2234
\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
patiang #1834 Egyébként én is világegyetem fan vagyok. Egyszerűen döbbenten állok nagysága előtt, de épp úgy elbűvöl az univerzum legparányibb részlete is, hisz ezekből lesz az egész. -
#1833
önműködő nem lehetne az állomás?
akkor nem kéne rá ember..,csak el kell küldeni oda :-p -
#1832
:) persze hogy követem, minden nap megnézem kész van e. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1831
Ember, te követed a világ eseményeit közben? :)))
Még semilyen ember vezette Marsi űrutazásról sincs szó! Akkor mégis hogy dolgoznának egy olyan rendszeren, amelynek egyik feltétele, hogy egy nagy méretű űrállomás legyen a Mars körül?? :) -
#1830
:) Ja ez az!!! erről van szó. szal még nem csinálják. -
#1829
Szvsz olyasmire gondolsz, hogy van egy-egy űrállomás a Föld és a Mars körül (illetve inkább valamelyik Langrange pontról lehet szó), és indításkor a Földi állomás valamilyen módon (pl. lézerrel) "tolja" a hajót a Mars irányába. A Mars közelébe a marsi bázis ugyanezen elvel lelassítja a hajót. Visszamenetben pedig fordítva történik a dolog.
De a kérdésed tényleg mókás, jelenleg az első személyzettel ellátott Mars utazást is 2030-2040 környékére becsülik, konkrét lépések nincsenek igazán vele kapcsolatban. Márpedig az elképzeléshez masszív űrállámosára van szükség a Mars körül... -
#1828
nincs pénz vagy mi a kínjuk -
mrzool #1827 "csinálják vagy csak álmodoztak ?"
Szerinted? :) -
#1826
kb 1 éve találtak ki valami olyasmit hogy valami részecske folyamot hoznak létre a mars és a föld között ebbe az áramlásba csak bele kell menni és viszi is az űrhajót. Persze ehez kell egy ürállomást mars körüli pályán, ami majd lefékezi a folyamot.Állítólag nagyon nagy az energia igénye. Ezzel a dologgal mi van? csinálják vagy csak álmodoztak ? ( kb volt ilyesmi a star trekben valamelyik részében is, azt hiszem a next generationban. ) -
#1825
Oké, így már világos.
Thx. -
#1824
Értem, tehát akkor egyelőre ez a 3000 év nem egy megalapozott dolog.
A csillagközi utazással kapcsolatban nem igazán létezik olyan, hogy 'megalapozott dolog'. :)
Túl kevesett tudunk a csillagközi térről, a rendkívűli sebesség körül fellépő esetleges jelenségekről. Továbbá az utazás időtartamának megbecslése csakis hipotetikus alapokon működhet, hiszen gyakorlatilag képtelenek vagyunk jelenleg olyan jármű megalkotására, amely képes lenne emberek szállítására csillagközi távolságokon. A lent felsorolt értékek szigorúan elméleti számítások.
Ezek az ionok 142000km/h sebességgel hagyják el a hajtóművet, tehát ennyivel tolják a hajót, ezzel a tolóerővel meddig lehet gyorsítani egy űrhajót? Természetesen már a világűrben.
A kiáramló ionok sebessége relatív, az az űrhajóhoz képest mindig azonos lesz. A tolóerő mértéke a gyorsításnál számít, és a kiáramló gázok sebességétől, illetve a kiáramló anyag tömegétől függ. A hagyományos kémiai hajtóművek viszonylag nagy mennyiségű égésterméket szabadítanak fel viszonylag kis sebességgre (általában 833-1111m/s, szélsőséges esetekben elérheti a 2777m/s-t). Az ion-hajtómű a másik véglet, a kiáramló anyagmennyiség alacsony, de rendkívűl nagy, akár 30000-40000m/s sebességre gyorsítják fel.
A gyorsítás viszont a fény sebessége felé haladva egyre több és több energiát igényel, de elviekben a fénysebességet is meg lehet közelíteni hagyományos meghajtásokkal is, csak persze brutális ideig fog tartani - ha megoldjuk a folyamatos üzemanyagellátás. Erre lenne megoldás az un. Bussard-jet, aminek a lényege, hogy a világűrben található hidrogénatomokat összeszedjük út közben (a világűr nem tökéletes "semmi", hanem "csak" nagyon-nagyon ritka az anyagok jelenléte). A Bussard-jet elmélete szerint az űrhajó a nagy sebessége által képes lehet befogni ezeket a hidrogénatomokat (pl. egy hatalmas mágnes segítségével), és ezt fel lehetne használni üzemanyagként, így azt nem kellene az űrhajón cipelni, ami ugye holt súly. Jelenleg ugyanis az elérhető sebességet az korlátozza, hogy mennyi üzemanyagot tudunk magunkal vinni, és azt milyen hatásfokkal tudjuk felhasználni. A jelenlegi technológiával tisztán hajtóművel (tehát a bolygók gyorsító hatását, vagy a napvitorlás elvet nem kihasználva) az elérhető sebesség valahol 12000-15000m/s környékén lehet. -
#1823
Értem, tehát akkor egyelőre ez a 3000 év nem egy megalapozott dolog. Ezek az ionok 142000km/h sebességgel hagyják el a hajtóművet, tehát ennyivel tolják a hajót, ezzel a tolóerővel meddig lehet gyorsítani egy űrhajót? Természetesen már a világűrben. -
#1822
Az elérhető sebességet (legalábbis durva megközelítésben) két dolog befolyásolja: a gyorsulás mértéke és az időtartam, ameddig gyorsítunk. Az ion-hajtűvek jelenlegi színtjén reálisan kb. 0.0001-0.001 m/s2 gyorsítás. A 3000 év pontosan nem tudom hogy jött ki (még vagy egy évtizeddel ezelött olvastam valamelyik csillagutazással foglalkozó könyvben), de értelemszerűen ez esetben a gyorsítás/lassítás fázis teszi ki az út legnagyobb részét. Az Ion-hajtóművek legnagyobb előnye, hogy a beépített hajtóművek közül a legjobb az üzemanyag-felhasználás hatásfokának szempontjából. Adott mennyiségű üzemanyagtömegből az Ion-hajtómű képes a legjobban felgyorsítani az űrhajót, de ehhez sokkal több időre van szüksége, mint a kémiai vagy fúziós hajtóműveknek. -
#1821
Ezek a tervekben szereplő ion megjatású űrhajók 1.5 millió km/h sebességre lennének képesek? Mert a 3000 évhez ennyi kéne. -
#1820
Ahogy mrzool írta, a sebesség nem gond, a gyorsításnál akadhatnak problémák.
A fény sebességének 10% = 29 979 245,8 m/s
1G-s (9.8m/s2) gyorsítással számolva:
29 979 245,8 / 9.8 = 3 059 106
Vagyis 3 059 106 másodperc, ez 849 óra, tehát mintegy 35 nap. 1G-s gyorsítást az emberi szervezet probléma nélkül elviseli, hiszen folyamatosan ennyi hat ránk a Földön (csak arra kell figyelni, hogy az irány megfelelő legyen). A probléma "csak" annyi, hogy egy olyan meghajtásra lenne szükség, amelyel megvalósítható az, hogy 35 napon át folyamatosan 1G-vel gyorsuljunk... -
mrzool #1819 Frankón. Miért lenne probléma? A gyorsításnál-lassításnál kell majd figyelni. -
#1818
Kérdés hogy bírja majd az emberi szervezet a fénysebesség 10%-át... -
#1817
Már készült egy-két ionhajtóműves űrhajóterv, de ezekkel az űrhajókkal a Proximáig az út olyan 3000 év (nem elírás) lenne. Az ionhajtómű csillagközi űrutazásra gyakorlatilag alkalmatlan. A fúziós meghajtás már reálisabb, ezzel pár száz évre lehet csökkenteni az utat. De még ezzel is igazából az a klasszikus probléma áll fent, hogy egy ilyen hajtóművel szerelt generációs űrhajóval (aminél ugye a célhoz érkező emberek az induláskor a fedélzeten lévők leszármazottai) ha el is jutnak a célhoz, könnyen elképzelhető, hogy a célnál már egy kolonizált bolygót találnak, mert "otthon" a Földön a technika túlhaladottá tette az ő űrhajójukat.
Az igazi alternatíva a fényel való hajtás, ez lehet úgy, hogy a hajtómű az űrhajón van, vagyis fotonhajtóművet használnak, de az ehhez szükséges kellő hatásfokú hajtómű a jelenlegi tudásunk szerint csak anyag-antianyag reakcióból táplálkozhat, ami több problémát is felvet (első sorban azt, hogy tárolják ennyi ideig az antianyagot a nélkül, hogy érintkezne az "anyagi" világgal). A másik lehetőség, hogy a meghajtás fő elemét a mi naprendszerükben állítjuk fel, és az űrhajót magát fényel gyorsítjuk, egyfajta napvitorlás elven. Az ilyen megoldásokkal ha a fénysebesség 10%-át sikerülne elérni, az már azt jelentené, hogy olyan 50 év alatt elérhetnénk a Proximát. -
#1816
Hát, a fény sebesség megközekítőleg 1,1 milliárd km/h, amivel 4.22 évig tartana az út, tehát ezzel a sebességgel kb. 227880 évég tartana. Azt hiszem ennek a technológia nagyon sokat kéne fejlődnie, hogy csillagközi utazásokra alkalmas legyen. De bolygóközi utazásokra még azért jó lehet. -
#1815
ion hajtóművel mennyi idő lenne ez a naprendszer ? legalább egy szondát küldhetnének már oda :( ( Deep Space 1 1998-ban csak egy 30 centiméter átmérőjű kísérleti ion hajtóművel volt felszerelve, ami 20 hónapon át gyorsította 12500 km/h sebességgel az űrhajót, szerintem a 8 év alatt már biztos fejlesztettek rajta annyit hogy már 20000km/h feletti sebességre is képes ) -
#1814
Első körben mindenképpen a Mars lehet a cél, egyrészt a közlsége miatt, másrészt mert kölsőbb pályán kering mint a föld, ezért pont az a változás teheti lakhatóbbá ami a földet majdan lekhatatlanná teszi. Ugyanis a napunk 1-1,5 milliárd év múlva megkezdi kosszú haláltusáját, melyben első körben óriásira fog duzzadni. Ennek a folyamatnak következtében majdan felperzselődik a föld, viszont néhány elmélet szerint épp ez a változás olvaszthatja meg a Mars felszíne alatt található vízjeget, mely következtében akár valamiféle légkör is kialakulhat. Mindemelett a Mars csak átmeneti állapot lehet, mint a későbbiekben a Titán is, mert végül úgyis el kéne hagynunk a naprendszerünket a túlélés érdekében. És igazából itt jön a nagyobb probléma, mert véleményem szerint, ha ez a kérdés már most életbevágó lenne, akkor már kolóniák élnének a Marson ebben egészen biztos vagyok, viszont a naprendszerünk elhagyása már egy egészen más feladat. A tudomány jelenlegi állása szerint, ez a feladat még nem kivitelezhető, még ha a fajunk kipuszulása fenyegetne akkor sem. A Proxima a hozzánk legközelebb eső csillag, mely távolsága 4,22 fényév, tehát még fénysebességgel is jóval tovább tartana oda eljutni, mint most a Marsra. És ha történetesen oda is érnénk valami csoda folytán, akkor sem bizos, hogy találnánk ott lakható planétát. Én személy szerint nem igazán hiszek az ilyen térhajlításos, térugrásos, dimenzió átlépéses dolgokban, a fénysebesség elérése is egyelőre csak álom, ezért én nagyon pesszimista vagyok ezzel a témával kapcsolatban. A füldönkívüli segítségben és magukban a földönkívüliekben szintén nem hiszek, de ez már egy más téma. -
#1813
Nem vagyok csillagász, csak amatőr szinten foglalkozom vele. Viszont lenyűgözőnek találom ezt az egészet. -
#1812
köszi. :)
azt azért még itt megkérdem, hogy ha az ózonréteg elkopik, nem fog több levegő elmenni a lyukon, ugye? :D -
#1811
De van, a Föld légköre is folyamatosan szivárog kifele egy bizonyos mennyiségben, de nem kell félni, nem fog elfogyni még egy ideig :)
Ha tudsz angolul itt nagyon részletesen le van írva minden a témáról. Ha nem akkor gúgli a barátod, keress rá az 'atmoszféra' szóra... -
#1810
És az űrben nincs vákuum? -
#1809
Ugyan azért, amiért te sem és az a sok vodka sem szállt el amitől berúgtál: gravitáció :) -
#1808
Srácok: Sajnos buta vagyok a témában, így álljatok hozzám, de ma részegen felvetődött egy középkori kérdés, hogy mitől nem szál el az űrbe a Föld légköre, illetve az ózon réteg? -
#1807
Na ez az... a meteorokról nem is beszélve, jelenleg nem tudnánk semmit se csinálni, ha egy pár km nagyságú meteor keresztezné a Föld pályáját.
"Amúgy meg bőven lenne mit tenni a saját jelenlegi bolygónkon is, amik sokkal fontosabbak annál, hogy elmondhassuk: "jártunk a Marson is..."..."
Itt nem a Marsról van szó, az csak egy lépés lenne előre.
Mindig lehetne más dolgokkal foglalkozni, de ez olyan mint az átlagember hozzáállása a fogorvoshoz. Akkor megy ha fáj valamelyik foga, "majd akkor elintézi".
Csak az a baj hogy jelenleg semmilyen megoldás nem létezik arra, ha egy nagyobb meteor becsapódna a Földre. Nem hiába mondta Hawking hogy 100%-ig azon kéne lennünk, hogy mielőbb elhagyjuk ezt a bolygót... -
patiang #1806 Te csillagász vagy?
Egyébként gratula!! -
#1805
:) Hát ezen ráérnek gondolkoni az uton odafele. -
#1804
No és mit csinálnának a Titánnál vagy az Alfa Centaurinál?
Amúgy meg bőven lenne mit tenni a saját jelenlegi bolygónkon is, amik sokkal fontosabbak annál, hogy elmondhassuk: "jártunk a Marson is..."... -
#1803
Ha már olyan szerencsétlenek hogy az ion-hajtómű ( nagyon lassú de örök élettartam ) a legjobb meghajtás,akkor miért nem indítanak egy olyan nagy űrhajót amin lenne állat,növény, konzerv, csinálnának gyerekeket és megérkeznek előbb utobb a titánhoz, vagy valami más érdekes bolygohoz, vagy induljanak el az alfacentaurihoz... ha 70év akkor 70év.. :) -
#1802
"nem sürgős" ez így ebben a formában nem teljesen igaz.
Hiszen mindannyian tisztában vagyunk vele,hogy nem élhetünk a Földön örökké. Nyílván míg a napunk kihül,addig van pár milliárd év,de akkor is limitált a dolog....
Miért kéne feltétlen a majdani jövőbeli emberekre hagyni az űrkutatás/űrhajózás fejlődését.
Én értem,hogy már nincs hidegháború,de hát akkor is.... -
#1801
Már nincs űrverseny...már nem sürgős... -
#1800
Azért kész röhely hogy ugyanott tart az űrhajózás mint 60 ével ezelőtt.
Most az a nagy szenzáció hogy egy golflabdát megtudtak ütni földkörüli pályán. Azt persze nem reklámozzák hogy olyan szerencsétlen az űrállomás hogy könnyített súlyú golflabdát kellett használni, mert ha a golflabda megkerüli a földet, nehogy visszajöjjön és megpocsékolja a burkolatot :D OMFG már rég kibaszott kupolavárosnak kellene lennie a holdon, az űrsiklók is ugyanazok már vagy 20 éve, inkább nyalogatják fél évig a lyukakat mintsem valami új űrhajót tervezzenek. -
#1799
Egy érdekes elmélet a világegyetem kialakulásáról:
Before the Big Bang (angol cikk) -
#1798
Kígyó alakú csillagközi felhő
2006. november 3., péntek, 8:44
A Spitzer-űrteleszkóppal egy a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában lévő, sötét és sűrű csillagközi felhőt tanulmányoztak.
Az objektum közel 10 ezer fényévnyire van tőlünk, azaz durván fele olyan messze, mint Galaxisunk szintén erre mutatkozó centruma. Maga a képződmény a Tejútrendszer fősíkjában lévő poranyag miatt az optikai tartományban nem látható.
Az elnyúlt képződmény anyaga annyira sűrű, hogy elnyeli a mögötte lévő égitestek fényét - ezért rajzolódik ki a kígyó alakú sötét sáv, amely a felhő legsűrűbb részét képviseli. Ha a belsejében volnánk, az égbolt furcsa látványt nyújtana: a felhő anyaga még a közeli csillagok fényének legnagyobb részét is elnyeli - ezért az égbolt onnan nézve csillagoktól mentes, teljesen sötét volna.
Az ilyen felhők ideálisak a nagytömegű csillagok keletkezésének megfigyelésére, és annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy mi a különbség a kis és közepes tömegű csillagok, valamint legnehezebb társaik kialakulásának módja között.
Az alábbi hamisszínes képen a kék árnyalat a 3,6 mikrométeres, a zöld a 8 mikrométeres, a vörös pedig a 24 mikrométeres hullámhosszú infravörös sugárzást jelöli. Balra fent a kígyó alakú sötét felhő látható, távolabb a világos és színes részek sugárzása ritkább ionizált gázanyagtól származik. A képen látható sok kékes árnyalatú égitest a felhőnél hozzánk közelebb lévő előtércsillag.
A kép közepétől balra egy vöröses, kör alakú szupernóvamaradvány is látható. Nem kizárt, hogy robbanásának lökéshulláma is közreműködött a kígyó alakú felhő létrehozásában, avagy belsejében a csillagkeletkezéshez vezető csomók összetömörítésében.
![]()
A 2004. október 5-én és 2005. szeptember 27-én rögzített felvételekből összeállított kép, körülbelül egy fok látszó átmérőjű égterületről. (NASA/JPL-Caltech/S. Carey)
Lent az előzői kép jobb felső részén lévő sötét, kígyó alakú felhő kinagyított változata látható. A képen időnként a kígyó formáját mutató körvonal is megjelenik, az alak egyértelmű azonosítása végett. A felhő közepétől kicsit jobbra mutatkozó mélyvörös folt egy 20 és 50 naptömeg közötti tömegű újszülött égitest, amely éppen kibukkan az őt körülvevő sűrű anyagfelhőből.
![]()
A molekulafelhő legsűrűbb és legkevésbé átlátszó, kígyó alakú része (NASA/JPL-Caltech/S. Carey)
Kereszturi Ákos
-
#1797
Én úgy olvasom, hogy a gyors forgásnál az 2003 UB313, nem erről a 2003 EL61-ről. -
juzosch #1796 Ekkora forgási sebességgel a centrifugális erő torzítja a formát. -
#1795
Furcs az biztos, mert ekkora méretekkel, már gömb alakúvá kellett volna hogy váljon.
