Hunter

Új fejezet nyílik a SpaceShipTwo tesztelésében

Hamarosan újabb fontos mérföldkőhöz, hibrid rakétahajtóművének beinstallálásához érkezik a Scaled Composites által tervezett és épített gép. Az előrelépésekről és a projekt fejleményeiről George Whiteside, a Virgin Galactic ügyvezető igazgatója számolt be a SPACE.com-nak.

Folyamatosan teszteli a Virgin Galactic szuborbitális rakétahajóját, a SpaceShipTwo-t. Hordozó repülőgépéről leválva a Richard Branson alapította cég által rendelt öt űrrepülőgép első példánya, a VSS Enterprise 10 nagymagasságú siklórepülést teljesített az elmúlt fél évben, melyekkel a gép alapvető repülési tulajdonságai mellett a visszatérési technológiákat is tesztelték.


A május végén lezajlott tizedik siklórepülés, ami egyben a visszatérési rendszer második kiértékelése is volt, rengeteg új adattal szolgált a mérnököknek. "A teszt nagyon jól ment" - nyilatkozott Whiteside. "A Scaled hatalmas adatmennyiséget és tapasztalatot halmozott fel a legutóbbi próbarepülés sorozatból, ami jelenleg elemzés alatt áll. Összességében az eredmények nagyon pozitívnak tűnnek. A csapat hamarosan egy valamivel kevésbé látványos tevékenységbe kezd, felkészítve az űrrepülőt és a hordozógépet a próbarepülések következő szakaszára"

A Scaled Composites igyekezett a lehető legtöbb adatot kinyerni a repülésekből, egyre nagyobb sebességeknek és gravitációs terheléseknek kitéve a SpaceShipTwo-t. A csapat már az idén túljutott az egyik kritikus ponton, újszerű visszatérési rendszerük demonstrálásán, melynek központi eleme az úrrepülő speciális, a tollaslabda repülési tulajdonságai által ihletett elforgatható farok szerkezete, ami biztosítja a stabilitást a légköri belépés során. "A tollaslabda-elv tesztelése hatalmas mérföldkő volt, a siklórepülések során megvizsgáltuk az aerodinamikai tulajdonságait, illetve a gép navigálására gyakorolt hatását" - mondta Whiteside.

A szuborbitális repüléshez a SpaceShipTwo körülbelül 110 kilométeres magasságba kapaszkodik, elhagyva a Föld légkörét. Visszatéréskor a gép farok része 65 fokban felfelé hajlik. A tollaslabda alakzattal automatikus magasság kontroll érhető el, a géptörzs párhuzamos a horizonttal. Ez a süllyedés során egy rendkívül erős légellenállást eredményez a légkör felső területein. 21.300 méter környékén a farok rész visszaáll eredeti helyzetébe, a gép pedig hajtóműve bekapcsolása nélkül, siklórepülésben érkezik a leszálláshoz a kifutópályára.

Az eddig lezajlott két farok rész teszt, bár még nem fedett le minden, a belépéskor felmerülő körülményt, igazolta a várakozásokat. A Virgin úrrepülőgépének elődje, az X-díj győztes SpaceShipOne is ezt az elvet használta, a SpaceShipTwo azonban jóval nagyobb, két pilótára és hat utas szállítására méretezték.

"Mindenki szeretne a lehető leggyorsabban haladni, miközben nagyon ügyelünk a biztonságra is" - értékelte a munkálatokat Whiteside, aki szerint eddig nincs okuk panaszra, a tesztek mindegyike sikeres volt, ami jelentős önbizalmat ad a fejlesztő csapatnak. A siker kulcsa a rendkívül tapasztalt pilóta gárda, tette hozzá.

A következő nagy lépés a Sierra Nevada Corporation hibrid hajtóművének integrációja lesz. Mindenek előtt földi teszteket fognak végezni, egyre hosszabb időszakokra gyújtva be a hajtóművet. Az első repülés közbeni hajtómű begyújtás időpontját még nem tűzték ki. "Realistán tekintve az év végét, jövő év elejét mondanám. Majd meglátjuk hogyan haladnak a dolgok" - mondta Whiteside.


"Nemrég hajtottunk végre egy hajtómű begyújtást, ami során 30 százalékkal megnyújtottuk az égés időtartamát, számos fontos rendszert ellenőrizve közben" - számolt be a hajtóművel kapcsolatos munkálatok üteméről Mark Sirangelo, a Sierra Nevada Space Systems vezetője. "Hamarosan egy újabb begyújtást tervezünk egy továbbfejlesztett hajtóművel, aminél még hosszabb az égési idő, és több fontos fejlesztést is magába foglal. Ez a begyújtás várhatóan elvezet a repülési tesztekhez használható hajtómű végső konstrukciójához"

"Elképesztő időket élünk" - nyilatkozott Stuart Witt, a magán űrrepüléseknek otthont adó Mojave Légi- és Űrkikötő vezérigazgatója, aki a SpaceShipTwo tesztelése mellett figyelemmel kíséri a Masten Space Systems, az XCOR Aerospace és a Firestar Technolgies fejlesztéseit is. "Most már a hét minden napján üzemelünk, újabb jól fizető munkahelyeket hozva létre"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kpbendi #32
    "Még a Concorede-val is leálltunk.
    Pedig az, hogy 30%-kal drágább a jegy esetleg, mert kb legújabb technológiával ilyen gépeket lehetne építeni valszeg megérné, hogy az emberke nem 8-15 óra alatt, hanem feleannyi idő alatt célba ér az interkontinentális járatokon."

    A Concorde az elcseszett gigaberuházás iskolapéldája. Már a fejlesztésekor egyértelművé vált, hogy veszteséges lesz és csak azért nem állították le, mert annyi pénzt feccöltek bele, hogy drágább lett volna megszüntetni, mint az üzemeltetéssel csökkenteni valamennyit a veszteségeken. Kb. mint a 4-es metró: azért nem állítják le, mert túl sok pénz ment már bele feleslegesen, hogy megérje benyelni az egészet veszteségnek, de nyereséggel nem lehet már kijönni belőle. (Közberuházásnál is van megtérülési mutató, azaz kiszámolják, hogy a gazdaságon mennyit lendít egy új közlekedési eszköz, a 4-es metróról kb. 3 éve tudják, hogy ebből a szempontból kudarc.)

    A technológia fejlődéséről: a XX. század előtt egy tudományos felfedezésnek kb. 80 év kellett, hogy a gyakorlati felhasználása elkezdődjön és további 50 év, hogy a mindennapok része legyen. Ez az idő mára 5 év alá (!) csökkent.
  • Doktor Kotász #31
    "Engem már az sem lepne meg ha már létezne, mennyi mindent rejtegethenek csak hogy az energia monopólium fennmaradjon."

    Baromság!

    Ha lenne működőképes fúziós erőmű, akkor nem rejtegetnék, hanem extraprofittal letarolnák vele a piacot.
  • orbano #30
    ez van, a világgazdaság teljesítőképessége ilyen gyenge. persze a gyengeség relatív, nem tudjuk lehetne-e jobb. könnyű azt mondani, hogy az állam fektessen be, de miből? ők az emberek közösbe tett pénzéből gazdálkodnak, amit az emberek a gazdaságban "termelnek". amíg nem rendeződik át a piac, nem lesz igénye az embereknek komoly technikai fejlődésre, és megeszik az OLED helyett a LED háttérvilágítást, amíg elfogadják, hogy okostelefon 1 napot bírjon egyetlen töltéssel, vagy hogy egy új kocsi sokkal gyengébb legyen minden paraméterében, mint egy régi, hogy egy háztartási eszköz 1-2 évnél ne bírjon többet, vagy amíg minden új proci megjelenésénél az első hozzászólás a fórumokban az, hogy minek ez, a mostani is bőven sok, mert már a PII-n is hasít az ikszpé, addig a cégek, akik belőlünk élnek nem fognak semmit sem fejleszteni. Ha majd csak komoly technológiai fejlődésre nyitjuk csak ki a pénztárcánkat, akkor lesz komoly technológiai fejlődés. Addig meg kapjuk az "optimalizált" híg fost.
  • NEXUS6 #29
    Optimalizáljuk? így is mondhatjuk. Ez olyan mint a szuperszonikus polgári repülés kérdése. Még a Concorede-val is leálltunk.
    Pedig az, hogy 30%-kal drágább a jegy esetleg, mert kb legújabb technológiával ilyen gépeket lehetne építeni valszeg megérné, hogy az emberke nem 8-15 óra alatt, hanem feleannyi idő alatt célba ér az interkontinentális járatokon. Ez már bőven azon az időn belül van, amit a dugók, becsekkolás elvisz. De mivel a jelenlegi szubszonikus gépeknél nagyobb a pénzügyi kockázata ezért nem építünk ilyen gépeket. Az állam meg egyre jobban kivonul ugye a fejlesztésekből, a gazdaságból. Pedig másrészt ez új magasfizetésű munkahelyeket, ergo adót jelentene neki. Nem kiváltani kéne a szubszónikus utasszállítást hanem kibővíteni. Ez olyan, mint a mozi, meg a színház kérdése. Nem biztos, hogy kevesebb színház van, mint 100 éve, de biztos, hogy a mozi viszont jó kis üzletág.

    Ugye szokjuk mondani, hogy a háború segíti a technikai fejlődést. Hát ha az nem is, de az állami megrendelés, és garancia, amit ez jelenthet az igen. Csakhogy ma már az állam ugyan olyan gazdasági szereplő, mint bármelyik cég. És ha csődbe nem is lehet vinni, de egy csődközeli állapotba igen, így nem tudja "torzítani" a piacot, a kialakult gazdasági erőviszonyokat, nem tud új versenyzőt behozni. Úgy tűnik ez a cél.

    Ha nincs technológiai váltás, komoly verseny, akkor a cégek nekiállnak "optimalizálni". Na ez kb úgy néz ki mint az átkos rendszerben az autóipar, volt a trabant, wartburg, lada, skoda meg a dácsia 20 éven keresztül. Kb. annyi váltás történt, hogy leszedték a krómozott díszléceket és felraktak néhány műanyag otrombaságot, hűtőmaszkot a kocsira. Ma kb az a különbség, hogy mivel a minimális verseny azért megmaradt, meg kell a fogyasztás ezért divat termékeket gyártanak. Ugyan azt eladják átdizájnolva. Úgy is megveszed mert a termékek élettartama max 3 év.

    Az LHC építését megelőzte az amcsi SSC építése 91-től. Az SSC 87 km hosszúra lett tervezve, szemben az LHC 27 km-ével Az ütközési energia 40 Tev szemben az LHC 14 TeV-ával. Az SSC építését '93-ban felfüggesztették, a programot törölték. Ez önmagában ki tudja hány évtizeddel késleltette a részecske fizika fejlődését, hiszen teljesen az LHC sem elegendő a pótlására!
  • noland #28
    Hát nem tudom, de úgy tűnik, hogy mostanában a meglévő technológiákat optimalizálják, aminek megvan az értelme, lehet jobb mintha egyszerre lenne 20 korszakalkotó vivmány, ami megbízhatatlan.
    Az LHC-t azért összehozták.
  • NEXUS6 #27
    A szárazföldi szállítás dettó. A maglev vasutat a 30-as években szabadalmaztatták, 1970 környékén csinálták meg az első rendes alkalmazást.
    Most Kínában éptítenek ilyet, meg nagysebességű hagyományost tonnaszám.

    Az első elektromos fogkefét 1954-ben csinálták.
    Nem azt mondom, hogy több ezer éve nincs fejlődés, hanem hogy csak az utóbbi 30-41 évben lassult le baromira.
  • JMáté #26
    A tudományok fejlődését nem igazán lehet objektíven mérni, de te a rossz lehetőségek közül is egy nagyon rosszat választottál. Az egyik területre azt mondod lassan fejlődik mert az alpötlet változatlan a másik meg gyorsan fejlődik mert az elért magasság a sokszorosára nőtt.
    Ez olyan mintha azt mondanád hogy a szárazföldi szállítás alig fejlődött valamit az elmúlt párezer évben, hisz ugyanazokat az unalmas kör alakú kerekeket használjuk. Ellenben a fogmosás rengeteget fejlődött. Megjelentek az elektromos fogkefék, igazi paradigmaváltás!
  • NEXUS6 #25
    A számtek sem fejlődik igazán. Fél évszázada ugyan azokat a szilícium alapú IC-ket használjuk, a gyártástechnológia finomodik.
    12 cm-es optikai adathordozót használunk 30 éve. Még az olyan, igazából nem túl jelentős előrelépést jelentő technológiát sem tudjuk bevezetni, mint az SSD.

    Ha tegyük föl 10-15 éve kap egy nagyobb lökést/megrendelést az államtól mondjuk valami katona rendszerhez a korábban említett plazmonokra alapuló technológia, akkor ma 100 000 GHz-es digitális csipjeink lennének.
    El tudod képzelni ez mit jelentene?
    Én nem igazán.


    Más területeken még lassabb volt a fejlődés. De korábban egyes területeken viszont sokkal gyorsabb volt. 1930-ban egy vadászgép kb 300 Km/h-val ment és kb 5-7000 m-re tudott emelkedni. 1960-ban az X-15 hétszere hangsebességgel 100 Km-re tudott emelkedni. Rá 2 évre pedig már ember keringett az űrben!
    Ehhez képest az utóbbi évtizedekben még a számtek is áll, más meg pláne.
  • gforce9 #24
    Én örülök az ilyen fejlesztéseknek, de ez a mondat kicsit erős:
    "Most már a hét minden napján üzemelünk, újabb jól fizető munkahelyeket hozva létre"
    Amíg valami valós hasznot nem termel, addig csak a pénzt nyeli. Nem kell megmagyarázni hülyeséggel.
  • Cef #23
    "Vagy meg tudod magyarázni, hogy egyes tudományágak miért fejlődnek ilyen aránytalanul?"
    Miért kéne nekik arányosan fejlődni?

    "A számítástechnika/elektronika évszázadokat lépett előre 60 év alatt ha arányaiban hasonlítjuk össze az energiaforrás, és a különböző hajtóművek/motorok fejlődésével."
    Ez így alakult. A számítástechnikában könnyebb és olcsóbb volt nagyon gyorsan előrelépni, lehetett tágítani a határokat rendesen, mivel a technológiai korlátokat gyorsan át lehetett lépni. Az energiaforrások felhasználása és a hajtóművek terén viszont már régóta elértük azt a határt, ahonnan a mi technológiánkkal már nem tudunk jobbat, csak nagyon nehezen és költségesen. Szerintem ezért lassabb ezen a téren a fejlődés.