2234
\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1794
Furcsa égitest a naprendszer végvidékein
![]()
-
#1793
Egy kozmikus hagyma robbanása
2006. október 30., hétfő, 8:45
Sikerült egy szupernóva-robbanáskor kidobott anyag réteges eloszlását megfigyelni.
A Cassiopeia-A szupernóva-maradvány tőlünk 11 ezer fényévre található ködösség. Eredetileg 15-20 naptömegű csillaga közel 350 évvel ezelőtt robbant fel. Közeli helyzete és fiatal kora alapján kitűnő célpont a szupernóva-robbanások következményeinek vizsgálatára.
A szupernóva-robbanás előtt a csillagok belső szerkezete részben egy hagymára emlékeztet, ahol befelé haladva egyre nehezebb atommagok találhatók. Ezek a mag felé közeledve egyre forróbb fúziós reakciók keretében jöttek létre. Míg hidrogén-atommagokat például csak a legkülső rétegben találhatunk, a szén és az oxigén beljebb, a neon még mélyebben, a vas pedig egészen a centrumban fordul elő.
Az egyik nagy kérdés az, hogy a robbanás kataklizmájában milyen folyamatok zajlanak a megsemmisülő csillagban, és miként alakul át a fent vázolt belső szerkezet. Eddig csak annyit tudtunk, hogy a robbanást megelőző pillanatokban zajló összeomláskor egyes tartományok a szomszédjuknál gyorsabban süllyednek, és a centrumban kialakuló neutroncsillagnak aszimmetrikusan ütköznek neki. Azt azonban, hogy a kifelé induló lökéshullám miként szakítja le a külső rétegeket, pontosan nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a csillag hagymahéj jellegű szerkezete részben megőrződik, és a kirepült törmelék eloszlásában utólag is felismerhető. Néhány erre utaló megfigyelés már készült korábban, de a teljes kép eddig igen hiányos volt. Nem derült ki, hogy a hiába keresett szerkezetek vajon a rétegek korábbi összekeveredésétől, avagy egyszerűen a megfigyelés nehézsége miatt nem mutatkoznak.
Jessica Ennis és Lawrence Rudnick (University of Minnesota) a Cassiopeia-A esetében a Spitzer-űrteleszkóppal próbáltak a kérdésre választ találni. Az infravörös megfigyelések arra utalnak, hogy az objektum eredeti réteges belső szerkezete részben megőrződött, de egyes "darabjai" eltérő sebességgel repültek ki. A megfigyelések alapján jelenleg az alábbi kép vázolható fel.
![]()
A felső ábra a robbanás előtti állapotban, leegyszerűsítve mutatja a csillag szerkezetét, ahol a hagymahéjakhoz hasonló, eltérő színekkel jelölt rétegek eltérő atommagokban gazdagok. Az alsó ábrán a most nyert eredmények alapján a visszamaradt anyag jelenlegi állapota látható. Mivel az egyes rétegek különböző sebességgel repültek ki, csak részben őrzik az eredeti hagymahéj jellegű szerkezetet.
A rajzon lévő két vékony, fehér gyűrű két lökéshullámfrontot jelez. A robbanás során kb. 7500 km/s-al táguló lökéshullám alkotja a külső gyűrűt. Ezt beljebb egy második front követi, az előzőtől enyhén lemaradva. Miközben a külső hullám belerohan a környezetben lévő, a haldokló égitest által még korábban ledobott anyagba, részben lelassul, és egy sokkal lassabb másodlagos, bizonyos értelemben "visszapattant" lökéshullám keletkezik.
A mellékelt felvételt 2006. október 26-án készítette a Spitzer-űrteleszkóp a Cassiopeia-A szupernóva-maradványról. A kék szín a 3,6 mikrométeres, a zöld a 4,5 mikrométeres, a vörös pedig a 8 mikrométeres hullámhosszakon észlelt hősugárzást mutatja. A külső kékes színű burok az a tartomány, amelyen a külső hullám már korábban áthaladt, és emiatt elég forró, így erős röntgensugárzást bocsát ki. A fényesebb és beljebb lévő zöld, sárga és vörös szín a lassabban haladó hullám által gerjesztett, alacsonyabb hőmérsékletű anyagot mutatja.
![]()
A Spitzer-űrtelszkóp infravörös felvétele a Cassiopeia-A 8,2x8,2 ívperc méretű környezetéről (NASA/JPL-Caltech/L. Rudnick (Univ. of Minn.)
A csillag eredeti anyagának gyorsabban kidobott részével előbb lépett kölcsönhatásba a külső lökéshullám, ezért annak több ideje volt felforrósodni. Az innen száramzó sugárzás ezért a nagyenergiájú röntgen- és az optikai tartományban is jelentkezik. A lassabban kirepült anyag csak később találkozott a lökéshullámmal, és ezért eddig még nem melegedett fel annyira. Az itt lévő anyag - alacsonyabb hőmérséklete révén - csak alacsonyabb energiákon, például az infravörös tartományban sugároz. Az itt található neon, oxigén és alumínium atomok hősugárzását rögzítették most a Spitzer-űrteleszkóppal.
Összefoglalva: a csillag robbanás előtti, réteges szerkezete eltorzulva, de részben a robbanás után, a kirepülő anyagban is megfigyelhető. Fontos ismét megjegyezni, hogy a kirepült részek sebessége eltérő. A robbanás tehát annyira nem kaotikus, hogy teljesen összekeverje a csillag belső anyagát a megsemmisülés pillanatában. Ezekből kiindulva feltehetőleg sikerül majd pontosítani a szupernóva-robbanásokat leíró mai modelljeinket.
Kereszturi Ákos
-
#1792
Mars:
![]()
-
#1791
na ez durva :)
-
#1790
A Nagy Magellán-felhő eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételből állították össze.
A Nagy Magellán-felhő Tejútrendszerünk egyik kísérőgalaxisa, amely kb. 160 ezer fényévre van tőlünk. Szerkezete sajátos, mivel mind a spirális, mind a szabálytalan galaxisok néhány jellemzőjét magán viseli. Közeli helyzete miatt ideális célpont a galaxisokban zajló folyamatok megfigyelésére.
A Spitzer-űrteleszkópnak közel 600 ezer infravörös felvételét dolgozták fel Karl Gordon (University of Arizona, Stewart Observatory) és kollégái, hogy kísérőgalaxisunknak minél részletesebb felvételét állítsák elő.
A 300 ezer legjobb képből készített mozaikon közel egymillió olyan objektum is megpillantható, amelyeket korábban nem ismertek. A részletesebb elemzésekkel nem csak egy-egy objektum jellemzői ismerhetők meg a korábbiaknál részletesebben, hanem olyan bonyolult összefüggések és kölcsönhatások is vizsgálhatók, mint például a por szerepe a galaxis fejlődésében.
A képen porburokban rejtőző születő csillagok, port kibocsátó idős objektumok és a csillagközi térben kavargó porszemek alkotta felhők egyaránt megfigyelhetők. A kék szín az idősebb csillagokat jelzi, amelyek a galaxis középső, küllő alakú térrésében a leggyakoribbak.
Az ezen kívül látható, kaotikusan elhelyezkedő, igen fényes részekben forró, nagytömegű csillagok találhatók, ahol az általuk felforrósított port vöröses árnyalat mutatja. A kisebb vöröses foltok pedig az idős csillagok körüli porhéjak. A zöldes szín a csillagközi térben lévő poranyagról visszavert sugárzást jelzi.
![]()
Közel 300 ezer infravörös felvételből összeállított mozaik a Nagy Magellán-felhő belső részéről.
A mellékelt felvételen a Nagy Magellán-felhő közel harmada látható, amelyen a sok objektum és a poranyag eloszlása a galaxis fejlődéstörténetének rekonstruálásában is segít.
-
#1789
jaja, jöhetne több info, mert mindig beugrok hogy van pár új hozzászólás, de csak 10 paca van itt amiből 1 az ami számomra érdekes :) -
#1788
hmmm, látod ezért akartam nyitni a képeknek egy saját topikot...
milyen szövegre gondolsz?
hogy mit ábrázolna? vagy hol vannak? vagy ki és mivel készitette őket?
ezek nagy része hamis színezésű kép, és csak mert szépek azért gondoltam, hogy megosztom másokkal is akiket esetleg az sg-n érdekel.
rendben nem rakok ennyi képet...
napi egy objektum megfelel? :)
-
#1787
azért kicsit lehetne több szöveg és kevesebb kép, írd le mit kéne látni :) -
#1786
M42
Ennek nagyon bejön a színvilága
![]()
-
#1785
![]()
-
#1784
![]()
-
#1783
![]()
-
#1782
![]()
-
#1781
![]()
-
#1780
![]()
-
#1779
![]()
-
#1778
![]()
-
#1777
![]()
-
#1776
![]()
-
#1775
bigorion_wang
![]()
-
#1774
llori_orion
![]()
-
#1773
m42_gleason
![]()
-
#1772
ori2mass
![]()
-
#1771
orineb2_gendler
![]()
-
#1770
orion2_vlt
![]()
-
#1769
orion_btc
![]()
-
#1768
orion_seip
![]()
-
#1767
orion_spinelli
![]()
-
#1766
orion_spitzer
![]()
-
#1765
orionA_noao
![]()
-
#1764
OrionBeltx
![]()
-
#1763
orione_mallart
![]()
-
#1762
orionNeb
![]()
-
#1761
orionprop
![]()
-
#1760
ngc891
![]()
-
#1759
ngc613
![]()
-
#1758
ngc604
![]()
-
#1757
ngc520_gemini
![]()
-
#1756
ngc346
![]()
-
#1755
ngc300
![]()
