Hunter
A fehérjék lenyomják a Blu-rayt
Proteinekkel bevont lemezek válthatják fel egy napon a számítógépek mágneses adathordozóit, állítja egy, az Egyesült Államokban dolgozó kutató.
A Harvard orvosi karán tevékenykedő Renugopalakrishnan professzor állítása szerint parányi, genetikailag megváltoztatott mikroba fehérjék alkalmazásával több terabájtnyi adat tárolására alkalmas lemezeket lehetne készíteni. A szóban forgó protein egy magas sókoncentrációjú tengervizekben élő baktérium, a Halobacterium salinarum membránjában található. A látóanyaghoz hasonló fehérje, a rodopszin alapvetően a napfényt ejti foglyul és alakítja át kémiai energiává.
Amikor a rodopszint fény éri, azt egy átmeneti molekulasorozattá alakítja, melyek mindegyike egyedi alakkal és színnel rendelkezik, majd a molekulák visszatérnek az alapállapotba. Ezek az átmeneti molekulák általában órákig, legfeljebb napokig maradnak fenn, azonban a professzornak sikerült úgy módosítania a rodopszin proteint előállító DNS-t, hogy az majdan éveken át fennmaradó átmeneti molekulákat termeljen, mellyel kikövezték az utat egy bináris adattároló rendszer előtt. Az alapállapot lenne a nulla, míg az átmeneti molekulák jelentenék az egyet.
A terabájt kapacitású lemezek előbb-utóbb nélkülözhetetlenek lesznek az olyan nagy adatforgalmat lebonyolító szektorokban, mint a védelem, a gyógyászat vagy a szórakoztatás, ahol az információáramlás már most is terabájtokban mérhető a műholdképek, a letapogató berendezések felvételei és a mozgóképek átvitelekor. Renugopalakrishnan szerint a jelenlegi optikai tároló eszközökkel, többek közt az új Blu-ray eszközökkel szemben is jelentős előnyben lesz a protein alapú lemez, mivel az adattároló proteinek mindössze néhány nanométer átmérőjűek, így több százezret lehet felvinni belőlük egy CD-re, vagy egy szalagra.
Elméletileg egy ilyen lemez a Blu-ray kapacitásának minimum a 20-szorosát is elérheti, egészen 50 000 gigabájtig (közel 50 terabájtig) lépegetve előre a képzeletbeli létrán.
A dolog hátulütője, hogy így könnyebben kerülhet nagy adatmennyiség rossz kezekbe. Mindenesetre Renugopalakrishnan a japán NEC-vel közösen már elkészített egy prototípust és a becslések szerint egy év múlva kereskedelmi forgalomban is megjelenhet az eszköz USB-s változata, 18-24 hónap múlva pedig az első korong alakú adathordozó.
A Harvard orvosi karán tevékenykedő Renugopalakrishnan professzor állítása szerint parányi, genetikailag megváltoztatott mikroba fehérjék alkalmazásával több terabájtnyi adat tárolására alkalmas lemezeket lehetne készíteni. A szóban forgó protein egy magas sókoncentrációjú tengervizekben élő baktérium, a Halobacterium salinarum membránjában található. A látóanyaghoz hasonló fehérje, a rodopszin alapvetően a napfényt ejti foglyul és alakítja át kémiai energiává.
Amikor a rodopszint fény éri, azt egy átmeneti molekulasorozattá alakítja, melyek mindegyike egyedi alakkal és színnel rendelkezik, majd a molekulák visszatérnek az alapállapotba. Ezek az átmeneti molekulák általában órákig, legfeljebb napokig maradnak fenn, azonban a professzornak sikerült úgy módosítania a rodopszin proteint előállító DNS-t, hogy az majdan éveken át fennmaradó átmeneti molekulákat termeljen, mellyel kikövezték az utat egy bináris adattároló rendszer előtt. Az alapállapot lenne a nulla, míg az átmeneti molekulák jelentenék az egyet.
A terabájt kapacitású lemezek előbb-utóbb nélkülözhetetlenek lesznek az olyan nagy adatforgalmat lebonyolító szektorokban, mint a védelem, a gyógyászat vagy a szórakoztatás, ahol az információáramlás már most is terabájtokban mérhető a műholdképek, a letapogató berendezések felvételei és a mozgóképek átvitelekor. Renugopalakrishnan szerint a jelenlegi optikai tároló eszközökkel, többek közt az új Blu-ray eszközökkel szemben is jelentős előnyben lesz a protein alapú lemez, mivel az adattároló proteinek mindössze néhány nanométer átmérőjűek, így több százezret lehet felvinni belőlük egy CD-re, vagy egy szalagra. Elméletileg egy ilyen lemez a Blu-ray kapacitásának minimum a 20-szorosát is elérheti, egészen 50 000 gigabájtig (közel 50 terabájtig) lépegetve előre a képzeletbeli létrán.
A dolog hátulütője, hogy így könnyebben kerülhet nagy adatmennyiség rossz kezekbe. Mindenesetre Renugopalakrishnan a japán NEC-vel közösen már elkészített egy prototípust és a becslések szerint egy év múlva kereskedelmi forgalomban is megjelenhet az eszköz USB-s változata, 18-24 hónap múlva pedig az első korong alakú adathordozó.
