90
  • Grr1234
    #90
    ... vagy pedig nem tudják értelmezni.
  • Grr1234
    #89
    Egy másik elképzelésre a kutya-ember példát hozom fel. Szeretet kis kedvenced felül melléd a kanapéra. Szemeztek egymással... Ő vakkant egyet, te meg elviszed szaratni, amikor lehet, hogy csak éhes volt. Nagyon régóta él ember és kutya egymásmellet, és még sem tudják megérteni egymást. Vajon a kutya is azt gondolja, hogy ezek a primitív emberek nem értik meg, hogy korog a gyomra? :-)
    Lehet, hogy az idegenek már kiküldték a jeleiket, amik meg is érkeztek, csak a mi műszereink most még nem érzékelik.
  • Grr1234
    #88
    Most jogos a kérdés, hogy léteznek-e idegenek... Tegyük fel, ülsz a gép előtt és fingasz egy igazságosat. Az USA-ban lakó "Dzson Smisz" reagál erre valahogy? Nem, mert (fing-távolságba mérve) jó messze volt az illető, és nem érezte, hogy kifingottad magad alatt a széket.
    Én valahogy "így" képzelem el.
    Mi küldjük a jeleket, keresünk, kutatunk, míg a másik galaxisokban lévő értelmes lények ugyanezt teszik, de mire elérnének oda/ide a jelek...
  • Kara kán
    #87
    Sagan Károly azt mondta, hogy 1 millióan vannak a mi galaxisunkban. Aszimov Izsák 670 ezret számított ki. Plusz-mínusz 1.
    Soszták (SETI) Széth szerint pont 10 ezren. (*)

    Szerintem meg 42-en vannak. Hasamra ütöttem. (A fejemre nem, azt kímélem :-)
  • Kara kán
    #86
    "Tehát az egész SETI program nagy valószínűséggel egy teljesen felesleges és reményvesztett vállalkozás."

    Annyira nem. Ezzel az erővel Leonardo da Vinci is mondhatta volna, hogy á, hagyom a franca a sárkányrepülővel kapcsolatos kísérleteimet, hisz 500 év múlva úgyis sugárhajtású repülőgépeket, helikoptereket és űrhajókat fognak gyártani.
    Nem!
    Minden nemzedéknek, sőt, minden embernek el kell végeznie a házi feladatát.
    Egyébként a Discovery Science-en épp most megy a Féreglyukon át ismétlése. Annak, aki nem látta...

    A másik: hazafelé jövet én is épp azon filóztam, hogy 50 év, és tökéletesednek a megfigyelő eszközeink. Az is lehet, hogy 50 év múlva elcsípjük egy tőlünk 30 fényévre lévő civilizáció tévéadását, és meg tudjuk, hogy milyen szórakoztató műsorokat néztek ők 30 éve, vagyis mától számítva 20 év múlva.
    Nem lesz érdektelen ez sem. Persze, a fegyvereik részletes leírását nem fogják a tévéjükben bemutatni, bár ki tudja...

  • Ravkin
    #85
    A fermi paradoxon en hatalas nonsense.

    Ugyanis hogyan állíthatunk bármit is addig, ameddig nem ismerjük részletesen az univerzum struktúráját. Gondoljunk csak bele a földön is vannak ritkán lakott területek, és vannak nagyvárosok is.

    Az hogy idáig nem találkoztunk, vagyis nem találtunk egyértelmű bizonyítékot földönkívüliek létezésére az nem jelent semmit. Közvetett bizonyítékok a mai napig léteznek és arra utalnak hogy már régebben is meglátogattak minket.

    Lehetséges hogy a galaxis eddig, általuk veszélyes tartományában vagyunk ahová nem szívesen merészkednek, de az is lehet hogy egyszerűen a hatalmas távolságok áthidalása miatt ők inkább a tőlük közelebbi bolygókra telepedtek stb...

    A lehetőségek száma szinte végtelen, addig ameddig nem járjuk végig az utat kár találgatásokba bocsájkozni, most még nem tudjuk Gliese 581 szerű bolygókat hatékonyan azonosítani, de persze épp ez lenne a cél, és valószínűleg a jövőben majd alkalmunk adódik rá.

    Csak idő kérdése.
  • NEXUS6
    #84
    Az a dúrva, hogy ilyen fajta kommunikációt folytatni 15-20 fényévnél távolabb levő fajjal tök értelmetlen.

    Olyat lehetne talán még csinálni, hogy nekiállunk kifelé sugározni valami olyat, amit mi tudunk és ők nem, és ők is ugyan így felénk. A kérdés feleletnek eleve nincs értelme. 30-40 év lenne egy ilyen ciklus, addig saját magunk is kitaláljuk! De arra rámenne vagy 150 év amíg belőjjük, hogy mit érdemes a másiktól kérdezni, vagy neki átsugározni.

    Szóval igazából max jópofizni lehetne igazából. Azt meg minek?
  • gyozo
    #83
    Az a szép, amikor a tudóstársadalom nem követi saját magát.

    AMióta megállapították ezt a "lennie kell még valakinek itt, aki rádiózik" elvet, akkor még abba az irányba haladt a távközlés és technika, hogy minden a rádiókommunikációra épül. Vagyis azt a hibás analógiát követték, hogy ha adott egy lakható bolyó, ami 10 milliárd éve létezik és lakható, és mi még csak 150 ezer éve rádiózunk, akkor azok már nagyon rádióznak.

    Viszont az elmúlt évek rámuttattak, hogy mi sem fogunk rádiózni olyan szinten, hogy az hallahtó legyen akár már 100 év múlva sem.

    Tehát az egész SETI program nagy valószínűséggel egy teljesen felesleges és reményvesztett vállakozás.

    Ha ugyanis úgy teszem fel a kérdést, hogy mondjuk adott két bolygón, melyeken mondjuk 1 millió éve megvannak az általunk ismert feltételei az életnek és mind a két bolygón 100 évig épül a kommunikációjuk a rádióra, mekkora az esélye annak, hogy pont egybeesik ez a 100 év?

    Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha úgy próbálnának felhívni, hogy nem csörög a telefonom. Valószínűleg egy életet is leéhetnék úgy, hogy senkivel sem beszélek, ha éppen nem akkor veszem fel a telefonom, amikor hívnak.

    Másrészről az egész SETI prógram fő "átverése" itt kezdődik. Most kérdem én? Mi lenne, ha látnánk egy jelet? Megszűnne a közelketei válság? Fellendülne a gazdaság? Megoldódna az éhezés problémája? Visszafordulna a globális felmelegedés? Tudnánk kezdeni bármit ezzel az információval? És ami a legfőbb, oda tudnánk menni? Nem.
  • Kara kán
    #82
    Még írj ilyen okosságokat.
  • Artyy
    #81
    A jövőben szerintem biztos utazni fogunk más naprendszerekbe, bolygókra csak az szab határt milyen gyors az űrhajónk ugyanis a fénysebbésséget megközelítőleg az idő lassul számunkra.
  • globint
    #80
    A fejlődésnek azon a szintjén, amikor már képes (technikailag, anyagilag) egy faj leküzdeni 20-30 fényévet, nem egyszer, hanem gyakran, és "gyorsan", akkor már teljesen kiszámíthatónak kell, hogy legyen, az értelmi fejlődés szintje miatt. Szerintem ugyanis, és ezt láttam meg az elmúlt évtizedeim alatt, minél primitívebb egy ember, annál inkább az izomban (késben, atomban) bízik, és minél intelligensebb egy ember, annál inkább a harcmentességben (ez akár verbális harcot is jelent) kíván élni, ezt igyekszik felépíteni, és megtartani. Továbbá minél primitívebb egy ember, annál kevésbé tiszteli a magántulajdont, és minél intelligensebb egy ember, annál inkább tiszteli a magántulajdont. Akkor pedig egy bolygó is egy magántulajdonként jelenik meg a fejlettebb intelligencia számára, vagyis egy másik faj magántulajdona. Ha a fejlődés nem megy el ebbe az irányba, az adott faj szükségszerűen kiirtja magát. Szerintem.
  • Kara kán
    #79
    "De mi van az utódokkal? Ők nem akarták ezt az egészet,"

    Gondolom te is a születésed előtt aláírtál el beleegyező nyilatkozatot. Eriggy mán!
  • philcsy
    #78
    Az általad vázolt pszichológiai "hadviselés" a bizonytalanságon alapul. Már az ókori perzsa uralkodók is alkalmazták.

    "Még egy infót hozzá tennék nagy tévedés hogy ami ömlik a médiából az a valóság megsúgom nem az... Minket bevallottan egy buborékban tartanak ami lassan de biztosan vékonyodik idővel sokan lesznek ilyenek mint én hogy meglátják a valóságot és egyszer a buborék is elpattan te se legyél buborék ember.."

    Csavarnék egyet a dolgon. Te csak azt hiszed hogy megláttad a valóságot. Pont ezt akarják elhitetni veled...
    Remélem már kezded kapizsgálni.
  • philcsy
    #77
    De tudhatják hogy hosszútávon felesleges és kiszámíthatatlan egy verseny(faj)társ.
  • philcsy
    #76
    "Találnál szerinted ahhoz embert" Igen.
    "De mi van az utódokkal? Ők nem akarták ezt az egészet" Így jártak. Az adott körülményekhez fognak igazodni. Ez esetben azt fogják csinálni ami a túlélésükhöz szükséges. Csinálják a dolgukat. Ha nincs alternatíva az ember szinte mindent elfogad. Aki nem az hullik.
    "Mit csináltok a felfedezés eredményeivel? Folyamatosan küldözgetitek a földnek, akik - ahogy korábban írtam - mondjuk 10 év múlva megkapják, 20 év múlva reagálnak." Igen.
  • boond
    #75
    Heh ne mond már hogy modern az az űrállomás. Ha visszanéznéd 10-150-200év múlva akár akkor olyan érzésed lenne mint ha elmennél ma egy tájházba, hogy hogy éltek akkor!

    Idővel kifejlesztik, tökéletesítik a rendszert, Gravitációt kelteni igazán nem nagy nehézség pl. emellett nem ártana egy "pajzs" ami megvéd a szélsőséges időjárástól. Aztán már tiszta Hawaii. (no persze még kell pár dolog...)
  • philcsy
    #74
    Az általad vázolt lehetőséget az megfelelő intelligencia definiálásával lehet kiejteni. Intelligensnek csak az emberihez hasonló intelligenciával rendelkezőket tartjuk.

    Egy példa:
    A mostani számítógépeket nem tartjuk intelligensnek, pedig megfelelő nyelven el lehet velük beszélgetni, és értelmes kérdésre értelmes választ adnak. Mégsem tekintjük a PC-t intelligensnek. (Természetesen itt az intelligenciát az akarattól függetlenítettem, de ez csak definíció kérdése. Szerintem, saját magamból kiindulva, ez a kettő független.)
  • boond
    #73
    "Azonban úgy véli az igazság még annál is különösebb lehet, mint amit egyáltalán feltételezni tudunk."

    Erről az sg jutott az eszembe...
  • NEXUS6
    #72
    Csak nehogy túl korán lépjünk ki a hipertérből, mert valaki nagyon rábaxik!
  • bah
    #71
    Ott lesz a lázadók bázisa.
  • kukacos
    #70
    Háppersze, biztos eldobnád a korlátlan intelligenciát, örök életet, csillagok szintjén működő átalakító képességet. Mert te akarsz egy igazit, jót focizni. Nem virtuálisat.
  • Kara kán
    #69
    Ez a nulladik verzió.
  • Etinger
    #68
    "Aki nem UFO hívő, annak nagyjából három lehetőség marad. Az egyik, hogy itt vannak, azonban gondosan ügyelnek rá, hogy ne tudjunk róluk, míg a másik, hogy valóban kifejlődött máshol is az intelligens élet, azonban valamilyen okból nem kutatják a galaxist, ami lehet technikai vagy bármi egyéb ok is. Végül az sem zárható ki, hogy mi vagyunk az egyetlenek, vagy egyike az elsőknek, akiknél kifejlődött az intelligencia a galaxisban."

    Az hanyadik verzió, hogy kifejlődött máshol is az intelligens élet, csak még nem találtak meg minket, ahogy mi se találtuk meg őket? Elvileg...
  • Kara kán
    #67
    OFF-nak off, de IQ-tesztnek jó.

    Idióta!
    Kérdezek tőled valamit, és a válaszodtól függően módosítok a minősítéseden:

    Mint tudjuk, a szlovák fogyasztóvédelmi hatóság 1500 euróra büntetett egy újságot, mert csak magyarul közölt egy hirdetést. Mit lehet ilyenkor tenni:
    a. le kell bombázni Szlovákiát;
    b. "Megdobtak kővel, dobd vissza kenyérrel!" alapon még 1500 eurót rá kell tenni, és összesen 3000 eurót kell befizetni;
    c. a budapesti Szlovák Kulturális Intézetet 15 ezer euróra kell büntetni, mert szemetes előttük a járda, és csúnya, a városképet romboló graffitik vannak a falakon;
    d. a Vérmező téren szlovák újságokat kell égetni;
    e. a Miskolcon letartóztatott korrupt rendőröket szabadon kell engedni, és hagyni kell őket, hogy sarcolják a szlovákiai szlovák turistákat, így szerezve vissza a magyarságot ért erkölcsi és anyagi kárt.

    Na, jól vigyázz, hogy mit választasz - csak egyet lehet választani a fentiekből - mert el leszel meszelve!
  • globint
    #66
    Delfiből előbb, mint Kara kán -ból...
  • NEXUS6
    #65
    Jó csak, ugye a foton, mint részecske nem egy vasgolyó szerű valami. Azt meg hogy minek a hullámzása is pontosan, arról meg úgy nagyjából hallgat a tudomány, vagy is inkább túl sok magyarázat van rá.

    De valójában a hullám tulajdonságot az interferencia képből tudjuk levezetni, és időben és térben változó megtalálási valószínűségeket jelent. Vagy is eleve nem egy hagyományos értelemben vett hullámról van szó, ahogy pl a levegő, vagy a vízfelszín hullámzik. Sokkal inkább az adott részecske x, y, z koordinátán t időben ott van valamilyen valószínűséggel és hatást gyakorol a környezetére, ehhez képest dx, dy, dz, kordináta pontokon és dt idővel eltérő helyen meg teljesen más valószínűséggel és hatással van jelen.

    A gond az, hogy ez nem egy hagyományos értelemben vett statisztikai valószínűség, hanem tényleg az, ahogy írtam, mintha a részecske, illetve annak bizonyos tulajdonsága fokozatosan eltűnne a világunkból, aztán újra egyre intenzívvé válna, és ezt még jó párszor. Az anyagi részecske gyakorlatilag egy ilyen "valószínűségi" hullám csomag, a fény viszont egy végtelenbe futó hullám.

    Én úgy értelmezem ezt, hogy a részecske a valószínűséghullám maximumát elhagyva szépen átcsúszik egy párhuzamos univerzumba, idősíkra, ahol viszont a létezése egyre intenzívebbé válik, majd vissza. A részecske gyakorlatilag folyamatosan kering (egy 4 dimenziós pont körül) és közben párhuzamos idősíkokat szel át és köt össze. A párhuzamos univerzumokban értelemszerűen egy kicsit mindig más fázisban van, ez a fáziseltolódás adja a párhuzamosság lényegét, egy kicsit minden univerzum más, az adott részecske az adott térkoordinátát más időben érinti az adott valószínűséggel. Ez persze a részecskék kölcsönhatása miatt aztán térben is eltérő állapotokat eredményez. A kölcsönhatás után az egyes részecskék nem olyan irányokban távoznak és az idő múlásával ezek a kis különbségek egyre nagyobb eltéréseket okoznak.
  • NEXUS6
    #64
    Az emberek ma sem pusztán biológiai kényszerből, szükségszerűségből csinálnak dolgokat, hanem mert élni jó!

    Ha választani lehetne egy virtuális, és a mostan létem között, akkor én az utóbbit választanám, még akkor is ha nem ideális.

    De nem vagyunk egyformák.
  • MacropusRufus
    #63
    De a hullámot is foton részecskék alkotják.
    A fény meg nem más, mint látható elektromágneses sugárzás.
    Van intenzítása/amplitódója, amit a szemünk fényerősségnek érzékel.
    Van frekvenciája amit a szemünk színként lát, és van polarizációja, amit mondjuk mi nem látunk, de bizonyos életformák 8pl. rovarok) érzékelni képesek.
    És a hullám-részecske kettőség miatt a fény hullám és részecske tulajdonságokkal is jelemezhető.
    Tehát inkább részecske mint hullám és pontosan anynira igazam van mint neked, amikor az írtad, hogy inkább hullám.
    És ugye azt is tudjuk, hogy a fotonok olyan részecskék, amik nyugalmi tömege nulla, de fénysebességgel mozog.

  • NEXUS6
    #62
    Jó szöveg!:)

    Egy-két észrevételem van. Az egyik, hogy marhára nyomon követhető benne az a tudományos elv, paradigma, vagy téveszme, hogy mindent egy okra vezessünk vissza.
    A tudomány számára az univerzum csak egy nagyon bonyolult mintázat, aminek az alapja egyetlen képlet. Legalább is remélik.

    De miért kéne, hogy így legyen?
    Megismerés a lokális különbségek feltérképezése, osztályozása is, anélkül, hogy ezeket megpróbálnánk valami nagy közös nevezőre hozni. Miért gondoljuk, hogy csak egyfajta univerzum létezik? Mi van ha, amikor lezajlott az ősrobbanás, akkor nem egyetlen erő hasadt fel, magerőre, garavitációra, stb., hanem az ősrobbanáskor (ha volt ilyen egyáltalán) párhuzamosan indult el több lehetséges világ és ezeknek egyfajta keveréke a ma ismert világegyetem, a ma ismert törvények. Sőt bizonyos körülmények között újra "felbomlik a téridő szövete" és az adott helyen elindul valami, ami annyira különbözik a világegyetem többi részétől, hogy azzal sem rokoni, sem oksági kapcsolatba nem lehet hozni!?

    Szóval miért pont egyetlen bolygó katasztrófájára próbálod levezetni a Naprendszer jelenlegi állapotát?
    Amúgy persze okosan kitalált kozmikus összeesküvés elmélet.

    Aztán a tudat. Nem tudom, hogy tartasz-e otthon kutyát, vagy macskát? Csak mert ezeknek az állatoknak is hihetetlen egójuk van! Beszélni nem tudnak, de kommunikálni igen, felveszik a szemkontaktust, mutogatnak, metakommunikálnak, mert el akarnak érni valamit, kaját, kényeztetést, játékot legtöbbször. A másik fajtársukat viszont általában utálják, és a territóriumukat őrzik, nagyon is tisztában vannak az én és a te fogalmával.

    Aztán a tudomány által preferált kérdés, legalább is úgy tanítják, hogy ez a MIÉRT?
    A miért valójában olyan lény kérdése, aki a jelenlegi bizonytalan léthelyzetére, egzisztenciájára keres a múltban egy oksági magyarázatot, igazolást. A miért a jövőtől elforduló ember kérdése, mert a jövő számára veszélyes, még nincs hozzá ereje, hogy szembenézzen vele, és ezért próbál a múltból erőt meríteni, úgy hogy identitást keres.

    Szerintem a miértnél, ami tényleg filozófikus, szinte depresszív módon az, sokkal jobb kérdés a HOGYAN?
    Hogyan fogom ezt-meg ezt megcsinálni? A miért nem fontos, mert így akarom és kész. Ez a kérdés a jövőre irányul, mert bízik benne, nem előre akar tanulni, okos lenni, hogy minden veszélyt elkerüljön, hanem elfogadja a hibázást, nem tartja ezt katasztrófának, mert ez a kérdés, a hogyan, újra és újra feltehető, amíg meg nem találja a megoldást. A világot nem szinte megszüntetendő kiiktatandó problémának, megoldandó, letudandó feladatnak tekinti, hanem kihívásnak, és minél nagyobb kihívást talál magának, annál értékesebbnek érzi önmagát.
  • Szikorarobi
    #61
    Ja. Nemsokára én is kimegyek a rétre és felvilágosítok egy Bodza bokrot. Vagy csulázok egyet és felvilágosítom a nyálban lévő bacikat. Remélem nem felejtem el.
  • Kara kán
    #60
    Még az is lehet, hogy akkor 500 év múlva az amcsi elnök egy delfin lesz?
  • Kara kán
    #59
    Jó lesz az a 10-14 év 2-3 évnek is, szerintem.
  • globint
    #58
    Nos, keresik az értelmes életet, talán mert a földön nincs....
    Viccet félretéve.

    Pár hete olvastam egy cikket, hogy hosszas, és többszörösen ellenőrzött kísérletről, amelyben azt állapították meg, hogy a palackorrú delfinek egy 10-14 éves gyermek értelmi szintjével rendelkeznek.
    Kb. ugyanez az eredmény jött ki az 1500-as években az Afrika közepéről elhurcolt rabszolgákra is, ugyanis a tanulástól, és egyéb információdömpingünktől elzárt emberek nem rendelkezhettek magasabb IQ-val, értelmi szinttel.

    Gondolom, ha képesek lesznek a delfinek metakommunikációval páros nagyfrekvenciájú (akár 200 ezer Hz) hangokkal működő 3D kommunikációját nem csak megfejteni, hanem megtanulva kommunikálni is velük, akkor még akár oktathatják is őket, mint ahogyan az Afrikából elhurcolt feketéket is, akik közül többen magas egyetemekig, sőt minisztériumig vitték. Aztán meg úgy indult 500 éve, hogy csak annyira értelmesek, mint egy 10 éves gyerek.

    Mi meg kutatjuk a világűrt, értelmes fajokat keresünk, aztán meg itt élnek velünk egy bolygón.....
  • Kara kán
    #57
    Szerintem te is előbb-utóbb eljutsz az angelológiához. A késztetés megvan benned. :-D
  • Kara kán
    #56
    Kedves nézőink, a Showder Klub legújabb adását látták. Reméljük, hogy jól szórakoztak. Várjunk ugyanitt egy hét múlva, amikor sok meglepetés-ajándékot is kisorsolunk.
  • kukacos
    #55
    Az én kedvenc teóriám még mindig az (mint azt itt sokszor kifejtettem), hogy ha végiggondoljuk tetszőleges - akár a földi - technikai civilizáció kifutását, a legvalószínűbb válasz az, hogy itt vannak, csak nem látszanak, mert nem osztunk velük életteret semmilyen formában. Ez szinte pofonegyszerűen következik az előttünk álló útból.

    Mert nézzük csak, mi várható például az emberiségre nézve? Mielőtt űrhajókon bejárnánk a galaxist, sokkal valószínűbb, hogy itt a Földön történnek jelentős változások. Hamarosan tökéletesen megismerjük a saját testünket, és maximálisan átalakítjuk azt. Képesek leszünk fehérje-DNS rendszerek helyett más anyagokat használni, azokon mesterséges intelligenciát létrehozni, majd létünket ilyen alternatívákra alapozni.

    Innentől a biológiai rendszerek alapmotivációja megszűnik: semmi értelme "szaporodásról" vagy "hódításról" beszélni egy olyan lénynél, ami lényegében nem áll másból, csak információból, az anyag speciális mintázatából, elosztott, létezése időben tetszőlegesen széthúzható, és legfeljebb könnyen alakítható anyagért versenyez, nem kajáért és erőforrásokért. Lényegében semmi sem korlátozza egy ilyen általános intelligencia megvalósítását. Elemei itt lehetnek a körülöttünk levő anyagokban, eszközökben, vagy akár saját testünkben. Finoman manipulálja az anyagot, és pont úgy, mint a tömörített adatfolyamot, csak zajnak látjuk az információfeldolgozása eredményét.

    Persze felmerül a kérdés, hogy ha valóban intelligensek, miért nem osztják meg velünk létezésük tényét. Egyszerűen nem érdekeljük őket, tőlünk semmit nem képesek tanulni, és mi sem tőlük. Más körökben és nagyságrendben mozognak. Nem hiszem, hogy direkt titkolják létezésüket, csak egyszerűen nem veszik a fáradtságot, hogy felfedjék azt. Minek is tennék?
  • Kabos Dezső
    #54
    A legegyszerűbb negyedik magyarázatra viszont senki nem gondolt: a technika fejlődésének van egy maximum limitje,(amit már gyak. majdnem el is értünk) és a többi civilizáció sem tudott a jelenleginél -jelentősen- gyorsabb űrhajóhat készíteni / hibernációs és/vagy generációs űrutazást kifejleszteni, viszont igen fejlett robotszondákat és a saját életük csíráit igenis elküldték a szélrózsa minden irányába, majd kb. 4.5 milliárd évvel ezelőtt az akkor Föld-Vénusz kettős bolygórendszerbe és a Jupiter és a Nap között keringő Phaeton bolygóba beletrafált egy általuk készített űrszonda , amely sajátos genetikai kísérletekbe kezdett az ő anyabolygójukról hozott DNS-hez hasonlító egysejtűekkel. A mai Marsjáróknál jóval fejlettebb, robotokra kell gondolni. Aztán nemsokkal ezután a fiatal Naprendszerünk "kissé" átrendeződött . A kataklizma sorozatot a Nap és Jupiterbolygó kettős vonzása közé kerül, a Földnél mintegy 4x nagyobb sugarú, 50x nagyobb térfogatú és tömegű Phaeton bolyót valósággal szétszakította a gravitáció. A felszínén valaha létezett rengeteg óceánnyi víz hozta létre a retrográd keringésű 4 Galilei holdból 3mat : az Európát , a Ganümédeszt és a Callistót, valamint a víztartalmú Szaturnusz holdakat , az Enceladust.A kérgesebb darabok Oldalára billentették az Uránuszt ami máig a saját tengelyén "gurul", Valamint a Neptunusz rendszer összevissza keringő 3 holdját, mely közül extrém excentrikus, extrém pályasíkeltolódású és retrográd keringésű is akad. A Föld-Vénusz kettős rendszert teljesen elválasztotta egymástól az akkor még jóval nagyobb Földbe egy gigantikus Mars méretű objektum csapódott, a Vénusz letért a pályájáról és a mai retrogád forgásba kezdett, a Merkúr bolygó a Földből kiszakadt egyik méretesebb darabból jött létre , hasonlóan vasmagú összetétellel. A Phaeton bolygó egykori pályáján csupán a kis Mars maradt a többi nagyjából 500 millió kisbolygó pedig máig a Mars és a Jupitet pályáján kering a Nap gyűrűjét , a kisbolygóövezetet alkotva. Az üstökösök az egykori Phaeton bolygó kiszakadt ócánjának vízdarabjai pedig extrém excentrikus pályán máig a Nap körül gyűrűznek. A Földön létrehozott genetikai kísérleti bázis és a robotok majdnem az utolsó szálig elpusztultak, viszont csak majdnem. A Genetikai kísérletüknek köszönhetően amikor stabilizálódott a FÖld körüli gyűrűrendszer és a becsapódó meterorok és üstökösök eltűntek, a Hold a pályájára állt, a növekvő Földön (http://www.indavideo.hu/video/NOVEKSZIK_A_FOLD)
    Megindult az élet burjánzása. Újabb 3 milliárd év kellett ahhoz, hogy az időről időre ismét kialakuló meteorbombázások az élet csíráit felváltva hol kipusztítsák, hol pedig újraszülessen.
    Majd nagyjából 1 milliárd évvel ezelőttre a Földfelszín alól , a Föld belsejéből tektonikus repedések mentén a felszínretörő vízgőz már annyi vizet képezett amelyben elegendő volt az egysejtűek stabil állapotának fenntartásához.
    Az egysejtűek újabb 500 millió éven keresztül fejlődtek , a gazdarobotok genetikai kontrollja nélkül szabadon, akkor még ivartalanul , osztódással és rengeteg mutációval.
    500 millió évvel ezelőtt következett be egy véletlensorozatok általi nagyobb áttörés, mikor az egysejtűek telepekbe kezdtek rendeződni, és létrehozták az első többsejtű , telepes korallszerű lényeket.
    400 millió évvel ezelőttre a sejtek rendeződése az automatizált önfejlesztő mechanizmusok törvénye értelmében a pozitív visszacsatolásos rekurzív folyamatoknak köszönhetően (amelyek olyan önfejlesztő programok, amelyek saját magukat többszörös reproduktivitása mellett
    olyan parallell taszkokat is létrehoznak amelyek kisérleti állapotban (béta verzióban) egyidejűleg a stabil taszkokkal vezérlő státuszba engednek újabb folyamatokat. A kontroll folyamatokat vezélrő taszkok mindig számszerű fölényben vannak a kísérleti taszkokhoz képest,
    hogy szükség esetén autokorrigációt, esetlegesen a hibásan futó béta verziók tömegpusztítását rendeljék el. (falósejtek, vírusok, hibás szubrutinok). Ezt a pozitív visszacsatolásos rekurzív folyamatot nevezzük másnéven dominó-effektusnak, láncreakcíónak , illetve Földi-életnek is.
    Mikor egy bétaverzió eléri azt a pontot, hogy számszerű fölénybe kerül a korábbi szülőverziókkal szemben , akkor az történik, hogy a korábbi verziókat becsben tartva és elszeparálva magukat megjelölik magukat STABIL verziónak (linux) és újabb bétaverziókat hoznak létre.
    A folyamatba a véletlen is beleszólhat ugyan (pl. sugárzás, mérgező , nem odaillő anyagok jelenléte, kontrolltaszkok szándéka stb.) de ezek rendszerint abnormális mutációt hoznak létre , a pozitív visszacsatolásos folyamatból követező szupernormális mutáció helyett.
    A folyamat innetől már ismert. Az első gerincesektől kezdve , a hüllőkön át a Homo faj megjelenéséig, majd addig a pontig, amikor a Homo Sapiens, öntudatára ébredt, és a rengeteg addig értelmetlennek látszó szubrutin egyetlen közös főrutinná állt össze amely azt kérdezte: MIÉRT?
    Ez az EGO, az én kérdésének feltevése, és megkérdőjelezése, különböztet meg minket az állatoktól. Mint ahogy a mai egyre hízó internet is még csak a vírus szintjén jár, még egy egysejtű teljesítményével sem vethető össze, amelynek már komoly önszaporító programja és az ehhez szükséges
    mechanikus alkatrészei és mechanizmusa is már jelen van. Viszont ha majd egyszer öntudatára ébred a SkyNet, akkor a folyamat kezdődik előlről, és a gépezet beindul ... a szélrőzsa minden irányába robotokat fog küldeni genetikai kísérleti programokkal és az élet csíráival, ha akarjuk, ha nem.
    Ilyenformán nem lesz szükség se generációs űrutazásra, se hibernációra, sem pedig gyorsabb űrhajókra. Elég lesz csupán a mainál egy kicsivel fejlettebb napelem és egyéb energiahasznosító technológia és az olyan robotok amelyek intelligensen feltalálják magukat az űr sötétjében is. ehhez pedig
    semmi esetre sem kell már több 10-20 évnél, amikor valamelyik világkiirtó okos tudós kontrolltaszkja meg nem nyomja az autokorrigációs piros gombot , amely a sok elszabadult hibásan működő bétaverziós mutánst egycsapásra kiirtja.
    A végtelen univerzumban ez megy már időtlen idők óta. A végtelen univerzum pedig azért végtelen , mert nincsen vége. Remélem kielégítő választ tudtam adni mindenkinek a történelmünkre , a jövönkre, a múltunkra, a jelenünkre, a feladatainkra és a kötelességeinkre vonatkozóan.

    Maradok örök tisztelettel és hódolattal: Arrakistor
  • NEXUS6
    #53
    Jó írás lett, de szerintem sem ilyen elkeserítő a helyzet.

    A lélek és a test magányossága is legyőzhető. A legyőzés itt soxor szó szerint értendő, mert a magányosság, nem csak valaminek a hiányából, a nemtudásból, a tapasztalatlanságból, hanem az elutasításból fakad. Egy olyan ideából, vagy inkább, valami reflexes lelki öklendezésből, amit viszont el kel tudnod utasítani, mert a hányó, okádó embert mindenki elkerüli.

    Szeretetről beszélsz, de közben vannak, akiket kirekesztesz a szívedből, pedig a szeretetet nem lehet korlátozni. A harag, a megvetés (amely tudvalevőleg a sötét oldalra visz;) kötődés, figyelmedet olyanok felé fordítja, akiktől nem kéne függened. Ha nem tudsz elszakadni haragod tárgyától, akkor később azt se fogod tudni szeretni, akit arra érdemesnek találsz.

    Minden megtanulható, a telepátia, a különleges képességek is, kitartás kérdése az egész. Ha az ember iszonyat erős biológiai támogatással, bedrótozva 1-2 év alatt tanulja meg az anyanyelvét, akkor miért gondoljuk, hogy a telepáriára elég lenne egyetlen próbálkozás és már működik is?
    Szóval minden tanulható, azonban tanulni kell olyan dolgokat is, amiről azt hinnénk maguktól jönnek: a szabadság, vagy a belső erő.
  • Gaboca76
    #52
    "Kara kán" sokat kel olvasnod meg sokat kel még tanulnod ember....Nincs elég tapasztalatod.
  • Kara kán
    #51
    Írtam egy szösszenetet.