200
-
wanek #120 Megy itt a mellébeszélés rendesen.
1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban. Vagyis a lassítástól most valahogy nem estem seggre.
2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betűt, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t. Most tegyünk egy vastag üveglapot, ami 97.296 Celziusz fokos és 23.56 cm vastag :) a szemünk és a két betű közé. Ismét pillantsunk rá. Megállapítjuk, hogy ismét látjuk az SG-t. Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ. Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bőven elegendő lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)
A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki.
Nevetséges ez az egész. -
BiroAndras #119 Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne. Nem a visszanyerés lehetőségét vizsgálták. -
AranyKéz #118 Mikor lesz ez az ultraérzékeny szenzor beépítve a digitális kamerákba ?
-
#117
Pff hol vagyunk még a fényszámítógépektől ..... -.- -
dez #116 Végülis, ez a kísérlet a klasszikus 2-réses kíséelet egy változata - a két rés helyett egy sablon van -, kiegészítve a lelassítással. -
#115
Ugye megmondtam, hogy felesleges ra akar megegyel tobb szot vesztegetni?! :-)
Ugy tunik nem feleslegesen olvastam el Feynman QED-jet: az elozo hozzaszolasokban a fizikaban nalam joval tajekozottabbak is csak megerositeni tudtak, hogy a kiserlet csak azt bizonyitotta, hogy az az arva foton eltarolta az infot, de kinyerni nem lehet ebbol az egyetlen fotonbol a kepet.
Amugy az emlitett konyvet (Richard Feynman: Quantum Electrodynamics) mindenkinek csak ajanlani tudom, mivel nagyon kozertheto es olvasmanyos. Feynman hatalmas kiserleti fizikus volt es nagyon jol tudott a laikusoknak is magyarazni.
-
dimenzio harcos #114 kotonfoton :) -
fade2black #113 olvasd el mégeccer lassabban ugy am blokk az egészet. -
BiroAndras #112 "Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerűen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon."
Lehetséges. Arra is gondoltam, hogy ezzel a technikával esetleg több információ tárolható el adott számú (sok) fotonban, mintha egy foton egy bitet kódolna. -
#111
jah persze, vszinu egy 1 fotonra is erzekeny fotonkinyerot hasznalnak, hogy erre nem gondoltam! (Amugy az encoding device-on camera-kent van az erzekelo feltuntetve) A kerdes meg mindig all: 1 fotonbol hogy hoznak ossze 1 sok keppontbol allo kepet. -
szivar #110 Már látom előre hogy nemsokára vallásosnak tart majd téged wanek mester... Méghozzá olyan felekezethez tartozónak, ahol a körbemetélés is a rítusok része. Mindig ez van ha kifogy az érvekből :). -
qwertzuiopő #109 Végigolvastam az angol cikket is többször, de az talán még a magyarnál is "furcsább". Vagy csak az én magyar agyam nem áll rá az amerikai cikkekre.
Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerűen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon. -
halgatyó #108 Még egy észrevétel. A labor fényképe pár dolgot elárul, pár dolgot nem.
A fényinterferencia kisérletek, főleg ha egy új ismeretet kívánunk kinyerni, kib***ottul rezgés- és hőtágulás mentes alapot (asztalt vagy mit) kívánnak. A fényképen látható optikai asztal szerintem illusztráció, nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a kisérletek egy másik helyiségben folytak.
A fotonlassításhoz. Erről olvastam korábban valahol, de most nem találtam. Ott nem szobahőmérsékletű céziumgázt használtak, hanem a nulla Kelvint nagyon-nagyon megközelítő közeget (szintén a térben lebegő atomokról volt szó, de mivel nem a hőmozgás miatt pattogtak a térben, ezért nem nevezném "gáz"-nak)
Szerintem az idő el fogja dönteni, hogy mi volt itt a lényeg. Én várnék pár évet. -
halgatyó #107 Elolvastam a cikket. Aztán a hozzászólásokat. Aztán az angol "eredetit".
Meg vagyok döbbenve. Olyan fikázás-tömeg van itt, mintha legalábbis Izraelről szólna ez a cikk.
Az eredeti cikkben található linkek közül a legfontosabb a 4.: "Download the paper from Physical Review Letters" Ez nem elérhető akárkinek. A többi link viszont nem ad új infót.
Én tisztelem ezt a kutató embert. De a cikkben vázolt eljárás CÉLJÁT nem értem. Amit korábban tanultam fizikából, az alapján ez (a kép visszanyerése) csak sok fotonnal lehetséges. Nem az a lényeg, hogy CCD-vel-e vagy mással.
Számomra úgy tűnik, hogy ez a kutató ember egy tudományos cikket írhatott. A kutatási téma nem új, a "fotonhasításos" interferencia kísérletek már jó pár évtizede folynak. Azon kisérletek egyike ez, amely alapjaiban határozza meg a fizikai világképünket.
Azt tudjuk, hogy egyetlen fotonnyi energiamennyiségnek megfelelő elektromágneses sugárzás el tud tárolni valamekkora infót. A legelső kisérletben csupán két rés képét. Ezt tovább lehet fejleszteni (mint most), de hogy mi célból, az nem derült ki. Attól persze még lehet nagyon fontos célja, de ez szerintem tudományos cél.
Az én benyomásom a következő: valami oknál fogva valaki egy szép alapkutatási kategóriás kisérletet megpróbált alkalmazott technikai kategóriás kisérletként "eladni". Talán így könnyebb pénzt szerezni a kutatásokhoz, kitudja. Az eddigi hozzászólásokat látva, ez nem volt szerencsés próbálkozás. -
BiroAndras #106 "Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni."
Garantáltan nem képes. Elnyelődéskor a foton részecskeként viselkedik, vagyis legfejljebb egy pixelt aktivál, így az információ elveszik.
Sokkal trükkösebbnek kell lenni a kinyeréshez. -
BiroAndras #105 "Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban"
No, akkor kvázi kollégák vagyunk. Én is Szegeden végeztem fizikusként, de én inkább számítógépes szimulációkkal foglalkoztam.
Ha jól látom te is félreértetted a kísérletet. Mivel 1 fotonról van szó, nem lehet interferencia képet létrehozni (interferenciát igen, de képet nem). Végülis a cikk nem szól arról, hogy hogyan nyerték vissza az információt, de a kép alapján valószínűleg sok egyformán kódolt fotonnal hoztak létre interferencia képet. -
qwertzuiopő #104 Hát, igen. Egyből meglátszik miért kell sok idő még a tudósok között is mire egy adott elméletet elfogadnak. Ha sszabad megjegyeznem újfent: itt most nem foton részecskékről és statiszikákról van szó, hanem foton hullámokról. Az viszont tényleg képes egyszerre "letapogatni" a teljes ábrát.
Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni.
A gyűrűs tárolókat alapvetően nem, mint egyfajta "fény-vinyó" szokás emlegetni?
A gyűrűs tárolók pufferként (Átmeneti tárolóként.) való alkalmazásának nagyon nagy hibája, ahogy előbb is elhangzott, pont a fény sebességéből adódik: hihetelen nagy gyűrűket kéne építeni elfogadhazó méretű késleltetés (Értsd tárolási idő.) eléréséhez. (A fény egy másodperc alatt a Földet az Egyenlítő mentén ~7-szer futná körbe.) -
kukacos #103 Jé, az angol cikk érthető. Utána elolvasva a magyart már az is világosabb. Javaslom a fordítónak, hogy olvastassa el mással is szöveget, és ne akarjon mindenáron szépen fogalmazni, mert az anglicizmusokkal nem megy. Inkább érthetően. Itt például engem marhára megzavart, hogy mit akar "optikai pufferelés"-nek hívni, ami egyik pillanatban a felfedezés eredménye, a másikban már régóta aktívan kutatott terület. Ha annyit írt volna, hogy "fotonokban történő adattárolás", az egész cikk érthetőbb lenne.
-
BiroAndras #102 "Az egyetlen alatt itt egyetlen foton 'falrol' lehet csak szo. Egy foton nem tudna visszaadni a teljes kepet, csak ha sokat kuldunk at majd megnezzuk a becsapodasi kepet."
Itt elvileg pont arról van szó, hogy ténylegesen 1db foton tárolja az infót. Kinyerni viszont egyelőre csak statisztikai módszerrel lehet, vagyis sok egyformán kódolt foton kell. A cél viszont nyílván az, hogy 1db fotonból is kinyerhető legyen a kép. -
qwertzuiopő #101 Nos, mivel látom, hogy elég flame gyanús ez a téma ezért megpróbálok igen óvatosan fogalmazni. Noha nem vagyok a kvantumfizika géniusza, azért az optikában kicsit otthon vagyok. (Végzetség szerinz "csak" fizika tanár...Ha valakit érdekel.)
Szerintem a cikk megfogalmazása lehetne szerencsésebb, de csak azt tudom mondani, hogy akinek szánták az ennyiből tökéletesen megérti.
Jórészt a teljes cikk megértésehez szükséges mindent kielemeztetek már itt, de ha megengeditek kicsit összefoglalnám kiegészítve itt -ott. Mindenkinek ajánlom tanulmányozásra a 34-dik hozzászólásban lévő képet.
Valóban nagyon régóta létezik az egyfotonos technika, ha lehet ebbe ne kössünk bele. Arra a bizonyos első kérdésre: nem kell megmérni, hogy egy foton jött ki, az eszköz a kialakítása folytán olyan, hogy időegység alatt csupán egy foton tud áthaladni rajta. (Persze ebben van egy <>0 valószínűsége a több fotonnak, de ez 10^-10, szóval lövöldözhetnek egy darabig, mire azt tapasztalják, hogy ott bizony több is lehetett.)
A kettes kérdésre csak annyit: a számítógépnek miért is van memóriája? Hát azért, hogy az adatokat (A többi most lényegtelen.) későbbi feldolgozásig el tudjuk raktározni. A fény meglehetősen gyors dolog ám, a mai számítógépek számára felfoghatatlanul. Fénnyel tárolni az adatokat azt jelentené, hogy a memótiamodulok marhanagyok lennének. Ezért kell lelassítanunk.
Honnan tudták, hogy lelassult? Onnan, hogy a fizika a területük. A fény terjedési sebessége, amit szeretünk csak terjedési sebességnek nevezni, és 300e km/s -nek emlegetni a vákuumbeli sebessége. Minden más közegben a fény ennél lassaban halad. Vagyis nem kellett megmérniük, ez tény. (Ha mégis meg akarnák mérni, az annyiba telne nekik, hogy a cső (A képen Cesium vapor cell.) végére odatesznek egy detektort és látják, hogy a foton az úthosszból adódónál később érkezik meg = lassabban haladt a csőben.)
A mondás itt az, hogy Ennyivel. A levegő törésmutatója (Ami a vákuumbeli és levegőbeli sebességek arányával (Is.) egyenlő.) 1egész-soknulla-kicsiszám. A kutatóknak most sikerült egy olyan egyszerűen előállítható közeget találniuk, aminél ez nagyobb, ~1.01 (Hiszen a jel hossza 1/100-ad akkora volt.)
A "mit sűrítettek be" rész kicsit fogósabb. Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban, és ott hallottam egy igen találó szemléltetést, igaz ott az idő rövidségére használták. "Egy femtoszekundum olyan rövid idő, hogy ez alatt a fény is csak egy papírlap vastagságnyit halad előre a térben." Ezek után hogyan is kell érteni a besűrítést? A csőben a fény haladási sebessége olyan kicsi, hogy vákuumban 100-szor akkora utat tudna megtenni az idő alatt, amíg ott végigér a cikkben emlegetett 10cm úton.
A harmadik kérdés előtt hadd reagáljak egy másik hozzászólásra. Kb. az volt, hogy ez a technika olyan, mintha egyetlen bitbe akarnánk belesűríteni egy képet. De ez nem ugyanaz: a bitnek ugyanis csak egy állapotjelzője van, annak is csak két állapota, ugyebár egy vagy nulla. A fénynek viszont nem! (Hullámhossz, fázis, stb.) Itt most pontosan a fény kettős természetét kell elővenni: ahogy a cikkben is volt, a fégy, mint hullám az adott sablonon a teljes felületével kölcsönthatva halad át. Kilépéskor a sablon teljes képi információja benne van: intenzitások és fáziskülönbségek formájában. (A cikkben mutatott színes UR az adott helyen áthaladó fény intenzitása, és nem valami valószínűségi eloszlás.) Az integritás megőrzés pedig arra utal, hogy ennek a fotonnak, mint hullámcsomagnak a fázisait és intenzitásait sikerült megőrizni. (A femtosec lézerekben is használnak ilyen "tömörítőket", de ott pont az a lényeg, hogy a hullám minél inkább egy fázisban legyen.)
A negyedik kérdét valójában a második kérdés vége, tehát most nem írom le mégegyszer. (Itt nem a foton részecske hosszáról, hanem a foton hullámcsomag elejének és végének térbeli távolságáról.)
A következő kérdésre a legegyszerűbb válasz a fent nevezett ábra. (Egyben a másik hozzászóló felvetésére is azt szeretném mondani: de igen, kinyerhető az információ és nem csak elméletben.) A nehezebb válasz, pedig az interferencia. Az ábrán ez is nagyon jól megfigyelhető: a bejövő hullámut két részre osztják (Az első beamsplitter.) , az egyik része halad át a sablonon (Tehát veszi fel az információt.) a másik része pedig egy más, de optikailag azonos úthosszon halad. (A kitérő sugár.) Majd a kettőt újra egyesítik (A második beamsplitter.) és a kialakult interferenciakép pontosan a sablonon való áthaladáskor keletkezett intenzitás és fázis eltéréseket fogja adni. (Hiszen a hullám két része között semmi más eltérés nincs.)
Hatodiknak pedig annyit, hogy fotonokról beszélünk, ahol az egyetlen szóba jöhető hosszméret a halladási iránnyal megegyező távolságok. Nyilván tíz centiméter hosszú a cső, amin át kell jutnia. Teljesen egyértelmű, hogy azért ~100 impulzust lehet tárolni benne, mert a fényjelet 1/100-ad részére tudták rövidíteni benne. -
csorfab #100 Jujj de sötét vagy, valószínű, hogy CCD-vel fogják visszanyerni az infót... -
mrzool #99 Én azt nem bírom megérteni, hogy értelmes(?) emberek miért egy ilyen bulvárlapon megjelenő hevenyészett fordítást vesznek szentírásnak, ahelyett, hogy ha tényleg érdekli őket, akkor utánaolvassanak.
Persze ha csak fikázni akartok, arra jó. Kellemes felüdülés, hogy néha hozzáértők is felbukkannak... -
#98
Arra nagyon kivancsi lennek, hogy 1 foton hogyan hoz letre ilyen tobb keppontbol allo kepet egy CCD-n... -
kvp #97 "Nem egészen erről van szó. Amiről te beszélsz, annál nagyon sok foton együttesen tartalmazza az infót, itt pedig egyetlen egy darab. Persze ez még erősen alapkutatás, valószínűtlen, hogy 20 éven belül kereskedelmi termék lenne belőle."
Az egyetlen alatt itt egyetlen foton 'falrol' lehet csak szo. Egy foton nem tudna visszaadni a teljes kepet, csak ha sokat kuldunk at majd megnezzuk a becsapodasi kepet. Alternativakent lehet egy foton hosszu impulzust is kuldeni, amitol egy 1 foton vastag foton 'fal' rohan at a keszuleken. Ez ugyanazt az eredmenyt hozza, csak gyorsabb, mivel a statisztika egy lepesben lesz meg. Ha a hullamot sikerul tomoriteni azzal, hogy lelassitjuk, akkor sokkal rovidebb tarolo kell neki. (lasd az altalam leirt tomorites nelkuli tarolast egy tobb kilometeres optikai kabelben) -
#96
De ugye ha jól értem, akkor egy fotonból nem tudják visszanyerni az infot (egyelőre), csak azt bizonyították, hogy 1db is hordozza a teljes információt. A cikk első mondata elég félrevezető:
"egy kép adatai egyetlen fotonba sűrítve elraktározhatók, és adatvesztés nélkül vissza is nyerhetők."
-
BiroAndras #95 Nem egészen erről van szó. Amiről te beszélsz, annál nagyon sok foton együttesen tartalmazza az infót, itt pedig egyetlen egy darab. Persze ez még erősen alapkutatás, valószínűtlen, hogy 20 éven belül kereskedelmi termék lenne belőle. -
kanyecs #94 Végre értelmes hozzászólások is vannak. Nem lehetne itt valahogy szűrni? -
kvp #93 "hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."
Az egesz arrol szol, hogy egy hologramot felepito fenysugarat sikerult lelassitanuk, majd a referencia segitsegevel visszaallitani a kepet. Ilyet mar a sztaki-ban is csinaltak 5 eve, de ott meg matematikai muveleteket is vegeztek ket kep interferenciainak segitsegevel. A kulonbseg a lassitas modja es kivitelezese.
Persze letezik egy jobb megoldas is, gyurus tarolonak hivjak es hasonlo a regi higany cellas memoriakhoz. Alapvetoen egy hosszu optikai kabel kell hozza, amiben folyamatosan kering a jel. Egy ponton van egy optikai erosito (lezeres), ami gondoskodik hogy a jelnek a kovetkezo korhoz is legyen eleg enerigaja. Olvasni szekvencialisan lehet, mint a regi elektromechanikus dobos memoriakat, csak ez a gyuru fenysebesseggel 'forog', tehat sokkal gyorsabb. Irni az erosito modulaciojaval lehet, olvasni az erositett jel kicsatolasaval. Ha rakunk egy szinkron jelet a sugarba, akkor a kesleltetes alapjan lehet tudni hogy melyik bit mikor jon. (lasd: szinkron lyuk a regi floppy-kon, szervo sav a mai merevlemezeken) A technika egyszeru, csak a jelenlegi alacson frekvencias lezerekkel nagyon hosszu kabeltekercs kell a buffer letrehozasahoz. Ugyanilyen bufferkent viselkedik egy tavoli urbeli pontra kilott majd onnan visszaverodo lezer vagy radiojel is. (az urtavkozlesben mar szamolni kell a relativisztikus hatasokkal is) -
#92
Pontatlanul fogalmaztam. Telenyomod gázzal és még utána nekiállsz ritkítani vákuum közelébe. Lesz bennt gáz, de baromi kis nyomáson, de mégis ott lesz.
De tudod mit? Legyen igaztad és ez kamu. ÚGY szerteném majd látni a képed amikor majd ez tényleg működni fog, akkor mit mondasaz majd? Elismered, hogy tévedtél? Remélem. Persze, ha fordítva van és kamu, akkor már most elismerem, hogy igazad volt. -
lyesmith #91 Gondolom ez a cikk rövid kivonata egy több éves kutatásnak, amely arra irányul, hogy egyetlen fotonban több információt tároljanak mint egy bitben és azt ki is nyerjék. A cikket pedig megpróbálták olyan nyelven írni, hogy azok is felfogjanak belőle valamit, akik még azt sem tudják, hogy az autójuk elektronikája hogyan működik. Nyilván egy csomó infó elveszett a cikk írása közben. -
BiroAndras #90 "Idézd be nekem a cikkből azt a részt, ahol az alacsony nyomásra utaltak volna. Ha egyszer leírják konkrétan a hőmérsékletet, akkor minimum az elvárható, hogy a nyomásra is utalnak, még ha konkrét adatot nem is adnak rá."
Nem írják, mert triviális. Semmi más nem lehet a rendszerben csak pár cézium atom, különben a fotonok elnyelődnek, és b@szhatod az információt.
Egyébként is az eredeti cikket olvasd el, ha ilyen adatok kellenek. -
BiroAndras #89 "már eleve a fázisát sem tudja megőrizni, ha a hullámhosszt csökkentik"
A hullámhossznak semmi köze a fázishoz. -
BiroAndras #88 "van a részecskéknek önálló rezgése?"
Természetesen. Erről szól a kvantumfizika. -
BiroAndras #87 "Viszont a foton detektalasakor (vagyis az informacio visszanyeresekor) mar a reszecsketermeszete ervenyesul, vagyis a mereskor csak azt lehet merni, hogy van-e foton, vagy nincs es hogy a beeso fotonnak mekkora az energiaja (hullamhossza). Kovetkezeskeppen a visszanyereskor elvesz az osszes tarolt adat."
Nyílván nem közvetlenül kell detektálni. Vannak ötleteim, hogy merre lehetne elindulni a kutatással, de nyílván akik ezzel foglalkoznak nálam sokkal jobban tudják.
"A klasszikus interferencia kiserletek is ugyanezt mutatjak be"
Ott nem cél az információ kinyerés, illetve nem ilyen formában, úgyhogy nem is akarták 1 foton állapotát pontosan meghatározni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet megcsinálni. -
BiroAndras #86 "Az oké hogy egy fotonban van tárolva a kép infó.. de hogyan tároljuk a fotont ?"
Erről szól a cikk. Lelassítják a fotont, így az tovább marad a dobozban. Persze még jócskán fejleszteni kell rajta, hogy a elég hosszú ideig lehessen így tárolni. Más kísérletekben sikerült lényegében megállítani egy fotont. -
BiroAndras #85 "Nem vagyok zseni. De a kamut jó érzékkel felismerem."
Tőled nem is vártunk mást. Szerinted minden tudományos cikk kamu.
"1. "A professzor azonban olyannyira lecsökkentette a fény erejét, hogy mindössze egyetlen foton jutott át." - ezt hogyan is csinálta és miért olyan biztos benne, hogy csak 1 foton jutott át? Mivel mérte ki, hogy csak 1 foton?"
Már a multkor is elmagyaráztuk, hogy már érgóta létezik 1 fotonos fényforrás. Nem is kell nekik megépíteni, meg lehet vásárolni készen.
Ellenőrizni meg úgy tudják, hogy elé tesznek egy megfelelően érzékeny detektort, ami egy fotont is érzékel. Ez nem nagy ügy, ilyen már 100 éve is létezett. És minden fotont detektálni, elég ha tudják, hogy hány százalék valószínűséggel detektál, abból egyszerűen ki lehet számítani, hogy időegység alatt mennyi foton jön ki a fényforrásból.
"1 fotonról volt szó! Akkor miféle társaknak kellett helyet biztosítani?"
Egyszerre egy fotont használnak, de egymás után többet is be lehet rakni.
"Honnan tudák, hogy lelassították?"
Megmérték. Interferométerrel nagyon egyszerűen ki lehet mérni a legkisebb lassulást is.
"Mit sűrítettek be?"
A hullámcsomagot. Ezt nehéz röviden elmagyarázni, ha nem ismered a szükséges matekot és fizikát. Ha érdekel, nézz utánna a fourier tranzformációnak, a hullámtannak és a kvantumoptikának.
"egy foton integritását? Hogyan van 1 fotonnak integritása?"
A bele rakott információt ki tudták nyerni. Ezt jelenti az integritás.
"Egy fotonnak van hossza? És még össze is tömörítették?"
Igen van. Lásd hullámtan. Az impulzus tömörítés régóta használt viszonylag egyszerű módszer. Pl. így állítanak elő rövid (10^−15 másodperces) terawattos impulzust egy pár wattos folytonos lézerből.
"hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."
Van szó. Statisztikai úton. Ez persze a gyakorlati alkalmazásnál nem jó módszer, mert sok fotonba kell ugyanazt az infót bekódolni. De bebizonyították, hogy az információ egy fotonban is megvan, úgyhogy elvileg kinyerhető. Most így hirtelen nem tudok rá jó módszert, de sok nálam okosabb ember jóval hosszabban fog gondolkodni a problémán.
"a 10 centi az most hossz, szélesség, mélység, vagy mi?"
Nyílván 10x10x10-es kocka.
"És miért csak 100 impulzus?"
Gondolom ennyi fér be anélkül, hogy egymással interferálnának. -
brueni #84 te ki a f.sznak képzeled magad, hogy ilyeneket írsz. csak azért, hogy kiélhesd basz.gatós hajlamaidat, nem kell írni.
kabbe.. -
#83
Idézni tudom magamat.. okoskodás helyett olvasd a forrást..
Bazzeg ugy teszed magad mintha legalábbis te szartad volna a spanyol viaszt és a kvantumelméletet oda vissza valamint a relativitáéselmélet kiagyalása és bizonyítása sem okozna neked hatalmas gondot..
Vegyél szerintem kicsit vissza. -
#82
Talan ha elolvasnad az eredeti angol forrást akkor utat találna a fény az értelmedhez (igen benne van a cikkben link formájában) HA akkora fizikus genius vag akkor biztos tudsz angolul és vágod a szaknyelvet is. Ha meg nemakkor azt hiszem nincs miről beszélni.
Egyébként én sem értek sok mindent a biológiában.. Azt hittem az életképtelen spermák nem jutnak be a petébe...de látszik neked sikerült. -
kutyak #81 Én csak azt nem értem, miért olvassa el a cikkeket, ha már előre tudja, hogy kamu.
De nem is érdemes ilyen kapitális f-ekre több szót fecsérelni.
És hogy ontopic is legyen: ha sikerülne kinyerni az eltárolt infót néhány fotonból, az azért hihetetlen lökést adna pl. a távközlésnek. Mindenesetre az első lépéseken túl vannak, úgyhogy hajrá!