teddybear#123
Amikor a hálózati feszültséget szabványosították, sok mindent figyelembe vettek. Többek között azt is, hogy a vezetékeknek, és a kapcsolóknak is van ellenállása. Az a feszültségesés, ami ezeken van, veszteséget okoz. Számolhatod akárhogy, attól az ott van. A magyar szabvány ezért ad meg kötelező vezeték-keresztmetszetet az átvinni kívánt áram nagysága után. Ugyanis minél vékonyabb egy vezeték, annál nagyobb a rajta eső feszültség aránya. És annál nagyobb az a teljesítmény, amit annak a drótnak ki kell sugároznia. Mert ettől a drót melegedni fog. Ha valami miatt ez a veszteség túl nagy, akkor a drót akár el is éghet.
Minél kisebb feszültséggel dolgozunk, annál komolyabban oda kell figyelni a hálózat egyes elemeinek a belső ellenállására. Az a korrózió, ami a 240 kapcsoló érintkezőinek vezetőképességét kis mértékben rontja, egy 24 voltos hálózatnál már arányában komoly feszültségesést okoz. Azaz sokkal nagyobb lesz az elvesző teljesítmény. Ettől hamarabb megy tönkre a kapcsoló, stb.
A másik, hogy a 24 voltos hálózatnál ugyanakkora teljesítmény átviteléhez tízszer akkora áramerősség kell. Ez azt jelenti, hogy az egyes elemeket tízszer nagyobb átfolyó áramerősségre kell méretezni, ami nagyon megdrágítja őket.
Plusz még jön egy-két járulékos probléma.
Egy kapcsolónál a nagyobb áramerősség, nagyobb ívhúzást jelent a kapcsoláskor. Ez vagy gyorsabb elhasználódást von maga után, vagy drágább és több anyagot.
A fali vezeték ármérőjének megvastagítása egy rész a vezeték árának növekedését hozza magával, más rész a vastagabb vezeték magasabb szerelési költségeket is jelent.