Hunter
Modern eszközökkel vizsgálták a JFK-gyilkosságot
A Discovery Channel újraalkotta John F. Kennedy meggyilkolását, és megállapították, hogy a hatodik emeleti könyvtárablak volt a gyilkos lövés legvalószínűbb eredete.
A Discovery által felkért szakértői csoport a legmodernebb törvényszéki eszközökkel eredt a végzetes lövés nyomába. Céljuk eléréséhez modern vérpermet-elemzést, új mesterséges testhelyettesítőket és háromdimenziós számítógépszimulációkat alkalmazva a csapat megállapította, hogy a hatodik emeleti iskolai könyvtárablak volt a gyilkos lövés legvalószínűbb eredete.
Bár a vérpermet-elemzés már az 1960-as években is létezett, a technika fejlődésével egyenes arányban nőtt a pontossága és a szétfröccsenő vércseppekből kinyerhető információ mennyisége is. "Sokat változott a technikánk, különösen az elmúlt 10-15 évben" - jegyezte meg Tom Bevel, független törvényszéki szakértő. "Az időközben bevezetett újítások, mint a nagy sebességű fényképezés következtében sokkal jobban meg tudjuk becsülni, mi is történt valójában"
Az egyik utolsó felvétel az elnöki párról, előttük Texas állam kormányzója, John Conelly és felesége látható
1963. november 22-én Dallasban, helyi idő szerint 12 óra 30 perckor John F. Kennedyt, az USA 35. elnökét két lövés érte nyitott limuzinjában. Az első lövés a hátulról, a koponyán hatolt be, a torkon ütve kimeneti nyílást. A második lövés Kennedy fejének bal oldalát találta el, a jobb oldalon hagyva el a koponyát, vérrel terítve be a jármű mellett haladó ügynököt és a gépjármű belsejét. Kennedy halálát 13 órakor jelentették be a helyi Parkland kórházban. Lee Harvey Oswaldot a lövések eldördülése után 1 órával és 20 perccel vették őrizetbe, a gyanúsítottat azonban még a bírósági tárgyalás előtt lelőtte Jack Ruby.
Azóta számtalan összeesküvéselmélet látott napvilágot a leadott lövések számáról, a lövések leadóinak számáról, helyéről és személyazonosságáról. A Discovery Channel "JFK: A célautóban" című műsorának célja az elméletek megvizsgálása és a gyilkos lövések leadási helyének megállapítása a modern törvényszéki tudományok bevetésével.
A vizsgálathoz felépítették a tett színhelyének makettjét, köztük a raktárat, a "füves dombtetőt" és a környező tereptárgyakat. Mesterséges helyettesítőket helyeztek el egy autóban, majd mesterlövészek lőttek a bábukra a lehetségesnek tartott pontokról. A szimulált helyszínt Bevel Steve Schliebével, a Los Angelesi Seriff Hivatalának vérpermet-specialistájával közösen vizsgálta meg, anélkül hogy a két tudósnak előzetesen elárulták volna miről is szól a kísérlet, illetve hogy ez a JFK-gyilkosság újrajátszása.
A két szakértő megállapította, hogy az egyik lövés nagy mértékű egyezőséget mutat azzal, amit Kennedy elszenvedett. A szimulált testanyag nagy része a kocsi eleje felé lökődött ki, megegyezően a fejet hátulról ért lövéssel. Volt némi hátsó - a golyó röppályájával ellentétes irányú - kilökődés is, ez azonban elenyésző mennyiség. Mindez több más nyommal együtt már jó támpontot adott a lövések eredetének megállapításához, ami az ominózus könyvtárablakhoz vezetett.
A vérpermet-elemzés fejlődése mellett a modern törvényszéki módszerek egy másik vívmányát is kihasználták, az úgynevezett szimulált testrészeket. A csapat a világ legjobb mesterséges fejeit használta fel a ballisztikus tesztekhez. A testrészeket az ausztráliai székhelyű Adelaide T&E System szabadalmaztatott keverékéből készítették. A fejek három különböző anyagból állnak, melyek az agyat, a koponyát és a külső lágy szöveteket, azaz a bőrt szimulálják. Ezek együttese ugyanúgy reagál a fejet ért traumára, mint ahogy azt az emberi fej tenné.
Folyik a helyszínelés
A szimulált agy anyaga sertésbőrből kinyert zselatinból készült, amit zöldre festettek. A koponyát egy speciális vinilészter gyantából állították elő, amit kalciummal és különleges rostokkal töltöttek fel. A mesterséges bőr poliuretán és folyósító adalékok segítségével adja vissza az emberi bőr fizikai tulajdonságait. A fej méretét Kennedy kalapmérete alapján határozták meg. "A felhasznált fejek egészen érdekesek voltak" - mondta Bevel. "Sokkal kifinomultabbak, mint az általam eddig látott mesterséges technikák"
A szakértői csapat a fizikai környezet mellett elkészített egy virtuálisat is. A Los Angelesi Creative Differences csapata ellátogatott az eredeti dallasi helyszínre, ahol pontos méréseket végeztek az összes szögről, távolságról, szélsebességről és irányról, majd megalkották a tetthely 3D-s modelljét. Az animáláshoz az Abraham Zapruder által filmre vett anyagot elemezték ki. A Zapruder film a rendelkezésre álló legteljesebb felvétel a gyilkosságról. A filmnek mindössze két kockája tartalmazza azt a pillanatot, amikor az elnököt lövés éri. Doug Martin számítógép szakértő kiemelte a kockák vörös részeit és a sebesülésből eredő vért, beültetve azokat a számítógépes szimulációba, hogy láthassák, honnan érkezhetett a végzetes lövés. Az eredmények egybeestek a "helyszínelést" végző Bevel és Schliebe megállapításával. "Feltehetőleg soha nem fogjuk megtudni, Oswald húzta-e meg a ravaszt, de figyelembe véve a szelet, a törmelékek szétszóródását, a szögeket és a távolságokat, azok egybeesnek a hatodik emeleti ablakból érkező lövéssel" - nyilatkozta Martin.
A vizsgálathoz alkalmazott számítógépes eljárás mindössze 5 éve érhető el, tette hozzá Martin, aki szerint a kriminológusok egyre sűrűbben fogják alkalmazni a 3D-s helyszín szimulációkat az események rekonstruálásához és olyan bizonyítékok gyűjtéséhez, amit a kétdimenziós képek önmagukban nem tudnak felfedni. "Ha mindez már a 60-as években is rendelkezésre állt volna, valószínűleg jóval kevesebb összeesküvéselmélet született volna" - zárta beszámolóját Martin.
A Discovery által felkért szakértői csoport a legmodernebb törvényszéki eszközökkel eredt a végzetes lövés nyomába. Céljuk eléréséhez modern vérpermet-elemzést, új mesterséges testhelyettesítőket és háromdimenziós számítógépszimulációkat alkalmazva a csapat megállapította, hogy a hatodik emeleti iskolai könyvtárablak volt a gyilkos lövés legvalószínűbb eredete.
Bár a vérpermet-elemzés már az 1960-as években is létezett, a technika fejlődésével egyenes arányban nőtt a pontossága és a szétfröccsenő vércseppekből kinyerhető információ mennyisége is. "Sokat változott a technikánk, különösen az elmúlt 10-15 évben" - jegyezte meg Tom Bevel, független törvényszéki szakértő. "Az időközben bevezetett újítások, mint a nagy sebességű fényképezés következtében sokkal jobban meg tudjuk becsülni, mi is történt valójában"
Az egyik utolsó felvétel az elnöki párról, előttük Texas állam kormányzója, John Conelly és felesége látható
1963. november 22-én Dallasban, helyi idő szerint 12 óra 30 perckor John F. Kennedyt, az USA 35. elnökét két lövés érte nyitott limuzinjában. Az első lövés a hátulról, a koponyán hatolt be, a torkon ütve kimeneti nyílást. A második lövés Kennedy fejének bal oldalát találta el, a jobb oldalon hagyva el a koponyát, vérrel terítve be a jármű mellett haladó ügynököt és a gépjármű belsejét. Kennedy halálát 13 órakor jelentették be a helyi Parkland kórházban. Lee Harvey Oswaldot a lövések eldördülése után 1 órával és 20 perccel vették őrizetbe, a gyanúsítottat azonban még a bírósági tárgyalás előtt lelőtte Jack Ruby.
Azóta számtalan összeesküvéselmélet látott napvilágot a leadott lövések számáról, a lövések leadóinak számáról, helyéről és személyazonosságáról. A Discovery Channel "JFK: A célautóban" című műsorának célja az elméletek megvizsgálása és a gyilkos lövések leadási helyének megállapítása a modern törvényszéki tudományok bevetésével.
A vizsgálathoz felépítették a tett színhelyének makettjét, köztük a raktárat, a "füves dombtetőt" és a környező tereptárgyakat. Mesterséges helyettesítőket helyeztek el egy autóban, majd mesterlövészek lőttek a bábukra a lehetségesnek tartott pontokról. A szimulált helyszínt Bevel Steve Schliebével, a Los Angelesi Seriff Hivatalának vérpermet-specialistájával közösen vizsgálta meg, anélkül hogy a két tudósnak előzetesen elárulták volna miről is szól a kísérlet, illetve hogy ez a JFK-gyilkosság újrajátszása.
A két szakértő megállapította, hogy az egyik lövés nagy mértékű egyezőséget mutat azzal, amit Kennedy elszenvedett. A szimulált testanyag nagy része a kocsi eleje felé lökődött ki, megegyezően a fejet hátulról ért lövéssel. Volt némi hátsó - a golyó röppályájával ellentétes irányú - kilökődés is, ez azonban elenyésző mennyiség. Mindez több más nyommal együtt már jó támpontot adott a lövések eredetének megállapításához, ami az ominózus könyvtárablakhoz vezetett.
A vérpermet-elemzés fejlődése mellett a modern törvényszéki módszerek egy másik vívmányát is kihasználták, az úgynevezett szimulált testrészeket. A csapat a világ legjobb mesterséges fejeit használta fel a ballisztikus tesztekhez. A testrészeket az ausztráliai székhelyű Adelaide T&E System szabadalmaztatott keverékéből készítették. A fejek három különböző anyagból állnak, melyek az agyat, a koponyát és a külső lágy szöveteket, azaz a bőrt szimulálják. Ezek együttese ugyanúgy reagál a fejet ért traumára, mint ahogy azt az emberi fej tenné.
Folyik a helyszínelés
A szimulált agy anyaga sertésbőrből kinyert zselatinból készült, amit zöldre festettek. A koponyát egy speciális vinilészter gyantából állították elő, amit kalciummal és különleges rostokkal töltöttek fel. A mesterséges bőr poliuretán és folyósító adalékok segítségével adja vissza az emberi bőr fizikai tulajdonságait. A fej méretét Kennedy kalapmérete alapján határozták meg. "A felhasznált fejek egészen érdekesek voltak" - mondta Bevel. "Sokkal kifinomultabbak, mint az általam eddig látott mesterséges technikák"
A szakértői csapat a fizikai környezet mellett elkészített egy virtuálisat is. A Los Angelesi Creative Differences csapata ellátogatott az eredeti dallasi helyszínre, ahol pontos méréseket végeztek az összes szögről, távolságról, szélsebességről és irányról, majd megalkották a tetthely 3D-s modelljét. Az animáláshoz az Abraham Zapruder által filmre vett anyagot elemezték ki. A Zapruder film a rendelkezésre álló legteljesebb felvétel a gyilkosságról. A filmnek mindössze két kockája tartalmazza azt a pillanatot, amikor az elnököt lövés éri. Doug Martin számítógép szakértő kiemelte a kockák vörös részeit és a sebesülésből eredő vért, beültetve azokat a számítógépes szimulációba, hogy láthassák, honnan érkezhetett a végzetes lövés. Az eredmények egybeestek a "helyszínelést" végző Bevel és Schliebe megállapításával. "Feltehetőleg soha nem fogjuk megtudni, Oswald húzta-e meg a ravaszt, de figyelembe véve a szelet, a törmelékek szétszóródását, a szögeket és a távolságokat, azok egybeesnek a hatodik emeleti ablakból érkező lövéssel" - nyilatkozta Martin.
A vizsgálathoz alkalmazott számítógépes eljárás mindössze 5 éve érhető el, tette hozzá Martin, aki szerint a kriminológusok egyre sűrűbben fogják alkalmazni a 3D-s helyszín szimulációkat az események rekonstruálásához és olyan bizonyítékok gyűjtéséhez, amit a kétdimenziós képek önmagukban nem tudnak felfedni. "Ha mindez már a 60-as években is rendelkezésre állt volna, valószínűleg jóval kevesebb összeesküvéselmélet született volna" - zárta beszámolóját Martin.