2234
\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1274
1ébként hogy érted, hogy az a legnehezebb?
Mit kéne tudnom ahhoz hogy azt +értsem?
Nem csak szimplán a részecske forgását jelenti? -
#1273
Aha...érteem
A tér úgymond összehúzódik a gyorsuló előtt és közelebb lesz hozzá...
Ezért hamarabb fog benne haladni, nem? -
#1272
Szokatlan helyzetű bolygócsírák -
ANT #1271 ...két pont között -
ANT #1270 Az ikerparadoxon már nem is érdekel, egyből a legnehezebbet. 
Azért leírom, ne hagyjuk félbe a dolgot. Minden rendszerben szimmetrikusan megy végbe az idődilatáció addig, amíg egyenletese mozognak. De ha az egyik gyorsul, akkor az a Minkowski-térben görbén halad, emiatt kevesebb idő fog benne eltelni, mint annak aki egyenesen haladt, avagy nem gyorsult.
Azt szokás mondani, a Minkowski-térben a leghoszabb távolság az egyenes.
A gravitációban mozgó megfigyelőnek ugyan ezért jár lassabban az órája. -
#1269
Hogyan tudnátok nekem elmagyarázni egyszerűen és ha lehet egy jó kis példával egy részecske spinjét?
Met nagyon nem értem ezt itt... -
#1268
Érdekes gondolat!
Kösz a magyarázatokat....
Lehet, hogy nehezen fogom fel a dolgokat de ez csak azért van mert még csak 17 vagyok, de mind1...kösz -
ANT #1267 Én fordítva gondolom, hogy a tömeg valamiképpen az idődilatáció miatt jön létre. De ez már magánvélemény. -
#1266
És akkor most mit gondolsz a sebességgel összefüggő tömeg-es gondolatomról? -
ANT #1265 Nem telik senkinek gyorsabban. Saját rendszerében mindegyik normál üteműnek érzi az idő múlását. Minden hozzá képest mozgóét pedig lassabbnak.
Miért? Azt szokták mondani, mert nincs abszolút idő, csak az egységes téridő. Ezt írja le a Minkowski-tér, aminek ilyen a viselkedése.
-
#1264
Tehát akkor jól éreztem...
Nemrég írtam itt: "Ő miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik..."
Ezért nem tudtam megállapítani, hogy melyik megy lassaban illetve gyorsabban, mert itt is van egy csavar mit paraszti ésszel nehézkes +állapítani...
Ezt azért elég nehéz elképzelni... De akkor ha az űrhajóból lassabnak látszik az idő akkor hogy van, hogy neki mégiscsak gyorsabban telik? -
ANT #1263 dilatáció -
ANT #1262 Hangzatos kifejezés, ismeretterjesztő leírásokban szokás használni, nekem nem tetszik, de ez az én bajom. Nyugodtan használd.
Az idődilatációs dolgot akkor jól sejtettem.
Most felejtsük el az ikerparadoxont, és olvasd el az elejétől a leírásomat.Az első rendszerből nézve a második mozog, annak lassabban telik az ideje. Viszont a második rendszerhez képest az első mozog, és annak telik lassabban az ideje.
A Fölről nézve az űrhajóban telik lassabban az idő, az űrhajóról nézve a Föld ideje lassult le.
A két rendszer megkülömbözhetetlen. Most lehet sikoltozni... -
#1261
1ébként a tér-időszövetet a Tökéletes világmindenség című sorozatban láttam a spektrumon.Ekkor hallottam először és ezért ragadt meg bennem.De ha ez nem így van akkor ezentúl nem használom... ;) -
#1260
Van különbség a kettő között?Én azt hittem ugyanaz a krttő?
Mit jelent a szó : dilatáció? (di:kettő, latáció:különbség, nem?)
De igaz az amit gondolok valamelyikben?Nem toom, hogy miért gondolom... -
ANT #1259 Nem tetszik a téridő-szövete kifejezés. Mint írtam a téridőként leír valami alapvetően a fény.
A képletekben nem szerepel a tömeg, csak a sebességtől függ az idődilatáció.
Van egy olyan érzésem, hogy te kevered az ikerparadoxonnál fellépő időkülömbséget a sima idődilatációval. Vagy tévedek? -
ANT #1258 A mechanikus órák atomjait is fotonok tartják össze. Nem látok külömbséget a mechanikus és a fényórák között. Az utóbbi egyszerűsítés. De legyen akár mechanikus akár atomóra, mindenképp meghatározó alkotóeleme a fény. -
#1257
qébként értem amit mondasz csak ez egy másik feltevés...ami magyarázatra vár. -
#1256
Egy test minél gyorsabb annál nagyobb a tömege...
Ha már a fénysebességhez közeli sebességünk van akkor a tömegünk is nagyon nagy.És azt is tudjuk, hogy a nagy tömegek, mint a feketelyukak, vagy a Nap is a nagy gravitációjuk miatt torzítják a téridő szövetet...
Szerintetek nem lehet az az idődilatáció oka, egy gyors űrhajón, a nagy sebességmiatt nagy a tömege és ez torzitja a téridőszövetet?... -
gazdi #1255 "Számunkra a fény a tér a távolság az idő. Ezzel mérünk."
Ebből ered egy szép ellentmondás (és ezt a szót kérem, hogy cáfolja meg egy nálam avatottabb ember, hisz érzem, hogy nincs ellentmondás, de...). Tegyünk fel ugyanis a gyorsan mozgó űrhajóra egy fénnyel mérő órát (amilyennel az ilyen gondolatkísérletekben mérni szoktunk), és egy mechanikus órát is. Kívülről nézve a fényóra nyilván lassabban látszik járni, a mechanikus órának viszont erre nincs oka, tehát a megfigyelő órájával egyező értéket fog mutatni.
Hogy is van ez? a mechanikus óra nem az időt méri, hanem a kis elmozdulásokat, amikről "tudjuk", hogy mennyi idő alatt zajlanak le "lassú" környezetben? Vagy más magyarázat van? -
ANT #1254 A Maxwell-egyenletek valamivel többet elárulnak nekünk a fény furcsa dolgairól. Változó elektromos tér mágneses teret kelt, változo mágneses tér elektromosat. És ez a hatás mindig c-vel terjed, függetlenül attól, milyen sebességű megfigyelő nézi.
A fény máshogy terjed, mint amihez mi hozzászoktunk, emiatt van ez az egész kavarodás. A fény alatt nem csak a látható fényt értem, hanem az egész elektromágneses spektrumot.
Számunkra a fény a tér a távolság az idő. Ezzel mérünk. -
ANT #1253 A minkowski tér metrikáját már leírtam, ez egy távolságdefiníció. Nekünk elég róla ennyit tudni.
A Lorentz transzformáció
![]()
Felírod az események térbeli és időbeli koordinátáit, majd a képletekkel átszámolod a másik inerciális rendszerbe.
néhány példa itt -
#1252
Na mind1...
Kösz szépen mindent!De tényleg.
Jó éjt mindenkinek! -
#1251
Navégre...
Mindig is éreztem, hogy van ebben a szövegekben valami kihagyás, és valószínüleg ezért is nem magyarázzák el olyan pontosan a dolgokat...
És hogyan kell ezt a Lorentz-trafót lerajzolni?És próbáltam a Minkowski metrikáról is adatot gyüjteni a net-en de 1szerüen nem találtam semmt... :(
(igazából már gondoltam hogy hagylak pihenni,de most felvillanyoztál:)
(De azért szólj ha már meguntál és hogy menjek a ...-ba ok?:) -
ANT #1250 Igazán akkor lehet megérteni a példád, ha lerajzolod Lorentz-trafóval mind a két rendszerből. Akkor látni fogod ennek a geometriának a torzító hatását. -
ANT #1249 A magyarázat a Minkowski metrika adja.
Rátapintottál Einstein elméletének egyetlen hibájára. Nem mond más okot, csak a téridő geometriáját.
Én mindig azt mondom, a fénysebesség állandósága az ok. A torz geometria ennek a következménye. -
#1248
Király...kezdem érteni,de
ez még nem magyarázza, hogy MIÉRT látja a külső másképp.Kell lennie egy olyan magyarázatnak is amelyik megmondja hogy pl.az egyik fénnyaláb később éri el az ember szemét vagy ilyesmi.Vagy csak ennyi magyarázat van hogy minden relatív és megfigyelőfüggő? -
ANT #1247 Ha én figyelem a táguló univerzumot, én vagyok a tágulás középpontja, ha te akkor meg te.
Ez van. Mindenki a világ közepe. -
ANT #1246 A specrel szerint az egyidejűség relatív, megfigyelőfüggő.
Viszont az ok-okozat soha nem sérül meg.
Kivülről mi látjuk az _igazságot_ hogy nem egyszerre gyulladnak meg, viszont _értjük_, hogy a belső megfigyelő miért látja egyidejűnek az eseményt.
A belső ugyan így látja az _igazat_, hogy egyszerre gzulladnak meg, és meg tudja magyarázni, mi miért látjuk máshogy. -
#1245
Okok.
Következő kérdésem:A megfigyelő miért látja másképp a helyzetet?
Ő miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik.Akkor valamelyikük téved, nem? Hisz az egyiknek egyszerre gyulladak, másiknak, pedig nem....
hm?szerinted? -
ANT #1244 Az inerciarendszer az amelyik nem gyorsul és nem forog. Egyenletes sebességgel mozog. Ezekkel foglalkozik a speciális relativitás.
Majd később született meg az általános relativitás elve, ahol a gravitáció megjelenik. De ezt hanyagoljuk, meg a fevetett kérdéshez nincs is szükségünk rá. -
#1243
Ahaa, szóval gyorsulásmentesnél...(ezt nem vettem figyelembe)
És ha az űrhajó éppen gyorsul és akkor adjuk a petárdákat gyújtó fény impulzust?Az vátoztatna valamit?
-
ANT #1242 Pont lefele esik. Természetesen gyorsulásmentes mozgásnál. -
ANT #1241 Erre már Galileo Galilei rájött, messze megelőzve Einsteint, hogy ha egy hajóban vagyunk, nem tudjuk semmiképp eldönteni, hogy az áll vagy mozog. -
#1240
Szal úgyértem,ha 1 mozgó autóba leejtenénk valamit az az autó mozgása miatt nem pont lefele esne, nem?
Akkor hogy nincs hatással az űrhajó mozgása a benne lévő fényre?
Az h fény állandó sebessége állandó még nem magyarázza... -
#1239
Inkább maradjunk a petárdás példánál...
Tehát azt veszem ki abból, amit mondasz, hogy az űrhajóból szemlélőnek úgy tűnik mintha a saját rendszere álló lenne.Igaz?
Na ezt nem értem...
Ez úgy van valahogy mint amikor mész az autóval akkor sincs benne szél vagy hogy mondjam (mivel lefogja a szélvédő persze)...szal úgyértem, hogy az autóba is a levegő állandó(tegyük fel h az ablakok zárva vannak)...érted mire gondolok?... -
ANT #1238 Nem hiszem :)
Most jöhet ez
"akkor miért vana az, hogy az űrhajós többnek látja azt az időt mint a bent lévő?"
Hogy? Részletesebben pls. -
#1237
Eddig még értem... -
ANT #1236 Ha megnézzük a minkowski-tér viselkedését, azt fogjuk látni, hogy az idő normál ütemben mindig a saját rendszerében álló megfigyelőnek telik, hozzá képest minden mozgónak lassabban jár az órája.
Ha most átülünk a mozgó inerciális rendszerbe, akkor onnan ugyan azt fogjuk látni, mint az előzőből.
A specrel második axiómája, hogy a természet törvényei _minden_ inerciarendszerben azonosak. Nem lehet olyan kisérletet végezni, amivel megkülömböztethetőek lennének egymástól.
Összefoglalva az eddigieket, hozzánk képest minden mozgónak lassabban jár az ideje.
Ha mozgunk akkor is. Eddig OK? -
#1235
úgyértem Michelson-Moreley kisérlet....
igen-igen...
