401
Föld hőjének hasznosítása, hőszivattyú, termálvíz
-
#121
tarozoban* -
#120
Ukrajna eves felhasznalasa kb 70-75 milliard kobmeter. Olyan 25 milliard kobmetert termel, maradek 45 milliardot oroszoktol veszi. Tehat a 20-25 milliard kobmeteres tarozoba durvan az evi import szukseglet felet tudja tarolni. A gazvalsag elott fel is tankoltak kb 100%ra az ukran gaztarozokat, mert nagyon jol tudtak elore, hogy mire keszulnek. Kb marcius kozepe-vegeig kihuztak volna a tartalekukkal (azert nem az ev kozepeig, mert nyilvan telre nagyobb arany jut, mint a fele a gazfogyasztasnak)
Eu lakossaga durvan 500 millio ember. -
#119
A technikai részében. A pénzügyi oldalát nem szoktam firtatni, mert úgy sem tudok mit kezdeni vele. Erről jogszabályok rendelkeznek szerintem vagy az állam köt szerződést erre.
Megkérdezhetem azt meglátjuk. -
#118
Molni. Ha az exon, vagy más idegen cég kitermeli a makói gázt, vagy bármely más gáztárnát, vagy kőolaj tárnát. Mindegy.
Azt akarom megtudni,hogy az ebből befolyó pénz, ami a természeti kincsek eladásából folyik be, milyen arányban oszlik meg a felek között?
Mennyit kap a magyar állam? Mennyit kap a kitermelő idegen cég? Mennyit kapnak az állampolgárok? Mennyit azok az emberek akiké a föld? Mennyit kap Makó?
Ezek nagyon fontos kérdések számomra. Te benne vagy a szakmában, valamit mondhatnál.. -
#117
Érekesek ezek a számok. Mo. esetén éves átlagban 40 milliós napi fogyasztással 14,6 milliárd köbméter fogy el. Ukrajna négyszer akkora mint, Mo. Akkor egyenes arányban véve ez cirka 60 milliárd m3. Te 40-et írsz. Akkor, ha kisebb a függés a 40 milliárd reális lehet. Viszont Mo. és Ukrajna összesen 50 milliós. Az Eu mennyi is? És ott több energiát használnak el. Hány száz (vagy ezer?) milliárd köbméteres tárolók kellhetnek? -
mrzool #116 Ember, te tényleg komolyan veszed a Matulát?:))))) Évszázad vicce, hogy ezt is képes voltál így benézni.:)))))))
http://matula.hu/x/impresszum.html
A Matula Magazin hazudik.
Az oldal teljes tartalmáért a Matula Magazin hazug szerkesztősége vállal minden felelősséget. -
#115
Ukrajnanak van kb 20 milliard kobmeteres gaztarozoja (nyilvan osszesen), ami kb fele az eves gazmennyisegnek, amit Ukrajna vasarol. Vicces az, hogy a nyugati hataron vannak.
Az egesz gazvita nem mas, mint egy zsarolas ukrajna felol, hogy olcsobban kapjak a gazt. Nem veletlenul raktak a gaztarozokat minel messzebb a ruszkiktol, es nem veletlenul halmoztak fel egy felevnyi gazmennyiseget sem. -
#114
Valami itt nagyon nem stimmel. Láttam már képet földalatti robbantás által létrehozott üregről. Pár száz méteres átmérője volt. Abba 0 mennyiésű gázt tudsz lepumálni és nem is biztos, hogy megfelelő zárórétegek lesznek ott. Gáztározóknak nagyrészt kimerült vagy már nem gazdaságosan kitermelhető gázmezőket szoktak használni, mert a bent maradt gáz már eleve ott van párnagáznak. A tározóból a tárolt mennyiség amúgy sem nyerhető ki teljesen.
Az, meg hogy egész Európának raktár igen meredek. A magyarországi kapacitás 3,5 milliárd köbméter körül van. A fogyasztás télen 50-60 millió köbméter / nap. Akkor becsüld meg, hogy Európáé mennyi lehet. 300 bar nyomáson összenyomva számold ki ideális gáztörvénnyel, hogy akkor ez mekkora térfogatot is jelent. (A földgázt tekintsed 100% metánnak nyugodtan.)
A infó honnan jön? -
OKkultist #113 Egy kis visszatekintés a Matula 2006-os HOAX (???) cikkére:
„Európának szüksége van az orosz energiahordozókra, Oroszországnak az európai fogyasztókra. Aki itt valamit nem ért, az előbb-utóbb rajtaveszít" – idézte Gyurcsányt a Kommerszant című orosz lap. Putyin pedig ezt bírta mondani szintén azon a kedden: „Semmi nem mutat arra, hogy ne valósulna meg a Magyarország területén tervezett hatalmas gáztározó, amely nemcsak a magyarországi gázellátás stabilizálását, de az egész európai ellátást szolgálja.”
Hogy ez mennyire nem volt hülyeség, arra itt a bizonyíték:
When Nuclear Explosions for the National Economy was finally formally established, Alexander D. Zakharenkov, a chief weapons designer, was appointed head of the program. Initially, the Soviet program was focused on two applications, nuclear excavation and petroleum stimulation, similarly to the U.S. program. However, interest in other applications quickly developed, and within five years the Soviet program was actively exploring six or seven applications involving participation by some ten government departments.
Once underway the Soviets conducted a much more vigorous program than the Americans' Operation Plowshare, consisting of some 156 nuclear tests, some with multiple devices, between 1965 and 1989. These tests were similar in aims to the American effort, with the exception that six of the shots were considered of an applied nature, that is they were not tests per se, but were used to put out runaway gas well fires and a methane blow out.
There were in fact two programs:
* "Employment of Nuclear Explosive Technologies in the Interests of National Economy," also referred to as "Program 6," involved industrial underground PNEs and testing of new PNE technologies. As part of the program, 124 tests with 135 devices were conducted. Primary objectives of the program were water reservoir development, dam and canal construction, and creation of underground cavities for toxic waste storage.
* "Peaceful Nuclear Explosions for the National Economy," also referred to as "Program 7," involved testing of industrial nuclear charges for use in peaceful activities. Nuclear detonations were conducted with the stated purpose of searching for useful mineral resources with reflection seismology, breaking up ore bodies, stimulating the production of oil and gas, and forming underground cavities for storing the recovered oil and gas. The "Program" numbers come from the USSR's classification system of nuclear explosions, the first five programs designating various phases of nuclear weapon development.
All together, the Program 7 conducted 115 nuclear explosions. Among them:
* 39 explosions for the purpose of the geological exploration (trying to find new natural gas deposits by studying seismic waves produced by small nuclear explosions
* 25 explosions for intensification of oil and gas debits
* 22 explosions for creating underground storage for natural gas
* 5 explosions for extinguishing large natural gas fountains
* 4 explosions for creating channels and dams (including the Chagan test in Kazakhstan, and the Taiga test on the potential route of the Pechora-Kama Canal)
* 2 explosions for crushing ores in the open-pit mines
* 2 explosions for creating underground storage for the toxic wastes
* 1 explosion to facilitate coal mining in an underground mine
* 19 explosions were performed for research purposes (studying possible migration of the radioactivity from the place of the explosions).
These explosions were financed by various ministries: 51 explosions were financed by the Ministry for Geology, 26 explosions were financed by the Ministry for Natural Gas, 13 explosions were financed by the Ministry for Oil, 19 explosions were financed by the MinSredMash itself (the predecessor of the Federal Atomic Energy Agency). There were two large explosions of 140 kilotons and 105 kilotons; all others were relatively small with an average yield of 12.5 kilotons.
The last nuclear explosion by the Program 7, codenamed Rubin-1 was performed in Arkhangelsk oblast on September 6, 1988. The explosion was a part of a seismic program for geological exploration. The Soviets agreed to stop their PNE program at the end of 1988 as a result of then president Mikhail Gorbachev's disarmament initiative.
HOPPÁ HOPPÁ, mégsem kamu a bazinagy gáztározó meg az atomrobbantásos városi legenda. -
#112
Akkor kergesd őket a faszságaiddal... -
#111
Mert te soha nem szoktál inni semmi alkoholt úgye ó kis szentem...?
Eddig te mit is javasoltál? Baromságot. Leírtam bár bazemeg te hogy a világ legjobb mérnökei is elakadtak. Gondolod akkor én vagy legfőképp te tudsz valamit mondani amit ők nem tudnak? Ahogy írtam már a hülyeséget könnyű megcáfolni (mint a te moonhoax baromságaidat), de alkotni valamit ami extrém körülmények között is működik az más. Neked még a 2 x 2 = 4 művelet is nehéz.
Nagyon kérlek kussoljál. Elegem van a trollkodásoból. Én tudom, hogy hasznos a munkám és értek is ahhoz amit csinálok, mert ezt mondják nekem. Pont. Ha ezt te látod be akkor csak szarni tudok nagy ívben a hülye fejedre.
Mellesleg leíram, hogyha lenne ötletem akkor sem írnám le itt. Tudsz egyáltalán olvasni vagy valaki felolvassa amit ide írnak? Ki gépeli be helyetted. Mert, hogy nem figyelsz arra amit írok az tuti.
És talán használhatnád már végre a makrókat, de tanulásra képtelen hülye. -
OKkultist #110 Örülnénk, ha nem BENYOMVA kommentelnél te alkoholista (drogos?) "mérnök". (Valószínű úgy kaphattál diplomát, hogy együtt ittál pár emberrel, esetleg együtt szurtátok be a hernyót?)
Biztos , hogy ilyen egy mérnök? Én ismerek párat, de amikor problémával találják magukat szembe, akkor a megoldáson gondolkoznak, és szoktak javasolni valamit. (azt a legkönnyebb mondani, hogy nem lehet megcsinálni! Legfeljebb TE nem tudod megcsinálni, öcsi!) -
#109
És nem tűnik fel, hogy a szerkezet mélyfúrásra nem alkalmas? A legtöbb szerekezeti eleme ki sem bírná oldalent. -
#108
Ezt esküszöm nem értem. -
#107
A feltételezést számításokkal is alá kell támasztani. Addig ez csak duma. -
#106
"Ha akarsz, akkor találj ki valami megoldást,hogy hogyan jusson le a hideg víz a cél területre."
A fizika törvényeit nem lehet feülülírni. -
#105
Meg a jó tudodkided sértegestd, azt te kis köcsög senkiházi szarházi pataszt. (Elnézést a becsületes földművelkőktől.)
Majd, ha lesz bármiféle referencia munkád mérnöki területen akkor pattogj. Eddig csak elégedett visszajelzéseket kaptam mindenhonnan ahol dolgoztam. Neked milyen referenciád van? -
#104
Kb. ez a helyzet. Most kicsit be vagyok nyomva, nehéz gondolkozni. -
mrzool #103 "Ekkora lyukat ki tud fúrni? Guatemala, 2007"
A természet. Nincs ebben semmi rejtély vagy ismeretlen, habár kétségkívül félelmetes egy ilyen sinkhole. A guatemalai elég extrém méretű volt... Floridai kollégám mesélte, hogy ők szabályosan rettegnek ezektől, mivel a biztosító nem fizet érte. -
#102
Az egy sima beszakadas volt. Volt mar par ilyen a vilagon. -
OKkultist #101 Annyira nem jó film az, de érdekes ötlet a nagyenergiájú ultrahanggal a sziklabontás. Temészetesen senki nem titkol el semmit:
![]()
Nyilván a légierő kell, hogy az alagutakkal foglalkozzon, ki más?
Ekkora lyukat ki tud fúrni? Guatemala, 2007 -
#100
Nézd meg a Mag című Sci-fi-t.. hátha lesznek még ötleteitek és OKkultist azt is mint eltitkolt CIA+NASA titkot fogja tárgyalni alátámasztandó a film egyik részletét kiemelve, hogy LÉTEZIK, CSAk TITKOLJÁK hisz mennyi pénz elköltenek ilyenekre és a ilmben is csak 200 milliárd dollár kellett hozzá!!! -
#99
Érdekes.
Én még olyat is el tudnék képzelni,hogy egy nagyon erős gép, úgy haladna egy lejjebb és bejjel,hogy szét feszíti maga előtt a földet.
Nagy mechanikus erővel oldalra feszíti maga előtt a talajt, így hatol egyre mélyebbre több ilyen ékelődési művelettel. Nincs anyag amit fel kellene hozni a mélyből. Folyosót hagyna maga után.
Valamilyen masszív hidraulikus berendezéssel csak meg lehet oldani, hiszen már ilyesmivel kőzeteket is repesztenek a geotermikus fúrásoknál. -
OKkultist #98 Én egy kb. 50cm átmérőnél képzelem el az egészet, úgy hogy a szállító rendszer is benne van a csőben, és a kombinált fúró+vízugár akkorára aprítja a kőzetet, hogy elférjen a csőben. Meg kell találni az optimális átmérőt, mert 10-20cm az olyan kicsi, hogy szinte csak folyékonyan tud feljönni a törmelék, túl nagy átmérőnél meg feleslegesen sok energia menne el, és lassan+drágán menne. A fúrásnál a külső fal mentén vágna a víz, középen meg darabolnának a marófejek, és ahogy elég kicsire lettek darálva, középen feljönne az egész. Vagy valami ilyesmi. -
#97
A nitroglicerin, az sehogy.
Hidroushidrazin, az folyékony robbanú anyag, szúró láng hatására robban.
Vagy ami még nagyon stabil az a tnt, és a amónium nitrát.
Az ok, hogy sok kis robbantással üreget képezel a földben, de kell lennie valamilyen szállító rendszernek ami felhozza a törmeléket.
A robbantásnál meg biztos lennének nagyobb darabok is amit víz sodrással nem lehetne felszállítani.
Én még mindig a vízsugaras gépet tartom az egyik legjobbnak.
Olyan mélyen milyen nyomás van? Kőzetek nyomása a vájógépre? Vagy víznyomás? Esetleg gáznyomás? Milyen terhek jelentkeznek? Hány paszkálra lehet gondolni? -
OKkultist #96 Nem olyan robbantásra gondoltam, hanem nagyon sok, nagyon kicsi, amik egymást követik, szinte folyamatosan, ez egyelőre még homályos, hogy menne, de ez sem lenne drágább , mint a "hagyományos" sokmillió dolláros cucc, viszont biztos , hogy jobb lenne. Folyékony robbanóanyaggal, érdekes lenne, amit, mondjuk nagy nyomással lőnének bele a kőzetbe? (pl. Nitroglicerin, az hogy bírja a hőt? valami gyengített változat is elég lenne) -
OKkultist #95 Kikristályosodott: az lenne a legprofibb, ha a meglévő gyémánt vágóélű fúrófejben lenne INTEGRÁLVA a vízsugaras, és együtt dolgoznának, így a marófej 10-100X annyit is kibírna, és mehetnének sokkal mélyebbre is. Ez már nem lenne olyan drága, valószínű a legnagyobb ilyen berendezésbe bele lehetne pakolni egy pár mini kompresszort. Nyilván ez az egész csak valamilyen vastagságú csőátmérő FÖLÖTT lenne kivitelezhető, a minimális vízmennyiség és a helyigény miatt. Innen át is vehetnék a szakértők. -
#94
Ötletelni minden hülye tud. Megoldást találni csak jó szakemberek.
Mérnöki területen hülye vagyok. De az ötleteidben látom mik a hibák. Ergó egy szakember még jobban ízekre tudná szedni. Mellesleg az ötletelésért nem fizet senki. Ha időt szánnék bármi ilyesmi kifejlesztésére és vevőt is találnék rá (biztos lenne rá vevő) akkor szépen elmennék a banamákra élni és leszarnám az egészet. Ahogy mindenki más. -
#93
bzzz bzzz, mindig ezek a negatív hullámok. Olyan vagy mint a kelly hőseiben az a tank segéd, állandóan negatív hullámokat gerjesztett.
Ha akarsz, akkor találj ki valami megoldást,hogy hogyan jusson le a hideg víz a cél területre.
Az űrhajózás is biztos úgy ment,hogy ááá nem lehetséges, képtelenség, hülyék vagytok? Embert az űrbe?
Melyik elmegyógyintézetből jöttetek? 
Mára meg ott repkednek az emberek az űrben.
Szóval, most már ne azt nyomassuk már,hogy mi miért nem lehetséges, mert azzal már tele van az ablak. Kezdjük el kitalálni,hogy hogyan lehetne megoldni. Hiszen ez lenne mindnyájunk érdeke.
Azzal se jöjjünk, hogy másoknak nem sikerült, ők szuperebbek nekik sem ment, mert az is csak óbégatás. Ha másnak nem ment , az nem jelent még semmit. Ilyen hozzáállással hogy lehet élni. Nagyon pesszimisták vagytok. Egy mérnöknek kreatívnak kell lennie, hinnie kell magában, hogy meg tudja csinálni. Optimistának kell lennie. -
#92
csakhogy a hő nem úgy működik, hogy ajtón belül van ajtón kívül nincs.
A vízed le sem jut miután már a hőtől a csőben gőzzé változik aztán a megnövekedett térfogat szépen kilő a cső másik végén. -
#91
Amúgy meg, beszélhetnénk a Hőpumpás alkalmazásokról is. Nagyon igéretesnek tűnik. Akár háztömbök, lakónegyedek fűtési és elektromos igényeinek fedezésére. -
#90
Utána néztem, egy kicsit.
Ha 7 kilométer 400 C fok van, ami hőt ugyebár a kőzet ad le.
Azt tudni kell,hogy a hő átadásban szerepet játszik a kőzet ellenállása, hőszigetelése, a hőmérséklet különbség a két tér között, a két tér illeszkedő felülete, a hűtőközeg minősége, hő felvevő képessége.
Ha azt nézzük,hogy 400 C van oda lent, a kőzet átlagos fajlagos hőszállító képessége kb 0,5 W/m2K fokonként. Akkor a felület nagysága alapján kiszámítható,hogy mennyi hűtő teljesítményre van szükség.
Mondjuk egy 50 cm üreg, 5 méteres hosszúságú része 785 cm2.
400 C és a hűtőfolyadék 20 C különbsége 380 K
A képlet szerint így durván 1500 W hűtési teljesítményre lesz szükség.
Ennek a kis 5 méteres szakasznak a hűtése ahol a vájógép dolgozik vízzel megoldható, amit le fel cirkuláltatna egy pumpa rendszer.
Ezzel megoldhatóvá válna a magas hőmérséklet gondja.
Gondolom egyértelmű mindenki számára,hogy a kőzeteknek van bizonyos hővezető képessége, azaz hőszigetelő képessége. Ha lehűtik a kőzetet, időre van szüksége amíg újra felmelegszik, ha folyamatosan hűtik, be lehet állítani egy normális munka környezeti hőmérsékletet.
A nagy nyomásra kellene kitalálni valami okosat. Talán zsilipezni lehetne egyes szakaszokat.
-
blackgamer #89 nem, mert olyan repedések, beomlások keletkeznének amik többet ártanak mint használnak
a robbantás nem olyan mint a sebész pengéje, hanem mint a hentes bárdja
csak bányában alkamazzák de ott is kockázatot jelent -
#88
A titánium nem kemény!!! csak bírja a hőt olvadás nélkül (nyúlni az is fog)!!!
Ergo maximum borításnak megfelelő, ugyanis tartani, nagy hőfokon az sem fog tudni semmit.
Az meg hogy Balázs csak humán gimnáziumos szintet ütött meg dícséretnek vehető tőled, mert neked még a 6. osztályos fizika is úgy látszik gondot okoz... -
OKkultist #87 Irányított kis robbantások sorozata nem lenne megoldás? (mérnökök hajrá) Kombinálva a fúrással persze. Még mindig olcsóbb lenne, mint a 1000Milliós gyémánt fúrófejek napi cserélgetése. -
OKkultist #86 Az a gond, hogy a kompresszornak a vízsugárhoz viszonylag közel kell lennie, mert a hossz csövön nem bírná végignyomni, ehhez viszont kisméretű, de nagyonerős kompresszor kell, vagy sokkal nagyobb átmérőjű lyukat kell fúrni. Én a kettő kombinálásában látom a megoldást, ahol a furúfej tud menni, ott menjen az, ahol nem, ott a vízsugár venné át, de csak arra a nehezebb szakaszra. Lehetne plazmával/lézerrel is vágni, de azzal megint az a gond, hogy tükrökkel továbbítják, de ezzel csak 1-2m-ig lehet, az egész cuccnak ott kell lennie, a vágás 2m-es közelében. Én TITÁNIUMOT használnék, az bírja a hőt és elég kemény is. Egy brutálisan nagy fúrót lehetne így alkotni, ami sokba kerülne, DE szinte bármilyen mélységbe képes lenne lefúrni, és olcsó lenne üzemeltetni. -
OKkultist #85 Nagyon nem villogtál, azthittem valami humán gimnáziumban koptatod a padokat. (gyakorlati tudásod nulla lehet) Az árak meg felfújt számok, ugyanis ha valami ipari alkalmazásról van szó (szikramnetes kapcsoló pl.) akkor hirtelen mindent csak 10X áron tudsz megvenni, pedig qurvára nem kerülnek azok még 2X annyiba sem. Csak ha el lehet adni 10X-es áron, akkor el fogják adni 10X-es áron, ezt onnan tudom, hogy én meg az iparban dolgozom, már régóta. (mint beszállító) -
blackgamer #84 robbantani tuti nem robbantanak kútfúrásnál -
#83
Azt tudom, hogy a hagyományos fúrású kutaknál az fúrószipaos módszer van. Ezért nem tudom a robbantást megítélmi. Mélyművelésű bányában és alagútépítéskor szokták ezeket használni. Kicsit eltérő dolgok a méylfúrású kutakhoz képest...
Azt meg, hogy a kőzet milyen az nem egy állandó dolog. Geológus felméri és memondja. -
blackgamer #82 ez úgy van (legalábbis geotermikus kutaknál), hogy fúrásnál akár a víznél másfélszer sűrűbb fúroiszapot használnak
ez leginkább azért kell hogy a járatba ne törjön be a víz (kiszorítja), a nagyobb felhajtóerő pedig a törmeléket könnyebben felhozza
fúrás közben acél béléscsöveket engednek be, amit a kőzet falához cementeznek
a fúrást pedig először nagyobb, majd fokozottan kisebb átmérőjű csővel végzik
vannak könyvek amik leírják ezeket, érdemes átfutni párat
