Informatika és tudomány

\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
  • [NST]Cifu
    #1817
    Már készült egy-két ionhajtóműves űrhajóterv, de ezekkel az űrhajókkal a Proximáig az út olyan 3000 év (nem elírás) lenne. Az ionhajtómű csillagközi űrutazásra gyakorlatilag alkalmatlan. A fúziós meghajtás már reálisabb, ezzel pár száz évre lehet csökkenteni az utat. De még ezzel is igazából az a klasszikus probléma áll fent, hogy egy ilyen hajtóművel szerelt generációs űrhajóval (aminél ugye a célhoz érkező emberek az induláskor a fedélzeten lévők leszármazottai) ha el is jutnak a célhoz, könnyen elképzelhető, hogy a célnál már egy kolonizált bolygót találnak, mert "otthon" a Földön a technika túlhaladottá tette az ő űrhajójukat.

    Az igazi alternatíva a fényel való hajtás, ez lehet úgy, hogy a hajtómű az űrhajón van, vagyis fotonhajtóművet használnak, de az ehhez szükséges kellő hatásfokú hajtómű a jelenlegi tudásunk szerint csak anyag-antianyag reakcióból táplálkozhat, ami több problémát is felvet (első sorban azt, hogy tárolják ennyi ideig az antianyagot a nélkül, hogy érintkezne az "anyagi" világgal). A másik lehetőség, hogy a meghajtás fő elemét a mi naprendszerükben állítjuk fel, és az űrhajót magát fényel gyorsítjuk, egyfajta napvitorlás elven. Az ilyen megoldásokkal ha a fénysebesség 10%-át sikerülne elérni, az már azt jelentené, hogy olyan 50 év alatt elérhetnénk a Proximát.