Csütörtökön az Európai Parlament elfogadta az 54 milliárd eurós költségvetésű, hét éves időszakot felölelő FP7-tervezetet, melynek célja az EU tudományos kutatásainak ösztönzése.

A hivatalosan december 5-én hatályba lépő 7. kutatási keretprogram az információs technológiákra irányuló kutatásoknak biztosítja a legnagyobb támogatást, ez a terület 9,1 milliárd eurót kapott a program által felölelt, 2007-2013 közötti időszakra.

Az előző keretprogramhoz képest pénzügyi szempontból jelentős az előrelépés, éves szinten 40%-kal kapnak magasabb támogatást a kutatások, mint az elmúlt periódusban. Erre azonban szükség is van, amennyiben Európa komolyan gondolja az úgynevezett Lisszabon-stratégiát, mely szerint az Unió "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapokkal rendelkező gazdaságát" szeretné a magáénak tudni. Ehhez elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés fokozása, mivel ezen a téren érezhető a lemaradás, főként az ázsiai országokhoz, különösen Kínához képest, nyilatkozott Janez Potocnik, az Európa bizottság tudományos és kutatási biztosa a BBC-nek.

A Lisszaboni-stratégia teljesítéséhez azonban az FP7 magában még kevés. A stratégia szerint Európa 2010-re GDP-jének 3%-át fordítaná kutatás-fejlesztésre, a jelenlegi pénzügyi mutatókkal ehhez azonban az EU-nak gyakorlatilag további 118 milliárd Euro tőkét kellene bevonnia.



Az FP7 nagy nyertese tehát az információs és kommunikációs technológia, melyet az egészségügy 6 milliárddal, a közlekedés 4 milliárddal és a nanotechnológia 3 milliárddal követ. Meglepetésre viszonylag háttérbe szorultak az éghajlatváltozással és környezetvédelemmel (1,8 milliárd), valamint az energiával (2 milliárd) kapcsolatos kutatási területek, az EB azonban úgy tűnik a megtérülést tartja elsődleges szempontnak. Antonia Mochan, a Bizottság szóvivője szerint az IT az a terület, ahol a befektetések a legjobban kamatoznak, illetve az itt elért áttörések számos más területre hatással lehetnek.

Magyar részről Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) úgy vélte, a részvételi szabályok pozitívan változtak, ami jó lehetőség az új tagállamok kutatói számára. A jelentés szerint egyszerűsödnek a részvételi felvételek és eljárások, a program pedig ki fog terjedni az űrkutatásra is. A programmal az Unió célja, hogy további lépéseket tegyen az "európai kutatási térség" megteremtése felé.

A program külön támogatja az egyetemek, az ipar, a kutatási központok és közigazgatási hatóságok, valamint az Unió és harmadik országok együttműködését, a határokon átnyúló kutatást, a kutatók képzését és előrelépését, a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a regionális kutatási csoportokat, a kis-és középvállalkozásokat. Szorosabb kapcsolatokat ösztönöz a tudomány és a társadalom között, valamint a nemzetközi együttműködés terén.

Szó esett a reprodukciós célokkal végzett emberklónozásról is, ami az EP határozata szerint nem finanszírozható közösségi forrásból.