9670
  • ximix #9670
    Andrew McCarthy
    @AJamesMcCarthy
    This is the moment Mars peeked out from behind our moon after being hidden for an hour. This shot was captured using my largest telescope and a special high-speed camera. Seeing another planet rising on the horizon of our moon was such a surreal experience.
    twitter
  • Teppik Amon
    #9669
    Cifu még aktív? Nagyonrégen láttam.
  • repvez
    #9668
    Visszaért az orion


    Még Musknak is van 1-2 hete , hogy fellöjje
  • Irasidus
    #9667
    James Webb - Titán:

  • repvez
    #9666
  • Sequoyah
    #9665
    Nagyon leegyszerusitve, a 28.000km/h szokesi sebesseg azt jelenti, hogy 27.999km/h eseten elvesziti az osszes sebesseget a fold gravitacioja miatt, tehat 0ra csokken, es szepen visszaesik a foldre.
    28.001km/h eseten ugyanigy elveszit 28.000km/h-nyi sebesseget, viszont marad egy nagyon minimalis hogy tovabb tavolodjon a foldtol.

    Innentol kezdve a kuldetes tervezoinek a dontese, hogy az uzemanyagon sporolnak, vagy gyorsan akarnak odaerni. Ez esetben ugy dontottek, hogy annyi extra uzemanyagot kap, hogy 5 nap alatt erjen oda, ahhoz pedig elegendo ez a sebesseg.
  • Tetsuo
    #9664
    Így van. Ha lenne egy űrjármű, amely nem adagokban, hanem folyamatosan tudna energiát használni a haladásra (kvázi végtelenül, ergo nem kéne takarékoskodni), akkor számára értelmetlen lenne az adott kozmikus sebesség meghatározása, hiszen akár egy autó (állandó) sebességével is el tudna jutni a Holdra.
  • ximix #9663
    Artemis 1
    wiki

  • Ninju
    #9662
    Pont azt próbáltam magyarázni, hogy nem kell. Nagyon trükkös tud lenni az orbitális mechanika. A hold sem tartja fent az első kozmikus sebességet. Mégsem esik a fejünkre. A kozmikus sebesség egy viszonyszám.
    Próbáld ki a Kerbal Space Program-t. Rengeteget lehet belőle tanulni.
  • Xsillione #9661
    csak ugyanahhoz érdemes bármit is számolni, és igen, az űr az a hely, ahol ahhoz, hogy messzebb menj, gyorsítasz, és cserébe lassabban fogsz haladni. (leo körpálya sebessége 6,8-7,7 km/s, geostat pályán 3,1 km/s) ahogy egyre messzebb mész a földtől, a földkörüli sebességed csökken, a napkörüli érdembennem változik (túl kicsi az eltérés, persze ott is érvénes, hogy messzebb kisebb, csak a távolságváltozás olyan elenyésző még egy föld-hold utazásnál is, hogy nem érdekes és egyébként is a földhöz vagy a holdhoz viszonyítasz.)
  • repvez
    #9660
    ezért mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitunk, mert egy körpályán mozog és minél nagyobb a sebesség annál nagyobb az átmérüje az orbitnak, az lehet, hogy ez a fajta átmérő növekedés vagyis távolodás a földtöl nem gyors, de az biztos, hogy a körpályán maradáshoz viszont fennt kell tartani a első kozmikus sebességes, mert az alatt visszaesik a tárgy a további sebesség novelés viszont nem tudom , hogy milyen arányba áll egymáshoz, tehát mondjuk 100km/h gyorsitást kell az ISS mondjuk 10 km/h sebeségu távolodásához a földtöl vagyis magasabb orbitra álláshoz.
  • Ninju
    #9659
    Amikor egy 20 perces hajtómű használattal felgyorsították a hajót 17500 MPH-ról 22600-ra, akkor azt a plusz sebességre azért volt szükség, hogy kimásszon a föld gravitációs kutjából. Miközben ez a "felfelé mászás" tart folyamatosan csökken a sebessége, mivel a mozgási energiája egy része helyzetivé alakul. Ahogy távolodik a földhöz viszonyított sebesség folyamatosan csökkenni fog. Bőven 7 km/s alá. Ha nem találkozna ismét visszatérne abba a korábbi magasságba ahol a pályamódosítást végrehajtott, és még a sebességét is visszanyerné.
    Az első kozmikus sebesség nem azt jelenti, hogy folyamatosan legalább olyan sebességgel kell haladni egy égitesthez viszonyítva, hogy ne essünk vissza rá. A hold is csak ~1km/s kering a föld körül.

    Mindezek ellenére az az 492 MPH az nekem is kevésnek tűnik, hacsak nem a földtől való távolodási sebessége van kijelezve.
  • repvez
    #9658
    pont ezt mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitjuk a sebességet, mert az urálomás is marha gyorsan megy, de az urhajos meg az urséta közbe az urállomáshoz képest zéro a sebessége a földhöz képest meg 28000km/h.
    Az is tiszta sor, hogy a gravitácio hat rá .
  • Irasidus
    #9657
    A sebesség valójában nagyon változó, az űreszközök sebességét leginkább a bolygók és a Nap gravitációja befolyásolja. Ahogy távolodik egy égitesttől, úgy folyamatosan veszít a sebességéből, ha nem indítod el megfelelő sebességgel végül teljesen elveszti a sebességét és visszazuhan, ugyanígy ha közeledik egy égitesthez gyorsuló sebességre tesz szert. Ahhoz hogy el tudjon szakadni a Föld gravitációjától 40271 km/h szükséges, amíg ezt nem éri el, addig a távolodó űreszköznek folyamatosan csökken a sebessége, hiszen a Föld gravitációja húzza vissza... Ez nem furcsa ha már láttál egy mágnest, csak itt a gravitáció a mágnes.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.20. 07:50:54
  • Garga Pitic #9656
    Hogy mi lassítaná le?
    Mondjuk a Föld.
  • repvez
    #9655
    akkor ott valami gond van a kijelzlssel, mert mert ahhoz , hogy elhagyja a földet ahhoz minimum 7km /s vagyis 28000km/h kell, ennél csak több lehet , mert mi lassitaná le ha kijutott a légures térbe? és ez a sebesség a földi orbithoz kell
  • quatlander
    #9654
    Köszönöm! Tényleg eléggé minimális.
    Meglepődtem a sebességen. 995 MPH. Valamiért én többre tippeltem volna. Bár igaz, hova rohanjon. :)
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.19. 15:44:34
  • Ninju
    #9653
    Itt egy nagyon minimális követés és állapot látható, de ez is eléggé minimális.
    Artemis
  • quatlander
    #9652
    Simán néznék videókat arról, ahogy egyre nagyobb lesz a Hold ahogyan közeledik feléje, stb...
    De például tényleg sehol nem lehet nyomonkövetni akár egy távolságot a Földtől, bármit.
  • Ninju
    #9651
    Nem vitték túlzásba sem a telemetriát sem a fedélzeti kamerák képeit sajnos. :(
  • repvez
    #9650
    A legnagyobb baj, hogy manapság a technologiai dolgokat amikkel egy kicsit is oktató jellegu az nem menő vagy nem olyan érdekes.
    Sajnos a ki tud nagyobb hulye lenni az jobban megy.
    DE visszatérve az SLS-re, sztem azért nem lett akkora érdeklödés ,mert elég sokat csuszott a fellovés és nem hogy nöt volna a hype körülötte inkább minenki elvesztette az érdeklödését vagy ugy gondolta, hogy megint majd elhalasztják valami ok miatt vagy csak már el is felejtette, hogy mikor lesz a soron következő fellövési idő.

    Egyébként én is azt csináltam, hogy reggel a telefonon nézutem a fellövést, remélem , hopgy a holdhoz érkezést is közvetitik, a 33 kamerábol csak tudnak majd valami értékelheto képet vagy videot kuldeni .
  • Irasidus
    #9649
    A Spacejunkie "tulajdonképpen" sráccal? Nagyon nem szeretem az a bagázst... Brrr, szörnyű volt. Viszont, kis sztori: én azt vettem észre, hogy mindenki az indítást nézi. Az volt a legnagyobb döbbent, amikor kérdeztem reggel a kőműveseket mi a frászkarikát néznek, és miért nem falaznak... Azt hittem szokásos erotikus szart néznek, ehelyett az SLS indítását... Na itt kész voltam. És aznap többször megütötte a fülemet, hogy erről beszélnek a boltban, meg buszon.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.18. 18:39:06
  • Caliph
    #9648
    szerintem akkor sem. majd ha emberes küldetés indul,akkor talán eléri a média ingerküszöbét. bár a héten Balázsék szenteltek a dolognak egy órát a reggeli rádiós műsorban
  • quatlander
    #9647
    Viszonylag alacsony szinten rezeg a média visszhangja. Gondolom, ha Holdközelbe ér akkor majd ez változik valamelyest. Ez azért mégis csak egy újabb mérföldkő.
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.18. 12:15:15
  • Irasidus
    #9646
    Elindult az Artemis 1 küldetés, és sikeresen elstartolt az SLS rakéta és terhe. Sok fejlesztés vár még rá, de a várakozásoknak megfelelően működik eddig minden.


  • ximix #9645
    poén

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.10.31. 15:50:44
  • Xsillione #9644
    akkor javaslok egy egyszerű kísérletett, amig magad is elvégzhetsz, fogj két ceruzát a kezedbe, rajzolj egy kört (nem kell nagyon precíznek lenni, bár érdemes, javasolt a második ceruzát minnél nagyobb távolságra tenni, ahogy lehetséges, akkor jobban látszik.)

    Majd tedd fel az előző második ceruzát egy körző rajzoló felére, és végezd el ismét a kör megrajzolását (ismét, nagyobb táv jobbanszemléltet.)
  • Ninju
    #9643
    Forog az a saját tengelye körül. Ha a nekünk nem hiszel itt van szemléltető animáció is róla:
    Kötött tengelyforgás
  • Garga Pitic #9642
    NASA, DART

    A NASA mérései szerint a DART szonda becsapódása a korábbi 11 óra 55 percről 32 perccel csökkentette a Dimorphos aszteroida keringési idejét a páros nagyobb tagja, a Didymos körül.
  • Irasidus
    #9641
    Az első találat egy releváns oldalról, a google segítségével nagyon kimerítő választ ad, ha rákeresnél:

    "A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

    Ezt a jelenséget kötött keringésnek, esetleg kötött tengelyforgásnak hívjuk. Az egymás körül keringő kiterjedt – azaz nem pontszerű – égitestek esetében mindig fellépnek gravitációs árapályerők, melyek a gravitációs és tehetetlenségi erők helyfüggése miatt lépnek fel (pl. a Hold Földhöz közelebbi oldalát nagyobb erővel vonzza a Föld, mint a közepét, vagy a túloldalát). Mindezek miatt a Hold felszínére ható eredő erő egy elnyúlt alakú felület mentén lesz állandó, ami kialakítja az ún. dagálypúpot. Visszahatásként ez természetesen létrejön a Föld felszínén is, és ez okozza a tengerjárást, a hat óránként váltakozó apály és dagály jelenségét. Az égitestek kezdetben gyors tengelyforgása miatt a dagálypúp hossztengelye nem pontosan a másik égitest középpontja felé mutat, ezért forgatónyomaték lép fel. Ez a forgással ellentétes irányban hat, azaz lassítja az égitestek rotációját. Elegendően hosszú idő alatt beáll az egyensúlyi helyzet, amikor a tengely körüli forgás periódusa megegyezik a keringéssel az egyik égitestre, a mi esetünkben a Holdra, így kötött tengelyforgás alakul ki. Még hosszabb idő alatt a Föld forgása is hozzá fog idomulni a Hold keringéséhez, amikor a két test szuperkötött keringésű lesz: azaz mindkét égitest mindig ugyanazt az oldalát fordítja a másik felé. Ilyen pl. a Pluto és legnagyobb holdja, a Charon.

    Naprendszerünkben ez a jelenség egyáltalán nem ritka – többek közt például a Jupiter négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-féle holdja is kötött keringést végez az óriásbolygó körül."
  • rebekakocsis
    #9640
    Szerintem engedd el, mint a kalapácsvető a telefont.
  • Irasidus
    #9639
    Mivel a kalapácsvető nem magyarázza meg azt, hogy a "Hold miért ugyanazt a felét mutatja nekünk", így nem jó analógia. Egészen más oka van a kalapács esetében, mint Föld-Hold rendszer esetében.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.10.11. 18:31:27
  • Nagydög
    #9638
    "...égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre."

    Tehat, repvez osszefoglalanam: a kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Ellenben a fold es a hold kozott nincs bazi nagy kotel, a holdat senki nem festette feketere/pirosra, mint a golyot szoktak, ja es a Fold sem emlekeztet tulzottan egy kalapacsvetore egy dobokorben. Valamint meg tanultunk valami ujat a tanult emberekrol es a tokfejsegrol is.
  • repvez
    #9637
    akkor itt valami nagyon félre ment itt nálatok arrol amit én mondtam, egy szoval sem irtam azt , hogy a hold nem fordul , de nem a saját tengelye körül hanem a földhoz közel egy holdon kivüli forgástengely körül forog, saját tengelye körül csak imbolygo mozgást végez ahogy a video is szépen szemlélteti

    ÉS igen azzal is tisztába vagyok, hogy a kalapács vetönél nem tömegvonzás van , csak arra akartam utalni, hogy ott is a vetövel egyutt forog ,de sose látod a távolabbi oldalát a golyonak, mert a kötél nem engedné, hogy a saját tengelye körül megforduljon.

    A mellékelet videon is láthatod, hogy a sötét folt csak fel le imbolyok az egyenlitőkörül, de sose tunik el mert nem forog.

    A telefonos hasonlatod is ezért sántit, mert ha igazad lenne akkor miközben körbe fordulok akozbe a telefon hátlapi kameráját is kellene látnom ha neked lenne igazad, de mivel a kezembe nem fordul meg ezért csak velem egyszerre tud körbe fordulni,de nem a telefon saját tengelye körül.
  • Irasidus
    #9636
    Nem találtak ki új fizikát. A golyó nincs gravitációs tömegvonzásban a kalapácsvetővel, hanem merev forgó mozgást végez, ezzel szemben két keringő égitest egymásra ható gravitációja miatt fellépő excentrikus anomália, vagy középanomália a kalapácsvetőnél nem lép fel, és az égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre. Ez nem új fizika, ez középiskolás fizika.
  • Nagydög
    #9635
    Ne ma', a TF-en feltalaltak valami ujfajta fizikat?! A kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Meg a kozos tomegkozeppont korulotti keringest is remekul bemutatja.

    Es Repvez, persze hogy a Hold forog sajat tengelye korul. Ha kepzeletben megprobalod kivenni a Folet a kepbol, akkor rogton meglatod. Alternativakent fogd a a telefonodat a kezedbe, indits egy video rogzitest, majd a kepernyovel folyamatosan magad fele fordulj korbe magadon.(A telefon folyamatosan ugyanazt az oldalat feled forditva kering korulotted.) Tekintsd meg a videot, amin lathato, hogy a telefonod korbefordult a tengelye korul: A szoba mind a negy sarkat lathadod a videon.
    Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2022.10.11. 15:10:34
  • MerlinW
    #9634
    ~4cm-ert távolodik évente. És ez a távolodás okozza a föld forgásának lassulását is.

    Szerk: Itt egy könnyű cikk a témában
    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.10.10. 01:18:55
  • Irasidus
    #9633
    A kalapácsvető kalapácsa nem kering, hanem forgómozgást végez, ami nagyon más. Amúgy a Hold lassan távolodik a Földtől, régen közelebb volt sokkal.
  • repvez
    #9632
    Ahogy a lenti videobol látszik, mozog a Hold és nem forog a saját tengelye körül, mintha egy kalapácsvetönl a kalapács sem fordul a tengelye kürül attól, hogy én forgok vele egyutt. .

    De ez a jelen én a videoban szereplö animáciora gondoltam, hogy tul sok egybeesésnek kellett ahhoz egybeállnia ahhoz, hogy ez a szimulácio a valoshoz közelitsen.Az utközés után rövig idő alatt el keleltt érni ezt az egyensulyi állapotot, mert ha nem akkor vagy megindzult volna a lassu közeledés vagy távolodás a Földhöz/től.
    Az orbitális pályája és a tomege is szinte megegyezonek kellett lennie, ,mert ha ezek változtak akkor annak külsö hatásra kellett hogy bekövetkezzen.

    A két égitestnek is közel azonos halmazállapotban kellett lennie mert ha az egyik puhább mint a másik akkor máris nem olvadnak egybe csakugy mintha tul rideg lett volna valamelyik. egy gyurma golyo és egy vasgolyó nem fog igy egybefolyni, csak ugy mint egy porcelán és egy vasgolyo sem, de két azonos tulajdonságu anyag már igen , mondjuk két aluminium golyo már képes lehet igy egymásba olvadni utközés hatására.
  • Xsillione #9631
    ahogy említették már lejjebb, a hold lasan változó felét mutatja, nem teljesen egyezik a két idő. egyben ahhoz, hogy állandón a föld felé nétzen egy oldalan (vagy közel), ahhoz forognia kell, pont minden holdhónapban egyszer megkerülni a földet, és ugyanezen idő alatt megfordulnia egyszer. (a nem pontosságot most ismét hagyjuk ki) azaz forog az, csak lassan, ám mennyi bőven elég, nem kevésbé a kezdeti szakaszban sokkal gyorsabb volt vélhetően, csak aztán beállt ez a mostani páros játék.

    az összetevők terén meg nem is teljsen tiszta a probléma, melyik elemet nem leled a földön, ami a holdon megtlálható? Mert ha a tricium a kérdés, akkor az nincs magától ott, hanem folyamatosan létrejön a védtelen napsugárzás áldásos tevékenységeként.