4415
Matematika feladatok
  • j0nNyKa
    #4335
    többféleképpen, de a legkönnyebb ha egyszerűbb alakra hozod
    az első pl. 4x3^x = 12, amiből ugye kijön hogy x = 1
    második pl. valami olyasmi lesz, hogy 2(4^x+4) = 92, ezt osztogatod / bontod tovább (ugye 4^x = 42, itt valami logaritmikus érték lesz a megfejtés, ha jól sejtem)
    harmadik hirtelen 4^x + 4 = 5*2^x (itt ahogy látom x = 0 és x = 2 lesznek a megoldások)
    rég volt már, nem tudom frankón értelmesen elmagyarázni, remélem a részlépéseim segítenek

    igazából neked kell tudni, hogy most mit tanultok, mivel kéne elvileg megoldanod

    ha az elsőre mondok egy olyan megoldást, hogy x = [ log(3) + 2*i*PI*n ] / log(3), az ha ismerős, akkor így kell megoldani mindet

    esetleg olyat tudok elképzelni, hogy fel kell őket rajzolnod koordináta rendszerben, és arról leolvasni a megoldást, nem tudom
  • balintk
    #4334
    3^x+3^(x+1)=12

    2^(2x+1)+4(x+1)-4(x-1)=92

    2^(2x)-5*2^x+4=0

    Ezeket a feladatokat, hogyan tudnám megoldani?
  • BRAT
    #4333
    62-féle karaktert 88 helyre hányféleképp lehet variálni?
    62!+26!?
    Illetve 62-féle karaktert 44 helyre hányféleképp lehet variálni?
    62^44?

    Kösz
  • tigeroo
    #4332
    sziasztok! szeptembertől újra matek 3 kurzust kell felvennem mert tavasszal nem sikerült (óraütközés, kevés jegyzet) éshát szeretnék rákészülni a dologra. a kurzus első felében ezek a témakörök lesznek számonkérve (diff. egyenletek a témakör), tehát a típusok:

    -szétválaztható (szeparábilis)
    -szétválaszthatóra visszavezethető
    -1rendű inhomogén
    -másodrendű áll. együttható lin. homogén/inhomogén
    -hiányos 2.rendű

    ezekhez szeretnék kérni jegyzetet esetleg példafeladatokat tőletek, megköszönném a segítségeteket!

    (tudom a neten van rengeteg fősulis anyag, de ahány tanár annyi jegyzet, hátha van ami jobban magyaráz és érthetőbb)
  • polarka
    #4331
    metálzene az arany arányról
  • polarka
    #4330
    Tehát szerintem inkább meg kéne mondani, hogy mekkora valószínűséggel kerül 1 hiba egy 3m-es darabra és aszerint összeszámolgatni az összesen 15 várható hiba eloszlásának különböző eseteit.
  • polarka
    #4329
    Szerintem pont ezért nem 85 a várható jó darab, hanem több. Hiszen az is előfordulhat, hogy több hiba jut egy-egy 3m-es darabra és így kevesebb, mint 15 rossz 3m-es darab várható.
  • Dzsini
    #4328
    Másik probléma a pixelméretekkel lesz, egy idő után valószínűleg a monitorod felbontása is korlátoz.
  • uwu420
    #4327
    Na én arra nem klikkeltem rá:)
    Meg azt hittem csak 256-ig megy vagy ilyesmi. Most vettem észre, hogy nem is szerepel benne minden szín ami technikailag lehetséges lenne.
  • Dzsini
    #4326
    Az aboutnál írja, hogy 10000-nél leállítja, de ez a link elvileg a végtelenségig futhat (amíg a böngésződ bírja).

    "azonos" színek pedig természetesen lesznek, hiszen nem képes végtelen árnyalatot egy monitor előállítani.
  • uwu420
    #4325
    Ez mefddig megy?
    Meg lehet csinálni, hogy a végtelenségig generálja magát?
    Vannak benne azonos színűek ha sokáig megy?
  • uwu420
    #4324
    És hogy szól eredetileg a sejtés? Nem hiányos kicsit ami oda le van írva?
  • Gascan #4323
    van itt egy erdekes feladat.. ajanlom figyelmetekbe :)

    http://index.hu/tudomany/2013/06/07/akar_egymillio_dollart_keresni/
  • polarka
    #4322
    Ezt én is így tapasztaltam. De még Einstein is. Sőt talán nem véletlen, hogy Nobel nem alapított a matekosoknak díjat. És talán az sem véletlen, hogy bizonyos, a gyakorlat szempontjából fontos területeket eredetileg nem matematikusok kezdték felfedezni és vizsgálni.
  • Gascan #4321
    ugy ertem megmagyarazza, hogy pontosan miert ugy nez ki egy keplet ahogy kinez meg ilyenek :)

    neten nehol egesz jol elvannak magyarazva, youtube videokon.. statisztikat is ugy latom hogy netrol konnyebb megtanulni mint egy konyvbol
  • Gascan #4320
    esetleg tudtok valami olyan matek konyvet ahol halando emberi nyelven vannak leirva az ilyen dolgok? .... a legtobb matek konyvvel az a bajom, hogy a matematikusok magunak irjak...

    ...valami olyasmit keresek ahol a matek picit olvasmanyosabban van leirva.. ha letezik ilyen :)

    lehet angol is
  • polarka
    #4319
    Én arra gondolnék, hogy valami exponenciális kapcsolatot várnak és azt szeretnék jobban érzékelhetővé tenni (a dB skálázást is erre találták ki), de nem tudom miért várna bárki is exponenciális kapcsolatot a relatív befektetésben. A befektetés abszolút értékére még volna ötletem, hogy miért.
  • Gascan #4318
    reinvestment needs fulre menj at.. es az E oszlopban ott szamol termeszetes logaritmussal
  • Gascan #4317
    flexval.xls

    epp ezt a konyvet fejezem be, egesz biztos baromi egyszeru magyarazat van ra csak nekem nincs benne meg eleg tapasztalatom :)


    egyebkent penzuggyel / meg penzugyi statekkal kapcsolatban mas ingyen dolgok is vannak itt ...

    http://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/New_Home_Page/valuation/val.htm?ref=Guzels.TV
  • ZilogR
    #4316
    "sok peldaban lattam mar"
    Linkelj ilyeneket, légyszives vagy tölts fel vhova, javasolj példatárat, ha lehet! Nagyon érdekel, minden ami statisztika és minden ami annak alkalmazása - pénzügy is jöhet! Előre is köszönöm!
  • ZilogR
    #4315
    Annyira nem vagyok képben, de talán segít elindulni ez a pár link:
    Log-normális eloszlás
    Log-normális eloszlás - Alkalmazások
    Geometric standard deviation
  • Gascan #4314
    valaki el tudna magyarazni, hogy standard elteresnel mikor es miert szamolunk termeszetes logaritmussal

    sok peldaban lattam mar, foleg penzugyhez kothetoen, hogy az elteresnek a termeszetes logaritmusat veszik.. ez mit mutat meg? peldaul ln(2.441)
  • polarka
    #4313
    enwiki: System of linear equations
  • Blacktom
    #4312
    Azóta meg lett nekem is, kijön még a 2. és 3. kombinálásával is. Meg akartam volna mutatni honnan van az egész, de hirtelen nem találtam gyök geometriai szerkesztéséhez anyagot a neten, úgyhogy csak ennyit linkelek. Minden esetre érdekes, eddig nem is tudtam erről, le kellett tesztelnem :)

    Arról esetleg tud valaki cikket, anyagot linkelni, hogy milyen eredményhez milyen és hány egyenlet kell, hogyan szükséges őket kombinálni, milyen feltételek vannak, van-e mód hogy kiszűrjük a megoldhatatlan egyenleteket, vagy belássuk, hogy adott esetben melyik a legegyszerűbb formája egynek? Egész tankönyvet nem akarok átolvasni, csak konkrétan ez érdekelne ha van valamilyen rövidebb szöveg erről.
  • qetuol
    #4311
    utolsóból kijön, hogy a = z^2, onnan már gyerekjáték
  • Blacktom
    #4310
    Kíváncsi vagyok ti tudtok-e ebből alkotni valamit. Adott négy háromszög alapján négy egyenlet. Konkrét kérdés nincs, bármit ki lehet fejezni minél egyszerűbben, kíváncsi vagyok például a=a(z)-t sikerül-e egymásból kifejezni.
    1: a^2 + z^2 = x^2
    2: 1 + z^2 = y^2
    3: x^2 + y^2 = (a+1)^2
    4: z^2 + ((a-1)/2)^2 = ((a+1)/2)^2
  • polarka
    #4309
    huwiki: a természetes számok halmazelméleti modellje, már itt is fent van :x
  • ZilogR
    #4308
    ...de azér hasznos volt egy kicsit...?
  • ZilogR
    #4307
    Az elsőre: nyerek01 megoldása jónak tűnik, viszonylag egyszerű gondolatmenettel el lehet jutni az üdvösséghez:

    Ha 100m-enként 5db hiba van, akkor a 300 méteren várhatóan 15db.
    Ha 300m szövetet 3m-es darabokra vágok, akkor 100db szövetdarabom lesz. A feladat lényegében annyi, hogy 15db hibát kell elhelyezni 100db szöveten. A legrosszabb eset az, ha mind a 15 másik és másik szövetdarabon lesz, de akkor is maradni fog 100-15, azaz 85db hibátlan.

    A harmadiknak olyan feltételes valószínűség szaga van, azt majd egy hétvégi nyugi után megcsinálom :P
  • ZilogR
    #4306
    Egyelőre csak a másodikra:

    Ezerből egy hibás azt jelenti, hogy 1/1000 a hibás valószínűsége
    A keresett valószínűség: gyártani kell 3000db-ból 2db hibásat és (3000-2)db nem hibásat (bármilyen legyártási sorrend jó ÉS nem tudjuk megkülönböztetni az egyes jókat egymástól, ahogyan a két hibásat sem, azaz ez biztosan kombináció lesz), az egész pedig binomiális eloszlás, azaz:

    a.) 3000db-ból 2db hibásat gyártani: (3000 alatt 2) módon lehet
    b.) a hibások valószínűsége: (1/1000)^2
    c.) a nem hibások valószínűsége: (1-1/1000)^(3000-2)

    Annak a valószínűsége, hogy 3000db csészéből 2db hibás, ha minden 1000db-ból átlagosan 1db hibás:

    (3000 alatt 2) * (1/1000)^2 * (1-1/1000)^(3000-2) = 0.224, azaz 22.4%
  • nyerek01
    #4305
    2. Egy nap, 3000 cs, hiba: 0.1%.
    Átlag napi ~3 hibás készül. P(A)=66%.

    3,a P(A)=81%
    ,b P(B)=74%

    1. 85.
  • nyerek01
    #4304
    Köszönöm a válaszat.
    Valóban "tipukus" programozási ujjgyakorlatként megoldható. :-)
  • vt88
    #4303
    Sziasztok!

    A következő feladatokban kérnék segítséget:

    1. Egy ruhaszövet anyagában 100m-enéent átlag 5 hiba van. Egy 300 méteres szövetet 3m-es darabokra vágnak. Előreláthatólag hány hibátlan darab lesz ezek között?

    2. Egy üzemben naponta 3000 db csészét festenek meg. Tapasztalatok alapján ezerből egy hibás. Adjuk meg annak a valószínűségét, hogy egy nap 2 darab hibás csészét készítenek el.

    3. Az aulában 3 kávéautomatát állítottak fel. Az első gép 8-szor dob ki üres poharat, a második 5-ször nem tölti tele a poharat, a harmadik 6-szor túladagolja a cukrot. Minden más esetben jól működnek
    a gépek. Egy nap átlagosan 25 hallgató használja az első gépet, 45 hallgató a második gépet és 30
    hallgató iszik kávét a harmadikból.
    a. Mennyi az esélye annak, hogy sikerül jó kávét innunk?
    b. Találomra veszünk egy kávét, ami nem jó. Mennyi az esélye, hogy az első vagy a harmadik gépből való?
  • Pio
    #4302
    Egy számítógépes program könnyedén megalkotható rá, ugyanis ez azt jelenti, hogy 3 pitagoraszi számhármast kell megtalálnunk, melyek úgy függnek össze, hogy bármelyik számhármas 2 befogója megegyezik a másik 2 számhármas 1-1 befogójával, vagyis:
    a^2+b^2=...
    a^2+c^2=...
    b^2+c^2=...

    Pitagoraszi számhármasok keresésének egy egyszerű módszere:
    2 számsávot írunk egymás alá eltolva (ála Pascal 3szög), az alsó kezdi előbb, a felsőben a négyzetszámok (1, 4, 9 ... ), az alsóban a páratlan számok (1, 3, 5, 7, 9 ...) vannak.
    Az alsó sávon haladva minden négyzetszám és a felette levő két szám gyökei pitagoraszi számhármas, továbbá a többszöröseik is azok.
    Tehát a feladatunk annyit, hogy egy programmal generálunk ilyen számhármasokat, melyekből a jobb felső tag minket nem is érdekel (hisz az a legnagyobb, így az az átfogó négyzete), szóval valójában számpárokat keresünk.
    A számpárok közt pedig már csak meg kell keresni a fenti összefüggésnek megfelelő hármasokat.
    Az algoritmusokba, hogy mit hogyan kódolnék le most nem mennék bele, mert az inkább programozás, mint matematika.

    Általános képlethez számomra gyanús, hogy a 2a^2+2b^2+2c^2=d^2+e^2+f^2 diofantikus egyenletet kéne megoldani. Nem vagyok matematikus, nem tudom, hogy ez mennyire számít könnyen oldhatónak, ha egyáltalán az.
  • nyerek01
    #4301
    Igen, a wolframalpha nekem is működik. :-)
    Ahogy Dzsini is írta, általános ötödfokú megoldóképlet nincs, ilyen értelemben nem is lehet választ adni a kérdésre.

    Másik
    Keress olyan derékszögű tetraédert, amelynek minden éle egész szám. (Egy tetraéder akkor derékszögű, ha van olyan csúcsa, amelyből kiinduló három él páronként egymásra merőleges.)
    Konkrét példa:
    Az "OABC" tetraéder "O" csúcsából kiinduló élek páronként merőlegesek egymásra, és OA=44, OB=117, OC=240, ekkor AB=125, BC=267, CA=244. Lehet ezeket a tetraédereket úgy generálni, mint a pitagoraszi számhármasokat?
  • SovereignXY
    #4300
    Üdv emberek!

    A feladat. Egyetemi. A tanár mint kiderült szereti a sport fogadást és feladott nekünk egy ilyet:
    Van 5 portál melyek előre jelzést adnak a meccsek eredményére. Mind százalékben - a 3 kimenetel %-ra lebontva. Pl 70-20-10 - mind végeredményben.
    Azt tudjuk, hogy az egyes oldalak 50%ban találják el az eredményt. Az 5 oldal együtesen pedig 90% körüli pontosságot ad. DE! Nem tudjuk, hogy az 5 tipp közül melyik is lesz a nyerő.
    A kérdés, hogy válasszuk ki azt az eredményt aminek a valószínűsége a legnagyobb.
    Az előfordulhat ugye, hogy mind az 5 oldal ugyan azt a végeredményt jósolja. A kombinációk száma az mellékes. Szóval mindegy, hogy 5-0ra nyer vagy 1-0ra esetleg 4:3ra. A lényeg, hogy eltaláljuk a nyertes csapatot.

    Ezt úgy meg mellé tette, nem tudom segítség vagy nehezítés(nem mondta) de átlagban minden 5. meccsre az egyik portál pontos eredményt ad.

    Előre is köszönök mindent!
    Megoldási ötlet, akármi jöhet mert nekem egyenlőre ötletem nincs...
  • Dzsini
    #4299
    Általános ötödfokú megoldóképlet nincs, csak néhány speciális esetre - az említett egyenlet pont az alap példa a Bring-Jerrard normálalakos megoldásra (az egyenlet angol wiki oldalán van részletesebb leírás).
    Az ötödfokú egyenletekkel a Wolfram is foglalkozott, van róla egy szép tanulmányuk.
  • pet0330
    #4298
    http://www.wolframalpha.com/input/?i=x%5E5-x%2B1 Ha csak num, akkor itt vannak a megoldások :D
  • pet0330
    #4297
    Pontos megoldás kell/numerikus számolás?
  • nyerek01
    #4296
    Adott x^5-x+1 egyenlet. Mivel feltételezem hogy a gyökök meghatározása túlmutat az itteniek tudásán (engem is beleértve), elegendő a módszer megadása.