Hunter

A szinapszist utánozza az organikus tranzisztor

A pentacénen és arany nanorészecskéken alapuló NOMFET megnyithatja az utat az agy inspirálta számítógépek felé, amik képesek az idegrendszerhez hasonlóan reagálni.

Először sikerült a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ és az Atomenergia Bizottság Alkalmazott Szoftver Kutatási Laboratóriuma kutatóinak kifejleszteniük a szinapszis fő funkcióit utánzó tranzisztort. A fejlesztők szerint a NOMFET (Szerves Nanorészecske Memóriájú Térvezérlésű Tranzisztor) ami pentacénen, egy gyűrűs szerkezetű szénhidrogénen, és arany nanorészecskéken alapul, megnyitja az utat az agy inspirálta számítógépek új generációja felé, amik képesek az idegrendszerhez hasonlóan reagálni.

Az új információfeldolgozási stratégiák fejlődésének egyik szemlélete a biológiai rendszerek lemásolásán alapul, ilyen a neuronhálózatok működése, amivel új jellemvonásokkal felruházott elektromos áramköröket állítanak elő. Az idegrendszerben egy szinapszis két neuron közötti csatlakozási hely, ami lehetővé teszi az elektromos üzenetek átvitelét a két agysejt között, valamint az üzenet a bejövő jel természetének megfelelő átalakítását, ez utóbbi a plaszticitás.

Az idegrendszeri plaszticitás a memória, a tanulás, az ontogenezis és a regeneráció alapja. Például ha a szinapszis nagyon szorosan összezsúfolt impulzusokat kap bejövő jelként, akkor egy erőteljesebb akciós potenciált közvetít, ennek ellentéteként, ha az impulzusok nem olyan sűrűn követik egymást az akciós potenciál gyengébb lesz. Ez az a plaszticitás, amit a kutatóknak sikerült visszaadni a NOMFET-tel.


Egy tranzisztor, az elektromos áramkörök alapeleme, működhet egyszerű kapcsolóként, ami képes egy jel átvitelére vagy blokkolására, ugyanakkor számos különböző funkciót is elláthat (erősítés, moduláció, kódolás, stb.). A NOMFET újítása egy szerves tranzisztor és az arany nanorészecskék kombinálásában rejlik. A tranzisztor csatornájában beágyazott, pentacénnel borított nanorészecskék egy olyan memória-effektussal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra a szinapszisok két neuron közötti akciós potenciál átvitelének utánzását. Ez a tulajdonság biztosítja az elektromos komponens számára, hogy az őt körülvevő rendszer egy funkciójává fejlődjön. Ennek a plaszticitásnak az utánzásához eddig hét CMOS tranzisztorra volt szükség.

A fenti technológiával készülő agy inspirálta számítógépek képesek lesznek az emberi agyhoz hasonló funkciókra, és a szilícium alapú gépekkel ellentétben sokkal összetettebb problémákat, például a vizuális felismerés megoldására.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • csiber #29
    Androidok jövöje. :)
  • madar111 #28
    ÉS akkor ezek a chipek hogyan halnak meg? Agyvérzésük lessz?
  • Balumann #27
    Csak rendszeresen edzeni kell az agyat, sok rejtvény, tanulás, stb., és folyamatosan edzeni a testet is (testmozgást végezni), akkor az agy is sokkal aktívabb marad, és 90 évesen sem felejt sokat. :) A televízió, nem gondolkodtató filmeket meg kerülni, mert azok meg pont az ellenkező hatást érik el (nem gondolkodtat, ráadásul úgysem hasznos információk, így elfelejti az ember, közben az agy egyre inkább "deaktiválódik"). Agykontroll még többet segít :)
  • andersh #26
    lol
    kéne nyomni egy töredezettségmentesítést pár évente vagy nemtom :D megoldanák
  • TreDoR #25
    Hát igen, ha sem a test, sem az emlékek nem egyeznek két lény esetében, miért lenne ugyanaz a "lélek"...
  • Balumann #24
    Az éned lényegi része, pontosabban minden - az agyban van. Az egyéniségünk nagyon kis részét örököljük (ha megnézel olyan állatokat, amik nem képesek "tanulni, tapasztalatokat gyűjteni, következtetéseket levonni, stb., pl. halakat, akkor láthatod hogy ez mennyi), a maradék 99,5% -a meg a tapasztalatszerzés, tanulás, rendezés során jön létre. Nincs újraszületés, és az agyon kívül sincs semmi.
  • roliika #23
    Kivéve, ha azt hiszed meghaltál, majd újra születsz, de az éned lényegi része változatlan marad.
  • TreDoR #22
    Soha, mert képtelenség. Bár ha arra gondolsz, hogy mikortól nem fogunk természetes halállal halni, az talán előbb-utóbb megvalósítható lesz. A másik értelmezésben viszont amikor halhatatlanná válnál, elpusztulnál.
  • roliika #21
    Valószínű, már régóta azok vagyunk, csak azt hisszük, hogy nem.
    Aláírásom is erre utal.
  • hiftu #20
    Olyan szenilisen 20 éves kinézettel? :)