Hunter

Valósággá válik a kvantum-szélessáv

A kvantumfizikának köszönhetően elkészült az első elméletileg feltörhetetlen nagy sebességű hálózat. A Toshiba Research Europe angliai laboratóriumának kutatói egy 50 kilométeres optikai kábelen küldtek titkosított adatokat másodpercenként több mint 1 megabit sebességgel.

A biztonságos kapcsolatok lényege, hogy az egyik felhasználó egy titkos kulcsot küld a másik félnek, mindez megfejelhető a kvantumkriptográfiával, ami a kulcsot különálló fotonok egy láncának kvantumtulajdonságaiba kódolja. A kvantummechanika biztosítja, hogy a kvantumkulcs bármilyen elfogási kísérletre megváltozzon, elárulva a feltörési szándékot. Emellett a titkosítási módszer rendkívül hosszú kulcsokat használ, ezeket is mindössze egyszer, ezért nem lehet kriptoanalízissel feltörni. "Még a kvantumszámítógépek sem lesznek képesek feltörni ezeket a kulcsokat, mert a klasszikus kriptográfiával ellentétben nem számítási komplexitáson alapulnak" - magyarázta Andrew Shields, a cambridge-i labor igazgatóhelyettese.

A kódolt fotonok küldése leggyorsabb útjának egészen mostanáig a levegő számított, ez azonban legfeljebb 700 méteres távolságot tudott áthidalni. Ahhoz, hogy a kvantumtitkosítás a gyakorlatban is alkalmazhatóvá váljon, a fotonoknak jóval messzebbre kell eljutniuk. Mindezt lehetőleg a már meglévő infrastruktúra alkalmazásával, mint a Toshiba által is használt optikai kábelek, amik jelenleg is az internet gerincét képezik.

Sajnos az optikai kábelek nagy távolságokra csak egy bizonyos hullámhosszokon képesek továbbítani a fényt. Ennek a hullámhossznak a különálló fotonjait nagyon nehéz észlelni, a Toshiba azonban kifejlesztett egy detektort, ami jelentősen fokozza az észlelhetőségüket, alacsony hibaarányt és rendkívüli átviteli sebességet biztosítva, méghozzá korlátlanul. A megoldás egy másodpercenként több mint 1 gigabites adatátvitel olvasására képes fénydetektoron és egy kezelő rendszeren alapul, ami nyomon követi az adatokat és csökkenti a hibák számát. Így legalább százszoros sebességnövekedést értek el a korábbi átlaghoz viszonyítva az 50 kilométeres száloptikás kábelen.

Shields szerint módszerük 3-5 éven belül mindennapos alkalmazássá válhat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Merces #34
    ...mijaza Sp_?
  • andersh #33
    a jónépet SP haja érdekli, vagy Győzike kirohanásai...
  • Motoroj #32
    A jónépet valószínűleg nem is különösebben izgatja az ilyesmi
  • philcsy #31
    "Csak akkor jut pontos információhoz, ha véletlenül úgy állította be a polarizátort" ahogy a foton küldésénél volt, vagy arra merőlegesen.
  • philcsy #30
    A lényeg az hogy egy db foton polarizáltságát nem tudjuk egyértelműen megmérni.

    Hogy mérünk:
    A foton útjába teszünk egy polarizátort, mögé egy detektort. A polarizátort persze többféleképpen helyezhetjük el. Kiválasztunk egy irányt.

    Mi történik:
    1. Jön egy foton ami előtte már átment egy ugyanilyen irányú polarizátoron. 100% hogy átmegy.
    2. Jön egy foton ami előtte már átment egy az előbbire merőleges irányú polarizátoron. 0% hogy átmegy.
    Ezeknél az eseteknél kapunk biztos információt.
    3. Jön egy foton ami előtte tetszőleges irányba beállított polarizátoron haladt át. A kettő alfa szöget zár be. cos(alfa)^2 % hogy átmegy.
    Amennyiben átment a foton a detektor jelet ad.

    Ha egy harmadik fél le akarja halgatni:
    Miérnie kell de, hogy állítsa be a polarizátort? Beállítja valahogyan.
    Mér egy jelet a detektoron. Ebből mit tud meg? Nem sokat. Egy kivételével bármekkora szögnél átmehetett a foton.
    Nem mér jelet a detektoron. Ez sem informtívabb. Egy kivételével bármekkora szögnél elnyelődhet a foton.

    Csak akkor jut pontos információhoz, ha véletlenül úgy állította be a polarizátort.

    Mivel a lehalgató méréskor nem tudja még hogy mik a helyes polarizátorállások, nem tudja helyesen reprodukálni se őket.

    A kódolás feltörhetetlenségéhez tartozik az is hogy a kulcsot egyszer használják fel. Így minden szótárazási próbálkozás felesleges.

    Az egészet zárt rendszerben hardware-esen oldják meg. Ha nem férsz hozzá fizikailag a kódoló egységhez, akkor semmi esély arra hogy információt szerezzél a két eszköz között.
    Hacsak nincs egy eszközöd amire nem érvényes a kvantum-mechanika.
  • nextman #29
    Hát máshol nem olvastam utána, de itt a cikkben semmi ilyesmiről nem volt szó, amit írtál. Nem volt szó lehallgató megtévesztéséről sem, csak arról, hogy az a kulcs hiányában semmit nem ér a lehallgatott adatokkal.
  • Sir Ny #28
    Én nem szeretném őket feltörni. Minek, ha van hozzájuk kulcsom?
  • Sir Ny #27
    " A lényeg, hogy megnézni csak a küldő és fogadó fél tudja úgy, hogy ne változzon meg a jel. "

    Nemérted. A fogadó abszolút nem tudja megnézni, hogy milyen állapotú a jel. Ő csak szórakozik a kapukkal, oszt vagy átmegy, vagy nem. Majd elmondja a küldőnek, hogy melyik ment át, és a küldő aztán azokat fogja használni, olyanokkal vegyítve, amik nem mennek át a fogadónál, hogy azt, aki lehallgat, megtévesszék. Tehát pl a küldő küld egy | - | - | - jelet, abból átmegy a fogadónak az 1. a 2. és a 4. Ezt elmondja a küldő a feladónak. Ezután a feladó a 3.-ba rossz információt fog rakni, mivel tudja, hogy az úgysem megy át.
  • Kara kán #26
    Szerintem már leírta itt a kolléga 1x, más néven.
  • Oláh Herkules #25
    hát még úgy hogy az ibm 5 éve 64364564564564556 gigahertzes 4588939994885 pflops teljesítményű processzort készített 2w fogyasztással, ami 1 év múlva sorozatgyártásra alkalmas lesz... ja ez 4 éve volt, és sehol sincenek ezek a dolgok :D