Pálcát törhetnek a húrelmélet felett

Simán be lehet bizonyítani mindkettõt egyszerre!

Csak egyszer nem Euklidészi geometria szerint nézed/értelmezed, egyszer pedig Euklidészi módszerekkel.

Mert ugye ha úgymond készítesz matematikailag egy másik dimenziót ami csavart vagy görbe, és ebbõl szemléled a leírt szabályokat, nem lesz értelmük, fals adatok jönnek vissza, mert pl, mind derékszög, értelmezhetetlen pl 1 gömb dimenzióban. Nem?

De maguk a tételek amiket a statisztika használ azok EGYÉRTELMÛEN bizonyíthatók, mint minden a matekban. Ami nem bizonyított, olyat nem is használ senki a matekban (mérnöki munkában gyakorlati tapasztalatok alapján énha elõfordul), azt hívják sejtésnek.

"Amit eddíg tanultam a matekról "magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenrõl mindent be lehet bizonyítani matematikailag, vagy lehet azt cáfolni."

Egy laikus számára ez valóban így tûnhet.

""magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenrõl mindent be lehet bizonyítani matematikailag"

Hát akkor rosszul tanultad szerintem (és hol?). Vegyünk egy egyszerû esetet. Bizonyítsd be egyszerre, hogy nem érvényes és érvényes modjuk a Pitgaorasz-tétel.

A matematikában éppen ez a szép. A mérnöki gyakorlatban is elõfordulnak (nagy bánatromra) hihetetlenül bonyolult matematikai problémák, de mégsincs olyan, hogy igazi is lehet valami meg nem is.

Ha a statisztikára gondolsz azzal nem bizonyítani lehet, max. érevelni vagy alátámasztani valamit, de azt is csak úgy, hogy megadod, hogy mekkora érévnyességgel és mekkora pontossággal igaz.

Összefoglalva nagy baromság amit írtál. A matematika a legszebb dolog a világnon, mert ott valamirõl TÉNLYEG el lehet dönteni, hogy igaz vagy sem.

Igazából néha tettszik amit wanek ír, mert logikus. Nem hagyja magát elcsábíani a matematika és elméleti fizika álltal. 😊 Amit eddíg tanultam a matekról "magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenrõl mindent be lehet bizonyítani matematikailag, vagy lehet azt cáfolni.

Kár wanekkel szemben erõlködni: õ minden kvantumfizikust máglyán elégetne a könyveikkel és a szerkezeteikkel együtt, hiszen mind eretnekek, a Föld pedig lapos. <#idiota>

Másrészt, hogyha az elméleti munkát teljesen öncélúnak tekintjük; gyakorlatilag a komplett matematikát kidobhatjuk a mérnöki alkalmazásokhoz szükséges szint fölött... a gond az, hogy így egy-két évszázaddal ezelõtt mehettek volna a komplex számok (hogy egy nagyon tríviális példát említsek) is a szemétbe.

Alig másfél évszázad alatt többet tudtunk meg a világról, mint azelõtt évezredeken át; úgy vagyunk, mint a nagy felfedezõk a kora újkorban; pusztán a felfedezés, az ismeretlen megismerése utáni vágy hajtja a tudósokat, a hasznosítást ráhagyják az utókorra. 😊

Igazából a 2. ponthoz egy komplett szilárdtestfizika könyvet ajánlanék. 😊

Nemtom hova irányítottál, maradjunk a tudomány topikban.

Gravitáció vs.Kvantummechanika

1. A Maxwell-féle egyenletek vezettek az elektromágneses hullámok létének felfedezéséhez és gyakorlati alkalmazásukhoz (például valami rádió nevû teljesen jelentéktelen szerkezet feltalálásához)
2. Vezetõk, félvezetõk, szupravezetõk, *mágneses anyagok, plazma, szuperfolyékonyság felfedezése, tanulmányozása és hasznosítása. A modern vezetési modell segítségével történik az újfajta félvezetõ eszközök (tranzisztorok) tervezése. ld.: Band gap
3. Az atomszerkezet leírásának, és a tömeg-energia ekvivalencia gyakorlati alkalmazását két japán város közvetlen közelrõl is megfigyelhette, nem is beszélve a többszáz reaktorról a világban.
4. A lézer felfedezését a kvantummechanika tette lehetõvé
5. Elektronmikroszkóp az elektron hulámtermészetét használja ki, amelyet a kvantummechanikai kutatások során mutattak ki és írtak le.
6. Kvantumkémia, kvantumkriptográfia, kvantumszámítógép, mind gyakorlati felhasználásai a kvantummechanikának; elsõ a vegyészetben, második a titkosításba, harmadik az informatikában nyitott új távlatokat.

Biztos van még, de most ennyi jutott eszembe.

Megnyitva. 😊 ITT el tudod érni. 😊 Azt mondod, hogy ha valami mozgó tárgyból szamlélek 1 mágnest akkor az elektromos mezõ? Érdekes. 😊

"nem lennénk képesek hatékonyan kihasználni a világegyetem nyújtotta lehetõségeket" - milyen lehetõségeket? Sorold õket, légy szíves. Persze azokat, amiknek van valami haszna is, nem csak kukkoljuk õket, és mindenféle vad elméleteket kreálunk róla.
"de új tranzisztortípusokat, komplex IC-ket tervezni már nem nagyon" - már miért ne lehetne?

A relativitás jól leírja az elektromágneses hatásokat FOLYAMATOS terekkel, és a kvantummechanika is jól leírja DISZKRÉT részecskékkel.

Persze amit írtál az igaz, a kvantummechanikában a fotoné a fõszerep.

De hát ugye pont arról van szó, hogy ez is igaz meg az is.
Mi is akkor a valóság? Vagy csak mi látjuk a két elméletet különbözõnek?

Szerintem egy ide illõ mondás Einsteintõl:
"Amennyiben a matematika törvényei valóságára vonatkoznak, nem tévedhetetlenek. Amenyiben tévedhetetlenek, nem a valóságra vonatkoznak."

Oh, errõl még nem hallottam, köszönöm.

Tök más?
Nyiss egy mágneses topikot, megmutatom neked, hogy a mágneses mezõ egy mozgó inerciarendszerbõl látható elektromos mezõ.

Nem erre gondoltam.
Visszavezethetõ a mágnesesség az elektromosságra a specrel Lorentz-kontrakcióját használva.

"Einstein explained in 1905 that a magnetic field is the relativistic part of an electric field. When an electric charge is moving from the perspective of an observer, the electric field of this charge due to space contraction is no longer seen by the observer as spherically symmetric due to non-radial time dilation, and it must be computed using the Lorentz transformations. One of the products of these transformations is the part of the electric field which only acts on moving charges — and we call it the "magnetic field"."

wiki Magnetic field

Persze úgy igen de önmagában a valamilyen tér valamire való visszavezetése ami tök más elég necces. Ennyi erõvel a tábla csoki is visszavezethetõ a sugárzó anyagok bomlására.

Miért, nem tudol? Csak mozgatni kell.

Én úgy tudom, az elektromos és mágneses mezõ között az egyéges; kvantummechanika által leírt elektromágneses kölcsönhatás teremti meg a kapcsolatot; relatívitás szerepérõl e területen még nem hallottam. Ha arra gondolsz, hogy az EM jelenségek inerciarendszerrõl függetlenek, akkor igazad van.

Ok wanek, csak nem értem a problémádat. Azt ugye nem vonod kétségbe, hogy, Newton, Maxwell, vagy a kvantumfizikusok elméleti munkássága, az általuk kidolgozott elméletek; sokat lendítettek a gyakorlati alkalmazásokon? A matmeatikai és mikroszintû összefüggések ismerete nélkül nem lennénk képesek hatékonyan kihasználni a világegyetem nyújtotta lehetõségeket. Kvantummechanika nélkül is lehet például egy szintig tranzisztoros áramkört építeni, de új tranzisztortípusokat, komplex IC-ket tervezni már nem nagyon.

Hm...naaa...tehát ha van 1 erõs mágnesem akkor tudok jó sok áramot csinálni?

A mágneses tér visszavezethetõ az elektromos térre. Ezt is a relativitásnak köszönhetõ.
Nem kell ide 200 millió dimenziós tér.

Ami példákat felhoztál, azt már a megmagyarázómûvészek elõtt is ismerték és használták. Mind a mágnességet, mind az elektromosságot. A mûvész urak ezt próbálták jól megmagyarázni hol sikerrel, hol sikertelenül.

igen,igen a drága kis Schrödinger-egyenlet

szórakozásra ?!?!<#help><#idiota><#nyes>

Igen a drága gravitáció

A gond az általûános relatívitáselmélettel van. Az elegáns, térgörbítéses gravitáció, kicsit nehezen fér meg mind elviekben, mind matematikailag a mikrovilág többi részének kvantáltságával. Ha jól értem a problémát. 😊

Persze Mari néni azt se tudja, ki az a Maxwell, vagy Faraday; mégis mûködik a lakásbvan a villany, a hûtõre meg rátapad a mágnes és egy pillanatig nem gondol arra, hogy mindezt milyen összefüggések feismerése és alkalmazása tette lehetõvé.
Azt sem tudja természetesen ki volt Schrödinger, Fermi, Dirac, stb. mégis mûködik a tévé, vagy a piaci eladónál (akitõl veszi a tojást) a zsebszámológép, az unokánál pedig a számítógép; mert bizony azok a fránya tranzisztorok csakazértis úgy akarnak mûködni, ahogy a kavantummechanika alapján a mérnökök megtervezték, ha tud errõl a Mari néni, ha nem.

A relativitás és a kvantummechanika köszönik, jól elvannak.

"Az antirészecskék létezése a Lorentz-invariancia egyenes következménye. Másrészt az antirészecskék kísérleti megfigyelése a Lorentz-invariancia és a speciális relativitáselmélet egyik kísérleti bizonyítéka.
"

Relativisztikus kvantummechanika

A kisérlet max a matematikáját tudja megerõsíteni.
Az elméletet nem.

Pont ez a bibi! A kvantummechanika jó a pici dolgokra a relativitás elmélet meg a nagyobb léptékre. De a kettõ ellentmond egymásnak, és pont ez zavarja az elméleti fizikusokat, hogy egy világot ne két különbözõ elmélet írjon le. Ezért keresik az egyesített elméletet.

A kvantummechanika elég jól leírja a mikrovilágot.

Ha nem mennének az anyagban mélyebbre, akkor vajon szükség lenne újabb elméletre?
Vagy csak minden újabb berendezéshez tartozik egy elmélet?

Hát MOST tényleg nem látni, hogy ez mire jó, de a lézer is ilyen volt kezdetben, érdekes játékszernek tartották, amivel max. szórakoztatni lehet az embereket. Na ma mire is használnak lézert?

Ez a cikk szerintem a félif üres, vagy félig tele esetbõl a félig üres. Ezt írja ugye:
"Ha ezek a kölcsönhatások, melyek az LHC-ben már létrehozhatók lesznek, nem érik el a kutatócsoport által kiszámítottat, az azt jelzi, hogy a húrelmélet egyik matematikai alapja hibás, ennélfogva maga az elmélet is helytelen"
pedig írhatná ezt is:
Ha ezek a kölcsönhatások, melyek az LHC-ben már létrehozhatók lesznek, elérik a kutatócsoport által kiszámítottat, az azt jelzi, hogy a húrelmélet egyik matematikai alapja helyes, ennélfogva maga az elmélet is helyes lehet...

Igazából a cikk semmit sem mond, azontúl, hogy beszámol egy várható kísérletrõl. Amyg nem zajlik le teljesen értelmetlen rágódni rajt, hogy mi lesz az eredmény, ha meg lezajlott akkor meg ott lesz. Az hogy mi következik az eredménybõl pedig csak akkor lesz értelmesen megvitatható. Addig ez nem más mint merõ kombinálás, igazi alap nélkül.

Csak a cikk szerint a megerõsítésre nem alkalmas a kisérlet.

"A húrelmélet nem 1000-bõl egy, hanem a jelenlegi elméleti fizika fõ irányvonala."

Azért ne túlozzunk. A "húrelmélet" régebbi mint én, azóta volt már Szuper Húr, meg M elmélet, meg kb. annyi mellék és alfaja ahány feltörekvõ ifjú kutató, sz'al az elméletek száma valahol 100 és 1000 között van. A fenti kísérlet meg ezek egy részét cáfolja majd maximum.
És mi van ha a kísérlet megerõsíti?

Sziasztok!
Sok hozzászólónál érezhetõ, hogy nem sokat tud a húrelméletrõl azon kívül, hogy 11 dimenzió kell neki és hogy a húrok nagyon picik. Ajánlott olvasmány : Brian Greene, Elegáns univerzum, vagy aki tud angolul megnézheti a filmet is : http://www.pbs.org/wgbh/nova/elegant/program.html
Ezek alapján már nem tûnik pár bolond légbõlkapott hülyeségének a húrelmélet, amibõl már 1995 óta csak 1 darab van.

Amit irsz a pont nem igaz. Gyakorlatilag 0.0 a valoszinusege annak, hogy reszecske szinten az ember eloallitson olyan reakciot/kolcsonhatast, ami az univerzumban magatol nem kovetkezik be sok milliardszor minden pillanatban.
A cikk, ahonnan ideztem azt irja, hogy meg az altalunk megfigyelt urbol beerkezo reszecskek is sok ezerszer nagyobb energiajuak, mint amit a kovetkezo 100-200 evben az ember elmeletben is eloallithat. Es ezek csak azok a reszecskek, amiket a Foldrol megfigyeltunk eddig a kezdetleges muszereinkkel. Ennel valoszinuleg meg sokkal tobb minden van, amit nem lattunk es talan soha nem is fogunk latni innen.

A gondolatmenet masodik resze az, hogy ha ezek az altalunk eloallitott (sot az ezeknel nagyobb energiaju, altalunk megfigyelt) reszecskek es kolcsonhatasok ilyen gyakoriak a termeszetben, es mindezek ellenere nem okoznak katasztrofat sehol, akkor nincs okunk azt feltetelezni, hogy az altalunk eloallitott cuccok barmi galibat okozhatnanak.

Igazabol a LHC "problemajat" egeszen mashol kell keresni... Valahol ott, ahol az urutazas problemajat is: iszonyatosan valoszinutlen, hogy a LHC-ben kapott barmilyen eredmeny az elkovetkezo 50-100 evben barmi hasznot hozna az emberisegnek.
Bar a muszaki vilagban hasznaljak a kvantum mechanika es a relativitaselmelet eredmenyeit, de ezek mar sok-sok-sok evtizede (sot a relativitaselmelet mar 100 eve) leteznek. Az utobbi 30-40 ev fizikai felfedezeseibol szinte semmi haszna nem volt eddig a vilagnak.

A LHC pl azert 27km keruletu, mert csak ekkora ciklotronban lehet ekkora energiaju reszecskeket eloallitani. Ez azt jelenti, hogy az itt kapott eredmenyeket nem lehet majd egy nappaliba elmeletileg sem belegyomoszolni, csak ha a nappaliba befer egy 27km-es kor... :-)

Hát azért az fontos, hogy kutassuk, hogy milyen kölcsönhatások vannak a kvarkok alatt, meg milyen részecskék, hullámok, stb... A húr elmélettel igazából az a baj, hogy nagyon erõltetett. A fizikusoknak az 50es évek óta az a mániája, hogy egységesítsék az összes fizikai elméletet egyetlenegy elméletbe ahogy Maxvel egyesítette az elektromosságot a mágnesességgel. Valami hülye kitalálta, hogy most ez a fizikusok célja, és nemtudnka leszállni errõl. Sztem sokkal inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy a még ismeretlen jelenségeket megpróbálják egymástól különbözõen leírni úgy hogy az a leírás használható legyen és a mérnökök feltudják használni. Aztán majd késõbb keresnek valami összefüggést köztük.
Amúgy még azért nagy baromság ez az egyesített elmélet üldözése, mert nem is biztos, hogy a világot le lehet írni egy darab elmélettel.

Repülövel ... szembeszélben 😉
turbórollerrel meg hátszélben 😄
de egyébként az elsõre gondoltam de már erre te is rájöttél ... csak arra akkartam rávilágitani hogy lehet késõbb 5-10 éven belül ezt is fogják vmire használni .. most lehet hogy nagy befektetés meg hülyesség de sztem azért ezekre is kell költeni .. tudod hátha feltaláljuk az a spanyol viaszt <#eljen>
de igazad van ... végül is a repülést nem fogjuk feltalálni se kvantumfizikával sem húrelmélettel... de legalább Mari néni boldol lesz <#banplz> meg a tojásai is <#idiota><#nyes>

(bocs ha már írta ezt valaki elõttem)
Szóval, a húrelméletnek több "verziója" is létezik, és akkor hogy írhatná le tökéletesen az univerzumot ha több fajtája van? Valaki kiválasztja hogy melyik a frankó?

Az 5 óra mivel volt számolva? Repülõvel gyorsabb, turbó rollerrel meg lassabb 😊)

"ha mindenki olyan szinten lenne mint Mari néni akkor te b@szhatnád hogy elérsz Londonba 5 órán belül" - ez jó példa volt 😊 Voltaképpen a repülést a kvantumfizikára, vagy a húrelméletre alapozták? <#idiota>

Off
Mellesleg számunkra a világ az életrõl szól. A kvantumfizikus lehet, hogy hamarabb fog meghalni, mint Mari néni 😊 És Mari néni lehet, hogy boldogabb, teljesebb életet fog élni, mint dr Phd. Meghalnu mindenki meghal. De hogy hogyan él, és hogy az életben mi fontos a számára, azt már mindenki maga dönti el (jó esetben).
On

Ez mondjuk igaz, de a mindennapjainkban a minket körülvevõ dolgokat sem a húrelmélet, vagy kvantumelmélet alapján készítették. Gyakorlati haszna ennek nem sok van, vagy viszi a bõdületes pénzeket. Még annyi haszna sincs ezeknek az elméleteknek, mint a vallásoknak.

Én azt megértem hogy Mari néni nem hallott Newton-ról ... de ha mindenki olyan szinten lenne mint Mari néni akkor te b@szhatnád hogy elérsz Londonba 5 órán belül ... Igen is fontosak ezek a kutatások és fontosnak tarom azt is hogy ha vannak elméletek akkor ha azokat meg kell dönteni vagy ki kell javitani néhol azt megtegyék mert különben soha nem fogunk elõrébb jutni mint a piac meg a tojás, Newtonal együtt<#crazya><#idiota>

No azért a helyzet nem ennyire rózsás, a részecskegyorsítókban létrehozott ütközési körülmények lehetnek valami olyan elõre nem látott módon speciálisak, ami a természetben csak nagyon ritkán fordul elõ, és messzemenõ hatása van. Másrészt a természet is tud olyan jelenségeket produkálni, amelyek közelében nem jó lenni, pl. gammasugár-kitörések. Ki tudja, nem-e egy-egy újabb gyorsító elsõ és utolsó nagyenergiás kísérletét látjuk ilyenkor ... 😊 Nem ijesztgetni akarok, de ilyen esetekben egyszerûen senki sem tudja, mit fogunk látni.

Több baj is van ezekkel:
1. A kisérleti eredményt kénytelen az ember vagy elfogadni, vagy elvetni, mert az ellenõrizhetõség nem lehetséges, hiszen senkinek sincs otthon részecskegyorsítója.
2. A részecskegyorsítóban detektált dolgok is többnyire következtetések, hiszen többnyire a vizsgált dolog közvetlenül nem mutatható ki. Az eredményt értelmezheti dr. Phd és Mari néni is, de Mari néni elõnyben van. Mari néni ugyanis leszarja, hogy miféle bozonok vannak, azt viszont nagyon jól tudja, hogy hol van a piac, ahol el tudja adni a tojást és egyebeket. A tojások - függetlenül a bozonoktól, húroktól és mikro fekete lyukaktól köszönik, jól vannak. Egyik sem akar elcsavarogni valami n.-dik dimenzióba, és dacára a határozatlansági relációnak, tojás marad akkor is, amikor megveszem Mari nénitõl, hazaviszem és megsütöm 😊
3. Mari néni ugyan nem hallott Newton-ról, de azt tudja, hogyha leejti a tojást, az könyörtelenül széttörik.
4. Mari nénit nem hozzák izgalomba a naponta felröppenõ, mélyenszántó, magvas tudományos cáfolatok és elméletek. Õ nyugodt. A tojást nem szabad leejteni, mert akkor összetörik, mondhat bárki bármit, még akár azt is, hogy Newton felett eljárt az idõ.
5. Mari nénit elég nehéz megvezetni. Õ nagyon jól tudja, hogy mennyiért kell a piacon eladni a tojást, álljon az akár húrokból, kvantumokból, vagy egész egyszerûen tojásból 😊