95139
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#66441
Bár kommentárt nem fűztem hozzájuk, csak érdekesség képen linkeltem nem bizonyítani akartam vele, annál már idősebb vagyok :)
-
ambasa #66440 Most mindenfajta, nyílt forrással akarod bizonyítani, hogy valósak a teljesítményadatok, amikor, én pont azt feltételezem elvben, hogy már eleve nem valóságos adatokat szivárogtattak ki/hoztak nyilvánosságra USAF-tól/Pentagontól? Ezek miért bizonyítékok arra, hogy ezek a valós adatok, mert egyeznek? Szerintem ez semmi másra nem utal, mint, hogy egy azon forrásból dolgoztak.
TG
Ui.miért kell minden hozzászólásodat spoilerezni? -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Aeroweb :General Electric F118
Northrop B-2A Spirit
Egy összehasonlítás
Turbofan and turbojet engines: database handbook
Gyanúsan egyforma teljesítmény adatok
GlobalSecurity.org F118 Engine
Egy kis sztori
http://www.e-reading.link/bookreader.php/132170/Aviaciya_i_kosmonavtika_-_Aviaciya_i_kosmonavtika_2001_10.html
http://www.razlib.ru/transport_i_aviacija/bombardirovshiki_tom_i/p14.php
-
ambasa #66438 Talán pont azért, hogy az potenciális ellenfelek, rosszabbnak gondolják a valóságos képességeinél? Azért ma már elég nagy eredményeket értek el a különböző lapáthűtési technikák terén, úgyhogy a gázhő emelhető, anélkül is, hogy a hajtőmű, csak pár órát bírna ki. Amúgy a forrszoírozott üzemmód lényege, hogy csak pár percig használják, és többre nem is nagyon van szükség egy veszélyes terület elhagyásához. Azért volt már példa arra, hogy ugyanazt a típusjelet adták teljesen különböző fegyvereknek és arra is, hogy ilyen-olyan okból, nem a valós adataikat közölték, és nem csak az oroszok. Egyébként, ha csak 20%-kal növelem a valós tolóerőt 7,7-ről 9,2-re amit már a Tu-16-os hajtóműve is tudott, az arány máris 0.24 lesz, ami már nem annyira kirívó.
TG -
ambasa #66437 Nézegetem, az adatokat, és ha elfogadom valósnak, akkor a B-2-es tolóerő tömegaránya olyan 0,2, a Tu-16-os is csak 0,24 volt, akárcsak az Il-28-asé, az M-4-es 0,25 és a B-52-es is 0,3, a B-47 0,22, úgyhogy igaz, hogy ez a legrosszabb arányú, de azért nem érzem annyira lehetetlen értéknek. Ezt a gépet nem manőverező harcra tervezték, azok a szubszonikus bombázók ahol ez szóba jött (Vulcan, B-66 stb) ott is olyan 0,3, ami persze pont 50%-kal nagyobb, mint a B-2-é.
TG -
#66436
Az U2 egy más tészta annál ugymond indokolatlanul nagy fesztávot terveztek mint egy vitorlázónál , hogy a nagyon ritka levegőbe is termeljen megfelelő felhajtóerőt, igy földközelbe is annyi felhajtórő feleslege van, hogy csak akkor tud leszállni, ha áttejtetik a gépet pár méteren.
A B2-esnél ez ne m áll fenn. És mint az alábbi videó is mutatja Guam sem éppen amcsi terület.Annyi viszont van, hogy csak olyan helyről üzemel ahol megvan a megfelelő hangár és felszerelés, hogy a radarabszorbens anyagot vissza tudják javitani egy egy megbontás után.
ambasa: ha nem a valós vagy az ahhoz közeli adatokat adnák meg, akkor miért nem találtak volna ki egy teljesen más nevet vagy egy akkora tolóerőt aminél senkinek nem lenne gyanus a tul alacsony tolóerő. A forszirozott üzemmod, meg annyit nem emelne , hogy megérje és ugy hogy gyosabban cserélni kelljen .Főleg ugy nem kockáztathatnak ilyennel, hogy kihegyezik a teljesitményt amikor 10-20 órákat repülnek folyamatosan és oceánok felett , az esélyt sem hagyva arra, hogy egy kényszerleszállást megkiséreljenek.
Emiatt ugy gondolom, hogy a megbizhatóság felé mentek el mintsem kicentizzék a dolgot. -
A motorját amikor nézegettem találkoztam a U-2 nevű veszedelemmel és egy videóval amit görcsölnek a leszállással, ha azt így megcsinálták akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a B-2-nél is elfogatták ezt a hiányosságot, így már érthetőbb miért csak amcsiból indítják őket(ha jól emlékszem), mert a felszállásnál és a utazómagasság eléréséhez biztonságos körülmények kellenek, mert nagyon korlátozott a mozgása és így védtelen. -
ambasa #66434 És mi van, ha annyi mindenhez hasonlóan, nem a valós tolóerőt adták meg nyilvánosan? Mi van, ha van egy forszírozott üzemmódja, mint pl a TV3-117-nek, amikor engedik elszabadulni a gázhőt az élettartam rovására, amit mondjuk békeidőben és vészhelyzeten kívül nem használnak? Mi van ha eleve nagyobb a tolóerő egy esetleges magasabb gázhővel, és sűrűbben cserélik a hajtóműveket? Mi van ha a valamilyen módon a külső áramban több levegőt áramoltatnak? Nekem ez a "elektrokinetikai" meghajtás nagyon olyan laikusok által kitalált látszat problémára adott kellően misztikus válasznak tűnik, de az én elmém meglehetősen földhözragadt.
Nem tudom de én még hiszek abban, hogy a tolóerő semmi mástól nem függ, mint a ki- és belépő gáz sebességének különbségétől és az átáramlott levegő tömegétől. Ha plusz tolóerőt akarsz akkor ezek közül kell valamelyiket, vagy mindegyiket növelned, és ebben semmi misztikum nincs. Én minden esetre az átáramlott levegő tömegével játszanák. Az hogy egy ilyen titkos gép esetében ugyanazt a típusjelzést adták a hajtóműnek, mint az U-2-esnél, szerintem egyáltalán nem garancia arra, hogy egyáltalán hasonlít is rá, akár fizikai méreteiben, akár mondjuk a kompresszorfokozatok számában.
TG -
#66433
fen a levegőben már lényegesen kevesebb erő kell mozgásban tartani a szerkezetet.Gondolj csak a sikló repülökre csak a felszálláshoz kell segitség utánna már örerőből tudnak magasságot és sebességet is nyerni, de a felszálláshoz teljesen megpakolva azért itt nagyon gyengének tünik a motorizáltság.
És ennyire nincs tartalék :
Bár itt ha jól tudom, valami állásszőg adó ment tönkre és emiatt esett át a gép,de egy erős jatómüvel még összeszedte volna magát. -
A rizikó faktor a félszálas és az akkori meghibásodás, ilyenkor mard-e elég kakaó 1-2 motor elvesztése esetén vész leszállni és ebben mennyire segít a teljes szárny kialakítás azaz milyen a siklóképessége.
Az út során utazómagasságon mekkora teljesítmény szükséges, ha itt meghibásodik hajtómű akkor a 3-2 motor maximális sebességen képes-e ugyanazt a tempót biztosítani ? A bomba tehertől megszabadulva már létre jöhet az a bizonyos tartalék, de csak a visszaútra vagy az előző mondatban írtak plusza a teljes szárnyal akkora előnyt adhatnak, hogy az odaút során utazó magasságon is lehet tartalék ?
Az üzemanyag felhasználásból lehetne következtetni arra, hogy egy hasonló súlyú repülőgép mennyi üzemanyagot használ el ugyanakkora útra .
tipp
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Ha jóval kevesebbet használ a B-2, mint a többi akkor utazómagasságon van valami turpisság ami a kialakításnak is köszönhető a célig amolyan jól eltalált súlypontú papírrepülőként ereszkedik. Ehhez az elméletemhez viszont több üzemanyag tartály kontrollált használata kell, hogy fennmaradjon az állandó ideális súlypont. Ne törjön az égnek vagy zuhanjon alá, minta rosszul hajtogatott papír repülő és mindezek korrigálásához csak a súlypont áthelyezést alkalmazza ne hozzon létre fizikai akadályt a szárnyaknál és hasonlóak.
Azon sem lennék meglepve ha a rakományt is lehetne finoman előre hátra mozgatni akár menet közben is.
Ha esetleg valaki szeretne hajtogatni egyet magának :)
http://www.geocities.jp/ita_iluvatar/pap/index-e.html
-
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A természet már többször bebizonyította, hogy jó tervező az evolúcióval karöltve talán a legjobb.
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#66430
Pl egy polgári repülő ami 187t és 281.57kN ha ezt nézem akkor a 153t és a 307,8kN jó arány.
Vigyázz, ott hajtóművenként van 281,57kN, összesen ez ugye 563,14kN. Ezzel együtt nyilván elvárás, hogy egy hajtóművel is tudja a gép szükség esetén az emelkedést folytani, ha az egyik hajtómű valamiért meghibásodna. A lényegi különbség, hogy itt beépített tartalékokról beszélünk, egy két hajtóműves utasszállító gépnek egyetlen hajtóművel is képesnek kell lennie folytatnia az útját.
A B-2A értékei megfelelnek a "tervezési" minimumnak, tehát önmagában az, hogy repül, nem minősül csodának, de csak ha nem számolunk biztonsági tartalékot, ami mondjuk egy vagy két hajtómű kiesésénél szükséges lenne. Itt a probléma, és senki sem érti a miértet. Hiába katonai gép, ennyire limiten lenni nem egészséges, márpedig azt feltételezik sokan, hogy itt igenis nem a Northrop mérnökei vállaltak a szokásosnál nagyobb rizikót, hanem valami turpisság van, valami, amiről nem tud a nagyközönség. Mintha a 4 hagyományos hajtómű eleve úgy szerepelne, mint biztonsági tartalék, vagyis a feltételezett "másik" meghajtás meghibásodása esetén is biztonságosan tudjon tovább repülni a gép...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.01. 15:29:44 -
#66429
Obama azt vetette fel, hogy miután hivatalosan lejárt az Afganisztáni misszió (egy része, legalábbis, no), ezért az ott már nem szükségesnek ítélt harceszközöket, első sorban MRAP járműveket adnák át az Ukrán államnak. Hozzá kell tenni, hogy az US ARMY és az USMC jelentős mennyiségű MRAP-al rendelkezik, amiket az Iraki, illetve most már az Afganisztáni misszió után nem tudnak igazából hol használni, ezért jelentős részüket készenléti raktárakba helyezték / helyezik el. Komolyabb harceszközökről (helikopterekről, harckocsikról, lövészpáncélosokról) nem esett szó. -
Most hogy írjátok nézegettem ezt az oldalt http://www.bga-aeroweb.com/Defense/B-2-Spirit.html
A B-52 motorjai is 17000 pound tólóerővel rendelkeznek a B-2-re írnak 17300-19000 pound-ot is.
A motorok kN-ra átszámolva 17 000 pounds force =75.61kN vs 17 300 pounds force =76.95 kN és 19 000 pounds force =84.51kN
A B-52 8 moci 604,88kN és 220t, egy motorra 27,5t , 1kN-ra 0,363t és 1t-ra 2,749kN jut.
A B-2 4 moci 307,8-338,04kN és 153t, egy motorra 38,25t 1kN-ra 2,011t-2,209t és 1t-ra 0,497kN-0,452kN jut.
Arra már nem emlékszem hol, de a tervezők mindig a motorokkal vannak meglőve mivel nemigazán lehet úgy elhelyezni, hogy ne "csesze" széjjel az aerodinamikát a szárnyaknál erre itt van ez a B-2 ami egy makulátlan szárny az egész a motorok frankon elhelyezve, nincs szivar test ez mekkora + számokban azt nem tudom.
Pl egy polgári repülő ami 187t és 281.57kN ha ezt nézem akkor a 153t és a 307,8kN jó arány.
http://www.boeing.com/boeing/commercial/767family/technical/technical-charicteristics.page?
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.01.01. 15:16:42 -
#66427
Lefele? Fene se tudja. De az biztos, hogy szó szerint éjjel - nappal megy a hátra maradt ruszki haditechnikai eszközök felújítása. A mostani tűzszünetet meg arra használják, hogy minél több régi eszközt állítsanak ismét hadrendbe. Itt egy pár napos videó. Látni egy rakás T-64M bullat-ot meg az általuk gyártott KRAZ járműveket amiket átadnak. Elég jól belejöttek a felújítósdiba és szépen az egész országot átállítják hadi termelésre. Persze ez is kevés lesz a háború megnyeréséhez ha eszetlenül, mindent katonai taktika nélkül küldik be az egységeket a tűzvonalba.
Valami szakértő (esetleg CIFU) meg tudja mondani, hogy az ukik milyen haditechnikát kaphatnak az USA-tól? Konkrétan Obama azon kijelentése érdekelne amiről pár napja volt szó, hogy az Afganisztánba telepített hadfelszerelést és haditechnikát adnák oda nekik.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.01.01. 15:05:12 -
millerius #66426 Jaja, nem tellett rá szegény csórikáimnak, így drága lett a repülőjük :-) -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
De csak azért kerül ilyen sokba mert nem volt 3d nyomtatójuk :)
-
#66424
A kérdés már csak az, hogy mi ez a meghajtás, és honnan nyeri az energiát. Mert a 4 hajtómű aligha termel annyi elektromos energiát, hogy egy reális hatásfokú elektrokinetikai meghajtást (vagy legyen akármi is) el tudjon látni.
Az SR-71 féle megoldás nekem azért nem hangzik túl reálisan nekem, mert ott brutálisan hosszú szívócsatornát csináltak, és az a megoldás ugyebár kifejezetten szuperszonikus repülésnél lépett működésbe. Itt viszont szubszonikus repülésről és igen rövid szívócsatornáról van szó (rövidebb, mint az F-16-osé). Szóval tuti, hogy valami nagyot alkottak, akár egzotikus, akár csak frappáns megoldásról legyen szó... -
#66423
Militarysta csinált egy roppant korrekt elemzést a mostani ERA vs. HEAT / APFSDS megoldásokról (első rész, második rész). Ennek egy rövid kivonata:
A dolog ott kezdődik, hogy egy kicsit leszámol a Kontakt-5 (és Relikt) ERA képességei körüli mítosszal. Ezt persze valójában a Microtec nevű ukrán cég teszi meg, ők csinálják a "Nozh" és "Knife" ERA modulokat, amiket az Ukrán állam viszont nem vásárolt meg (leginkább financiális okokból), így egy roppant agresszív marketing hadjáratot kezdtek el, amelyekben roppant hasznos információkat tárnak a közönség elé, a saját rendszerüket propagálva.
A Kontakt-5 nagyon nagy előrelépés volt az ERA fejlesztésben, lévén tervezésekor nem csak a HEAT (kumulatív), de az APFSDS (nyíllövedék) elleni védelmet is figyelembe vették. A Kontakt-5 megjelenésekor egy "armor gap" (páncélzati előny) jelent meg a szovjet/orosz oldalon, amit a nyugat csak 5-6 év alatt tudott "betömni", az újabb APFSDS és HEAT lőszerekkel / robbanófejekkel. A Kontakt-5 után azonban az orosz fejlődés kvázi "megállt", még ma is ez képviseli a fejlődést csúcsát kvázi, ezt látni a frontvonali egységeken.
![]()
A K-5 egyik fő hibája a T-72B3-on: a "fedett" területek (zöld) aránya kicsi, a "védtelen" területek (piros) viszonylag nagy
Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy a ~65%-os fedettség pontosan ennyivel több esélyt ad a túlélésre...
A Kontakt-5-re válaszul a nyugati mérnökök két megoldást találtak: az APFSDS-ek penetrátora (erre van jó magyar szó?) egy "burkot" kaptak, amelyek hatásosan akadályozták meg a penetrátor rúd törését, így pedig annak tömege nem csökkent, vagyis hatásfoka nem, vagy csak kis mértékben változott (azért, mert törés helyett viszont görbül...).
![]()
Fent egy hagyományos APFSDS rúd, a nehéz ERA-val való találkozás után,
alul egy "köppenyes" rúd, amely csak elgörbült
A másik problémára a megoldás a kumulatív tandem fejek hatásfokának javítása, erősebb és a fő robbanófejtől "távolabbi" első robbanófej alkalmazása:
![]()
A PanzerFaust 3-IT600 "teleszkópos" tandem feje, és a hatásfoka T-80UD szintű védelem ellen,
alul az eredmények láthatóak, gyakorlatilag körkörösen képes átütni bárhol a páncélzatot a Kontakt-5 ellenére is
Ezen kívül a kumulatív sugarat úgy is lehet optimalizálni, hogy az ne robbantsa be az ERA modult, vagy NERA esetén a lemezek ne, vagy csak kis mértékben mozduljanak el. A következő lépés tehát ismét a "pajzs", vagyis a páncélzat fejlesztéseknél kell, hogy megjelenjen.
A "szovjet/orosz" megközelítés a több rétegek egymásra rakásában kimerült (ez még az 1980-as évek végén jelent meg, amikor Kontakt-EDZ modulokat helyeztek egymásra, több rétegben), technológiailag újat nem igazán tudtak kitalálni.
![]()
Az orosz "módi", V és két egymásba helyezett V alakú rétegek elhelyezése (a világos anyag a tok és a lemezek között csak "filler" anyag, a robbanóanyag a "V" lemezei között vannak)
Bezzeg az ukránok! :)
Egy új megoldással áltak elő, a fémvágáshoz használt formázott töltekre hasonlatos modulokból helyeztek el többet egymás mellett egy tokban, amely így ideális esetben 60%, de még rosszabb esetben is 30%-al csökkentheti a nyíllövedékek átütési képességét. A rendszer a "Knife" nevet kapta, mert úgy vágja el a penetrátor rudat, mintha késekkel szeletelnék:
![]()
A Knife optimális esetben való elműködése
A rendszer "problémája", hogy a tandem-ERA-kkal szemben nem olyan hatásos, ráadásul a tökéletes hatékonysághoz több rétegben kell használni, ezt az ukránok "Duplet"-nek hívják, és két- illetve a torony frontrészén három réteget képvisel a Knife modulokból. Viszont emiatt a tömege nagyobb jóval, mint a konkurenseknek, amíg egy Kontakt-5 vagy hasonló kaliberű (pl. ERAWA-2) ERA csomag tömege 2-2,3 tonna körül mozog, addig a Knife tömege bizony 3,5-4 tonna is lehet. Ez pedig már nem elhanyagolható éppen...
![]()
Object 478 DU10 (T-80UD upgrade) torony front tartórekesz a Duplet részére, és a modulok elhelyezkedése benne
A Knife és a Duplet igen hatásos megoldás az APFSDS ellen, de ez a fajta ERA még nem túl elterjedt (eleddig csak a Morozov-féle harckocsikra, T-64B/BM, T-80UD, T-84 volt felhelyezhető, most kezdték el a T-72/T-90 családra is használható konfigurációt propagálni, például indiának). A labda most ismét a "kard", vagyis a páncéltörő lövedékek oldalán pattog.... -
millerius #66422 A magas üzemeltetési költségbe mindenképpen belejátszik az is, hogy ilyen kis példányszámban épült gép (amit már nem gyártanak) talán nem is üzemel több a világon. Ettől nemcsak a gyártási darab-ára lett horribilis, hanem a rendkívül kis darabszámban legyártott tartalék fedélzeti berendezések és alkatrészek ára is. Gondoljuk el, 20 géphez kellett alkatrész-garnitúrákat legyártani, ennél még a kézzel fűrészelem/reszelem/hegesztem korszakban is többet gyártottak mondjuk bicikliből akár egy sufniban is!! Egy "egészséges" repülőgép-széria egy szerkezetileg/rendszer-felépítés szempontjából azonos tipusból még manapság is többszáz vagy néhány-ezer darab legyártott példány, ehhez képest a B-2 "szériagyártása" manufaktúra-szintűnek számít (nem minőségben, hanem darabszámban). Ehhez képest az autóipar meg milliós szériákat gyárt ennek megfelelő tartalék-alkatrész készletekkel, ebből jönnek a hatalmas árkülönbségek. (Mikor lerobbant a kerti víz-szivattyúm, hozzá két csapágyat, és boldogan vigyorogtam, mikor a B-737 nagyjából azonos méretű spoiler-csapágyára gondoltam, ami alig másfélszer annyiba kerül, csak éppen dollárban!) -
#66421
Ezt én is olvastam, hogy a 4 hajtómű utánégető nélküli verzióban max tolóerővel se lenne képes meghajtani a B-2-est .
4x77kN toloerejü hajtómüvek vannak benne az F16-osban van 74 utánégető nélkül.
És a b2 max felszállója 152t
Szóval lehet valami turpisság a dologban, ugy mint a SR71-esnél -
#66420
Köszi, így azért kicsit már más. :) -
#66419
Hiába na, marketing mindenek felett. :P -
#66418
A B-2A lopakodóképessége a legjobb per pillanat, alacsonyabb az RCS-e, mint az F-22A-nak. Ehhez többek között speciális festéssel látták el, amely igen érzékeny (a potenciális B-2A bázisokon hatalmas, temperált hangárok állnak minden gép rendelkezésre). Ezen kívül feltehetően olyan megoldásokat, amikről pontosan nem tudunk semmit (a feltételezések szerint a B-2A egy "elektrokinetikus" meghajtást használ, és nem a gázturbinás hajtóműveire épít utazósebességnél - persze a kérdés fentáll: mi látja akkor el energiával ezt a meghajtást, ha nem a hajtóművek?). Ezeket figyelembe véve egyébként nem olyan extrém magas az üzemeltetési költsége, a V-22 is igen összetett gép, de csak két hajtóműves, és "csak" mintegy fele ennyibe kerül egy repült órája. Ezt figyelembe véve a B-2A nem annyira vészes, mint elsőre tűnik a képességeihez képest. -
#66417
5th Gen Capability to a 4th Gen Price -
#66416
Engem az érdekel, hogy a B-2 üzemben tartása, és repültetése miért kerül még mindig ilyen sokba? Még mindig a fejlesztést és az eredeti költségeket "nyögik"? Vagy már éppen a ló másik oldala, hogy kezd öregedni, és pont ezért kerül ennyibe a fenntartása? -
![]()
-
#66414
Azért ebbe vannak hibák, például a Predator fly-away ára tényleg ennyi, de a földi kiszolgáló és irányító rendszerekkel együtt valahol 30 millió dollár körül mozog. A repült órák költségébe szintén csak a drón repülési költségeit számolták, a földi egység költségeivel valahol 3600-3800 dollár szintjén van, ami persze még mindig igen olcsónak számít (Kevésbé látványos, de informatív forrás ).
Viszont a Reaper más küldetésprofilt használ, vagyis sokkal többet van levegőben, így valójában éves szinten egyetlen Reaper kb. 3x annyiba kerül, mint egy F-16C. -
#66413
Hourly Cost Of Operating US Military Aircraft
![]()
szép számok. -
Szerintem az éj leple alatt pár dolog gazdát cserélt, az oroszok nem arról híresek , hogy nem szeretnek csereberélni.
-
#66411
Most az arab-izraeli háborúkban "leszerepelt" szovjet technikára akarsz utalni, illetve annak okaira?
Nem, itt csak arra utalok, hogy amennyire én tudom, a szovjeteknek nagy meglepetés volt a HESH lőszer, és ezért is jelent meg a repeszfogó réteg (spall liner) a kései T-55 és T-62 változatokon (majd az összes későbbi T-harckocsin). -
#66410
Aha. Gondolom még az 1956-os tesztek előtt bekellett volna sétálniuk a ROF-hoz, hogy az épp átépítés alatt álló Centurion Mk5/2-esek közül kölcsön vennének párat, meg ha már itt vannak akkor elvinnének pár száz APDS és HESH lőszert is...
Nyilván nem, de a HESH / HEP lőszerekkel kapcsolatos nyugati fejlesztésekről ennyire nem tudtak volna? Az Angolok már az 1940-es évek végétől dolgoztak rajta, ahogy az amerikaiak is. De azzal nem voltam tisztában, hogy 1956-ban volt a teszt, én az 1958-59 körülre tippeltem.
Egyedül a 105 mm L7 HESH lövedéke az ami meglepetést okozhat
Meg az amerikai M327 HEP, IOC 1957.
Mert mondjuk honnan akasszanak le például az amerikaiak mondjuk 1949-ben egy viszonylag új és működőképes 122 mm D-25T-t?
Ahogy utána te is leírod, igenis szokás volt az ellenséges pct. lövegek ellen tesztelni a páncélzatot. Sok esetben (mint az általad berakottban is) viszont a saját ágyúkkal teszteltek, nekem ez ütötte meg a szemem. Egyébként ha a szovjet vadászgépeket tudtak tesztelni az amerikaiak az 1950-es években (Jugoszlávián keresztül), akkor azért nem zárnám ki, hogy adott esetben egy D-25T-hez is sikerülhetett hozzájutniuk. Ez amúgy fordítva is megvolt tudomásom szerint.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.12.31. 09:00:08 -
horthy #66409 Izraelik elleni légiharcok arab piloták szemszögéből !
Ilyet is ritkán látni arab piloták szemszögéből 1967-es légiharcok ahogy elnéztem a videot !
Idáig a nyugati videokban csak égből potyogo arab Mig--eket láttam igazi kuriozum égből potyogo Mirage-III-kat látni !
Nemtom hogy valosak--e az Izraeli légi győzelmi adtok vagy erősen sminkeltek propaganda céllal ( " legyözhetetlen Izraeli Légierő mitosz " ) kiváncsi volnék már egyszer a valóságra egy valós elemzésre ! -
#66408
off: T-34 + MIG21 magyar módra :) -
F1End #66407 Most az arab-izraeli háborúkban "leszerepelt" szovjet technikára akarsz utalni, illetve annak okaira?
Mert ilyenkor szoktam felhozni, hogy például Jordánia teljes egészében nyugati eszközöket alkalmazott, nyugati mintára felépített haderővel, mégis őket is ugyanúgy elverték 67-ben, mint a szovjetbarát Egyiptomot és Szíriát.
No meg, ha esetleg új:
Why Arabs Lose Wars -
davidbog #66406 Aha. Gondolom még az 1956-os tesztek előtt bekellett volna sétálniuk a ROF-hoz, hogy az épp átépítés alatt álló Centurion Mk5/2-esek közül kölcsön vennének párat, meg ha már itt vannak akkor elvinnének pár száz APDS és HESH lőszert is...
Egyedül a 105 mm L7 HESH lövedéke az ami meglepetést okozhat. Nem felróható az, hogy a'40-es évek végén tervezett harckocsik nem rendelkeznek az '50-es évek közepén megjelenő teljesen új típusú pusztítást okozó lövedék ellen. A többi nyugati lövedék ugyanolyan rombolást végez mint az orosz, csak más-más mértékben. Felesleges tesztelni mondjuk a 90 mm M36 ellen ha ott van a sokkal erősebb saját 100 mm D-10T vagy a 122 mm M-62-T2.
Amúgy meg milyen tipikus hiba? Szerintem mindenhol szokás volt a meglévő ellenséges lövegek ellen is letesztelni az új harckocsikat egészen addig amíg az a bizonyos löveg ütőképesnek számított és még működőképes volt. Már ha egyáltalán volt. Mert mondjuk honnan akasszanak le például az amerikaiak mondjuk 1949-ben egy viszonylag új és működőképes 122 mm D-25T-t?
Az JSz-3/4/7 és T-10 harckocsikat mind tesztelték a német 8,8 cm Kwk43 ellen, valamelyiket a 7,5 cm Kwk42, sőt még a 12,8 cm Kwk44 ellen is. Feltételezem az orosz közepesek is kaptak a Kwk43-ból. Mint ahogy például a brit Tortoise frontpáncélzatát is alapvetően a Kwk43 ellen méretezték. Erről amúgy a The National Archives-ben, a WO 194/1439 dokumentumban van részletes leírás is (nekem nincs meg, de a tank-net.com-on van róla szó és felettébb érdekes). De például az amerikai T95 közepes harckocsinál a T96 tornyot eleve a D-10T ellen méretezték és ha eljutottak volna a tesztig akkor valószínűleg szereztek volna be az izraeliektől pár ilyen löveget.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2014.12.30. 18:42:28 -
#66405
Megmaradt a tipikus hiba - saját gyártású ágyúkkal tesztelik a saját páncélzatot. Ha sorozatba gyártják, kellemetlen lehetett volna a tapasztalat a 105mm-es HESH (pl. Centurion Mk.5/2 után) lőszerek ellen...
(Ahogy kellemetlen volt a T-54 / T-10 vs. Centurion tapasztalat az Arab-Izraeli háborúkban is.)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.12.30. 16:52:24 -
davidbog #66404 Újabb prototípusok a ruszki nehéz harckocsikból. Object 277 és Object 278.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
![]()
A leningrádiak utolsó nehéz harckocsijai. A T-10 (és az JSz-7) van hozzájuk a legközelebb tulajdonképpen ennek utódjai. A csukaorrt elhagyták és öntött elliptikus orrt kaptak. Legalábbis a 277, a 278-as orra a kép alapján hajlított, hegesztett lemezekből épül fel. A rajzokon látszik is a fő különbség a kettő közt: a 277 dízel motoros a 278 gázturbinás.
A lőtéri tesztes képeknél azok az átütő találatok, amelyek a rajzon fekete színt kaptak, például a torony jobb oldalán a 18-as találat. Az elsődleges löveg amivel lőtték a 122 mm M-62-T2 volt, legnagyobb 910-915 m/s-os sebességgel. Az nem derül ki hogy ez a becsapódás vagy a csőtorkolat sebessége, szerintem a becsapódásé. Amúgy az M62-T2 csőtorkolati sebessége 950 m/s,tehát a 910-915 m/s kb olyan 500 méteres távolságnak felel meg. A homlokpáncélon a kisebb lyukakat gondolom HEAT lövedékek okozták 76,2 vagy 85 mm-esek. Adnak meg védettségi tartományokat (például a test +/-30° a 122 mm M-62-T2 ellen 915 m/s-nál), de orosz szöveg és még mindig nem tudom kijelölhetővé tenni a szöveget.
Még vannak metszeti képek a testről és a toronyról is. Ha valakinek kell azokat is berakhatom.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2014.12.30. 12:49:30 -
JanáJ #66403 Fura a lista, de ki hogy számol. -
#66402
A világ tíz legerősebb hadserege
hogy micsodaaaa, nem vagyunk benne?
nem akarok balhét elindítani ezzel, kéretik a fejemet nem leharapni.
Utoljára szerkesztette: z0ty4, 2014.12.30. 07:55:15
