma c. művében elemzi ezeket, néhány példa:
Fogolydilemma
Két komoly bűnöző horogra kerül valmilyen közösen elkövetett súlyos bűncseleményükért, de a bíró nem tudja rájuk bizonyítani az (egyébként nyilvánvalóan igaz) vádat, mert nincs tárgyi bizonyíték, a bűnözők pedig mindketten tagadnak. Ezért külön cellába rakja őket (hogy ne tudjanak érintkezni), majd vádalkut ajánl külön-külön mindkettejüknek. Ugyanazt a vádalkut ajánja mindkettőnek, de egyik bűnöző sme tudhatja meg, hogy a társa miképp áll hozzá a dologhoz: nem számíthat biztosan sem társa "árulására" sem, sem társa "együttműködésére" sem.
A vádalku a következő:
- Amit neked most mondok, ugyanazt a társadnak is felajánlom.
- Ha vallasz magad és társad ellen, társad pedig kitart a tagadás mellett, akkor téged azonnal elengedlek, társad pedig 10 évre börtönbe kerül.
- Ha ő vall, és te tagadsz, akkor te kerülsz 10 évre börtönbe és társad kerül azonnal szabadlábra.
- Ha mindketten vallotok, kevesebbet ér számomra a te vallomásod, mintha csak az állna rendelkezésemre. Ekkor 5-5 évre mindketten börtönbe kerültök.
- Sokat kockáztatsz tehát, ha tagadsz, mert ha ugyanakkor társad elárul, igen rosszul jársz. És társad ugyanettől fog félni saját magára nézve. Ha mindennek ellenére valami csodás módon megbízva egymásban mégis mindetten kitartanátok a közös tagadás mellett, kénytelen leszek mindlettőtöket bizonyíték hiányában elengendni, de gyorshajtásért (amire van bizonyítékom) rátok sózok 1-1 hónapot, csak hogy ne örüljetek annyira.
A lényeg: "egymásban bízó" stratégiával a két bűnöző 1-1 hónappal, tehát összes1tve két hónappal megúszhatná a dolgot, de e "jóhiszemű" stratégiát választó bűnöző nagyon sokat kockáztat, ha társa mégiscsak árulónak bizonyul! Ezért aztán valószínűleg mindkét bűnözű inkább vall, és így 5-5 évek kapnak, vagyis 10 év összbüntetéssel távoznak egy olyan helyzetből, amit 2 hónap összbüntetéssel megúszhattak volna.
Közlegelők cspdája
A másik példám is absztrakt,de valamivel közelebb áll a topic témájához: állam-előtti népek ökológiai adottságokhoz való sikeres alkalmazkodása.
1
Van egy legelőnk,10 gazda él meg belőle. Mindegyiknek van egy-egy tehene. A tehenek az egyes gazdák magántulajdonában vannak, de a legelő teljesen közös. A 10 tehén kövérre hízik, a gazdák jól megélnek.
2
Az egyik gazda gondol egyet, és még egy tehenet vesz: ezentúl két tehénnel megy ki mindennap a legelőre. A legelőn mostantól nem 10 kövér, hanem 11 közepes tehén legel. Az "újító" gazda elégedett, mert két közepes tehén többet ér, mint egyetlen kövér, de a többi gazda úgy érzi: megkárosították őket. Ők az egészből anyit éreznek: egyetlen tehenük eddig kövér volt, mostantól közepesre fogyott. Különösebben nincs kedvük versenyezni, vitázni még kevésbé, a gazdagság sem érdekli mindeneken felül őket, ezért egyelpre annyiban hagyják.
3
Később a kéttehenes gazda újabb teheneket vesz, esetleg még néhány gazda is több tehénnel jön ki legeltetni. A legelőn 20 sovány tehén legel. Az eddig mésékletes gazdák döbbenten látják, hogy immár meg sem tudnak élni. A "kimaradók" egyre jobban elszegényednek. Mit tehetnek, ők is versenybe szállnak.
4
A legelőn 50 csontsovány tehén legel, se tejük, és húsuk is nehezen értékesíthető. Most már tulajdonképpen minden gazda rosszabb helyzetben van, mint az valaha az eredeti, 10 kövér tehén esetében volt. Az egyik gazda arra gondol, hogy "kiszáll": elbocsátja egy kivételével összes tehenét, hogy megmentse a legelőt. De mi van, ha a többiek nem követik? Akkor ő azonnal éhenvész. Ezért aztán mégsem mer kiszállni.
5
A legelő tönkremegy, az összes tehenek elpusztul, az összes gazda koldusbotra jut.
Mindez csak két példa volt társadalmi csapdákra. Arra gondoltam ezt olvasva, hogy sokféle társadalmi csapda van, így nehéz egy-két ötlettel az összes lehetséges társadalmi cspda ellen biztos megoldást találni. A sérülékeny, könnyen kimerülő esőerdőkben élő közösségeknek is hasonló helyzetekkel kell szembesülniük: az egyes vadász jobban jár, ha sokat vadászik, de ha mindenki ezt teszi, akkor mindenki rosszabbul jár. A lehetséges társadalmi csapdákat valamiképpen kezeleni kell, és az melített törzsek ezt központi államszervezet nélkül teszik, sikeresen.
Mivel a sokféle arccal jelentkező társadalmi csapdák minket is érintenek (legfeljebb nem pont ezek, vagy nem pont így), és a társadalom totális központosítása nem mindig járható vagy kívánatos út, ezért néhány szerző (Grardo Reichel-Dolmatoff antropológus, Daniel Quinn szépíró) az állam-előtti népek tudásának megmentését létfontosságúnak tarja, tehát nemcsak kultúremléknek, hanem a teljes emberiség közvetlen létérdekei szempontjából fontosnak.
Az eddig leírt véleményem árnyalására be kell vallanom, hogy a környezetüket kimerítő társadalmakra van példa állam-előtti, sőt, vadász-gyűjtögető kultőrák köréből is (Diamond 2002: Sosemvolt aranykor, online http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm). Ahogy kivettem, a legtöbb esetben valami különleges helyzetről van szó. Például új, ismeretlen területre érkeznek (Amerikába vándorlás Ázsia felől) Úgy tudom, a helyhez kötöttebb módon nomadizáló közösségek altalában "kíméletesebbek".
Jegyzetek
1. "Sámán": eredetileg egyes szibériai kultúrák mitikus közvetítő figuráját nevezik így, de sok dél-amerikai kultúra is ismer hasonló közetítő funkciójú szerepet, így a szakirodalom ezt a szót használja itt is.
Hivatkozások (magyar)
* Daniel Quinn. Izmael.
* Mérő László. Mindenki másképp egyforma.
* Boglár Lajos (2001). A kultúra arcai. Mozaikok a kulturális antropológia köreiből, TÁRStudomány. Budapest: Napvilág Kiadó. ISBN 963 908294 5
* Hoppál, Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3
* http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/247.htm
* Diamond, Jared (2002). "Sosemvolt aranykor". In: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása. Budapest: Typotex. Online http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm
Hivatkozások (angol)
Reichel-Dolmatoff,Gerardo (1997). Rainforest Shamans. Dartington : Themis Books
Gerardo Reichel-Dolmatoff: A View from the Headwaters. The Ecologist, Vol. 29 No. 4, July 1999. Online http://www.theecologist.info/page9.html
Linkek kigyűjtve
* http://www.theecologist.info/page9.html
* http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm
* http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/247.htm
(Elnézést a nehézkes megoldásért, de még három hétig nem szúrhatok be inline linkeket) -
Epikurosz #107 "vezető egyéniségek" - pld. Gilgames, Imhotep, Noé, Ehnaton, stb.
Igazából karizmatikus, pofetikus egyéniségekre gondoltam. -
Epikurosz #106 jaj, nem kő-, hanem réz, meg bronz, meg vaskorszak.
Tényleg, kezdtem melléütni, nem is csoda. -
Epikurosz #105 "A világ számos részén előnyös a nagy civilizáció, afrikában hátrány."
Ez fájt.
A másik: a közép-amcsi dzsungel civilizációkról tetszett hallani? Várkonyi szerintem nem írt róluk.:-)
A III.: érdekes módon Afrikában is összeverődtek az emberek, sőt, még táncoltak is, festették is egymást. Együtt vadásztak, több ezres törzsek alakultak ki stb. stb.
Valami mégis hiányzott az igazi civilizációk kialakulásához: vezető egyéniségek és - igen - a fejlett vallás, amely a legerősebb társadalomszervező erő volt a kőkorban.
Animizmussal nem lehet 1-ről a kettőre jutni, ehhez már ELVONTABB gondolkodásmód, azaz fejlett vallási rendszer köll. Na bumm! :-) -
Epikurosz #104 Én is vártam. :-)
A zimbabwei erőd valszg valami egyiptomi gyarmatosítási kísérlet maradványa.
Amúgy, azon is jól szórakoztam, hogy egyesej Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai c., enyhén szólva is amatőr és különben is elavult könyvét próbálják itt kútfőként beállítani. -
kukacos #103 Akkor most már igazából mekkora területről beszélünk? Szaharától délre, tehát marad a kontinens keleti csíkja, többi sivatag. Zimbabwe-ban volt egy királyság, most akkor mit kérsz számon a feketéken? Hogy a Dél-Afrikában élő gyűjtögető törzsek nem hajózták be a gabonát és a szarvasmarhát Hollandiából, mint a búrok, nem fedezték fel maguk a termesztés fortélyait? Vagy mit kellett volna csinálniuk, megrendelniük katalógusból? Ész megáll. Majd egyszer játssz egy kis Civilizationt, aztán rájössz, hogy is megy ez. Nem azért találunk a játékban néha már atombombával rendelkezve kőkori civilizációkat, mert bénák voltak. Rossz helyről kezdett.
-
kukacos #102 Nem egy erődről van szó, hanem egy országnyi méretű területen szétszórt romokról. Pont mint egy ősi civilizációnál szokás. Másrészt nem csak ez az egyetlen fekete civilizáció létezett Afrikában:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Axum
http://en.wikipedia.org/wiki/Senegambian_stone_circles
http://en.wikipedia.org/wiki/Ashanti_Confederacy
A suméroknak szerencséjük volt, a vidékük öntözés nélkül is rendkívül alkalmas volt a mezőgazdaságra. De ez most hogy jön ide? Legfeljebb úgy, hogy ez is azt bizonyítja, hogy az adott területen élő népek inkább az éghajlat függvényében vágtak bele a mezőgazdaságba, mind saját genetikai állományuk miatt. Ma pl. ugyanaz a környék meglehetősen lepusztult, pedig hát ugye ott alakult ki először a mezőgazdaság, tehát ott élnek a legokosabb emberek, nem igaz? Hülyeség az egész.
Afrika NEM dzsungeles terület, hanem jórészt száraz, mezőgazdasági művelésre csak korlátozottan alkalmas vidék. A civilizáció nem ragasztással terjed, hanem a kérdés az, hogy a máshol nemesített növények-állatok képesek-e megélni az új helyen. Ez sokkal nehezebb, ha a növénynek éghajlati öveket kell váltania. Az óceán túlpartján is nagyon lelassította a fejlődést az a tény, hogy a nemesített élelmiszereknek észak-dél irányban kellett terjedniük, másrészt ott sem volt nemesített élelmiszernövény. A kukorica a spanyol hódítók idején akkora volt, mint a bébikukoricák ma. Afrika adottságai sokkal rosszabbak, mint Dél- és Közép-Amerikáé: még kukoricájuk sem volt. Ismersz egyetlen, akár a modern időkben nemesített növényt, ami Afrikából származik, és képes eltartani egy magasan szervezett társadalmat?
A csónakos példám arra vonatkozott, hogy szerintem meg az a "fejlettebb", aki jobban túlél. Tény az, hogy a fehérek száz évvel ezelőttig élni sem voltak képesek Afrikában. Ott a feketék jobbak, az biztos. Jelentős fehér telepek mai napig olyan vidékeken vannak csak, ahol az éghajlat hasonlít az aurópaihoz.
-
Robi000001 #101 "Ez tehát a már örökölt képességek fejlesztése, node nézzük mi van magával az örökölt képességekkel?
Ha a fizikai erőt fejleszted magadban, akkor nagyrészt ezt fogod tovább örökíteni is, tehát ahol a muszkli kell a túléléshez, ott a gyerekekbe is a fizikai fejlettség kerül átörökítésre, és ha innen nézzük igaza van."
Csak a pontosság kedvéért:
Hiába fejleszted éjjel-nappal, sajnos a gyereked önmagától nem lesz erősebb a gyereked. Esetleg ha őt is edzed. Másik megoldás: olyan nőstényt/hímet választasz, aki jó fejlett (már alapból). És akkor a gyerekeidnek adsz egy kis plusz előnyt :)
-
haxoror #100 Etiópia és Punt is (most néztem utánuk eddig nem is tudtam hogy volt ilyen hehe én legalább beismerem 
) vegyesen lakott terület volt és nem tisztán fekete, eleve a Vörös-tenger mellett feküdtek ahol hatalmas tengeri kereskedelem volt mindig is a velejáró kultúrális befolyásokkal, az lett volna inkább a meglepő ha így sem alakul ott ki semmi.
A masszív kultúrális befolyás és más népcsoportok jelenléte miatt nem számítom őket a szub-Szaharai területekhez amik viszont tisztán feketék lakta vidék volt és a Kongótól délre a klíma sem volt kibírhatalan, elfogadom hogy a dzsungelben tényleg macerás lett volna civilizációt építeni (viszont nem lehetetlen), a déli területek elmaradottságát ez viszont már nem magyarázhatja. -
bvalek2 #99 Amit leírsz, azzal a minősítéseket leszámítva egyetértek, csak egy apróságot írtál tévesen: Dél-Amerikában nem az amazonasi dzsungelben épült civilizáció, hanem az Andok hegyeiben. Elég rossz környék az is, de annyira nem volt az, hogy megakadályozza a kibontakozást. És általában azok a civilizációk, amelyek trópusi övezetekben alakultak ki, mind hegyvidékiek, vagy tengerpartiak, mégpedig azért, mert ott elviselhetőbb az éghajlat. Az Amazonas, vagy Kongó földi pokol, mindmáig alacsonyabb népsűrűséggel, mint Szibériában.
Nem tudom mi ez a Great Zimbabwe, Eitópián, és Punton kívül nem tudok fekete-afrikai eredetű civilizációról, illetve ezek előzményei, akik kb 8000 éve Ausztráliáig eljutottak, de Kelet-Afrika nem is dzsungel, mint tudjuk.
Az nem lehet, hogy azért nem volt nagy civilizáció Afrikában, mert az ottani éghajlat segített az ember kialakulásában, de megakadályozza a továbbfejlődését, ezért kellett kivándorolni az őseinknek? Tudtommal akkortól beszélünk civilizációról, amikor az emberiség áttért az egyéni evolúcióról a csoportevolúcióra, tehát az örökölt gének fölé helyeződött az örökölt kultúra jelentőssége. Az afrikai élettér segíti az okos-ügyes egyének, családok érvényesülését, de nem segít, ha nagyobb közösségeket alkotnak, mert csak lelakják a környék erőforrásait, de a nagylétszámú együttműködéssel nem tudnak javítani a helyzeten.
A klasszikus afrikai életforma egyedül is űzhető, sőt csak egyedül, ez egy szélsőségesen individualista kontinens. Míg Ázsiában egyetlen család nem tudna rízst termelni, arról nem is beszélve, hogy milliós lakosság ipara kell manapság a grafit ceruza előállításához, számítógépekről nem is beszélve. A világ számos részén előnyös a nagy civilizáció, afrikában hátrány. Egy rizsföldön 10 paraszt 100 embert tud etetni, egy viszont éhenhal. Afrikában 1 vadász, vagy maniókatermesztő 5 embert tud ellátni, 10 pedig 50-et. Tehát nem éri meg együtt maradni, nincs hozzáadott nyereség.
Ráadásul a Gangesz vidéke a rízstermesztés előtt lakatlan dzsungel volt, tőle nyugatra az Indus völgyében volt csak civilizáció. Csak szervezetten lehetett meghódítani, sok-sok ember együttműködése révén. Afrikában erre nincs szükség, illetve ha több ember telepedne le egy helyen, éhenhalnának. egyszerűen nincsenek meg a feltételei sok ember eltartásának a legtöbb afrikai éghajlati övben (fekete-afrikáról beszélek, nem egyiptomról).
Ezek kultúrális eredetű hátrányok, melyek évezredek alatt genetikai beidegződések kiválogatódásához vezethettek. Tehát egy négernek megvan a magához való esze, de talán nem szokott hozzá, hogy milliós társadalommal éljen együtt. A másik véglet Kína, ahol milliárdnyi ember él együtt, és nem fullad káoszba az ország, mint pl. Indiában (halottak az utcán, a folyóban, miegyebek). -
haxoror #98 omg így legyen ötösöm a lottón, annyira tudtam hogy Great Zimbabwe elő fog kerülni itt is :)
A mai napig nem tisztázott hogy pontosan kik is építették és a kutatási eredmények inkább szólnak a politikáról mint a régészeti tényekről, ja és tényleg igaz lenne hogy feketék önerőből és saját kútfőből építették akkor se "ezek a példák" hanem EZ a példa lenne a helyes megfogalmazás és önmagában a tény hogy ez az EGYETLEN (vitatott!) feketék által épített erőd már önmagában is azt sugalja hogy semmi közük nem volt hozzá hanem egy kolóniáról van inkább szó hiszen ha eljutottak a civilizáltság ilyen fokára akkor miért álltak meg EGYETLEN erődnél?
Igaz amit írsz de kevered a kettőt, a mezőgazdaság nem egyenlő az öntözéses rendszerrel!
Jericho 10000 (tízezer!) éve már lakott település volt kőfallal és mezőgazdasággal szal a városiasodás már jóval az öntözéses rendszer megjelenése előtt beindult, a sumérek már meglévő(!) öntözési technológiával érkeztek mezopotámiába ahol elsőként érték el azt a "határt" ahonnan már civilizációról beszélhetünk de ez NEM azt jelenti hogy előttük mindenki aki élt vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, évezredekkel a sumérek előtt is léteztek már városok (amiknek a romai meg is vannak csak sajnos semmi írásos feljegyzés nincs abból a korból pedig kurvára érdekelne a téma :(
A Szaharától délre eső területek fejletlenségét nem lehet a sivatag miatti kultúrális befolyás hiányával magyarázni hiszen dél-amerikában IS sikerült civilizációt kiépíteniük önerőből az ottaniaknak mintahogy délkelet-ázsiában is amik szintén dzsungeles területek, pont olyanok mint Afrikának azon része ahol a feketék éltek akkoriban, a Szaharától északra rengeteg fejlett civilizáció létezett akik 100% hogy partmenti kereskedelemmel kapcsolatot tartottak fenn a délebbi feketékkel MÉGSEM ragadt rájuk szinte semmi.
Civilizációnál természetesen IGAZI civilizációról beszélek ami erősen technológiai alapú mivel ez az egyetlen ami vezet is valahova, a feketék vegetálása szimplán stagnálás volt, beletörődés a természet adta korlátokba ami sehova sem vezetett csak a szintentartásra volt elég.
" Ha egy csónak felborul egy atomfizikussal és egy halásszal, az a magasabbrendű, aki úszni tud."
Ennek semmi értelme, az atomfizikust nem a fizikai képességei hanem a civilizációs háttér menti meg, mentőmellény, jeladó, partiőrség meg eleve az iq-ja hogy nem ül instabil csónakba stb -
bvalek2 #97 Félelmetesen tudatlan vagy... Ronny-t becsülöm, ő utánaolvas a dolgoknak, de te eszement hülyeségeket írsz, már megbocsáss.
"Én egyébként régen el-elgondolkodtam azon, hogy mekkora marha volt ez a Kolumbusz, aki ráadásul nem is kapta meg a megfelelő elismerést Spanyolban. Én a helyében nem tértem volna vissza EU-ba, hanem ott maradtam volna, fejemen Montezuma koronájával. Miért legyek alkirály, vagy az sem, ha lehet király?"
Jé, szoktál gondolkodni? Nem látszik rajtad. Kolumbusz néhány trópusi szigetet fedezett fel. Már rég nem élt, amikor Cortez leigázta az aztékokat. Azt hitte eleve hogy Indiában van. Semmi köze sem volt az egésznek otthoni háttérhez, vagy bármihez.
"A vikingeknek nem volt ennyi sütnivalójuk, meg a kis jégkorszakot akkor tényleg nem lehetett lekezelni, bár ennek ellentmond az, hogy a svédek, finnek (keresztény államok) azért túlélték, sőt fejlődtek (lásd megint: kritikus tömeg)."
Jaj te szerencsétlen, nézz már rá a térképre, melyik államhoz tartozik Grönland? Megsúgom, Dánia. Ennyit arról, hogy a vikingeknek ne lett volna elég eszük megtartani a kapcsolatot az anyaországgal. A másik, hogy Skandinávia és Gröndland éghajlata azért eléggé különbözik, nézz rá megint a térképre... nem, észak legyen fölül... jó... miért tiszta fehér Gröndland? Mert kilóméteres jég borítja! Finnország ehhez képest Hawaii. Grönlandon partjain megélnek az eszkimók, de alig vannak így is, a vikingek eleve túl sokan jöttek.
Ahogy téged elnézlek, az európai kultúrában jelenlévő kontraszelektív szellemi evolúció terméke vagy... -
bvalek2 #96 A négerek állítólagos genetikai alsóbbrendűségét evolúciós érvekkel szokták indokolni, de az amit írsz ezzel ellentmond. Az evolúciót a környezeti kényszer hajtja, mert az okosabbak válogatódnak ki, akik megoldást találnak a saját túlélésükre. Olyan nincsen hogy l'art pour l'art evolúció, sem technikai fejlődés. Ha egy találmányt nem használ senki, elfejeltik, nem adódik hozzá az emberiség egyetemes tudásához.
Olyan nincsen, hogy kirakom a halat a szárazra, és ha megfullad, nyilván azért mert hülye, akkor próbálkozom márik hallal, hátha kibírja. A világ összes halát elhasználhatom így, az a baj, hogy túl nagy lépést akarok ráerőltetni a halakra. Afrika sivatagaival, Alaszka jégsivatagával ugyanez a probléma, túl nagy falat mindkettő (még ma is). De mint ahogy a régészettudomány bizonyítja, ahol lehetett, voltak nagy afrikai birodalmak. A tudatlanságból ellenkezés nem érvelés.
Se a jég hátán, se az űrben nincsenek semmilyen életfeltételek. Majd ha élnek és szaporodnak emberek ott, majd akkor. És az sem magától lesz, hanem tenni kell érte, és sokmilliárd ember csak akkor mozdul meg, ha rákényszerül. -
bvalek2 #95 Azért nem olyan régóta létezik Internet, hogy elfelejtsd, mi az hogy _könyv_. Adtam neked forrást, csak nem link, hanem könyvcím formájában.
Első pont: India történelme időben visszafelé:
A te általad említett csontvázak pár ezer évvel későbbiek. Indiát folyamatosan bevándorlási hullámok érték északnyugati irányból, a legutóbbi jelentős eset az Árja népvándorlás volt 4000 évvel ezelőtt (hinduk, bengáliak). Ez elég közismert, nézz utána a történelemtankönyvedben, ha még nem dobtad ki. Volt előtte egy bevándorlási hullám, kb. 7000 évvel ezelőtt, egyesek összefüggésbe hozták a sumérokkal, akik tengerről érkezett népnek tekintették magukat, de az épitészetük, vallásuk, stb. hegyvidéki eredetet sugall (erre létezik egy olyan magyarázat, miszerint az őseik afganisztán hegyeiből vándoroltak le az Indus völgyébe, ott városokat építettek, tengerparton kikötőket, hajóra szálltak, és idővel mezopotámia partjainál is letelepedtek). Ezzel a hullámmal érkezett a dél-indiaiak többsége.
Ezek előtt azonban az Indiai szubkontinens lakossága a negroid nagyrasszból került ki. Kicsit enyhébb csontozat jellemezte őket mint a köztudatban élő bantu néger testalkatú embereket, de a lényeg a lényeg. Amikor azt az írást létrehozták, akkor ők éltek Indiában, tehát az ő művük. Eljutottak a Csendes-óceáni szigetek nagy részére, és elterjesztették a kultúrájukat, mely lépten nyomon követhető a ma ott élő népek hiedelemvilágában. Ezt a Várkonyi-féle könyvből, és a Húsvét-szigetről szóló ismeretterjesztő sorozatból szedtem (nem tudom már a címét).
Második pont:
Elhiszem hogy neked a történet meredek, elvégre neked ők állatok, akik csoda hogy eljutottak a tűzgyújtásig. A néger birodalmak ausztráliai gyarmatosításáról először egy David Attenborough kisfilmben hallottam, amikor megvizsgálta észak-Ausztrália flóráját, és afrikai eredetű, az óceánon át nem szaporodó fákat talált, illetve az ausztráliai NEM-negroid benszülöttektől afrikai eredetmondákat, népmeséket mutatott be. Azóta nem néztem utána a témának, de ez alapján biztos el lehet indulni valahogy. -
Ronny #94 már megbocsáss, de ezek csak egy afrocentrista vágyálmai.
Pont annyi valóságalapjuk van mint a fekete Jézusnak vagy éppen az általunk favorizált magyar Jézusnak:)
"Ami a Csendes-óceánt illeti, a sumérok előtti, közel 9000 évesbe becsült Indus-völcsi írásjelek megtalálhatóak a Husvét-szigeten is (akkoriban India lakossága negroid volt)."
A város körüli csontvázak vizsgálata után tudjuk, hogy az ott élők a proto-mediterrán típusra hasonlítottak(Source: Journal of Indo-European Studies. (1973) Volume 1.). A fogvizsgálatokból is ugyanez az eredmény jött le és a DNS elemzés is ezt bizonyítja.
De biztos úgy van ahogy mondod.
"Az előbbiek az ausztrál benszülöttek, az utóbbiak, azok a kelet-afrikából származó felfedezők, akik észak-ausztráliában értek partot, és ott kolóniákat hoztak létre, melyek kapcsolatban maradtak az anyaországgal, és kereskedtek az Indiai óceánon keresztül. Igen, jól olvastad, néger gyarmatosítók Ausztráliában, kb 8000 évvel ezelőtt, ha jól emlékszem."
Ez meredeken hangzik. Valami link?
Kicsit olyan érzésem van mintha Kovács-Magyar Andrással vitáznék a Zeniten, de azért kiváncsian várom a linkeket. -
Epikurosz #93 Nem érték el a kritikus tömeget.
Visszavághatsz: Kolumbusz elérte a kritikus tömeget? Ő sem, ezért tért vissza EU-ba, majd zurükk Amerika.
Én egyébként régen el-elgondolkodtam azon, hogy mekkora marha volt ez a Kolumbusz, aki ráadásul nem is kapta meg a megfelelő elismerést Spanyolban. Én a helyében nem tértem volna vissza EU-ba, hanem ott maradtam volna, fejemen Montezuma koronájával. Miért legyek alkirály, vagy az sem, ha lehet király?
Nos, Kolumbusz valszeg realistább volt, mint én, belátta, hogy az otthoni háttér nélkül nem megy.
A vikingeknek nem volt ennyi sütnivalójuk, meg a kis jégkorszakot akkor tényleg nem lehetett lekezelni, bár ennek ellentmond az, hogy a svédek, finnek (keresztény államok) azért túlélték, sőt fejlődtek (lásd megint: kritikus tömeg).
-
Epikurosz #92 Ma az eszkimók el vannak mögöttünk maradva.
Én nyertem! :-)) -
Epikurosz #91 "Olyan civilizációt, amit te elvársz, azért nem építettek Afrikában, amiért Alaszkában sem. Mert nem lehet, rossz az éghajlat."
Azért itt van egy kis ellentmondás. Hát, ha rossz az éghajlat, akkor nagyobb a kényszer, hogy kitaláljak megfelelő műszaki megoldásokat, és a társadalmi berendezkedés is alakulgat. Nem erről szól az egész evolúció?
Ja, persze, ha veszel egy hiénafalkát, bármekkora legyen a környezeti nyomás, az nem fog neked városokat építeni. Mégiscak számít, az a fránya genetika. Persze, ha az evolúció beszáll több millió évvel, lesznek alkalmazkodások, még az is lehet, hogy mi is a hiénákból származunk. :-)
A másik: a szellemi fejlődés, ha beindul, az egy önfenntartó folyamat. Ma is vannak olyan tudósok, akik a l'art pour l'art jegyében alkotnak. Persze, a betevő falatjuk azért megvan.
Ezt azért még ragoznám egy kicsit, mármint a szellemi fejlődést.
Olyan csoda ez, hogy ehhz fogható nincs is más a világegyetemben. Képes megfelelő életkörülményeket teremteni magának a jég hátán is, és akár az űrben is. Na, erre varrj gombot! -
kukacos #90 Neked is:
http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Zimbabwe
Kik a feketék akkor szerinted Indiában és Óceániában? -
kukacos #89 Ha Afrikában élnél kőkori körülmények között, te is azt tartanád értékesnek, ami a túlélésedet segíti elő. Másik híres példa: Grönlandra 1000 körül viking telepesek jutottak el, akik vitték a "magasan szervezett" európai kultúrájuk minden elemét, marhákat, birkákat, fésűiket és szép ruháikat, európai hajóikat és építészetüket, hatalmas katedrálist emeltek, de pár száz év alatt a klímaváltozás következtében mind éhen haltak. Közben ugyanazon a vidéken vagy még északabbra a "primitív" eszkimók vidáman gyarapodtak. Ennyit arról, mi értékes és mi nem. -
kukacos #88 Itt egy másik híres példa:
http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Zimbabwe
Ezek a példák annyit bizonyítanak, hogy az az állítás, miszerint a feketék képtelenek városokat vagy magasan szervezett civilizációt létrehozni, nem igaz. Az életkörülményeik viszont mások voltak, ezért nem jutottak el oda, ahova a közel-keleten eljutottak.
Az öntözéses-rendszert a már meglévő városok jobb ellátása miatt készítették tehát a már folyamatban lévő(!) fejlődés egy újabb lépcsőfoka volt.
Ez nem igaz, fordítva kezeled az okot és az okozatot. Gyűjtögető életmódot folytató közösségek kb. 1-10 fő/km2 sűrűséget tesznek lehetővé. A mezőgazdaság megjelenésével vált először képessé az ember arra, hogy egy paraszt 2-10 másik ember élelmét is megtermelje, így eltartson olyan rétegeket, akik nem termelnek élelmiszert, úgy mint kézművesek, katonák, arisztokrácia. A mezőgazdaság viszont csak ott járható út, ahol ezt a klíma és a rendelkezésre álló haszonnövények ezt lehetővé teszik. Magyarán először jelent meg a kiterjedt földművelés, utána megnőtt a népsűrűség, megjelentek a városok, végül kialakult az azok életét szervező társadalom. Olvass utána, minden régészeti lelet ezt a sorrendet bizonyítja.
A krétai, minoszi, görög, dél-amerikai, délkelet-ázsiai (szintén dzsungel) stb stb népeknek sem kellett volna fejlődniük hiszen a klímájuk még télen is gond nélkül elviselhető volt és élelemből is rengeteget adott az erdő és a tenger de ők "valamiért" mégis fejlődni kezdtek és nem álltak meg a kőkorszaki-szintű partmenti halászfalvaknál pedig megtehették volna.
Afrika nem dzsungel, hanem nagyobbrészt kopár sivatag, ahol az élet és a földművelés is nagyon nehéz a mai napig, a kultúrális cserének pedig útját állta a Szahara. Az afrikai állatok nem nemesíthetők, a ló, szarvasmarha, a most ott főként termelt haszonnövények valamikor 1000 körül jutottak le az egyenlítőtől délre. Az ott élő emberek egyszerűen a megélhetés számukra egyedül lehetséges módját választották, ami nem a városok szervezése irányába mutatott.
Magasan szervezett civilizáció nélkül nincs is igazán értelme az emberi fajról beszélni, civilizáció nélkül még mindig csak a természet kénye-kedvének kiszolgáltatott részei lennénk a faunának.
Ez oké, de nem erről beszélünk. Ha egy csónak felborul egy atomfizikussal és egy halásszal, az a magasabbrendű, aki úszni tud. Az egész IQ és városalapítás összekötése butaság: a városok nem úgy keletkeztek, hogy valaki zseniális, genetikailag felsőbbrendű fehér leült, és kigondolta, hogy ide várost kellene építeni. Generációkról generációkra egyszerű parasztok egyszerűen a számukra legkedvezőbb megoldást választották, és ez végül máshol a bonyolultabb szervezést segítette elő.
-
#87
egyéni szinten igen, de egyéni szinten a fehér emberek közt is nagyon nagy eltérések vannak világszerte, ugyanakkor kimutatható, hogy a nagy számok szerint hasonló helyről származók hasonló magas intelligencia hányadossal fognak bírni. az pedig tény, hogy ha a nagy számokat nézzük, akkor jelenleg a bolygónkon a fehér emberek bírnak a legjobb lehetőségekkel, tehát nem meglepő, hogy a nagy számok szerint átlagosan magasabb az intelligenciahányadosuk. egyébként az sem mindegy, hogy ki készíti azt a tesztet, mivel egy afrikai esetleg egészen másképp írná le ugyanazt, tehát már a miatt is számára nehezebb ugyanaz a teszt
aki pedig a fekete civilizációt hiányolja, annak felhívom a figyelmét a bolygó karakterisztikájára. nem véletlen, hogy a civilizációs fejlődésben hosszú időn keresztül 2 régió volt meghatározó: a Közel-Kelet és Európa. ez a két terület ugyanis a legjobban szabdalt tengerek által szigetekre, félszigetekre, és itt volt a legjobb lehetőség egymás mellett több különböző elkülönült kultura fejlődésére nagyjából, főként ha még az emberek számára élhető klímát is figyelmbe vesszük. egészen Amerika felfedezéséig. (Amerika felfedezésével és kiépülésével pedig új korszak köszöntött be a világ civilzációs fejlődésben, ahol az amerikai kontinens mintegy hatalmas ellensúly tartja egyensúlyban az egymással korábban marakodott civilizációkat.) Afrika, Ázsia, Dél és Észak Amerika vagy Ausztrália sokkal homogénebb egységet alkot, ami gátja volt a fejlődésnek. -
eto demerzel #86 a kultura nm csak arrol szol hogy kepes vagyok 1 kishatotavolsagu_taktikaj_atomgranatot gyartani, meg arrol sem hogy sar kunyhoban elek. es nepeket sem lehet ezen az alapon oszehasonlitani mert nm jon ki sehogy. tul sok kornyezeti faktor van ami ezt befolyasolja. semmi fejlodest nm mutatunk, pont ugy irtjuk a tobbieket mint az elott csak a fegyverek valtoztak. ugyan azok a barbarok vagyunk mint anno. Ember embernek farkasa. ahogy az oroszok mondanak: nyet kultur! -
eto demerzel #85 Rabszolgatartás ide vagy oda, az európai civilizáció erkölcsileg, ami a legfontosabb, megelőzte (jóval) a prekolumbiánus dél- és közép-amerikai kultúrákat is, gondolj csak az indiánok szívkitépő szertartásaira hat igen a conquistadorok meg angyalikak voltak. azert ne tulozunk. csak a MI szemunkben volt barbarsag az ember aldozat, az o szemukben pedig a kinzas volt barbarsag amit a spanyol hoditok csinaltak. hogyan lehet kulturarol beszelni, mikor a spanyol hoditok varosokat tetek = a foldel. megsemisitve ezaltal nm csak a muemlekeket (igaz akkor nm tartotak annak), hanm tobb mas dolgot is, konyvtar, csilagaszati obszervatorium, stb. a matek es csilagaszat teren ok sokkal elorebb volta mint az akkori europa. -
bvalek2 #84 Olyan civilizációt, amit te elvársz, azért nem építettek Afrikában, amiért Alaszkában sem. Mert nem lehet, rossz az éghajlat. Ahol lehet, ott a negroid eredetű népek nagyszerű dolgokat alkottak, csak annyira régen volt, meg annyira nagy az angolszász "tudósok" arca, hogy szinte nem is tanítják, és amiről ők kussolnak, azt úgy látszik nekünk sem szabad hangoztatni.
Az európai civilizáció erkölcsi szintje kb. egy talicska trágyával van holtversenyben, és az utóbbi időben vesztésre áll, a szarból legalább születnek legyek. A kereszténységnek (kívülről behozott vallás) köszönhetően futott fel Európa, előbb kirajzottak a világba leamortizálni a Földet, most pedig visszasüllyedtek a "mindenki mindenkivel és mindennel keféljen" színvonalra, és ezzel kollektív társadalmi öngyilkosságot követnek el. Ez jó a bolygónak, meg a többieknek, csak azt sajnálom, hogy minden jel szerint a magyarokat is magukkal rántják a szakadékba.
"Indiánok szívkitépő szertartása" durva általánosítás, a történelemben nagyon rövid ideig, egy relatíve kicsi népcsoport csinált ilyet (aztékok), előtte évezredekig, sehol senki ilyet nem tett, dél-amerikában különösen nem. Ez kb. olyan, mintha Sztálin vagy Hitler tevékenysége miatt mások lehúznák rajtunk a rolót, hogy mi európaiak milyen gazemberek vagyunk. Amikor mi Magyarok, konkrétan elszenvedői voltunk a fent megnevezett "úriemberek" és pereputtyuk ügyködésének.
Nem is tudtam, hogy a szocialista rablógazdálkodás után egyből egy poszt-poszt-poszt utópiába csöppentünk, mindjárt kimegyek az utcára ujjongani, hogy milyen felsőbbrendűek vagyunk. Te hol élsz mégis? Szétlopják az országot, halálra itélik a népet, szerinted mégis mi az ami itt jól működik? Mi már nem profithajhászunk, nem fosztjuk ki a természetet? Ha tovább kommentálom ezt, még a végén kimoderálják a reakciómat.
Üzleteltél velük, akkor biztos nagy tapasztalatod van. Mind a másfélmilliárdot megismerted személyesen, vagy megbízható tudományos módszerekkel kiválogatott statisztikai mintavétellel találkoztál? Vagy csak azért irígykedsz mert ügyesebben üzletelnek Nálad. A kínai a saját érdekét nézi, mint ahogy mi is. Ha mi nem védjünk meg magunkat, más nem teszi meg helyettünk. -
Epikurosz #83 Sok igazságot írtál, de nem varrtad el a szálakat.
Afrikában is megjelentek kultúrakezdemények, de a görög-római civilizációt megelőző szintre sem jutottak el, magyarán a minoszi (mükénei civilizáció szintjét sem érték el, bár nem sokkal maradtak el tőle).
Fejlettségük kb. a megalitokat építő Stonehenge-kultúrának felelt meg.
Rabszolgatartás ide vagy oda, az európai civilizáció erkölcsileg, ami a legfontosabb, megelőzte (jóval) a prekolumbiánus dél- és közép-amerikai kultúrákat is, gondolj csak az indiánok szívkitépő szertartásaira.
Ami az ázsiaiakat illeti: túlbecsüljük őket.
Ha az arab világ mentalitása középkori, akkor az ázsiai világ mentalitása most jutott el a kapitalizmus szintjére. Mi meg ugye már rég a posztkapitalista rendszerben élünk, amely már nem a profithajhászás, a természet gátlástalan kifosztása, hanem környezetvédelem, szociális háló stb. is.
Olcsóság ide vagy oda, én már üzleteltem kínaiakkal, de ronda egy népség. Tisztelet a kivételnek, de ott próbálnak becsapni minket, ahol tudnak. Az meg, hogy egy alsóneműgyártó mérgező festéket alkalmaz, amely ugye a bőrön át felszívódik, ez már bűnözés. -
eto demerzel #82 hehe. szoval valaki lentebb az alitota hogy amit a feher ember alkot(ot) az kultura. szerintem meg nm az. vagyis nm pont igy. ti itt arol beszeltek hogy ha 1 afrikait behoznak ide a hitech vilagba meghal mert nincs eleg IQ-ja. aha. de mi van avval a feher emberel aki minden tapasztalat nelkul ki kerulne olyan videkre ahol az elelem es a viz nm az utcan van. ok ott is tul tudnak el kezdetleges eszkozokkel ahol mi nm. mi igy tudunk tul elni ok ugy. -
bvalek2 #81 Első pont:
igen, volt virágzó kultúrájuk a fekete, sőt negroid népeknek is. Jó tudni, hogy világtörténelem első nagy földrajzi felfedezői voltak. Itt szeretném megkülönböztetni azokat, akik szigetről szigetre népvándorolnak azoktól, akik nagy vitorlás hajókon átszelik az óceánokat, és kontinenseket fedeznek föl. Az előbbiek az ausztrál benszülöttek, az utóbbiak, azok a kelet-afrikából származó felfedezők, akik észak-ausztráliában értek partot, és ott kolóniákat hoztak létre, melyek kapcsolatban maradtak az anyaországgal, és kereskedtek az Indiai óceánon keresztül. Igen, jól olvastad, néger gyarmatosítók Ausztráliában, kb 8000 évvel ezelőtt, ha jól emlékszem.
Ami a Csendes-óceánt illeti, a sumérok előtti, közel 9000 évesbe becsült Indus-völcsi írásjelek megtalálhatóak a Husvét-szigeten is (akkoriban India lakossága negroid volt). Ez azt jelenti, hogy majdnem 20000 km-t utaztak azok, akik odáig terjesztették a kultúrájukat, méghozzá jó régen. Óceánia nagy részét egy többé kevésbé összefüggő tengeri birodalom uralta évszázadokik, melynek a polinéz népvándorlás, és természeti katasztrófák vetettek véget, hasonló módon, mint a Római Birodalom esetében. Nos, ők is negroid feketék voltak...
Ha kicsit ismerkednél a bibliával, apokrif írásokkal, meg keresztény-muzulmán történetekkel, sokat olvasnál etiópiáról, igaz hogy nem teljesen negroidok, de feketének feketék. Etiópia majdnem egyidő Kínával, kibírt pár évezredet, szóval elég stabil, tartós keresztény államot tudtak ott létrehozni, ami a mai napig kitart, az európai cégek fosztogatása, és a romló éghajlat ellenére.
Ajánlom figyelmedbe: Várkonyi Nándor - Sziriát oszlopai (nem egy Däniken féle őrült, hanem elismert magyar tudós volt)
Második pont:
Mind félreértettétek amit írtam, az emberi géntérkép 95%-ának hordozása azt jelenti, hogy az emberekben előforduló változatos géntípusok 95%-a afrikában található. Hogy jobban megértsétek, a kínaiak hordozzák az emberi géntérkép kevesebb mint 2%-át. Ez azt jelenti, hogy az ottani emberek genetikailag nagyon közel állnak egymáshoz. Az afrikaiak annyira különböznek egymástól, hogy genetikáról beszélni nincs sok értelme, másrészt kultúrálisan is hatalmas fejlettségi különbségek vannak afrikai és afrikai között.
Harmadik pont:
Töltöttél már ki életedben intelligencia-tesztet? Nekem muszáj volt, 130 pontos lettem, ahol 100 lenne az átlagérték. Tegyük hozzá, hogy egy csvart sem tudok meghúzni, annyira nincs érzékem az intelligencia hétköznapi alkalmazásai iránt :) Egyszerűen gyakoroltam, és kész. Olyan ábrák vannak, olyan gondolkodást követelnek ezek a tesztek, ami tipikusan európai. Már a magyar észjárásnak is gondot okoznak, pedig mi elég régóta élünk európaiak között.
Az ázsiaiak azért jók azokon a teszteken, mert jók, és kész. Nem vonom kétségbe, hogy okosak, én azzal vitatkoztam, hogy a feketék buták lennének. Hát, nem azok, és az őseik letettek az asztalra a történelem során, csak te nem tanultál róla esetleg.
Harmadik pont:
Igen, van egy állami propaganda, aminek az a célja, hogy leromlott génkészletű idióta barmokból álljon a nép, ami rendszeresen megszavazza az elitet, fizeti az adót, és csak annyira narkózik, hogy épp munkaképes maradjon. Ezek gyarmatosító technikák, és ha ránézünk azokra az országokra, ahol a gyarmatósítás évszázadokig jelent volt, siralmas látvány tárul elénk. Ezek természetesen genetikai problémák is, mivel a rendszer kontraszelektív (elüldözi, kiírtja az értelmiséget), ezért csak a hülyék maradnak fenn. Volt ott is kultúra, csak elvették tőlük, és megölték azokat, akiknek eszük volt hozzá.
Tehát, miközben tiltják, hogy emberi evolúcióval, eugenikával foglalkozzunk, eugenikai eszközökkel irtanak ki minket (igen, minket magyarokat is). Ez itt a probléma, és az, hogy a cikkben szereplő doktor úr ez miatt üldöztetésben részesül. -
AranyKéz #80 << fehér identitástudat >>
Akkor a "fehér" kultúra vívmányait istenítsd, ne pedig a "feketékét" fikázd. Nem a szomszéd autóját karcoljuk össze hogy a mienk jobbnak tűnjön, bazdmeg.
<< Nem meglepő. Mindíg is hasonló propagandával riasztották el az embereket attól ,hogy a dolgok mélyére nézzenek. >>
Az esetleg fel sem merült, hogy pont te vagy propaganda áldozata ? Mai napig előszeretettel használnak minden létező csoportot bűnbakként. Nem csoda, mindig van pár millió balfasz aki beveszi (az volt a csúcs amikor 2 náci feljött a youtube profilomra és olyan hülye indokokat hoztak fel, hogy fél óráig röhögtem rajtuk).
-
Ronny #79 "Egyébként nem tudom honnan veszed"
Arra a képzelgésedre utaltam, hogy a fehér identitástudatot egyenlővé teszed "gyílkoljunk le mindenkit, aki nem olyan mint mi" elgondolással. Ez utóbbit inkább Afrikában gyakorolják.
Nem meglepő. Mindíg is hasonló propagandával riasztották el az embereket attól ,hogy a dolgok mélyére nézzenek.
"Úgy érted, antirasszista? :P"
Nahát, ki gondolta volna:)
-
AranyKéz #78 Na hát a Nobel békedíj az egy külön szám. Néhány díjas alapján azt hinné az ember, hogy csak olyanok kaphatják meg, akik legalább 100 000 civilt lemészároltak.
-
AranyKéz #77 Úgy érted, antirasszista? :P
Egyébként nem tudom honnan veszed; minden formáját elítélem a rasszizmusnak és az erőszaknak.
-
Ronny #76 A Nóbel-békedíjjal kitüntetett Nelson Mandela a fehérek legyilkolásáról szóló dalt énekel.
http://www.youtube.com/watch?v=NKiePbTcAfY
-
Ronny #75 csak neked ez a következő mondatod. Biztos a sok antifasiszta pamflet hatása:) -
Ronny #74 "Tudatlan vagy. Óceániában, Indiában és Afrikában is nem egy olyan közösség jött létre, ami magas szinten civilizált társadalmat hoztak létre, például Húsvét-szigeteken, Szamoa vagy Új-Guinea szigetén."
Igen, bizonyosan tudatlan vagyok, de azért linkeld már be azokat a feketék által létrehozott magasan civilizált közösségeket, csak hogy művelődjek.
Egy kis adalék mielőtt nekikezdenél, Szamoán polinéziaiak élnek, akik hát valljuk be...egyáltalán nem feketék, ugyanez a helyzet azzal a fránya Husvét-Szigetekkel. Azt is tudjuk a polinéziaiakról és a lapitákról - akikre te minden bizonnyal gondolsz -, hogy a délkelet-ázsiaiakkal vannak rokonságban. A DNS elemzésekből az tűnik a legvalószínűbbnel, hogy a kiindulási helyük Taiwan volt.
Jó wikipédiázást. -
#73
azért lennének páran:P -
AranyKéz #72 Mert senkinek se lenne a következő mondata az hogy "Öljük meg az európaiakat!".