• kvp
    #93
    "hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."

    Az egesz arrol szol, hogy egy hologramot felepito fenysugarat sikerult lelassitanuk, majd a referencia segitsegevel visszaallitani a kepet. Ilyet mar a sztaki-ban is csinaltak 5 eve, de ott meg matematikai muveleteket is vegeztek ket kep interferenciainak segitsegevel. A kulonbseg a lassitas modja es kivitelezese.

    Persze letezik egy jobb megoldas is, gyurus tarolonak hivjak es hasonlo a regi higany cellas memoriakhoz. Alapvetoen egy hosszu optikai kabel kell hozza, amiben folyamatosan kering a jel. Egy ponton van egy optikai erosito (lezeres), ami gondoskodik hogy a jelnek a kovetkezo korhoz is legyen eleg enerigaja. Olvasni szekvencialisan lehet, mint a regi elektromechanikus dobos memoriakat, csak ez a gyuru fenysebesseggel 'forog', tehat sokkal gyorsabb. Irni az erosito modulaciojaval lehet, olvasni az erositett jel kicsatolasaval. Ha rakunk egy szinkron jelet a sugarba, akkor a kesleltetes alapjan lehet tudni hogy melyik bit mikor jon. (lasd: szinkron lyuk a regi floppy-kon, szervo sav a mai merevlemezeken) A technika egyszeru, csak a jelenlegi alacson frekvencias lezerekkel nagyon hosszu kabeltekercs kell a buffer letrehozasahoz. Ugyanilyen bufferkent viselkedik egy tavoli urbeli pontra kilott majd onnan visszaverodo lezer vagy radiojel is. (az urtavkozlesben mar szamolni kell a relativisztikus hatasokkal is)