665
Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplője
  • Irasidus
    #665


    Így jégtelenítik a "zöld" szélerőművek lapátjait. Kell egy helikopter (üzemanyagot éget), és olajégetővel felszerelt teherautó a forró víz előállításához. Szuperzöld.
  • ximix #664
    Icethrow from wind turbines 2017
    pdf
  • militavia
    #663
    Ennek a fajlagos beruházái költsége egy atomerőműével kb. azonos.
    Csak töredék áron termel. Cserébe elfoglal kb. Bp. méretű területet a tengeren.
    Kíváncsi leszek mekkora élmény lesz szerelgetni ezeket a semmi közepén, mert Ausztriában kb. az erőművek 5-8%-a mindig szét van kapva...
  • gosub
    #662
    A tulajdonos Ørsted a szélfarm 50%-át eladja az AXA nevű konzorciumnak 3.6 milliárd €-ért és további partnereket keres az energiakiegyenlítéshez.
    Akkor össz érték kb 7milliárd €, azaz 2800 milliárd forint egy 1300MW-os időjárásfüggő erőműért. Ehhez kell még akár 1300MW más, lehetőleg független erőművi kapacitás ha épp szélcsend van és fent akarják tartani az energiabiztonságot.
  • militavia
    #661
    A brit partoktól 89 kilométerre telepítették a Hornsea 2 szélfarmot, ami 1,3 GW energiát képes termelni.

    GW
    energia...



    1,3 millió háztartás energiaellátását teszi lehetővé.
    Az ilyen dumával sem tudok mit kezdeni. Load factor és beépített teljesítmény.

    Az árát nem merték leírni... Gondolom kibukna mennyire eszementen drága.
    A karbantartására is kíváncsi leszek majd. 450 km2-en terül el... Ez Bp területének kb. 80%-a...

  • Kepek
    #660
    A repülő szélturbina már nem álom: ezek a szerkezetek odafentről termelnek áramot

    Működik a világ legnagyobb tengeri szélfarmja, 1,6 millió háztartást lát el árammal
  • militavia
    #659
    8GW beépített kapacitással garantált lenne a blackput, mert szabályozhatatlan lenne a rendszer. Már 6-tal is.
  • Kepek
    #658
    Fordulat: a kormány zöld utat ad a szélenergiának
    "Magyarország 2023 végéig 8 gigawattra növelné a napenergiakapacitását, és utalás történt arra vonatkozóan, hogy a szélenergia-szektorba irányuló befektetések zöld utat kaphatnak."
  • ximix #657
    Oil leak wind turbine
    gugli search


    "Szélenergia-szennyezés: Mexikóban a turbinaolaj beszivárog a földbe
    Rézszínű kenőanyag szivárog a mexikói Oaxacai Juchitan város szélturbináiból 2017. április 20-án, csütörtökön. Szélturbinákat telepítettek Mexikó déli partjainak egy sávjába, hogy tisztábbá tegyék az ország energiaiparát, de most kiömlik belőlük az olaj. . Fotós: Yael Martinez/Bloomberg a Getty Images segítségével"



    "Olajszivárgás egy szélturbina torony mentén a Sierra de El Perdónban (a Gurelur – az igazi ökológusok navorrai egyesülete) jóvoltából"



    "Leaking oil from each wind turbine causing fire in Califirnia and arsons."

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Wildfire caused by wind turbine
    gugli search

    Wildfire in Southern Washington caused by wind turbine that caught fire 2019
    oregonlive
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.06.16. 18:59:55
  • Kepek
    #656
    SZÉLENERGIA A 21. SZÁZADBAN – ÉS MAGYARORSZÁGON
  • Kepek
    #655
    "A jelek szerint az MNB is arra a megállapításra jutott, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már Magyarország szélenergiás kapacitásai is gazdaságosan kiaknázhatóak lennének. "
  • repvez
    #654
    Azért megnézném, hogy egy ipari méretben elöállitani képes szélerőmü ilyen megoldssal , hogy emelkedne fel, és hogy tartja egyhelyben vagy csak hogy ovja meg, hogy ne zuhanjon vissza ha eláll a szél vagy mit csinál ha el kell vágni a vezetéket és pár km-el odébb ráesik egy falura.
    Gondolom többet is akarna egy területre tenni, hogy védi , hogy ne akarjanak össze?


    A másik posztnál, meg csak anynit addnék, hozzá, hogy Magyaroszágon, drága kormányunk 2010 óta nem enged szélerőmüvet épitettni, de ha a meglévőket fejlesztené akkor máris duplázhatná vagy triplázhatná a teljesitményuket.
    Tudniillik 174 szélturbina van jelenleg aminek az össz teljesitménye 330MW a legnagyobbak 3MW teljesitményuek a legkisebbek 250KW. ha csak ezeket kiváltanák a jelenlegi helyukon nagyobb teljesítményűre , nem kell a cikkben leirtakra, de ha már egy 5MW-osakat tesz helyettük akkor is Már 1GW -ot meghalado teljesitmény lenne.
    Arrol nem is beszélve, ha ujra olyan szabályozást hoznának ami lehetővé tenné ezeknek az ujboli telepitéssét.
    A mostani szabályozás 12kmes védősávot ir elo a településektől, Nem tudom, hogy mi az ami ennyire veszélyes egy széléturbinán, hogy a lakott területre ennyire veszélyes, de egy atomerőmüvet simán lehet épiteni 4kmre egy várostol és 10kmes körzetben 5 másikhoz.
    agyrém.
  • Kepek
    #653
    Repülő szélturbinákat gyárt egy német cég, állítják, ezek feleannyiból kijönnek
  • Kepek
    #652
    Gigászi méretűek a legújabb szélturbinák
  • ximix #651
  • ximix #650
    MR1 Kossuth rádió 2020. Március 16. 10óra:14perc:10mp.-től
    Beszélgetés Molnár János mérnökkel egy új fajta szélerőmű ami alacsonyabb szélsebességgel működne.
    https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2020-03-16_09-15-00&enddate=2020-03-16_11-10-00&ch=mr1
  • Kepek
    #649
    Elkaszálta az Alphabet a repülő szélturbinákat :(
  • Xsillione #648
    Ez mindegyiknél ottvan, ezért mókás megújjulónak tekinteni a szél és nap energiára, valóban, az "üzemanyag" (nap) elég tartós, ám a létesítmény már nem annyira, ami jellemzően rövidebb élettartamű, mint a hőerőművek, mert kint van a környezetben, nem egy zárt létesítményben. És bizony az mind termeli a hulladékot. A szél etéren kimondottan rossz, hiszen hatalmas lapátok mellett az alapok és a torony is ott van, ami tetemes, főleg egy tengeri példánynál, és ott az élettartam mégrövidebb a sós víz áldásos tevékenysége miatt.
  • SZUsszan
    #647
    Ja bocs, nem emeltem ki belőle, hogy én a lapátok elszállítása és elásása/elégetésére gondoltam, mint új aspektus.
  • molnibalage83
    #646
    Ordító faszság. Nem érezte azt a cikk írása közben, hogy számokkal is bizonyítani kellene, hogy miért környezet barátabb a szélenergia...

    N+1 szélerőmű paramétere ismert. Névleges teljesítmény, load factor, tömeg és ebből az, hogy kWh áram termelésre mennyi tömeg jut. Ha az ember elkezdni számolni, hogy mondjuk az igen gyakran vett lózunggal, hogy Paks vs. "zöld" erőművek (ami több szempontból is buta összevetés, de legyen ez), akkor "picit" képed csak el azon, hogy mennyire nem zöldek ezek az erőművek.

    Ahhoz, hogy Paks I-gyel azonos mennyiségű áramot termeljen egy szélerőmű park a kisalföldi adottságokkal kb. 8000 MW szélkapacitás kéne (0,25 load factor mellett)*. Az áram random termelésén lépjünk át elegánsan...

    *A teljes németországi erőmű park load factora eddig 0,2 alatt volt kicsivel, 2019 extrém szeles volt és egyre több tengeri farm van, ami felfelé húzza az átlagot. A telepített teljesítményt bontva adják meg, a termelést már nem ezért forrás akkorról, amikor még nem volt, csak szárazföldi szélkerék.

    https://www.energy-charts.de/energy_pie.htm?year=2012
    https://www.energy-charts.de/power_inst.htm?year=2012&period=annual&type=power_inst


    A ma divatos 2MW-os szélkerékből 4000 darab kéne.
    Egyetlen lapát tömege attól függően, hogy mekkora szélsebességre méretezik úgy 6-10 tonna is lehet. Három lapátosak a szélkerekek.

    https://www.lmwindpower.com/en/products-and-services/blade-types/1mw-to-2mw
    https://en.wind-turbine-models.com/turbines/548-gamesa-g87


    Ez akkor átlagos értékkel számolva 7.5*4000*3 = 90 ezer tonna hulladék. Amit elásnak.
    És akkor még nem esett szó a szélkerekek beton alapjáról és magáról a 100+ méter magas oszlopról is, ami szintén nem kis tömeg.

    A lapátok a tapasztalatok szerint 20 évet sem bírnak ki a szélerőművek.
    https://wattsupwiththat.com/2018/12/29/wind-farm-turbines-wear-sooner-than-expected-says-study/

    Egy atomerőmű tervezési élettartama ma 60 év és 100 évig kiterjeszthetőnek tűnik. A 2. generációs PWR reaktorokat 25-30 évre méretezték és annyira túltolták, hogy a jelek szerint 40-50 évet gond nélkül elmennek. Tehát a fenti tömeget 50 év alatt úgy minimum 2-szer kell letelepíteni.

    Akkor már ott tartunk, hogy 200-300 ezer tonna. Csak a lapátok tömege Hova viszi és ássa el ezt az ember...?


    Ez hol "zöld" és környezetbarát? Legfeljebb annak szeretnék egyesek hinni...
    És akkor még szó sem esett arról, hogy ennek a sok ezer forgógépnek mekkora éves kenőolaj fogyasztása van. Millió forintos nagyságrendű tétel évente. Darabonként.
  • SZUsszan
    #645
    Ez is egy aspektus:
  • molnibalage83
    #644
  • molnibalage83
    #643
    Ez nettó túlzás, ha egy 2 MW-os szélkerék csak 100-200 kW-on lötyög akkor is bőven felfűti magát. De a kép azért rávilágít bizonyos problémákra...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.16. 16:09:53
  • SZUsszan
    #642
    Attól meg a hatékonysága lesz kb. olyan, hogy egyszerűbb lenne fagyban kikapcsolva tartani őket.
  • gosub
    #641
    Ahol van pár tucat befagyott szélkerék eltart egy darabig mire lepermetezik. Fűtőszálakat kéne beépíteni.
  • molnibalage83
    #640
    Ha megiszod. De nem erről van szó, hanem környezetben való érintkezésről. Kérlek nézd meg az MSDS-üket...

    Egyetlen "H" mondata van csak. H-302 lenyelve veszélyes. 12. szakaszban a környezeti ártalmak.

    Propilén glikol. Ugyanazon szekciót.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.16. 13:01:20
  • gafzhu
    #639
    Az etilénglikol biztosan toxikus, egy féldecitól már elpusztulhatsz. Nem egy botulinumtoxin, az igaz.
    Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2019.12.16. 12:02:30
  • molnibalage83
    #638
    A repülőgépeknél a szárnyakra etilén vagy propilén glikolt szoktak asszem. Elvileg nem toxikus a biztonsági adatlapja szerint, de a reptereken a jégtelenítő helye adott és tudtommal (jobb helyeken) gyűjtik a lecsorgó mennyiséget. A szélturbinánál ez lehetetlen...
  • ToxiMaxi
    #637
    Mivel jégtelenítik? Gondolom az se környezetbarát.
  • SZUsszan
    #636
  • molnibalage83
    #635
  • ToxiMaxi
    #634
    Ez de jó :( . Mint egy hitvallás, mindenki megtalálja benne, ami az ő igazát bizonyítja.

    Mondjuk a németek olyan mélyen vannak ebben benne, hogy nem hiszem, hogy lenne visszaút. Max. akkor, ha egy teljesen más politikai erő kerülne hatalomra.
  • ximix #633
    A Licit :) link

    "A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincsenek statisztikák arra vonatkozóan, hogy a németországi szélkerekek milyen gyakran hibásodnak meg vagy égnek le. "
    (tippre tudják csak nem publikus)

    "Szövetségi Szélenergia Szövetség (BWE) képviselője közölte, hogy szerencsére ilyesmi nagyon ritkán történik. 2005 óta 79 káreseményt regisztráltak"

    "A TÜV úgy vélte, hogy évente akár 50 káreset is bekövetkezhet a szélkerekek esetében. "

    "kritikus civilszervezetek viszont több mint 160-ra becsülték az évente bekövetkező események számát, "
  • molnibalage83
    #632
    Nagyon felfelé kerekítettem, hogy látható legyen mennyire kevés a veszteség. Feltettem, hogy hegyen völgyön át kell menni.
  • ximix #631
    "A bázistelepről 150 km-es körzetben kb. 300 litert pöfög el egy tankautó, ami elvisz 30 ezer liter (30m3) benzin/gázolajat."
    300liter ? egy ismerősöm kamionos az 35liter/100km-eket emlegetett 40t-val, de az nem most volt azóta lehet még faragtak belőle pár litert.
  • ximix #630
    "így ha teszem azt eladja valaki a dízel járgányát, mert vesz egy ilyen elektromost, "
    ez nem a legjobb példa, inkább ha
    vásárlás előtt áll és választania kellene, b.é.m.-ral rendelkező autó és egy nagy aksis elektromos között,
    akkor jelen pillanatban az elektromos a rosszabb választás, ha a globális co2 nézzük.

    Persze jóval összetettebb, mert az autók kötelező szervizei és alkatrész igénye is számít, meg még rengeteg tényező, nem hiába mondja nehéz számokat találni mindenre.
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.18. 16:02:37
  • ximix #629
    Én úgy értelmeztem, hogy az előadás témája a globális co2 és a személyautózás összefüggése volt.
    Na már most ha innen nézed, akkor egy nagy aksis (100kWh) elektromos autó gyártásánál több co keletkezik, mint egy benzinesnél,
    (140kg CO2/kWh aksinál, a bányászástól amíg beépítik a kocsiba)
    plusz a használat során az adott ország energiatermelésétől függően, akár pariban lehet a b.é.m. autókkal.
    Tehát arra problémára, hogy a co2-t a nagy aksis elektromos autóval orvosoljuk egyenlőre nem megoldás.

    A teljes átállás sem csökkentené a co2-t, mivel az elektromos autók kiszolgáló infrastruktúra kiépítése is co2 termelne, egy kicsit ördögi körbe kerültünk.
    Úgy kell lavírozni az autó iparnak, hogy a co2 kibocsájtás már ne növekedjen globálisan.
    Ezért jó megoldás a kisebb városnál az elektromos vagy kontrollált hibrid egyéni közlekedés, míg a nagyobb városoknál el kell lassan engedni a az egyénit és csak tömeg jöhet szóba.

    Tippre lehet ezért nem számolt a b.é.m.-ok üzemanyagára rakodó co2-vel, mivel a nagy aksis elektromos autó már a gyártásnál hátrányból indul, így ha teszem azt eladja valaki a dízel járgányát, mert vesz egy ilyen elektromost, nemhogy csökkenti a globális co2-t hanem növeli.

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.18. 15:54:13
  • Xsillione #628
    Alapvetően nem az a kérdés, hogy az elektromos auto, mint közlekedési eszköz szennyezőbb vagy sem, mint a benzines, mert 100% szénerőmű esetében is kevesebb szennyezést termel az elektromos auto. Ám a sötétzöld gondolkodás szerinti elektromos auto nem szennyez hozzáállást kell megfékezni azzal, hogy jelezük, a fosszilis erőművel táplált elektromos auto csak picit jobb mint a benzines, ne gondolja senki, hogy ezzel megoldotta minden CO2 kibocsátási problémáját.

    Ráadásul ahogy lentebb is jelezték, mind a szállítás mind a feldolgozás elenyésző szennyezéssel jár a későbbi elégetéshez képest benzin esetében, míg az erlektromos áram esetében az előállítás, nem pedig a felhasználás a fő szennyező.
  • molnibalage83
    #627
    Erre is csináltam számítást, de csak főbb faktorokat nézzük.

    A hálózat szállítási vesztesége a világban 8-15%. Erre jön még rá a töltési veszteség és kinyerési is, ez megy végül ki a motorra és a hajtásláncra.

    Ehhez képest a bázistelepekre a szállítási költség távvezetéken kb. 50-70 Ft/tonna. Gázolaj sűrűsége 820 kg/m3, benzin 760 kg/m3. Átlagosan tehát a bázistelepig 0,075 Ft/liter, de ez csak az áram költség, nincs benne a távvezeték ára, karbantartása, de a villanyautónál sem számolják bele ezt. A bázistelepről 150 km-es körzetben kb. 300 litert pöfög el egy tankautó, ami elvisz 30 ezer liter (30m3) benzin/gázolajat.

    Tehát döbbenetes, de olcsóbb szállítani ezt, mint az áramot. Jobb a hatásfoka.

    Röviden, a szállítási vesztesége kicsi a benzin/gázolajnak is, bőven a 8%-os grid veszteség alatt van.
  • ToxiMaxi
    #626
    Volt egy érdekes kérdés azzal kapcsolatban, hogy ha az elektromos autók emissziójánál beleszámolják az elektromos áram termeléséhez szükséges emissziót, akkor a benzinesnél miért nem. Erre nem igazán érkezett válasz.