A sötét anyag jeleire bukkantak?

"Tudósok megmagyarázhatatlan részecskeforrásra bukkantak, ami elvileg a láthatatlan "sötét anyagból" származhat. A sötét anyag - ugyancsak elvileg - a világegyetem 23 százalékát alkotja, észlelni azonban csak a "hagyományos" anyagra gyakorolt hatásai alapján lehet."

Múltkor beszéltem Istennel, de lehet, hogy csak a postás volt! De mivel ti nem láttátok, akkor vegyétek úgy, hogy a Jóisten volt!
Túl sok a HA!

Kivéve, ha ahhoz váltig ragaszkodunk, mert nem is érdekünk tudomásul venni, hogy nem teljesen stimmel...

Itt az ezsgén is megfigyelhetõ 1-2 sötét "anyag" <#ravasz1><#ravasz1>

Nos, a pulyka indukción alapuló megfigyelése nagyon jól mûködött egészen karácsonyig.
Akár fel is tudta használni az elõnyére. (Tudta mikor kell kimenni a kajás tányérhoz.)
Nem járt volna semmi elõnnyel számára, ha nem alkalmazza az indukciót (akkor is levágták volna), viszont hátránya lehetett volna (ha késõn ér oda a kajástálhoz, lehet, hogy már nem jut neki).

-> Jobb egy tökéletlen elmélet, amit szükség esetén pontosíthatunk, mint ha nem lenne semmink. <#nyes>

A tudományos módszernek megvannak a korlátai. Nem képes megragadni a teljes valóságot.
Mert van egy jó pár dolog ami hasonlóan valóságos számunkra, de tudományos értelemben aligha számít adatnak pl: szubijektív élményünk egy naplementérõl, a barátságról, szerelemrõl, vagy az álmokról.
Az indukció valószínûleg a legfontosabb módszer, amelyet a tudósuk a törvények és elméletek megfogalmazásában használnak. Ez a módszer mindanyiunk számára ismerõs, gyerekorunktól fogva.
Amikor pl: elõszõr látunk varjút ésszre vesszük, hogy fekete. Miután nap mint nap megfigyeljük a varjakat, elérkezünk egy ponthoz, amikor olyan erõssé válik bennünk aza az érzés, hogy akár hány varjút is látunk még, az mind fekete lesz, hogy készek vagyunk kijelenteni, minden varjú fekete. Saját adataink alapján ( mondjuk 435 varjút) egy induktív lépést tettünk, hogy álltalános állítást tegyünk a varjakról. Az indukció tehát egy általánosító módszer, melynek segítségével egy véges adathalmazból egy egyetemes vagy általános állításra következtetünk.
De az indukcióval van egy probléma.
Tegyük fel hogy gyermekkorától kezdve minden hattyú amit látott fehér volt. Joggal következtet arra (indukcióval)hogy minden hattyú fehér. Aztán egy napon lát egy képet egy ausztráliai fekete hattyúról, és rájön , hogy következtetése hamis volt. Ez jól szemlélteti mi ia a problém az indukcióval. Honnan tudhatjuk, hogy kellõ számú megfigyelést végeztünk ahhoz, hogy általános következtetést vonjunk le véges számú megfigyelésbõl?
Bertrand Russel induktivista pulykája!: Egy pulyka megfigyeli, hogy a pulykafarmon töltött elsõ napján délelõtt 9-kor etették meg. Két hónapon keresztül megfigyeléseket gyûjt, és észre veszi, hogy még ha találomra választja is a napokat, mindik 9-kor etetik. Végül indukció által arra jut, hogy mindig 9-kor fogják etetni. Ezért aztán karácsony este szörnyû megrázkódtatás éri, amikor etetés helyett levágják.
Tehát honnan tudhatjuk biztosan, hogy kellõ számú megfigyelést végeztünk egy kísérletben? Hogyan kerülhetjük el apulykát ért megrázkódtatást?
Persze jól tudjuk, mi volt aprobléma a pulyka esetében: nem rendelkezett (nem is rendelkezhetett) a pulykatenyésztõ szélesebb körû tapasztalatával, aki a pulyka helytelen induktivista következtetését helyetesíthette volna egy bonyolultabb, de helyes következtetéssel, azzal a törvénnyel, hogy a pulyka életében az etetés napjait levágás követi.

Olaj ? Érdekes 😄

Amúgy be kéne dobni a köztudatba, hogy a setét anyag valójában olaj! Egybõl megindulna az ûrrepülés (és természetesen a hadsereg) fejlesztése, meg valszeg még a mostani válságból is kijönnénk!<#eplus2>

Másrészt az elméleteinket nagyrészt az határozza meg, hogy milyen észlelõ eszközeink vannak.
Sajna mivel a neutrinokat nem tudjuk közvetlenül detektálni, benne van a lehetõs, hogy olyan jelenséggel állunk szemben, ami az eszközeinkben pont az elméletileg megjósolt eredményt produkálja.

Ugye a sötét energia létére, az univerzum gyorsuló tágulására is abból következtetünk, hogy a szupernovák megfigyelésénél nem stimmelt valami. De ez a valami lehet, hogy nem az egész univerzumot érinti, hanem "csak" a szupernovákban lejátszódó folyamatokat.
Rengeteg minden "dõlt" meg az utóbbi évtizedekben a csillagászatban, annak hatására, hogy újabb és újabb detektorokat építettek.
Jelenleg közvetlenül a fényt és a töltött részecskéket tudjuk detektálni, minden olyan elmélet, ami semleges részecskékhez, vagy az elektromágneses kölcsönhatástól eltérõ erõkre alapul sajnos csak egy idea.

Bekaphatod. 😊

hát ez egy ban 😄 és nehogy a terroristák kezébe kerüljön ;-)

Így van, egyetértek, csak nem volt kedvem sokat írni 😊

Ez nem ilyen egyszerû, az indukció és a dedukció rendszerint együttesen vannak jelen, egymást támogatva. Az elméletek a megfigyelt események megértésére, megmagyarázására születnek, és hát nyilvánvaló, hogy az elméletbõl levont következtetéseknek kényszerûen egyezniök kell a megfigyelésekkel. Ám egy tudományos elméletet épp az olyan elõrejelzések igazolnak, amelyek az elmélet felállításakor még nem voltak megfigyelhetõk. Vagyis éppen hogy ezek az elõrejelzett következtetések épülnek az elméletre, és ha a következtetéseket igazolják a megfigyelések, akkor ez alátámasztja az elméletet.

Jó példa erre a Napból származó neutrinósugárzás. A Napban lejátszódó fúziós folyamatok elméletébõl ugye az következett, hogy kb. háromszor több neutrinót kellene megfigyelni, mint amennyit ténylegesen észleltek. Na mármost nem a fúziós elméletet igazították a megfigyelésekhez - bár logikus módon erre is voltak próbálkozások -, hanem annak megtartása mellett tisztán elméleti alapon (feltételezve, hogy a neutrinónak van nyugalmi tömege) kidolgozták a neutrinó-oszcilláció elméletét, majd késõbb olyan detektort építettek, amely képes volt kimutatni mindhárom neutrinó-formát.

Solar neutrino problem

Hát pont hogy nem. Talán az egyetlen relativitáselmélet kivételével (amely matematikai elvonatkoztatás továbbgondolásából született), az elméletek a megfigyelt eseményekbõl levont következtetésekre épültek, nem fordítva.

Észrevettétek már, hogy ezek a tudósok elõbb mindig kitalálnak egy teóriát, aztán megpróbálják a való világra ráhúzni. Ez olyan, mint a rövid kabát. Ha elöl húzod le, a segged lóg ki, ha hátul, a faszod. <#mf1>

Csak nem a te MySpace profilod?! <#eplus2> Mert közel sem tûnik olyan ijesztõnek, mint amilyen szeretnél lenni általában. <#mf1>

Sztem mindenképpen, de küldj nekik rögtön mintát is belõle. <#vigyor2>

anyagot*, Mit kéne tennem, hívjam fel a NASA-t? 😄

Csatlakozz a sötét oldalhoz !

Én is láttam a sötét anyagok, csak a vécémben<#idiota>

Sötét anyag tuti van mer a q4 be is az vót a csúzliba.<#idiota>

A CIA már biztos rajta van az ügyön... xD

Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!!!
<#sniffles>

Igen, most ez következett megint a sorban. 2 hét múlva fekete lyukat fognak észlelni. Aztán jön egy publikáció, ami megcáfolja, hogy létezhetnek-e egyáltalán. Aztán megcáfolják a dark mattert is, aztán megint bukkannak vmi kvazárra, ami sötét anyagot bocsát ki, aztán elõállítanak sötét anyagot, aztán megint kétségbe vonják, aztán higgs bozon, majd nem higgs bozon. Bazmeg, ezeknek pénzt adni?

juhé!!!!

Az már világos anyag.

Vajon sötét anti anyag létezik?

"A sötét anyag jeleire bukkantak?" már megint?