Informatika és tudomány

Hunter

Még mindig nincs teljes magyarázat az anyag dominanciájára

Újabb lépést tettek az LHC (Nagy Hadronütköztető) kutatói az univerzum anyag-antianyag arányának megértése felé vezető úton.

Az LHCb kísérlet első alkalommal észlelte az úgynevezett Bs mezon részecskék bomlását, ami nagyobb részben alakul anyaggá, mint antianyaggá. Mindazonáltal az észlelt különbség még mindig nem elegendő az anyag dominanciájának magyarázatához.

Minden általunk ismert részecskének van egy antianyag párja, amivel az elektromos töltését leszámítva miden tekintetben megegyezik. A részben minket is felépítő elektronoknak és protonoknak a pozitronok és az antiprotonok az antianyag megfelelőik. Az univerzum születésének jelenlegi elmélete szerint kezdetben egyenlő mennyiségű anyag és antianyag termelődött. A párosítás miatt találkozásukkor azonban egy fényvillanással ki kellene oltaniuk egymást, vagyis valaminek történnie kellett. Valaminek elő kellett idéznie egy enyhe eltolódást az anyagtöbblet irányába, megteremtve az anyag jelenleg is fennálló dominanciáját.

Ennek a változásnak a körmönfont részletei után kutat az LHCb kísérlet, nyomon követve a protonok heves ütközéseikor létrejövő részecskéket. A részecskék záporában azonban - akárcsak a Higgs-bozon esetében - ha lassan is, de kezdenek kirajzolódni a nyomok. Az LHCb korábbi munkájában már akadtak az anyagtöbbletre, vagyis a tükrözési és töltésszimmetria (CP) megsértésére utaló jelek a kvarkok kombinációiban. A világ más részein folyó kísérletekben a mezonokra összpontosítottak és az elektromos töltéssel nem rendelkező négy mezon-típusból kettőnél kismértékű CP sértést figyeltek meg.

Egy harmadik típus, a D0 mezon 2011-ben ugyancsak CP sértésre utaló jeleket produkált az LHCb-ben, a legutóbbi elemzések azonban hibás észlelésre utalnak. Az új kutatás a negyedik, Bs mezont vette szemügyre. Az LHCb csapata nyomon kísérte a részecskék bomlását az úgynevezett kaon részecskék anyag vagy antianyag változatává válásáig. "Ha az egyik gyakrabban bomlik ebbe a végső állapotba, mint a másik, akkor az alapvető különbséget mutat az anyag és az antianyag között" - nyilatkozott a BBC-nek Chris Parkes, a Manchester Egyetem professzora, az LHCb brit részlegének szóvivője. "Megközelítőleg négy bomlásból egy esetben észleltük ezt a különbséget"

A különbség azonban kényelmesen belefér a jelenlegi elméletbe, azaz a Standard Modellbe, vagyis a rejtély nem oldódott meg, ismeri el Parkes professzor. "Mindazonáltal az általunk észlelt érték még összeegyeztethető a Standard Modellben foglalttal, és ez az összeg egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy megmagyarázza a létezésünket és azt a tényt, miszerint minden anyagból épül fel - így a rejtvény még nem ért véget" - tette hozzá.

A feladvány megoldásához más módon is meg kell vizsgálni ezeknek a részecskéknek a bomlását, újabb és újabb "bomlástermékek" után kutatva, melyek CP sértést követnek el, hogy elég bizonyítékot gyűjthessenek az antianyag kérdés lezárásához. "Az emberek a legkevésbé sem szeretnék, ha egy hosszú, részecske nevekkel teletűzdelt listát tolnánk az orruk elé - egy átfogóbb képet kell alkotnunk és úgy vélem, a mai egyfajta mérföldkő a kép eléréséhez - először láttunk valamit a Bs mezonoktól" - összegzett Parkes professzor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #79
    "Amiről itt konkrétan szó volt, vagyis a lélek "hatása", az már tudományos kérdés. Ez esetben a tudomány szerint lélek nem létezik. Amennyiben egy "láthatatlan" - vagyis semmilyen módon nem érzékelhető, és csakis régmúlt idők kecskepásztorainak meséi alapján feltételezhető a lélek létezése, illetve ismerhető meg a tulajdonsága, az valóban hit alapú!"

    Őööö. A nemlétezik, mert bizonyíthatóan nincs ilyenje az embernek, meg a tudomány mainstream vonulata által viszgált dolgok esetében nem szükségszerű a feltételezése, az azért 2 különböző dolog. Márpedig az utbbiról van szó.
    A mainstream tudomány nem vizsgálja a lélek létezését, mert a modelljeihez nincs is rá szüksége.

    Érdekes kérdés azonban az OBE esete. Ha tudományosan nézzük, akkor mivel nem ismerjük a tudat mibenlétét, egyfajta értelmes megoldás lenne erre az elég általános jelenségre valami lélek-szerű dolog feltételezése. Azonban a mainstream tudomány elég kacifántos teóriákat talál ki annak bizonyítására, hogy a lelket az "egyenletből" kiejtse, így persze ellene megy az általánosan elfogadott Occam-elvnek is, hiszen valami ismeretlen, de logikus dolog kiküszöbölésére, egy bonyolultabb, de szintén ismeretlen elemeket tartalmazó rendszert eröltet. Érdekes módon, pl bizonyos részecskék, pl a neutrino, vagy a BigBang elmélet inflációs teóriájának általános elfogadásával nem voltak ilyen gondjai a mainstream tudósoknak, már akkor elfogadták általánosan valaminek a létezését, amikor még nem volt rá bizonyíték.

    Szal igen, a lélek, meg a tudat azok olyan ciki ezós dolgok.
    Csak éppen a mainstream tudománynak semmi konkrét kijelentése nincs ezekről, pont emiatt.
    Ez viszont nem bizonyítja, hogy ezek nem léteznek, vagy hogy csak olyan redukált formában léteznek, ahogy a mainstream tudomány szeret velük foglalkozni.
  • Irasidus #78
    Én sem állítottam, hogy csak tudományos kérdés létezik, mindössze azt, hogy értelmetlen kérdés is létezik. Ahhoz, hogy egy kérdésre válaszolni tudjak, felfogni vagyis értelmezni kell, ezt - ha nem is mindig tudatosan - de megtanult nyelvtani alapokon szoktuk. Amiről itt konkrétan szó volt, vagyis a lélek "hatása", az már tudományos kérdés. Ez esetben a tudomány szerint lélek nem létezik. Amennyiben egy "láthatatlan" - vagyis semmilyen módon nem érzékelhető, és csakis régmúlt idők kecskepásztorainak meséi alapján feltételezhető a lélek létezése, illetve ismerhető meg a tulajdonsága, az valóban hit alapú! Ez esetben felhívnám a figyelmedet, hogy a vizsgálat szó ebben az esetben erősen torzított, és teljesen mást jelent, mint ahogy hétköznapokban érteni szoktunk vizsgálat szó alatt!
  • asgh #77
    Nem állítottam, hogy minden létező kérdés értelmes, mindössze azt, hogy nem csak tudományos alapon vizsgálható kérdések lehetnek értelmesek.
  • NEXUS6 #76
    Jó, csak itt marhára nem volt szó klasszikus vallásos kérdésről. Az kicsit csúsztatásnak minősül, hogy olyan kérdéseket, jelen esetben a tudat miben létét firtatót, egyszerűen a vallás, vagy jobb esetben filozófia alá soroljuk és a tudomány számára nem relevánsnak minősítjük.

    Iras ráadásul, bár konkrét példák nélkül, hanem általában a gúgli nevű varázsszerszámra hivatkozva arról győzködött, hogy márpedig a tudomány konkrétan vizsgálja a tudat nevű dolgot, ami szerintem így nem igaz, lehet hogy próbálkozások vannak, de sikeres kísérletek nem igen. Csak mert ehhez nincsenek meg az eszközei a tudománynak. (A tudat állapotát, gyakorlatilag az alany beszámolói alapján lehet utólag megítélni, ami kérdésessé tesz minden az agy állapotára vonatkozó és ehhez kapcsolódó tudatállapotok összekapcsolásának érvényességét, pont a beszámolók szubjektívivitása miatt).

    Nincs itt semmi "miért", meg "micélból", mert még a tudat működése, hatóköre, funkciója sem ismert.
  • Irasidus #75
    "Lehet persze azt állítani, hogy a tudományosakon kívül nem léteznek más legitim kérdések a világról, de ezt már nem tudod tudományos alapon alátámasztani, annyit állíthatsz csak: "én ebben hiszek"."

    Nem minden kérdés értelmes! Létezik rossz, értelmetlen, nyelvtanilag hibás kérdés is - a világról. Érdemes az analitikus filozófiával megismerkedni.
  • asgh #74
    Volt erről már szó korábban is.
    A vallás és a tudomány nem ugyanazokat a kérdéseket vizsgálják, ezért értelmetlen a két dolog összevetése.
    Természetesen - elsősorban politikai nyomásra - előfordul, hogy tudományos alapon próbálnak vallási kérdéseket megválaszolni, vagy vallási alapon tudományosakat és az ilyen próbálkozásoknak rendszerint tömény hülyeség lesz a vége (pl. evolúció tagadás, stb.), de ez nem jelenti azt, hogy nem létezhetnek legitim tudományos és vallási kérdések egymás mellett.
    Egyszerű példa:
    Adott a megfigyelés: az ég kék. A tudomány arra próbál választ adni, mitől kék. A vallás pedig arra, hogy mi az értelme vagy célja annak, hogy az ég kék.
    Ha elmagyarázod, hogy a légkör hogyan szűri a fényt, még nem adtál választ a "miért"-re. Gyakorlatilag tudományosan csak a "kék" fogalmát tudod egyre alaposabban definiálni, de a dolog lényegére, az egész jelenség értelmére nem tudsz választ adni anélkül, hogy át ne tévednél a vallás területére.
    Ha ugyanis az a "miért"-re a válaszod, hogy "a kérdés értelmetlen", vagy hogy "nincs rá válasz", azt csak hitbéli meggyőződésed alapján tudod kijelenteni, tudományos tények és azokból levont logikai következtetések alapján nem, mert a tudomány természeténél fogva nem is foglalkozik ilyen a kérdésekkel.
    Lehet persze azt állítani, hogy a tudományosakon kívül nem léteznek más legitim kérdések a világról, de ezt már nem tudod tudományos alapon alátámasztani, annyit állíthatsz csak: "én ebben hiszek".
  • NEXUS6 #73
    Igazatok van, tényleg puhapöcsök vagytok, ahhoz hogy a saját álláspontotokat megvédjétek.
  • Irasidus #72
    A vallási magyarázat és tudományos definíció nem egyenértékű. Az egyik tényeken alapul, és bizonyítható; a másik, régi könyveken babonáin, és jókora hiten alapul (illetve van áltudományos magyarázat is.) Az eddig felhalmozott tényeket figyelembe a lélek létezésének feltételezése alaptalan. De ha ezt a beszélgetést folytatjuk, jó lenne ha adnál valami magyarázatot arra, hogy mi a lélek, mert egyenlőre egy üres szó a beszélgetésben, ami alatta bárki bármit érthet. Mit értsek alatta?

    Nem Wiegner Jenö és Neumann János találta ki, nem is Wigner vagy Neumann macskájáról van szó. Ők, mint abban az időben a legnagyobbak (Borh, Einstein) próbáltak magyarázatot találni erre furcsa jelenségre, ami a kvantumfizika és a "makrofizika" határán lép fel.

    Igazad van, NEXUS6 nem érdemes válaszolni, egyik fülén be másikon ki.
  • NEXUS6 #71
    ;(
  • NEXUS6 #70
    Hát kb ez a könyv lényege.
    Azonban ha ez tényleg így van, és a tudat az a valami, ami a hullámfüggvény összeomlásáért felel, akkor lehet, hogy egy nagyon furcsa világban élünk. A makrovilág állapota valójában a tudat terméke, mert tudat nélkül csak a hullámfügvényekből álló kvantumvilág lenne.

    Ez azonban egyelőre még tényleg sci-fi, a tudomány messze nincs ott, hogy ezt valójában kimondja. Pedig ez nagyon sok dolgot megmagyarázna, és képessé tenne bennünket, pl a mesterséges értelem mellett a mesterséges tudat létrehozására, de emellett a fizikai környezet szinte csoda számba menő átalakítására is!!!
    XD
További bejegyzések a fórumban...