Újra vitázhatunk Jézus sírjáról

"Nem, a tudat magja egy. Olvasd el figyelmesebben. A cselekvés megosztott, de a figyelem egy. (Ezt mondjuk a megmaradt alacsonyabb szintû kapcsolatokkal magyarázzák.)"

Én elég rég olvastam, de határozottan úgy rémlik (és máshol is így mondták), hogy a tudat maga megosztott. A figyelemre nem emléxem, de az tuti, hogy sok dologról csak az egyik fél tud. Pl. a jobb szem által látott dolgokról a jobb agyfélteke nem tud.

"De bizonyos (állítólagos) megfigyelések szerint, bizonyos esetekben ("testen kívüli élmény", annak egyik típusa legalábbis) ki tud kerülni a tudat "magja" az agy által vetített "kép" alól, és közvetlenül tudja érzékelni (hogy hogyan, ne kérdezd) a fizikai teret, még jobban is, mint elõtte."

Az ilyen élményekrõl bebizonyosodott, hogy mesterségesen is elõ lehet idézni õket, az agy megfelelõ területeinek zavarásával. Például az agy oxigénhiányos állapota esetén elõfordul (pl. vadászpilóták nagy G terhelés alatt éltek át ilyet). Hasonlóan hatásos az agy elektromos ingerlése, vagy közvetlenül, vagy erõs elektromágneses térrel.
A magyarázat pedig az, hogy a tudat nem közvetlenül érzékeli a világot, hanem az agy gyakorlatilag egy virtuális valóságot épít fel, amit igyekszik összhangba hozni az érzékszervekbõl származó adatokkal, és a korábbi tapasztalataival. Nyílvánvalóan e folyamat megzavarása fura élményeket idézhet elõ.

"Én azt a véleményt osztom, miszerint vissza is tud hatni."

Nem errõl beszélek, hanem hogy gyakorlatilag minden funkció az agyhoz köthetõ különféle kísérletekkel. Tehát a tudatnak legfeljebb csak annyi szerepe marad, hogy átéli a dolgokat. Viszont ez esetben agy nélkül eléggé problematikus a mûködése. Pl. hogy lát a szem, és a megfelelõ agyterületek nélkül? Miért nem látnak a tudatukkal a vakok?

"Bizonyos szempontból hasonlít a magas szintû nyelvekhez, csakhogy a magas szintû nyelvek nem élik át, amit csinálnak, ezt nem érted meg."

Nem átélésrõl volt szó.

"Mint írtam, a kóma nem teljes agyi KO. A vegetatív idegrendszer is rendesen mûködik (hacsak nem sérült), különben leállna a légzés, stb. Az agy többi része sincs kikapcsolódva, csak éppen olyan aktivitást mutat, mint egy nagyon mély alvás, ami kizárja a magasabb rendû funkciókat."

Mondtam én mást?
De te szoktad mondogatni, hogy még nem tudunk túl sokat az agyról. Szóval miért vagy olyan biztos benne, hogy kizárható a magasabb rendõ funkciók mûködése?
De ha igazd is van, még mindíg fennáll az idõbeliség problémája. Honnan tudjuk, hogy akkor volt tudatánál, amikor a mérés történt, és nem elõbb vagy késõbb?

"Nem látsz ki a dobozból."

???

A sorrendrõl meg az idõérzékrõl van egy kis érdekes infó:

http://en.wikipedia.org/wiki/Lucid_dream#Perception_of_time_while_lucid_dreaming

Ezt irtam en:
"Az szerintem mar ONMAGABAN IS rendkivuli lenne, ha valaki tenyleg csupan meditacio reven komas allapotba tudna juttatni onmagat (ottani gondolkodas nelkul), vagyis specialis kemiai szerek, vagy oxigen megvonas nelkul."
Mire Te:
"Rendkívüli, de már rég nem szenzáció."
Nos, en csak olyan esetekrol tudok, amikor az illeto mely alvaszeru allapotba jutott, ami tavolrol sem koma. (Alvasbol viszont nem kunszt felebredni, barmelyikunk megteszi rendszeres jelleggel.)

"Ez az agyhalál. 😊 Kómában nagyonmély-alvási agytevékenység van, azaz ilyen fél-1 Hz környéki jelek, amelyek nem összeegyeztethetõk a magasabb rendû tevékenységekkel."
Ha meg is engedunk egy nagyon pici, esetleg elszigetelt, "zajszeru" aktivitast, a lenyeg tenyleg az, hogy magasabb szintu agytevekenyseg tenyleg nincs, tehat pl. az agykergi oszlopok NEM AKTIVIZALODNAK megfeleloen. Ha ezt az allapotot alvashoz hasonlitjuk, akkor minimum ALOM NELKULI ALVASHOZ lehet.


"Ez is lehetne, csakhogy... a személy átéli az erõsen "más" állapotot, pl. hogy nem tud gondolkodni, és ennél különösebb dolgokat is."
Az ember olyan szerzet, hogy at tudja elni meg sajat gondolkodas-keptelenseget is, amde nem megfelelo agyi aktivitas hijan.

"Valóban? Ezekrõl eddig egyátalán nem hallottam."
Pl. ilyen kiserletekre kell gondolni: Egy illetot elaltatnak, es kozben figyelik, hogy mikor kezd el almodni. Amikor mar almodik (tehat reszben tudatos allapotban van), valaki megszolal, pl. hogy:
- Hallo, itt Kovacs Bela. Kivel beszelek?
Majd EZ UTAN megszolaltatjak a telefon jellegzetes csorgo hangjat, de csak olyan hangerovel, hogy a vizsgalt paciens meg ne ebredjen fel.

Kesobb az alanyt felebresztik, akinek el kell meselnie, hogy mit almodott. Az alomba nagyon sokszor (szinte mindig) BEEPUL valamilyen formaban a telefon csorgese es a jellegzetes beszed, legtobbszor ugy, hogy megszolal a telefon, MAJD valaki beleszol a telefonba.
Hoppa!
Tehat nem a tenylegesen megvalosult sorrendben, hanem az altalaban ismert, "logikus sorrendben". Az illeto alombeli tudataban igy jelenik meg a dolog, es a felebredeset kovetoen is ebben a sorrendben emlekszik az esemenyekre!

"Ez azt az érdekességet mutatja, hogy a tudat valami miatt a bal agyfélteték "részesíti elõnyben" (az emberek többségénél legalábbis), miközben a másik agyfélteke is képes többféle cselekvésre. "
Nem a tudat, hanem csak a MOTOROS BESZEDKOZPONT reszesiti elonyben a bal felteket! Valojaban a jobb felteke is tudatos, csak eppen nem beszel. Pontosabban, csak a bal feltekehez beszel (ha mukodik kettejuk kozott a kapcsolat), vagyis a bal felteke a "szovivoje" a jobb feltekenek is. ERTENI egyebkent magaban is ERTI A BESZEDET es TUD OLVASNI IS a jobb felteke, sot, a hangsulyokat, dallamokat es poenokat meg sokkal jobban is, mint a bal felteke!

Tovabba: fejlett allatoknal, vagy embernel fiatalabb korban kevesbe eros a feltekek kozotti ilyen munkamegosztas.
Privat velemenyem szerint alighanem azert alakult ki, mert a beszed nem a leggyorsabb, leghatekonyabb formaja a gondolatok kozlesenek, ezert eredoben elonytelen, ha mind a 2 feltekenek egyszerre kellene beszelnie, raadasul egymassal osszhangban. Ehelyett hatekonyabb, ha az egyik (jelen esetben a jobb) felteke egyszeruen tudatja a masik (jelen esetben a bal) feltekevel a gondolatait, amit az a sajatjaival egyutt majd megfogalmaz es kimond.

Picit ahhoz hasonlit ez, mint a gepkocsivezetes mikentje. Jobb ha csak 1 ember tekergeti a kormanyt, mert az anyossal egyutt ezt csak igen nehezen lehetne elvegezni gyorsan es osszhangban. Ettol meg lehet az anyos "az esz", aki tudja, hogy hova kell menni, miert es milyen uton.

"A tudatos átéléshez, avagy annak elõsegítéséhez egy dedikált mechanizmus kell, aminek mibenlétérõl jóformán nem tudunk semmit."

Nem biztos az.

"De ezt hiába keresik, fizikális szinten nem találják."

Nah peh majd asztrális síkon meg fogják <#mf2>. Egyszerûen csak túl bonyolult, jól szétterpeszkedik (és abszolút nem biztos hogy dedikált).

"AI képes az átélésre, csak mert intelligens döntéseket hoz - determinisztikus módon, bedrótozva"

Ha a való világot veszed környezetnek, nem valami betûk halmazát mint a chatbotok, máris másként néz ki, és nem is olyan determinisztikus.

Azért néhány esetet jó lenne megvizsgálni ahol hibádzik:

- A már említett alkohol
http://en.wikipedia.org/wiki/Effects_of_alcohol_on_the_body#Effects_by_dose
"lapses in and out of consciousness"

- Nálam sokszor elõfordul hogyha fáradtan vagy kialvatlanul megyek suliba, akkor azt se tudom hol a faszban vagyok, csak megyek mint egy vak ló. Kérdeznek valamit, alig bírok válaszolni. Olyan mintha csak egy külsõ szemlélõ lennék életem filmjében. Állítólag ez az automatizmus (vagy automatic behaviour). Narkolepszia, sokk meg jó sok dolog esetén is jelentkezik. http://en.wikipedia.org/wiki/Automatic_behavior

- Hülye helyzetek. Ugyancsak mintha egy külsõ szemlélõ lennék.

- Vajon egy civilizáción kívül "nevelkedett" gyereknek van tudatos átélése?

- Értelmi fogyatékosok? Egyéb betegségek aminél mintha nem is ott lenne a kölyök?

---

Írtam még arról is hogy szerintem mi kell a tudatos átéléshez, meg hogy annak lehetnek különbözõ szintjei is, de még nem lett befejezve.

Filmszakadás: az fõleg memória-zavar. Sokszor az ember másnap nem emlékszik semmire, de pl. a következõ alkalommal, hasonló állapotban újra beugranak az események, és rájöhetünk, valójában sokkal tovább (akár végig, hacsak nem félájultra ittuk magunkat) a tudatánál volt, mint amire elõször emlékezett.

Akkor már talán érdekesebb a teljesen eszméletlen állapot (alvás, ájultság, stb.), tehát hogy akkor hova lesz a tudat, ill. tudatos átélés. Én úgy mondanám: akkor egyszerûen "nincs adás", nincs mit átélni. Vagy: van, csak hasonlóan nem emlékszünk utólag...

Ma még nem igazán tudjuk (tudományos szempontból), mi tesz alkalmassá valamit a tudatos átélésre, mást meg nem. Így végülis abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy pl. egy Java program nem éli át, amit csinál. 😉 Vagy egy mosógép. Kb. ilyen feltételezés az is, hogy egy AI képes az átélésre, csak mert intelligens döntéseket hoz - determinisztikus módon, bedrótozva. A tudatos átéléshez, avagy annak elõsegítéséhez egy dedikált mechanizmus kell, aminek mibenlétérõl jóformán nem tudunk semmit. Csak azt tudjuk, hogy az agy úgy van szervezõdve, mintha "rá lenne telepedve" valami, amivel kooperál. A legfelsõbb döntéseket csak az hozhatja meg. (Tehát van visszahatási képesség is.) De ezt hiába keresik, fizikális szinten nem találják. A tudat ezen aspektusa ma is rejtélyes.

Persze hogy nem, hisz nem az a feladata, nem arra csinálták.

Ellenben abban már nem lehetsz olyan biztos hogy egy AI nem éli át amit csinál (jó, a mai AI-k még állatokhoz képest is idióták, szóval azokkal még ne nagyon számoljunk)


(De onnan is lehetne sejteni hogy a tudat/személyiség/lélek anyag alapú, hogy hullarészegség esetén filmszakadás oszt kész <#ravasz1>)

És hogy lehetne csalással meghajlítani egy lezárt üveghengerben lévõ fém rudat, amit csak egy fél percre kap a kezébe? Max. úgy, ha az egész kísérlet színjáték, az összes kutatóval együtt. De ehhez nem nagyon adnák a nevüket.

"csak egy egész helyett két fél tudat van"
Nem, a tudat magja egy. Olvasd el figyelmesebben. A cselekvés megosztott, de a figyelem egy. (Ezt mondjuk a megmaradt alacsonyabb szintû kapcsolatokkal magyarázzák.)

"A tudat most agyi folyamat vagy sem?"
Én úgy mondanám, egy része agyi folyamat.
"Vagy ha az agy csak "adatcsomagol" a tudat számára, az nem azt jelenti véletlenül, hogy agy nélkül a tudat nem tud átélni semmit?"
Lehet. De bizonyos (állítólagos) megfigyelések szerint, bizonyos esetekben ("testen kívüli élmény", annak egyik típusa legalábbis) ki tud kerülni a tudat "magja" az agy által vetített "kép" alól, és közvetlenül tudja érzékelni (hogy hogyan, ne kérdezd) a fizikai teret, még jobban is, mint elõtte.
"Meg ha a tudat csak átél, és ezen kívül mindent az agy csinál (mivel hogy az agy fizika/kémiai befolyásolásával mindenfélét lehet mûvelni az átélt élményekkel), akkor pontosan mire is jó az?"
Én azt a véleményt osztom, miszerint vissza is tud hatni.

Bizonyos szempontból hasonlít a magas szintû nyelvekhez, csakhogy a magas szintû nyelvek nem élik át, amit csinálnak, ezt nem érted meg.

Mint írtam, a kóma nem teljes agyi KO. A vegetatív idegrendszer is rendesen mûködik (hacsak nem sérült), különben leállna a légzés, stb. Az agy többi része sincs kikapcsolódva, csak éppen olyan aktivitást mutat, mint egy nagyon mély alvás, ami kizárja a magasabb rendû funkciókat.

Nem látsz ki a dobozból.

"Néhány igazi parafenomén azonban laboratóriumi körülmények között is jól szerepelt."

Sajnos a tudósok se mindíg vannak felkészülve az emberekkel végzett kísérletekre. A szándékos csalástól eltekintve is jó sok buktató van az ilyen kísérleteknél. Nem olyan egyszerûek, mint pl. egy elemi részecske tömegének meghatározása.

"Ez azt az érdekességet mutatja, hogy a tudat valami miatt a bal agyfélteték "részesíti elõnyben" (az emberek többségénél legalábbis), miközben a másik agyfélteke is képes többféle cselekvésre."

Nem egészen. Mindkét fél tudatos (már amennyire ez eldönthetõ), csak egy egész helyett két fél tudat van. A probléma az, hogy csak az egyik fél tud beszélni.
Régebben épp te linkeltél be egy jó alapos cikket errõl a témáról.
Split brain revisited

"A különféle behatások a tudati folyamatokat és ezek eredményét, a tudattartalmat befolyásolják. Ezek azok az agyi folyamatok, amik a tudat számára összeállítanak egy "átélendõ" adatcsomagot."

Na akkor én ezt most nem értem. A tudat most agyi folyamat vagy sem? Vagy ha az agy csak "adatcsomagol" a tudat számára, az nem azt jelenti véletlenül, hogy agy nélkül a tudat nem tud átélni semmit?
Meg ha a tudat csak átél, és ezen kívül mindent az agy csinál (mivel hogy az agy fizika/kémiai befolyásolásával mindenfélét lehet mûvelni az átélt élményekkel), akkor pontosan mire is jó az?

"Igen, egyszerre kevés dologgal tud "foglalkozni", viszont abból 1-1 dolog elég összetett, nem éppen egy-egy szám, vagy pixel egy képbõl, hanem az egész, plusz a hozzá társuló érzelmek, stb. stb."

Ez csupán részletkérdés. Az, hogy mi az elemi mûvelet a hardvertõl függ. Az agyban elég masszív alrendszerek vannak, így nem csoda, hogy a legmagasabb szinten a tudat elég komplex elemi mûveletekkel tud dolgozni. Épp ezért nem is korrekt a tudatot a számítógép hardverével összehasonlítani. Inkább a legmagasabb szintû programozási nyelvekkel van egy szinten.

"Sok dolog meg arra utal, hogy agy nélkül is lehet tudat."

Konkrétan az a sok rettentõ kevés, és az is megkérdõjelezhetõ.

"Hogy messzebb ne menjünk, már írtam neked azt a dokumentált klinikai esetet, amikor totál kómás agytevékenységet mutató páciens a tudatánál volt "belül"."

Már írtam, hogy itt is merülnek fel problémák. Hogy bizonyítod, hogy pontosan akkor volt tudatánál, amikor mérték az agytevékenységét? És egyébként hogy mérték? Nem lehet pl., hogy esetleg csak gyengék voltak a jelek, és így nem vették észre?

"Ködösítesz. A klaszterben is procik vannak, amik (1-1 threadben) egyszerû mûveleteket végeznek egyszerû adatokon. Nincs, ami egyszerre lássa az egész adathalmot, sõt több adathalmot egyszerre."

Te ködösítessz. A tudat fogalma és mûködése eleve épp elég ködös dolgok ma még.
Honnan tudod, hogy amit amit te tudatosan átélsz, az egy elemi mûvelet, és nem valamilyen mûvelet sorozat eredménye?
Meg nem csak klaszterekrõl volt szó, hanem mesterséges neuronhálókrõl is, amik sokkal jobban hasonlítanak, és a tudat az agy mûködésére.

Ez pl. a Randi féle bûvészekre is igaz... Néhány igazi parafenomén azonban laboratóriumi körülmények között is jól szerepelt.

"Marmint hogy meditacioval elobb "total komas" allapotba kerul az illeto (agytevekenyseg nuku), kozben pedig megis van "belul" tudata?"

Igen. (De az tévedés, hogy agytevékenység nuku, lásd alább.)

"Az szerintem mar ONMAGABAN IS rendkivuli lenne, ha valaki tenyleg csupan meditacio reven komas allapotba tudna juttatni onmagat (ottani gondolkodas nelkul), vagyis specialis kemiai szerek, vagy oxigen megvonas nelkul."

Rendkívüli, de már rég nem szenzáció.

"De tegyuk fel, hogy az illeto valamilyen praktikak (oxigen megvonas, kemiai szerek, eros hutes es elektromossag is megengedve) reven valoban komas allapotba jut, vagyis amikor az AGYKERGEROL ELLENORZOTTEN NEM VEZETHETOK LE AGYI IMPULZUSOK."

Ez az agyhalál. 😊 Kómában nagyonmély-alvási agytevékenység van, azaz ilyen fél-1 Hz környéki jelek, amelyek nem összeegyeztethetõk a magasabb rendû tevékenységekkel.

"Es tegyuk fel tovabba azt is, hogy utolag ebbol az allapotbol ki tud jonni az illeto, es az elmeje is ep maradt annyira, hogy be tud szamolni kulonfele elmenyeirol. Es meg azt is tegyuk fel, hogy az illeto ugy emlekszik, hogy mikozben komaban volt, a tudata ep volt es gondolkodott. Mi bizonyitja, hogy A TUDATA VALOBAN AKKOR ELTE AT A SZOBANFORGO ELMENYEKET, AMIKOR KOMABAN VOLT?!?"

Elõször is, én nem gondolkodásról beszéltem, hanem a tudatos jelenlétrõl.
Mi bizonyíthatna egy teljesen szubjektív dolgot természettudományos kritériumoknak megfelelõen?

"Mert bizony elofordulhat olyasmi is, hogy egyes informaciok eljutnak mondjuk az alsobb szintu agyi kozpontokig, mikozben az agykereg komaban van es ezert AKKOR NEM is tudatosodnak, ellenben amikor a komabol kijon az illeto, MAR IGEN."

Ez is lehetne, csakhogy... a személy átéli az erõsen "más" állapotot, pl. hogy nem tud gondolkodni, és ennél különösebb dolgokat is.

"Es mert a tudat (illetve mar a "tudatalatti" is) IGYEKSZIK AUTOMATIKUSAN idorendbe (logikus rendbe) szedni az esemenyeket, konnyen tevedhetunk abban, hogy mi is volt az egyes esemenyek VALODI BEKOVETKEZESI SORRENDJE. (Erre a fajta pszichikai csalodasra is szamos kiserlet van.)"

Valóban? Ezekrõl eddig egyátalán nem hallottam.

"Amugy olyasmi valoban (marmint tudomanyosan bizonyitottan) lehetseges, hogy az agy egyes reszei hosszabb-rovidebb idore elszigetelodnek egymastol, pl. amikor a jobb es a bal felteke kozotti reszt bealtatjak. Ilyenkor csak a jobb latoternek (bal feltekenek) mutatott egyszerubb eszkozoket (pl. ollo, kes, alma) tudja csak az illeto megnevezni, a bal latoternek (jobb feltekenek) mutatott eszkozoket nem. Sot, utobbi esetben az illeto kerdesre valaszolva LETAGADJA, HOGY MUTATTAK VOLNA NEKI BARMIT IS! Tortenik mindez ugy, hogyha parositania kell a latott eszkozoket (pl. szeg-kalapacs, ollo-papir, csavar-anyacsavar), akkor a jobb felteke altal vezerelt bal kez sikeresen elvegzi a parositast, mikozben az illeto szilardan mondja, hogy neki nem mutattak semmit! (Forditva, ha a bal feltekenek, vagyis a jobb latoternek mutatjuk meg az eszkozoket, az beszel arrol hogy mit lat, amde a parositast igencsak silany minosegben hajtja vegre.)"

Ez azt az érdekességet mutatja, hogy a tudat valami miatt a bal agyfélteték "részesíti elõnyben" (az emberek többségénél legalábbis), miközben a másik agyfélteke is képes többféle cselekvésre.

Jajajaj, ezek a csodák olyan furán viselkednek ám... Ha nem hozzáértõ, teljesen átlag embereknek mutatják ellenõrizetlen körülmények között, mindig megtörténik a csoda, viszont ha tudósok, szkeptikusok állnak neki kísérletezgetni ellenõrzött körülmények között, soha nem látunk csodát. Biztos az univerzum fény-, bio-, szag- és hablatyenergiái félnek a fehér köpenytõl és elbújnak <#mf2>


De ez a legjobb bazdki:

"egy show mûsorban"

<#mf2>

Én spec láttam egy show mûsorban, amint egy yogi beült egy plexibõl készült kockába, a kockát meg beleengedték egy átlátszó medencébe, ami teli volt vízzel. A yogi 25 percig volt a víz alatt. De hallottam már élve eltemetésekrõl is, mikor egy lepedõbe beleteszik a yogit, és 3 napra szabályosan 2 méter mélyre eltemetik. Ilyenkor mi történik a testtel, az agy vérellátásával?

De itt vannak a mindenki számára megtanulható agykontroll gyakorlatok: soha sem látott személyekrõl információt szerezni. és még meghalni sem kell hozzá, egy kicsit sem 😊

"De mondok közelebbit: meditációval is elérhetõ (jópár év gyakorlás után)hasonló állapot."

Marmint hogy meditacioval elobb "total komas" allapotba kerul az illeto (agytevekenyseg nuku), kozben pedig megis van "belul" tudata?

Az szerintem mar ONMAGABAN IS rendkivuli lenne, ha valaki tenyleg csupan meditacio reven komas allapotba tudna juttatni onmagat (ottani gondolkodas nelkul), vagyis specialis kemiai szerek, vagy oxigen megvonas nelkul.

De tegyuk fel, hogy az illeto valamilyen praktikak (oxigen megvonas, kemiai szerek, eros hutes es elektromossag is megengedve) reven valoban komas allapotba jut, vagyis amikor az AGYKERGEROL ELLENORZOTTEN NEM VEZETHETOK LE AGYI IMPULZUSOK. Es tegyuk fel tovabba azt is, hogy utolag ebbol az allapotbol ki tud jonni az illeto, es az elmeje is ep maradt annyira, hogy be tud szamolni kulonfele elmenyeirol. Es meg azt is tegyuk fel, hogy az illeto ugy emlekszik, hogy mikozben komaban volt, a tudata ep volt es gondolkodott. Mi bizonyitja, hogy A TUDATA VALOBAN AKKOR ELTE AT A SZOBANFORGO ELMENYEKET, AMIKOR KOMABAN VOLT?!?

Mert bizony elofordulhat olyasmi is, hogy egyes informaciok eljutnak mondjuk az alsobb szintu agyi kozpontokig, mikozben az agykereg komaban van es ezert AKKOR NEM is tudatosodnak, ellenben amikor a komabol kijon az illeto, MAR IGEN. Es mert a tudat (illetve mar a "tudatalatti" is) IGYEKSZIK AUTOMATIKUSAN idorendbe (logikus rendbe) szedni az esemenyeket, konnyen tevedhetunk abban, hogy mi is volt az egyes esemenyek VALODI BEKOVETKEZESI SORRENDJE. (Erre a fajta pszichikai csalodasra is szamos kiserlet van.)

Amugy olyasmi valoban (marmint tudomanyosan bizonyitottan) lehetseges, hogy az agy egyes reszei hosszabb-rovidebb idore elszigetelodnek egymastol, pl. amikor a jobb es a bal felteke kozotti reszt bealtatjak. Ilyenkor csak a jobb latoternek (bal feltekenek) mutatott egyszerubb eszkozoket (pl. ollo, kes, alma) tudja csak az illeto megnevezni, a bal latoternek (jobb feltekenek) mutatott eszkozoket nem. Sot, utobbi esetben az illeto kerdesre valaszolva LETAGADJA, HOGY MUTATTAK VOLNA NEKI BARMIT IS! Tortenik mindez ugy, hogyha parositania kell a latott eszkozoket (pl. szeg-kalapacs, ollo-papir, csavar-anyacsavar), akkor a jobb felteke altal vezerelt bal kez sikeresen elvegzi a parositast, mikozben az illeto szilardan mondja, hogy neki nem mutattak semmit! (Forditva, ha a bal feltekenek, vagyis a jobb latoternek mutatjuk meg az eszkozoket, az beszel arrol hogy mit lat, amde a parositast igencsak silany minosegben hajtja vegre.)

Ha megszunik a feltekek kozotti kabitas, es helyreall a normal kommunikacio, akkor az illeto erzekelni fogja a jobb felteke "elmenyeit" is, beszelni is tud roluk, de nehezsegei lesznek az idobeli behatarolasban.

Egy komolyabb hangvételû, orvos által írt könyvben szerepelt a dolog, sok hasonló mellett, forrásfeltüntetéssel. Már jópár éve olvastam, címére már nem emlékszem.
De mondok közelebbit: meditációval is elérhetõ (jópár év gyakorlás után)hasonló állapot.

"már írtam neked azt a dokumentált klinikai esetet, amikor totál kómás agytevékenységet mutató páciens a tudatánál volt "belül"

Ezek a dokumentumok megtekinthetok valahol?

A különféle behatások a tudati folyamatokat és ezek eredményét, a tudattartalmat befolyásolják. Ezek azok az agyi folyamatok, amik a tudat számára összeállítanak egy "átélendõ" adatcsomagot.

Hát, ennek kitalálásához nem kellett túl sok ész...
Igen, egyszerre kevés dologgal tud "foglalkozni", viszont abból 1-1 dolog elég összetett, nem éppen egy-egy szám, vagy pixel egy képbõl, hanem az egész, plusz a hozzá társuló érzelmek, stb. stb.

Sok dolog meg arra utal, hogy agy nélkül is lehet tudat. Hogy messzebb ne menjünk, már írtam neked azt a dokumentált klinikai esetet, amikor totál kómás agytevékenységet mutató páciens a tudatánál volt "belül".

Ködösítesz. A klaszterben is procik vannak, amik (1-1 threadben) egyszerû mûveleteket végeznek egyszerû adatokon. Nincs, ami egyszerre lássa az egész adathalmot, sõt több adathalmot egyszerre.

Ja, egyébként a tudat igazából pont nem tud egyszerre több dologgal foglalkozni, és csak nagyon kevés információval tud egyszerre dolgozni (pl. ezért kell papír és ceruza a nemtriviális számolásokhoz). Sok tudósok szerint épp az lényege, és kialakulásának oka, hogy összekapcsolja, és egyetlen dologra fókuszálja az agy legmagasabb szintû rendszereit. A sok párhuzamos feldolgozás döntõ részben nem tudatos szinten történik.

Sajnos az rengeteg sok dolog utal arra, hogy agy nélkül nincs tudat. Például az agy fizikai sérülése, vagy kémiai befolyásolása jól kimutatható hatással van a tudatra is.

"És miért kellene az agynak "feldolgozni" a bejövõ adatokat? "Elraktározni" a fontos információkat?"

Nem kellene, de nyílvánvalóan ezt teszi.

"Mert a számítógép "így csinálja?"
Talán éppen ezért nem talál ki új dolgokat.."

Ezek szerint nem olvastad el azt a cikket, amit a múltkor belinkeltem neked.

"mit lehet nevezni megbízható körülménynek, melyekben bizonyítottnak fogadnád el a tudat fizikai testtõl függetlenül való létezését?"

Egyszerû : amikor más hihetõbb magyarázat nem jöhet szóba.
Ehhez a paciensnek agyhalottnak kell lennie, és utánna viszsatérnie valami közben megszezett információval, amihez másképp semmiképp se juthatott (és ki kell zárni a véletlen egyezés és a csalás lehetõségét). Vagy halott állapotban kommunikálnia kell velünk, és egyértelmûen igazolnia kell, hogy valóban õ az (na ez nem egyszerû).

"A szoftver nem látja egyszerre az adatokat, csak azt az egy adatot, amivel éppen egy mûveletet végez, és ennyi."

Ez csak szõrszálhasogatás. A mai otthoni számítógépek lineárisak, így természetesen egyszerre csak nagyon kevés adattal dolgoznak. De gondolj egy erõsen párhuzamosított rendszerre, pl. egy több tízezer procis klaszterre. Ott már egész szép adatmennyiség dolgozódik fel egyszerre. És ha a párhuzamosítást a végletekig fokozzuk, akkor az agyhoz hasonló rendszert kapunk, ami lényegében minden feldolgozást egyszerre csinál, és minden adatot egyszerre lát.
De nézhetjük a dolgot a szoftverek szintjén is, ahol az adatok fizikai távolsága lényegtelen, sõt érzékelhettetlen. Ugyanígy az idõ fogalma is teljesen más, így a szoftver szempontjából történhetnek egy idõben a dolgok akkor is, ha valójában szigorúan egymás után történnek.
Szóval ismét csak azt tudom mondani, hogy ez nem a tudat sajátsága, hanem az információ feldolgozó rendszereké.

Azzal termeszetesen egyetertek, hogy a szoftver csak a beolvasott adatokat latja, viszont szerintem ezt a helyzetet TILOS oda egyszerusiteni, mintha csak egyetlen adatot olvasott volna be, hiszen pont az a lenyeg, hogy kulonbozo eredetu adatokat olvas be.

Az egy adaton nem 1 byte-ot/word-öt/longword-öt/stb. értettem, nem kell a szõrszálhasogatás. A többi elsõs anyagot is köszönöm, de nem kérem.

A muveleteknek egy nagyon kis resze olyan, hogy egyszerre csak 1 adaton hajt vegre valamit. A muveletek donto tobbsege tortenetesen olyan, hogy EGYSZERRE 2 (KETTO) ADATTAL CSINAL VALAMIT - mondhatni egyfajta kolcsonhatasba hozza oket. Aztan vannak olyan muveletek is, amelyek egyszerre 3 (vagy tobb) kulonbozo adat kolcsonhatasat irjak le, es amelyek eredmenye KULONBOZIK attol, ha a kolcsonhatast paronkent vegeznenk el (non-linearis eset).

"Hogy jön ez ahhoz, hogy mi sok elkülönült információt egyszerre átélünk?"
Ugy, hogy a mai szamitogepekhez kepest az emberi agy sokkal nagyobb adathalmazok kolcsonhatasat tudja egyszerre elvegezni, megpedig non-linearis esetben is. Ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne boviteni a szamitogepek (CPU-k) muveletvegzo bit-szelesseget, valamint a lehetseges muveletek repertoarjat. Lehet boviteni, es bovitik is.

Hogy mi a jelentosege annak, hogy MENNYI adatot tud gyakorlatilag egyszerre "figyelembe venni" egy info feldolgozo rendszer, arra tekintsuk az x86-os CPU-k 32 kontra 64 bit-es felepitesenek esetet. Egy 32 bit-es CPU 2^32=4 milliard kulonbozo cimet tud kozvetlenul elerni, ami a Byte-os szervezes miatt 4 milliard Byte, azaz 4 GByte adatmennyiseget jelent. Ha legfeljebb ennyi adatok kell feldolgozni, akkor a 32 bit-es CPU viszonylag jol elboldogulhat vele. Lehet, hogy egy 64 bit-es CPU, vagy 2 db 32 bit-es CPU fele annyi ido alatt elvegezne a szamitast, de ez nem lenyeges kulonbeg, ugyanis mindjart latunk sokkal durvabbat is! Tekintsunk ehhez egy olyan adatbazist, amely 5 GByte nagysagu (joindulatu voltam (:-)...), es egy olyan fajta szamolast, amikor ossze-vissza kell hozzaferni (elore nem becsulheto modon, de mondjuk egyenletes valoszinuseggel) az adatbazis elemeihez, es folhasznalni valahogyan. Ilyenkor rendszeresen lesz szukseg olyan adatokra is, amelyek NINCSENEK BENT a muveletvegzeshez kozvetlenul folhasznalhato memoriaban, ezert a HATTERTARBOL KELL AZT BEOLVASNI. Igen am, csakhogy annak hozzaferesi sebessege NAGYSAGRENDEKKEL LASSUBB! (RAM kontra HDD eseteben pl. 3 ns kontra 9 ms, azaz bo 3 nagysagrend.) Ezert aztan erre a feladatra az 1 db 32 bit-es CPU-nak hihetetlenul rossz lesz az eredo teljesitmenye.

Persze nem csak a mennyiseg szamit (az egyszerre feldolgozhato adatok mennyisege), hanem az is, hogy mik a feldolgozando adatok. Az emberi agykereg oszlopos rendszerebe pl. mar jelentosen elo-feldolgozott adatok kerulnek. Ez szinten hasonlithato ahhoz, amikor egy szamitogepes periferia eleve elvegzi az adatokon azt a feldolgozast, amit A TOBBITOL FUGGETLENUL el lehet vegezni.

Vagyis a cel (a MI szempontjabol is) az lenne, hogy a fuggetlen adatokat fuggetlenul is dolgozzuk fel (jo elore), a kozponti egysegre pedig csak az OSSZEFUGGESEK vizsgalata maradjon.

************
"mit lehet nevezni megbízható körülménynek, melyekben bizonyítottnak fogadnád el a tudat fizikai testtõl függetlenül való létezését?"
Itt foleg azt kell eszbe venni, hogy miutan borzaszto sok tapasztalatunk van arra, hogy a megfelelo test nelkul a tudat nem eszlelheto, ezert rendkivuliek az igenyek egy olyan bizonyitassal kapcsolatban, amely az ellenkezojet allitja. ("Rendkivuli allitas rendkivuli bizonyitekot kivan.")

A kovetkezo dolog amit latni kell, hogy nem lehet azt jo elore teljesen pontosan rogziteni, hogy mi lenne a bizonyitek, es mi lenne a cafolat, ugyanis a megfigyeleseinket egy rendszerben ertelmezzuk.

Annyit azonban lehet mondani, hogy amig az adott jelenseget lehet ertelmezni "hagyomanyosan is", addig nem tekinthetjuk bizonyitottnak az alternativ elkepzelest.

De hogy valami konkret peldaval is szolgaljak, tegyuk fel, hogy van egy ELO(!) ember, aki olyan mely ALTATASBAN (komaban, hibernalt allapotban, stb.) van, hogy AZ AGYA NEM MUTAT SEMMILYEN ELEKTROMOS AKTIVITAST. Egy vallasos ember szamara esetleg termeszetes felteves lehet, hogy az ember tudata ilyenkor is letezik, mukodik, hat, stb., viszont egy materialisata azt fogja gondolni, hogy ILYENKOR A TUDATA NEM LETEZIK.
Na most elvileg elkepzelheto volna, hogy ez a hibernalt agyu ember valamikepp beszelget masokkal, es igy meg tudnank rola gyozodni, hogy a tudata megvan es mukodik valahol, valahogyan.
A beszelgetes soran nyilvan olyan informaciokat kell kitalalni/megosztani egymassal, amelyek korabban nem leteztek, illetve nem hoztak masok tudomasara. Utolag pedig ellenorizheto, hogy ki-ki hogyan elte meg a kommunikaciot.

Termeszetesen itt jon a kepbe rendkivuli szigorusaggal az, hogy valoban nem tudhattak-e a felek arrol, hogy mi a kommunikacio "elvart tartalma". Ha a kiserlet ebbol a szempontbol megbizhatatlan, akkor nincs semmi bizonyito ereje.

"Talán éppen ezért nem talál ki új dolgokat.."

Véletlenszámgenerátor neked nem elég ?

És miért kellene az agynak "feldolgozni" a bejövõ adatokat? "Elraktározni" a fontos információkat?
Mert a számítógép "így csinálja?"
Talán éppen ezért nem talál ki új dolgokat..

Másik kérdésem DcsabaS hoz:
mit lehet nevezni megbízható körülménynek, melyekben bizonyítottnak fogadnád el a tudat fizikai testtõl függetlenül való létezését?

A szoftver nem látja egyszerre az adatokat, csak azt az egy adatot, amivel éppen egy mûveletet végez, és ennyi. (A program írója tudta egyszerre elképzelni az adathalmokat, és így megírni a programot.) Hogy jön ez ahhoz, hogy mi sok elkülönült információt egyszerre átélünk? Sehogy, csak nem érted a lényeget, és csak "magyarázol".

Egyébként meg a példa szempontjából lényegtelen a memória helye.

"Bírom, amikor erõltetik ezt a számítógépes példát.
Minél komolyabb mûszerekkel keresik a memória mûködésének módját, annál jobban nem találják."

Nem nem találják, hanem nem tudják pontosan, hogy hogyan mûködik.
Eleve többféle típusa van a memóriának, és némelyiket biztosan nem lehet lokalizálni, mert egyszerûen az idegi kapcsolatok mintázata reprezentálja szanaszét az agyban.

"Na de éppen azt mondom, hogy ott nem tudatosul, nem éli át tudatosan a gép, amit feldolgoz."

Nem átélésrõl beszélek, hanem arról, hogy a számítógép szoftvere számára a fizikailag elkülönült adatok együtt vannak jelen bármiféle távolság fogalom nélkül. Tehát pontosan ugyanaz a jelenség, amit te a tudat különleges tulajdonságának gondolsz. Sõt, ha jól értettem, ezt gondolod legfõbb bizonyítéknak a tudat létezésére.

Kedves Rodostó, Katona László!

Amit kiemeltel az azert is erdekes, mert azt hiszem elmeletileg ezek a kerdesek meg egyaltalan nincsenek kielogito szinvonalon nemhogy tisztazva, de meg vizsgalva sem. Mondjuk mi magyarok (pl. Ganti Tibor es a Chemoton reven) mar letettunk ezt-azt erre az asztalra, de a palya dontoen szabad.

Tovabba azt is hiszem, hogy fokeppen a fizikusok, matematikusok es informatikusok adosak ezzel a hazi feladattal. (A biologusok es a vegyeszek szorgalmasak voltak.) Filozofusok is beszallhatnak, bar nehez Arisztoteleszt szamottevoen meghaladni pusztan filozofiai alapon. Es termeszetesen hivo szemelyek sincsenek kizarva, csak ok valamiert kevesbe erdeklodnek az ilyen kerdesek irant, talan mert eleve tudni velik (hiszik) a valaszt.

"Persze, hogy foglalkozhat, csak nem talál mindenre materiális/fizikális alapú választ."
Ez csusztatas, mert szamtalan dolog van a vilagon, amire olyan ertelemben nincs valasz, hogy NEM ISMERJUK RA A VALASZT, de pusztan ezert hiba lenne eleve ugy fogalmazni, hogy nem talalni ra valaszt, es plane hiba lenne ugy, hogy nem talalni ra _materialis alapu_ valasz. Olyan mintha azt mondana valaki, hogy "nem talalni materialis alapu valaszt arra, hogy Te hol voltal 1913 nappal es 5 oraval ezelott".
A megfogalmazasod akkor lenne jogos, ha valami olyat tudnal mondani, ami elvileg korlatozza a materialis alapu valasz lehetoseget. Ilyen volna pl. az az eset, ha sikerulne valakinek (marmint a tudatanak) a letezeset BIZONYITANI, mikozben az illeto teste megsemmisult. En speciel ilyen esetrol (megbizhato korulmenyek kozott) nem tudok.

"... egy dolog az agyi, fizikális tudati folyamatok (adatfeldolgozás), és egy másik dolog maga a tudatos átélés."
Nem tudom, hogy jol ertelek-e, de akkor en is igyekszem egyszerusiteni a dolgokat: ATELNI CSAK BELULROL LEHET a dolgokat, ezert aztan azt megitelni, hogy egy masik leny, vagy eszkoz atel-e valamit, vagy sem, azt a belso ismerete nelkul legfeljebb valoszinusithetjuk. Lehetseges pl. hogy 2 "fekete doboz" hasonlo bemeno jelekre hasonlo kimeneteket produkal, de mig az egyik KEPES BELSO ATELESRE, addig a MASIK NEM. Ez azon mulik, hogy MILYEN MODON megy vegbe belul az "informaciofeldolgozas", amit kivulrol ilyenkor nem latunk.

Na most ha csinalunk egy mesterseges agyat (majd...), az lehet olyan, hogy szinten kepes lesz belso atelesre (a miennel akar sokkal intenzivebbre is), de lehet az is, hogy erosen csokevenyes lesz, mikozben egyebirant megis hatekony marad.

"És ha az új játékos önmagában nem hordozza "a fizikai mennyiségek egy bizonyos kombinációját"? Csak pl. néha a véletlen történések befolyásolásával beavatkozik a folyamatokba?"
Akkor maradnank annal a megfogalmazasnal, hogy van a termeszetben egy veletlen(nek tuno) faktor, barmi is legyen ANNAK az eredete. Vallasos emberek nyugodtan mehetnek tovabb, hivatkozhatnak egyfajta Istenre is, ez a materializmust nem zavarna. Maszoval, egy ilyen Istenhit osszhangba hozhato lenne a tapasztalatokkal es a materializmussal is. (Amugy a kvantumvakuum veletlen termeszete nagyon is osszefugg a fizikai mennyisegekkel egy bizonyos kombinaciojaval, hiszen pl. a hatarozatlansagi relacio az egymashoz kanonikusan konjugalt fizikai mennyisegek kozott lep fel.)


"Egy példa: az agyban a tudatosan éppen átélt érzetek elkódolt formában, szétszórva, egymással közvetlen fizikai kapcsolatban nem állóan vannak jelen." És ez csak egy-két dolog a sok közül."
Az agyban a tudatossag az agykergi oszlopok aktivitasaval fugg ossze, ezek pedig mindannyian kozvetlen kapcsolatban vannak egymassal (es sok mas agyi kozponttal). A terbeli szetszortsag nem tudom miert problema, elvegre barmelyik kozonseges anyagi test is kiterjedt. A kodolas sem specialis, hanem ugyanaz, mint amit az idegrendszer altalanosan hasznal a legegyszerubb neurontol kezdve (az axon tuzelesi frekvenciaja fugg a dendriteken bejovo impulzusoktol).


"... Hanem olyasmirõl, mint amikor a klasszikus fizika nem tudott mit kezdeni olyan jelenségekkel, amikre csak a relativisztikus fizika vagy a kvantumfizika tudott választ adni."
Ezzel azt akarod mondani, hogy valahanyszor nem ertunk valamit, jogos a vallashoz nyulni? Mert azon tul, hogy Istent logikailag lehetsegesnek tartom (mint mar irtam), en NEM TARTOM JOGOSNAK. Es tavolrol sem azert, mert "utalom", hanem mert ROSSZ MUNKAMHIPOTEZISNEK TARTOM AZ ISMERETEK GYARAPITASA SZEMPONTJABOL.

"Az idõ is az õsrobbanással keletkezett (a fizika mai állása szerint), így nem volt elõtte semmi, mozgás sem. Tudom, hogy nehéz ezt felfognia a racionális elmének. 😉"
Az meglehet, hogy a mai ertelemben vett ido (es ter) az osrobbanasban keletkezett, de azt megsem mondhatjuk, hogy "nem volt elotte semmi, mozgas sem". Siman mondhatjuk, hogy volt elotte mozgas, es pont az vezetett a mai terido viszonyok kialakulasahoz. Tudom, hogy nehez ezt felfognia egyes elmeknek (:-).

"Hm, és mondjuk a 2. pont meg ugye az, hogy minden anyagi alapú... Ez a két pont így együtt semmi mást nem jelent, csak azt, hogy "ami nincs, az nincs, ami meg van, az van". 😊 Továbbá, ez a két "szabály" egymást igazolja, pedig lehet, hogy mindkettõ téves."
- Ez NEM a 2., hanem az 1. pont, igy nem veletlen az "osszhang".
- Ettol meg lehetne valamilyen (szelsoseges) korulmenyek kozott teves is a dolog, bar meg ettol hihetetlenul sokfele igaz maradna.
- A kovetkezmenye pedig az a dolgokhoz valo hozzaallas, hogy mindenkor igyekszunk tisztazni, hogy egy adott (anyagi) struktura milyen mas (melyebb) strukturakra epulve kepes letezni.

"Na, hát mondom én, hogy kvantummechanikai jelenségeket próblsz racionalizálni. 😊 Nem tudok kvantumfizikai részecskékrõl, amik szépen egymás után végigpróbálnák az utakat, hanem speciális, idõ-független hullámokról, amik egy idõben járják be az összes utat, majd az adott végponton részecskeként elnyelõdnek."
1.) A kvantumfizikai jelensegek (mint irtam) RACIONALISAK. A nyers logikaval tenyleg kulonleges viszonyban vannak, ezert is szoktak ra ugy hivatkozni, hogy a KVANTUM LOGIKAT kovetik.
2.) A kvantum "reszecskek" tenyleg nem klasszikus korpuszkulakent jarjak be a lehetseges utakat (szepen egymas utan), hanem HULLAMKENT, EGYSZERRE es INTERFERALVA.
3.) A hullamok specialisan lehetnek ugymond idofuggetlenek is, de altalaban nagyon is fuggoek.
4.) Szoktak rajuk hivatkozni ugy is mint "valoszinusegi hullamokra", de ez teljesen TEVES, ugyanis nem a hullamok maguk, hanem az abszolut ertek negyzetuk all kapcsolatban a megtalalasi valoszinuseggel.

"Hova? Nem emelõdik be sehova. Ott van az információ különbözõ helyeken, szépen becsomagolva, majd egyszerûen elenyészik, de közben a tudatos átélés megtörténik."
Ezt nevezem ragyogo hipotezisnek (:-)!
Mert ha ez kifejezne az ateles lenyeget, akkor tenyleg erthetetlen maradna, hogy hogyan elhetjuk at a kulonbozo idokben szerzett (es helyeken tarolt) emlekeinket egyszerre...

"A számítógépben is történik ilyesmi, mégsem éli át semmi tudatosan az adatok áramlását. Továbbá, nem keveredik össze az agyban minden mindennel."
1.) Az adatok aramlasat Te sem eled at tudatosan.
2.) Ha a mai szamitogepek infofeldolgoasi rendszere nem is eredmenyez tudatossagot, nem jo strategia az emberi agyrol meg primitivebbet feltetelezni.
3.) Senki sem allitotta, hogy az agyban minden mindennel osszekeveredne. (Az, hogy pl. barmely 2 oszlop kozvetlen kapcsolatban is van egymassal, egyaltalan nem jelent osszekeveredest.)

"Köszi, de mindezt magam is tudom. Nem cáfolja a kijelentésemet."
Nekem ugy tunt, hogy az agyra vonatkozoan nem hiszed el, hogy az emlekkepek barhova is beemelodjenek (egy kulonleges strukturaba), es ott hatnanak kolcson egymassal, a jelen tapasztalatokkal es egyebekkel egyutt.

"Nem erre gondoltam, hanem pl. hogy az agyban a tudattal kapcsolatba hozható területeken forgó információk közül sem minden válik tudatossá."
Ezzel egyetertek. Nem valik minden tudatossa, de erre szukseg sincs.

"Igen, mintha fizikailag elkülönülõ helyekrõl összeszedné az adatokat, csakhogy ez nem fizikálisan követhetõen történik meg."
Talan az zavar, hogy a tudat a funkcionalis koncentraltsaga ellenere sem egy pontszeru, hanem egy kiterjedt tartomany (a mar emlegetett agykergi oszlopok). Ezek mukodesenek kovetese valoban nagy kihivas, de kovethetetlensegrol azert nincs szo. Egyre inkabb kepesek vagyunk kovetni. Innen tudjuk pl., hogy hullamszeru aktivitasi jelensegek mennek vegbe kozottuk, vagy hogy az elso szomszedok jellemzoen gatlas ala igyekeznek vonni egymast (verseny), vagy hogy a tanulasi folyamatok soran eleinte sok oszlop vesz reszt a munkaban, aztan minel jobban megy, annal inkabb redukalodik az aktiv oszlopok szama (a vegen esetleg csak nehany marad). Az egesz olyan, mintha par millio mikroprocesszor versenyezne az egyes feladatok megoldasaert, egymassal nemcsak konkuralva de egyutt is mukodnva.

"Ha belegondolsz, ez is érdekes. Miért csak egy döntést tud hozni tudatosan? Miért nem tud többfelé válni, és így egy idõben több döntést hozni? Miért kell az agynak egy pontszerû tudathoz alkalmazkodnia?"
Az evolucioelmelet valasza erre az, hogy feltehetoen azert, mert ez igy bizonyult a hatekonyabbnak. (Logikusan kikovetkeztetni egyaltalan nem biztos, hogy lehet!)
Az ember es a fejlett allatok agyanak felepitesebol azt latjuk, hogy viszonylag kisebb reszuk fixen specializalodik egyes fontos, de elkulonitheto reszfeladatok vegrehajtasara, mig az agy viszonylag nagyobbik resze altalanos, nem specializalt infofeldolgozast vegez. Ebbol a szempontbol elonyos a leheto legtobb kapacitast osszevonni. Okosabb donteseket tud hozni 1 db 1.6 kg-os agy, mint 4 db 0.4 kg-os.