200
-
dez #160 Esetleg keress egy 2-réses kísérlet leírást, és - talán - rájössz.
De egyébként már leírtam: ha nem interferálna magával a foton, a rés mögötti érzékelőn (kamera/fotópapír) mindig olyan területen csapódna be, ami a fotonforrás irányából látható a réseken keresztül. És a két rést rajzolná ki sok egymás után indított foton is. Ezzel szemben olyan helyeken csapódik be, ahol a kasszikus fizika szerint semmi keresnivalója nem lenne. És, ha egymás után sok fotont engedünk át, lassan egy interferenciakép alakul ki a rések mögött. Tehát, hullámként halad át a réseken, hiszen csak így jöhet létre interferencia, de becsapódni csak részecskeként tud, egy adott helyen. -
dez #159 1. A kísérletet számtalanszor elvégezték már számtalan helyen (akár suliban is), adott eredménnyel. 3 dolgot tehetsz: a. homokba dugod a fejed, b. elfogadod az aktuális magyarázatot (kvantumfizika), c. más meggyőző magyarázatot adsz.
2. A fotonpároknál az ellenpár az ellenkező irányba halad.
3. Végeztek már 3 réses kísérleteket (értelme nem sok van, többet nem mond a 2 résesnél, de mindegy), meg mindenféle mást is már. -
wanek #158 Maradjunk abban, hogy - mint már korábban is írtam - a fekete lyukak létére sincs egyértelmű bizonyíték, csak elméletek és tippek léteznek. Így annak a párolgásáról is értelmetlen addig beszélni.
"információ sose semmisül meg, mindig visszanyerhető." - akkor most megnyugodtam. Nem is kell adatmentéseket csinálni, az ezzel foglalkozó cégek be is zárhatják a kaput, igaz? Hiszen nem kell félni attól, hogy bármi is megsemmisülne. Ez az év vicce volt, kisöreg! -
fade2black #157 információfizikával foglalkoztál? információ sose semmisül meg, mindig visszanyerhető.
Állítólag pont ezért párolognak a fekete lyukak, node ezmár tényleg hipotézis talaj. -
wanek #156 Ha visszaolvasol, ők sem értettek egyet :)))) -
wanek #155 A fizika tanárra és a programozóvá avanzsáltra gondolsz? Őket én nem nevezném elméleti fizikusnak. Mellesleg én is szigorlatoztam fizikából, de nem vagyok fizikus. -
fade2black #154 dez add fel, itt ha jólemlékszem 2elméleti fizikus próbálta neki elmagyarázni az egyik emlékeim szerint fénytanos de nemment.
Inkább nézd meg ezt a videot. video
Remélem belefér majd a kod+textúra 512be. ;) -
wanek #153 Mielőtt engem kritizálsz azzal, hogy nem értem, előbb próbálj meg egy épkézláb állítást megfogalmazni.
"értem, hogy nem sérül az adat éshogy igen mégis sérül." - vagyis te mindent értesz. Neked valami zseniképzőben lenne a helyed ahelyett, hogy valami fikamatyiképzőt végeznél, ahogy a példa is mutatja. És legalább tanulj meg magyarul, rád fér. -
wanek #152 Az előző a #147-re ment...
-
fade2black #151 Most erről eszembe jut a 13.sz akkor meg aztnem fogadták el, elképzelhetetlen kamunak tartották, hogy a föld gömbölyű.
Persze nembismerték/nembírták felfogni a fizikai tveit. Mostmeg az átlagember nemismeri/nembírja felfogni a kvantumfizika tveit.
Számomra az egész elmélet tökéletesen érthető, értem, hogy nem sérül az adat éshogy igen mégis sérül. És belátom neked ezt nemtudom elmagyarázni mert még a legalapvetöbb ismereteid sincsenek meg ezen a téren.
Hát ennyi.
-
wanek #150 Minek ide egymás után több, ha egy is elég állítólag? És miért nem jó a kép? -
wanek #149 Miért kéne nekem megmagyaráznom? Nem én végeztem el a kisérletet, és nem én állítok képtelenséget.
Amúgy a kvantumfizikával egyetértők a fotonokkal kapcsolatban időnként ellentmondásba kerülnek, legalábbis ez a benyomásom. Ugyanis beszélnek fotonpárról is. Ha léteznek a fotonpárok, akkor miféle 1 fotonról van szó?
Más: ha a cikkben szereplő dolgok igazak, akkor igaznak kellett volna lennie egy 3 réses kisérletnek is, de soha ilyenről nem volt szó. Miért is? Vagy csak fejlődtek azóta a fotonok? Vagy korábban senkinek sem jutott eszébe 3 réssel elvégezni a kisérletet? LOL! -
dez #148 No jó. Akkor hogy is magyarázod a 2-réses kísérlet eredményét? -
dez #147 El van döntve: egyszerre csak 1, de egymás után több. -
dez #146 LOL. -
wanek #145 "ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdől." - de hát eleve nem is törvény, csak valami barom kitalálta, és tévesen így nevezte. Ez inkább becslés, vagy jóslás. A törvény(szerűség) jelentése egészen más, és ez nagyon félrevezető így ebben az esetben. Az értelmesebbje egyrészt ezzel tisztában volt, másrészt azt is lehetett tudni, hogy vannak elvi határok, amit már nem fognak tudni túllépni. A "Moore törvény" egyébként nem más, mint egy tudományosnak tűnő ipari-technikai marketing halandzsa.
"Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást" - egészen biztos vagyok abban, hogy a kutatásokat nem a scifik motiválják. Lehet akármekkora scifi rajongó egy kutató, ha nem kap egy vasat sem a kutatásokra, akkor még mielőtt elkezdhette volna, be is fejezheti...
Egyébként scifi írók közül is alapvetően kétféle van. Az egyik fele tudományos munkát végez, és hobby szinten ír, a másik fele meg csak jó fantáziával ellátott, de különösebb tudományos ismeretekkel nem rendelkező, viszont jó írói vénával megáldott emberke. Ha elolvasol egy könyvet, jó eséllyel megtippelhető, hogy az író melyik kategóriába tartozik. -
wanek #144 Hidd el, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezt nem fogadja el. És ennek semmi köze a megértéshez. Mert nem arról van szó, hogy nem értem, hanem arról, hogy nem fogadom el. Ez ugye nem ugyanaz. -
wanek #143 Most akkor 1, vagy több? Döntsd már el! -
wanek #142 Te nem érted, mellébeszélsz. -
dez #141 És az nem beteg és nevetséges dolog, hogy itt 100 év fizikáját simfölöd, csak mert nem érted. "Nem értem, ergo hülyeség." -
dez #140 De, egyszerre ott is csak 1 volt (van). Egymás utáni fotonok (egységnyi hullámcsomagok) adják ki együtt az interferenciaképet. És ha nem interferálna magával, csak a rések vetítődnének ki a túloldalon lévő fotólemezre, kamerára, stb. -
dez #139 Látom, még mindig nem érted. 1-1 foton 1-1 pixelt aktivál itt. Ha túl kevés fotonnal végzik el a kísérletet, nem lesz teljesen tiszta a kép. -
sathinel #138 http://hu.wikipedia.org/wiki/Moore-t%C3%B6rv%C3%A9ny
ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdől.
A Sci-Fi pedig a kedvencem. De nem innen veszem az infókat. Volt a discoverin egy film, vagyis sorozat a Startreck, terminátor filmekről és hogy mit adott a világnak. Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást. Lehet hogy hülyeségnek tűnik de a megkérdezett kutatók Sci-Fi rajongók voltak. Hülyén hangzik?:D pedig igaz. -
wanek #137 Biztos voltak rosszul nevelt fotonok is, amik nem tudták, hogy nekik most miképp kéne viselkedni. LOL!
Annyira beteg dolog ez, mint amikor az egyház mosakodik. -
wanek #136 Az 1 foton és a rés esetére gondolsz? Hát ott sem 1 foton volt! -
wanek #135 Idézek magamtól:
"A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitől a legkisebb mértékben is eltérő képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton." -
dez #134 [Persze az a sok foton nem együtt jött, hanem szép sorjában.] -
dez #133 A képből az látszik, hogy sok foton becsapódásának statisztikus eloszlása alakította ki.
Egyébként nem csodálom, hogy felmerültek benned, amit a #120-asban írtál. Ha csak ez a kísérlet létezne, és nem előzte volna meg sok másik, amelyekben az itt leírt effektusokat már bizonyították, más is joggal vetné fel. Csakhogy megelőzte... -
dez #132 Tudtommal évekkel ezelőtt sikerült már tetszőleges időre megállítani a fényt. -
wanek #131 Ne beszélj mellé. Itt a nagyokosok azt mondták, hogy az információ nem sérül. Már pedig sérül, ez látszik a képből is.
A hibajavító eljárás más dolog, az nem ide tartozik, mert nem erről megy a vita. -
fade2black #130 cdn/dvdn is baromira sérül torzul az adat. Már amikor felirtad annyi pi/po hiba van rajta hogy rémisztő.
De ez kutyát se zavarja, már a tényleg tré hibajavíó képességgel rendelkező red-book(audio) cdn is Dmin=5ös red-solomon kod van kombinálva keresztkodképzéssel, a hibás adatot on the fly úgy javítja a rendszer hogycsak na. És ez RedBook nem adattárolás ahol a tucatnyi olvashatatlan pit irdatlan mennyiségű pi/po hiba ellenére jellemzően egy bitnyi hiba nincs egy durván karcos cdn sem. És akkor ez CD és nem dvd és főleg nem vmelyik kék lézeres csoda.
Jellemzően minnél több szabad hely van annál durvább hibajavító kodolást lehet alkalmazni itt pedig az van mint szemét azaz lazán elképzelhető, hogy ebbőla technológiából 10-20-30éven belűl háttértár lesz. -
#129
Megy ám a perpatvar... 
Szerintem ennek a technológiának, nem a képtárolás a lényege, mint amin vitatkozunk, hanem mondjuk "pixelképeket" viszünk át/tárolunk. Ha minden pixel 1 bit, akkor már tök mindegy hogy az piros vagy vörös, vagy fehér vagy szürke abból már tudni fogja a koder/dekoder hogy 1 vagy 0 és innentől kezdve nem felesleges a kísérletezés. Már kérdés az, hogy nem hiszek abban, hogy letudják lassítani/tárolni a fotont. Ha csak nem feltalálja valaki az ebben rejlő spanyol viaszt. De hát mondjátok meg... szerintem soha nem fog megvalósulni a fény tényleges megállítása korlátlan időre, az nem lenne egy kicsit sok energiabefektetés egyébként?
-
wanek #128 1. idézem: "Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ."
2. idézem: "Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bőven elegendő lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)"
A képen a betűk valóban felismerhetők, mert nem vagyunk hülyegyerekek. De! A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitől a legkisebb mértékben is eltérő képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton.
Adatot így tárolni nem a legmegfelelőbb módszer. -
wanek #127 Moore törvény? Még az elnevezés is rossz! Maximum sejtés/becslés/jóslat.
"a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómű" - én nem láttam, de biztosan úgy van, ahogy írod. Ismeretszerzésre javaslom, hogy ne scifikből szerezd a "tudást". -
wanek #126 Én meg wanek vagyok. Örülök, hogy bemutatkoztál. A hozzászólásod nagy mértékben elősegítette a cikkben leírtak megértését. Értelmi képességeid olyan nagy értéket képviselnek, hogy csak szuperlatívuszokban lehetne téged jellemezni. Végre erről is tudomást szerezhettünk. Gratulálok! -
sathinel #125 Valamiért a kutatók között van a legtöbb Sci-Fi rajongó:D -
sathinel #124 Lehetetlen? Moore törvényről hallotál már? és nézd meg ma hol tartunk és még mivel csinálják a procikat. Vagy szerinted a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómű (kb 20 éve) most hogy repülhet az űrben? Mert sokan úgy gondolkoztak mint te? -
SoulHUN #123 wanek, te nagyon komoly egy seggfej vagy. -
BiroAndras #122 "1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban."
Idézem : Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne.
"2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betűt, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t."
Egyetlen egy darab fotonból te nem fogod látni a képet, csak azt, hogy van foton/nincs foton.
A klasszikus kétréses kísérlethez hasonlóan itt is létrejön az interferencia kép akkor is, ha egyesével mennek át a fotonoka rendszeren. Tehát 1 foton kvantumállapota is tartalmazza a teljes rendszer lenyomatát, de azt jelenleg csak statisztikai úton tudjuk leképezni, ezért kell sok foton.
"A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki."
Teljesen jól felismerhetők a betűk. Ehhez hozzátéve egy egyszerű hibajavító kódolást, már kész is van a veszteségmentes átvitel (a mostani adathordozókon is hibajavító kódot használnak). -
wanek #121 3000000 helyett 300000