Hunter

Digitális sötét középkor fenyegeti az adatokat

Egy bekeretezett fényképnek, vagy 10 megabájt digitális fotó-fájlnak nagyobb az esélye, hogy túléljen 50 évet? Jelenleg a papírkép tűnik a győztesnek.

A papírkép menthetetlenül halványulni és sárgulni fog az idő múlásával, a fotó-fájl azonban - a digitális világ gyors fejlődésének egy nem szándékos következményeként - olvashatatlanná válhat a jövő számítógépein, állítja Jerome P. McDonough, az Illinois Egyetem információ tudományok professzora. Az út, amin jelenleg haladunk, szerinte egy "digitális sötét középkor" irányába vezet.

Ez a fogalom nem is oly rég már feltűnt az SG.hu hasábjain, akkor Maggie Jackson, a Boston Globe publicistája használta a túlzott eldigitalizálódás káros következményeként az emberi kreativitásra és termelékenységre. McDonough nem az emberek, hanem az adatok és azok hozzáférhetősége miatt aggódik. Megfogalmazása mögött a folyamatosan növekvő információgazdaság által felduzzasztott adattömeg áll, ami a legutolsó becslés szerint 369 exabájt adatot jelent. Ide sorolandók az elektronikus rögzítések, adó fájlok, e-mailek, zenék és fényképek, hogy csak a nagyobbakat említsük. Egy exabájt 1 kvintillió bájt, a kvintillió szám formájában gyakorlatilag 1 és utána 18 nulla.

Az archiválási szakemberek és az információtudósok legnagyobb félelme, hogy a folyamatosan változó platformok és fájlformátumok miatt a ma termelődő adatok nagy része el fog tűnni a hozzáférhetetlenség digitális fekete lyukában. "Ha nem sikerül életben tartani a ma információit a jövő generációi számára, rengeteget vesztünk kultúránkból" - figyelmeztet McDonough.

A közhiedelemmel ellentétben az elektronikus adatok sokkal múlandóbbnak bizonyulnak, mint a könyvek, folyóiratok vagy a művészet kézzel fogható darabjai. "Ha csak 10 év távlatába tekintünk vissza, akkor is olyan gyors fejlődést tapasztalunk a digitális információ tárolásában és a hozzáféréshez alkalmazott programokban, ami mellett a fájlformátumok hamar elavulhatnak" - mondta McDonough.

A világ számítógépes adatainak nagy részét tároló mágneses szalagok egy évtized alatt tönkremehetnek, ami csak hatványozza a fájlformátumok cserélődése által támasztott problémát. Mielőtt felhördülnénk, hogy mindez nonszensz, érdemes néhány pillantást vetni az amerikai Nemzeti Web Archívum feljegyzéseire, melyek szerint az 1970-es évek közepére csupán két gép tudta olvasni az USA 1960-as népszámlásási adatait. Az egyik japánban, a másik a Smithsonian Intézet falai között volt fellelhető. A NASA Viking leszálló egysége által a Marsról 1976-ban begyűjtött adatok egy része ma már olvashatatlan és örökre elveszett.

Kulturális szempontból hatalmas mennyiségű tartalom létezik, ami digitális formában jött létre vagy csak digitálisan elérhető. "Ennek klasszikus példája az e-mail" - magyarázta McDonough. "Ez működteti a modern üzleti és kormányzati világot. Ha ez az információ elveszik, elveszítjük a modern világ történéseinek archívumát, és erre nem egy példát láthattunk már eddig is" - utalt a Fehér-ház e-mail archívumára, illetve annak eltűnésére, ami az iraki háború kibontakozását lett volna hivatott megvilágítani. "A technológia jelenlegi állapotával az adatok sebezhetők a véletlen és a szándékos törléssel szemben is" - mondta. "Mi egy olyan környezetet szeretnénk látni, amiben biztosíthatjuk, hogy az adatok nem tűnnek el véletlenül, rosszindulatú beavatkozás vagy akár az elhanyagolás következtében"

McDonough példaként hozta fel Barack Obama politikai hirdetéseit a népszerű videójátékok, mint a Burnout Paradise, vagy az NBA Live legújabb kiadásaiban, amit szintén meg kellene őrizni a jövő számára, azonban a játékszoftverek és platformjaik szabványosított természete miatt szintén elveszhetnek. "Itt nem csupán a játékok megőrzéséről van szó. Ezekben az alkotásokban jelentős populáris és politikai kultúra foglal helyet, amit nem fogunk tudni megóvni a játékiparban zajló folyamatok miatt" - taglalta McDonough, aki szerint a digitális sötét középkornak gazdasági hatásai is lehetnek.

A fent leírtak ugyanúgy igazak a pénzvilág digitális befektetési könyvtáraira és archívumaira, és a kormányok által súlyos összegeken elektronikus formába öntött dokumentumokra, amivel ezeket a köz, vagy nagyobb közösségek számára igyekeznek elérhetővé tenni.

McDonough több tényező együttes kialakítását szorgalmazza, melybe beletartozik az adatok új formátumokba való átvihetőségének biztosítása, a régi szoftverek működőképessé tétele az aktuális platformokon, nyílt forráskódú fájlformátumok alkalmazása, valamint "médiafüggetlen" adatok létrehozása. "A nyílt szabványok nagy szerepet játszanak, de nem csak ebben keresendő a megoldás. Ha azt akarjuk, hogy az információ fennmaradjon, el kell kerülnünk a hordozóhoz kapcsolódó formátumokat. A védelmi sémákat használó DVD-kről lehetetlen legálisan átvinni a tartalmat egy új médiára. Amikor a régi adathordozó meghal, az információ is vele hal" - tette hozzá.

A zárt szoftverek, mint a Microsoft Office irányából a nyílt forráskódú szoftverek, így az OpenOffice felé történő elmozdulás csak az utóbbi egy-két évben kezd kibontakozni az IT-körön kívül is. "A szoftvercégek jól ismerik az emberek egy adott platformhoz szögezésének előnyeit és mindent megtesznek a változás elkerülése érdekében. Csak az utóbbi időben kezd feltűnni néhány megmozdulás a nyílt irányba" - mondta McDonough, aki Brazíliát, Hollandiát és Norvégiát hozta példaként, ahol a kormányhivatalok elkötelezték magukat a nyílt fájlformátumok használata mellett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • echo #69
    hát igen, minden a szabad formátumok felé mutat, kivétel bizonyos cégek, politikusok gazdasági érdeke... mindenesetre az jó, hogy a váltáshoz nincs szükség arra, hogy jóváhagyja az MS vagy bárki más. Aki akar és képes tanulni, némi problémát megoldani, az válthat bármikor. (persze ettől függetlenül jobb lenne ha a vezetőink az adó forintjainkat ennek az elősegítésére költenék és nem tömködnék az MS, meg más cégek és a saját zsebükbe, mert jóval gyorsabban is haladhatna a dolog)
  • polarka #68
    Miért sír ilyen hülyeségeken ez is? Nem hallott még róla, h ami fontos, azt másolják tárolják másolják tárolják... Ameddig csak szükség van rá. Amire meg nincs szükség persze, h elvész. Minden elpusztul.
  • jamborl #67
    Miert valtozna az amit atirsz cd/dvdre? ugy tudom bitenkent veszi az adatot es pont ugyanaz ami van a vinyon, adat tartalmaban bitek szerint(nem elhelyezes teren).

    A cikk az tenyleg elferdit sok dolgot.
    De szerintem az lenne a lenyeg hogy mi lesz az adattal 100ev mulva peldaul.
    Tegyuk fel van a Beatles egyik albuma. 100ev mulva lehet nem lesz mar meg senkinek sem, mivel en megorzom meg a gyerekeimnek mondjuk meg optimistan 50evig, de ok mar nem valoszinu hogy megorzik, es ugyanigy elsz minden csalad.
    Hala a torrenteknek sok mindenhez hozza lehet ferni. Meg! de lehet hogy par 10 ev mulva mar nem fogok tudni tolteni egy Creedence Clearwater revival albumot sehonnan se.

    Ezert a gond hogy az eredeti menyire allja meg ahelyet , egy eredeti Beatles album vagy barmelyik. Nem a egfelhasznalorol van szo, hanem az eredeti a muzeumi darab. Oke rekonstrualjak es atmasolgatjak idonkent.
    De! mi fog lenni 1000ev mulva? Meglesz akkor a Beatles album? vagy elfelejtodik teljesen?

    Van Asimovnak egy jo konyve, es pont ezt a temat feszegeti egy reszben, mint oly sok mast is:)

    Igen latom tudjatok melyik az. Az alapitvany. Ott egy olyan tarsadalomrol van szo amelyik mar teljesen elfeledte a multjat, de nem csak a kulturalis kincseket hanem a tehnologiat is. Mivel abban a biztos hitben voltak hogy megmarad minden az utokorra a nagy "konyvtarakban" es a tudas az egyetemeken.

    De nem marad meg mert a tarsadalom, olyan hogy ami nem olyan fontos szamara arra nem fordit idot es penzt es egyszereun kidobjak egy ido utan.

    Vagyis elkezdodik a szelekcio...
  • korpati #66
    Egy link amit talán érdemes megnézni ezzel kapcsolatban is.
    http://www.sg.hu/cikk.php?cid=61990
  • nickwearby #65
    van erre megoldás

    ez éppen egy ide sata konverter, de biztos van olyanban is ami neked kell :)
  • nickwearby #64
    "A világ számítógépes adatainak nagy részét tároló mágneses szalagok"

    Ezen én is néztem egy nagyot

  • nickwearby #63
    szerintem a sebesség nem mindig kulcsfontosságú,
    azt a telepítőt is 52szeressel írtam, az összes fotós adatCD-met,stb.

    Az alapanyag tényleg lényeges,
    én régebben a TDK-ra esküdtem, amíg el nem kezdte tönkrevágni a dvd írót...

    Most már Verbatimot használok,
    CD-t és DVD-t is,
    és főleg a TaiyoYudeneset(amikor lehet kapni...),mert azt érzékelhetően jobban írható.

    A videók egy spéci eset,
    olyan nekem is volt, hogy kiírtam adatnak egy avit,
    aztán visszamásoltam a gépre,
    és probléma volt vele,nem olvasta.

    De később megtudtam, hogy valami átíródik az avi fájlokban a másolásnál, tehát nem 100%.ig az amit CD-re írsz mint ami a gépeden volt.
    Mondjuk most már inkább a dvd formátumú filmeket keresem,
    de pár éve nem volt ilyen jellegű gondom.

    A gyári műsoros DVD-k alapanyagáról megvan a véleményem,
    elég sok közülük szar....

  • Tetsuo #62
    szemelyes adatok persze.. nem foglalnak sok helyet, de videok stb az mar igen.
    Pl a gyerekemrol szeretnem majd megorizni az ossszes videot full HD minosegben minimum..
  • opeca #61
    Ezek ilyen baromságokon való agonizálásért kapnak pénzt?
    Az IT-ben a változások nem robbanásszerűek, mindig fokozatosak, és mindig előkerülnek a régi fájlformátumokat olvasó progik, vagy coder-ek, úgyhogy szerintem ez olyan fantazmagória, mint az összeomlik az Internet.
  • kozik #60
    pontosan.

    amit itt sokan nem vesznek észre, hogy senkit nem érdekel, van-e még zx, atari, c64, abakusz vagy lyukkártya, a kérdés az, hogy megvan-e még az az adat, amit anno ezeken az eszközökön/platformokon/módszerekkel hoztak létre. megvan hát. hiszen ha picit is fontos, akkor valaki vette a fáradtságot, hogy átmenekítse az újabb generációs tárolóra. ehhez nem kellett sem milliárdokat költeni, sem lángésznek lenni, ez neked is megy otthon.

    nem az az adattárolás, hogy beraksz egy vinyót a fiókba, és 30 év múlva lefújod róla a port, hanem hogy mikor kétévente veszel egy 3-4x nagyobbat, akkor ami fontos volt, átmásolod.