Hunter

Okosabb patkány génmanipulációval

Az agysejtek kommunikációját elősegítő gén túlpörgetésével sikerült kifejleszteni egy minden eddigieknél okosabb patkányt, állítja egy amerikai-kínai kutatócsoport.

Egy kínai képregény szuper patkánya után Hobbie-J névre keresztelt nőstény háromszor olyan hosszan emlékezett az új tárgyakra, mint egy átlagos Long-Evans nőstény patkány, amit a legokosabb patkányfajként tartanak számon. Hobbie-J sokkal jobban teljesített az összetett feladatoknál, például a különböző útvonalak megjegyzésében is.

A beszámoló közel egy évtizeddel azután jelent meg, hogy a Nature magazinban napvilágot látott egy tanulmány egy Doogie nevű okos egérről, akinek a tanulásért és az emlékezésért felelős agyterületén, a hippokampuszban fokozták az NR2B gén kifejeződését. A genetikailag módosított Long-Evans patkánynál hasonló memóriabeli fejlődéseket tapasztaltak, mint Doogie esetében, akinél akkoriban azt is sikerült bizonyítani, hogy felturbózott memóriája az idő múlásával sem lanyhul.

"Ez egy újabb adalék ahhoz a nézethez, ami szerint az NR2B az emlékek kialakulásának egy általános kapcsolója" - mondta dr. Joe Z. Tsien, a Georgia Orvosi Egyetem Agy- és Viselkedéskutató Intézetének igazgatóhelyettese, az új tanulmány társszerzője. A felfedezés tovább erősíti az NR2B-t, mint a memóriafokozó gyógyszerek célpontját az egészséges embereknél, valamint az Alzheimer-kórban, vagy enyhe elbutulásban szenvedőknél, nyilatkoztak a kutatásban résztvevő tudósok.

Az NR2B az NMBA receptorok egy alegysége, amik az agysejteken elhelyezkedve apró pórusokként beengedik az elektromosan töltött ionokat, amik növelik a neuronok aktivitását és kommunikációját. Dr. Tsien a receptor egy "fiatal" formájaként utal az NR2B-re, mivel kifejeződési szintje a pubertás kor után lecsökken, átadva a teret felnőtt megfelelőjének, az NR2A-nak.

Bár a fiatal forma csupán néhány milliszekundummal tartja tovább nyitva a kommunikációt az agysejtek között, ez is elegendő, hogy jelentősen javuljanak a tanulási és emlékező képességek, ezért is teljesítenek jobban a fiatalok mindkét területen, taglalta dr. Tsien. Ez a csapóajtó-konfiguráció, ami nem csak azt határozza meg, mennyi információ áramlik, hanem azt is hogy milyen gyorsan, egyedi az NMBA receptoroknál.

A tudósok megállapították, hogy Hobbie-J folyamatosan túlteljesíti normális fajtársait, egészen összetett helyzetekben is. Persze egy szuperintelligens patkány teljesítményének is vannak korlátai. Amikor a kísérletben résztvevő rágcsálókat arra igyekeztek megtanítani, hogy váltogatva kell haladniuk a jobb és baloldali járatok között, hogy eljussanak a célul kitűzött csokoládéig, egy perc várakozás után mindannyian jól teljesítettek, három perc után viszont már csak Hobbie-J emlékezett a módszerre, öt perc elteltével már ő sem. "Nem tudunk belőle matematikust faragni, végül is csak egy patkány" - mondta Tsien, hozzátéve, hogy amikor valóban összetett gondolkodásra és emlékezésre kerül sor, akkor számít igazán az agy mérete.

Ez az egyik oka, hogy a tudósok ennyire szorgalmazzák ezt a típusú kutatást, hogy lássák, vajon az NR2B megnövekedett termelődése komplexebb élőlényeknél, például kutyáknál, vagy a célközönségnél, azaz nálunk embereknél is ugyanezt az eredményt hozza-e. Azt is tanulmányozzák, hogy a mogyoróban, hüvelyesekben és a zöld zöldségekben, mint például a spenótban megtalálható magnéziummal természetes úton is megismételhetők-e a kutatók által génmanipulációval elért eredmények. A magnéziumion blokkolja az NMDA-receptorba való bejutást, így arra készteti az agysejteket, hogy fokozzák a hatékonyabb NR2B kifejeződési szintjeit, ellensúlyozva a hatást.

Hoobie-J és Doogie esetében a CaMKII, az NMDA-receptor jelzőmolekulájaként funkcionáló protein módosításával emelkedtek társaik fölé, ami azonban az embereknél nagy valószínűséggel nem működne. Itt valami mással kell serkenteni az NR2B terelődését, de jelenleg nem ennek a megtalálása volt a cél. "Meg akarunk bizonyosodni, hogy ez egy valós jelenség. Kísérletek nélkül soha nem feltételezhetjük, hogy egy felfedezés, amit egy sejtvonalnál vagy egy egérnél találtunk, más fajoknál vagy rendszereknél is megállja a helyét" - mondta Tsien, aki szerint sok esetben a gyógyszerek hatásainak elmaradása mögött az elegendő tudományos bizonyíték hiánya áll.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Bnum #31
    Nagyon helyes, segíteni kell az utódokat. :O)
    Az átlag patkány is nagyon okos. Ezért nehéz kiirtani.
    Mint minden kísérleti állat előbb-utóbb megszökik,
    pláne ha okosabbá válik a fogva tartójánál.

    Ja a köbcenti miatt ne aggódjatok, az se teljesen úgy van.
  • johnsmitheger #30
    Szituációs gyakorlat:
    Odaigruk hozzád egy okos patkány és azt mondja: ide a pént, mert tudok összeadni!
    Erre te: Figyuzzál, 200-szor nehezebb vagyok, bár akadozva olvasok, de a kis tested széttaposom.

    A végén még kell nekik kis patkány mobil, amin felhívhatnak...
  • kasika #29
    OFF

    ha még esetleg nem volt hozzá szerencsét, ajánlom Brandon Hackett könyveit... pont ezeket feszegeti Ő is, mindenképp érdemes

    /OFF
  • drfaust #28
    Régen olvastam, hogy egy kis országban a 90-es évek elején kezdtek el kísérletezni az értelmesebb patkányokkal! Még valami házat is kaptak a kis dögök, talán Parlament volt a neve.
  • Epikurosz #27
    ....legyen inkább....
  • Epikurosz #26
    és ha már belemerültem, akkor pár megjegyzés Ricsinek:

    "Agy- és Viselkedés Felfedező Intézet"
    Ez fájt!
    Az angol eredetit nemtom, de így látatlanban Brain and Behavior Exploration műintézmény lehet.
    Nos, ez magyarul mindközönségesen: Agy- és Viselkedéskutató...
    Ugyi?
    (Az ne zavarjon, hogy nem riszörcs, az angol itt csak megfodrozta.)

    "Az NR2B az NMBA receptorok egy alegysége, amik az agysejteken elhelyezkedve apró pórusokként beengedik az elektromosan töltött ionokat, amik..."

    amik, amcsik, usákok
    amék, amég, mindég <- lásd: BlackRozé barátunk, de neki legalább jól áll.

    naszóval, én ellensége vagyok az ami, amiknak - nyelvtanilag - mer nincs benne elég esszencia, meg amúgyis - ha muszájkodnak - én fogalmakra pazarolnám ezeket.

    Ha megfogható cuccokról, mindközönségesen tárgyakról van szó, legyen inkánn: amely, amelyet, amelyek é.í.t.
    Persze, ez csak ajánlás, mer annyira nem csúf, de nem szeretem.
  • Epikurosz #25
    Bocs, azt elfelejtettem még hozzáfűzni, hogy száz év múlva a patkányok mosolyogni fognak ezen. Remélem, hogy azér rajtunk nem. :-)
  • Epikurosz #24
    Kis lépés az embernek, de nagy lépés a patkányoknak.
    Ja, és Nagy Ugrás az amcsi-kínai kutatóknak. :-)
  • djhambi #23
    Milőtt össze-visszaekezdünk génmanipuálni, el kéne filozofálgatni hatásain. Pl. aszuperoko emberekk özött szuperokos dktátorok is lesznek, meg mennyire áll messze ez a fajta emberjavítás attól, amit Hitler képzelt el? Mikor lesz vége? Mikor 2 méteres, felfújt izmagyak és 180 magas ekkora dudájú izék mászkálnak az utcán? A génmanipuláció alatt nem vezik el egy olyan részünk, amit szeretni is lehet? Amitől egyének lehetünk? És ha télleg jól jönne vizsga előtt egy kis agytuning, akkor a többiek is hasznlják, és erre a tanárok is rájönnek, és több anyagból kell írni a vizsgát, és ugyanott vagyunk, ahol azeőtt azzal a különbséggel, hogy csomó pénzt költöttünk a gyógyszerekre. (Egyébként ma is léteznek memóriajvító taletták. De van egy-kétkbíószer is, ami hipersimulálja az agy több részét, beleértve a hippokampuszt. Csak persze 30 éves korodra okos zombi leszel.)
    Én nem tudom, hogy az emberiségelég érett-e ezen kérdések megválaszolásához (megszavaásáho), és úgyis a pénz fog dönteni...
  • neoG #22
    Dehogynem!Hiszen már most is,ha rosszat mondasz egy-két patkányra(jó,speciel nem négylábú verzióra gondolok) már rasszistának béllyegeznek.