398
  • AranyKéz
    #318
    Egy kérdés: vajon létezhet-e intelligencia (környezet megfigyelése, adatok begyűjtése, összefüggések felismerése, azoknak alkalmazása) öntudat nélkül ?

    Mi tartja vissza az öntudat nélküli intelligenciát, hogy begyűjtse a saját magát jellemző információkat, effektíve öntudattal rendelkezővé váljon ?
  • BiroAndras
    #317
    "Tudom, hogy mániád ez a lekezelő stílus, de lassan megérthetnéd, hogy pont én magyaráztam el neked (is) korábban, mennyire nem bedrótozottak a mai fejlettebb AI-k."

    1. Miért mondassz ellent magadnak, és miért vagy felháborodva, ha kijavítalak?
    2. Nekem nem kell elmagyarázni, hogy hogy működnek az AI-k.
  • BiroAndras
    #316
    "A bűvészek előre preparált kellékekkel dolgoznak."

    Többnyire igen, de nem mindíg. A trükkök nagy része egyszerűen arról szól, hogy elterelik a nézők figyelmét (és van még egy halom módszer, ami előkészület nélkül is megy).
    Egyébként meg a legtöbb esetben bőven van lehetőség felkészülni. Csak a szakemberek által gondosan megtervezett és felügyelt kísérletek esetén nincs erre lehetőség, és ezen esetekben nem is nagyon szoktak sikerülni a trükkök.

    "Nincs az a bűvész, aki pl. csak a kísérlet folyamán egyszer a kezébe adott lezárt üvegcsőben lévő fém rudat meg tudná hajlítani"

    Én olyat is láttam, hogy egy csávó átnyúlt egy teljesen szilárdnak, és hibátlannank látszó üvegfalon. Nem élnének meg a bűvészek, ha ilyen egyszerű lenne megfejteni a trükkjeiket.

    "Linket nem tudok, egy orosz tudományos dokumentumfilmben szerepelt ez a jelenet, és állítólag eredeti laborfelvétel volt."

    Állítólag eredetit én is sokat láttam.

    "Oroszországban nem volt tabu ez a téma, tudományos keretek között foglalkoztak vele."

    1. Ha az oroszoknál ez nem volt tabu, akkor hol maradnak az eredmények?
    2. Az orosz tudományról:
    http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/liszenko.html
    http://galantai.inno.bme.hu/korok_es_demonok.html
  • BiroAndras
    #315
    "Talán ne mások félreértésen alapuló rövidke összefoglalójából indulj ki, hanem szépen olvasd el az eredeti tanulmányt."

    Ha jobban figyelnél, akkor látnád, hogy azt írtam, hogy elolvastam. Csak régen volt már (amikor legutóbb szóba került ez a téma).
  • BiroAndras
    #314
    "Igen, és? Ez még nem jelenti azt, hogy ezzel minden meg van oldva."

    Nam. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tapasztalatok önmagukban nem bizonyítják az agytól független tudat.

    "Nyilván. Bizonyos drogok is erre szolgálnak. Csakhogy, más a megzavarás, ami érdekes, de egy bizonyos körön belül marad."

    Nem nagyon marad egy bizonyos körön belül. A testelhagyásnál is sokkal vadabb dolgokat lehet előidézni a megfelelő agyterületek ingerlésével vagy kikapcsolásával.

    "Pont most írom, hogy a szakemberek egy része szerint visszahatás is van."

    Természetesen. Ha az agy működése hozza létre a tudatot, akkor nincs semmi meglepő sem a visszahatásban, sem pedig abban, hogy nem látjuk fizikai nyomát.

    "Mert ezek a szervek valósítják meg a fizikai világgal való vizuális kapcsolatot. Legalbbis amikor ez a "valami" rá van utalva ezekre."

    Na de ha képes a tudat szem nélkül is látni, akkor az minek van? Ha meg nem képes, akkor hogy lát mégis nelküle? Legalább a vakoknak illene megtanulniuk a tudatukkal látni, pláne annak, aki vakon is született.
  • BiroAndras
    #313
    "De igen, mégpedig több fizikailag független dolog egyidejű átéléséről."

    Az egyidejűség és az átélés két külön probléma.
  • Epikurosz
    #312
    "agyhalál állapotában"

    Kellene tudni mi az agyhalál.
    Mert azt ugye tudjuk, hogy a köröm-haj a halál után még nő. Megvan?
  • dez
    #311
    (A korábbiakra majd talán máskor.)
  • dez
    #310
    Jó kérdések...
  • dez
    #309
    "Ha nem tudunk róla senmmit, akkor honnan veszed, hogy külön mechanizmus, és nem mondjuk mellékterméke valami másnak?"
    Pl. onnan, hogy központi szerepe van.

    "Mivel az evolúció során az agy több lépésben fejlődött ki, nem meglepő a rétges felépítés (fizikailag és funkcionálisan is). A tudat csupán a legfelső szint (vagy annak egy része). "Rá van telepedve" a többi részre, de attól még lehet az agy része."
    Lehetne, de ilyen részt fizikailag nem találtak. Egyébként az alacsonyabb rendű állatoknak is van tudata, tehát a tudat igencsak korán fejlődhetett (volna) ki.

    "Ez nyílvánvaló, hiszen a tudatos döntéseket mondjuk "legfelsőbbnek"."
    Csak az a bibi, hogy olyasmit szolgál ki az agy, amit fizikailag nem találnak benne.

    "A "visszahatási képesség" fizikai nyomának hiánya szintén azt bizonyítja, hogy a tudat nem különül el az agytól. Ha a tudat az egyműködés terméke, akkor nem is várjuk a visszaható "vezetékek" létezését"
    Nem értetted meg: ami nincs, az a teljes tudatműködés fizikai megtestesülése, döntésekkel és mindennel. Visszaható vezetékek viszont vannak: pl. a véletlenszerű folyamatok véletlennek tűnő befolyásolása. De ennél még érdekesebb is van, és már le is írtam: "antennáknak" tűnő strukrúrák.

    "(mutasd meg nekem fizikális szinten hol hat vissza a procimra a windows)."
    Egyszerű: ott, ahol a megfelelő memóriacímekről a megfelelő adatokat szállítják adott elekroncsoportok által közvetített jelek.
  • dez
    #308
    "Tudom, hogy ez a mániád, de lassan megérhetnéd, hogy nem minden AI bedrótozott."
    Tudom, hogy mániád ez a lekezelő stílus, de lassan megérthetnéd, hogy pont én magyaráztam el neked (is) korábban, mennyire nem bedrótozottak a mai fejlettebb AI-k.

    "Sőt, az AI épp arról szól, hogynem a probléma egzakt megoldását programozzák bele, hanem egy módszert, amivel magától rájöhet a megoldásra. Persze ma a legtöbb AI csak egy speciális problémakörben képes boldogulni, de ez nemjelenti azt, hogy a jövőben nem lesz másképp."
    Igen. De megint sikerült a lényegtelen felét megfognod.
  • dez
    #307
    A bűvészek előre preparált kellékekkel dolgoznak. Nincs az a bűvész, aki pl. csak a kísérlet folyamán egyszer a kezébe adott lezárt üvegcsőben lévő fém rudat meg tudná hajlítani, stb. Linket nem tudok, egy orosz tudományos dokumentumfilmben szerepelt ez a jelenet, és állítólag eredeti laborfelvétel volt. Oroszországban nem volt tabu ez a téma, tudományos keretek között foglalkoztak vele.
  • dez
    #306
    Talán ne mások félreértésen alapuló rövidke összefoglalójából indulj ki, hanem szépen olvasd el az eredeti tanulmányt.
  • dez
    #305
    "Az ilyen élményekről bebizonyosodott, hogy mesterségesen is elő lehet idézni őket, az agy megfelelő területeinek zavarásával."
    Igen, és? Ez még nem jelenti azt, hogy ezzel minden meg van oldva.

    "A magyarázat pedig az, hogy a tudat nem közvetlenül érzékeli a világot, hanem az agy gyakorlatilag egy virtuális valóságot épít fel, amit igyekszik összhangba hozni az érzékszervekből származó adatokkal, és a korábbi tapasztalataival."
    És ezt most nekem magyarázod, amikor én írtam korábban neked?

    "Nyílvánvalóan e folyamat megzavarása fura élményeket idézhet elő."
    Nyilván. Bizonyos drogok is erre szolgálnak. Csakhogy, más a megzavarás, ami érdekes, de egy bizonyos körön belül marad.

    "Nem erről beszélek, hanem hogy gyakorlatilag minden funkció az agyhoz köthető különféle kísérletekkel. Tehát a tudatnak legfeljebb csak annyi szerepe marad, hogy átéli a dolgokat."
    Pont most írom, hogy a szakemberek egy része szerint visszahatás is van.

    "Viszont ez esetben agy nélkül eléggé problematikus a működése. Pl. hogy lát a szem, és a megfelelő agyterületek nélkül? Miért nem látnak a tudatukkal a vakok?"
    Mert ezek a szervek valósítják meg a fizikai világgal való vizuális kapcsolatot. Legalbbis amikor ez a "valami" rá van utalva ezekre.
  • dez
    #304
    De igen, mégpedig több fizikailag független dolog egyidejű átéléséről.
  • dez
    #303
    "De te szoktad mondogatni, hogy még nem tudunk túl sokat az agyról."
    Valakivel keverhetsz, mert ezt ebben a formában én biztos nem mondom.

    "Szóval miért vagy olyan biztos benne, hogy kizárható a magasabb rendő funkciók működése?"
    A szakemberek mondják, igen sok megfigyelés alapján. Továbbá, éppen a gyorsabb hullámok jelzik a magasabb rendű funkciók működését.

    "De ha igazd is van, még mindíg fennáll az időbeliség problémája. Honnan tudjuk, hogy akkor volt tudatánál, amikor a mérés történt, és nem előbb vagy később?"
    Ez lehetséges. Viszont van pár eset, ami nem illik bele ebbe az elképzelésbe, bár az a "testelhagyásos" esetek közé tartozik, ami egy zűrösebb téma.
  • BiroAndras
    #302
    "Akkor már talán érdekesebb a teljesen eszméletlen állapot (alvás, ájultság, stb.), tehát hogy akkor hova lesz a tudat, ill. tudatos átélés. Én úgy mondanám: akkor egyszerűen "nincs adás", nincs mit átélni. Vagy: van, csak hasonlóan nem emlékszünk utólag..."

    Na igen, itt megint bejönnek a problémák. Ha "adás" hiányában nincs tudatosság, akkor az agyhalál állapotában hogy van mégis? Ha meg csak nem emlékszünk rá, akkor ugyanott vagyunk: miért emlékszünk arra, amit akkor éltünk át amikor az agyunk üzemképtelen volt?
  • BiroAndras
    #301
    Na mégegyszer:

    "A tudatos átéléshez, avagy annak elősegítéséhez egy dedikált mechanizmus kell, aminek mibenlétéről jóformán nem tudunk semmit."

    Ha nem tudunk róla senmmit, akkor honnan veszed, hogy külön mechanizmus, és nem mondjuk mellékterméke valami másnak?

    "Csak azt tudjuk, hogy az agy úgy van szerveződve, mintha "rá lenne telepedve" valami, amivel kooperál."

    Mivel az evolúció során az agy több lépésben fejlődött ki, nem meglepő a rétges felépítés (fizikailag és funkcionálisan is). A tudat csupán a legfelső szint (vagy annak egy része). "Rá van telepedve" a többi részre, de attól még lehet az agy része.

    "A legfelsőbb döntéseket csak az hozhatja meg."

    Ez nyílvánvaló, hiszen a tudatos döntéseket mondjuk "legfelsőbbnek".

    "(Tehát van visszahatási képesség is.) De ezt hiába keresik, fizikális szinten nem találják."

    A "visszahatási képesség" fizikai nyomának hiánya szintén azt bizonyítja, hogy a tudat nem különül el az agytól. Ha a tudat az egyműködés terméke, akkor nem is várjuk a visszaható "vezetékek" létezését (mutasd meg nekem fizikális szinten hol hat vissza a procimra a windows).
  • BiroAndras
    #300
    "Kb. ilyen feltételezés az is, hogy egy AI képes az átélésre, csak mert intelligens döntéseket hoz - determinisztikus módon, bedrótozva."

    Tudom, hogy ez a mániád, de lassan megérhetnéd, hogy nem minden AI bedrótozott. Sőt, az AI épp arról szól, hogynem a probléma egzakt megoldását programozzák bele, hanem egy módszert, amivel magától rájöhet a megoldásra. Persze ma a legtöbb AI csak egy speciális problémakörben képes boldogulni, de ez nemjelenti azt, hogy a jövőben nem lesz másképp.

    A tudatos átéléshez, avagy annak elősegítéséhez egy dedikált mechanizmus kell, aminek mibenlétéről jóformán nem tudunk semmit. Csak azt tudjuk, hogy az agy úgy van szerveződve, mintha "rá lenne telepedve" valami, amivel kooperál. A legfelsőbb döntéseket csak az hozhatja meg. (Tehát van visszahatási képesség is.) De ezt hiába keresik, fizikális szinten nem találják. A tudat ezen aspektusa ma is rejtélyes.
  • BiroAndras
    #299
    "És hogy lehetne csalással meghajlítani egy lezárt üveghengerben lévő fém rudat, amit csak egy fél percre kap a kezébe?"

    Konkréten ilyen kísérletről még nem hallottam (link?). De pl. a bűvészek nagyon vad dolgokra is képesek (te minden trükkről meg tudod mondani, hogy hogyan csinálják?), és a tudósok erre nincsennek felkészülve, mivel a hagyományos kísérleteknél ilyen problémák nincsennek.
  • BiroAndras
    #298
    "Nem, a tudat magja egy. Olvasd el figyelmesebben. A cselekvés megosztott, de a figyelem egy. (Ezt mondjuk a megmaradt alacsonyabb szintű kapcsolatokkal magyarázzák.)"

    Én elég rég olvastam, de határozottan úgy rémlik (és máshol is így mondták), hogy a tudat maga megosztott. A figyelemre nem emléxem, de az tuti, hogy sok dologról csak az egyik fél tud. Pl. a jobb szem által látott dolgokról a jobb agyfélteke nem tud.
  • BiroAndras
    #297
    "De bizonyos (állítólagos) megfigyelések szerint, bizonyos esetekben ("testen kívüli élmény", annak egyik típusa legalábbis) ki tud kerülni a tudat "magja" az agy által vetített "kép" alól, és közvetlenül tudja érzékelni (hogy hogyan, ne kérdezd) a fizikai teret, még jobban is, mint előtte."

    Az ilyen élményekről bebizonyosodott, hogy mesterségesen is elő lehet idézni őket, az agy megfelelő területeinek zavarásával. Például az agy oxigénhiányos állapota esetén előfordul (pl. vadászpilóták nagy G terhelés alatt éltek át ilyet). Hasonlóan hatásos az agy elektromos ingerlése, vagy közvetlenül, vagy erős elektromágneses térrel.
    A magyarázat pedig az, hogy a tudat nem közvetlenül érzékeli a világot, hanem az agy gyakorlatilag egy virtuális valóságot épít fel, amit igyekszik összhangba hozni az érzékszervekből származó adatokkal, és a korábbi tapasztalataival. Nyílvánvalóan e folyamat megzavarása fura élményeket idézhet elő.

    "Én azt a véleményt osztom, miszerint vissza is tud hatni."

    Nem erről beszélek, hanem hogy gyakorlatilag minden funkció az agyhoz köthető különféle kísérletekkel. Tehát a tudatnak legfeljebb csak annyi szerepe marad, hogy átéli a dolgokat. Viszont ez esetben agy nélkül eléggé problematikus a működése. Pl. hogy lát a szem, és a megfelelő agyterületek nélkül? Miért nem látnak a tudatukkal a vakok?
  • BiroAndras
    #296
    "Bizonyos szempontból hasonlít a magas szintű nyelvekhez, csakhogy a magas szintű nyelvek nem élik át, amit csinálnak, ezt nem érted meg."

    Nem átélésről volt szó.
  • BiroAndras
    #295
    "Mint írtam, a kóma nem teljes agyi KO. A vegetatív idegrendszer is rendesen működik (hacsak nem sérült), különben leállna a légzés, stb. Az agy többi része sincs kikapcsolódva, csak éppen olyan aktivitást mutat, mint egy nagyon mély alvás, ami kizárja a magasabb rendű funkciókat."

    Mondtam én mást?
    De te szoktad mondogatni, hogy még nem tudunk túl sokat az agyról. Szóval miért vagy olyan biztos benne, hogy kizárható a magasabb rendő funkciók működése?
    De ha igazd is van, még mindíg fennáll az időbeliség problémája. Honnan tudjuk, hogy akkor volt tudatánál, amikor a mérés történt, és nem előbb vagy később?
  • BiroAndras
    #294
    "Nem látsz ki a dobozból."

    ???
  • AranyKéz
    #293
    A sorrendről meg az időérzékről van egy kis érdekes infó:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Lucid_dream#Perception_of_time_while_lucid_dreaming
  • DcsabaS
    #292
    Ezt irtam en:
    "Az szerintem mar ONMAGABAN IS rendkivuli lenne, ha valaki tenyleg csupan meditacio reven komas allapotba tudna juttatni onmagat (ottani gondolkodas nelkul), vagyis specialis kemiai szerek, vagy oxigen megvonas nelkul."
    Mire Te:
    "Rendkívüli, de már rég nem szenzáció."
    Nos, en csak olyan esetekrol tudok, amikor az illeto mely alvaszeru allapotba jutott, ami tavolrol sem koma. (Alvasbol viszont nem kunszt felebredni, barmelyikunk megteszi rendszeres jelleggel.)

    "Ez az agyhalál. :) Kómában nagyonmély-alvási agytevékenység van, azaz ilyen fél-1 Hz környéki jelek, amelyek nem összeegyeztethetők a magasabb rendű tevékenységekkel."
    Ha meg is engedunk egy nagyon pici, esetleg elszigetelt, "zajszeru" aktivitast, a lenyeg tenyleg az, hogy magasabb szintu agytevekenyseg tenyleg nincs, tehat pl. az agykergi oszlopok NEM AKTIVIZALODNAK megfeleloen. Ha ezt az allapotot alvashoz hasonlitjuk, akkor minimum ALOM NELKULI ALVASHOZ lehet.


    "Ez is lehetne, csakhogy... a személy átéli az erősen "más" állapotot, pl. hogy nem tud gondolkodni, és ennél különösebb dolgokat is."
    Az ember olyan szerzet, hogy at tudja elni meg sajat gondolkodas-keptelenseget is, amde nem megfelelo agyi aktivitas hijan.

    "Valóban? Ezekről eddig egyátalán nem hallottam."
    Pl. ilyen kiserletekre kell gondolni: Egy illetot elaltatnak, es kozben figyelik, hogy mikor kezd el almodni. Amikor mar almodik (tehat reszben tudatos allapotban van), valaki megszolal, pl. hogy:
    - Hallo, itt Kovacs Bela. Kivel beszelek?
    Majd EZ UTAN megszolaltatjak a telefon jellegzetes csorgo hangjat, de csak olyan hangerovel, hogy a vizsgalt paciens meg ne ebredjen fel.

    Kesobb az alanyt felebresztik, akinek el kell meselnie, hogy mit almodott. Az alomba nagyon sokszor (szinte mindig) BEEPUL valamilyen formaban a telefon csorgese es a jellegzetes beszed, legtobbszor ugy, hogy megszolal a telefon, MAJD valaki beleszol a telefonba.
    Hoppa!
    Tehat nem a tenylegesen megvalosult sorrendben, hanem az altalaban ismert, "logikus sorrendben". Az illeto alombeli tudataban igy jelenik meg a dolog, es a felebredeset kovetoen is ebben a sorrendben emlekszik az esemenyekre!

    "Ez azt az érdekességet mutatja, hogy a tudat valami miatt a bal agyfélteték "részesíti előnyben" (az emberek többségénél legalábbis), miközben a másik agyfélteke is képes többféle cselekvésre. "
    Nem a tudat, hanem csak a MOTOROS BESZEDKOZPONT reszesiti elonyben a bal felteket! Valojaban a jobb felteke is tudatos, csak eppen nem beszel. Pontosabban, csak a bal feltekehez beszel (ha mukodik kettejuk kozott a kapcsolat), vagyis a bal felteke a "szovivoje" a jobb feltekenek is. ERTENI egyebkent magaban is ERTI A BESZEDET es TUD OLVASNI IS a jobb felteke, sot, a hangsulyokat, dallamokat es poenokat meg sokkal jobban is, mint a bal felteke!

    Tovabba: fejlett allatoknal, vagy embernel fiatalabb korban kevesbe eros a feltekek kozotti ilyen munkamegosztas.
    Privat velemenyem szerint alighanem azert alakult ki, mert a beszed nem a leggyorsabb, leghatekonyabb formaja a gondolatok kozlesenek, ezert eredoben elonytelen, ha mind a 2 feltekenek egyszerre kellene beszelnie, raadasul egymassal osszhangban. Ehelyett hatekonyabb, ha az egyik (jelen esetben a jobb) felteke egyszeruen tudatja a masik (jelen esetben a bal) feltekevel a gondolatait, amit az a sajatjaival egyutt majd megfogalmaz es kimond.

    Picit ahhoz hasonlit ez, mint a gepkocsivezetes mikentje. Jobb ha csak 1 ember tekergeti a kormanyt, mert az anyossal egyutt ezt csak igen nehezen lehetne elvegezni gyorsan es osszhangban. Ettol meg lehet az anyos "az esz", aki tudja, hogy hova kell menni, miert es milyen uton.
  • AranyKéz
    #291
    "A tudatos átéléshez, avagy annak elősegítéséhez egy dedikált mechanizmus kell, aminek mibenlétéről jóformán nem tudunk semmit."

    Nem biztos az.

    "De ezt hiába keresik, fizikális szinten nem találják."

    Nah peh majd asztrális síkon meg fogják . Egyszerűen csak túl bonyolult, jól szétterpeszkedik (és abszolút nem biztos hogy dedikált).

    "AI képes az átélésre, csak mert intelligens döntéseket hoz - determinisztikus módon, bedrótozva"

    Ha a való világot veszed környezetnek, nem valami betűk halmazát mint a chatbotok, máris másként néz ki, és nem is olyan determinisztikus.
  • AranyKéz
    #290
    Azért néhány esetet jó lenne megvizsgálni ahol hibádzik:

    - A már említett alkohol
    http://en.wikipedia.org/wiki/Effects_of_alcohol_on_the_body#Effects_by_dose
    "lapses in and out of consciousness"

    - Nálam sokszor előfordul hogyha fáradtan vagy kialvatlanul megyek suliba, akkor azt se tudom hol a faszban vagyok, csak megyek mint egy vak ló. Kérdeznek valamit, alig bírok válaszolni. Olyan mintha csak egy külső szemlélő lennék életem filmjében. Állítólag ez az automatizmus (vagy automatic behaviour). Narkolepszia, sokk meg jó sok dolog esetén is jelentkezik. http://en.wikipedia.org/wiki/Automatic_behavior

    - Hülye helyzetek. Ugyancsak mintha egy külső szemlélő lennék.

    - Vajon egy civilizáción kívül "nevelkedett" gyereknek van tudatos átélése?

    - Értelmi fogyatékosok? Egyéb betegségek aminél mintha nem is ott lenne a kölyök?

    ---

    Írtam még arról is hogy szerintem mi kell a tudatos átéléshez, meg hogy annak lehetnek különböző szintjei is, de még nem lett befejezve.
  • dez
    #289
    Filmszakadás: az főleg memória-zavar. Sokszor az ember másnap nem emlékszik semmire, de pl. a következő alkalommal, hasonló állapotban újra beugranak az események, és rájöhetünk, valójában sokkal tovább (akár végig, hacsak nem félájultra ittuk magunkat) a tudatánál volt, mint amire először emlékezett.

    Akkor már talán érdekesebb a teljesen eszméletlen állapot (alvás, ájultság, stb.), tehát hogy akkor hova lesz a tudat, ill. tudatos átélés. Én úgy mondanám: akkor egyszerűen "nincs adás", nincs mit átélni. Vagy: van, csak hasonlóan nem emlékszünk utólag...
  • dez
    #288
    Ma még nem igazán tudjuk (tudományos szempontból), mi tesz alkalmassá valamit a tudatos átélésre, mást meg nem. Így végülis abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy pl. egy Java program nem éli át, amit csinál. ;) Vagy egy mosógép. Kb. ilyen feltételezés az is, hogy egy AI képes az átélésre, csak mert intelligens döntéseket hoz - determinisztikus módon, bedrótozva. A tudatos átéléshez, avagy annak elősegítéséhez egy dedikált mechanizmus kell, aminek mibenlétéről jóformán nem tudunk semmit. Csak azt tudjuk, hogy az agy úgy van szerveződve, mintha "rá lenne telepedve" valami, amivel kooperál. A legfelsőbb döntéseket csak az hozhatja meg. (Tehát van visszahatási képesség is.) De ezt hiába keresik, fizikális szinten nem találják. A tudat ezen aspektusa ma is rejtélyes.
  • AranyKéz
    #287
    Persze hogy nem, hisz nem az a feladata, nem arra csinálták.

    Ellenben abban már nem lehetsz olyan biztos hogy egy AI nem éli át amit csinál (jó, a mai AI-k még állatokhoz képest is idióták, szóval azokkal még ne nagyon számoljunk)


    (De onnan is lehetne sejteni hogy a tudat/személyiség/lélek anyag alapú, hogy hullarészegség esetén filmszakadás oszt kész )
  • dez
    #286
    És hogy lehetne csalással meghajlítani egy lezárt üveghengerben lévő fém rudat, amit csak egy fél percre kap a kezébe? Max. úgy, ha az egész kísérlet színjáték, az összes kutatóval együtt. De ehhez nem nagyon adnák a nevüket.
  • dez
    #285
    "csak egy egész helyett két fél tudat van"
    Nem, a tudat magja egy. Olvasd el figyelmesebben. A cselekvés megosztott, de a figyelem egy. (Ezt mondjuk a megmaradt alacsonyabb szintű kapcsolatokkal magyarázzák.)
  • dez
    #284
    "A tudat most agyi folyamat vagy sem?"
    Én úgy mondanám, egy része agyi folyamat.
    "Vagy ha az agy csak "adatcsomagol" a tudat számára, az nem azt jelenti véletlenül, hogy agy nélkül a tudat nem tud átélni semmit?"
    Lehet. De bizonyos (állítólagos) megfigyelések szerint, bizonyos esetekben ("testen kívüli élmény", annak egyik típusa legalábbis) ki tud kerülni a tudat "magja" az agy által vetített "kép" alól, és közvetlenül tudja érzékelni (hogy hogyan, ne kérdezd) a fizikai teret, még jobban is, mint előtte.
    "Meg ha a tudat csak átél, és ezen kívül mindent az agy csinál (mivel hogy az agy fizika/kémiai befolyásolásával mindenfélét lehet művelni az átélt élményekkel), akkor pontosan mire is jó az?"
    Én azt a véleményt osztom, miszerint vissza is tud hatni.
  • dez
    #283
    Bizonyos szempontból hasonlít a magas szintű nyelvekhez, csakhogy a magas szintű nyelvek nem élik át, amit csinálnak, ezt nem érted meg.
  • dez
    #282
    Mint írtam, a kóma nem teljes agyi KO. A vegetatív idegrendszer is rendesen működik (hacsak nem sérült), különben leállna a légzés, stb. Az agy többi része sincs kikapcsolódva, csak éppen olyan aktivitást mutat, mint egy nagyon mély alvás, ami kizárja a magasabb rendű funkciókat.
  • dez
    #281
    Nem látsz ki a dobozból.
  • BiroAndras
    #280
    "Néhány igazi parafenomén azonban laboratóriumi körülmények között is jól szerepelt."

    Sajnos a tudósok se mindíg vannak felkészülve az emberekkel végzett kísérletekre. A szándékos csalástól eltekintve is jó sok buktató van az ilyen kísérleteknél. Nem olyan egyszerűek, mint pl. egy elemi részecske tömegének meghatározása.
  • BiroAndras
    #279
    "Ez azt az érdekességet mutatja, hogy a tudat valami miatt a bal agyfélteték "részesíti előnyben" (az emberek többségénél legalábbis), miközben a másik agyfélteke is képes többféle cselekvésre."

    Nem egészen. Mindkét fél tudatos (már amennyire ez eldönthető), csak egy egész helyett két fél tudat van. A probléma az, hogy csak az egyik fél tud beszélni.
    Régebben épp te linkeltél be egy jó alapos cikket erről a témáról.
    Split brain revisited