168
-
kukacos #88 A vákuum lebomlásáról szóló elméletek, ha jól tudom, mind kizárólag az energiasűrűségtől függnek. Az ebből fakadó világvége-forgatókönyvet valóban cáfolja a nagyenergiájú kozmikus sugárzás léte.
-
#87
Annak ellenére, hogy valszeg a legtöbb fizikus nem tartja reálisnak ezeket, mégiscsak lehet bennük valami szerintem is.
A standard kozmológiai modell legalább egy helyen kölcsönveszi a vákuumenergiát, nevezetesen a korai univerzum felfúvódásánál. Azonkívül azt se lehet mondani, hogy 1000%-osan ismerjük a gamma kitörések, vagy a kvazárok energia termelési folyamatait.
Szal a vákuumenergiával a normál anyag normál körülmények között egyfajta békés egyensúlyban van, és max olyan éppen a méréshatárt elérő dolgokat tud produkálni, mint a Casimir vagy a Davies-Unruh effektus.
Viszont ugye azért kell ilyen gyorsítókat építenünk, mert a jelenlegi elméletek bizonyos paramétereknél már ellentmondásokhoz vezetnek.
De vajon nem érünk-e el egy pontot, amikor a normál anyag és a vákuum egyensúlyát megbontjuk és egyfajta fázisátalakulást hozunk létre, ami sokkal nagyobb energiát szabadít fel, mint amit befektettünk? Mert ekkor már lehetséges az amit leírtál, hogy láncreakció szerűen létrejön egy pozítv visszacsatolási folyamat, ami fenn is marad addig, amíg sajnos elég energia jön ki ami elég egy nagyobb katasztrófához.
Ha létezik ilyen fázis átalakulás, akkor valszeg amellett, hogy a fél földgolyó lakhatatlanná válhat, 1-2 nagyon fontos tudományos felfedezést is teszük. Pl a olcsó és kifogyhatatlan energia kérdése megoldódik. Aztán valszeg az is kiderül mitörténik egy szupernova robbanás közepében. De ha ilyen fázis átalakulás bekövetkezik, az is lehetséges, hogy azok a közkedvelt objektumok amiket mi fekete lyukaknak nevezünk valójában nem léteznek.
És végül de nem utolsó sorban valszeg a kvantum-gravitáció problémája is megoldódna.
;))) -
pex #86 Egelyt nem veletlenul nem szeretik a fizikusok... Lehet neha mond ertelmeset, de azt is csak azert teszi hogy meg nagyobbat hazudjon es penzt kaszalhasson belole. O a modern idok fokuruzsloja, az En szememben. Elmeleteket barki tud gyartani, de aki nem kepes felfogni egy masik elmelet szerkezetet, hogy vitatkozni tudjon rola, az csak egy sarlatan.
A fizikusok meg nyilvan nem ismerik az anyag alapveto szerkezetet, hisz ahhoz nagyon nagy energiak kellenek. Epp ezert epitenek ra kiserleteket. Ellenben nagyon jo modelljeik vannak az anyag alapveto szerkezetere. Lasd: Standard modell. A kvantum elektrodinamika a hetkoznapi energiakon 20 jegy pontossaggal mukodik. -
pex #85 Nexus6, weinberg eleg jol leirja, mi is kell a kvantumgravitaciohoz (ez a pasas talalta ki a gyenge kolcsonhatas elmeletet). Gyakorlatilag ennyi a fontos: a kvantumgravitaciot mar most is lehetne szamolni, csak az a gond, hogy az egy nem renormalhato kolcsonhatas. Ilyen esetben pedig az osszes nemrenormalhato kolcsonhatast figyelembe kell venni, Xmillio kolcsonhatasi allandoval... De vannak ebbol kiutak, pl ha bebizonyosodik, hogy az ismert vakuum tulkeppen csak egy kikondenzalodott folyadek, es a reszecskek pedig csak ebben levo gerjesztesek. Ez megmagyarazna pl a fenysebesseg hatarsebesseg jelleget (persze tul is lehetne ezek szerint lepni valahogy).
De hogy a hurelmelethez hozzaszoljak: azok meg azt sem tudjak, mi az alapallapota a vakuumnak... 10^100 fajta stabil vakuum lehetne, amennyire en tudom. Rohogni fogok ha vegre a cern megcafolja oket, mert az amcsik nagyon hypeoljak ezt a hurelmeletet. (gyakorlatilag el akarjak hitetni, hogy ok neveltek ki a nagy egyesitett elmelet szuloatyait) Politika van az egesz mogott -
#84
"A relativitás és a kvantummechanika köszönik, jól elvannak."
Úgy érted nem zárják ki egymást, csak éppen egyik sem magyarázza meg azt a másikban ami hiányzik belőle. A relativisztikus kvantummechanika ugyanis nem egyenlő a kvantum gravitációt leíró valamilyen elmélettel, márpedig ez az ami alapvetően hiányzik a mostani standard modellből.
Szerintem
-
kukacos #83 Tudom, hogy a nagyenergiájú kozmikus sugárzással próbálják igazolni, hogy a gyorsítók semmilyen veszélyt nem jelentenek, de bezony már most is vannak olyan jelenségek, amelyeket alighanem csak a Földön és csak emberi tevékenység következtében lehet megfigyelni az egész Univerzumban. Például egy számítógép anyagi konfigurációja például tipikusan ilyen, de akár csak egy szimpla gőzgép is.
A gyorsító az a természetben sosem előforduló helyzet, ahol a kivételesen alacsony entrópiák extrém energiákkal találkoznak. A használt energiák valóban nem túl erősek, de a kísérletek speciális konfigurációban fognak zajlani. Tegyük fel, hogy például sikerül egy ütközésből kiszökő speciális részecskéket valamilyen extrém pozitív visszacsatolásra kényszeríteni egy tudatos elrendezéssel. Mondjuk tegyük fel, hogy ki lehet számítani, merre repül ki A részecske, és az útjába elhelyezünk egy másik részecskenyalábot, ami mondjuk újabb 10 A részecskét termel, és így tovább, ami idővel elég sűrűn termeli a részecskéket ahhoz, hogy azok keletkezése a földi sűrű barionos közegben önnfenntartóakká váljanak. Erőltetettnek látszik, de ezernyi hasonló lehetőség adódik egy gyorsítóban, esetleg olyan módon, amiről a tervezők még csak nem is álmodtak és senki sem látta előre. Mindez azért, mert a berendezés valami olyan alacsony valószínűségű állapotot hoz létre, amit pontosan ugyanolyan konfigurációban a természet nem képes létrehozni. Pontosan úgy, mint egy számítógépet.
Természetesen senkinek sem tűnik túlságosan valószínűnek, hogy az intelligens tárgymanipuláló tevékenység valaha is katasztrófához vezethet. Én sem gondolom, hogy hirtelen valami speciális kvantummechanikai hatás oldódhatna ki az LHC-ben. Viszont szem előtt kellene tartani, hogy
1) a kincstári optimizmus ("úgysem lesz semmi baj") megengedhetetlen, ha az egész Föld forog kockán. Nem lesz második dobás, nem lesz javítási lehetőség. epszilon > 0 extrém kics valószínűségű esemény várható kára végtelen, ha az esemény költsége végtelen. Ilyen feltételek mellett nincs az a biztosító, ami vállalná a kockázatot. Minden kísérlet előtt bizonyítékokat kellene szerezni, hogy pontosan ugyanez már lejátszódott a Föld légkörében is vagy máshol a közelünkben. Egy Martin Reeves nevű fickó írt ebben a témában egy hosszabb könyvet mostanában, ha jól emlékszem a nevére.
2) senki sem tudja pontosan, mi történik majd. Megismétlem, hogy nem kell az Univerzum végét előidézni, elég csak valami olyat, aminek nem jó a közelében lenni, például egy stabil fekete lyuk vagy gammasugár-kitörés. Ilyenből naponta tucatnyit látunk, léteznek, elméletben itt is előidézhetők.
3) a Fermi-paradoxon, azazhogy nem figyelünk meg más értelmes lényt, szerintem legalábbis maximális óvatosságra int a tudományos haladással kapcsolatban. A legegyszerűbb magyarázat volna, ha a Természetnek létezne egy ilyen technológiai gátja. Elég magyarázat, ha nagy gyorsítót olcsóbb építeni, mint csillagközi űrhajót. -
#82
Azért azt kétlem, hogy akármi is lesz az eredmény ,majd csak simán kidobják az egész elméletet, nem így működik a fizika. :)
Majd módosítanak rajta kicsit és újra cáfolható lesz... -
#81
Nana, azért az a általad "semmi"-nek titulált dolgo azért az elég sok. Mellesleg hogy jön ide Egely? -
#80
Hu de sok fizikus van az SG-n.
Na mindegy, nekem az egészből annyi jött le, hogy sok fizikus fikázza az Egely meg a társait, és most meg kiderül, a nagy fizikus urak sem tudnak semmit az anyag szerkezetéről, de ezzel a semmivel erősen cáfolják a kézzel fogható valamit!
Ez igen!
Megyem meg is nézem az Egely oldalát -
#79
az emberi tudás alapjait, vagy legalábbis túlnyomó részét a megfigyelt, kézzelfogható tények, események vizsgálata és létük miértjeire adott válaszpróbálkozások sokaságaiból a leginkább helytálló elméletek alkotják. a húrelmélet és egyébként az elméleti fizika -mint ahogy a neve is mutatja- meg elméleti és nem a megfigyelhető világban van, ezért akár sötétben tapogatózásnak is hívhatnánk.
az elméleti fizika létét is pusztán elméletileg helyes megfigyelések igazolják, olyan megfigyelések amelyek általában nem kézzel foghatóak.
egyáltalán ebben a tudományágban szerintem a kérdések sem biztos, hogy helytállóak.
...bár én nem értek hozzá... :) -
snakekiller #78 Lehet, de az egyenletek megszületésekor Tesla 8 éves volt. :) Lehet, hogy a tudományos világot megelőzte a találmánnyal; de Maxwellt a felfedezéssel nem és a vita erről folyt. -
snakekiller #77 Rendben én nem erőltetem; csak kíváncsi lettem volna, milyen alternatív, alapjaiban más magyarázatod van a mikrovilágra. Ha a megjegyzéseddel a kvantummechanikát kívántad bírálni, nem voltál túl meggyőző. A makroszinten érvényes megfigyelésekről semmi sem írja elő, hogy alacsonyabb szinten is érvényesek legyenek. -
roliika #76 Nana! Jóval elötte Tesla már csinált pl távirányítású ...valami vizi járgányt! http://www.tesla.hu -
wanek #75 Nem vitatkozom veled, mert elvakult vagy. Egy megjegyzésem azért lenne. Tudod, a 2+2 nem valószínűleg négy, hanem mindig négy. Alapvetően más a felfogásunk, és távol áll tőlem az, hogy bárkit, akár téged is meggyőzzelek. -
snakekiller #74 Bocsánat, a lézerben részben igazad van; a kvantummechanika csak magyarázatát adta nem előrejelezte. -
snakekiller #73 1. Maxwell az egyenleteket először 1864-ben vetette papírra; az első rádiók a 80-as, 90-es években készültek.
2. Tömören: a XX. században az elméleti fizika előbbre tart, mint annak gyakorlati megvalósításai. Ezt nem tagadom, de nem látom mi ezzel a baj. Amúgy tudtommal az szilárdtestfizika elméletét kőkeményen alkalmazzák, de javíts ki ha tévedek (érvekkel, bizonyítékokkal, ne ex catedra).
3. Ezt fejtsd ki bővebben, légyszíves. A tömegdefektus jelenségét hogyan magyarázod, ha nem azzal, hogy a tömeg energiává (foton) alakul? Mik azok a másfajta modellek?
4. Nem szenvedek én semmiben, a stimulált emissziót Einstein fedezte fel, a fotoelektromos effektus kutatásakor; leírása a kvantummechanika segítségével lehetséges és ez adta a lézerfizika alapját.
5. Bővebben?
6. Aha, akkor a már alkalmazott kvantumtitkosítás kamu, a kvantumkémia meg puszta véletlenségből jósolja meg a kémiai kötések tulajdonságait... -
wanek #72 1. lapozd fel a törtélemkönyvet. Előbb volt rádió, mint azok az egyenletek.
2. szerintem nem vagy tisztában a dolgokkal. Szó sincs arról, hogy előveszik az egyenleteket, és azok alapján feltalálnának bármit is. Pont fordítva van. Feltalálnak valamit, és azt próbálják magyarázgatni.
3. az atomszerkezetnek van más modellje is. Az atombomba és az atomreaktorok nem bizonyíték az anyag-energia ekvivalenciára. Arra max. anyag-antianyag lehet bizonyíték. Az, hogy maga az anyag energiát hordoz, azt már az ősember is tudta, legfeljebb nem vetette papírra :)
4. szerintem ok-okozati téveszmében szenvedsz.
5. nekem erről más a véleményem.
6. távlatok helyett inkább képzelgéseket írnék... -
wanek #71 "a Föld pedig lapos" - ostoba vagy. Soha ilyet nem állítottam. Ha szerinted mégis, akkor mutasd meg, hogy hol. Amíg ilyet nem tudsz felmutatni, addig csak egy ostoba szajkó maradsz. -
snakekiller #70 Nem értem mi a probléma; két különböző dolgot bizonyítottál, nincs ellentmondás. -
roliika #69 Írtam neked oda. :) -
roliika #68 Simán be lehet bizonyítani mindkettőt egyszerre!
Csak egyszer nem Euklidészi geometria szerint nézed/értelmezed, egyszer pedig Euklidészi módszerekkel.
Mert ugye ha úgymond készítesz matematikailag egy másik dimenziót ami csavart vagy görbe, és ebből szemléled a leírt szabályokat, nem lesz értelmük, fals adatok jönnek vissza, mert pl, mind derékszög, értelmezhetetlen pl 1 gömb dimenzióban. Nem? -
#67
De maguk a tételek amiket a statisztika használ azok EGYÉRTELMŰEN bizonyíthatók, mint minden a matekban. Ami nem bizonyított, olyat nem is használ senki a matekban (mérnöki munkában gyakorlati tapasztalatok alapján énha előfordul), azt hívják sejtésnek. -
snakekiller #66 "Amit eddíg tanultam a matekról "magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenről mindent be lehet bizonyítani matematikailag, vagy lehet azt cáfolni."
Egy laikus számára ez valóban így tűnhet. -
#65
""magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenről mindent be lehet bizonyítani matematikailag"
Hát akkor rosszul tanultad szerintem (és hol?). Vegyünk egy egyszerű esetet. Bizonyítsd be egyszerre, hogy nem érvényes és érvényes modjuk a Pitgaorasz-tétel.
A matematikában éppen ez a szép. A mérnöki gyakorlatban is előfordulnak (nagy bánatromra) hihetetlenül bonyolult matematikai problémák, de mégsincs olyan, hogy igazi is lehet valami meg nem is.
Ha a statisztikára gondolsz azzal nem bizonyítani lehet, max. érevelni vagy alátámasztani valamit, de azt is csak úgy, hogy megadod, hogy mekkora érévnyességgel és mekkora pontossággal igaz.
Összefoglalva nagy baromság amit írtál. A matematika a legszebb dolog a világnon, mert ott valamiről TÉNLYEG el lehet dönteni, hogy igaz vagy sem. -
roliika #64 Igazából néha tettszik amit wanek ír, mert logikus. Nem hagyja magát elcsábíani a matematika és elméleti fizika álltal. :) Amit eddíg tanultam a matekról "magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenről mindent be lehet bizonyítani matematikailag, vagy lehet azt cáfolni. -
sonicXX #63 Kár wanekkel szemben erőlködni: ő minden kvantumfizikust máglyán elégetne a könyveikkel és a szerkezeteikkel együtt, hiszen mind eretnekek, a Föld pedig lapos. 
-
snakekiller #62 Másrészt, hogyha az elméleti munkát teljesen öncélúnak tekintjük; gyakorlatilag a komplett matematikát kidobhatjuk a mérnöki alkalmazásokhoz szükséges szint fölött... a gond az, hogy így egy-két évszázaddal ezelőtt mehettek volna a komplex számok (hogy egy nagyon tríviális példát említsek) is a szemétbe.
Alig másfél évszázad alatt többet tudtunk meg a világról, mint azelőtt évezredeken át; úgy vagyunk, mint a nagy felfedezők a kora újkorban; pusztán a felfedezés, az ismeretlen megismerése utáni vágy hajtja a tudósokat, a hasznosítást ráhagyják az utókorra. :) -
snakekiller #61 Igazából a 2. ponthoz egy komplett szilárdtestfizika könyvet ajánlanék. :) -
#60
Nemtom hova irányítottál, maradjunk a tudomány topikban.
Gravitáció vs.Kvantummechanika -
snakekiller #59 1. A Maxwell-féle egyenletek vezettek az elektromágneses hullámok létének felfedezéséhez és gyakorlati alkalmazásukhoz (például valami rádió nevű teljesen jelentéktelen szerkezet feltalálásához)
2. Vezetők, félvezetők, szupravezetők, *mágneses anyagok, plazma, szuperfolyékonyság felfedezése, tanulmányozása és hasznosítása. A modern vezetési modell segítségével történik az újfajta félvezető eszközök (tranzisztorok) tervezése. ld.: Band gap
3. Az atomszerkezet leírásának, és a tömeg-energia ekvivalencia gyakorlati alkalmazását két japán város közvetlen közelről is megfigyelhette, nem is beszélve a többszáz reaktorról a világban.
4. A lézer felfedezését a kvantummechanika tette lehetővé
5. Elektronmikroszkóp az elektron hulámtermészetét használja ki, amelyet a kvantummechanikai kutatások során mutattak ki és írtak le.
6. Kvantumkémia, kvantumkriptográfia, kvantumszámítógép, mind gyakorlati felhasználásai a kvantummechanikának; első a vegyészetben, második a titkosításba, harmadik az informatikában nyitott új távlatokat.
Biztos van még, de most ennyi jutott eszembe. -
roliika #58 Megnyitva. :) ITT el tudod érni. :) Azt mondod, hogy ha valami mozgó tárgyból szamlélek 1 mágnest akkor az elektromos mező? Érdekes. :) -
wanek #57 "nem lennénk képesek hatékonyan kihasználni a világegyetem nyújtotta lehetőségeket" - milyen lehetőségeket? Sorold őket, légy szíves. Persze azokat, amiknek van valami haszna is, nem csak kukkoljuk őket, és mindenféle vad elméleteket kreálunk róla.
"de új tranzisztortípusokat, komplex IC-ket tervezni már nem nagyon" - már miért ne lehetne? -
#56
A relativitás jól leírja az elektromágneses hatásokat FOLYAMATOS terekkel, és a kvantummechanika is jól leírja DISZKRÉT részecskékkel.
-
#55
Persze amit írtál az igaz, a kvantummechanikában a fotoné a főszerep.
De hát ugye pont arról van szó, hogy ez is igaz meg az is.
Mi is akkor a valóság? Vagy csak mi látjuk a két elméletet különbözőnek? -
#54
Szerintem egy ide illő mondás Einsteintől:
"Amennyiben a matematika törvényei valóságára vonatkoznak, nem tévedhetetlenek. Amenyiben tévedhetetlenek, nem a valóságra vonatkoznak." -
snakekiller #53 Oh, erről még nem hallottam, köszönöm. -
#52
Tök más?
Nyiss egy mágneses topikot, megmutatom neked, hogy a mágneses mező egy mozgó inerciarendszerből látható elektromos mező. -
#51
Nem erre gondoltam.
Visszavezethető a mágnesesség az elektromosságra a specrel Lorentz-kontrakcióját használva.
"Einstein explained in 1905 that a magnetic field is the relativistic part of an electric field. When an electric charge is moving from the perspective of an observer, the electric field of this charge due to space contraction is no longer seen by the observer as spherically symmetric due to non-radial time dilation, and it must be computed using the Lorentz transformations. One of the products of these transformations is the part of the electric field which only acts on moving charges — and we call it the "magnetic field"."
wiki Magnetic field -
roliika #50 Persze úgy igen de önmagában a valamilyen tér valamire való visszavezetése ami tök más elég necces. Ennyi erővel a tábla csoki is visszavezethető a sugárzó anyagok bomlására. -
#49
Miért, nem tudol? Csak mozgatni kell.