Fénysebességű gravitáció
  • forrai
    #1002
    Lehet az ütközés is.
    De lehet még sok más ok is.
    Pld. a kifúvások is megpördíthetik.
    Vagy a világűr viszkozitása az árapály.
    Vagy hogy lehül egy gáztömeg, átmérője csökken, fordulata nő.
    - Miért forog a Föld 24 órával?
    Mert lefékeződött az árapály miatt! mondja bárki. (eddig gilt?)
    - De mennyivel forgott kezdetben? 17-19 órával- mondják a paleontologusok, és a geofizikusok, (én meg, hogy másfél órával, ami a Hold kiszakadási sebessége a még képlékeny, olvadék Földből)
    - Miért annyival? Ez a kérdés fel sem merül, nemhogy megválaszolást nyerjen. Talán valami ütközés miatt?
    - Hogy lehet, hogy minden bolygó (kivéve Vénusz...) ennyivel forgott?
    Ezt a kérdést sem teszik fel, én megválaszoltam, mégpedig a kiazakadás impulzusmegmaradásával, és a lehűléssel.

    A bolygók csomosodási elmélete nem tesz fel kérdéseket, amelyeket nem tuid megválaszolni.
    Hanem egyszerűen törli őket.
    Kipinil felteszi a kérdést, mik azok a kis földméretű golyóscsák a Nap közelében? Pillanatok alatt megjelentek, sokáig ott vannak?
    A válasz: letörlik őket, hogy képhibák.

    A honlapomon azt a kérdést járom körül, pld. a művészettörténelemben, hogy az "Ember" csak azt veszi észre a képeken, amit már elmondtak róla neki. (ja, és amit szeretne látni rajta). Ha valami más is van azokon, azt a tudata ignorálja. Lelki vakságnak mondható ez.
    Nincs ez másképpen a természet tudományokban sem: a matematikától kezdve a csillagászatban, stb. A dolgok ugyanis, sokféleképpen működnek, és megoldhatók- egy bizonyos határig.
    Szerintem az a határ már eljött, és kell már arról írni.
    Nincs is probléma. Írok.