SG.hu·
A Voyager 2 is elhagyta a Naprendszert
Harminc évvel az indulása után a Voyager 2 elhagyta Naprendszerünket, azt a térséget, ahol a Napból érkező részecskék uralják az űrt.
Azt gondolhatnánk, hogy a Naptól sok milliárd kilométerre lévő térség tökéletesen üres, pedig nem így van. A Napból minden irányba folyamatosan áramlanak ki a töltéssel rendelkező részecskék, és ezekkel együtt haladt a Voyager 2 egészen 2007. augusztus 30-ig. 7,8 milliárd mérföldre a Naptól egy teljesen új régióba, a csillagközi űrbe érkezett, ahol a gázok és a sok tizmillió évvel ezelőtt felrobbant szupernóvák visszamaradt mágneses tere lassítja le a napszél áramlását - nyilatkozta egy hétfői sajtótájékoztatón Edward Stone, a Voyager projektvezetője, a Kaliforniai Műszaki Intézet munkatársa.
A szonda műszerei szerint a napszél 250 mérföld/másodperc sebességről hirtelen 60-ra zuhant, csatlakozott a bejelentéshez John Richardson, az MIT kutatója, a Voyager plazmakutatásaiért felelős vezető. A Voyager 1 gyorsabb a Voyager 2-nél, de más irányba haladt. Előbbi már 2004 decemberében átlépte a határoló lökésfrontot, de öreg műszerei közül több már nem működőtt, adatokat nem rögzített. A Voyager 2 a Naphoz lényegesen közelebb lép ki a rendszerből, ami azt mutatja, hogy a Nap által uralt terület, a helioszféra nem pontosan gömb, hanem sokkal inkább elnyújtott alakú.
"A gömb déli részén a lökésfront egy millió mérfölddel van közelebb a Naphoz, mint az északi részen" - mondta Stone. "Valami kivülről benyomja a helioszférát. Úgy hisszük, egy mágneses mező zavarja meg az egyébként gömbszerű alakot." Stone nyilatkozata szerint még jó sok időnek, kb. 7-10 évnek el kell telnie, mielőtt a Voyager űrszondák teljesen kiérnek a Naprendszerből és a csillagközi űrbe érnek. A kutatók reményei szerint ez még az előtt meg fog történni, hogy az űrhajók rádióaktív izotópokkal táplált elemei végleg kifogynak az energiából, amit 2020 és 2025 közé tesznek.
Persze senki ne panaszkodjon jelenlegi akkumulátorai lényegesen rövidebb teljesítménye miatt, hiszen a NASA a Voyagerek minden lényeges műszerét legkapcsolta, és csak egy 20 Wattos adóvevőt táplálnak energiával. A Voyager 1 2020-ra 13 milliárd mérföldre lesz a Naptól, a Voyager 2 pedig 122 milliárdra. Ez nagyságrendileg 148 és 122-szerese a Föld - Nap távolságnak. A Voyager 1 10,6 mérföldet tesz meg másodpercenként, a Voyager 2 9,3-mat.
A Voyagerek által kitaposott utat más szondák fogják követni. Első a 2015-ben a Plutóhoz érkező New Horizons lesz, majd a 2008 júniuásában induló IBEX (Interstellar Boundary Explorer) követi, mely célzottan a Nap határzónáját fogja kutatni. A kutató reményei szerint utóbbi felderíti majd a Voyager 2 által tapasztalt furcsaságot: a napszélnek 1 millió fokosnak kellene ott lennie, de a mérések szerint az ennél jóval hidegebb, csak 200 000 fok. "Az elvesző hőenergia valószínűleg az ionrészecskék gyorsítására ment el." - mondta Stone. Az Ibex a gyorsan változó határfront részecskéit is vizsgálat alá veszi: Stone közlése szerint a Voyager 2 a Naptól kifelé haladva, a turbulens területen áthaladva legalább ötször keresztezte a lökésfrontot.
Azt gondolhatnánk, hogy a Naptól sok milliárd kilométerre lévő térség tökéletesen üres, pedig nem így van. A Napból minden irányba folyamatosan áramlanak ki a töltéssel rendelkező részecskék, és ezekkel együtt haladt a Voyager 2 egészen 2007. augusztus 30-ig. 7,8 milliárd mérföldre a Naptól egy teljesen új régióba, a csillagközi űrbe érkezett, ahol a gázok és a sok tizmillió évvel ezelőtt felrobbant szupernóvák visszamaradt mágneses tere lassítja le a napszél áramlását - nyilatkozta egy hétfői sajtótájékoztatón Edward Stone, a Voyager projektvezetője, a Kaliforniai Műszaki Intézet munkatársa.
A szonda műszerei szerint a napszél 250 mérföld/másodperc sebességről hirtelen 60-ra zuhant, csatlakozott a bejelentéshez John Richardson, az MIT kutatója, a Voyager plazmakutatásaiért felelős vezető. A Voyager 1 gyorsabb a Voyager 2-nél, de más irányba haladt. Előbbi már 2004 decemberében átlépte a határoló lökésfrontot, de öreg műszerei közül több már nem működőtt, adatokat nem rögzített. A Voyager 2 a Naphoz lényegesen közelebb lép ki a rendszerből, ami azt mutatja, hogy a Nap által uralt terület, a helioszféra nem pontosan gömb, hanem sokkal inkább elnyújtott alakú.
"A gömb déli részén a lökésfront egy millió mérfölddel van közelebb a Naphoz, mint az északi részen" - mondta Stone. "Valami kivülről benyomja a helioszférát. Úgy hisszük, egy mágneses mező zavarja meg az egyébként gömbszerű alakot." Stone nyilatkozata szerint még jó sok időnek, kb. 7-10 évnek el kell telnie, mielőtt a Voyager űrszondák teljesen kiérnek a Naprendszerből és a csillagközi űrbe érnek. A kutatók reményei szerint ez még az előtt meg fog történni, hogy az űrhajók rádióaktív izotópokkal táplált elemei végleg kifogynak az energiából, amit 2020 és 2025 közé tesznek.
Persze senki ne panaszkodjon jelenlegi akkumulátorai lényegesen rövidebb teljesítménye miatt, hiszen a NASA a Voyagerek minden lényeges műszerét legkapcsolta, és csak egy 20 Wattos adóvevőt táplálnak energiával. A Voyager 1 2020-ra 13 milliárd mérföldre lesz a Naptól, a Voyager 2 pedig 122 milliárdra. Ez nagyságrendileg 148 és 122-szerese a Föld - Nap távolságnak. A Voyager 1 10,6 mérföldet tesz meg másodpercenként, a Voyager 2 9,3-mat.
A Voyagerek által kitaposott utat más szondák fogják követni. Első a 2015-ben a Plutóhoz érkező New Horizons lesz, majd a 2008 júniuásában induló IBEX (Interstellar Boundary Explorer) követi, mely célzottan a Nap határzónáját fogja kutatni. A kutató reményei szerint utóbbi felderíti majd a Voyager 2 által tapasztalt furcsaságot: a napszélnek 1 millió fokosnak kellene ott lennie, de a mérések szerint az ennél jóval hidegebb, csak 200 000 fok. "Az elvesző hőenergia valószínűleg az ionrészecskék gyorsítására ment el." - mondta Stone. Az Ibex a gyorsan változó határfront részecskéit is vizsgálat alá veszi: Stone közlése szerint a Voyager 2 a Naptól kifelé haladva, a turbulens területen áthaladva legalább ötször keresztezte a lökésfrontot.