\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
  • Landren
    #1814
    Első körben mindenképpen a Mars lehet a cél, egyrészt a közlsége miatt, másrészt mert kölsőbb pályán kering mint a föld, ezért pont az a változás teheti lakhatóbbá ami a földet majdan lekhatatlanná teszi. Ugyanis a napunk 1-1,5 milliárd év múlva megkezdi kosszú haláltusáját, melyben első körben óriásira fog duzzadni. Ennek a folyamatnak következtében majdan felperzselődik a föld, viszont néhány elmélet szerint épp ez a változás olvaszthatja meg a Mars felszíne alatt található vízjeget, mely következtében akár valamiféle légkör is kialakulhat. Mindemelett a Mars csak átmeneti állapot lehet, mint a későbbiekben a Titán is, mert végül úgyis el kéne hagynunk a naprendszerünket a túlélés érdekében. És igazából itt jön a nagyobb probléma, mert véleményem szerint, ha ez a kérdés már most életbevágó lenne, akkor már kolóniák élnének a Marson ebben egészen biztos vagyok, viszont a naprendszerünk elhagyása már egy egészen más feladat. A tudomány jelenlegi állása szerint, ez a feladat még nem kivitelezhető, még ha a fajunk kipuszulása fenyegetne akkor sem. A Proxima a hozzánk legközelebb eső csillag, mely távolsága 4,22 fényév, tehát még fénysebességgel is jóval tovább tartana oda eljutni, mint most a Marsra. És ha történetesen oda is érnénk valami csoda folytán, akkor sem bizos, hogy találnánk ott lakható planétát. Én személy szerint nem igazán hiszek az ilyen térhajlításos, térugrásos, dimenzió átlépéses dolgokban, a fénysebesség elérése is egyelőre csak álom, ezért én nagyon pesszimista vagyok ezzel a témával kapcsolatban. A füldönkívüli segítségben és magukban a földönkívüliekben szintén nem hiszek, de ez már egy más téma.