Felfüggesztették a feketéket leszóló Nobel-díjast

Nesze neked Afrika!
Azt korábban is tudtuk, hogy a pestis onnan származik, most már biztos, hogy az AIDS is.

A zindexes fiúk megint villantottak.

Nekem legjobban a következõ mondat tetszett:
"Az új verzió, a 'haiti kapcsolat' cáfolja azt az eddig népszerû elméletet, miszerint a halálos kórt egy Gaétan Dugas nevû homoszexuális kanadai légiutaskísérõ, az úgynevezett zéró páciens hurcolta be az Egyesült Államokba."
Gaétan Dugas - micsoda név!
Erre mondják, hogy nómen est ómen?
:-)

Igen, itt kezdõdik minden.
Erre mondták régen, hogy bûnbánat, ma úgy hívjuk, hogy önkritika.

Enélkül soha, senki, egy tapodtat sem lépett elõre!

Nigeria: I Agree With Dr Watson

Sok érdekes dolgot ír, mindenképpen tiszteletre méltó az önvizsgálatra való hajlandósága.

Csak most látom, köszi a bíztatást, sok sikert spártai, cselekedd meg mit megkövetel a haza :)

errata: JPÉ
(vagy, ha úgy tetszik: jépéé)

továbbiakban:
józan paraszti ész = JPE (mint alapvetõ kognitív módszer)

Az elsõ képletet egy antropomorfológiával (ammeg mi?) foglalkozó könyvben olvastam, de a józan paraszti eszemtõl is tudtam. A második képletet az ujjamból szoptam.

Az analógiát alkalmazva, akkor levezetjük most az IQ képletét is:

IQ = 33% genetika + 33% környezet + 33% akarat + 1% amit akartok (nyuszifül, pld. :-)

fizikum = 33% genetika + 33% környezet + 33% akarat + 1% amit akartok

"Szerintem (a nemzés elõtt) sportos, jó fizikumú szülõknek a gyereke is jobb fizikumú lesz, mint amilyen fizikumú a szülõk átlaga volt születésukkor (tehát a szülõk a saját fizikumuk javításával a gyermekük születéskori alapfizikumát is javítják)"

Na ez az, ami nem így van. A gyerekednek csak azokat a tulajdonságokat adod át, amiket örököltél. Hogy te mit tettél nemzés elõtt, az nem befolyásolja az utódod által örökölt géneket. Az embernek a nemzés pillanatától kezdve változatlan a genetikai összetétele. Rekombinálódás és _véletlen_ mutációk beépülése történik a zigóta kialakulásakor, ennyi. Aki gyúr, annak nem lesz késõbb erõs gyereke. Annak lesz erõs gyereke, aki már eleve erõs gyereknek született.

Ez természetesen az IQ örökölt részére is igaz, de mint tudjuk, a kultúrális környezet, a nevelés is befolyásolja a felnõttkori szellemi képességeket. A kettõ együtt adja ki a végleges személyiséget.

Csak a pontosság kedvéért:
Hiába fejleszted éjjel-nappal, sajnos a gyereked önmagától nem lesz erõsebb a gyereked. Esetleg ha õt is edzed. Másik megoldás: olyan nõstényt/hímet választasz, aki jó fejlett (már alapból). És akkor a gyerekeidnek adsz egy kis plusz elõnyt :)
Nem, jól értetted. Szerintem (a nemzés elõtt) sportos, jó fizikumú szülõknek a gyereke is jobb fizikumú lesz, mint amilyen fizikumú a szülõk átlaga volt születésukkor (tehát a szülõk a saját fizikumuk javításával a gyermekük születéskori alapfizikumát is javítják)
Aztán hogy a hajlamok és az elsõ 10-14 év merre módosítja a gyerkõc értékeit, nos ez már csak a társadalmon és saját magán múlik.
Ja, és ez az inteligenciára is igaz.

<< Europában és Észak Amerikában az emberek hozzászoktak az intelligencia-tesztekhez, tudják hogy mire számithatnak és az ö környezetük alapján állitották össze azokat. >>

Nem véletlenül növekszik a feketék pontszáma a leggyorsabban, ahogy minél többször töltenek ki ájkú tesztet.

Nem olvastam végig az összes kommentet, de szeretnék én is hozzáfüzni valamit.
Europában és Észak Amerikában az emberek hozzászoktak az intelligencia-tesztekhez, tudják hogy mire számithatnak és az ö környezetük alapján állitották össze azokat.
Amugy én nem hiszek az intelligencia tesztszerü mérésében, mert eléggé hézagosak.

Vegyünk egy példát: Ha nekünk meg kellene találn a kakukktojást az eper, alma és paprika között, a többség a paprikát jelölné meg.
Afrikában lehet, hogy még nem is láttak epret, vagy almát, igy a tesztet az ö körülményeikhez kellene szabni pl: melyik a kakukktojás a 3 gyökérzet közül? A többség tudná, ha napi kapcsolatban áll ezekkel, de nekünk fehéreknek lövésünk se lenne róla.

Nem arról van szó hogy hülyébbek lennének nálunk, csak az átlag nem annyira müvelt, mint a világ ezen felén, meg az is hogy vannak komolyabb dolgaik is, mint a müveltség, plÛ: mit fogok enni holnap?

Tényleg el vagy keseredve. Mit mondjak vigasztalót neked? (ugyis csak este fogod elolvasni)

Az elitünk egy nagy trágya, ezt tudja mindenki, de akkor ki kell nevelni az új elitet. Én ezt teszem, termopülei harcosként. :-)

Mondjak valami rasszistát én is? Feketék ide vagy oda, a Vlagyivosztok - Vancouver vonalon élõ népeket elárulta az elitje. Mert ilyenek a fehérek, értelmesek, de gátlástalanul aggresszívek, és könyörtelenek a saját fajtájukkal szemben is. Az uralkodó osztályunk fél, hogy idõvel úgy lecserélik, ahogy azt tette az elõzõ arisztokráciával. Ezért úgy döntött, hogy a népet cseréli le elõtte. Íme, a fehér faj saját magát írtja ki. És nincs itt semmiféle zsidó összeesküvés, Izraelben pusztulnak legjobban a zsidók, õk is igazi fehérek, saját magukat gyûlölik. Lehet hogy a feketék (meg a cigányok) kevésbé önállóak szellemileg, ezért alkalmasabbak a birka nép szerepének a betöltésére. Mindenesetre az ûrt, ami háborúkkal és abortusszal keletkezett, keletrõl jövõ élelmes népek is betölthetik, és jó úton haladnak efelé. Hiába a fehér faj tehetsége, ha saját maga ellen használja fel. Összecsukódik az olló körülöttünk, az egyik szára nálunk is élelmesebb és sárga, a másik barbárabb, de szapora és fekete. Kellett minden munkára való értelmes férfit legyikoltatni egymással a világháborúban? Agymosásnak kitenni az apa nélkül felnövekvõ nemzedéket? Pusztán hatalomféltésbõl. Hát most itt az eredménye! <#nezze>

Ahogy a Terminátor is mondta: a vérünkben van az önpusztítás. Ez csak a fehér fajra vonatkozik persze. A feketék arra sem képesek hogy ilyen szervezett módon legyenek öngyilkosok, a sárgák pedig röhögve nézik végig ahogy végzünk magunkkal, és befurakodnak a helyünkre. Az emberiség reménysége lassan Kína lesz, remélem õk kiveszik a hullamerev kezünkbõl a stafétabotot, és folytatják a civilizációt. A röhejes az, hogy nem is õk írtottak ki minket, hanem mi tettük, teljesen egyedül, külsõ segítség nélkül. <#shakehead>

Természetesen tisztelem a keleti, és a déli népeket is, most csak az elkeseredés miatt valahogy nem sikerült politikailag korrekt hozzászólást összehoznom. Még mielõtt felkelne a Nap, megyek munkába robotolni a családomért, meg a KISZ vezetésû, Új Kínai-Cigány Köztársaság nagyobb dicsõségére. Ámen! <#violent>

Magyarországon több a HIV fertõzött, mint Romániában? <#guluszem1>

Nem akarlak megbántani, igy ismeretlenül, fõleg, hogy minden hozzászólásodat nem olvastam el, de egy biztos (ne tapasztald meg és ne is lásd), de életedbe még nem tapasztaltad meg és nem láttad milyen az abszolút szegénység. Életedbe nem jártál még olyan helyen ahol ezek vannak jelen, mert ekkora ökörséget nem írnál.

Honnan tudod, hogy nem teszi?

Mondjuk elkezdhetnél szaporodni, ha állítólag annyira értékes a génkészleted.

vagy Delta 32-es gén?

Nem vesd el a sulykot. Mlg az is elképzelhetõ, hogy Afrikában kialakul egy olyan lakosság, amely reusztenssé válik a hiv vírussal szemben, és mi leszünk a hunyók (bár már Európában is vannak aids-rezisztens emberek, azok, akiknek az õsei a pestist is kiröhögték - delta gén?).

Az AIDS miatt tanárok nélkül maradhatnak a Mozambiki gyerekek

ahol olyen szinten életképtelen a lakosság, hogy még az értelmiségiek is hullanak mint a legyek az óvszerhasználat hiánya miatt azoknak tényleg nincs sok esélye az életben maradásra, de szerintem azoknak sem akikkel keverednek(a jövõ európája).

Így van. Én is mindig szerettem volna uralni a világot. :-)

aha.

Márpedig nagyon úgy néz ki hogy csak egy csoda menthetné meg õket.


Európáért és a fehérekért kár aggódni, az emberek hajlamosak az elmúlt 10-100 év alapján megítélni a történelmet figyelmen kívül hagyva a régebbi eseményeket, szeretik azt hinni hogy a fehérek már megváltoztak, már békések, már nem akarják uralni a világot, lenyugodtak sõt örülnek hogy "színesedik" a kontinensük stb.

Aztán jön a megdöbbenés meg a sírás, mint annyiszor már...

mintha a négerek nem analizálnának. ne légy naív viktoriánus.

azért ehhez lesz még egy-két szavunk.

öööööö... meg tudom magyarázni <#vigyor5> <#papakacsint>

megmondjam a tutti: nem lesz itt semmifeéle kihalás, hanem keveredés.

Na csak kibújt a szög a zsákból :)

<#levele>

Így igazságos <#mf2>

Igazán leírhattad volna, szívesen kiröhögtünk volna, a humoros hozzászólásokat is értékeljük. Egyenlõre nem úgy néz ki, hogy kihalnának a feketék, inkább a fehérek lélekszáma csökken pár millióval évente. Lassan minden kontinensen kisebbségbe szorulunk. Igen, fel fog szabadulni egy kontinens, európa, és méltóbb, szorgos népek lakják majd, akiknek az anális szex helyett a családért való mindennapi munkán jár az eszük.

Írtam egy hosszút de végül kitöröltem szal maradjunk annyiban hogy ha te így érzel ahogy az az írásodból lejön az a te dolgod.

Az én szememben a feketék értéktelenek, semmi hasznosat nem tettek az emberiségért és csak a baj van velük, nem fáj a szívem egy primitív rasz törvényszerû kihalása miatt legalább felszabadul egy kontinens amivel mi, ellentétben velük végre valami hasznosat is kezdhetünk.

nyalj csak!

<#eljen>

Olvasd el még egyszer a wikit, 160-320 km átmérõjû területen vannak szétszórva a romok. Ugyanitt: "Archaeologists generally agree that the builders were probably one of the Shona-speaking peoples." Akik pedig feketék. Természetesen a XIX. századi történelemtudomány mondott minden zöldséget, csak hogy ezt elfogadja, mert még a végén kiderül, hogy a feketék mégsem teljesen állatok.

Értem, Stonehenge az európai ember kimagasló kulturális teljesítménye, ami magasan szervezett társadalmat igényelt, míg Afrikában ugyanaz csak primitív kõkorszaki temetkezési hely. Hát ha nagyon azt akarod látni, amit akarsz, akkor úgy is lesz.

Axum: ha arra a szösszenetedre gondolsz, hogy a Vörös-tenger melléki kereskedelem segítette a fejlõdését, akkor ezzel az erõvel az összes európai kultúra "pusztán" az egyiptomi, közel-keleti, római befolyás miatt tart ott, ahol, sõt, mi magyarok mi értéktelenebbek vagyunk, mint az afrikaiak, hiszen még a mezõgazdaságot se találtuk ki egyedül, hanem átvettük más népektõl. A civilizációs fejlõdés egy területen külsõ hatások eredõje, nem kizárólag az ott élõk saját találmánya. Dél-Afrikában épp azért nem alakult ki jelentõs birodalom, mert el volt vágva a világ többi részétõl.

Ashanti: mert hogy XVIII. század, akkor már nem ér? Az elsõ európai 1817-ben járt ott, és el se hitték a beszámolóit. Tény az, hogy pusztán feketék lakták, és kifinomult politikai és társadalmi életet éltek. De volt arra felé más is:

http://en.wikipedia.org/wiki/Songhay_Empire
http://en.wikipedia.org/wiki/Mali_Empire
http://en.wikipedia.org/wiki/Timbuktu

Magyarán az, hogy a feketék nem lettek volna képesek államot létrehozni, butaság.

...viszont olyan szintû városállamok fenntartására mint amilyenekkel elindították az emberi civilizációt, na arra még a Sumér területek SEM voltak alkalmasok öntözés nélkül.

Oké, de ez most hogy jön ide? A sumérok szuperintelligensek voltak, és jelenleg õk uralják a világot? Vagy mi van?

A mezõgazdaság a közel-keleten több mint 11ezer éve jött létre, 8ezer éve tõlük függetlenül a távol-keleten, szintén teljesen függetlenül több mint 7ezer éve amerikában de fekete-afrikában nem, mert... miért is? Nem voltak termõ területeik? Nem volt semmi növény amit évezredek! alatt háziasítani tudtak volna?

Pontosan! Már lejjebb is kérdeztem, de megint megismétlem, mert elegánsan átsiklottál rajta: tudsz EGYETLEN növényt mondani, ami Dél-Afrikában honos, és képes eltartani egy társadalmat, mint a rizs Ázsiában, a gabona a Közel-Keleten vagy Egyiptomban, vagy a kukorica Amerikában? Hasonlót haszonállatra.

Miért lennének a feketék "fejlettebbek" csak azért mert ott élnek?

Nem akarod megérteni: nem azért fejlettebbek, mert ott élnek, hanem mert a legutóbbi idõkig jobban csinálták a túlélést Afrikában. Márpedig nyilván nekik ez volt a fontos.

Ennyi erõvel a zebra és a zsiráf fejlettebb az embernél mert õk mégjobban tudnak ott túlélni

Bizonyos szempontból igen. Millió évekig az ember csak egy volt a sok majomfélébõl, akit sokszor kihalás fenyegetett. Az utóbbi tízezer évben önerõsítõ folyamatok indultak be az ember fejlõdésében, amire nincs példa a Föld történelmében, de ezt a zebra se láthatta elõre. Arra sincs garancia, hogy ez a folyamat a végén nem fog-e mégis az ember kihalásához vezetni. De nem én húzom ezt a bugyuta analógiát, hanem te: versenyeztetni a feketéket a fehérekkel pontosan annyira unfair, mint versenyeztetni a zebrát az emberrel. Nem azonos a startvonal. Nézetedben visszaköszön az a vallási eredetû butaság, miszerint az evolúció csúcsán a homo sapiens sapiens áll, és az evolúció elõremutató fejlõdés. Hát nem: ha füvet kellene rágnod Afrika szavannáin és egy oroszlán vadászna rád, a zebra csúfosan rádverne minden tekintetben. Erre megint azt mondod, hogy deazember puskával jár, erre én megint azt mondom, hogy azt nem a szavannán fejlesztette ki.

az emberi túlélés nem a fizikai képességektõl függ hanem a szellemiektõl, az ember nem a környezetéhez alkalmazkodik hanem a környezetét alakítja át, na ezaz amit az afrikaiak NEM csináltak.

Ennek fuss neki mégegyszer. Vagy csak menj el egy afrikai faluba, és vállald át egy ottani férfi tizenhat órás mezõgazdasági munkáját, hogy érezd, mennyire nem igyekeznek megváltoztatni a környezetüket. Primitív sztereotípiák áldozata vagy, miszerint a feketék csak ülnek a banánfa alatt, és várják, hogy a szájukba essen. Az, hogy te most lemész a szupermarketbe és veszel felvágottat, csak az utóbbi pár száz év eredménye.

Ha Afrika egy teljesen izolált védék lenne amit csak manapság fedezne fel a világ akkor kvázi-kõkorszakon kívül semmit sem találnánk ott mivel SEMMIT nem tettek azért hogy jobb legyen nekik.

Ezt a "semmit"-et elmagyaráznád az eddigiek függvényében? Létrehoztak államokat, megpróbáltak jobban élni nehéz körülmények között, ennyi sikerült. Szerintem te és én sem tudtunk volna többet tenni az õ helyükben. Nem tehetnek róla, hogy mások jobb világba születtek.

Azér a kantár, (a nyereg?), az íjj, a számszeríjj, amibe-a-lábat-bedugják sem semmik.

iGAZából azt látjuk, hogy az ember - épp ahol ügyködött - csinált magának hasznos kis ezsközöket. Homo szerszámcsináló.

Úpsz! Végigolvastam az alábbi hsz-eket is, még bé_valekét is :-))

Gyermekeim!

Szeretnék figyelmetekbe ajánlani néhány érdekes és értelmes gondolatot:

Nekem az csípi különösen a szemem (csipám), amikor olyanokat hallok, hogy a feketéknek jajdejó a fizikuma, meg a szegzuális kapacitása stb.
Miért, nekünk nem?

Amikor a kenyai maratoni futókra nézek, nekem óhatatlanul az õsmagyarok jutnak az eszembe, akik rótták a mesés kelett végelláthatatlan rónáit. Hej, micsoda fizikumuk lehetett nékik!

Amint, aztán hont foglaltunk, és letelepedtünk, "városbéli, puhány nyavalyásokká" váltunk, akiket gyötör a csúz, a köszvény és a láz és a törökök, tatárok, németek, ruszkik kenterbe vertek.
Miért hagytuk, hogy így legyen?
Lehetne másként? igen, de nehezen.
Az ugyanis már nem kivitelezhetõ, hogy naponta az ember legyalogoljon min. 30 kilométert, pedig ez a dolog nyitja.

Én egyébként, anno, csináltam egy kísérletet.

Kb. fél évig cseszegetett a dokim azzal, hogy magas a koleszom, és felírt csökkentõ gyógyszert. Eredmény: nyulla.
Ekkor beiratkoztam egy bodibilding terembe, és nyomattam több, mint egy évet. Három (+) hónap alatt a koleszom, trigliceridem szintje olyan volt, mint a szentírás!!!
Akkor meg minek a gyógyszer- mármint ilyen flancságokra?

Én, ha akarom azért fizikailag tudom nyújtani a testem. Most, akkor a kérdés z, hogy az afrikáner, ha akarja, tudja-e nyújtani az eszét? Szerintem, igen, tehát genetikailag nincs akkora különbség, csak a nevelésen múlik a dolog. Ehhez viszint az kellene, hogy nem Robert Mugabe-szerû csirkefogól kormányozzák õket, hanem olyan Mózes-félék, akik azt mondják, hohy, na ennyi volt a bálványimádás, ez után kardélre hányom azt, aki nem teszi le az érettségit. Lenne is magolás és körmölés Afrikában!

Ilyen feladatra azonban talán még Nelson mANDELA SEM ALKALMAS. Afrikának nincs még Gandhija sem.

(ide egy beböfögés ikon akartam tenni:-)

Gyûjtögetõ népeknél az egyik legnagyobb gátja a fejlõdésnek az írásbeliség hiánya, a tudás hordozója a sámán aki egyfajta polihisztor hiszen a törzs ÖSSZES tudását hordozza, ez erõsen lekorlátozza a tudásmennyiséget amirõl beszélhetünk hiszen egy átlagon felüli ember sem tud mindent fejben tartani, a sámánnak MINDENT meg kell tanulnia (szájhagyomány útján) majd ugyanezt a tudást még a saját életciklusában tovább kell adnia az utódjának különben a tudás vele együtt elveszik, generációnként "újramásolódik" a tudás ami hatalmas hibalehetõségeket rejt magában, gyakorlatilag 20-30 évenként esély van rá hogy az aktuális sámán rosszul adja tovább az információt (ittfõleg a törzs története a fontos ahol idõvel a részletek áldozatul esnek, ha a sámán idõ elõtt meghal betegségben akkor a többi törzstagtól kell a tudás forgácsait összeszednie az új sámánnak ami törvényszerûen azonnali "adatvesztéssel" jár).

A bumeráng kialakulása az íjjal és a lándzshajítóval együtt elég rejtélyes, valószínûleg a törzs egy kimagaslóan zseniális (vagy szimplán szerencsés :) tagja találta fel valamikor és a használat és elkészítés technikáját a többieknek is megtanította de magát a mûködés elvét a többiek nem értették és nem is kellett érteniük, ez az egyszerûbb gépeknél nem probléma.

"Nem egy erõdrõl van szó, hanem egy országnyi méretû területen szétszórt romokról. Pont mint egy õsi civilizációnál szokás"

Na ez azért erõs csúsztatás, 500 km² baromira nem nagy terület, alig több mint 20*20 km, Budapest önmagában nagyobb területet foglal el.
Ja és mint írtam, egyáltalán nem bizonyított hogy a feketéknek bármi közük lett volna hozzá, sokkal életszerûbb a kolónia elmélet.

Senegambian stone circles - kõkorszaki szintû temetkezési helyek, semmi több

Axum - XV. század és ETIÓPIA! Ugyan az vonatkozik rá amit korábban írtam a Vörös-tengerrõl pláne még masszívabban vonatkozik rájuk.

Ashanti Confederacy - XVIII. század! Ezt most viccnek szántad? <#fejvakaras>

"A suméroknak szerencséjük volt, a vidékük öntözés nélkül is rendkívül alkalmas volt a mezõgazdaságra."

...viszont olyan szintû városállamok fenntartására mint amilyenekkel elindították az emberi civilizációt, na arra még a Sumér területek SEM voltak alkalmasok öntözés nélkül.

A mezõgazdaság a közel-keleten több mint 11ezer éve jött létre, 8ezer éve tõlük függetlenül a távol-keleten, szintén teljesen függetlenül több mint 7ezer éve amerikában de fekete-afrikában nem, mert... miért is? Nem voltak termõ területeik? Nem volt semmi növény amit évezredek! alatt háziasítani tudtak volna? Na igen...

"A csónakos példám arra vonatkozott, hogy szerintem meg az a "fejlettebb", aki jobban túlél. Tény az, hogy a fehérek száz évvel ezelõttig élni sem voltak képesek Afrikában. Ott a feketék jobbak, az biztos. Jelentõs fehér telepek mai napig olyan vidékeken vannak csak, ahol az éghajlat hasonlít az aurópaihoz."

Miért lennének a feketék "fejlettebbek" csak azért mert ott élnek?
Ennyi erõvel a zebra és a zsiráf fejlettebb az embernél mert õk mégjobban tudnak ott túlélni, az emberi túlélés nem a fizikai képességektõl függ hanem a szellemiektõl, az ember nem a környezetéhez alkalmazkodik hanem a környezetét alakítja át, na ezaz amit az afrikaiak NEM csináltak.

Ha Afrika egy teljesen izolált védék lenne amit csak manapság fedezne fel a világ akkor kvázi-kõkorszakon kívül semmit sem találnánk ott mivel SEMMIT nem tettek azért hogy jobb legyen nekik.

Bocsánat, kimaradt:
Bjerre, Jens (1964). Kalahári. Kõkori emberek az atomkorban. Budapest: Gondolat.

Van egy érdekes találmány, amelyet leginkább az aerodinamika területéhez tartozónak érzek, és a közhiedelem szerint vadász-gyûjtögetõ népektõl ismertük meg. (Az angol Wikipédia szerint a részletek árnyaltabbak, de a lényeget ez nem érinti.) Ez az "aerodinamikai" kitétel nem valamiféle vicc akar lenni a részemrõl. Tehát nem ilyesmi, hogy "tollak a nyílvesszõ végén, hogy jobban repüljön", hanem igaziból egy nem-triviális találmányról van szó. Úgy értem, a legtöbb ember komolyan meglepõdik, amikor elõször találkozik vele (még akkor is, ha korábban olvasott róla). Ez az "aerodinamikai" találmámy olyannyira nem-triviális, hogy én kifejezetten a józan intuiciónak ellentmondónak, szinte fizikailag abszurdnak érzem, ha mûködés közben látom. És olyan népektõl ismerjük, akik a mezõgazdaságot sem ismerik.

A találmány nevét spoiler részbe teszem, hogy érdekesebb legyen, le kell meszelni az egérrel a << és a >> közti szövegrészt, hogy olvasható legyen: << bumeráng, ausztráliai bennszülöttek >>

Valójában mindig is érdekelt, a gyûjtögetõ népek kifejleszthettek volna-e fejlett tudományt. Ez azért érdekel, mert sok mezõgazdaság-elõtti népnél a tudás meglepõen nagy érték. Íme egy lapp sámán élménye, legalábbis ahogy egy mesében megõrzõdött:
"Mindent tudott, mindent megértett. Hallja, mit mond a föld, mit beszélnek a füvek, látja, hogy a kövek is mozognak; érti, miért hallgat a víz, mit üvöltenek a szelek; tudja, honnan származnak az emberek, és hogy mit gondolnak magukban a lappok." (Voigt 1966: 66)

Persze nem akarom mondani, hogy a folklór = tudomány. és a hiedelem = valóság, hanem csak amiatt figyeltem fel erre, hogy egyáltalán a tudás mint érték megjelenik-e egyes mezõgazdaság elõtti népeknél, tehát hogy egyáltalán vágynak-e rá (most eltekintve a tudás tartalmától, igazságától).

Egyes szibériai kultúrákban a sámán évekig tanul (Hoppál 2005: 57), vagy a sámánok vetélkednek is egymással, összemérve tudásukat (Kleivan & Sonne 1985: 26, 39, XXVIII. tábla), és nagyon is számontartják, ki az erõs és ki a gyenge sámán (Diószegi 1960: 197-198). Néhány mítosz a hiedelem által feltételezett állítólagos korábbi nagy tudás elvesztése miatt bánkódik (Diószegi 1960: 85-89). Számos kultúrában a sámánhoz hasonló szerepet betöltõ figurának már maga a népi neve is "tudós", akinek "tudománya" van: például éppen a magyar folklórban (Diószegi 1998: 18, 67, 128); de a lapp folklór hasonló alakjainak nevét is "tudós"-nak fordítható (Voigt 1966: 146, 282), és több más nép folklórjában is így van (Hoppál 2005: 15). Dél-Amerikában sem elég a sámánnak a narkotikumokat magához vennie: elfordult, hogy a nem megfelelõ tudású sámánt közösége egyszerûen elbocsátotta (Boglár 1996: 59).

Még jobban tetszett nekem néhány eszkimó teremtésmítosz. Igazán nem mondható fanatikusnak vagy pártosnak a szövegük: a mese nyíltan közli, hogy nem tudni, hogyan keletkezett az ember (Barüske 1969: 5). Egy másik mese szinte alternatívák vitafóruma, minden ideológiai fanatizmus nélkül közli az alternatív elképzeléseket, amolyan "egyesek így gondolják, mások úgy" stílusban. Az itt következõ szövegrésznek pedig különösen mulatságos, mert az evolúcióelmélet jut róla eszembe, persze anélkül, hogy valóban ilyen jelentést tulajdonítanék a szövegnek: "Amikor a föld termékennyé és elevenné vált, megteremtette a holló az embert. Egyesek azt mondják, hogy agyagból teremtette, éppúgy, mint ahogy az égben egy alakot a saját képe mására alkotott. Azonban mások azt állítják, hogy az emberek keletkezésüket véletlennek köszönhetik, és ez még csodálatosabb, mintha szándékkal és elhatározással lettek volna megalkotva" (Barüske 1969: 9) (saját kiemelésem). Nagyon tetszett, bár nem feltételezem, hogy a mese a modern evolúcióelméletre célzott ezzel annak a maga teljes részleteiben, génekkel, nukleinsavakkal, stb. Mindenestre arra gondoltam, Európában nem minden korban díjazták volna ezt a megközelítést: sem nyitottsága, sem a véletlen szerepének elismerése (contra teremtés) miatt sem <1>.

Igazából nem tudom a választ a topic fõ kérdésére. Lehetséges lett volna-e gyûjtögetõ életmódú törzsektõl fejlett tudomány? Valószínûleg többet kellene ehhez olvasnom, tudománytörténetet, tudományfilozófiát, antropológia. Az eddigi ötleteim:
* az európai középkorban tagadták az ember állatvilágból való fokozatos kialakulását, "bezzeg" sok gyûjtögetõ nép mitológiája az ember és az állat rokonságát tükrözi;
* a európai középkorban, Arisztotelész gondolata nyomán, az égi és a földi jelenségeket teljesen külön jellegûnek tartották, az égi dolgok "tökéletesek", a földiek nem. (Newton gondolata, mely a bolygók pályában és a földre hulló alma mozgásában közös elvet tételezett fel -- gravitáció --, kifejezetten meghaladta a középkor arisztotelészi elképzelését). "Bezzeg" ezzel szemben a sok gyûjtögetõ nép mitológiája az égi jelenségeket átalakult embereknek, tárgyaknak képzeli el, pl. a busmanok (Bjerre 1964: 158-160) egyes eszkimó csoportok, a napot ás a holdat (Barüske 1969: 14-15), sõt a sarki fényt is (Barüske 1969: 14-15) antropomorf világból eredeztetik. Az arandáknak az égitestekre, üstökösökre, meteorokra, sõt a Holdat párás idõben körülvevõ fényudvarra is hasonló elképzeléseik vannak (Strehlow 1907).

Azonban ezek az ötleteim akár teljesen elhibázottnak is bizonyulhatnak:(Barrow 1994) szerint nem szabad a mítoszok "holisztikus" vilégképét azzal egy lapon említeni, hogy a modern tudomány sok olyan dolgot szintén összefüggésekben lát, amelyeket az európai középkor vagy kora modern kor még különállónak látott. Barrow szerint igenis szükséges volt elõbb átmenni egy olyan fázison, amely a a jelenségek tárgyiasítását, a dolgok szétválasztását szolgálta, ezt megkerülni nem lehet. Hogy Barrownak igaza van-e, azt meg1télni nem tudom, de azóta óvatosabb vagyok a sejtéseimmel.

Megjegyzések

1. Nincs kellõ rálátásom a középkorra, hogy ezt biztosan kijelenthessem. A részletek, árnyalatok sokszor finomabbak lehetnek. Az angol Wikipedia szerint például a boszorkányperek inkább a kora modern kor válságtünetei voltak, semmint a középkor immanens vonása: a mûvelt egyházi értelmiség a virágzó népies babonának, pogány emléknek tartotta a boszorkányokban való hiedelmet.

Hivatkozás

* Barrow, John D. (1994). A fizika világképe (= The World within the World). Fordította Fejes Erzsébet és Menczel László. Lektorálta Fehér Márta. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994
* Barüske, Heinz (1969). Eskimo Märchen, Die Märchen der Weltliteratur. Düsseldorf • Köln: Eugen Diederichs Verlag.
* Boglár Lajos (1996). "A piaroa eset. A piaroa települések élete (1967-68, 1974)". In: Mítosz és kultúra pp. 49-89. Budapest: Szimbiózis.
* Diószegi Vilmos (1960). Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest: Magvetõ Könyvkiadó.
* Diószegi, Vilmos <1958> (1998). A sámánhit emlékei a magyar népi mûveltségben. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN ISBN 963 05 7542 6.
* Hoppál Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3.
* Kleivan, Inge; B. Sonne (1985). Eskimos: Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII, "Artic Peoples", fascicle 2. Leiden, The Netherlands: Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill. ISBN 90-04-07160-1.
* Strehlow, Carl (1907). Mythen, Sagen und Märchen des Aranda-Stammes. (Veröffentlichungen aus dem städtischen Völker-Museum Frankfurt am Main)
* Voigt Vilmos (1966). "A kétfejû nap". In: A varázsdob és a látó asszonyok. Lapp népmesék, Népek meséi, pp. 65-67. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Én is csodálkozom rajtad, amit az én hozzászólásomra reagáltál, az arról tanúskodik, hogy az elsõ két szóig jutottál el (pl. leírtad ugyanazt a hülyeséget a közép-amerikai dzsungelrõl). Figyelj, kialakult itt egy értelmes diskurzus (nem gyakori errefelé), minkét oldalon vannak olyanok, akik veszik a fáradságot, és _elolvassák_ egymás hozzászólásait, aztán érdemben válaszolnak rá. Epikuroszi beböfögésekre nincs szükségünk. Keress magadnak egy másik flame topicot, ahol kiélheted magad.

Jé, volt türelmem elolvasni. Csodálkozok magamon. :-)

Elnézést kérek a eredeti téma kissé tágabb tárgyalásáért, de talán nem off-olás. Az afrikai népekrõl szinte semmit nem tudok, ezért inkább más állam-elõtti népek teljesítményérõl írnék. Ezeket is "törzsi" néven ismerjük a köztudatban, az emberiség értékes tudásáhz való hozzájárulásuk pontos megítélése azonban több tudományág együttmûködését igényelheti.

Kezdjük Dél-Amerika esõerdeivel, és vegyük a tukano indiánokat (Reichel-Dolmatoff 1997), és a piaroákat (Boglár 2001: 26). Az esõerdõben folytatott túlzott vadászat, gyûjtögetés könnyen szûkösséghez vezethet. A csoportok kénytelenek korlátozni az élõvilág kiaknázását, és az említett kultúrák ezt sikeresen is teszik meg ezt. A "sámán"<1> felméri a lehetõségeket, és mitológiai köntösbe ágyazott magyarázattal indokolva korlátozza a vadászatot, halászatot.

Hoppál több szibériai kultúra sámánjáról azt írja:, hogy a sámán a közösség hiteles alakja: pontosan ismeri a kutúra szimbólumrendszerét, mítoszait, az mberek hisznek neki (Hoppál 2005: 25-26, 43). Szerintem elképzélhetõ, hogy a dél-amerikai tukano sámán is ezért képes hatékonyan szabályozni a közösség fogyasztását, központosított erõszakszervezet nélkül is . A tukano mitológia egyébként is érdekes módon jeleníti az ember és az élõvilág függõségét. Például, egyes éllatfajokhoz csillagképet asszociálnak, és a szóbanforgó faj vadászatát csak akkor engedik meg, ha az adott csillagkép az év adott szakában látható.

Személyesen azért tartottam mindezt érdekesnek, mert úgy éreztemn, köze van egy olyan problémakörhöz, amelynek megoldása a mi társadalmunk számára is komoly kihívás. Elõfordul, hogy miküzben az emberek magánárdekeiket maximalizálni kívánják, paradox módon mind sokkal rosszabbul járnak, mintha legalább részleges együttmûködésre törekednének. Két ember percekig tartó tolakodása egy keskeny ajtó elõtt szemléletes példája jut eszembe, de valójában többféle módon is elõállhat ilyen helyzet, azeket általánoságban (a konkrét részéletektõl elvonatkoztatva) a játékelmélet fogalmaival lehet elemezni: "közlegelõk csapdája", "fogolydilamma", "futok a pénzem után". Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és Mérõ László: Mindenki másképp egyforma c. mûvében elemzi ezeket, néhány példa:

Fogolydilemma

Két komoly bûnözõ horogra kerül valmilyen közösen elkövetett súlyos bûncseleményükért, de a bíró nem tudja rájuk bizonyítani az (egyébként nyilvánvalóan igaz) vádat, mert nincs tárgyi bizonyíték, a bûnözõk pedig mindketten tagadnak. Ezért külön cellába rakja õket (hogy ne tudjanak érintkezni), majd vádalkut ajánl külön-külön mindkettejüknek. Ugyanazt a vádalkut ajánja mindkettõnek, de egyik bûnözõ sme tudhatja meg, hogy a társa miképp áll hozzá a dologhoz: nem számíthat biztosan sem társa "árulására" sem, sem társa "együttmûködésére" sem.
A vádalku a következõ:
- Amit neked most mondok, ugyanazt a társadnak is felajánlom.
- Ha vallasz magad és társad ellen, társad pedig kitart a tagadás mellett, akkor téged azonnal elengedlek, társad pedig 10 évre börtönbe kerül.
- Ha õ vall, és te tagadsz, akkor te kerülsz 10 évre börtönbe és társad kerül azonnal szabadlábra.
- Ha mindketten vallotok, kevesebbet ér számomra a te vallomásod, mintha csak az állna rendelkezésemre. Ekkor 5-5 évre mindketten börtönbe kerültök.
- Sokat kockáztatsz tehát, ha tagadsz, mert ha ugyanakkor társad elárul, igen rosszul jársz. És társad ugyanettõl fog félni saját magára nézve. Ha mindennek ellenére valami csodás módon megbízva egymásban mégis mindetten kitartanátok a közös tagadás mellett, kénytelen leszek mindlettõtöket bizonyíték hiányában elengendni, de gyorshajtásért (amire van bizonyítékom) rátok sózok 1-1 hónapot, csak hogy ne örüljetek annyira.

A lényeg: "egymásban bízó" stratégiával a két bûnözõ 1-1 hónappal, tehát összes1tve két hónappal megúszhatná a dolgot, de e "jóhiszemû" stratégiát választó bûnözõ nagyon sokat kockáztat, ha társa mégiscsak árulónak bizonyul! Ezért aztán valószínûleg mindkét bûnözû inkább vall, és így 5-5 évek kapnak, vagyis 10 év összbüntetéssel távoznak egy olyan helyzetbõl, amit 2 hónap összbüntetéssel megúszhattak volna.

Közlegelõk cspdája

A másik példám is absztrakt,de valamivel közelebb áll a topic témájához: állam-elõtti népek ökológiai adottságokhoz való sikeres alkalmazkodása.

1
Van egy legelõnk,10 gazda él meg belõle. Mindegyiknek van egy-egy tehene. A tehenek az egyes gazdák magántulajdonában vannak, de a legelõ teljesen közös. A 10 tehén kövérre hízik, a gazdák jól megélnek.

2
Az egyik gazda gondol egyet, és még egy tehenet vesz: ezentúl két tehénnel megy ki mindennap a legelõre. A legelõn mostantól nem 10 kövér, hanem 11 közepes tehén legel. Az "újító" gazda elégedett, mert két közepes tehén többet ér, mint egyetlen kövér, de a többi gazda úgy érzi: megkárosították õket. Õk az egészbõl anyit éreznek: egyetlen tehenük eddig kövér volt, mostantól közepesre fogyott. Különösebben nincs kedvük versenyezni, vitázni még kevésbé, a gazdagság sem érdekli mindeneken felül õket, ezért egyelpre annyiban hagyják.

3
Késõbb a kéttehenes gazda újabb teheneket vesz, esetleg még néhány gazda is több tehénnel jön ki legeltetni. A legelõn 20 sovány tehén legel. Az eddig mésékletes gazdák döbbenten látják, hogy immár meg sem tudnak élni. A "kimaradók" egyre jobban elszegényednek. Mit tehetnek, õk is versenybe szállnak.

4
A legelõn 50 csontsovány tehén legel, se tejük, és húsuk is nehezen értékesíthetõ. Most már tulajdonképpen minden gazda rosszabb helyzetben van, mint az valaha az eredeti, 10 kövér tehén esetében volt. Az egyik gazda arra gondol, hogy "kiszáll": elbocsátja egy kivételével összes tehenét, hogy megmentse a legelõt. De mi van, ha a többiek nem követik? Akkor õ azonnal éhenvész. Ezért aztán mégsem mer kiszállni.

5
A legelõ tönkremegy, az összes tehenek elpusztul, az összes gazda koldusbotra jut.

Mindez csak két példa volt társadalmi csapdákra. Arra gondoltam ezt olvasva, hogy sokféle társadalmi csapda van, így nehéz egy-két ötlettel az összes lehetséges társadalmi cspda ellen biztos megoldást találni. A sérülékeny, könnyen kimerülõ esõerdõkben élõ közösségeknek is hasonló helyzetekkel kell szembesülniük: az egyes vadász jobban jár, ha sokat vadászik, de ha mindenki ezt teszi, akkor mindenki rosszabbul jár. A lehetséges társadalmi csapdákat valamiképpen kezeleni kell, és az melített törzsek ezt központi államszervezet nélkül teszik, sikeresen.

Mivel a sokféle arccal jelentkezõ társadalmi csapdák minket is érintenek (legfeljebb nem pont ezek, vagy nem pont így), és a társadalom totális központosítása nem mindig járható vagy kívánatos út, ezért néhány szerzõ (Grardo Reichel-Dolmatoff antropológus, Daniel Quinn szépíró) az állam-elõtti népek tudásának megmentését létfontosságúnak tarja, tehát nemcsak kultúremléknek, hanem a teljes emberiség közvetlen létérdekei szempontjából fontosnak.

Az eddig leírt véleményem árnyalására be kell vallanom, hogy a környezetüket kimerítõ társadalmakra van példa állam-elõtti, sõt, vadász-gyûjtögetõ kultõrák körébõl is (Diamond 2002: Sosemvolt aranykor, online http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm). Ahogy kivettem, a legtöbb esetben valami különleges helyzetrõl van szó. Például új, ismeretlen területre érkeznek (Amerikába vándorlás Ázsia felõl) Úgy tudom, a helyhez kötöttebb módon nomadizáló közösségek altalában "kíméletesebbek".

Jegyzetek

1. "Sámán": eredetileg egyes szibériai kultúrák mitikus közvetítõ figuráját nevezik így, de sok dél-amerikai kultúra is ismer hasonló közetítõ funkciójú szerepet, így a szakirodalom ezt a szót használja itt is.

Hivatkozások (magyar)

* Daniel Quinn. Izmael.
* Mérõ László. Mindenki másképp egyforma.
* Boglár Lajos (2001). A kultúra arcai. Mozaikok a kulturális antropológia köreibõl, TÁRStudomány. Budapest: Napvilág Kiadó. ISBN 963 908294 5
* Hoppál, Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3
* http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/247.htm
* Diamond, Jared (2002). "Sosemvolt aranykor". In: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása. Budapest: Typotex. Online http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm

Hivatkozások (angol)

Reichel-Dolmatoff,Gerardo (1997). Rainforest Shamans. Dartington : Themis Books
Gerardo Reichel-Dolmatoff: A View from the Headwaters. The Ecologist, Vol. 29 No. 4, July 1999. Online http://www.theecologist.info/page9.html

Linkek kigyûjtve

* http://www.theecologist.info/page9.html
* http://www.bioport.hu/hirek/allatihirek/0124sosemvoltaranykor.htm
* http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/247.htm
(Elnézést a nehézkes megoldásért, de még három hétig nem szúrhatok be inline linkeket)

"vezetõ egyéniségek" - pld. Gilgames, Imhotep, Noé, Ehnaton, stb.

Igazából karizmatikus, pofetikus egyéniségekre gondoltam.

jaj, nem kõ-, hanem réz, meg bronz, meg vaskorszak.
Tényleg, kezdtem melléütni, nem is csoda.

"A világ számos részén elõnyös a nagy civilizáció, afrikában hátrány."

Ez fájt.

A másik: a közép-amcsi dzsungel civilizációkról tetszett hallani? Várkonyi szerintem nem írt róluk.:-)

A III.: érdekes módon Afrikában is összeverõdtek az emberek, sõt, még táncoltak is, festették is egymást. Együtt vadásztak, több ezres törzsek alakultak ki stb. stb.
Valami mégis hiányzott az igazi civilizációk kialakulásához: vezetõ egyéniségek és - igen - a fejlett vallás, amely a legerõsebb társadalomszervezõ erõ volt a kõkorban.

Animizmussal nem lehet 1-rõl a kettõre jutni, ehhez már ELVONTABB gondolkodásmód, azaz fejlett vallási rendszer köll. Na bumm! :-)

Én is vártam. :-)
A zimbabwei erõd valszg valami egyiptomi gyarmatosítási kísérlet maradványa.

Amúgy, azon is jól szórakoztam, hogy egyesej Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai c., enyhén szólva is amatõr és különben is elavult könyvét próbálják itt kútfõként beállítani.

Akkor most már igazából mekkora területrõl beszélünk? Szaharától délre, tehát marad a kontinens keleti csíkja, többi sivatag. Zimbabwe-ban volt egy királyság, most akkor mit kérsz számon a feketéken? Hogy a Dél-Afrikában élõ gyûjtögetõ törzsek nem hajózták be a gabonát és a szarvasmarhát Hollandiából, mint a búrok, nem fedezték fel maguk a termesztés fortélyait? Vagy mit kellett volna csinálniuk, megrendelniük katalógusból? Ész megáll. Majd egyszer játssz egy kis Civilizationt, aztán rájössz, hogy is megy ez. Nem azért találunk a játékban néha már atombombával rendelkezve kõkori civilizációkat, mert bénák voltak. Rossz helyrõl kezdett.

Nem egy erõdrõl van szó, hanem egy országnyi méretû területen szétszórt romokról. Pont mint egy õsi civilizációnál szokás. Másrészt nem csak ez az egyetlen fekete civilizáció létezett Afrikában:

http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Axum
http://en.wikipedia.org/wiki/Senegambian_stone_circles
http://en.wikipedia.org/wiki/Ashanti_Confederacy

A suméroknak szerencséjük volt, a vidékük öntözés nélkül is rendkívül alkalmas volt a mezõgazdaságra. De ez most hogy jön ide? Legfeljebb úgy, hogy ez is azt bizonyítja, hogy az adott területen élõ népek inkább az éghajlat függvényében vágtak bele a mezõgazdaságba, mind saját genetikai állományuk miatt. Ma pl. ugyanaz a környék meglehetõsen lepusztult, pedig hát ugye ott alakult ki elõször a mezõgazdaság, tehát ott élnek a legokosabb emberek, nem igaz? Hülyeség az egész.

Afrika NEM dzsungeles terület, hanem jórészt száraz, mezõgazdasági mûvelésre csak korlátozottan alkalmas vidék. A civilizáció nem ragasztással terjed, hanem a kérdés az, hogy a máshol nemesített növények-állatok képesek-e megélni az új helyen. Ez sokkal nehezebb, ha a növénynek éghajlati öveket kell váltania. Az óceán túlpartján is nagyon lelassította a fejlõdést az a tény, hogy a nemesített élelmiszereknek észak-dél irányban kellett terjedniük, másrészt ott sem volt nemesített élelmiszernövény. A kukorica a spanyol hódítók idején akkora volt, mint a bébikukoricák ma. Afrika adottságai sokkal rosszabbak, mint Dél- és Közép-Amerikáé: még kukoricájuk sem volt. Ismersz egyetlen, akár a modern idõkben nemesített növényt, ami Afrikából származik, és képes eltartani egy magasan szervezett társadalmat?

A csónakos példám arra vonatkozott, hogy szerintem meg az a "fejlettebb", aki jobban túlél. Tény az, hogy a fehérek száz évvel ezelõttig élni sem voltak képesek Afrikában. Ott a feketék jobbak, az biztos. Jelentõs fehér telepek mai napig olyan vidékeken vannak csak, ahol az éghajlat hasonlít az aurópaihoz.