A chileiek, akik a napokban egy hatalmas zselés hústömeget találtak egy távoli csendes-óceáni tengerpartra sodródva, szeretnének külföldi tudósoknak mintákat küldeni a különös tengeri lényből, hogy kiderítsék egy ritka óriáspolipról vagy egy bálna tetemről van-e szó.

A tudósokat zavarba ejtette a 12 méter hosszú szürke, zselés tömeg, amit először egy hete pillantottak meg Puerto Mott közelében, a fővárostól, Santiagótól 1000 kilométerre, déli irányban. A hatalmas tömeg egy irdatlan méretű medúza is lehet, melynek hossza egy buszéval vetekedik. Ezek az óriás tengeri lények több száz méteres mélységben élnek, de a felszínre csak az elpusztult egyedek emelkednek. Az ismeretlen példány, ami továbbra is a parton található, úgy néz ki, mint egy hatalmas, fodros, nyálkás gumidarab, alakja pedig egy szétlapított elefántra emlékeztet.


Múlt vasárnap egy bálnavédő csoport látogatta meg a helyszínt, akik azt gondolták, hogy egy partra sodródott bálnáról lehet szó, azonban a látottak alapján gyorsan levonták a következtetést, hogy egy gerinctelen lénnyel állnak szemben, majd nemzetközi szakértőkhöz fordultak segítségért. Azóta több elmélet is napvilágot látott, volt aki szerint egy ritka óriáspolip a szerencsétlenül járt áldozat, mely egyes területeken a "Bermuda Folt" néven tartotta rettegésben a halászokat, míg a szkeptikusok szerint csupán egy bálnazsír darabot vetett partra a víz.

Olasz és francia zoológusok szerint a chilei felfedezés megegyezik annak a bizarr példánynak a leírásával, melyet 1896-ban találtak Floridában, és abban az időben az egyik tudós "octopus giganteus" névre keresztelte. Mások vitatják ezt a következtetést.


"Igyekszünk szétküldeni a mintákat különböző laboratóriumoknak" - mondta Elsa Cabrera, a Bálnavédő Központ igazgatója. Cabrerát és munkatársait elárasztják a világ szinte minden pontjáról érkező hívások, melyben az emberek szeretnének minél többet megtudni a hatalmas "pacáról", vagy éppen a segítségüket ajánlják fel. A Központ előreláthatólag a jövő héten küld mintákat az Egyesült Államokba, Franciaországba és Olaszországba.


"Nagyon elégedettek vagyunk a felfedezéssel, amiért ekkora érdeklődést váltott ki nemzetközi szinten" - mondta Cabrera. A DNS-analízis lenne a legjobb módszer az azonosításhoz, azonban az alulfizetett chilei kutatók szerint az eddigi minták elégtelenek voltak, így újabbakra lenne szükség.

"Ez egy rendkívül fontos felfedezés lehet a tudomány számára. Le kell mennünk oda, amilyen gyorsan csak lehet, hogy ne veszítsük el a példányt" - magyarázta Sergio Letelier, a Sanitagói Nemzeti Történelmi Múzeum kutatója. "Azonban még buszra sincs pénzünk, nemhogy repülőjegyre. Ez szánalmas" - tette hozzá.