108
  • Molnibalage
    #108
    Így aztán a nukleáris energia is viszonylag drága és veszélyes marad, hiszen a hosszú távú tárolás kérdése a mai napig nem megoldott.

    Szerinted...

    Az meg már a hócipőmön jön ki, hogy akkora baromságokat ír valaki, hogy lőjük ki az űrbe a hasadóanyagot. Ránézett már valaki arra, hogy mi a mai horodózrakéták megbíztóságára...? Hál csak a LEO pályáráallítás árára?

    OMG...
  • Irasidus
    #107
    Valamit találtak, mi? Fizika blogok, mi? :D CERN hivatalos (magyar nyelvű) blogjára kellet volna csak rákattintani. Persze akkor senki nem olvasná ezt a szart. Had keresem meg neked, ha te már ennyire lusta és/vagy szenzációhajhász voltál...
  • NEXUS6
    #106
    Mostanában, hogy jönnek ezek a részecskekutatós hírek mindíg oda jutunk vissza, hogy a 70-es évektől, amikortól a komoly űrutazós programokat elkaszálták, gyak derékba törték a fejlődést en block.

    Erőlködünk itt a Földön egy csomó dolgot megoldani, pl hosszútávú nukleáris tárolóhelyek, meg ilyenek. Ezeket az űrbe lehetne rakni már mióta. Csak ugye nincs hozzá szállító kapacitás, mégha nem is kéne olyan túl nagy dolgokra gondolni, de azért erőművenként pár 10/100 t-ra biztosan. De ez sincs meg.

    Így aztán a nukleáris energia is viszonylag drága és veszélyes marad, hiszen a hosszú távú tárolás kérdése a mai napig nem megoldott.

    Ez a részecskegyorsítós kérdés is ilyen, meg egy csomó más dolog. Hála a természetnek itt a Földön egy "üvegbúra" alatt vagyunk. De pont emiatt, ha a világegyetem rajtunk kívül levő 99,9999999.....%-át akarjuk kutatni, akkor iszonyú erőfeszítéseket kell tenni. És akkor már egyszerűbb kimenni a burán túlra, minthogy itt létrehozni ugyan azt.

    Csillagászat dettó, a Hold sötét oldalán felállított teleszkóp hálózat már mire lenne képes? Az exobolygókon az értelmes lények hálószobatitkait leshetnénk vele és mutogathatnánk a VV-ben.

    Ilyen méretekben tényleg lenne értelme a részecskefizikának is, mert mi van, ha ugyan úgy, ahogy lehet nukleáris meghajtást/energia termelést csinálni, lehet kvark meghajtást is. Csak persze a Szuzukihoz erre nem sok szükség van, még a nukleárisra is csak az atomerőművek útján, ha végre eljutunk az elektromos közlekedésig. A csillagközi utazáshoz viszont egy ilyen meghajtás még jól jöhet(ne).
  • DontKillMe
    #105
    A #98-as hsz.-emneked szántam, sry kvp..
  • Tetsuo
    #104
    Technicolor
  • johnsmitheger
    #103
    "Az állítás még nagyon korai szakaszában van." - akkor no comment.
  • WFZ
    #102
    Az LHC-nél,mint korábban a Fermilab Tevatronjánál(a Monte Carlo szimuláció és más modellezés szerint)szimmetrikus -esetleg szuperszimmetrikus- részecskéket detektáltak,a QGP hadronizációs kifagyása mellett(kezdeti mezon-túlsúllyal),kis valószínűséggel a preonok sem kizárhatók.
  • bvalek2
    #101
    Technicolor
  • bvalek2
    #100
    A Wikipédiát úgy kell olvasni, ahogy bármi mást: ellenőrizni kell a forrásokat amiket megjelöl. Egyébként pedig jóval megbízhatóbb mint egy átlagos iskolai tankönyv.
  • Molnibalage
    #99
    VAn esélye. Öcsém, az LHC nem esélyre játszik. Nem fua, hogy milyen gigantikus erőfeszítés kell a célzott vizsgálhatoz. Kérlek mond meg, hogy mennyi a valószínűsége és évente hány mérést tudnának odafent végrehajtani...
  • DontKillMe
    #98
    Aham. Már vártam, mikor jön valaki a wikipédiával, mint "tényekkel". Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag semmit nem mondtam a hozzászólásaimban, örülök, hogy neked mégis hosszútávú következtetéseket sikerült levonnod abból, amit leírtam. Sajnálatos, hogy a kijelentéseidet baromira nem látom megindokoltnak, csupán kijelentésnek. De már látom, hogy az aláírásod kellően elvakult embert takar, így egy fikarcnyit sem szeretnék veled vitatkozni. Semmi értelmét nem látom. Az ilyen egyén saját magával is jól elvan. :)). Pont.
  • Lucy in the Sky
    #97
    Nem értek hozzá, de a részecskeütköztetéses kísérletek kiértékeléséhez mennyire fontos ismerni a forrást amivel dolgozunk? A tippem az hogy ezen információ hiányában puszta sötétben tapogatózás az egész..
    Odakint csak úgy jön mindenféle tömegszámú és energiájú atommag válogatás nélkül, tetszőleges irányból.. Persze, kellően nagy minta birtokában statisztikailag nyilván be lehet lőni az arányokat, de tény hogy van néhány nehézség amelyek a földi kísérleteknél fel sem merülnek.
    Az LHC detektorai meg egyenként akkorák mint egy ház, nem véletlenül, a kívánt felbontáshoz (?) ilyen nagy dögök kellenek - bármi hasonló pályára állításához édeskevés lenne még a Saturn V (N-1, ízlés szerint) is, ha nem is a tömege, a méretei miatt biztosan.. Hacsak nem felfújható a cucc :D
  • Tetsuo
    #96
    Szerintem Te hablatyolsz. Kvp legalabb gondolkodik, te meg csak sulykolod a nehany sort amit egyszer valahol olvastal.
    Nekem eddig ez jott le a hozzaszolasaidbol.
  • kvp
    #95
    "Azt még mindig nem látom bizonyítva, hogy miért is lenne jó az ionoszférában csücsülve várakozni arra, hogy hátha lesz egy olyan ütkzöés, amit idelent a Földön kurvaprecízen kell előkészíteni egy alagútban..."

    Mert ott a foldon eloallithatonal nagyobb energiaju reszecskek is elofordulnak, tehat van eselye annak, hogy az LHC energiaszintje feletti utkozeseket is megfigyeljunk.

    Egyebkent szerintem az osszes az LHC-ban hasznalt muszerbol lehetne szallithato, urbeli valtozatot kesziteni, amit fel lehetne vinni a jelenlegi technikai szinten. Nem biztos hogy annyival olcsobb lenne, de szinte biztos, hogy nem dragabb. (az ams peldaul sokkal olcsobb volt)
  • Molnibalage
    #94
    Látom még mindig nem érted. Az LHC-nak akkor van értelme, ha az összse mérőműszer megvan, ami mostz. Mivel ezek közül legalább egy nem megvalósítható odafent, semmi értelme a többit is felvinni oda.

    Azt még mindig nem látom bizonyítva, hogy miért is lenne jó az ionoszférában csücsülve várakozni arra, hogy hátha lesz egy olyan ütkzöés, amit idelent a Földön kurvaprecízen kell előkészíteni egy alagútban...
  • kvp
    #93
    "A 10 ezer tonnás gép felvitele meg tényleg sci fi. kvp mikor kattant meg? Én úgy emlékeszem rá, mint józan kommentelőre."
    "Valóban érdekel az ötlet, ezért kérlek, ha időd engedi és módodban áll, tegyél be erről valamilyen hivatkozást."

    Valoszinuleg mostanaban eleg sokan vannak write only modban, de azert beraktam a hivatkozasokat, mindketto wikipedia-as, igaz, hogy angolul vannak, ami van akinek korlatot jelent, de ha sikerul, akkor erdemes elolvasni. A ket muszer ugyanazokat a jelensegeket vizsgalja, annyi kulonbseggel, hogy az AMS-nek nem kellett felepiteni egy gyorsitot. Ha minden jol megy meg fel is viszik a kovetkezo ursiklo kuldetessel. A vicc az, hogy mindkettot a CERN rakta ossze, csak az LHC-t fokent europai penzbol itt a foldon, jo nagy koltsegvetesbol, az AMS-t amerikai segitseggel, sokkal olcsobban. Es meg arra is van esely, hogy az urbe telepitett muszerrel fognak is valamit, mivel a vilagegyetem tobbi resze felol neha joval nagyobb energiaju reszecskek jonnek, mint amit itt helyben elo tudunk allitani. Az LHC koltsegvetesebol siman kijott volna az az 4-5 muszer ami az ISS-re telepitve elvegezte volna a szukseges mereseket. Most ugy nez ki, hogy a siklok selejtezese miatt csak az AMS fer bele. Az egeszben az az erdekes, hogy az ISS-re telepitendo verziot 7 tonnabol kihoztak, mig a foldi valtozat 10 ezer tonna lett. (mondjuk nem kellett hozza gyorsitot epiteni) A kuldetes idotartalma varhatoan 10 ev lesz, kb. ennyit szannak az LHC-nak is. Vicces lenne, ha vegul az AMS talalna valami hasznos adatot, mindenesetre az LHC-s csapatnak sietnie kell a kutatassal, mert par nap mulva megy az Endeavour...

    A linkek meg egyszer:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Alpha_Magnetic_Spectrometer
    http://en.wikipedia.org/wiki/A_Large_Ion_Collider_Experiment
  • Inquisitor
    #92
    No most akkor a Technicolor vagy a Higgs elmélet jön be? Ki mire fogadna?

    Apropó mi van a magyar/román közös lézeres kutató laboratóriummal?
  • Deus Ex
    #91
    Valóban érdekel az ötlet, ezért kérlek, ha időd engedi és módodban áll, tegyél be erről valamilyen hivatkozást.

    Ismereteim szerint nem csak a - látszólagos - olcsóság miatt volna izgalmas egy ilyen űrbéli detektor, hanem azért is, mert időnként a földi gyorsítókban elérhető energiaszintet nagyságrendekkel meghaladó energiájú részecskék jönnek, és léteznek is az ilyen alaposan megsuhintott részecskék légkörbe lépésekor lejátszódó jelenségek mérését végző földi telepítésű kísérletek.

    Szóval mindenképpen hasznos egy, a műszaki-gazdasági ésszerűségek mentén megvalósított, űrbe telepített detektor, de azt gondolom, az LHC hosszú távon univerzálisabb, produktívabb, rugalmasabb, és talán olcsóbb. Egy repkedő rendszer élettartama jó eséllyel korlátozottabb, mint egy fix telepítésűé, a szervizelése, korszerűsítése stb. nehézkesebb, s ha a kísérlet az űrbe merészkedik, akkor finanszírozási oldalról jó eséllyel meg kell küzdeni más programokkal, lévén ha csak ISS költségű, akkor is egy fél Mars-utazás áráról beszélünk. (Gondoljunk bele, egy, a 2008-ashoz hasonló jellegű meghibásodás után valószínűleg még éppen azon lamentálnának, legyen-e szervizmisszió, vagy sem, lásd Hubble.)

    Összességében az a véleményem az ötletről, mint a napenergiáról: vannak területek, ahol kihasználható a létezése, de pillanatnyilag vannak nála megfelelőbb megoldások.
  • Molnibalage
    #90
    Jah, ionoszfére rulez.
  • DontKillMe
    #89
    Nem biztos, hogy a LEO megfelelő lenne. És nem csak a magasság miatt.
  • Molnibalage
    #88
    A részecskegyorsító nem véletlenül akkora és olyan precíz amilyen. Tudtommal szó nincs arról, hogy az űrben lennének olyan ütközések, amik odafent vannak.
    BTW, mennyi az esély, hogy pont a megfelelő helyen történne az ütközés odafent...? Az a hosszú alagút és a mérőműszerek nem véletlenül épültek meg.
  • Molnibalage
    #87
    400 km magas LEO pályára most valahol 10-18k $ /kg tája az árcímke hordozóeszköztől függően.

    Viszont ezt a valamit szerelni is kellene odafent, ami jó sok + $$$.

    A 10 ezer tonnás gép felvitele meg tényleg sci fi.

    kvp mikor kattant meg? Én úgy emlékeszem rá, mint józan kommentelőre.
  • DontKillMe
    #86
    A gond az, hogy ezek nem olyan kérdések, hogy van e igazság benne, vagy nincs, vagy hogy mennyire etikus. Ezek szimplán gazdasági érdekből létrejött cselekmények. Hasznot hoznak a tulajdonosaiknak, kezdeményezőiknek. Ne elvi problémaként nézz szembe vele. Még a háborúk is többnyire gazdasági megfontolásból "következnek be". Lásd Líbia. Van még kb. 5 afrikai ország, ahol halomra ölik az embereket, de az ENSZ, vagy bárki más a füle botját sem mozdítja értük. A Franciák sem jóléti érdekből léptek be azonnal a konfliktusba.
  • pauly
    #85
    Az a baj,hogy ennél sokkal haszontalabb dolgokra költjük a pénzt.Ott van a filmszakma,sportesemények,reklámszakma,tv szolgáltatók és még lehetne sorolni....Ez véleményem szerint mind-mind olyan luxus,amit nem szabadna megengednünk magunknak amíg a világban háború,éhezés van,az embereknek nincs otthona stb.Sajnos a legtöbb ember nem gondolkozik el ezen.
  • DontKillMe
    #84
    Ne csak a tonnák problémájánál ragadj le. A GeV teljesítményt sem lehet akárhol biztosítani. Vagy felvisznek 7 tonna (látom, tetszik ez a szám neked ;)) lapos elemet? Nem mellesleg tisztában vagy azzal, mit jelent 7 tonna hasznos teher feljuttatása? Ha már csak az árakat nézzük:, Kb. 1kg hasznos teher feljuttatása egyszeri alkalommal nagyjából 60.000 USD-be kerül. Ez lehet több, de kevesebb nem nagyon. Szorozd be ezt 7.000-el.
    De hagyjuk is ezt az egészet. Az egésznek az igazságtartalma annyi, amit te leírtál, hogy optimálisabb lenne fent vizsgálni. Kb. ennyi.
  • Molnibalage
    #83
    Kvantummechanikai célhoz makroméretű eseményt hasonlatként hozni szerintem nem szerencsés, nem véletlenül van kvantummechanika és newtoni mechanika ma...
  • vasedeny2
    #82
    ha nincs higgs-bozon, nincs.
  • kvp
    #81
    "Nem nézte meg, hogy hány ezer TONNA az egyik detektor? Majd biztos Zeusz isten viszi fel LEO pályára és tartja is ott. Az egyéb tényezőkről nem is beszélve. Az űrben rikták töréntik pont olyan üzközés amit el szeretnének érni az LHC-ban."

    A vicc a dologban az, hogy az eredeti tervek egy atlagos ISS modul meretu detektorrol szoltak es ez kb. realisan az urbe juttathato lett volna. Az LHC torteneteben valahol meg le is irjak hogy miert igy alakult ahogy. Az urben eleg gyakori az LHC-ban osszehozott energiaszint, csak a reszecskek nem kozel 0 sebessegel haladnak az utkozes utan. Igy egy detektor egy szeletevel is ugyanazt az eredmenyt lehet elerni, csak hosszabb ido alatt, de tobb utkozest vizsgalva.

    Nem mondom, hogy a CERN-nek nincsennek jo eredmenyei, csak azt, hogy olcsobb lett volna az ISS-re telepitett muszerrel megoldani az egeszet, meg akkor is ha tobb ido kellett volna a kutatas eredmenyessegehez. Egyszeruen arrol van szo, hogy egy detektornak nem kell oriasinak lennie, ha van ido tobb merest vegezni. (ez kb. ugyanaz az eset amikor egy scanner soronkent olvassa be az oldalt a helyett, hogy fotot keszitene rola, az eredmeny ugyanaz, pedig a scanner szenzorainak szama a toredeke a foto keszitesehez szuksegesnek)

    Peldaul ez kepes kivaltani az alice-t (alig 7 tonna):
    http://en.wikipedia.org/wiki/Alpha_Magnetic_Spectrometer
    Tehat ezt (joval nagyobb es nehezebb, 10 ezer tonna):
    http://en.wikipedia.org/wiki/A_Large_Ion_Collider_Experiment
  • vision5
    #80
    Hát ha az LHC és a CERN csak alapkutatás, akkor nézzük a haszontalan vívmányait:
    - world wide web
    - firewire (igen, itt készült a detektorok adatátviteli igénye miatt)
    - thunderbolt (részben az LHC miatt fejlesztve)
    - nagy mennyiségű adatok feldolgozása és tárolása hdd mátrixban
    - stb.stb.

    Persze még lehetne sorolni, mert azért elég sok minden technológiát ki kellett fejleszteni másodlagosan, ezeknek viszont konkrét hasznuk van.
  • vision5
    #79
    szasz85: ezzel elkéstél, a tömegeket már régen megtanultuk, hogyan kell manipulálni (bocs az offért ;-))
  • vision5
    #78
    Kicsit kőkorszakinak érzem azt a módszert, hogy minél nagyobb energiával minél kisebb részekre hasítanak szét egy protont. Kb. ez olyan mintha úgy szeretnénk megtudni, hogy egy számítógépbe belelövünk egyet gránátvetővel és a törmelékből próbálunk meg rájönni a működésére és a módszerre ahogyan gyártották. Inkább fejlettebb műszereket kéne kifejlesztenünk, olyanokat, amik nem fotonok vagy elektromágnesesség használatával mérnek (már ha ez lehetséges).
  • Hugo Chavez
    #77
    Kösz, hogy ilyen megértő vagy. :)

    Egyébként, azzal szerintem semmi gond nincs, ha olyan valaki okoskodik, aki tisztában van korlátaival.
  • lamer the true
    #76
    Nem ment nagyon mellé, mivel jómagam, "eszméletlen tájékozatlan" vagyok egy csomó témába, de ez nem tart vissza, hogy okoskodjak :)
  • Hugo Chavez
    #75
    Bocs, az előző kvp-nek ment.

    Ebből is látszik, hogy nem voltam magamnál.
  • Hugo Chavez
    #74
    Ez, valami eszméletlen tájékozatlanságra vall.

    Más hirtelen nem jut eszembe, mert még össze kell kaparnom magamat. :)
  • Molnibalage
    #73
    Amen. Nem nézte meg, hogy hány ezer TONNA az egyik detektor? Majd biztos Zeusz isten viszi fel LEO pályára és tartja is ott. Az egyéb tényezőkről nem is beszélve.

    Az űrben rikták töréntik pont olyan üzközés amit el szeretnének érni az LHC-ban. Ha lennem, akkor nem kellene megépíteni...
  • DontKillMe
    #72
    Igazából nem hiszem el, hogy ekkora marhaságot egyedül ki lehet találni, mint amit te itt alant kifejtettél. :))))))))))))) Minimum egy elméleti matematikus, egy fizikus és egy logisztikai szakmérnök veszett el benned. Hogy csak a témába vágó, legfontosabb tulajdonságaid említsem. Az látszik, hogy sok olyan dolgot olvastál össze, aminek a töredékét sem értetted. Ezekből raktad össze ezt az épületes baromságot. Félelmetes a logikád!..:)))))))))))))))). Vagy mi.
  • szasz85
    #71
    ha a higgs felelős a tömegért akkor lehet hogy egyszer képesek leszünk bármi tömegét manipulálni, ennek a gyakorlati hasznát pedig szerintem nem szükséges részletezni
  • kvp
    #70
    Az LHC helyett epithettek volna egy sokkal kisebb es olcsobb detektort, amit az ISS-re lehetett volna felvinni, meg mindig olcsobban mint az LHC. Az urbol jovo sugarzas valamivel erosebb mint amit a Foldon ossze tudunk rakni. Masik elonye az lett volna, hogy a kozel fenysebesseggel jovo reszecskek, meg ha valami gondot is okoznak, kozel fenysebesseggel at is rohannak a bolygon. Ha az LHC csinal valamit, akkor az itt is marad, mert a vegtermek sebessege kozel 0 lesz.

    Persze akkor jopar fizikus nagyjabol ki lett volna zarva a kutatasbol, mert csak a meresi eredmenyeket kaphattak volna meg, tovabba akkor az amerikaiakkal es az oroszokkal is egyutt kellett volna mukodni. E helyett kb 100x annyit koltottek egy foldi letesitmenyre. :(
  • lamer the true
    #69
    Ha másra nem is jó, majd kilövünk pár ufot a kiegyenesített LHC-vel :P